História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1990-01. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Ránki György ( ) Képek Õsi kéziszerszámoktól az ipari formatervezésig Képek Számmisztika és hadtudomány Képek A török uralom felszámolása Magyarországon Képek A Moldvai csángómagyar okmánytár. Egy forráskiadvány története Képek Mackó úr a millennium magyar világában Képek Kérdések a két világháború közötti Magyarország kutatásáról Képek A német stratégia dilemmája 1939 õszén Képek Németország és Közép-Kelet-Európa Ránki György és a társadalmi progresszió február. Interjú Újhelyi Szilárdnéval és Újhelyi Szilárddal. I. rész Képek A csehszlovákiai intervenció. Vélemények a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban Képek Töredékek Ránki Györgyrõl Képek iii

4

5 1. Ránki György ( ) GLATZ Ferenc Ránki György ( ) A halálunk után úgyis mindegy, ki mit mond rólunk. Annak azért örülnék, ha a Történetírók Tárába egy jó kötetet válogathatnál össze az írásaimból. Meg nézd ezeket és neveket sorolt fel, legyintett ban, a pécsi tudományos diákköri konferenciára utazva vetette oda az autóban, néhány kollégáról beszélve. Minden korán elhalt nagy tehetséget legendák vesznek körül. Jó és rossz ízű legendák. Sokan sokféleképp emlékeznek Rá. Ránki György nagy tehetség volt, korán elhalt. És rendkívül sokat dolgozott. Az élet verseny volt számára. Mosolyogva hívta ki nap mint nap magát és legközelebbi barátját is versenyre. Gyorsaságából eredően sértődékeny és gyakran sértő volt. Támadott, majd megrettent, hátha bántott valakit. Sok sebet ejtett, és ha nem is mutatta sok sebet kapott. A társadalomtudósokról azt tartják, az ötvenes éveiktől érnek meg igazán. Ránki is erre az életkorra lett nagyvonalú, a kézitusákon átlépő gondolkodó, vezető. A csúcson halt meg. A történetírás szubjektív írói tevékenység. E sorok írója nem tagadja: csak szubjektíven tud írni barátjáról. De vajon a szubjektivitás azonos az elfogultsággal? A kérdést másik, hozzánk legközelebb álló, egészen más lelkialkatú társunkkal vitattuk komótosan, pohár borok mellett. Ő is meghalt. Szűcs Jenő. Nem érdekképviseletek, nagyhangú funkcionárius önjelöltek válogatták a szerkesztőbizottságba, mégis mindkettő a két különböző lelki alkat, különböző ars historicát valló barát a Históriához kötődött. Emberileg már évtizedek óta mindkettő a szerkesztőhöz, a folyóirathoz kezdetektől Ránki. Elfogadott, befutott akadémikus volt, korán. Korán, tizenéves korától párttag, korán világra nyitott baloldali elme. Hogy ma hol lenne helye? Nehéz megmondani. Megfejthetetlen könnyedséggel mozgott a szovjet típusú rendszer kül- és belpolitikai útvesztői között. Természetes körülménynek tekintette az 1970-es évek magyarországi közegét. A rendezetlen politikai koalíció korát. Természetesnek tekintette, ismét csak legyintett arra, hogy az őt a párton belül rendszeresen támadó sztálinista erők éppen pártonkívüliségükre büszke feleket támogattak. Mennyire naiv és igazságtalan ma már e tekintetben is a politikai tömegemlékezet! A História szerkesztőinek írásaiból füzetet adunk ki. Ránki György tiszteletére. De nem emlékezésként. Ez ő sem helyeselné. Inkább megismertetni akarjuk a történészt, aki életét a kutató kíváncsiság szolgálatába állította. Az idén lenne 60 éves augusztus 4-én született. A középiskola befejezését követően a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre nyert felvételt, ahol tanulmányai folytatása mellett hamar bekapcsolódott a gazdaságtörténeti tanszék munkájába ben átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. Fő érdeklődési területe a történelem volt júliusában az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa lett. Az Akadémia évi újjászervezésének eredményeként az Intézet fontos kutatási központtá vált, amely független volt az egyetemtől. Igazgatóhelyettese Pach Zsigmond Pál, aki a budapesti zsidó gimnáziumban és az egyetemen tanította Ránkit, valamint barátját és egykori osztálytársát, Berend T. Ivánt. Ránki Berenddel írta első monográfiáját 1955-ben, az első világháború előtti magyar iparról ban az Intézet osztályvezetőjévé nevezték ki. Az 1918 utáni korszakkal foglalkozó kutatásokat irányította. Fiatal kutatók csoportját gyűjtötte maga köré, akik később a két háború közötti időszak politikatörténetének rangos, nemzetközileg elismert szakértőivé váltak többek között Lackó Miklós, Ormos Mária, Juhász Gyula, Ádám Magda, Kerekes Lajos, L. Nagy Zsuzsa és Tilkovszky Loránt. Két évvel később, 1962-ben az intézet igazgatóhelyettese. Időközben Berend T. Ivánnal közösen egy átfogó művet készített az 1920-as évek magyarországi iparáról. Ekkor alakította ki életmódját: úszás korán reggel és fél óra nyelvtanulás (ez utóbbi szokását 47 éves koráig megőrizte; német, angol francia, orosz és olasz nyelvből tett államvizsgát). Nyelvtehetsége biztos alapokat jelentett későbbi nemzetközi tudományszervezői tevékenységéhez. Fiatal korában a levéltári kutatásokhoz kötődött. Nagydoktori disszertációja az első hároméves terv korszakával foglalkozott. (Jellemző emlék: miközben mi, kezdők szakdolgozatunkhoz anyaggyűjtésre siettünk a levéltárba, Ránki mindnyájunknál korábban érkezett. Gyakran toporgott a bejáratnál kapunyitásra várakozva.) Később az elsősorban könyvtári munkán alapuló egyetemes történelmi kutatásokért lelkesedett ben félállású professzorrá nevezték ki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ismert volt Debrecenben, hogy a fiatal történészeket bátorította, sőt álláshoz, ösztöndíjhoz segítette őket. Sok örömet lelt a patronált fiatalok társaságában. A felszínen mindig megmaradt szívélyes kultúrdiplomatának. A nagyon zárkózott ember viszont a fiatalok között a vacsorákon vagy a kirándulásokon, a futballmeccseken vagy csak az otthon rendezett tudományos beszélgetéseken hirtelen nyílttá és oldottá vált. 1

6 Gazdaságtörténeti munkássága az 1970-es években érte el csúcspontját. Először a 20. századi Magyarország gazdasági, ipari fejlődésének monográfiái születtek. (Berend T. Ivánnal közösen.) Majd mindinkább a nemzetközi összehasonlítás felé fordult figyelme. Azt hittem, vége a fejlődésnek, csak írjuk egymás után a könyveket. De jött a centrum és a periféria, az európai összehasonlítás, és ez újabb lendületet adott így az újabb témáról készült könyvük első példányának baráti dedikációjánál (1974). Ettől kezdve tanítványai figyelmét állandóan a nemzetközi összehasonlításokra irányította. Módszertani szempontból tekintve Ránki történetírása ekkor egy új szintet ért el. A gazdaságtörténet egyébként is túlságosan szűk terület volt számára ban debreceni utazásai közben írta máig legolvasottabb könyvét, a II. világháború összefoglaló történetét. A II. világháború és különösen a fasizmus pályafutásának kezdetétől rendkívül érdekelte. Szakmai és egyéni élmények fonódtak össze. Serdülőkorú gyermek, amikor Auschwitzba hurcolták. Ez kitörölhetetlen nyomot hagyott emlékezetében. Beszélni nem beszélt róla, csak néhányunk a legbenső köréhez tartozók előtt fedte fel ennek nyomait. A fasizmussal szembeni kritikájának alapja mégsem a személyesen átélt szenvedések miatti bosszú, hanem sokkal inkább a mély humanizmus. Az összehasonlítás kiterjedt a közép-európai kis országok történetére is. Szlovákia, Magyarország és Románia rivalizálását eleveníti fel Hitler kegyeiért. Gazdaság- és politikatörténet egyféle szintézisének készült utolsó nagy műve a II. világháború gazdaságtörténetéről. (Ebből a témából előadást tartott az évi stuttgarti Történettudományi Világkongresszuson; ennek megjelenése hamarosan várható.) Ránki személyisége és tudományszervező munkássága szétválaszthatatlan. Életének utolsó tíz évében nem volt újkori témájú történettudományi konferencia az Egyesült Államoktól Japánig, amelyen meg ne jelent volna, illetve amelynek szervezésében ne vett volna részt. A II. Világháború Története Nemzetközi Bizottságának egyik alapítója és a mainzi Institut für Europäische Geschichte tudományos tanácsának tagja volt tól tagja volt a Történettudomány Nemzetközi Bizottsága Elnökségének: 1985-ben a Bizottság első elnökhelyettesévé választották meg. Nem sokkal halála előtt kiszámolta, hogy az utóbbi években egy Magyarországon töltött 6 hónapos időszakban mindössze hetente 1,7 napot tartózkodott Budapesten. Életének utolsó évtizedét a nemzetközi tudományos élet szervezésének és a magyar történetírás elismertetésének szentelte. Kívülről tudta a fontosabb légitársaságok menetrendjét, és az élénk szellemmel párosuló kiváló memóriája képessé tette arra, hogy több hónapra előre elkészítse a találkozókra és elfoglaltságokra vonatkozó időbeosztását. Az állandóan túlfeszített munka és feszültség hatott személyiségére. Egyszerűen nem volt ideje a kikapcsolódásra, a pihenésre, de még így is képes volt arra, hogy végtelen órákon keresztül, a türelmetlenség legkisebb jele nélkül, figyelmet szenteljen egy unalmas vacsoravendégnek, még akkor is, ha a társaság többi tagja már félálomba merült. Ránkit 1981-ben nevezték ki a bloomingtoni Indiana Egyetem professzorának. Élete legnagyobb tudományszervezői eredményének az ottani hungarológiai tanszék létrehozását tartotta. A tanszék programja telve összehasonlító történettudományi, irodalomtudományi, közgazdasági, valamint politikatudományi konferenciákkal. Mindaz, ami a világon Magyarország as évekbeli nemzetközi politikai elismerése területén történt, tükröződött Ránki kultúrdiplomáciai tevékenységében. A kényelemhez szokott ún. konzumgenerációk nehezen fogják hinni, hogy Ránki, a professzor, a szervező esetenként a hivatalos vendégek kísérője, sofőrje, szállásadója, mindenese is volt, segíteni mindig kész feleségével az oldalán. Személyiségének sokoldalúsága a maga teljes gazdagságában bontakozott ki. Még nincs hatvan éves és még nem érte el alkotóerejének csúcsát, amikorra már megkapja az összes lehetséges elismerést: 1976 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1961-ben megkapja a Kossuth-díjat, a legnagyobb állami elismerést, a Finn Akadémia díszdoktora (erre és a hozzá tartozó kedvesen mulatságos ruházatra, kardra különösen büszke volt), a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának az elnöke, az MTA Történettudományi Intézetének az igazgatója, professzor Bloomingtonban. * Az életet mindenki egyszer éli, élheti meg. Kegyetlen forradalmárok gyakran feledkeznek meg erről. Elveszik, gyötrik a másik életlehetőségeit. Az igazán erős emberek inkább a maguk életét gyötrik, magukat nem kímélik. Ránki szerintünk ilyen volt. De hát, mint mondottuk, tudjuk, a történetírás szubjektív műfaj. Egyébként is, ha íróemberről szól a történet, úgyis mindegy, ki mit mond rólunk. Írásaink, a létrehozott és működtetett intézmények beszélnek rólunk. 2

7 2. Képek 3

8 1. Õsi kéziszerszámoktól az ipari formatervezésig KOVÁCS Tibor Ősi kézi szerszámoktól az ipari formatervezésig Több ezer vagy sok száz évvel ezelőtt készített kő-, meg fémszerszámok és az ipari formatervezés! Első pillanatban sokak számára talán meghökkentőnek tűnik a két, egymással látszólag semmiféle kapcsolatba nem hozható fogalom összekötése. És ez természetes, hiszen a tudomány és a technika átütő erejű fejlődése, amelynek nemcsak befogadó részesei, hanem valamely ponton mindannyian mozgatói is vagyunk, azt az érzést kelti a ma emberében, hogy mindez csupán a 20. század néhány generációjának tevékenységére épül. Különösen így van ez olyan tárgyi, szellemi, művészeti alkotások esetében, amelyek csak az utóbbi száz év gazdasági társadalmi viszonyai között, adott technikai fejlettségi szinten jöhettek létre. Ezek közé tartozik az alkalmazott művészetek nem egy ága, többek között az ipari formatervezés is. De amíg pl. a reneszánsz és a barokk könyvművészet remekeinek ismeretében a modern könyvkötészetet és tipográfiát egy történeti fejlődési sor mába nyúló láncszemének tekintjük, az ipari formatervezés fogalma a gyáripari nagyipari termeléshez kapcsolódó újkori kategóriaként vált ismertté. Persze lehetne azon vitatkozni, hogy a designról valójában csak attól a pillanattól beszélhetünk-e, amikor egy már létező gyakorlati tevékenység elméleti körülhatárolása, definiálása megtörtént. Nyilvánvalóan nem, hiszen létrejöttének ma elfogadott időpontja egy több szálból összefonódó folyamat szükségszerű, de elvont határvonalát jelenti csupán. Kétségtelen viszont, hogy a design társadalmi hatóereje a nagy szériák gyártására képes ipar kibontakozásának függvénye volt. Ami persze nem azt jelenti, hogy a mai értelemben vett ipari formatervezés előzményeit nem találjuk meg a manufakturális, ill. a céhes ipar keretein belül, és ne kereshessük gyökereit még távolabbi időkig visszanyúlva. A szál, amelyen elindulhatunk: az az esztétikai igény törekvés a szépre, amely néha hivalkodóan, ám többnyire szolid harmóniában, olykor mélyebb összefüggések mögé rejtve, de megtalálhatóan jelen van minden emberi produktumban. Közülük itt a kéziszerszámokat vizsgáljuk közelebbről. A szerszámot, amely kezdettől fogva máig az ember legfontosabb segédeszköze. És annak ellenére, hogy bármely szerszám legjellemzőbb tulajdonságát használhatósága, tartóssága jelenti, úgy tűnik, már a legkorábbi munkaeszközök készítői, a célszerűség mellett, a tárgy vonzóvá tételére is törekedtek. Amennyiben így van s hisszük, ez nem csak korunk emberének belelátása, akkor tallózásunk a kéziszerszámok történeti fejlődésében elvezet bennünket az ipari formatervezés ősi gyökereihez. Történeti fejlődésről kell beszélnünk, mert a szerszámok használata nem ösztönös tevékenység. A változó körülményeknek és szükségleteknek megfelelő típusokat az ember alakította ki. Első pillanatban talán csak esetlegesnek látszó formájuk, vagy inkább formátlanságuk tűnik szembe. Pedig, ha jobban szemügyre vesszük ezeket a pattintással előállított kis eszközöket, bizonyos részarányosságot, az élek helyenként finom hajlását, a csúcsok kialakításának sajátos, ismétlődő jellegét figyelhetjük meg. Felfedezhető bennük valami olyan, ami amorfságuk mellett is megnyugtató a szem számára. Éppen ebben keresi az őskorkutatás az esztétikai törekvések feltételezhető, de konkréten nehezen bizonyítható, első jelentkezéseit. Viszont tudományos tény, hogy az eszközök vonalainak valamiféle harmóniája csak akkor jelentkezik, amikor a különböző munkafolyamatok elvégzésére legjobban felhasználható szerszámformák típusok kialakultak. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember a természetben tapasztalt harmóniát, az észlelt, de bizonyára meg nem fogalmazott szépet, kezdetben talán ösztönösen, később évezredes fejlődés nyomán tudatosan vitte át alkotó tevékenységébe. Úgy tűnik, efelől nem hagynak kétséget azok a lándzsacsúcsok sem, amelyeket a Bükk hegység barlangjait lakók készítettek mintegy 30 ezer évvel ezelőtt. Egész egyszerűen: szépek. Szerkesztett szimmetriát tükröző kontúrjukkal, a felület finom megmunkálásával szinte kiemelkednek a korabeli pattintott kőkészítmények sorából. Gondolatban lépjünk előre néhány évezredet és vessünk egy pillantást az újkőkori termelőgazdálkodás (Kr. e évezred) legfontosabb eszközeire: a kőbaltákra és kővésőkre. L. Frobenius afrikai természeti népeknél figyelte meg a kőbalta készítésének hosszú munkáját. A megfelelő nyersanyag körülményes kiválasztását, a formálás nyugodt gondosságát, a nyéllyuk kifúrásának türelmet kívánó mechanizmusát. De talán ennek ismerete nélkül is, az öt hatezer éves, finomívű kőeszközök láttán már kétkedés nélkül állapíthatjuk meg: készítőik azon túl, hogy munkavégzésre alkalmas szerszámot hoztak létre, valami olyan pluszt tettek hozzá, ami a kor emberének a szép, a harmonikus iránti fogékonyságát igazolja. Feltételezésünket más oldalról is alátámasztja, ha 4

9 megemlítjük: annak ellenére, hogy bizonyos munkafolyamatok elvégzésére úgy is megfeleltek volna, elnagyolt, durva kidolgozású kőeszközök nem kerülnek felszínre az újkőkori településeken. A kő, agancs, csont szerszámok esetében bár tudjuk, ez csak részben igaz a tárgy készítője és használója elméletileg azonos volt. Érdekes változást hozott a fémeszközök megjelenése. Fontos határkő volt az első tömeggyártásra is alkalmas fém, a bronz feltűnése. Egyiptomban és Mezopotámiában a Kr. e. 4., Délkelet-Európában a Kr. e. 3., míg a Kárpát-medencében a Kr. e. 2. évezredben kezdődött a helyi bronzipar kialakulása. Hazánk területén a bronzkor késői szakaszában (Kr. e század) már szinte minden jelentősebb település mellett működtek öntőműhelyek. Százszámra gyártották a sarlókat, baltákat, vésőket, csákányokat, amelyek közül jó néhány több száz kilométerre is eljutott a cserekereskedelem révén. Bár a kő, csont, fa(?) készítmények teljesen nem tűntek el hiszen használatuk máig követhető ettől kezdve az időtálló szerszámok anyaga többnyire a fém volt. A készítő számára elsődleges szempont lett az eladhatóság, amelyet a tárgy használhatósága tartóssága vonzósága biztosíthatott. Az iparművészeti remekeknek is beillő csákányok már ezt a hármas egységet testesítik meg. A Kr. e században készült bronzsarlók azonos munka elvégzésére gyártott szerszám több, egyidejűleg használt típusvariációját képviselik. Bár valószínűleg nem egy műhely termékei, mégis a készítő mesterek formakeresésének tárgyi bizonyítékai. Mit fejez ki ez a formakeresés: csupán a használhatóság fokozását vagy a mesterek esztétikai törekvését? Első kérdésünkre nemmel kell válaszolni, hiszen e típusok mindegyikéből több száz azonos korú példányt ismerünk, és ez gyakorlatilag kizárja, hogy bármelyik formavariáció a használat során alkalmatlannak bizonyult volna. Ezért a formakeresés bátran nevezhetjük így minden bizonnyal a jobb értékesítést kívánta szolgálni, viszont e cél megvalósításának eszköze a vásárló számára vonzóbb forma megtalálása lehetett. Mai kéziszerszámaink közül nem egynek közvetlen ősét már a bronzkori munkaeszközök között megtaláljuk. A vas használatának helyi elterjedése után (Kr. e. 8. századtól) pedig, az újkor legfontosabb szerszámainak alapformái többnyire már kialakultak. Nézzünk meg egy 17. századi németalföldi asztalosműhelyt teljes szerszámparkjával. A falra akasztott fakalapácsok, körzők, vésők, a zsámolyon fekvő szekerce, a földön heverő fűrész talán egy mai mester kezében sem lenne feltűnő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy összességükben alig, vagy egyáltalán nem változtak az eszköztípusok az elmúlt századok alatt, és készítésük korától függetlenül azonos formát öltenek. Inkább arról van szó, hogy bizonyos funkció betöltésére legjobban megfelelő forma létrejötte után bármilyen alapvető szerkezeti változtatás újítás a szerszámmal végezhető munka hatékonyságát csökkentheti. Ilyen módosításokra legfeljebb új, jobb szerkezeti tulajdonságokkal bíró alapanyag felhasználása adhat lehetőséget. Ezzel magyarázható, hogy pl. a vasszerszámok többsége szinte alig változott a középkorban és az újkor első századaiban. Egészen az acél feltűnéséig, amelynek rugalmassága, szakítószilárdsága jobb, mint a vasé. Időben a jelenhez közeledve, utalhatunk akár a műanyagokra is, hiszen megjelenésük eddig ismeretlen lehetőségek tárházát nyitotta meg napjaink művészkonstruktőrjei előtt. Kortalan szerszámok tehát nincsenek, legfeljebb sok száz, olykor több ezer éve ismert alapformákról beszélhetünk. De bármely szerszámnak nemcsak anyaga, ill. készítésének technológiája árulkodik létrejöttének idejéről. Legalább annyira formai díszítésbeli jegyei, még akkor is, ha ezek sokszor csak részletkülönbségekben tükröződnek. Ebből következik: a célszerűséget szolgáló esztétikus külső megválasztása nem csupán a készítő formaérzékétől, mesterségbeli tudásától, hanem az adott kor igényeitől és ízlésvilágától is függ. Így azután a célszerűség és az azt legjobban szolgáló forma már egyszer megvalósított harmóniája nem feltétlen ismétlődik későbbi korokban; sok esetben az optimális belső egyensúly megbomlik. Ezt legjobban talán a szecesszió korának használati tárgyai példázzák, amelyeknél a díszítés öncélúsága már-már a használhatóság rovására megy. Az első fémötvözet, a bronz, később a fazekaskorong, majd a római kor porcelánjának is nevezhető terra sigillata, azután az acél és a műanyag feltalálása, csupán néhány kiragadott példa a távolabbi vagy a közelmúlt vívmányaiból. És az ember mindig felmérte az új anyag és az új technika adta lehetőségeket. Alkotásai révén újra és újra áttörte a nem egy esetben konvencionálissá vált társadalmi szépségideál (közízlés) korlátait. Funkcionális tárgyak estében ez viszont csak akkor sikerült, ha képes volt megteremteni a használhatóság tartósság szépség harmonikus egységét. Valójában ez az a szál, amely láncszerű kapcsolatot teremt az őskori mesterek és a mai konstruktőrök tevékenysége között. 5

10 Kétségtelen: a kéziszerszámok, vagy bármely használati tárgy történeti fejlődése egyáltalán nem azonosítható a 20. századi ipari formatervezés előtörténetével. De a tudatosan esztétizáló formaadás nem egyedül korunk szülötte. Gyökerei évszázadokat fonnak át és évezredekre nyúlnak vissza. 2. Képek 6

11 7

12 1. Számmisztika és hadtudomány KERTÉSZ István Számmisztika és hadtudomány Adatok a görög perzsa háborúk döntő csatáiról A közvélemény sok mindent hallott már a görög perzsa háborúk Kr. e. 492-től 449/48-ig tartó időszakáról. Képzeletében hatalmas perzsa katonatömegek viaskodnak maroknyi elszánt göröggel. És ím, csodák csodájára megtörténik az, ami a modern korokban már elképzelhetetlen: a hazájukat védő, az igazságos ügyért küzdő harcosok diadalt aratnak az elsöprő túlerő fölött. Valahogy így mesélték el a történteket az antik Hellaszról szóló szép képeskönyvek, ezt sugallják még napjaink iskoláskönyvei is, és a történettudomány eredményeiben kevésbé járatos újságírók, riporterek ugyanezt visszhangozzák Görögországról vagy az antik hagyományokról szóló tudósításaikban. Pedig ideje volna már felismerni, hogy az ókor nem a csodák világa volt, még ha csodálatosan szép korszakot is jelentett az emberiség történetében. Az erősebb népek, a fejlettebb hadseregek nemcsak napjainkban, hanem már azokban az időszámításunkat megelőző évszázadokban is törvényszerűen legyőzték a gyengébbeket. És ez független volt attól, hogy egyébként ki mellett állt a történelmi igazság. Ha a görögök le tudták győzni a perzsákat, az azért történt, mert természetesen ők voltak az erősebbek. Marathón Kr. e. 490 kora nyarán a délkelet-kisázsiai Kilikia kikötőből föníciai, ión és aiol gályák hátán megindult Athén irányába a perzsák expedíciós hadereje. Hérodotosz, a neves Kr. e. 5. századi történetíró 600 hajóra becsülte a támadó flotta nagyságát. Ez feltétlenül túlzás, hiszen tíz évvel később Xerxész perzsa király alig több hajót mozgósított a görögök ellen leszámítva a Hellészpontoszon vert hídhoz használt gályákat, márpedig ő egy egész Balkánra kiterjedő kombinált szárazföldi tengeri hadjáratot indított. A hajóhad tehát kisebb lehetett a Hérodotosz által megadottnál. De vajon mennyi lehetett a hajókon szállított perzsa katonák létszáma? A Kr. e. 5. században a kizárólag hajókon szállított expedíciós seregek létszáma nem lehetett túlságosan magas. Ezt tükrözi a kortárs történetíró, a hadvezérként is működő Thuküdidész véleménye, aki már a Tróját hajdan ostromolni induló görög had létszámát sem becsülte túlságosan magasra, és ezt imigyen indokolta: Ez azonban nem annyira a lakosság száma, hanem inkább az anyagi eszközök szűkössége miatt volt így. Az élelmezési nehézségek miatt vittek ugyanis magukkal kisebb sereget, csupán akkorát, amely úgy remélték ott helyben, hadakozás közben el tudja magát tartani. A helyzet hasonló lehetett még Nagy Sándor korában is. Tudjuk, hogy a Perzsia meghódítására hajóra szállt expedíciós had mindössze körülbelül 37 ezer embert számlált. Bizonyos, hogy az Attika irányába evező perzsa flotta ennél még kevesebb harcost vitt magával. Ezt még az a hérodotoszi közlés is valószínűsíti, hogy a hajók egy jelentős hányada kizárólag lószállító jármű volt. Így hihetőnek tűnik több mai kutató azon becslése, mely szerint legfeljebb 25 ezer perzsa katona indulhatott el Athén meghódítására. Mivel ez a sereg harccal foglalta el a Küklaszok szigeteit, majd feldúlta Euboia legvirágzóbb városai közül Karüsztoszt és Eretriát, feltételezhetően jó néhány embere is elesett, de létszáma csökkent a hátrahagyott helyőrségek létszámával is. Ezt nem ellensúlyozta a leigázott görögök egy részének kényszersorozása, mivel ők szemben a Kis-Ázsiából kiválogatott elitcsapatokkal, aligha voltak megbízhatóak a perzsa hadvezetés számára. Azt a perzsa haderőt, amely végül Attikában partra szállt, 20 ezer főre becsülhetjük. A perzsák a széles marathóni síkságon szálltak partra, hogy lovasságuk erejét minél kedvezőbben érvényesítsék. Ehhez jól megfelelt a Vrana és Oinoé folyók között lustán elnyúló síkság, amelynek a perzsák által elfoglalt északkeleti része közelében források kínáltak kedvező lehetőséget a lovak itatására. Az a mód, ahogyan a perzsa sereg éppen Marathónt és annak a lovas harci tevékenység szempontjából legkedvezőbb részét szemelte ki harcállása színhelyének, arra mutat, hogy lovasságuknak döntő szerepet szántak az athéni gyalogság legyőzésében. A vélhetőleg 20 ezres perzsa sereggel szemben az athéniak 10 ezren voltak, de hozzájuk még csatlakozott ezer Plataiai-beli gyalogos. Mi történt Marathónnál? A görögök elfogadták Miltiadész azon javaslatát, hogy ott a síkságon szálljanak szembe a perzsákkal, és a Miltiadész mellett szavazó sztratégoszok (hadvezérek) alárendelték magukat a javaslattevő utasításainak. Néhány napon keresztül farkasszemet nézett egymással a két sereg. Majd az egyik 8

13 nap hajnalán néhány perzsa szolgálatban álló kis-ázsiai görög így tudták ezt az ókorban az athéniak táborához lopódzott és elárulta, hogy a perzsa lovasok nincsenek állásaikban. Miltiadész erre még a sötétség leple alatt csatarendbe állította harcosait, majd a nap felkelte utáni összecsapásban győzött. Hérodotosz, aki szemtanúk elbeszélései alapján részletesen beszámol a csata lefolyásáról, mindvégig gyalogos ütközetről ír. Tudósít arról is, hogy az összecsapás előtti viták során több athéni sztratégosz javasolta a spártai segítség bevárását. Miltiadész viszont az ütközetet a spártaiak nélkül is megnyerhetőnek tartotta. Erről még a hadügyért felelős arkhón polemarkhoszt is meggyőzte. Ez a körülmény már eleve ellene szól valamiféle elsöprő perzsa túlerő jelenlétének. Ha pedig amint Hérodotosz írja a marathóni ütközetben csak gyalogosok küzdöttek, akkor végül is arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a tényleges összecsapásban a görögök többen voltak. És mivel többen is voltak és jobban is voltak kiképezve a közelharcra, törvényszerűen győzniük kellett. De hová tűnt a perzsa lovasság? Azt tudjuk, hogy napközben a lovasság helyezkedett el legelöl, míg éjszaka, amikor a lovakat itatás céljából a forrásokhoz vitték, a gyalogság húzódott előre. A lovasság létszáma minden bizonnyal felülmúlta a gyalogosokét, ezért amikor a lovasság eltávozott az állásokból, akkor a perzsa gyalogságnak elég vékony vonalban kellett széthúzódnia ahhoz, hogy az arcvonal 1600 méteres hossza megmaradjon. Így aztán világos, hogy a szárnyakon megerősített görög gyalogság bekeríthette őket. Lehetséges, hogy minden így is történt, de van egy olyan elképzelés, hogy a késő nyári vagy kora őszi időjárásban (ez attól függ, hogy a csata időpontját augusztus vagy szeptember közepére tesszük) a források vízhozama megcsappant, s ezért a perzsák nem végeztek hajnalra lovaik itatásával. Amikor Miltiadész erről tudomást szerzett, lerohanta az ellenség gyalogságát. Hérodotosz valóban kiemeli, hogy a phalanx szokatlan módon futva közelítette meg a perzsákat a sematikus lassú előrenyomulás helyett. Több kutató úgy véli, hogy a perzsák, miután a görögök napokon át nem támadtak, megunták a várakozást, és seregük behajózásához kezdtek azért, hogy Attika megkerülésével partra szálljanak az Athénhoz közel fekvő Phaléron kikötőjénél, és a görög főerők távollétében elfoglalják a várost. Ezen elképzelés szerint először a lovakat helyezték el a hajókon. Amikor a görögök megtudták, hogy a perzsa lovasságtól már nem kell tartaniuk, azonnal támadtak, és legyőzték a magára maradt ellenséges gyalogságot. Megint mások úgy próbálják rekonstruálni az eseményeket, hogy feltételezik: a perzsa lovasság valamilyen új taktikai megfontolásból éjszaka is megmaradt az első vonalban ahelyett, hogy mint szokott, itatás végett eltávozott volna és a gyalogságot engedte volna előre. A lovasok az éjszakát a földön lovaik mellett heverve töltötték. Erről értesülve Miltiadész rögtön hadrendbe állította seregét, és mielőtt a lovasság odaát lóra szállhatott és egységekbe szerveződhetett volna, rohammal rájuk támadt. A gyalogos harcmodorhoz nem szokott perzsa lovasság összekeveredett a felfejlődő perzsa gyalogsággal, de azután hamarosan megfutamodott a harcmezőről. Ezen értelmezés szerint tehát a kis-ázsiai görögök híradása, hogy a perzsa lovasság elhagyta állásait, azt jelentette, hogy az ellenséges had legütőképesebb része nem megszokott helyén várja a csata megkezdését. A marathóni ütközet lefolyásával kapcsolatban tehát sok a bizonytalanság. A perzsa lovasság távolmaradása vagy csak csekély mértékű és nem rendeltetésszerű részvétele az összecsapásban azonban tény még akkor is, ha e tény okát illetően csak találgatni tudunk. Az események ilyetén alakulása viszont azt eredményezte, hogy a perzsák, bár elveszítették a csatát, nem veszítették el hadseregüket. Ezért még képesnek tartották magukat arra, hogy Attika megkerülésével Athénra támadjanak. Ezt csak Miltiadész gyors ellenmanővere akadályozta meg. Így tehát a marathóni csatában részt vett tényleges haderő tekintetében valószínűleg görög és nem perzsa túlerőről beszélhetünk! Szalamisz A perzsák Marathón után tíz évvel, Kr. e. 480-ban támadtak ismét a görög anyaországra. A túlerőben lévő perzsa szárazföldi sereg egészen magától értetődő módon, mégha árulás segítette is,* elsöpörte Thermopülainál a spártai Leónidasz vezette görög hadat a romantikus történetírás kedvelőinek legnagyobb bánatára. Mint köztudomású, ezután Közép-Görögország perzsa megszállás alá került, s ez alól csak a 479. évi Plataiainál lezajlott ütközet után szabadult föl. Ezt a csatát ugyanis a görögök nyerték, ám ott, ahogy azt E. Ufer is megállapítja: a perzsák ereje nem volt sokkal számottevőbb a görögökénél. Ha ezek után már nem csodálkozunk annyira a görögök szárazföldi győzelmein, akkor ideje túltenni magunkat azon az irracionális értékelésen is, amely szerint a görögök hazafiságtól fűtött evezőshajói Szalamisznál hatalmas perzsa túlerőt zúztak szét. Szalamisznál ugyanis körülbelül gályával jelent meg a perzsa hajóhad a közel 400 hadihajót számláló egyesített görög flotta legyőzésére. A görögök tengeri erejének magvát a kifejezetten háborús célokra épített athéni három evezősoros hajók alkották hála Themisztoklész előrelátó politikájának. Ezzel szemben a perzsa flotta legerősebb egységeit a kis-ázsiai görögök és föníciaiak adták. Ezek hajói zömmel mély merülésű, nagy raktártérrel rendelkező, kereskedelmi célokra készült járművek voltak, 9

14 amelyeket sebtiben tettek alkalmassá hadi szolgálatra. Az ütközetben a sokkal jobban manőverező anyaországi görög hajók számottevő harcértékbeli fölényben voltak a perzsa szolgálatban álló nehézkes gályákkal szemben. A számbeli túlsúly, amely a perzsák oldalán állt, teljesen jelentéktelen volt, mivel az alaptalanul elbizakodott perzsa nagykirály, Xerxész a biztos siker reményében egy kisebb flottaegységet nem is használt fel az ütközetben. Ezt Megarához küldte, hogy a majdan arra menekülő görög hajókat fogja el. Nem volt kit elfogniuk. A szűk szalamiszi tengerszorosban az alig kisebb, viszont a harcra sokkal alkalmasabb görög hajóhad viszonylag könnyű és teljesen törvényszerű győzelmet aratott. De hát miként lehetséges az, hogy a perzsák nem tudtak Szalamisznál lényegesen több hajót harcba vetni, mint a görögök? Hérodotosz azt írja, hogy a perzsáknak eredetileg 1327 gályájuk volt. (Ebből Kis-Ázsiából 1207 érkezett, a többit a perzsák európai szövetségesei adták. A csatában maga is harcoló Aiszkhülosz Perzsák című tragédiájában propagandisztikus célzattal 1207 ellenséges hajó aktív részvételéről ír, miközben a görög flotta valós létszámát kisebbíti.) Csakhogy valószínűleg szemtanúktól szerzett értesülései alapján Hérodotosz avval is tisztában volt, hogy Szalamisznál a két szembenálló hajóhad létszáma nem tért el lényegesen egymástól. Hová tűnt a perzsa flotta egy része? A kérdésre a történetíró sem ad hihető magyarázatot. Az első tengeri összecsapás a perzsák és a görögök között a thermopülai csatával egy időben, az Artemiszion hegyfoknál zajlott le, Euboia szigetének északi partja közelében. A több napon át folyó küzdelem során a mindössze 271 görög hajó olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy visszavonulásra kényszerült. Szalamiszhoz vonult vissza, ahol a már említett létszámra egészítették ki. Artemiszionnál tehát, ahol a perzsák tényleg óriási fölényben voltak, nem is győztek a görögök. Viszont már Artemiszionnál sem volt a perzsáknak 1327 hajójuk. Ezt Hérodotosz tudja, de mivel maga sem érti pontosan, miért alakult így, gondolkodni kezd. Útközben biztosan történt valami csúnya incidens. Görög támadás nem volt, arról tudna, tehát bizonyosan egy hatalmas vihar bánt el a perzsákkal, csakúgy, mint tizenkét évvel ezt megelőzően Athosznál. Kreál tehát egy iszonyú tengeri vihart, és egyből 400 perzsa gályának utal ki örök nyugvóhelyet a tenger fenekén. Most már csak kilencszáz valahány gályával kell számolnia. Nosza, ha már egyszer annyira viharos az a görögbarát időjárás, akkor egy vihar nem vihar. Még kétszáz viharvert hajót küld egy nagyvonalú írói gesztussal, hullámsírba, s mivel időközben azért a görögök sem tétlenkedtek, a kitalált viharok és a valóban a hellének által orozott veszteségek összeolvasztásával kellőképp redukálja a perzsa flotta létszámát. Ezt kell tennie, hiszen afelől bizonyos: az innen Szalamiszhoz hajózó perzsa flotta alig múlta felül létszámban az ott reá váró görög hajóhadat. Ezt ki is fejti, mikor a második általa kreált vihar után így ír: Mindez istennek a műve volt, hogy a perzsa hajóhad ne legyen sokkal nagyobb a görögnél, s a különbség kiegyenlítődjék. Pedig Hérodotosznak nem is kellett volna ilyen nyaktörő fordulatokkal színesítenie históriáját. Elég lett volna arra gondolnia, hogy Xerxész seregét a Hellészpontoszon egy olyan hídon vezették át Európába, amelyet 674 hajó tartott alulról. Ha ezt a 674 gályát levonjuk az 1327-es összlétszámból, akkor marad 653 hajó. Ez a 653 hajóból álló flotta körülbelül 100 járművet veszíthetett az artemiszioni győzelem kivívása során, s talán a nagy viharok kitalálásához alapot adó kisebb égzengések pusztításai is harcképtelenné tettek ugyanennyit akár a csata előtt, akár közben. A lényeghez mindenesetre eljutottunk: Szalamisz nem a hatalmas perzsa számbeli fölény jegyében adta a reális győzelem koszorúját a bátor helléneknek. * Vö. Kertész István: Ephialtész titka. História, 1985/ 4. sz. 2. Képek 10

15 11

16 1. A török uralom felszámolása Magyarországon SZAKÁLY Ferenc A török uralom, felszámolása Magyarországon Az európai történetírásban évszázados, hol feledésbe merült, majd ismét az érdeklődés középpontjába kerülő kérdés: Közép-Európa mint önálló földrajzi történelmi egység létezése. Noha a Skandináviától Magyarországig és Horvátországig terjedő tömb a nyugati kereszténység felvételével 1000 körül végleg és visszavonhatatlanul a Nyugat-Európában már évszázadokkal korábban kialakult társadalomszervezési modellhez és értékrendhez csatlakozott, azon belül külön egységnek tekinthető. Olyan egységnek, amelyben a kései indulás következtében nem formálódhattak ki teljesen a nyugati struktúra bizonyos elemei és intézményei. Vagyis a meghatározó két régió: Nyugat-, illetve Kelet-Európa között lebegő harmadik egységet, Kelet-Közép-Európát amelynek határa keleten a Kárpátok vonalánál, délkeleten az Al-Dunánál húzódik nem az átmenetiség jellemzi, hanem a nyugati típus befejezetlen altípusának tekintendő. Legutóbb Szűcs Jenő sokunk barátja, szerkesztőbizottságunk tagja exponálta ezen elgondolást. (Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest, 1983.) Alább a török kor, a századi Magyarország, illetve a szomszédos térségek történetének e teóriához illeszkedését vizsgáljuk. (A szerk.) Miután a törökök 1526-ban megtörték a Magyar Királyság ellenállását, majd 1541-től fogva berendezkedtek annak középső részén, számukra merőben szokatlan problémákkal találták szemben magukat, amelyek messzemenően meghatározták itteni uralmuk jellegét és kilátásait: 1) Szemben a Balkánnal és Kis-Ázsiával, ahol fiatal, kiforratlan és ennek következtében bomlékony államalakulatokat találtak, itt először és utoljára történelmük folyamán egy szilárd, fél évezrede létező formációba ütköztek. Ez a formáció a magyar feudalizmus és állama rendkívüli állóképességet tanúsított, a) a balkáni török előrenyomulással szembeni küzdelemben, amelynek a 14. század közepétől fogva lényegében 1526-ig első számú szervezője és ütőereje volt; b) a Magyarországon berendezkedett török hódítókkal szembeni ellenállásban, a velük való érdemi együttműködés elutasításában; c) sőt miután a Habsburgok 1526-ban megszerezték a magyar trónt és ezzel az ország változó nagyságú részét a vele nyugaton szomszédos Habsburg birodalomnak Magyarország különállását és történetileg kialakult intézményeit veszélyeztető egységesítő törekvéseivel szemben is, jóllehet a törökellenes harcban elemi szüksége volt annak folyamatos anyagi és katonai támogatására. 2) Szemben a túlnyomórészt mohamedán Kis-Ázsiával és a pravoszláv Balkánnal amely a harmadik Róma, Moszkva felemelkedéséig gyakorlatilag minden külső impulzustól elzárva élt a Török Birodalmon belül Magyarország, beleértve a török megszállás alatti területeket is, mindvégig nyitott maradt a nyugati egyházi és kulturális változások iránt, amelyek bőségesen ellátták törökellenes ideológiai munícióval. A reformáció előretörésével keletkezett nyugati egyházszakadás nem gyengítette, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette ezt a kapcsolatrendszert. Az egymással vetélkedő katolikus, illetve protestáns törekvések és elképzelések széles körű visszhangra találtak itt, s miután, némi ingadozás után, a protestánsok is a törökellenességet propagálták számos elemük beépült a törökellenes eszmeiség fegyvertárába. 3) Szemben az alapjában véve felülről szervezett ázsiai és balkáni társadalmakkal, a magyar nyugati előképeinek megfelelően tipikusan alulról szerveződött közösség volt, amelynek mindennapos működése a birtokos osztály öntevékenységén alapult. Ez részben a törökellenes harcnak mint természetes kötelezettségnek a vállalásában, részben pedig abban nyilvánult meg, hogy a magyar nemesek továbbra is a sajátjuknak tekintették török megszállás alá került birtokaikat, s nem vártak felső útmutatásra, hogy jogigényüket a hódítókkal és az alattvalókkal szemben is érvényesíteni igyekezzenek. 4) Bár a zömében paraszti munkából élő magyar tömegek messze álltak a szabadságnak azon fokától, amelyre nyugati társaik már eljutottak, sokkalta öntudatosabbak voltak, mint a szervezetlen ázsiai és az osztállyá szerveződésnek alig a küszöbéig eljutott balkáni parasztság. Ugyanazon keresztény ethosztól eltelve, mint uraik, kezdettől fogva elutasították a török uralmat, a hódítókat a megszállt területen élők is jogtalan betolakodóknak tekintették, saját közösségeiket a magyar normák és jogszokások alapján szervezték és irányították. Mindez oda vezetett, hogy a magyarországi népesség nem vált a török hadkiegészítés olyan bőségesen buzgó forrásává, mint a Balkán, s elenyészően kevesen akadtak olyanok is, akik a hódítók kiszolgálásával és a török 12

17 struktúrába való beépüléssel keresték volna boldogulásukat. Vagyis: a magyarországi török uralom a kezdetektől fogva mindvégig súlyos konszolidációs nehézségekkel küszködött. Ennek egyrészt előidézője, másrészt következménye volt, hogy nem tudta megakadályozni a magyar magánbirtokost, államot és a tizedszedési joggal felruházott katolikus egyházat abban sem, hogy itteni alattvalóitól a török megszállás kezdetétől adót és egyéb szolgáltatásokat igényeljen. Sőt: utóbb, a 17. században azt sem, hogy a magyar jogszolgáltatás és közigazgatás semmibe véve a török hivatalok jelenlétét fokozatosan kiterjessze hatáskörét a megszállt terület jó részére. Ez utóbbi tehát kettős: török és magyar függésben (condominium) élt, amely egyedülállóan sajátos szituációt eredményezett a török hódítások történetében, s amelynek az egyetemes történetben is kevés párhuzama akad. Persze balgaság volna azt hinni, hogy a magyar társadalom öntevékeny ellenállása mindazzal szemben, ami török, önmagában meggátolhatta volna az oszmánokat az egész országterület bekebelezésében. S még kevésbé hihetjük, hogy az itteni török uralom konszolidálatlansága és gyökértelensége elvezethetett volna a hódítók bukásához, Magyarországból való kiűzésükhöz. Mind a török előrenyomulás feltartóztatásához, mind a törökkel szembeni lelki ellenállás -hoz szükség volt egy, a törökökkel azonos súlycsoportba tartozó világhatalom támogatására is. Magyarország szerencséje, hogy a Habsburgok már csak hagyományaik és osztrák örökös tartományaik veszélyeztetettsége révén is érdekeltek voltak a magyar trón megszerzésében és ennek révén e bajbajutott tartományuk megsegítésében. Rajtuk kívül ugyanis nem volt a térségben más olyan hatalom, amely a feladatnak meg tudott volna felelni. (Mint ahogy jóvátehetetlen balszerencsének minősíthető az, hogy a Habsburg birodalom súlypontja csak Magyarország ellenálló képességének megingása után került át Madridból a Duna mellékére, Bécsbe.) AHabsburg és a török birodalom között egyfajta tartós egyensúlyhelyzet alakult ki, s Magyarország másfél évszázadra hadszíntérré változott, ami azzal a tragikus következménnyel járt, hogy eredeti népességében megtizedelve, szétzilált településhálózattal és a magyarság számára kedvezőtlenül megváltozott etnikai összetétellel került ki a török uralom alól. Bizonyos értelemben tehát rosszabbul járt, mint azok a balkáni területek, amelyeken gyorsan átgördült a háború tüzes szekere, s amelyek végül népességszámban és etnikailag megerősödve szabadultak meg a töröktől. Csakhogy látnunk kell azt is: ez utóbbi csak szűk két évszázaddal később a 19. században következett be, mint Magyarország felszabadulása, pontosabban: mivel az jobbára idegen erőkkel történt, felszabadítása ( ; ). A Pax Tuscica védőszárnyai alatt eltöltött hosszú évszázadok végzetesnek bizonyultak: a balkáni társadalmak leépülve, megdermedve és még a megszállásuk előttinél is keletiesebbre formálva ahogy mondani szokás, balkanizáltan kerültek szabadlábra. Így még kevesebb esélyük volt rá, hogy sikeresen belekapcsolódjanak a nyugati fennsík és a hozzá ekkor már sok tekintetben felzárkózott európai peremvidék (pl. Skandinávia) felpezsdült vérkeringésébe, mint bekebelezésük előtt, a 15. században. Nem így Magyarország, amely még azelőtt kikerült a török megszállás és a vele ideplántált, e térség mentalitásától idegen gazdasági és társadalmi rend nyomása alól, mielőtt az a maga arculatára átformálhatta volna. Mivel sikerült átmenteni azon vonásait, amelyek, ha alacsonyabb szinten is, de a nyugati régióhoz hasonították, megtépázottsága ellenére is könnyebben visszatalált arra az útra, amelyről a törökök letéríteni igyekeztek. (Arra az útra, amelyre a balkáni államok pontosan a korai török hódítás következtében annak idején jószerivel rá sem állhattak.) Igaz, sokáig a kelet-közép-európai régión belül is afféle szegény és furcsa rokonnak számított a török háborúk által felemésztett energiák hiánya fájdalmasan érződött, s csak jelentős vérátömlesztés után értve itt elsősorban a német és zsidó bevándorlást indulhatott meg a felzárkózás útján. Amikor azonban a dualizmus időszakában ( ) rendezni tudta erőit, külső képében, intézményrendszerében, mentalitásában, sőt bizonyos ágazatokban gazdaságilag is, közelebb került Európa legfejlettebb országaihoz, mint a török megszállás előtt valaha. Gyakran olvasható, hogy Magyarország azáltal, hogy nem önerejéből, hanem a Habsburgok vezényelte nyugati összefogás révén szabadult meg a töröktől az egyik rabságból a másikba jutott. Ez a felfogás önmagában szemlélve sem helytálló, hiszen a magyar nemesség éppen a török itt-tartózkodása alatt némelykor a török jelenlétét és a Portától függő, de magyar irányítású erdélyi fejedelemség létét kihasználva kiküzdötte azokat a garanciákat, amelyek az alattvalóival való rendelkezés jogát és a Habsburg Birodalmon belüli különállását egyaránt biztosították. Még kevésbé helytálló, ha szélesebb perspektívából, az egyetemes történeti folyamatok felől közelítve értékeljük a török kiűzését Magyarországról. Azzal, hogy a Habsburgok a magyar eltökéltségre is építve, nyugati segítséggel előbb feltartóztatták, utóbb megtörték a törököket, tulajdonképpen nem tettek kevesebbet, mint megakadályozták, hogy a kelet-közép-európai régió déli része kiszakadjon a nyugat-európai folyamatokból, lesüllyedjen egy alacsonyabb színvonalra, sőt átkerüljön egy másik régióba. Vagyis: valóban Kelet-Európába, hiszen látnivaló, hogy a török uralom az európai részeken nem annyira az ázsiai, hanem a kelet-európai vonásokat honosította meg. Pontosabban: a török birodalom oly sok vonást kölcsönzött az általa leigázott kelet-európai államoktól mindenekelőtt Bizánctól, illetve a kelet-európai 13

18 államok berendezkedése, társadalomfelfogása oly sok hasonlóságot mutat a törökkel, hogy az oszmán birodalmat bízvást Kelet-Európához sorolhatjuk. S ha ez így van, a török terjeszkedés egyben a kelet-európai régió kiterjesztési kísérletének is felfogható. A török kiűzésével helyreállt a kelet-közép-európai régió 1526 után megbomlott egysége, s mivel az 1689-ig látszólag feltartóztathatatlanul előretörő szövetséges hadak rövidesen visszaszorultak az Al-Duna és a Száva mögé a Habsburg és a török birodalom határai is az egykori régió-határnál merevedtek meg. Ez sem véletlen persze: a Balkánra benyomult császári armada közel sem számíthatott a helyi társadalom egyöntetű támogatására; márcsak azért sem, mert itt ellentétben Magyarországgal, ahol a garnizonvárosokon kívül nem voltak törökök jelentős muzulmán lakosság élt és a településhálózatba számottevő muzulmán szórványok ékelődtek. Hogy ez így alakult, részben a balkáni államiság felszámolódásának, részben a kelet-európai régióra jellemző fentebb ismertetett vonások következménye volt, amelyek mind gyengítették a társadalom ellenálló képességét a török áfiummal szemben. (Jellemző: a magyarországi szerb telepek is messze bensőségesebb viszonyban voltak az itteni török hatóságokkal, mint magyar sorstársaik: nem lévén megfelelő saját intézményeik, igényelték a török közigazgatást és jogszolgáltatást, s közösségeik vezetői sokkal inkább a török felsőbbség, mint saját népük érdekeit szolgálták. A Habsburg birodalom területileg is, presztízsében is nagyot növekedett a török kiűzése folytán, ami a nyugati hadszíntéren is éreztette hatását. Egyrészt abban, hogy XIV. Lajos 1688-ban megelégelte veszélyes keleti szomszédja sikereit, s újabb támadással igyekezett gátat vetni további területnyereségeinek. (Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a Balkán török uralom alatt maradhatott, és az itteni népek felzárkózási esélye a nyugati régióhoz jó időre végleg elenyészett.) Részben pedig abban, hogy minden korábbinál vonzóbb szövetségessé, közös győzelmeik után pedig veszélyesebb vetélytárssá vált a nyugati régió meghatározó hatalmai: Anglia és Németalföld számára. Ennek egyfelől nagy része volt abban, hogy a Habsburgok a spanyol örökösödési háborúban ( ) örökös riválisuk, Franciaország fölé kerekedhettek, másfelől Anglia és Németalföld elpártolása után viszont nem tudtak igazi nyugati nagyhatalommá válni. Ebből is látható, hogy pusztán a nagyobbrészt a keletközép-európai régióhoz tartozó országaikra támaszkodva nem lehet az egész Európa erőviszonyait hathatósan befolyásolni. E tendencia végső konzekvenciáinak levonására az I. világháború lezárásaként került sor 2. Képek 14

19 15

20 16

21 1. A Moldvai csángómagyar okmánytár. Egy forráskiadvány története BENDA Kálmán A Moldvai csángó magyar okmánytár Egy forráskiadvány története Levelet kaptam 1978 augusztusában Andrásfalvy Bertalantól, az MTA tudományos intézetében dolgozó néprajzos barátomtól. Arról tájékoztatott, hogy javaslatára Baranya megye vezetősége tervbe vette a Moldvában élő magyarok múltját bemutató eredeti iratoknak, a csángók történeti okmánytárának megjelentetését. A II. világháború alatt Bukovinából hazatelepített magyarok egy része ugyanis Baranyában lelt otthonra, ezért a megye kötelességének érzi a történeti határainkon kívül élő magyarok történetének, sorsának ismertetését és tudatosítását. A feladat a moldvaiak esetében egyszerűnek tűnik: Veress Endre, az ismert historikus, a két világháború közti időben összegyűjtötte és kiadásra előkészítette a moldvai magyarok történeti okmánytárát; kéziratát az Akadémiai Könyvtár őrzi. Ezt kellene kiadni. Pozsgay Imre művelődési miniszter anyagi támogatását ígérte. Szükség volna azonban egy történész véleményére is, kéri, készítsék el. Levelét ezekkel a szavakkal zárta: Nyilván nem kell Neked magyaráznom, hogy mennyivel túlnő ennek az oklevélgyűjteménynek a jelentősége a csángók múltjának felderítésén. Az ügy fontos voltában egyetértettem Andrásfalvyval. A világháború befejezése óta eltelt több mint három évtized alatt, s különösen az 1950-es évektől kezdve, a határainkon kívül élő magyarokról alig esett szó, szinte említeni sem volt szabad őket, s az összetartozás tudata a hazai társadalomban mindjobban elhalványult. Főleg a fiatal nemzedékben, amelynek számos tagja vajmi keveset tudott arról, hogy a szomszédos államokban is élnek magyarok. A Moldvában élő, ma is mintegy ezer, nyelvét és öntudatát őrző csángó-magyar pedig teljesen kiesett a nemzeti tudatból. A hivatalos tényezők merev ellenállását áttörni, a társadalom közönyét felrázni ebben az időben már a legelszántabbaknak sem sikerült. Elég, ha Illyés Gyulára, vagy a moldvai magyarok esetében Domokos Pál Péterre hivatkozunk. Amoldvai magyarok történetének megismerését azonban históriai szempontból is érdekesnek tartottam. Választ vártam arra a kérdésre, hogyan tudja egy, a nemzeti közösségből kiszakadt és magára maradt néptöredék nyelvét, hagyományait és öntudatát megtartani? Mi volt az az erő, ami a középkorban Moldvába került csángókat, akiknek sem saját uralkodó osztályuk, sem értelmiségük nem volt, megtartotta magyarságukban, megtartotta egy idegen országban, beékelve a más nyelvű és más vallású (tehát más műveltségben élő) románok közé? Átlapoztam az Akadémiai Könyvtárban Veress Endre nagy többségében kézírásos gyűjtését, amely mintegy 1500 oldalon, a 16. századtól a 19. század közepéig terjedően a hazai és bécsi levéltárak mellett főként a római nagy egyházi levéltárak anyagát tartalmazza. Az iratanyag imponáló mennyiségű volt és a gyűjtés teljesnek látszott, úgy gondoltam tehát, hogy az okmánytár legföljebb egy évi munkával sajtó alá rendezhető, hiszen kutatásra már nincs szükség, a szövegeket kell ellenőrizni, és ahol hiányoznak, a magyarázó jegyzeteket elkészíteni. Ebben az értelemben készítettem el írásban adott javaslatomat, hangsúlyozva a csángók múltja megismerésének a magyar történelem egésze szempontjából való fontosságát. Hiszen írtam jelenleg az is bizonytalan, hogy különböző csoportjaik mikor, honnan és hogyan kerültek Moldvába. A honfoglaláskor ott maradt magyarok leszármazottai? Vagy az Árpád-házi királyok honvédő politikája telepítette őket mai lakóhelyükre? Vagy az itthoni sors elől menekültek ki? Mi igaz abból, ami a Ceauşescu-rendszer hivatalos felfogásaként, világnyelveken kibocsátott könyvekben olvasható, hogy a moldvai csángók elmagyarosított románok, akiket a magyar katolikus egyház először görögkeleti vallásuk elhagyására kényszerített, majd magyarrá tett. Andrásfalvynak megírtam, hogy a csángók története érdekel, ha megbíznak vele, szívesen elvállalom az okmánytár sajtó alá rendezését. Javaslatomat szeptemberben küldtem el. Pár hét múlva Andrásfalvy szóban értesített, hogy a megyei pártbizottság véleménye szerint a moldvai magyarokkal való foglalkozás nem időszerű, ezért Baranya megye elállt a kiadási tervtől. Ekkor azonban már magaménak éreztem a témát, s elhatároztam, hogy megpróbálom más úton megvalósítani. Ezért ugyanezt a javaslatot még 1978 októberében elküldtem Köpeczi Bélának, a Magyar 17

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 1. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Milétoszt el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Korfu kultúra és fürdőzés Sisi szigetén szeptember

Korfu kultúra és fürdőzés Sisi szigetén szeptember Korfu kultúra és fürdőzés Sisi szigetén 2020. szeptember A Görög-szigetvilág északi szigete számunkra busszal is elérhető távolságban van. Ez a tündöklő ékkő évezredek óta vonzza a különböző kultúrákat

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl Általam készített mellékletek a társashoz 1. Fordulatkártyához fogalomkereső és meghatározó (5 ezüstpénzért) 2. Fordulatkártyákhoz

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

historia romani ii. SZKA 212_15

historia romani ii. SZKA 212_15 historia romani ii. SZKA 212_15 tanulói historia romani ii. 12. ÉVFOLYAM 209 15/1 Három alapfogalom Fogalomkártyák 210 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK tanulói 15/2 Identitástervezés Szövegkártyák

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

kapcsolattartásban való segítségnyújtásban merült ki, ezért nem is untatnék senkit a részletekkel. Minden nap 8 óra tartamban végeztünk munkát a cégné

kapcsolattartásban való segítségnyújtásban merült ki, ezért nem is untatnék senkit a részletekkel. Minden nap 8 óra tartamban végeztünk munkát a cégné A diplomaszerzést követően az Erasmus+ szakmai gyakorlati ösztöndíj posztgraduális programjával utaztunk ki Hollandiába a barátnőmmel 2017 augusztusában. A szakmai gyakorlatot a werkendami székhellyel

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2 Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben