p e t í c i ó s j o g á v a l élve kezdeményezi, hogy az Európai Parlament alakítsa ki véleményét, és fogadjon el ajánlást a következő kérdésekben:
|
|
- Imre Pintér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jerzy Buzek Úrnak, az Európai Parlament Elnöke Bruxelles Tisztelt Elnök Úr! A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma [székhely: Budapest VI. kerület, Városligeti fasor 10; képviseletére jogosult személy neve és funkciója: Varga László a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke] p e t í c i ó s j o g á v a l élve kezdeményezi, hogy az Európai Parlament alakítsa ki véleményét, és fogadjon el ajánlást a következő kérdésekben: 1. Összhangban áll-e az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés), illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) rendelkezéseivel, ha a Magyar Köztársaság Országgyűlése sorozatosan fogad el olyan törvényeket, amelyek egyeztetése a társadalmi partnerekkel nem történt meg, amelyek megismeréséhez, végrehajtásához nem biztosítanak megfelelő időt? 2. Összhangban áll-e a Szerződés és a Charta rendelkezéseivel, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése oly módon akar új Alkotmányt elfogadni, hogy annak előkészítésében a társadalmi partnerek nem kapnak érdemi beleszólási lehetőséget? 3. Összhangban áll-e a Szerződés és a Charta rendelkezéseivel az a kialakult gyakorlat, hogy a társadalmi párbeszéd törvényben szabályozott rendjének szándékos megszegésével elfogadott törvények nem minősülnek a Magyar Köztársaság Alkotmányával ellentétesnek. Indokolás: I. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájából levezethető a petíciós jog. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma abból a felismerésből kiindulva él e joggal, hogy kötelessége minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság a jövőben is jogállamként működjön.
2 - 2 - A Szerződés érintett részei Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. [UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 2. cikk] Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. [UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 6. cikk] Az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében. [UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 151. cikk] Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Unió tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben. [UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 227. cikk] A Charta érintett részei 27. CIKK A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt. 28. CIKK A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak, és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. 30. CIKK Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. 44. CIKK A petíciós jog Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez.
3 - 3 - II. Néhány döntés bemutatása évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról Benyújtás módja: Egyéni képviselői javaslat; benyújtás ideje: V. 20.; kihirdetés ideje: VI. 28.; hatályba lépés ideje: VII. 6. Főbb rendelkezések: 8. (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt b) a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. 9. (1) A felmentési idő két hónap. 65. E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 76. (1) E törvény hatálybalépésével az 1. -ban felsorolt szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a szakmai vezetők jogviszonya e törvény szerinti jogviszonnyá alakul át. Az érintetteket e tényről a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül az államigazgatási szervnek tájékoztatnia kell. 2. Alkotmány augusztus 11-i módosítása (szám nélküli) 19. Benyújtás módja: Kormány; benyújtás ideje: VII. 2.; kihirdetés ideje: VIII. 11.; hatályba lépés ideje: VIII. Főbb rendelkezései: 70/I. (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg. 3. Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Benyújtás módja: Egyéni képviselői javaslat; benyújtás ideje: VII. 12.; kihirdetés ideje: VIII. 13.; hatályba lépés ideje: X. 1. Főbb rendelkezések: II. Fejezet A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója 8. (1) A 9. rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg. 9. (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
4 - 4 - (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. 10. A különadó mértéke a 9. (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka Ez a törvény - a ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba A II. Fejezet e törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni. E RENDELKEZÉSEKET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MEGSEMMISÍTETTE 184/2010. (X. 28.) AB határozatával évi CXIX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról Benyújtás módja: Egyéni képviselői javaslat; benyújtás ideje: X. 26.; kihirdetés ideje: XI. 19.; hatályba lépés ideje: XI. 20. Főbb rendelkezések: 32/A. (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. 70/I. A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. 3. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba évi CXXIV. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve a módosításáról szóló évi XC. törvény módosításáról Benyújtás módja: Egyéni képviselői javaslat; benyújtás ideje: X. 26.; kihirdetés ideje: XI. 19.; hatályba lépés ideje: XII. 30. Főbb rendelkezések: 9. (2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:
5 - 5 - a) az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. 10. A különadó mértéke a 9. (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka évi CLXXVIII. törvény a sztrájkról szóló évi VII. törvény módosításáról Benyújtás módja: Egyéni képviselői javaslat; benyújtás ideje: XII. 17.; kihirdetés ideje: XII. 31.; hatályba lépés ideje: I. 1. [Jogellenes a sztrájk:] 3. (1) a) ha az 1. (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. (1) bekezdésébe vagy a 4. (2) bekezdésébe ütközik, 4. (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. (3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható III. A jogalkotással szembeni kifogások 1. Az ismertetett törvényeken túl számos olyan törvény született, amelynél elmaradt a társadalmi egyeztetés, amely egyéni képviselői indítvány formájában került benyújtásra, amelyet a jogalkotók a megismeréshez és felkészüléshez szükséges kellő idő biztosítása nélkül léptettek hatályba. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező évi CLXXV. törvény január 1. napján lépett hatályba. Kihirdetésére december 30-án került sor. A törvény alapvetően megváltoztatta a vezetői feladatok ellátásának szabályait: a törvény hatálybalépésével egyidejűleg - A határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakult át. - A határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakult át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. Nyilvánvaló, hogy ezeket a rendelkezéseket a munkáltató nem tudta megismerni és a törvényben meghatározottak szerint végrehajtani, az érintett közalkalmazottaknak, pedig semmi lehetőségük nem maradt arra, hogy bármilyen döntést hozzanak. 2. Nem a törvényeket igazítják a hatályos Alkotmányhoz, hanem az Alkotmány szövegét változtatják meg, akár néhány héten belül több alkalommal is, mint ahogy ez a 98%-os különadónál tapasztalható. A 98%-os különadóval kapcsolatos második Alkotmánymódosítás, és második törvényalkotás sajátossága, hogy a kormány X. 16-án benyújtotta a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot, amely XI. 29-én a évi CLXXX. törvénnyel kihirdetésre került. A jogalkotásról szóló törvény 2. -ának (2) bekezdése szerint jogszabály a hatályba lépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A
6 - 6 - jogalkotásról szóló törvény január 1-jén lépett hatályba. A 98%-os különadót öt évre visszamenőleges hatállyal megállapító törvény két nappal a jogalkotásról szóló törvény hatályba léptetése előtt lépett hatályba. Ez a visszamenőleges törvényalkotás az, amely miatt a Magyar Köztársaság területén soha senki nem lehet biztonságban abban a kérdésben, hogy utólagosan, visszamenőleges hatállyal meg lehet-e vonni bármilyen jogot, meg lehet-e állapítani bármilyen kötelezettséget. 3. A különadó utólagos megállapításánál nemcsak az jelent problémát, hogy a szabályozás visszamenőleges hatályú, és ily módon sérül a jogállamiság követelménye, hanem az is, hogy olyan jövedelmek kerültek megadóztatásra végkielégítés, felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesítés idejére kifizetett juttatás amelyeknek feltételeit és mértékét 1992-ben törvény állapította meg. Ezek a törvények ma is változatlan formában hatályosak. A különadó kiterjed az esedékesség évét megelőzően ki nem adott szabadság után fizetett szabadságmegváltás összegére, sőt az adózók meghatározott körénél a tárgyévi ki nem vett szabadság után kifizetésre került szabadságmegváltás összegére is, amely sérti a munkavállalónak a szabadsághoz való jogát is. A szabályozás különbséget tesz az adófizetésre kötelezettek között, mivel különböző csoportokba sorolja őket, eltérő adófizetési kötelezettséget állapít meg, eltérő számítási móddal. Különbséget tesz a szabályozás azon az alapon is, hogy ki, mikor vált jogosulttá öregségi nyugdíjra, illetőleg a bíróság kinek, milyen időpontban állapította meg a foglalkoztatási jogviszonya megszüntetésének jogellenességét. Ezért ez a szabályozás beleütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is. A második törvény meghozatalakor a jogalkotók figyelmen kívül hagyták az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott határozatában foglaltakat. E döntés alapjául az Alkotmány érintett -ának ismételt módosítása szolgáltatta az alapot, amellyel alkotmányossá nyilvánította az Országgyűlés az öt évre visszamenőlegesen kivethető adót. 4. Az Országgyűlés nemcsak a kormánytisztviselők felmentése esetén szüntette meg az indokolást, hanem később a köztisztviselők esetében is. Ez a megoldás súlyosan sérti az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát, arra való tekintettel, hogy kormánytisztviselő, illetve a köztisztviselő teljes egészében kiszolgáltatottá vált, és arra sincs lehetősége, hogy a munkáltatói döntést bíróság előtt megtámadja. Minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez, feltéve, ha tudja, hogy milyen indokkal került elbocsátásra. Az Alkotmánybíróság a február 15-i ülésén a 1068/B/2010. AB határozatában megállapította, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény - indokolás nélküli felmentést lehetővé tévő - 8. (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt május 31-i hatállyal megsemmisítette. A Kormány azonban a jogellenes állapot felszámolása érdekében ez idáig semmilyen intézkedést nem tett. Láthatóan a köztisztviselői törvény azonos tartalmú rendelkezéseit az Alkotmánybíróság döntése előtt nem kívánja megváltoztatni, míg a kormánytisztviselők esetében az új törvény megalkotására biztosított határidő lejártáig fenn kívánja tartani az alkotmánysértő helyzetet. 5. A sztrájkról szóló törvény módosítását a szakszervezetek több alkalommal is kezdeményezték. A hatályos sztrájktörvény gyakorlati alkalmazása számos nehézséggel jár. A megalkotása óta eltelt idő alatt egyértelművé vált, hogy mely kérdéseket szükséges újragondolni, újraszabályozni. A gyakorlati problémák rendezésére azonban nem került sor. Az egyéni módosító indítványként benyújtott javaslatot, minden egyeztetés nélkül, szinte napok alatt elfogadta az országgyűlés, lényegesen megnehezítve a sztrájkjog gyakorlását. Ezzel szemben megoldatlanok maradtak olyan problémák, mint például annak megválaszolása, hogy lehetséges-e, és ha igen, milyen feltételek mellett olyan sztrájkot szervezni, amely nem kötődik egy-egy konkrét munkavállalóhoz. IV. Az alkotmányozás problémái 1. Az Alkotmány előkészítési munkálataira létesített eseti bizottságban csak a pártok kaptak helyet. A 47/2010. (VI. 29.) OGY határozat döntött az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról. A Bizottság 45 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást a következők szerint: a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot ajánlhat. Ez az összetétel azt garantálja, hogy a kormánypártok akarata érvényesüljön. 2. Az alkotmányozás alapelveit H/2057. számon nyújtotta be az eseti bizottság XII. 20-án. A benyújtott elvek megtárgyalása folyik, azokra a szakszervezetek véleményt hivatalosan nem mondhattak. A közzétett bárki által véleményezhető alapelvekre tett észrevételek, javaslatok érdemi egyeztetésére nem került sor.
7 - 7 - Az alapelvek számos olyan megoldást tartalmaznak, amelyek elfogadása ellentétes a társadalom jelentős részének véleményével. A legfontosabb vitatott kérdések: - Az Alkotmány jellege legyen tömör és a részleteket sarkalatos - kétharmados - törvények rendezik. Ezért számos kérdés nem fér az Alkotmányba, például a sztrájkjog, a társadalmi párbeszéd. - Az Alkotmány praeambuluma méltassa az ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Magyarország címere a hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Ezek a szimbólumok megosztóak, a két világháború közötti idők szellemére utalnak. - Az Alkotmány kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. Nincs helye az élettársi kapcsolatnak, az azonos neműek közötti kapcsolatnak. - Minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen. Lehetővé válik a terhesség megszakítás szigorítása, teljes tilalma. - Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza. Nincs utalás az állam és az egyház szétválasztására. - Mindenkit megillet a gyülekezési és egyesülési jog, amelyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza. Nincs utalás a sztrájkra. - Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezeket és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését sarkalatos törvény szabályozza. Nincs utalás arra, ki rendelheti el a rendkívüli állapotot. E szerint a szöveg szerint a halálbüntetés is visszaállítható, és az ártatlanság vélelmét sem kell megtartani a bűntető eljárásokban. 3. A valódi társadalmi párbeszédet kérdőíves felméréssel kívánja helyettesíteni a Kormány. Azon túl, hogy ez a módszer erősen vitatható, tény, hogy a feltett kérdések többsége az ország alkotmányos berendezkedése szempontjából másodlagos. 4. Az új Alkotmány elkészítésénél egy a fontos, hogy minél hamarabb elkészüljön és a jelenlegi parlament elfogadja. Nincs népszavazás, nincs egyeztetés. Az elfogadott Alkotmány lényegében megváltozhatatlan. Az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. V. A társadalmi párbeszéd elmaradásának következményei A társadalmi párbeszéd jogkövetkezmények nélküli elmaradásának alapja a magyar Alkotmánybíróság e tárkörben kialakított gyakorlata. Ez egyértelműen megállapítható a kormánytisztviselők jogállásával kapcsolatos törvény kapcsán hozott 1068/B/2010. AB határozat indokolásából: 1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában vizsgálta a törvényben előírt véleményezési jog jogosultjával való egyeztetés mellőzésével meghozott jogszabályok alkotmányellenességét az Alkotmány 2. (1) bekezdése alapján. Az Alkotmány 2. -ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapítja meg az alkotmányellenességet, ha valamilyen jogszabály tartalma sérti az Alkotmány valamelyik rendelkezését, hanem a jogállamiság sérelme alapján akkor is, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg amely másként nem orvosolható, csak a jogszabály megsemmisítésével. [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 345.] Ennek megfelelően az Alkotmánybíróságnak az indítványok alapján vizsgálnia kellett, hogy megállapítható-e a Ktjt. alkotmányellenessége azért, mert a Kormány az OÉTtv. 3. (2) bekezdésében, illetőleg a Ktv.-nek a Ktjt. elfogadásakor még hatályban volt 65/B. -ában szabályozott érdekegyeztetési kötelezettségének nem tett eleget. Az Alkotmánybíróság kezdetektől fogva következetesen követett gyakorlata szerint önmagában az az eljárási mulasztás, hogy a jogalkotási eljárás során a jogszabály előkészítője nem tett eleget a jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a
8 - 8 - továbbiakban: Jat.) szerinti egyeztetési kötelezettségének, a Jat. szerinti vélemény-nyilvánítási joggal rendelkező szerveknek nem volt módjuk a vélemény-nyilvánításra, nem érinti az adott törvény érvényességét. Ez a körülmény a jogszabály előkészítők, illetőleg a jogalkotó felelősségét alapozza meg, de nem teszi az elfogadott törvényt alkotmányellenessé. [először: 352/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 228, 229.; 496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, ; megerősítései például: 14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 342.; 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 195.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 387, 395.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 349.] Az 50/1998. (XI. 27.) AB határozatban összefoglalva addigi gyakorlatát az Alkotmánybíróság a 7/1993. (II. 15.) AB határozat (ABH 1993, 418, ) megállapításaira támaszkodva kifejtette, hogy a hatalmi ágak elválasztására épülő államszervezetben szükséges az állami és az érdekképviseleti funkciók pontos elhatárolása, ezért a jogalkotó tevékenység mint közhatalmi tevékenység nem tehető függővé közhatalommal nem rendelkező szakszervezetek és egyéb szervezetek állásfoglalásaitól. Rámutatott arra is, hogy nem minősül súlyos eljárási szabálytalanságnak és így nem eredményez közjogi érvénytelenséget, ha jogszabály előkészítése során a jogalkotó az érintett közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szervektől nem kér véleményt, mert az ilyen vélemények beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének nem feltétele. (ABH 1998, 387, ) Némi fordulatot hozott az Alkotmánybíróság gyakorlatában a 30/2000. (X. 11.) AB határozat, amelyben közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a kormányrendeletet, amelyet a törvényben véleménynyilvánítási joggal felruházott Országos Környezetvédelmi Tanáccsal való egyeztetés nélkül fogadtak el. E határozatában az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabály által kifejezetten és konkrétan megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek a demokratikus döntéshozatali eljárásban betöltött szerepük miatt az egyeztetési kötelezettség vonatkozásában közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek minősülnek (ABH 2000, 202, 206.). Az Alkotmány 2. (1) bekezdésével összefüggésben hangsúlyozta: A jogállamiság részét képező döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Ellenkező esetben maga a demokratikus rendszer veszíti el legitimációját, hiszen a különböző társadalmi részérdekek megjelenítésére és összehangolására nem nyílik mód, így a konszenzus elérése eleve lehetetlen. Amennyiben pedig külön törvény ír elő konkrét és intézményesített véleménykérési kötelezettséget, akkor annak elmulasztása olyan, a jogalkotási eljárásban elkövetett súlyos szabálytalanságnak minősülhet, amely adott esetben a jogállamiság alkotmányos követelményét közvetlenül veszélyezteti, és a törvénysértő módon alkotott jogszabály közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Azt a kérdést, hogy a külön törvényekben meghatározott jogalkotási eljárási szabály megszegése súlyosságánál fogva adott esetben eléri-e az alkotmánysértés szintjét, az Alkotmánybíróságnak eseti mérlegeléssel kell eldöntenie. (ABH 2000, 202, 207.) A 7/2004. (III. 24.) AB határozatában, amelyben a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességét vizsgálta ezt a határozatot az Alkotmánybíróság nem tekintette precedensnek, és nem állapította meg a törvény közjogi érvénytelenségét amiatt, hogy azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének törvényben biztosított véleményezési jogának mellőzésével fogadták el. E határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényalkotási eljárás ügydöntő, érdemi része a törvényjavaslat benyújtásával kezdődik, annak nem eleme a törvénytervezet elkészítése, s ugyanígy kívül esnek rajta az előkészítés során lefolytatott egyeztetések és véleményeztetések. Mindezekből következően az Mtv. tervezetének előkészítése körében az előterjesztő által lefolytatott eljárások nem részei az érdemi törvényalkotási eljárásnak, így az esetlegesen elmulasztott vagy nem megfelelően lefolytatott egyeztetések nem minősülhetnek olyan jellegű szabályszegésnek, amelyek a törvény közjogi érvénytelenségét eredményezik. Ez csak abban az esetben fordulhatna elő, ha a törvényjavaslat tárgyalása során lenne olyan, az Alkotmány, törvény vagy a Házszabály által kötelezően előírt egyeztetés, amelyet az Országgyűlés a saját eljárásában elmulaszt. (ABH 2004, 98, 105.) Az Alkotmánybíróság azóta is több határozatában vizsgálta a törvényben szabályozott érdekegyeztetés mellőzésével elfogadott törvények alkotmányellenességét, és a közhatalommal nem rendelkező érdekképviseleti szervekkel való egyeztetés hiánya miatt nem állapította meg a törvények közjogi érvénytelenségét. [29/2006. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2006, 396, ; 87/2008. (VI. 18.) AB határozat, ABH 2008, 707, ; 109/2008. (IX. 26.) AB határozat, ABH 2008, 886, ] Az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB határozatában, amelyben a köztársasági elnök indítványa alapján az OÉTtv. alkotmányosságának előzetes kontrollját végezte el, a közhatalom gyakorlására Alkotmányban adott felhatalmazás hiánya miatt ítélte alkotmányellenesnek az OÉT számára a jogalkotásban biztosított egyetértési jogot. Megállapította azt is, hogy az OÉT-et a jogalkotásban megillető konzultatív jogosítványok nem tekinthetők közhatalmi jogosítványoknak. (ABH 2008, 988, 996.) Az OÉT-hez hasonlóan a Ktv. 65/B. -ában szabályozott Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács sem tekinthető közhatalmi jogosítványokkal rendelkező érdekegyeztető szervnek.
9 - 9 - Az Alkotmánybíróság e gyakorlatát figyelembe véve, az érdekegyeztetés elmaradása miatt a Ktjt. közjogi érvénytelensége és ennek alapján az Alkotmány 2. (1) bekezdésének sérelme miatt alkotmányellenessége nem állapítható meg. 2. Az indítványozók utalnak arra, hogy ismerik az egyik indítványozó vitatja is az Alkotmánybíróságnak ezt a gyakorlatát, és további alkotmányossági érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy az érdekegyeztetés mellőzése ebben az esetben a törvény alkotmányellenességét idézte elő. Az egyik indítványozó álláspontja szerint, amennyiben törvényben félreérthetetlen rendelkezés található meghatározott szervek véleményének kikérésére, a Kormány az egyeztetési feladat alól nem szabadulhat, mert a törvények végrehajtása, betartása az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontja alapján általános kötelezettsége. Hivatkozik az indítványozó a 40/2005. (X. 19.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott az érdekegyeztetés alkotmányos jelentőségére: demokratikus jogállamban a társadalom különböző csoportjai érdekeinek megjelenítése, azok hatékony képviselete, a társadalmi párbeszéd csatornái kiépítettsége különös jelentőségű. Ebből következően a társadalmi párbeszéd működése zavartalanságához akkor is fontos érdek fűződik, ha az erre létrehozott különböző formációkban, intézményekben való részvétel nem jelenti az Alkotmányból közvetlenül levezethető hatáskörök gyakorlását. A politikai közösséget alkotó egyes jogalanyok érdekazonossága mentén szerveződött csoportjainak, az érdekvédelmi célú szervezkedés szabadsága alapján létrehozott szervezeteknek a közhatalmat gyakorló szervek döntései meghozatalába való bevonása (a döntésekkel érintettek informálása, véleményének, javaslatainak kikérése és meghallgatása stb.) a széles körű egyeztetésen alapuló döntéshozatali mechanizmus megteremtésének alapja, amely kapcsolatban áll az Alkotmány 2. (1) bekezdésében írt demokratikus jogállamisággal, a demokrácia alkotmányos alapelvének érvényesülésével, valamint az Alkotmány 61. (1) bekezdéséből származó, a közügyek informált megvitatásának követelményével is. (ABH, 2005, 427, 444.) Egy másik indítványozó szerint azzal, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot nem a Kormány, hanem országgyűlési képviselők nyújtották be, a Kormány megkerülte a törvényekben szabályozott egyeztetési kötelezettségét, s ezzel kiüresítette az érdekképviseleti szervek számára az Alkotmány 4. -ában biztosított jogosítványokat. Az Alkotmánybíróság 50/1998. (XI. 27.) AB határozatában már vizsgálta a jogalkotás rendje és az Alkotmány 4. -ába foglalt rendelkezés összefüggését is. Megállapította, hogy az Alkotmány 4. -a nem tartalmaz konkrét rendelkezést az érdekképviseleti tevékenység tartalmára nézve. Az Alkotmány e rendelkezéséből nem vezethető le a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek jogszabály-véleményezési joga, ennek elmulasztása tehát nem vezethet az Alkotmány 4. -a alapján az alkotmányellenesség megállapításához. (ABH 1998, 387, 397.) Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja azonban megjegyezni: abból, hogy az egyeztetési kötelezettség elmulasztása nem eredményezi az elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét, nem következik, hogy nem vet fel alkotmányossági problémát az a törvénykezdeményezési gyakorlat, melynek során a jogalanyok széles körét érintő, átfogó törvények megalkotása esetében elmarad a Kormány számára törvény által kötelezően előírt egyeztetés. A Kormány úgy kerüli meg egyeztetési kötelezettségét, hogy nagylétszámú munkavállalói kört érintő törvényjavaslatot kormánypárti képviselői indítvány alapján fogad el a parlament. Törvényben kifejezetten előírt egyeztetési kötelezettség teljesítése az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontján és 36. -án alapul. Az Alkotmány 25. (1) bekezdése alapján törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A parlamentáris kormányzati rendszerekre jellemző hatalommegosztás rendjében a társadalmi viszonyokat átfogóan szabályozó törvényjavaslatokat jellemzően a Kormány terjeszti elő. Ha nem a Kormány a törvényjavaslat előterjesztője, az előkészítőt nem köti a Kormány számára külön törvényben előírt egyeztetési kötelezettség, azonban a törvényjavaslattal kapcsolatosan megfogalmazott kormányzati álláspont kialakítása során is indokolt a külön törvényben vélemény-nyilvánításra feljogosított szervek véleményének kikérése. Tisztelt Elnök Úr! VI. Az érintett szakszervezetek az elmúlt nyolc hónapban több alkalommal kezdeményezték a Kormánynál a társadalmi párbeszéd folyamatos működtetését. Sajnos, a kezdeményezések nem vezettek eredményre. A mai magyar jogalkotás jellemzője: - Alkotmányba iktatták az öt évre visszamenőleges adó megállapításának lehetőségét. - Megszűnt a társadalmi egyeztetés, nem működik a társadalmi párbeszéd rendszere. - Sürgősségi eljárásban, érdemi vita nélkül tárgyalnak meg nagy rendszereket átalakító törvényeket. - Azonnali hatályba lépéssel vezetnek jelentős változásokat, számos embert, szervezetet érintő jogszabályokat.
10 Az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényre válaszolva azonnal módosítják az Alkotmányt, korlátozva benne az Alkotmánybíróság jogait. - Újra elfogadja az Országgyűlés a megsemmisített törvényt, korábbinál még aggályosabb tartalommal. - A közszférában foglalkoztatottak jelentős körére nézve jogviszonyuk megszűntetésekor kizárták a jogorvoslat lehetőségét. Mindezeknek az eljárásoknak a lényege: a győztes párt minden korlátozás nélkül azt tesz, azt tehet, amit akar; nincs, nem lesz más hatalom az országban. Tisztelt Elnök Úr! Az érintett szakszervezetek sok esetben jelezték aggályaikat, eredménytelenül. Indokoltnak tartják ezért az Európai Parlament iránymutatását abban a kérdésben, hogy milyen jelentőséget tulajdonít a társadalmi párbeszédnek. Tisztelt Elnök Úr! Kérem, hogy az Európai Parlament mutasson irányt abban a kérdésben, hol húzódik az a határ, amelynek átlépése az egyes tagállamok gyakorlatában sértheti azokat az elveket az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, (ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait) tiszteletben tartásának értéke amelyekre az Európai Unió működése épül. Külön kérem, hogy az Európai Parlament a társadalmi párbeszéd kialakításával, működtetésével, illetve a társadalmi párbeszéd mellőzésével kapcsolatosan alakítsa ki véleményét és ezzel segítse elő az egységes gyakorlat kialakítását. Budapest, április 12. Köszönettel: Varga László a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu SZAKSZERVEZETEK Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest Donáti
RészletesebbenÉrk ett: 2010 OKT évi... törvény
rj l`vátata 1/14 )( ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ FIDESZ- MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Érk ett: 2010 OKT 2 6 Képviselői önálló indítvány 2010. évi... törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! I n d o k o l á s
Dr. Paczolay Péter úrnak a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. -ának (2) bekezdése, valamint 37. -a alapján név:...,...lakos
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben2006, évi.... törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról 1. (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló
országgyű S Hfvafiala A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Irományszám : 1 lsec É : 1006 JúN 2 3 T/366. számú törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról Előadó
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenJEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata JEGYZŐ RENDELETTERVEZET a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Készítette: Papp Gyuláné humánpolitikai vezető
RészletesebbenBÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat
RészletesebbenTÁRGY: Javaslat bankszámla-hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatalára E L Ő T E R J E S Z T É S
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 228. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat bankszámla-hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatalára E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól
T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE
3076/2015. (IV. 23.) AB végzés 1675 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában dr. Czine Ágnes
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenT/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenAz Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság [.] részére Ügyszám: NAIH-3347-2/2012/V. Közérdekből nyilvános adatok Az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzati tulajdonban lévő
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR
15/2015. (IV.15.) számú kancellári utasítás a kari működést támogató szervezeti egységek és a kari szolgáltató egységek közalkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről (Egységes szerkezetben
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek
Magyar joganyagok - 1997. évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 19921. oldal 1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 1 1.
Részletesebbena Közalkalmazotti Tanács elnöke
DEBRECENI FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM azonosító kód: 031198 Elfogadva: 2017. június 06. Hatálybalépés
RészletesebbenJAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására
JAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési Osztály Ózd, 2018. november 15. Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról
HU AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról (CON/2010/56) Bevezetés és jogalap 2010. július 1-jén a magyar
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenFrissítve: október :05 Netjogtár Hatály: 2015.IX.9. - Magyar joganyagok /2012. (XII. 29.) Korm. határozat - a közszférában alkalma 1
Magyar joganyagok - 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat - a közszférában alkalma 1. oldal 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről 1. A Kormány 1.1.
RészletesebbenOrszk: Yi c~ i7 z111 V,i' 3 i73 : 1\T-d' /f/ '::L 0 6. I3akqct : Tisztelt Elnök Úr!
Orszk: is Hivatal a Yi c~ i7 z111 V,i' 3 i73 : 1\T-d' /f/4 4 0 I3akqct : 2010 '::L 0 6. Országgy űlés képviselő Módosító javaslat! Dr. Schmitt Pál úrna k az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 206. december 3-án megtartott nyilvános, rendkívüli testületi üléséről. Az ülés helye: Községháza (Bakonykúti, Szabadság
RészletesebbenJogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
RészletesebbenElőterjesztés a közszolgálati tisztségviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló rendelet megalkotására
1. Előterjesztő és készítette: Előterjesztés a közszolgálati tisztségviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló rendelet megalkotására Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a
RészletesebbenElőterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére
Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu SZAKSZERVEZETEK Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest Donáti
RészletesebbenÖsszegző módosító javaslat
Iromány száma: T/3633/5. Benyújtás dátuma: 2018-12-06 17:59 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: TBTIZFUQ0003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenFAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY
FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg
Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenElőterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról
Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról 1.Az előterjesztés száma: 349 /2016 2.Az előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor 3.Az előterjesztést készítésében közreműködő személy
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
Részletesebben2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről
Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR
15/2015. (IV.15.) számú kancellári utasítás a kari működést támogató szervezeti egységek és a kari szolgáltató egységek közalkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről A nemzeti felsőoktatásról
Részletesebben8./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a október 18-ai képviselő-testületi ülésre
Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 8./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2016. október 18-ai képviselő-testületi ülésre Tárgy: A Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása
RészletesebbenMUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV
MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenJavaslat. polgármester Készítette: Dr. Battyányi Anita jogi szakreferens, mb. osztályvezető
Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. Battyányi Anita jogi szakreferens, mb. osztályvezető Javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közszolgálati tisztviselőket
RészletesebbenÚjhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző
1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet
RészletesebbenI. Általános rendelkezések
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016. (IX.5.) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztségviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról (egységes szerkezetben a 29/2016.
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó
RészletesebbenA közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta
Részletesebben1. az előterjesztést megtárgyalta, és
NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYHZATA 79j2014.(IV.24.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta,
RészletesebbenA Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok
A Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok A Munka Törvénykönyve a szakszervezet és a munkáltató közötti kapcsolatokat szabályozza. Nem tartalmazza tehát a szakszervezetek létrehozatalára,
RészletesebbenA szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról Az Országgyűlés 2008. december 15-én elfogadta az egyes
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. május E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. május havi
RészletesebbenElőterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20.
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének../. (.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól Előterjesztő:
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1 Preambulum: Túrkeve Város Önkormányzata (a továbbiakban: Tulajdonos), mint a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft, 5420 Túrkeve Kinizsi u. 51 (a továbbiakban: Társaság) 100%-ban
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. február 25. E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. február
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend
RészletesebbenIromány száma: T/1788. Benyújtás dátuma: :50. Parlex azonosító: 2GKYUDZ30001
Iromány száma: T/1788. Benyújtás dátuma: 2018-10-04 08:50 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 2GKYUDZ30001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
RészletesebbenDr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző Szép Istvánné pénzügyi előadó. Rendelettervezet Előzetes hatásvizsgálati lap
A Gencsapáti Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők 2017. évi illetménykiegészítéséről Dr. Görög István jegyző Dr. Görög István jegyző Szép Istvánné pénzügyi előadó Rendelettervezet Előzetes
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület április 26-i ülésére
HALIMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8452 HALIMBA, Petőfi S. u. 16. (88) 237-003 fax (88) 237-003 Ügyszám:11/441/2016. Tárgy: Közös önkormányzati hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenDr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző. Előzetes hatásvizsgálati lap Rendelettervezet
A hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül kötendő házasság esetén fizetendő díjakról, valamint a házasságkötéseknél közreműködő anyakönyvvezetőt megillető díjakról szóló 7/2011. (IV.21.)
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenMIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?
MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület szeptember 12-én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2018. szeptember 12-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a Napsugár Óvoda és Bölcsőde óvodavezetői álláspályázat kiírására Előterjesztő: Tóth József polgármester Előkészítő:
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenÖnkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény
Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001
Iromány száma: T/17776. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenEncsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata
Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A szabályzat célja, a szabályzatot létrehozó felek... 3 1.2 A szabályzat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 344. MELLÉKLET : 1db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2016. (.) önkormányzati rendelete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület október 25-i ülésére
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. október 25-i ülésére Tárgy: Pápa
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 48/2009.(XII.15.) KGY. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 48/2009.(XII.15.) KGY r e n d e l e t e köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről (egységes szerkezetben a 10/2011.(III.10.)
RészletesebbenT/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/6353.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/6353.) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Előterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról A köztulajdonban álló gazdasági társaságok
RészletesebbenVI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1
VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 70. 2 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. szeptember 10-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető
RészletesebbenEgyüttműködési Megállapodás
Együttműködési Megállapodás A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, mint munkáltató és a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete, mint munkahelyi érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet
Részletesebben1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól
A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
Részletesebben