Paragi Beáta: Els van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben
|
|
- Renáta Balla
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 III. évfolyam 2006/2. KÖNYVISMERTETÉS Paragi Beáta: Els van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben HVG Kiadó, Budapest, oldal A közelmúltban hiánypótló, elolvasásra érdemes munka jelent meg a magyar könyvpiacon a HVG Kiadó jóvoltából. A holland szerző az izraeli társadalom összetettségéről, elsősorban a vallásos és világi zsidók közötti különbségek és fokozatok lényegéről, hátteréről, a megosztottság jelentőségéről, illetve veszélyeiről szerzett tapasztalatait, gondolatait osztja meg az érdeklődő olvasóval. Els van Diggele 1967-ben született, nemét illetően nő, végzettségét és hivatását tekintve történész, illetve újságíró, nemzetisége holland, és nem zsidó. Tanulmányait a leideni és rotterdami egyetemeken végezte. Bár korábban is több alkalommal járt Izraelben, a könyv írásának ötlete 1998-ban hosszabb ott-tartózkodása idején fogant meg benne, majd 1998 és 2000 között készült el vele. Izrael állam megalapítása (1948) óta küzd a társadalmi megosztottság már akkor is létező, ám azóta egyre komplikáltabbá váló, az arab-izraeli (izraeli-palesztín) konfliktus árnyékában rejtőző jelenségével. Az izraeli társadalom ellentétben a (hazai) közvélemény nagy részében élő leegyszerűsítő felfogással etnikailag több szinten tagolt. Egyrészt ez az ismertebb tény területén, a nemzetközileg elismert 1949/1967-es határokon belül egyaránt élnek arabok, drúzok, zsidók. A világ legkülönbözőbb pontjairól származó (Európa, Közel-Kelet, Afrika, Ázsia), a lakosság többségét (kb. 80%-át) alkotó izraeli zsidóság, társadalmi, gazdasági,
2 érzelmi-mentális, tradicionális háttérének sokfélesége azonban tovább színesíti a képet. A könyv a zsidó identitás megélésének, értelmezésének különféle lehetőségeit mutatja be, amelynek érzékeltetéséhez a szerző számos beszélgetőpartnert hív segítségül. A van Diggele által rögtön a Bevezetőben használt Kulturkampf jelensége és jelentősége a modern Izrael állam létezése kapcsán bontakozik ki, illetve válik a későbbi fejezetek központi fogalmává. A könyv hat fejezete kevésbé kronologikus, mint inkább tematikus szempontból elemzi a zsidó identitás problematikáját. Az első fejezet az államalapítás időszakának dilemmáit mutatja be, lényegében azt az alkut kompromisszumot amelyet a világi Izrael államot létrehozni kívánó cionista vezetés (élén David Ben Gurion miniszterelnökkel) az annak létrehozását vallási okokból ellenző (legalábbis megkérdőjelező) ortodox mozgalmakkal a társadalmi konszenzus érdekében megkötött. A második fejezet Izrael állam zsidó és demokratikus mivoltával foglalkozik, az annak hátterében húzódó meggyőződést, illetve az önmagában hordozott ellentmondást mutatja be. A következő fejezet nem csupán egy egyértelműen nem megválaszolható elméleti kérdést nevezetesen a ki a zsidó? felvetést járja körbe, de a gyakorlatban is különös élethelyzeteket eredményező (jogi, intézményi, pszichológiai-szociológiai) dilemmát igyekszik megvilágítani. A negyedik fejezet az utóbbi bő másfél évtizedben a volt Szovjetunióból, illetve tagköztársaságaiból milliós nagyságrendben Izraelbe vándorló zsidók (vagy mégsem zsidók?) motivációit, befogadását, illetve integrációs problémáit, életkörülményeiket tárgyalja. Az ötödik fejezet a hagyományos vallási közösség határain kívül, a világi Izrael állampolgáraiként neveltetésükkel szembefordulva boldogulni kívánó fiatalok nehézségeit, végül a hatodik fejezet a palesztín állam egyik területi bázisának tekintett Ciszjordániában (Nyugati parton) élő vallásos telepesek életét, felfogását, szervezeteit mutatja be. Az egyes fejezetek rövid tartalmi ismertetése is sugallja a mélyben húzódó társadalmi feszültségeket, különösen a kisebbségben lévő vallásos, illetve többségében világi zsidóság között húzódó szakadékot. A magukat zsidónak valló, de nem hívő izraeli állampolgárok, illetve az ultraortodox, Izrael földjén élő, de Izrael mint állam létét tagadó zsidók egy képzeletbeli szivárvány két szélén helyezkednek el, köztük számos további fokozat létezik. A két szélső álláspont között folyó csendes polgárháború frontjait és fegyvertárát több, mint hatvan interjú segít megérteni. Az adott szerkezeti keretek között implicit módon a szerző igyekszik érzékeltetni a társadalmi tagoltság egyéb, fentieket átfedő metszeteit is: az 2003-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán. Jelenleg ugyanott az PhD-program elsőéves hallgatója ban az OTDK-n második helyezést ért el "Az arab-izraeli konfliktus és az oslói békefolyamat esélyei az ezredfordulón" c. dolgozattal
3 1967 óta megszállás alatt álló területek, a palesztín lakosság ideiglenes vagy végső sorsával kapcsolatos eltérő politikai meggyőződéseket éppúgy, mint a társadalmi rétegek között meglévő óriási életszínvonalbeli szakadékot, amely részben, de nem teljesen magyarázható a származásbeli különbséggel. Erőssége a műnek, hogy plasztikusan sikerül bemutatnia a különböző felek elsősorban az őket képviselni kívánó pártok, mozgalmak belpolitikai kérdésekben, vallási előírásokban, szokásokban vallott nézeteit, különösen az állam és egyház ellentmondásos viszonya kapcsán meglévő különböző álláspontokat (pl. szombati munkavégzés, közlekedés, nyitvatartás lehetősége; betérés elfogadottsága attól függően, hogy ki végzi, ennek megfelelően a családjog alkalmazhatósága vagy alkalmazhatatlansága; ciprusi esküvők szükségessége, stb.). Az írás alapvetően személyes élményekre, tudatosan szervezett interjúkra, illetve a véletlen kínálta spontán beszélgetésekre, tapasztalatokra épül. A szerző szövegközben, illetve a könyv végén is felsorolja interjúalanyait, azok foglalkozását, egyéb fontosnak tartott ismertetőjegyeit, bár arról nem szolgál bővebb információval, hogy melyikükkel milyen időpontban, sorrendben, milyen keretek között beszélt, illetve kérdéseit milyen szempontok szerint állította össze. A téma érzékenysége megkívánja, és a szerző igyekszik is megfelelni a pontos fogalmi tisztázás követelményének. Az alkalmazott fogalmakat, kategóriákat, kifejezéseket egyrészt megmagyarázza munkája elején, másrészt egyszerű és könnyen kezelhető fogalomtárral szolgál az írás végén. Bár a munka végén található bibliográfia, a közvetlen hivatkozás hiánya a munka ismeretterjesztő jellegére, és nem módszeres, önálló tudományos kutatásra utal. Kevésbé jelenik meg az írásban az izraeli zsidóság felnövekvő generációi között meglévő, az állam mint a zsidó közösség menedékhelyéül szolgáló entitás érdekében vállalandó áldozatok szükségessége kapcsán évtizedek óta létező feszültség. Egy Tel Avivban az 1970-es évek elején bemutatott színdarab szövegét idézve a főhős apjához intézett szavai a háború logikájából kilépni képtelen politikusok, katonai vezetők, illetve szülők elleni vádat fogalmaznak meg: And don t say that you made a sacrifice, Because the one who made a sacrifice is me, And don t talk high words and more, Because I m already lower than low, Father. 1 1 Ben-Ami, Shlomo: Scars of War, Wounds of Peace. The Israeli-Arab Tragedy. Oxford University Press, (pp.133.)
4 A szerző társadalmi, szociológiai-pszichológiai jelenséget identitást vizsgál, ám munkáját elolvasva a valóság identitás egyéb összetevői mintha hiányoznának. Nem érzékelhető az izraeli társadalom ereje, tartása, amely minden tagoltság, törésvonal, illetve önmagában hordozott veszély ellenére szinte fizikailag is megragadható. Ari Shavit, izraeli baloldali újságíró megfogalmazásában: Izrael egy olyan állam, amely ritka erősségekkel rendelkezik. Szükségtelen katonai erejét túlhangsúlyozni. Láthatatlan gazdasági erejét szintén. Mégis, az utóbbi öt évben bebizonyosodott, hogy az izraeli társadalom egy nagyon erős társadalom... Az elszakadás [gázai kivonulás] kihívásával szembenézve bebizonyította, hogy sokkal több minden egyesíti, mint ami megosztja,... életereje túllicitálta mind a palesztín, mind a zsidó fanatizmust. Ellenállt a terrornak, visszautasította a halált, semmibe vette a messianizmust... De ennél fontosabb, hogy Izrael 2006-ban a dinamizmus és termelékenység hatalma is. A természetes szaporodás üteme még a világi izraeliek körében is a Nyugaton tapasztaltak között az egyik legmagasabb Az éjszakai élet virágzó; a szexualitás szinte hömpölyög az utcákon. Mindezek oly mértékben jellemzők, hogy néha az egész ország úgy tűnik, mintha valami óriási megállíthatatlan energia-generátor lenne. (...) A kreativitás és szenvedély országa. (...) 2 Mégis ahogy van Diggele visszafogott hangvételű Epilógusából is kiderül ( Izraelből több, mint ötven évvel megalapítása után sem lett normális ország. ), az ország gyengesége önmagában rejlik: olyan állam, amely a valóság határait feszegeti, amely áttöri a hagyományok korlátait; olyan állam, amelyet saját energiája hajt az őrület felé. Hogy ez a nem-normalitás külön létezés meddig és milyen (külső) térbeli és (belső) társadalmi feltételek teljesülése esetén tartható fenn az államok viszonylag normális, bizonyos játékszabályok által meghatározott nemzetközi rendszerében? A válasz alighanem a túlélés ösztönében rejlik, így a kérdéses feltételrendszer előre nem modellezhető. Egy Amos Oz által idézett több, mint száz éves gondolat azonban talán adhat némi támpontot: A zsidók elsőbbséget élveznek a zsidó vallással szemben az élő ember fontosabb mint az apák öröksége. 3 2 Shavit, Ari: And so, the end is near. Ha aretz, április Oz, Amos: Félálom. Ab Ovo, (pp. 125.)
KOVÁTS ANDRÁS NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN
NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN A migrációt napjainkban gyakran emlegetik olyan modern jelenségként, ami korunk társadalmainak egyik legnagyobb kihívása. A migránsok helyzete
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői
Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Váczi Péter A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Doktori értekezés Témavezető: Dr. Patyi András, PhD tanszékvezető
RészletesebbenMiért és hogyan tanítsunk az antiszemitizmusról? Irányelvek tanárok számára
Miért és hogyan tanítsunk az antiszemitizmusról? Irányelvek tanárok számára 2010 december 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető. 3 2. Hogyan kezeljük az antiszemitizmust az iskolában... 5 3. Pedagógiai megközelítés
RészletesebbenANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN
RészletesebbenEducatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243.
Miért hisszük el? A magyar felsőoktatásról szóló közbeszéd, és hasonlóképpen a felsőoktatás-politikai kormányzati megállapítások világa manapság a hiedelmek, előítéletek és ideológiák világa. A valósághoz
RészletesebbenVALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D
A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs
RészletesebbenHalász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere
1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A
RészletesebbenDr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN
Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az
RészletesebbenMTA Politikai Tudományok Intézete
MTA Politikai Tudományok Intézete A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása,
RészletesebbenGordon Győri János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
MAGYAR PEDAGÓGIA 98. évf. 4. szám 273 317. (1998) MITŐL HATÉKONY MÉG A JAPÁN OKTATÁS? A hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás japánban Gordon Győri János Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenÁttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé
Áttekintés Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Overview Understanding the Brain: Towards a New Learning Science Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban
RészletesebbenXENO.HU Miről szól ez a füzet?
1 XENO.HU Miről szól ez a füzet? A gyűlöletről, az elutasításról, az idegenellenességről. A füzet címe XENO.HU, ahol a xeno előtag az idegenre, a másra utal, a xenofóbia szó pedig idegenellenességet, idegengyűlöletet
RészletesebbenKépzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más
t e i s m á s v a g y te sem vagy más Képzők könyve Ötletek, segédletek, módszerek és gyakorlatok fiatalok és felnőttek informális, iskolán kívüli interkulturális neveléséhez Második, átdolgozott kiadás
RészletesebbenDr. Bordás Sándor A magyar kultúra történelmi traumáinak lélektani megközelítései
Dr. Bordás Sándor A magyar kultúra történelmi traumáinak lélektani megközelítései Ellentmondásosak az értékeken alapuló információk, melyek a magyarországi lakosokat érik ma, sőt rosszak a mentálhigiénés
RészletesebbenFEDEZD FEL! MÚZEUMOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN
FEDEZD FEL! MÚZEUMOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztő: Maria Xanthoudaki Szerzők: Etienne Bolmont és Francis Colson Jef van den Bosch Filip Cremers Felföldi Zita és Holler Judit Pilar
RészletesebbenKORAI NYELVOKTATÁS A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
KORAI NYELVOKTATÁS A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Dr. Morvai Edit és Dr. Poór Zoltán 2006 Korai nyelvoktatás Európában az Európai Unió ajánlásai 2005.11.22-én hozta nyilvánosságra az Európai Közösségek
RészletesebbenGulyás Emese. Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel
Gulyás Emese Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Dr. Wessely Anna tanszékvezető egyetemi docens Eötvös
RészletesebbenA magyar dékánok tipikus és atipikus karrierútjai: egy empirikus vizsgálat eredményei
A magyar dékánok tipikus és atipikus karrierútjai: egy empirikus vizsgálat eredményei FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Kováts Gergely A felsôoktatás expanziójával a felsôoktatás-kutatás egyre nagyobb érdeklôdéssel
RészletesebbenII. KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV ADATGYÛJTÉSI TECHNIKÁK ÖTVÖZÉSE
Telepules1-3.qxd 2006. 08. 04. 10:28 Page 53 II. KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV ADATGYÛJTÉSI TECHNIKÁK ÖTVÖZÉSE Bevezetés... 55 Adatgyûjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán... 56 Megbízhatóság és
RészletesebbenEgyüttműködés és partnerség
Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS
RészletesebbenHúsz év után önkritikusan
Budai István Húsz év után önkritikusan avagy mit tesz a szociálismunkás-képzés a szakmai identitás alakításában 1990 ősze tekinthető a hazai szociálismunkás-képzés újrakezdése időpontjának, és most a 20
RészletesebbenA környezetfilozófiáról *
Tóth I. János A környezetfilozófiáról * A környezeti válság tünetei közismertek: globális felmelegedés, ózonpajzs vékonyodása, fajok kihalása, biodiverzitás csökkenése, erdőirtás, savas esők, környezetszennyezés
RészletesebbenMég sok tekintetben nem tisztázott, hogyan
Léteznek egyetemes emberi jogi standardok, amelyeket mindenképpen be kell tartani A r m i n von Bogda n dy n é m et Eu rópa-jogá sz professzor r a l Halmai Gábor és Salát Orsolya beszélget Az európai elvek
RészletesebbenKatherine Verdery NEMZET ÉS NACIONALIZMUS : MERRE TOVÁBB?
Katherine Verdery NEMZET ÉS NACIONALIZMUS : MERRE TOVÁBB? Mit értünk nemzet és nacionalizmus alatt? Az 1980-as és 90-es évek során a nemzet és nacionalizmus fogalmai köré épülő tudományos ipar olyan hatalmassá
RészletesebbenREJTETT GAZDASÁG. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai
REJTETT GAZDASÁG Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai KTI IE KTI Könyvek 11. Sorozatszerkesztő LAKI MIHÁLY REJTETT GAZDASÁG Be nem
Részletesebben-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig
Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Megjelenik a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával BHKKA 2010 1 Előszó... 3 dr. Erdős André: Az ENSZ előtt álló kihívásokról... 5 Dunay Pál: Takaréklángon.
RészletesebbenIskolakultúra-könyvek 8.
ROMÁK ÉS OKTATÁS Iskolakultúra-könyvek 8. Sorozatszerkesztő Géczi János Szerkesztő Andor Mihály ROMÁK ÉS OKTATÁS iskolakultúra Iskolakultúra, Pécs, 2001 A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
RészletesebbenTÁRKI TÁRSADALOMPOLITIKAI TANULMÁNYOK 12.
TÁRKI TÁRSADALOMPOLITIKAI TANULMÁNYOK 12. Tóth Olga: ERÔSZAK A CSALÁDBAN A TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok: fontos közpolitikai témákat tűz napirendre tényszerű, kiegyensúlyozott elemzéseket bocsát
RészletesebbenJAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA
JAVASLAT a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai
RészletesebbenMIÉRT VAN SZÜKSÉG DESZEGREGÁCIÓRA?
MIÉRT VAN SZÜKSÉG DESZEGREGÁCIÓRA? E fejezet célja, hogy a kötetben olvasható további munkák megértését megalapozza és eligazítsa a témában kevésbé jártas olvasót. Számos probléma, konfliktus jelenik meg
Részletesebben