BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. negyedév

Átírás

1 HAJDÚ-BIHAR BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI MUNKAER PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján Debrecen, április Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u Telefon: (36 52) Fax: (36 52) foglalkoztatas@hbmkh.hu foglalkoztatas

2 T AR T AL O M JEGYZ É K I. A MUNKAERŐ-PIAC FŐBB JELLEMZŐI (2016. év I.negyedév)... 3 I/1. Nyilvántartott álláskeresők a KSH tájékoztatása szerint... 3 I/2. Újonnan bejelentett álláshelyek... 3 I/3. Nyilvántartott álláskeresők Hajdú-Bihar Megyében... 6 I/4. Nyilvántartásba belépő álláskeresők I/5. Ellátások II. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK II/1. Szakképzetlen álláskeresők II/2. Tartósan nyilvántartott álláskeresők II/3. 25 év alatti álláskeresők II/4. 50 év feletti álláskeresők II/5. Pályakezdők II/6. Diplomás álláskeresők II/7. Munkaerő-piaci támogatások II/8. Közfoglalkoztatás II/9. Közérdekű munkavégzés Melléklet MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ HAJDÚ-BIHAR Megye főbb munkaerő-piaci információi járásonként [2]

3 I. A MUNKAERŐ-PIAC FŐBB JELLEMZŐI (2016. év I.negyedév) I/1. Nyilvántartott álláskeresők a KSH tájékoztatása szerint január márciusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 262 ezer fő volt, 145 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A évesek foglalkoztatási rátája 65,1%-ra emelkedett, a férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben. A foglalkoztatottak közül 4 millió 225 ezren tartoztak a évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 65,1%-ra emelkedett. A éves férfi foglalkoztatottak létszáma 4,0%-kal, 2 millió 293 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal, 71,5%-ra nőtt. A éves női foglalkoztatottak száma 2,7%-kal, 1 millió 932 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 58,8%-ra javult. A éves foglalkoztatottak létszáma 290 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 26,8%-ra nőtt. A éves, valamint az idősebb, éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 81,0%-ra, utóbbiaké 4,9 százalékponttal, 47,9%-ra. A éves korcsoport esetében mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 70,0%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 77,0, a nőknél 63,2%. A foglalkoztatás szintje a évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben egyaránt 3,4 százalékponttal Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (69,5%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (59,4%) január márciusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 75 ezer fővel, 273 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal, 6,0%-ra csökkent. A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, és a javulás mértéke megegyezett a két nem esetében. A éves munkanélküli férfiak száma 39 ezer fővel, 147 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,0%-ra csökkent. A munkanélküli nők száma 36 ezer fővel, 126 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,1%-ra mérséklődött. A éves korosztály munkanélküliségi rátája 5,2 százalékponttal, 14,2%-ra csökkent, de majdnem minden hatodik munkanélküli továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A évesek és az évesek munkanélküliségi rátája azonos mértékben, 1,5 százalékponttal mérséklődött, előbbieké 5,4%-ra, utóbbiaké 5,5%-ra. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap; a munkanélküliek 48,9%-a legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliségi ráta a évesek körében minden régióban mérséklődött. Észak- Magyarországon, 3,9 százalékponttal 6,9%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta. A ráta Nyugat- Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 3,2, míg Észak-Alföldet ennek több mint háromszorosa, 10,7%-os mutató jellemezte. I/2. Újonnan bejelentett álláshelyek A munkaadók év első három hónapjában új álláshelyet jelentettek be a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalainak Foglalkoztatási Osztályain, 2 ami több (19,1%-kal) mint a év 1-3 hónapjában (továbbiakban: bázisidőszakban). A támogatott álláshelyek száma a vizsgált 1 A KSH április 28-ai gyorstájékoztatója 2 Továbbiakban: járási hivatalban [3]

4 időszakban db volt, amely munkalehetőséggel többet jelentett, mint év 1-3 hónapjában. Ugyanakkor a nem támogatott álláshely nagyobb arányú 25,1%-os (433 db-os) növekedést mutatott a bázis 4 időszakához képest. Az újonnan bejelentett álláshelyek alakulása és év 1. negyedévében járásonként Forrás: NFSZ adattárház Az újonnan bejelentett álláshelyek számában, bekövetkezett növekedés 9 járási hivatalban volt tapasztalható év 1-3 hónapjában. Egyedül a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén volt csökkenés év első negyedévéhez képest 180 darabbal, ami 10,7%-os csökkenésnek felelt meg, így db újonnan bejelentett álláshely állt rendelkezésre a járás területén a vizsgált időszakban. A megyei növekedés aránya 19,1%-os volt. A járások közül háromnál a megyei növekedés alatt nőtt az újonnan bejelentett álláshelyek száma, míg a többi hat járásnál a megyei átlagot meghaladó volt a növekedés aránya. A legkisebb arányú 1,9%-os növekedés a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén volt év első negyedévében, ahol 66 db új álláshellyel többet jelentettek be a munkáltatók a bázisidőszakhoz képest. Így a járási hivatalban új bejelentett álláshely volt a vizsgált időszakban. A legtöbb bejelentett álláshely növekedés a Debreceni Járási Hivatal területén volt db-bal, ami 26,3%-os növekedésnek felelt meg a bázisidőszakhoz képest. Így a járási hivatal területén év vizsgált időszakában újonnan bejelentett álláshely állt rendelkezésre. A legnagyobb arányú növekedés 75,7%-kal a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén volt a bázisidőszakhoz képest. A 464 db-os növekedés következtében év első negyedévében db újonnan bejelentés álláshely volt a hivatal nyilvántartásában. A támogatott álláshelyek vonatkozásában is 9 járási hivatal területén növekedés volt tapasztalható, melynek mértéke megyei szinten 18,5%-kos és darabbal több támogatott álláshelyet jelentett, mint az egy évvel korábbi időszakban volt. Itt is három járás területén volt kisebb a növekedés mértéke a megyei átlagos növekedéshez képest. Egyedül a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén volt csökkenés év első negyedévéhez képest 156 darabbal, ami 9,5%- os csökkenésnek felelt meg, így db újonnan bejelentett támogatott álláshely állt rendelkezésre a 3 Vizsgált időszak, vizsgált év = év 1. negyedév 4 Bázis, Bázis időszak = év 1. negyedév [4]

5 járás területén a vizsgált időszakban. A legkisebb arányú 1,5%-os növekedés a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén volt tapasztalható, ahol 53 db támogatott álláshellyel többet igényeltek a munkáltatók, így év 1-3 hónapjában összesen db támogatott álláshely állt rendelkezésre ezen járásban. A legnagyobb arányú 86,5%-os növekedés 441 db támogatott álláshely növekedéssel Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén volt megfigyelhető, ahol 951 db támogatott álláshely állt a járási hivatal rendelkezésére év első negyedévében. A nem támogatott álláshelyek bejelentése évben növekedést mutatott. Megyei szinten 433 darabbal több nem támogatott munkaerőigény érkezett a járási hivatalokba év 1-3 hónapjában, így a növekedés aránya 25,1%-ot jelentett év 1-3 hónapjához képest. A vizsgált időszakban a nem támogatott álláshelyek öt járási hivatal ellátási területén csökkent a bázisidőszakhoz képest. A csökkenés 73 %-os volt a Hajdúnánási Járási Hivatal területén, ahol a vizsgált időszakban 65 darab nem támogatott álláshely állt rendelkezésre. Öt járásban a munkáltatók év vizsgált időszakában több nem támogatott állásigényt jelentettek be, mint a bázis időszakban. A növekedés mértéke a megyei értéknél jobban növekedett három járási hivatal területén. A legnagyobb arányban 171%-kal a Hajdúböszörményi járás területén jelentettek be több, nem támogatott állásigényt, így a 106 db-os növekedés következtében év első negyedévében 168 db nem támogatott álláshellyel számolhatott a járási hivatal. A legkisebb arányú 16%-os növekedés a Berettyóújfalui járás területén volt tapasztalható év első negyedévében, így akkor összesen 94 db nem támogatott álláshely volt a járási hivatal nyilvántartásában. Hajdú-Bihar Megyében a vizsgált időszakban az új bejelentett álláshelyek 71,9%-át a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágazatban tevékenykedő munkáltatók igényelték, ahonnan mintegy igény érkezett. Nyolc gazdasági ágazat igénylésének aránya 1,7-6,2% között mozgott év első negyedévében. (Ezek sorrendben: Feldolgozóipar 6,2%, Humánegészségügy, szociális ellátás 3,3%, Egyéb szolgáltatás 2,8%, Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 2,5%, Oktatás 2,5%, Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,1%, Kereskedelem, gépjárműjavítás 2,1%, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,7% és az Építőipar 2,1%). A többi 11 gazdasági ágban 1% alatt marad az új bejelentett álláshelyek aránya év 1. negyedévében a legtöbb munkaerőigény 35,7%-kal a 9239 FEOR számú Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású szakmában érkezett összesen db. Tíz százalék felett egy szakmában a 9331 FEOR számú (13%) Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású szakmában főt kerestek. Öt százalék fölött csak a 9329 FEOR számú Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (8,1%) szakmában kerestek főt, valamint a 9310 Egyszerű ipari foglalkozású (7,9%) szakmában főt. A fenti táblázat az 1% feletti bejelentett új álláshelyek számát mutatja FEOR szám szerint. [5]

6 Hajdú-Bihar megyében év vizsgált időszakában a fent említett szakmákon kívül még 248 szak- az igények mára db új bejelentett igény érkezett a munkáltatók részéről. Ezeknél a szakmáknál aránya jóval 1% alatt maradt. I/3. Nyilvántartott álláskeresők Hajdú-Bihar Megyében Hajdú-Bihar megyében, év 1-3 hónapjában nyilvántartott álláskeresők fős átlagos létszáma az előző év hasonló időszakához képest 7,3%-kal (2.764 fővel) csökkent. A 25 év alatti ál- növekedett láskeresők száma csökkent, míg az és 50 év feletti regisztrált álláskeresők száma év vizsgált időszakának átlagához képest. A létszámbeli változás Hajdú-Bihamutat, míg kilenc foglalkoztatási osztályon csökkent, addig 1 foglalkoztatási osztályon nőtt az álláske- megyében a 10 járási hivatal foglalkoztatási osztályán eltérést resők száma a bázisidőszakhozz képest. A megyei fős létszámcsökkenéss aránya 7,3% volt. A legnagyobb arányú csökkenés a bázishoz képest 17,1%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal terüle- tapasztalható, ott tén volt 365 fővel csökkent az állás- száma, így a vizs- keresőkk gált időszakban átlagosan fő álláskeresőt tartott nyilvánn a járási hivatal. A legnagyobb számban 917 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén csökkent a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma a vizsgált időszakban, így a csökke- 7,8%. A legki- nés mértéke sebb arányú csökkenés 0,8%, mely a Derecskei Járási Hivatal területén volt év 1-3 hónapjának átlagához képest, így a 30 fős csökkenést követően főt tartott nyilván a járási hivatal év 1-3 hónapjának átlagában. Egyedül a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén növekedett az álláskeresők száma a bázisidőszakhoz képest. A növekedés aránya 0,6%-os volt és 13 fővel több nyilvántartott álláskeresőt jelentett. Így év első negyedévének átlagában fő álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. A nők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között 48,9%, ami a bázisidőszakban 48% volt. A férfiak arányában az előző évhez képest 0,8%-os csökkenés volt tapasztalható, így akkor az összes álláskereső 51,9%-át tették ki. A nyilvántartott állástalanok között a megyei átlagban továbbra is a férfiak domináltak, akik aránya 8,7 százalékkal (1.714 fővel) főre csökkent, a nők létszáma is csökkent, melynek aránya 5,8%-os volt év 1-3 hónapjának átlagában, így a vizsgált időszakban átlagosan fő volt a járások regisztereiben. Hajdú-Bihar megye járási hivatalaiban a nők aránya mindkét vizsgált időszakban csak egy járáshavának átlagában a ban, a Debreceni Járási Hivatalban haladta meg a férfiak arányát év 1-3 nők aránya a Debreceni járásban 51,2%, míg év első negyedévének átlagában 53% volt. A 10 járási hivatal közül háromban csökkent a nők aránya a bázisidőszakhoz képest. A berettyóújfalui és a hajdúböszörményi járásokban egyaránt 0,1%-kal, míg a Nyíradonyi Járási Hivatalban 1,4%kal. Így a [6]

7 nők aránya a vizsgált időszakban a járásokban, sorrendben 44,1%, 48,7% és 47,8% volt. A többi járás területén a nők aránya a járási álláskeresők között nőtt a bázisidőszakhoz képest. A megyei nők ará- aránynál. A nők nya év 1-3 havának átlagában 48,9%, ami 0,8%-kal magasabb a bázisidőszaki arányában a legnagyobb arányú növekedés 1,9%-kal a Hajdúnánási Járási Hivatal területén volt ta- a járási álláskere- pasztalható, így év vizsgált időszakának átlagában 49,2% volt a nők aránya sők között. Holott a járásban a bázisidőszakhoz képest 114 fővel, 9,8%-kal csökkent a nők száma, így év első negyedévének átlagában fő nő volt a járási hivatal regiszterében. A nők arányának alakulása járásonként és év 1. negyedévének átlagában Forrás: NFSZ adattárház Hajdú-Bihar megyében a bázisidőszak átlagához képest 5,8%-kal csökkent a nők száma év 1-3 hónapjának átlagában, ami fővel kevesebb nyilvántartott női álláskeresőt jelentett. A 10 járás közül csupán a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén nőtt a nők aránya 2,4%-kal, ami 24 fős növekedésnek felelt meg, így a vizsgált időszakban fő női álláskereső volt a járás nyilvántartá- sában. A többi kilenc járási hivatal közül ötnél a megyei átlag alatt csökkent a női álláskeresők száma, míg négynél a megyei átlag fölötti volt a csökkenés aránya. A legkisebb arányú csökkenés 0,3%-kal, 5 fővel a Derecskei Járási Hivatal területén volt tapasztalható, ahol a női álláskeresők száma a vizsgált időszakban fő volt. A legnagyobb arányban 17,3%-kal, 180 fővel a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén csökkent az álláskereső nők száma, így év 1-3 havának átlagában 861 nő volt a járási hivatal nyilvántartásában. Számszakilag a legnagyobb csökkenés a nők számában 277 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén volt év 1-3 hónap átlagában, így a járási hivatal nyilvántartá- a legfeljebb 8 sában átlagosan nő szerepelt év első negyedévének átlagában az iskolai végzettség struktúrát tekintve általánost végzettek száma a vizsgált időszakban fő volt, így az álláskeresőkön belüli arányuk pedig 45,9%. Gimnáziumi végzettséggel fő, felsőfokú végzettséggel pedig fő rendelke- zett. Az előbbi csoport aránya a nyilvántartott álláskeresők között 10,5%, míg az utóbbiaké 4,7%. Az álláskeresőkön belüli megoszláss esetében a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 0,5 % ponttal növekedett, az előző év azonos időszakához képest, a gimnáziumot végzettek aránya kisebb mértékben (0,1% ponttal) növekedett. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek száma 33 fővel nőtt, miközben az álláskeresőkön belüli arányuk is 0,5% ponttal növekedett, így év [7]

8 vizsgált időszakának átlagában fő szerepelt a nyilvántartásban, ami 2%-os növekedésnek felel meg. Forrás: NFSZ adattárház A járási hivatalok közül ötnél növekedett a felsőfokú végzettségűek száma a nyilvántartásban. A növekedés mértéke megyei szinten 2%-os volt és ez 33 fővel több felsőfokú álláskeresőt jelentett a nyilvántartásban év 1-3 havának átlagában. A járások közül a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén stagnált a felsőfokú álláskeresők száma, mivel mindkét vizsgált időszak átlagában 91 fő felsőfokú álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. Négy járásban csökkent a felsőfokú álláskeresők száma a nyilvántartásban. A legnagyobb számban 25 fővel és a legnagyobb arányban a Hajdúbö- száma a bázisidő- szörményi Járási Hivatal területén 27,9%-kal csökkent a felsőfokú végzettségűek szakhoz képest, így év első negyedévének átlagában 65 fő felsőfokú végzettségű álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A legkisebb arányú csökkenés 7,9%-kal a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén volt, ahol a 7 fős csökkenést követően 82 fő felsőfokú álláskereső volt a járási hivatal regisz- száma. terében. Öt járási hivatalban a bázisidőszakhoz képest növekedett a felsőfokú végzettségűek A legnagyobb arányú 38,1%-os növekedés év első negyedévének átlagához képest a Nyírado- volt a járási nyi Járási Hivatal területén volt, ahol a vizsgált időszakban 48 fő felsőfokú álláskereső hivatal nyilvántartásában. Hajdú-Bihar megyében az álláskeresők korcsoport szerinti összetételét vizsgálva a 25 évnél fi- (2015.év és atalabbak aránya az összes nyilvántartott álláskeresőn belül mindkét vizsgált időszakban 2016.év 1-3 hónap átlagában) 19% körül alakult (2015.év 1-3 hónapban 19,1% %, míg év 1-3 hónapban 18,1% volt). A 25. évnél fiatalabb álláskeresők év vizsgált időszakának átlagában 13,7%-kal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban. A számukban 992 fős csökkenés következett be, így év vizsgált időszakának átlagában fő 25 év alatti álláskeresőő volt a nyilvántartásnyilván, ami év ban. A 25 év alatti álláskeresők 26,4%-át a Debreceni Járási Hivatalban tartották bázis időszaki átlagánál 0,4% ponttal alacsonyabb volt. A Derecskei Járási Hivatalban a 25 évnél fiatalabbak aránya 11,1%, ami a bázis időszakinál 0,2% ponttal volt magasabb. A Nyíradonyi Járási Hivatalban a 25. év alattiak arányaa 10,8%, mely a bázis időszakhoz képest 0,2% %ponttal magasabb. A többi járásban 9,6% alatt maradt ez az arány év első negyedévének átlagában a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma az előző év azonos időszakához képest mind a 10 járásban csökkenést mutat. A megyei csökkenésnél kisebb arányban hat járási hivatal területén csökkent a 25 év alatti álláskeresők száma. A legkisebb arányban 12,1%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén [8]

9 Az 50 év feletti álláskerejárási hiva- sők száma három talt kivéve növekeidőszakhoz képest. A csökkenés dett a bázis 8,6%-kal (52 fővel) a Hajdúbö- szörményi Járási Hivatalban, 0,6%-kal (20 fővel) a Debreceni Járási Hivatalban és 0,2%-kal (2 fővel) a Püspökladányi Járási Hivatalban volt megfigyelhető a vizsgált időszakban. A három járási hivatal területén összesen fő 50 év feletti álláskereső volt a járások regiszterében, melyből a debreceni járásban fő volt az 50 év feletti álláskeresők száma. A megyei növekedés aránya 1,8%, ami 181 fős növekedés eredménye, így az összes álláskeresőnek a 28,5%-át teszi ki, amely arány 2,6%-kal magasabb, mint év 1-3 havának átlagában volt. A legnagyobb számban 84 fővel a Derecskei Járási Hivatal területén növekedett az 50 év feletti álláskeresők száma, így a növekedés aránya a járási hivatalban 9,6%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy a derecskei nyilvántartott álláskeresők 26,6%-a 50 év feletti álláskereső. Ugyanakkor a derecskei járási 50 év felettiek a megyei 50 év felettieknek a 9,6%-át teszik ki. Ez az arány a bázis időszakban 0,6%-kal volt kisebb a Derecskei Járási Hivatal terü- Hivatal területén letén. A Megyei aránynál a legkisebb csökkenés 1%-kal a Hajdúszoboszlói Járási következett be a vizsgált időszakban. Itt a 732 fő 50 év feletti álláskereső az összes hajdúszoboszlói álláskeresőnek (2.294 főnek) a 31,9%-át tette ki, míg a fő megyei 50 év feletti álláskeresőknek a 7,3%-át jelentette év 1-3 hónapjának átlagában. csökkent a 25 év alattiak aránya, ahol 53 fős volt a csökkenés és így a vizsgált 2016 évi időszakban 385 fő fiatal volt a járási hivatalban regisztrálva. A legnagyobb számú csökkenés 235 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén volt tapasztalható, ahol a csökkenés mértéke 12,5%-os volt, így a vizsgált időszak átlagában fő 25 év alatti álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. Négy járási hivatal területén a megyei érték felett csökkent a 25 álláskeresők száma év a alatti bázisidőlegnagyobb szakhoz képest. A arányban 19,3%-kal, 97 fővel a Hajdúnánási Járási Hivatal területén, ahol akkor 404 fő fiatal álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. A vizsgált időszakban a megye álláskeresőinek döntő hányada (87,3%) fizikai foglalkozású volt, ami fő állástalant jelentett, ez a szám fővel, 7,2 százalékkal maradt alatta az előző évi adatoknak. Hajdú-Bihar megyében nyolc járási hivatal területén csökke- év 1-3 nés volt tapasztalható a hónap átlagához viszonyítva. A többi járási hivatalban növekedés volt ta- pasztalható a bázisidőszaki adatok- hoz képest. Így a megyében összes- ségében csökkenés volt év első negyedévéhez képest a fizikai foglal- számban 820 fővel a Debreceni Járá- koztatottak számában. A legnagyobb si Hivatal területén csökkent a fizikai foglalkozású álláskeresők száma, így a csökkenés aránya a járásban 9%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy a debreceni nyilvántartott álláskeresők 76%-a fizikai foglalkozású álláske- Járási Hivatal terü- reső. A Megyei aránynál a legnagyobb csökkenés 15,7%-kal a Hajdúböszörményi letén következett be a vizsgált időszakban. Itt az fő fizikai foglalkozású álláskereső az összes [9]

10 álláskeresőnek (1.766 főnek) a 87,3%-át tette ki. A fizikai foglalkozású álláskeresőknél a legnagyobb arányú növekedés 2,3%-kal a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén következett be év vizsgált időszakának átlagában ahol az fő fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskereső a fő járási álláskeresőnek a 90,3%-át jelentette, ami 1,4%ponttal magasabb a bázis időszaki aránynál. A Derecskei Járási Hivatal területén is növekedett a fizikai álláskeresők száma év első félévéhez képest, melynek mértéke 0,1%-os és 4 főt jelentett. A derecskei álláskeresők 94%-a volt fizikai, ami főt tett ki a vizsgált időszakban. A szellemi foglalkozásúak létszáma hónapjának átlagában meghaladta az főt, ami a évi bázis időszakitól 428 fős csökkenés következtében 7,8 százalékkal alacsonyabb. Hajdú-Bihar megyében mind a 10 járási hivatal területén csökkenés volt tapasztalható a év első negyedéves időszakhoz viszonyítva. A megyei csökkenés aránya 7,8%, így az összes álláskeresőnek a 14,4%-át teszi ki, amely arány év 1-3 hónapjának átlagához képest nem változott. A legnagyobb számban 99 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén csökkent a szellemi foglalkozású álláskeresők száma, így a csökkenés aránya a járásban 3,7%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy a debreceni nyilvántartott álláskeresők 24%-a szellemi foglalkozású álláskereső. A vizsgált időszakban, a legnagyobb arányban 25,6%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén csökkent a szellemi foglalkozású álláskeresők aránya, így a 77 fős csökkenést követően 225 fő szellemi foglalkozású álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A legkisebb arányú csökkenés 3,4%-kal a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén következett be a vizsgált időszakban. Itt a 379 fő szellemi foglalkozású álláskereső az öszszes álláskeresőnek (3391 főnek) a 11,2%-át jelentette I/4. Nyilvántartásba belépő álláskeresők Hajdú-Bihar megyében a nyilvántartásba került álláskeresők száma hónapjában meghaladta a 23,2 ezer főt, ami 6,2%-kal (1.354 fővel) több belépési esetet jelentett, mint év ugyanezen időszakában. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal kivételével a többi járási hivatalban mindenhol növekedés volt tapasztalható év bázis időszakához képest. A Hajdúböszörményi járás területén 619 fővel kevesebb belépő került a járási hivatal nyilvántartásába, így év első negyedévében belépő volt a járási hivatal regiszterében. Öt járásban a megyei átlag feletti volt a növekedés aránya év 1-3 hónapjához képest. A legnagyobb arányú 38,1%-os növekedés a Derecskei Járási Hivatal területén volt, ahol 636 fővel volt több a nyilvántartásba belépők száma a bázisidőszakhoz képest. Így a járásban év vizsgált időszakában fő belépő volt nyilvántartásban. A legkisebb arányú növekedés 3,2%-kal a Püspökladányi Járási Hivatal területén volt tapasztalható, ahol 79 fővel növekedett a nyilvántartásba belépők száma a bázisidőszakhoz képest, így a vizsgált időszakban fő belépő volt a járási hivatal regiszterében. Az új belépők (az álláskeresők nyilvántartásában eddig nem szerepelt személyek) száma év 1-3 hónapjában összesen 936 fő volt, amely 27 fővel volt kevesebb, mint egy évvel korábban és 2,8%-os csökkenésnek felelt meg. Az első alkalommal nyilvántartásba kerülők 936 fős létszáma az [10]

11 összes belépőn belül mintegy 4 százalékot képviselt év 1-3 hónapjában, ami 0,4%-kal alacso- csökkenés a bázis- nyabb, mint egy évvel korábbi időszakban volt. Hat járási hivatal területén történt időszakhoz képest. A legjelentősebb arányú 25,6%-os csökkenés a Nyíradonyi Járási Hivatal terülehónapjában. A legna- tén következett be, itt 21 fővel kevesebben voltak az újbelépők év 1-3 gyobb számban 22 fővel a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén csökkent az új első alkalommal betöbb első alkalommal lépők száma, ami 22,7%-os csökkenést eredményezett. Négy járásban viszont belépőt találunk a nyilvántartásban év vizsgált időszakában. A legnagyobbb arányban 62,9%-kal a Hajdúnánási Járási Hivatal területén jelentkeztek először a nyilvántartásba, ami 22 fős növekedést jelent a év 1-3 hónapjának 35 főjéhez képest. I/5. Ellátások év 1-3 hónapjának átlagában, Hajdú-Bihar megyében a nyilvántartott álláskeresők 49,6%-a ( fő) kapott ellátást, ami 660-nal több, mint egy évvel korábban volt, akkor az összes álláskereső 44,2%-a részesült valamilyen ellátásban, így a számuk akkor fő volt. A megye négy járási hivatalában év 1-3 hónapjának átlagában csökkenés volt tapasztalható az ellátásban részesüidőszakhoz képest. A lők számában, a többi hat járásban nőtt az ellátásban részesülők száma a bázis legnagyobb arányú csökkenés 13,4%-os volt a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén, ahol ez év 1-3 havi átlagában 119 fővel kevesebben kaptak valamilyen ellátást. A legnagyobb számú csökkenés 180 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén volt tapasztalható a bázisidő- szakhoz képest, így a vizsgált időszakban átlagosan fő részesült ellátás- számban 81 fővel a ban. A legkevesebbb Berettyóújfalui Járási Hivatal területén csökkent az ellátottak száma, ami 4,4%- os csökkenésnek felelt meg és évben a vizsgált időszakban fő ellátottat jelentett. Az ellátást kapók létszáma legnagyobb arányban 42,2%-kal a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén növekedett a vizsgált időszak átlagában, ahol 353 fővel többen kaptak valami- a járási fő lyen ellátást, így év első negyedévének átlagában fő részesült ellátásban álláskereső közül. A legkisebb számban 7 fővel a Püspökladányi Járási Hivatal területén növekedett az ellátásban részesülők száma év első negyedévének átlagához képest, ahol ez a növekedés 0,4%-os volt, így a vizsgált időszak átlagában fő kapott valamilyen ellátást a járásban. Hajdú-Bihar megyében a járadék típusú ellátásban részesülők a regisztrált álláskeresők 13,2%-át tették ki év vizsgált időszakának átlagában, ami 3,8%-kal több mint év bázis időszakában volt. A Megyében év 1-3 hónapjának átlagában fő részesült járadék típusú ellátásban fővel többen, mint egy évvel korábban. Ez 29,4%-os növekedésnek felelt meg. A megyében a járási hivatalok közül mindegyiknél növekedett a járadék típusú ellátást kapók száma a évi bázisidőszakhoz képest. A legnagyobb számban 188 fővel a Püspökladányi Járási Hivatal területén nőtt a járadéktípusú ellátásban részesülők száma, így a vizsgált időszakban 715 főt tartott nyilván a járási hivatal. A legnagyobb arányú 61%-os növekedés a Derecskei Járási Hivatal területén volt, ahol 175 fővel többen kapnak az idei vizsgált időszak átlagában járadéktípusú ellátást. A legkisebb arányú nömértéke 2,6%-os volt, vekedés a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén következett be, melynek ami 7 fős csökkenésnek felelt meg és 262 fő járadéktípusú ellátásban részesülőt jelentett a járási hi év 1-3 hónap- vatal regiszterében. A segély típusú ellátásban részesülők aránya az összes álláskeresők közöttt jának átlagában 1,2%-kal növekedett a év bázisidőszakának átlagához képest, amikor is az [11]

12 álláskeresők között az arányuk 2,9% volt, amelyet ez évben a vizsgált időszak átlagában már fő részére folyósítottak. A megyében minden járásban növekedés volt tapasztalható a segély típusú ellátásban részesülők számát illetően. A megyei növekedés mértéke 30,6%-os volt és 334 fővel több ellátásban részesülőt jelentett, így a vizsgált időszak átlagában fő segélyt kapó álláskereső volt a járások regiszterében. A megyei növekedés arányánál négy járásban volt alacsonyabb érték. A legkisebb arányú növekedés 17,,9%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén volt tapasztalha- arányú növe- tó, ahol a vizsgált időszakban 101 fő tartozott a segélyt kapók táborába. A legnagyobb kedés év első negyedévének átlagában 68,5%-kal a Hajdúhadházi Járási Hivatal területén volt, mely 33 fővel több segély típusú ellátásban részesülőt jelentett. A legnagyobb számban 78 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén növekedett az e típusú ellátásban részesülők száma, így akkor átlagosan 481 fő részére folyósítottak segély típusú ellátást. Rendszeres szociális segélyben év 1-3 havi átlagban, Hajdú-Bihar megyében 115 fő ré- felel meg. A szesült, 56 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban, ami 32,7%-os csökkenésnek vizsgált időszakban három járásban csak egy-egy fő részesült rendszeres szociális segélyben. Egy járásban, a Hajdúszoboszlóiban stagnálás volt, mivel csak egy fő volt mindkét időszakban a járási hivatal regiszterében. Két járásban nőtt a rendszeres szociális segélyt kapók száma, míg hét járásban csökkenés volt tapasztalható. A legkisebb arányú csökkenés 26,2%-kal a Hajdúhadházi járási Hivatal területén volt, ahol a vizsgált időszakban 26 fő részesült ellátásban. A legnagyobb arányú csökkenés 74,3%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén volt tapasztalható, ahol a 25 fős csökkenést követően év első negyedévének átlagában 9 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Hajdú-Bihar megyében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 6 részesülők a nyilvántartott álláskeresők 32%-át tették ki év 1-3 hónapjának átlagában, ami 0,6%-kal magasabb, mint év hasonló időszakában volt. A megyében év átlagában fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 574 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez 5,7%-os csökkenésnek felelt meg. Hat járási hivatalban csökkent e támogatási formát kapó álláskeresők száma év vizsgált időszakában. A legnagyobb arányú csökkenés a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén 24,5%-kal volt tapasztalható, ahol 122 fővel kevesebben kapnak az idén foglalkoztatást helyettesítő támogatást. A legkisebb arányú csökkenés a Hajdúhadházi Járási Hivatal területén 26,2%-os volt a bázisidőszakhoz képest. Itt 80 fővel kevesebben kapták ezen ellátást, összességében év 1-3 havának átlagában fő FHT ellátásban részesülő volt a járási hivatal regiszterében. A vizsgált időszakban négy járási hivatalban növekedett a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. A legnagyobb arányú növekedés 61,4%-kal a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén volt 299 fővel, ahol a vizsgált időszak átlagában 765 fő kapta ezt a támogatási formát, ami a járási álláske- területén nőtt az resők 33,4%-át tette ki. A legkisebb arányban 6,2%-kal a Nyíradonyi Járási hivatal FHT-t kapók száma, ahol 77 fővel többen kapják e támogatási formát és a vizsgált időszakban fő ellátásban részesülőt jelentett a járási hivatal nyilvántartásában, melynek következtében a járási álláskeresőkön belüli arányuk 39,1% volt, mely az előző évi aránynál 4,8 százalékponttal magasabb. 5 Rendszeres szociális segély = RSZ 6 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás = FHT [12]

13 II. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK II/1. Szakképzetlen álláskeresők A szakképzetlenek (nem iskolai végzettség szerinti besorolás) Hajdú-Bihar megyei aránya az álláskeresők között év 1-3 hónapjának átlagában 38,3%-ot tett ki, ami 1,7%-kal alacsonyabb a bázisidőszaki értéktől. A vizsgált időszakban a szakképzetlenek megyei létszáma átlagosan főt jelentett és fős, azaz 11.2%-os csökkenést mutatott a bázisidőszakhozz képest. A szakkép- 10% feletti ér- zetlenek több mint egyötödét (21,6%) a Debreceni Járási Hivatal területén találhatjuk. tékkel még négy járás rendelkezik, ezek sorrendben: 14,5% Derecske, 12,8% Nyíradony, 10,1% Be- meg a 8,4%-ot. rettyóújfalu és 10% a Püspökladányi járás. A többi járásnál ez az arány nem haladja A szakképzetlen álláskeresők megyei aránya 38,3% az álláskeresők között év vizsgált idő- Járási Hivatal szakának átlagában. Ettől három járási hivatalban kisebb ez az arány. A Debreceni területén 30% alatt maradt a szakképzetlenek aránya a járási álláskeresők között. A debreceni járásban az állás- a 26,7%-a szak- keresőknek képzetlen és főt jelent, mely az előző év időszakában 1,7% ponttal volt magasabb. A legnagyobb arányban a Derecskei Járási Hivatal területén 53,7%-kal vannak jelen év 1-3 hónapjának átlaa nyilvántartásban a gában szakképzetlen álláskeresők. akiknek a száma fő és ebben a járásban növekedett csak a szakképzetlenek aráhasonlítjuk össze - a nya (0,5%-kal) és száma 1 fővel. Amennyiben az álláskeresőkön belüli arányokat járási szakképzetlen álláskeresők aránya az összes szakképzetlen álláskereső között a két év vo- öt járási hivatal- natkozásában, akkor megállapíthatjuk, hogy év vizsgált időszakának átlagában ban csökkent, míg öt járási hivatalban nőt a szakképzetlen álláskeresők arányaa az előző év azonos időszakához képest. Míg a legkisebb arányban nőtt a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén 0,1% ponttal 10,1%-ra, addig a legnagyobb arányban 1,6% ponttal a Derecskei Járási Hivatal területén 14,5%-ra növekedett. A szakképzetlenek arányában csökkenés a bázisidőszakhoz képest öt járási hivatalban volt tapasztalható év első negyedévének aránynál legnagyobb mértékben 1% pont- tal a Hajdúszoboszlói területén csökkent a szakképzetlenek aránya, így év első negyedévének átlagában a járásban az álláskeresők 5,7%-a tartozott ebbe a csoportba. A megyében a szakképzetlen álláskeresők aránya 11,2%-kal csökkent a bázisidőszak átlagához képest. A járási hivatalok közül csak a Derecskei járásban nőtt 1 fővel a szakképzetlenek száma. A csökkenés a legkisebb aránybann 3,3%-kal Balmazújvárosi Járási Hivatal területén volt, ahol a 29 fős csökkenés után 829 fő szakképzetlen álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A legnagyobb arányú 25%-os csökkenés a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén volt a vizsgált időszakban, amikor is a 254 fős csökkenés után 763 fő álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. A szakképzetlenek szá- a Debreceni mában a legnagyobb csökkenés év első negyedévének átlagában 445 fővel Járási [13]

14 Hivatal területén volt tapasztalható, ahol a vizsgált időszak átlagában fő szakképzetlen álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. II/2. Tartósan nyilvántartott álláskeresők Hajdú-Bihar megyében év első negyedévének átlagában a tartós álláskeresők 7 számában 134 fős csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest, ami 1,4%-os csökkenésnek felel meg. A járási hivatalok közül ötnél a megyei aránynál nagyobb mértékben csökkent a tartós álláskeresőinek a száma, míg a többi öt járási hivatalban növekedett a tartós álláskeresők száma. A legkisebb arányú csökkenés év 1-3 hónapjának átlagához képest 3,4%-kal a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén volt, amikor is a 10 fős csökkenés következtében 279 fő tartósan nyilvántartott álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. A legnagyobb arányú csökkenés 21,8%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén volt 73 fővel, így akkor a járásban 263 fő tartozott a tartós álláskeresők csoportjába. A legnagyobb számban 290 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén csökkent az éven túli álláskeresők száma a bázisidőszakhoz képest, így a vizsgált időszak átlagában fő tartós álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. Az öt növekedést produkáló járási hivatal közül a legkisebb arányban 7,1%-kal a Hajdúnánási Járási Hivatal területén nőtt a tartós álláskeresők aránya, amelyet 28 fő beáramlása idézett elő és így a vizsgált időszakban 429 fő éven túli álláskereső volt a járási hivatal regiszterében. A legnagyobb arányú növekedés 19,9%-kal a Derecskei Járási Hivatal területén volt a bázisidőszakhoz képest, ahol 255 fővel többen voltak a járás regiszterében, melynek következtében év első félévének átlagában fő éven túli álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A megyében átlagosan fő egy évnél régebben nyilvántartásban lévő álláskereső volt a vizsgált időszakban, arányuk az összes álláskereső között 26,3% volt. Az összes álláskereső között a bázis időszakhoz képest 7,41% ponttal magasabb a tartós álláskeresők aránya. Három járási hivatal területén csökkenés mutatkozott, míg hét járási hivatal területén növekedett a mutató értéke a bázis időszakhoz képest. A legnagyobb arányú csökkenés 2,4%ponttal a Nyíradonyi Járási Hivatal területén volt, míg a legkisebb arányú csökkenés 0,6%ponttal a Balmazújvárosi Járási Hivatalnál volt tapasztalható, ahol a tartós álláskeresők aránya 13,5% volt az összes álláskereső között. Öt járás területén a megyei aránynál nagyobb mértékben nőtt a tartós álláskeresők aránya az összes álláskereső között. Két járási hivatal területén a megyei aránynál kisebb mértékben növekedett a tartós álláskeresők aránya a kirendeltségi álláskeresők között. A legkisebb arányban 0,3%-kal a Debreceni Járási Hivatal területén volt csökkenés a bázisidőszakhoz képest, ahol a járási álláskeresők 34,9%-a tartozott az éven túli álláskeresők közé. A megyei aránynál több mint négyszeresével növekedett a járási álláske- 7 Tartós álláskereső = éven túl nyilvántartott álláskereső [14]

15 resők között a tartós álláskeresők aránya a Derecskei Járási Hivatal területén (7,2% ponttal), így év első negyedévének átlagában ezen a járásban a tartós álláskeresők aránya 30,5% volt. A vizsgált időszakban 255 fővel több éven túli álláskereső volt a járási hivatal regiszterében, ami 29,9%- os növekedésnek felelt meg és év 1-3 hónapjának átlagában fő regisztrált tartós álláske- resőt jelentett a járási hivatal területén. II/3. 25 év alatti álláskeresők 8 A 25 év alattiak száma mind a tíz járási hivatalban csökkent a bázisidőszakhoz képest. A megyei csökkenés aránya 13,7%, ami 992 fős csökkenés eredménye, így az összes álláskeresőnek a 17,8%- át teszi ki, amely arány 1,3%-kal alacsonyabb, mint év 1-3 hónapjának átlagában volt. A legnaalatti fiatalok száma, gyobb számban 235 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén csökkent a 25 év így a csökkenés aránya a járásban 12,5%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy a debreceni nyilvántartott álláskeresők 15,1%-a 25 év alatti álláskereső. A fő megyei 25 év alatti álláskeresőnek a 26,4%- a, fő a Debreceni Járási Hivatal nyilvántartásában lévő 25 év alatti álláskereső, így a csoporton belüli arányuk év 1-3 hónapjának átlagában 0,4% ponttal alacsonyabb a év 1-3 havi aránynál. A Megyei aránynál a legkisebb csökkenés 12,1%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal területén következett be a vizsgált időszakban. Itt a 385 fő 25 év alatti álláskereső az összes hajdúböszörményi álláskeresőnek (1.766 főnek) a 21,8%-át tette ki, míg a fő megyei 25 év alatti álláskeresőknek a 6,2%-át jelentette év 1-3 hónapjának átlagában. A 25 év alatti álláskeresőknél a legnagyobb arányú csökkenés 19,3%-kal a Hajdúnánási Járási Hivatal területén következett be év vizsgált időszakának átlagában ahol a 404 fő 25 év alatti nyilvántartott álláskereső a fő kirendeltségi álláskeresőnek a 19%-át tette ki, ami 1,4%-kal alacsonyabb, mint a bázis időszaki arány. A fő megyei 25 év alatti álláskeresőnek az 6,5%-a, 404 fő a Hajdúnánási Járási Hivatal nyilvántartásában lévő 25 év alatti álláskereső, így a csoporton belüli arányuk év 1-3 hónapjának átlagában 0,5 % ponttal alacsonyabb a év 1-3 havi aránynál év és alatta = 25 év alatti [15]

16 II/4. 50 év feletti álláskeresők Hajdú-Bihar megyében az 50 év feletti álláskeresők év 1-3 havi átlagos létszáma 1,8%-os növekedéssel fő volt. A célcsoport nyilvántartott álláskeresőkön belüli aránya 2,6%-pontos emelkedést követően elérte a 28,5 százalékot. A járási hivatalok viszonylatában ez az arány a Hajdúmint a bázis időszaki, nánási Járási Hivatal ellátási területén 29,9% volt, ami 4,7%ponttal magasabb, annak ellenére, hogy az 50 év felettiek száma minimálisa 18 fővel volt több. A járási hivatalok közül ez az arány a legmagasabb 31,9% %-kal a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén, a legalacsonyabb 24,9%-kal a Hajdúhadházi Járási Hivatal területén. Az 50 év feletti álláskeresőkk 31,7%-a a Debreceni Járási Hivatal területéről kerültek a nyilvántartásba, amely 0,8% ponttal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban volt. Közel 10%-os ez az arány a Derecskei Járási Hivatal területén, ahol a év 1-3 hónapjának átlagához képest 9%-ról 0,6%-kal emelkedett az arány ez év vizsgált időszakában, ahol a járási 50 év feletti álláskeresők száma 84 fővel több volt, mint a bázis időszakban év 1-3 havának átlagában 965 főő 50 év feletti álláske- álláskeresők ará- reső volt a Derecskei Járási Hivatal regiszterében. A többi járási hivatalban a járási nya a megyei álláskeresők között nem érte el a 9,5%-ot. Az 50 év feletti álláskeresőkk aránya a megyei érték (1,8%) felett 6 járási hivatalban növekedett. A legkisebb arányú növekedés 1% %-kal a hajdúszoboszlói Járási Hivatal területén volt, ahol 7 fővel több volt az 50 év felettiek száma a nyilvántartásban, így év vizsgált időszakának átlagában 732 fő 50 év feletti álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A legnagyobb arányú növekedés 9,6%-kal a Derecskei Járási Hivatal területén volt ez év vizsgált időszakának átlagában. Az 84 fős növekedés következtében év 1-3 havának átlagában 965 fő 50 év feletti álláskeresőő volt a járási hivatal regiszterében. [16]

17 II/5. Pályakezdők Hajdú-Bihar Megyében év 1-3 hónapjának átlagában a pályakezdő álláskeresők aránya 19,3%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához képes, amely fős csökkenésnek felel meg, így összesen év elsőő negyedévének átlagában fő pályakezdő volt a járási hivatalok nyilvántartásban. A megyei pályakezdők aránya az összes álláskeresőkön belül 1,7% pontos csökkelegkisebb 9,5%-kal a nést követően év 1-3 hónapjának átlagában 12,0%. Ugyan ez az arány a Balmazújvárosi Járási Hivatal területén és a leg- 15,0%-kal a magasabb Hajdúhadházi Járási Hiva- Öt járási hiva- tal területén. talt kivéve mindenhol emelkedett az arány a bázisidőszakhoz képest annak ellenére, hogy a év vizsgált időszakcsökkent a pályakez- ban dő álláskeresők száma. A pályakezdő álláskeresők 29,9% %-át a Debreceni Járási Hivatal területén vették nyilvántartásba és főt jelentett év első negyedévének átla- Ez az arány a bá- gában. zisidőszakban 1,0% pontpályakezdő álláskere- tal volt alacsonyabb a járási hivatalban annak ellenére, hogy akkor a debreceni sők száma 227 fővel volt magasabb. Ez az arány még két járási hivatalban volt magasabb 10%-nál a 2016.évi vizsgált időszakának átlagában. Az egyik járás a derecskei, ahol ez az arány 11,5%, a másik járás a nyíradonyi ahol 10,9%-os a járási pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskereső kö- hivatal területén zött év első negyedévének átlagában. Hajdú-Bihar megyében mind a 10 járási csökkent a pályakezdő álláskeresők száma év 1-3 hónapjának átlagában. Ez a csökkenés 12,6%-kal a legalacsonyabb a Hajdúhadházi Járási Hivatal területén, ahol az 52 fős csökkenést köve- időszakának átla- tően 362 fő pályakezdő szerepelt a járási hivatal regiszterében a év vizsgált gában. A legnagyobb arányú csökkenés 28,3%-kal a Püspökladányi Járási Hivatal területén volt ta- regiszterében a bá- pasztalható, ahol 130 fővel kevesebb pályakezdő álláskereső volt a járási hivatal zisidőszak átlagánál, ami azt jelentette, hogy a vizsgált időszak átlagában 329 fő pályakezdőt tartott nyilván a járási hivatal. A legnagyobb számban 227 fővel a Debreceni Járási Hivatal területén csökkent a pályakezdő álláskeresők száma év első negyedévének átlagában. A csökkenés mértéke 15,3%-volt és így fő pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván a járási hivatal. A pályakezdőkön belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a év vizsgált idődiplomás pályakezdők szakának átlagában 300 fő, a 13 fős 4,1%-os csökkenésnek köszönhetően. A számában a tíz járás hivatal közül kettőben növekedés és nyolcnál csökkenéss volt tapasztalható a bázisidőszaki átlaghoz képest. A Nyíradonyi Járási Hivatal területén 4 fős növekedés volt, ami 29,5%- nak felelt meg és így év 1-3 hónapjának átlagában 19 fő felsőfokú végzettségű álláskeresőt jelentett a járási hivatal nyilvántartásában. A Hajdúhadházi Járás területén is nőtt a diplomás pálya- kétszer annyi- kezdő álláskeresők száma 5 fővel, ami azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban majdnem an voltak a járás nyilvántartásában, így a növekedés aránya 94,1%-os volt. A megyei csökkenés arácsökkent a diplomás nyánál kisebb arányban (2,9%-kal) csak a Debreceni Járási Hivatal területén pályakezdő álláskeresők aránya. Ott az 5 fős csökkenés után 182 fő diplomás pályakezdő álláskere- [17]

18 sőt tartott nyilván a járási hivatal. A legnagyobb arányú csökkenés 28,9%-kal a Derecskei Járási Hivafelsőfokú pályakezdő tal területén volt tapasztalható, ahol a 4 fős csökkenést követően 11 fő diplomás volt a járási hivatal regiszterében a vizsgált időszak átlagában. II/6. Diplomás álláskeresők Hajdú-Bihar megyében év 1-3 hónapjának átlagában fő diplomás állástalant tartottak nyilván a járási hivatalok, számuk év 1-3 hónapjához képest átlagosan 333 fővel, 2%-kal növe- a év azonos kedett. Az összes álláskeresőkön belüli arányuk 4,6%, amely 0,4%-kal növekedett időszakának átlagához képest. A felsőfokú végzettségű álláskeresők jelentős, mintegy kétharmadát 67,1%-át a Debreceni Járási Hivatal területén tartották nyilván, számuk év 1-3 havi átlagához képest 49 fővel növekedett, így a diplomások aránya 1,,7% pontos növekemeg a bázisidőszak- désnek felelt hoz képest. A többi kirendeltségen a diplomások aránya az álláskeresők között 5,7%-alatt maradt a évi vizsgált időszak átlagában. A legki- 0,4%-kal a sebb arányú csökkenés Hajdúszoboszlói Járási Hivatal terü- volt a járási hiva- letén volt, ahol a vizsgált időszak átlagában 91 fő felsőfokú végzettségű álláskereső tal regiszterében. A legnagyobb arányú csökkenés 27,9%-kal a Hajdúböszörményi Járási Hivatal terü- álláskeresőt letén volt év első negyedévének átlagában, így akkor 65 fő felsőfokú végzettségű tartott nyilván a járási hivatal. A megyei növekedés arányánál nagyobb mértékben öt járási hivatal területén növekedett a felsőfokú álláskeresők száma, ezek közül is a legkisebb arányban 4,7%-kal a Debreceni Járási Hivatal területén, ahol a 49 fős csökkenés következtében fő diplomás álláske- reső volt a járási hivatal nyilvántartásában. A legnagyobb arányban 38,1%-kal a Nyíradonyi Járási Hivatal területén növekedett a diplomások átlagos száma a bázisidőszakhoz képest, ami 13 főt jelent, így 48 fő diplomás álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalban. [18]

19 II/7. Munkaerő-piaci támogatások A nyilvántartott álláskeresők munkába történő visszatérését segítik a foglalkoztatási támogatások, amelyek nagy része munkaerő-piaci programok keretében valósul meg, de a másodlagos munkaerőpiacon elhelyezkedési lehetőséget nyújt a közfoglalkoztatás is. Hajdú-Bihar megyében a támogatások által érintettek létszáma év első negyedévében fő, amely az előző év azonos időszakához képest 50,4%-kal (3.185 fővel) kevesebb. Míg év első negyedévében a támogatottakon belül legtöbben (5.166 fő) a foglalkoztatást elősegítő képzés támogatásban vett részt, addig év első negyedévében a legtöbben (1.710 fő) a bérköltség támogatásban részesült év első negyedévében a támogatottak jelentős része, fő az Ifjúsági Garancia Rendszer GINOP munkaerő-piaci programon keresztül jutott támogatáshoz év első negyedévében a legtöbben (3.253 fő) a TÁMOP téli közfoglalkoztatás programban vett részt. A járásokban a támogatások alakulását év első negyedévében az alábbi grafikon szemlélteti: [19]

20 II/8. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás keretén belül az érintett nettó létszám év első negyedévében fő volt a megyében, amely év első negyedévéhez képest 4,1%-kal alacsonyabb. A legtöbb köz- a Berettyó- foglalkoztatottat a vizsgált időszakban újfalui Járási Hivatalban alkalmazták (4.670 főt), de jelentős létszám tartozik a püspökladányi (3.617 fő), a derecskei (2.925 fő) és a debreceni (2.872 fő) térséghez is. A járások közül a bázis időszakhoz képest három járásban növekedett a közfoglalkoztatottak száma. A legnagyobb szám- arányban 20,5%- ban 489 fővel és a legnagyobb kal a Debreceni Járási Hivatal területén növeke- nettő létszáma dett a közfoglalkoztatottak érintett év első két hónapjában. A legnagyobb számú csökkenés 767 fővel a Berettyóújfalui Járási Hivatal területén volt a bázis időszakhoz képest, így a csökkenés mértéke 14,1%-os volt, ami azt jelentette, hogy a vizsgált időszakban összesen fő közfoglalkoztatott volt a járásban. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás érintett nettó létszáma fő volt a vizsgált időmagasabb a bázisidő- szakban, mely az összes közfoglalkoztatott 58 %-át tette ki, mely 1,3%ponttal szaki aránynál. A járások közül ötben növekedett ezen foglalkoztatási formában az érintett nettó lét- a bázis időszakban. szám, így összességében 425 fővel többen dolgoznak ebben az időszakban, mint A legnagyobb számban a Derecskei Járási Hivatal területén nőtt a hosszabb időtartamú közfoglalkoza növekedés aránya tatásban az érintett nettó létszám 402 fővel a bázis időszakhoz képest, így 43,9%-os volt. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban a vizsgált időszakban legtöbben a Berety- magasabb a férfiak tyóújfalui Járásban dolgoznak, számuk fő, mely 183 fővel kevesebb, mint a bázis időszakban, így a csökkenés aránya 9,1%-os volt. A legnagyobb számban 211 fővel a Balmazújvárosi Járási Hivatal terü- közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma a bázis időszakhoz képest, így a letén csökkent a hosszabb időtartamú csökkenés aránya 18,1%-os volt. A foglal- koztatottak iskolai végzettségét figyelem- vég- be véve a legfeljebb általános iskolát zettek vannak a legnagyobb arányban (57,4%, azaz fő), de a középfokú szakmai végzettségűek részaránya (40,5%) is meghaladja a negyven száza- jellemző, hogy a nők arányaa lékot. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra arányánál, mely a vizsgált időszakban 56%-os volt, amely 0,6%-ponttal alacsonyabb a bázis időszaki aránynál. Életkoruk szerint a éves korosztály 70,5%-ot képvisel ezen foglalkoztatási formában, mely arány 0,2%-ponttal magasabb a bázisidőszaki aránynál. A munkaadók gazdálkodási formája szerint a közfoglalkoztatottak 86,4%-át a költségvetési szervek alkalmazták, érintett nettó létszámuk fő volt a vizsgált időszakban, ami 165 fővel magasabb a bázis időszaki értéktől. A vizsgált 9 Érintett nettó létszám: A vizsgált időszakban a közfoglalkoztatás valamely támogatási paraméterében legalább egy napon közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma. [20]