HONVÉD, VALAMINT CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HONVÉD, VALAMINT CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1"

Átírás

1 HONVÉD, VALAMINT CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1 KISS GÁBOR Az évi LX. törvény nyomán fejlődésnek induló m. kir. honvédség egészségügyi intézményi rendszerének létrehozását - a világ összes fegyveres erejéhez hasonlóan - a honvédség kötelékébe tartozók hadképességének megállapítása, fenntartása és helyreállítása indokolta. A hadképesség megállapítása vagy szükség esetén felülvizsgálata a sorozó- és felülvizsgáló bizottságok hatáskörébe tartozott, munkájukban a honvéd orvosi tisztikar is képviseltette magát. A hadképesség fenntartása megfelelő szervezéssel, élelmezéssel, ruháztatással az elöljárók feladata volt, amiben az egészségügyi szolgálat tanácsadó szerepet játszott, mint ahogy a hadképesség helyreállítása is, ami a betegek gyógykezelését, a szolgálatképesség mielőbbi visszanyerését jelentette. Az intézményhálózat háborúban mindezek mellett a sebesülteknek és a betegeknek a harctérről való visszaszállítását és az ez idő alatti ellátását is elvégezte. Az júl. 28-án elrendelt általános mozgósításkor az egészségügyi szolgálat első feladata a behívott állomány beosztás előtti alkalmasságának megállapítása volt. így a felvonuló alakulatok elvileg csak olyan állománnyal indulhattak útba, amely a hadjárat fáradalmait egészségileg is képes volt elviselni. A katonai- és frontszolgálatra alkalmatlanokat elbocsátották, illetve hátországi alakulatokhoz osztották be. Az egészségileg időlegesen alkalmatlanokat (betegeket) rendszerint gyógyintézetekbe utalták, amelyeket a mozgósítás alkalmával a mozgósítási terveknek megfelelően már kibővítettek. A felvonulás közben megbetegedettek, akiknek a felgyógyulása várhatóan hosszabb időt vett igénybe, a menetvonalak mentén felállított gyógyintézetekbe kerültek. A felvonulási körletben az egészségügyi ellenőrzés legszigorúbb végrehajtása volt a feltétele a különféle járványos megbetegedések leküzdésének. Különös gondot fordítottak a nemi" és tüdőbetegek" kiszűrésére. Minden, a felvonulási körletben táborozó alakulat egy gyengélkedő szoba számára alkalmas helyiséget volt köteles berendezni a rövid lefolyású betegségekben szenvedők részére. A súlyosabb betegeket a hadosztály egészségügyi intézetének beteggyűjtőjébe szállították. Azokat a betegeket, akiknek a felgyógyulása különleges ápolást, illetve várhatóan hosszabb időt vett igénybe, átadták a felvonulási körletben már 2 3 A tanulmány létrejöttét a bécsi Collegium I Iungarcum támogatta. A nemi betegségek elterjedését akadályozandó a felvonulási útvonalakon, valamint a hadtápkörletekben számos felvilágosító állomást állítottak fel, amelyekhez egyes esetekben tábori bordély üzemeltetése is társult. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HI.) I lonvédelmi Minisztérium (a továbbiakban HM) 11653/eIn sz. HL HM 10307/eln sz.

2 békében is működő állandó egészségügyi intézeteknek. A hadmüveletek megkezdése előtt az alakulatok gyengélkedő szobáit felszámolták, és az ott lévő menetképtelen betegeket a beteggyüjtőknek adták át. Háború esetén az egészségügyi intézmények csakúgy, mint a háborús cselekmények, három dimenzióban mozogtak: a hadműveleti területen, az ellátási körzetben és a átországban. Az intézményrendszer is a háborús cselekmények hármas tagolására épült rá 4. A hadműveleti területen a sebesültek ellátása és szállíthatóvá tétele a segélyhelyek feladata volt. A szállítható állapotba került, központi helyen összegyűjtött sebesültek közül a súlyos állapotban lévőket a hadsereg ellátási körzetéből a hátországba szállították. Ennek oka elsősorban a betegek létszámának csökkentése, járványok kialakulásának elkerülése volt, másodsorban a hátországi békebeli" egészségügyi intézményekben a gyógyulás eszközei és viszonyai megfelelőbbek voltak 3. Tehát a megbetegedett, illetve megsebesült tisztek és honvédek ápolására a m. kir. honvédség - csakúgy, mint a közös haderő - egészségügyi intézeteket tartott fenn 6. Az egészségügyi intézeteknek alapvetően két fő válfaja működött: - állandó egészségügyi intézetek; - tábori egészségügyi intézetek. Állandó egészségügyi intézetek A helyőrségi kórházak és fiókjaik, a csapatkórházak, a honvédkórházak, valamint a gyengélkedőházak együttesen az állandó egészségügyi intézetek körét alkották. Helyőrségi kórházak Nagyobb helyőrségekben a betegápolásra, valamint az egészségügyi segédszemélyzet kiképzésére helyőrségi kórházakat állítottak fel. A cs. és kir. haderő a Monarchia területén 1870-ben 32, 1900-ban 26, majd 1914-ben már 27 helyőrségi kórházat működtetett 7. A helyőrségi kórházakat először csak települési helyük nevével, 1870-től pedig arab folyószámokkal és települési helyük nevével jelölték. A m. kir. honvédség csupán egy helyőrségi kórházat működtetett M. kir. budapesti 1. sz. helyőrségi kórház elnevezéssel*. A kórházat 1898-ban adták át a Gyáli út 17. szám alatt y Hrack,.1. Sanitätsdienst der ersten Linie im Zukunftskriege. In österreichische Militärische Zeitschrift 1899, Bd. 3, S. 56. Ezt a szakirodalom ún. osztrák rendszernek hívja. Ezen kívül létezik az amerikai rendszer, amelyben a sebesülteket a hadműveleti területről egyenesen a hátországba szállítják, valamint a német rendszer, amely szükség szerint mindkét eljárást alkalmazza. Szervi határozványok a magyar királyi honvéd egészségügyi intézetek számára évi 53. sz. Rendeleti Közlöny (a továbbiakban RK) 7346/eln. sz. rendelet. Ezek az alábbi városokban működtek felállításuk sorrendjében: Bécs, Przemysl, Linz, Brünn, Olmütz, Graz, Laibach, Trieszt, Innsbruck, Prága, Josefstadt, Theresienstadt, Lemberg, Krakkó, Budapest, Komárom, Pozsony, Kassa, Temesvár, Nagyszeben, Zágráb. Raguza. Szarajevó és Mostar. Felállításáról az évi 59. sz. RK 7827l/V. sz. rendelet intézkedett. A kórház az első világháború kitöréséig tartó tevékenységét összegzi A magyar királyi budapesti honvéd helyőrségi kórház házirendje. Budapest, 1914., M. kir. I. honvéd kerület nyomdája. 62 o.

3 Kezdetben három betegosztállyal, 20 tiszti és 184 legénységi, azaz összesen 204 férőhellyel bírt. Mivel a betegforgalom évről-évre emelkedett, már 1900-ban szükségessé vált a kórház bővítése. Ezért egy külön fertőző osztályt létesítettek. így a kórház osztályainak száma négyre, a meglévő osztályokon a férőhelyek száma pedig 247 főre emelkedett ben egy újabb osztály létesült immár ötödikként, a megfigyelő osztály. A férőhelyek száma 281 főre emelkedett. Megoszlása 29 tiszti és 252 legénységi helyet mutatott. 191 l-re 3 barakképület felállításával megszervezték a hatodik betegosztályt is, 60 legénységi férőhellyel. A világháború kitörése előtt a kórház összesen hat betegosztállyal, 29 tiszti és 312 legénységi, összesen 341 férőhellyel szolgálta a beteg honvédek gyógyulását ben a székesfőváros a kórház délnyugati oldalán átengedett ideiglenes használatra egy 500 négyszögölnyi területet, amelyen járvány idejére a fertőző betegek számára 4 barakképületet emeltek. A barakkok pavilonrendszerben készültek. A barakkok közötti térségek parkosítva, fasorokkal beültetve kellemes pihenési lehetőséget nyújtottak a lábadozóknak. A kórház területe ben négyszögöl volt. A kórház a betegek szempontjából is megfelelő fő közlekedési útvonalak közelében terült el, ugyanis a Hungária körút és a Ferencvárosi pályaudvar körülbelül 500 méter távolságra volt tőle. A már említett 6 betegosztály a következő volt: - belgyógyászat; - orr- és gégeosztály; - bőr- és nemibeteg-osztály; - fertőző osztály; - elme- és megfigyelő osztály; - szem- és fülosztály. A világháború kitörését követően hamar bizonyossá vált, hogy a honvédség egyetlen helyőrségi kórháza a fővárosba áramló nagy számú beteglétszámot nem képes egyedül ellátni, így Budapesten a világháború folyamán 29, a helyőrségi kórház mintájára felállított, úgynevezett hadikórházat létesítettek, amelyek működését a Honvédelmi Minisztérium fedezte 10. Ezeket a kórházakat általában csak az elhelyezkedésük alapján különböztették meg az alábbiak szerint: Andrássy út, Attila út, Bethlen tér, Bajza utca, Bezerédi utca, Böszörményi út, Csendőr laktanya, Csobánc utca, Debrői út, Golgota utca, Hernád utca, Hold utca (később Klotild főhercegnő), István út, József Műegyetem, Kiscelli út, Ludovika Akadémia, Mária Terézia tér, Márvány utca, Munkácsy utca, Műcsarnok (később József főherceg), Nádor utca, Ottó trónörökös, Pannónia úti, Pénzintézeti, Simor utca, Soroksári út, Tavaszmező utca, Váci út, Városmajor utca. További két hasonló intézmény működött Sopronban és Dunakeszin". HL HM /eln sz. és 12403/eln sz. A háború kitörését követően nagy számban jöttek létre egyéb átmeneti egészségügyi intézmények is. Ezekben csak Budapesten ágy állt rendelkezésre, amely Magyarország egész területét tekintve körülire tehető. A tevékenységük azonban sokszor alacsony színvonalú volt. Kriegsarchiv Wien (a továbbiakban KAW) Armee Oberkommnado (a továbbiakban AOK) Sanitätschef, Nr. 4548/ d.

4 Csapatkórházak Az olyan állomásokon, amelyek helyőrsége az 500 főt meghaladta, de ahol nem volt helyőrségi kórház a betegek ápolására, valamint a sebesültvivők és gyógyszolgák (ápolószemélyzet) kiképzésére, ott csapatkórházakat állítottak fel. A csapatkórházak jelölésére állomáshelyük megnevezését használták. A csapatkórházak a helyőrségi kórházak mintájára berendezett önálló intézetek voltak, azonban saját állományuk nem volt, hanem a szükséges személyzetet azon csapatok adták, amelynek beteg katonáit ápolták. Az ápolószolgálatra a csapatoknál sebesültvivőkké, illetve ápolókká kiképzett legénységet osztották be. A csapatkórházakhoz az egészségügyi csapattól csak kivételes esetben vezényeltek legénységet. A csapatkórház parancsnoka az illetékes hadosztály orvosfőnöke vagy az állomás orvosfőnöke, esetleg más megbízott katonaorvos volt. A csapatkórházak alárendeltsége a helyőrségi kórházakéval volt azonos. Mozgósítás esetére a csapatkórházakat vagy kibővítették, vagy feloszlatták. Ez esetben a hadkiegészítő kerület székhelyén új csapatkórházat állítottak fel. A kibővített csapatkórházakat tartalékkórháznak, amennyiben ezek erődített helyen települtek, akkor várkórháznak nevezték. Honvéd kórházak A honvéd kórházak a m. kir. honvédségnek a cs. és kir. hadseregbeli csapatkórházak mintájára szervezett egészségügyi intézetei voltak. Rendeltetésük a betegápolás és a honvéd csapatok sebesültvivőinek és ápolóinak a kórházi szolgálatban, illetőleg a betegápolásban való kiképzése volt. Honvéd kórházat rendszerint olyan állomáshelyen állítottak fel, ahol a honvéd csapatok létszáma az 500 főt meghaladta, de cs. és kir. helyőrségi kórház nem működött az állomáshelyen. Új honvédkórház létesítéséről és megszüntetéséről (általában 60 ágyig terjedő férőhellyel) az illetékes honvédkerületi parancsnokság javaslata alapján a honvédelmi miniszter döntött. A korszakunkban fennálló honvéd kórházakat 1896 és 1911 közt alapították. A honvéd kórházakat csakúgy, mint a cs. és kir. hadsereg csapatkórházail az állomáshelyük megnevezésével jelölték meg (pl. m. kir. debreceni honvédkórház). Honvédkórházak Alapítás éve Állomáshely 1896 Debrecen Sziszek 1896 Szeged 1896 Marosvásárhely 1896 Munkács 1903 Nyitra Pécs 1911 Zágráb A debreceni, marosvásárhelyi, munkácsi, szegedi, sziszeki honvéd kórház megnyitásáról az évi 27. sz. RK 44629l/V. sz. rendelet intézkedett. A nyitrai és a pécsi honvédkórház megnyitásáról az évi 3. sz. RK 3723/V. sz. rendelet intézkedett. Az intézmény az szept. 18-án megszüntetett sziszeki kórház jogutódja lett évi 47. sz. RK /5. sz. rendelet

5 Gyengéik ecloh áz ak Minden olyan állomáson, ahol a helyőrség létszáma fő között volt, gyengélkedőházak működhettek. A gyengélkedöházak a rövid lefolyású betegségekben szenvedők részére szolgáltak. A gyengélkedőházak felállítását az ezzel megbízott csapattest végezte, amely a személyzetet is biztosította. Gyengélkedőházak létesülhettek pl. járványok felléptekor, haderő-összpontosításkor vagy egyéb különleges alkalmakkor is. A gyengéikedőház felállítása az illető honvédkerületi parancsnokság javaslata alapján miniszteri rendelettel történt. A gyengélkedőház parancsnoka az. adott csapattest orvosfőnöke volt. A gyengélkedőház a csapattest alosztályaként működött. Megnevezésük ugyancsak állomáshelyük feltüntetésével történt (pl. m. kir. körmendi gyengélkedőház). Télbori egészségügyi intézetek A tábori egészségügyi szolgálat szerepe és tevékenysége A tábori egészségügyi intézetek mozgósítás esetén álltak fel. Feladatuk az első orvosi ellátáson keresztül az elsősegélynyújtástól a kórházszintü ellátásig terjedt. A tábori egészségügyi intézetek telepítése kapcsán elsődlegesen nem az intézetek közti távolság, hanem a köztük lévő szállítási időtartam volt a meghatározó tényező. A tábori egészségügyi intézetek elhelyezése ezért a szállítóeszközöktől lugg(ött). A tábori egészségügyi szolgálat sikere a sebesültszállítás módjára, gyorsaságára, illetve a szállítóeszközök gyorsaságára épült. A Monarchia első világháborús lóvontatású sebesültszállító eszköze nehezen mozgatható, 966 kg tömegű zárt kocsi volt 15. A sebesültszállító jármű csapatpróbája 1914 januárjában kezdődött a klosterneuburgi vonatszertárban. Tervezője Franz Wimmer százados, gyártója a Bécs melletti Floridsdorfban működő Lohner Kocsigyár volt. Az első tereppróbák során a jármű gyengének bizonyult, különösen a tengelye és rugói. A megerősítés után viszont két ló számára már nehézzé vált. A kocsi 2 fekvő és egy ülő beteg, vagy 4 ülő beteg részére biztosított elegendő helyet 16. Ezek mellett az úgynevezett országos jármüveket (parasztszekerek), valamint az e célra, főként a Laurin & Clement cég által fejlesztett tehergépkocsikat használták 17. A járműből a cs. és kir. Hadügyminisztérium decemberében vásárolta az első nagyobb tételt (1 1/30 HP típus), amely 50 autót számlált. A jármű 4 súlyos sérült vagy 2 súlyos és 3-4 könnyű sérült számára készült. A későbbiekben Puch, Fiat és Studebacker típusokat is beszereztek. Az akkori szállítóeszközök lassúsága miatt, amelyhez hozzájárultak még az akkori rossz útviszonyok is, az egészségügyi intézetek a harcvonalhoz közel települtek. Háborúban az egészségügyi szolgálat az alábbiak szerint szerveződött Ezt megerősítették már a háború során megjelenő tapasztalatok és jelentések. A haditapasztalatok alapján a betegszállító kocsik túl nehezek és nagyok voltak, ezért a harctéren rossz útviszonyok közt használhatatlanná váltak. KAW AOK Sanitätschef Nr d. KAW Kriegsministerium (a továbbiakban KM) Nr. 52-2/2 - Abteilung (a továbbiakban Abt.) KAW KM Nr Abt

6 Menetek alatt A menet elrendelése előtt a szakasz- és századparancsnokok elsődleges kötelessége a legénység menetképességének ellenőrzése volt. A zászlóaljak egészségügyi személyzete (orvosok, egészségügyi altisztek, sebesültvivők és ápolók) a menetoszlopok végén foglaltak helyet. Az oszlopokhoz a hadosztály egészségügyi intézetének kellő számú (főleg lóvontatású) sebesültszállító kocsija csatlakozott. A menetek alatt menetképtelenné vált betegeket a zászlóaljorvosok részesítették elsősegélyben, majd beosztották melléjük a kellő számú sebesültvivőt. Ezeket a betegeket rendszerint az éjjelezési állomásokig szállították. Szállítóeszközök hiányában a menetvonal erre megfelelő pontjain ideiglenes betegnyugvó állomásokat állítottak fel. Táborozás alatt A táborozás alatt megtartott orvosi vizsgálat alkalmával az itt megfelelő ellátásban nem részesíthető betegeket a hadosztály egészségügyi intézetének kellett átadni. A hosszabb ideig tartó táborozás alkalmával a hadosztály is felállíthatott gyengélkedőházat vagy szobát. A hadosztályintézet feladata a zászlóalj orvosai által már elsősegélyben részesített beteg szakorvosi ellátása, illetve a hátországi gyógykezelésre szorulók további hátraszállításához a megfelelő állapotba kerülésének elősegítése volt. Harc közben Harc előtt a csapatoktól minden nem harcképes beteget hátraszállítottak. A harcot közvetlenül megelőző menetek alatt (találkozóharc, támadás védelmi vonal ellen) a csapatokat beosztott egészségügyi személyzetük követte. A szükséges gyógyszer- és kötszerutánpótlást a hadosztály egészségügyi intézete segélyhelyének jármüvei szállították. Az ellenséggel való első összeütközés alkalmával az egészségügyi személyzet közvetlenül a harccselekmények közelébe sietett. A harccselekmények közvetlen közelében csak a sebesültvivők dolgoztak. Rendszerint általuk kerültek a betegek az elsősegélyhelyre. Minden ütközetcsoportnál - a harcvonaltól számított egy kilométeren belül - a betegek ellátására egy vagy több segélyhelyet állítottak fel. Fontos szempont volt, hogy ezek a harcvonalról is, a hátrább fekvő területekről is könnyen elérhetők legyenek. A hátulról elérhetőség szempontjából fontos volt az, hogy a közlekedésre alkalmas út közel legyen. A segélyhelyet mihamarább messziről is jól látható fehér és fekete-sárga zászlóval jelezték, éjjel pedig egy vörös keresztesjelzőlámpával is ellátták. Itt gyülekeztek a járóképes sebesültek is. A harc szünetében az egészségügyi altisztek vagy orvosok vezetésével innen indultak előre a sebesültvivők, illetve a járőrök, akik a csatamezőn lévő sérülteket felderítették és a segélyhelyre szállították vagy kísérték. Fia a körülmények nem engedték a segélyhelyre történő azonnali visszaszállítást, akkor egy, az ellenséges tűztől lehetőleg védett helyen a sebesültvivők felügyelete alatt gyűjtötték össze őket. Ezeken a segélyhelyeken a betegeket úgy látták el, hogy a könnyű sebesültek lehetőleg azonnal vissza tudjanak kapcsolódni a harccselekményekbe, illetve a súlyosabban sebesültek a további szállításra megfelelő állapotba kerüljenek. A menetképes, de harcképtelen sebesülteket egy könnyen sebesült tiszt vagy altiszt irányításával a hadosztály egészségügyi intézetének felállítási helyére indították útnak. Az

7 állapotuk stabilizálása után szállításra előkészített súlyosabban sebesülteket lehetőség szerint sebesültszállító jármüveken juttatták el a hadosztály egészségügyi intézetéhez. Ha a harcoló csapat előre nyomult, és a segélyhelyétől annyira eltávolodott, hogy a sebesültvivő szolgálat ellátása nehézkessé vált, akkor a segélyhelyet természetesen előrébb helyezték. Ha a segélyhely az ellátásában lévő összes sebesültet ellátta, azonnal feloszlott. Ez után az orvosok részben csapattestükhöz, vagy ha szükséges volt, a hadosztály egészségügyi intézetéhez tértek vissza. A segédszemélyzet pedig a csapattestéhez vonult vissza. Az ütközetet követően, ha az ütközet helyszíne nem került az ellenség kezére, az egészségügyi segédszemélyzet az orvosok felügyelete alatt saját csapattestének ütközetövét átfésülte, a halottak azonossági jegyeit begyűjtötte, és intézkedett a halottak mielőbbi eltemetéséről. A segélyhelyekről elszállított betegek ellátása és további szállítása a következőképpen történt. A hadosztály egészségügyi intézete rendszerint a hadosztály harcoló alakulatait követte, majd harc közben két ún. könnyen sebesültek gyűjtőjét és két kötözőhelyet, valamint egy elhelyező csoportot állított fel. Ezeket általában az arcvonal mögött két-három kmre lévő arra alkalmas helyiségekben (major, kastély stb.) helyezték el. Amikor az egészségügyi intézet e szervezeteinek elhelyezését pontosan meghatározták, akkor a sebesültszállító lépcső jármüvei megkezdték a sebesültek visszaszállítását. A könnyen sebesültek gyűjtője a könnyű sebesülteket vette át a segélyhelyektől. A kötözőhely egy tábori kötöző- és mütőhelyiség volt, ahol a súlyos sebesültek állapotát stabilizálták, így előkészítve a további szállításra. A kötözőhely három csoportból állt. A sebesültek először az átvevő csoporthoz kerültek. Innen az ellátott és sebészi beavatkozást nem igénylő sebesülteket ideiglenes ápolásra az elhelyező csoporthoz szállították. Azokat a sebesülteket, akik azonnali életmentő műtétre szorultak, a sebészi csoport látta el. A sebesülteket ellátás után vagy az előrevont tábori kórházakban (súlyos sebesültek) vagy a tábori gyengélkedőházakban (könnyű sebesültek) helyezték el, illetve a súlyos sebesülteket - ha ezt állapotuk lehetővé tette - átadták a legközelebb lévő betegtovaszállító állomásnak. A szállítást rendszerint különféle, erre alkalmas országos jármüvek végezték. A hadosztály egészségügyi intézetének működését a hadosztály harcoló alakulatainak mozgása határozta meg. Munkájukat a gyorsaság jellemezte, mivel a továbbhaladás érdekében az itt lévő sebesülteket a lehető legrövidebb idő alatt kellett megfelelően ellátni, és az intézetet kiüríteni. Ha a gyors kiürítés nem volt lehetséges, úgy az elhelyező csoport visszamaradt. A sebesültek szakorvosi ellátást és kórházszerű ápolást első ízben a tábori kórházakban, illetve a gyengélkedőházakban kaptak. Ezek az intézmények a hadosztály egészségügyi intézetét követték, általában az intézet kiürített helyiségeit átvéve, ahol a sebesültek gyakorta közvetlenül az elhelyezési csoporttól kerültek a gondozásukba. A harc mozgását követve azonban a tábori kórházakat is fel kellett váltani vagy ki kellett üríteni. Ezt a feladatot a mozgó tartalékkórházak végezték. A beteg tovaszállítást és a betegelosztást a hadsereg hadtápparancsnokságának a harctér közelébe kirendelt egészségügyi főnöke irányította. A mozgó tartalékkórházakból a sebesülteket csoportokra osztva juttatták el a tovaszállító állomásokra. Ezek az állomások vasút-(hajó)állomások mellett működtek, ahonnét a rendelkezésre álló vonatok befogadóképességének függvényében szállították el a sebesülteket. A célállomás valamely hátországi egészségügyi intézmény volt. A tábori egészségügyi intézeteknek feladatuk ellátásában két fő elvnek kellett megfelelniük:

8 - a sebesültek és betegek mielőbbi orvosi ellátása, állapotuk stabilizálása, szükséges ápolása, elszállításuk a hátországban lévő gyógyintézetekbe, ahol alapos orvosi segélyben és kórházi ellátásban részesülhettek; - a sebesültek és betegek a hadszíntéren kívül a hátországban nagy területen való szétosztása, így akarták elkerülni a különféle járványok fellépését. Hadosztály-egészségügyi intézetek Minden hadosztály mozgósításkor egy hadosztály egészségügyi intézetet is felállított, amely a már említett segélyhelyből, kötözőhelyböl és mozgó ápoldából állt. A hadosztály egészségügyi intézeteket az illető hadosztály folyószámával jelölték (pl. m. kir. 20. honv. gyaloghadosztály egészségügyi intézete). A hadosztály egészségügyi intézetek közvetlenül a hadosztály-parancsnokságok alárendeltségében dolgoztak. Az egészségügyi szolgálatot a hadosztály orvosfőnöke felügyelte. Az egészségügyi intézet irányítását egy ezredorvos végezte. Minden intézet kötelékében működött egy tábori betegszállító oszlop is, amely egy főorvos vezetése alatt állt. Tábori kórházak A tábori kórházak általában mozgó intézetekként tevékenykedtek. A tábori kórházak követték a hadsereg mozgását, és csak szükség esetén, a harcvonal mögött km-re települtek, az erre megfelelő épületekben. Kötelékükbe tartozott egy tábori egészségügyi osztag és egy tábori gyógyszertár is. A kórházat külön erre a célra tervezett országos jármüvek szállították. Felállítása több órát vett igénybe. Egy tábori kórház 600 beteg egyidejű fogadására volt képes. A tábori kórházak korszerűsítése már 1916 augusztusában napirendre került. Az elképzelés egy egységesített, azonos felszereléssel rendelkező, könnyen mozgatható és összeállítható tábori kórház modelljét vázolta fel, amely módosítás nélkül az összes fegyvernemnél használható volt. A tervezési feladatot a bécsi 2. számú helyőrségi kórház kapta. Az előkészítés február 28-án indult, ezt egy orvosokból és hadbiztosokból álló bizottság segítette. A tervezés két hónapot vett igénybe. A bizottság ápr. 30-án kelt jelentése alapján sikerült egy olyan könnyen mozgó, sátrakban elhelyezett, önálló tábori kórházat létrehozni, amely közvetlenül a frontvonal mögött képes volt akár nagyobb műtétek elvégzésére is, és egyben járványkórházként is működhetett. A kórház beteg elhelyezését biztosította. Hadosztályonként öt kórház felállítását tervezték. Végül azonban csupán ez az egy kórház készült el.' 8 Tártai ékkor házak A tartalékkórházak a hadsereget követő tábori kórházak felváltására a hadszíntéren szerveződtek. A háború folyamán két típusa létezett. Az állandó tartalékkórházakat a hadszíntéren kívül állították fel. Jogállásuk a helyőrségi kórházakéval volt azonos. I S KAW KM Nr. 12-3/20-13 Abt es KAW KM Nr. 12-3/20-15 Abt

9 A mozgó tartalékkórházak közigazgatási tekintetben - csakúgy, mint az állandóak - önálló intézetek voltak, és a tábori kórházakkal azonos szolgálati hatáskörrel bírtak. Kötelékükbe egy-egy tartalék gyógyszertár is tartozott. A mozgó tartalékkórházak a tábori kórházak befogadóképességével rendelkeztek. A tartalékkórházak telepítését - az állandóval ellentétben - az illető hadsereg parancsnoksága határozta el, illetve ellátását is e parancsnokság végezte. Tábori gyengélkedőházak A tábori gyengélkedők a hadszíntéren vagy annak közelében létesültek, és a könnyű sérültek, illetve betegek ellátására és gyógyulására szolgáltak. Egy tábori gyengélkedő 500 férőhellyel rendelkezett. Felállításuk helyéről az adott hadsereg-parancsnokság rendelkezett. Felállításuk általában vasút- vagy hajóállomások mellett történt, hogy a betegek és sebesültek esetleges hátországba szállítása gyors és biztonságos legyen. A gyengélkedőház parancsnoka egy ezredorvos volt. Betegnyugvó állomások A betegnyugvó állomásokat a sebesült- és betegszállító vasútvonalak mentén létesítették egy főorvos irányítása alatt. A betegnyugvó állomásokat annak a településnek a nevével jelölték, amelynek a vasútállomásán a betegnyugvó működött. Amennyiben egy vasútállomáson több betegnyugvó is tevékenykedett, úgy ezek sorszámmal különültek el egymástól. A nem szállítható súlyos betegek átvételét a tábori kórházakból visszamaradó mozgó tartalékkórházak biztosították. A komolyabb orvosi beavatkozást nem igénylő könnyebben sérültek, illetve betegek számára a tábori kórházban történt ellátásuk utáni időszakra a hadszínhelyeken felállított tábori gyengélkedő házak létesültek. A tábori kórházakból elszállított betegek és sebesültek kerülhettek: - a már béke idején is fennálló katonai egészségügyi intézetekbe; vagy -a hadszíntéren kívül felállított állandó tartalékkórházakba és üdülőházakba kerülhettek. Háború esetén felszerelendő vasúti egészségügyi vonatok Kórházvonatok ]9 A sebesülteket a tábori kórházakból sebesültszállító kocsikon vagy egyéb, e célra rendszeresített jármüveken szállították a hátországba. A betegek és sebesültek hátországba való juttatásának ez időben leggyorsabb módja a vasúti szállítás volt. A betegszállítás e formáját a cs. kir. hadseregben 1859-ben választották először 20. Az 1870/187l-es porosz - francia háborúban már rendszeresen alkalmazta mindkét fél, ekkor még nem központilag szervezett A kórházvonatok melleit kórházhajók is működtek. Ezek szervezése a kórházvonatok analógiájára történt, így részletesebb ismertetésükre most nem térek ki. Myrdacz, P.: Handbuch fürt u. k. Militärärtzle. Wien , S. 230.

10 keretek közt 21. Ezek azonban berendezésükre és összeállításukra nézve különbözőek voltak. Személyzetüket részint katonaorvosok és polgári orvosok, valamint önkéntes ápolók adták. A hadjárat idején például a porosz hadsereg 36 kórházi vonatot állított fel, amelyek összesen körülbelül sebesültet és beteget szállítottak vissza a hátországba. Elsősorban a porosz hadsereg e téren szerzett tapasztalataira támaszkodva állította össze a cs. és kir. hadsereg a mozgósítás esetén létrehozandó szerelvényeit, és rendszeresítette őket ban 22. A vonatok ekkor még 19 vagonból állottak, befogadóképességük 104 fő volt. Személyzetüket 1 ezredorvos (mint parancsnok), 1 orvos, 1 gyógyszerész és 1 altiszt vezetésével 19 ápoló adta től mozgósítás esetén már kétféle vasúti egészségügyi vonat léphetett volna szolgálatba, amelyek a cs. és kir. közös hadsereg hadrendjébe tartoztak 21 : - súlyos betegek részére külön kórházvonatokat szereltek volna fel; - könnyű sebesültek számára megfelelően berendezett közönséges vonatok, úgynevezett betegszállító szerelvények álltak volna rendelkezésre. A kórházvonatok jelölése folyószámokkal történt (pl. cs. és kir. 6. sz. kórházvonat). A kórházvonatok rendeltetése volt, hogy a súlyos sebesülteket kórházi ellátás mellett eljuttassák a hadsereg körletéből közvetlenül a betegszétosztási terület állandó egészségügyi intézeteibe. Személyzetük 3 orvosból és 34 fő legénységből állt, akik a segédszemélyzetet alkották. A kórházvonat parancsnoka egy ezredorvos volt. Egy 52 tengelyes (200 tonna) kórházvonat általában 18 betegszállító és 7 kiszolgáló kocsiból tevődött össze. Minden kocsiban 8 beteget helyeztek el, tehát összesen 144 beteg számára volt férőhely. A kórházvonatok felszerelése a közös Hadügyminisztérium rendeletére történt. Leszerelésük szintén a közös Hadügyminisztérium által meghatározott helyen és ennek költségén valósult meg. A háború kitörésekor a közös hadügyminisztérium költségvetéséből 33 kórházvonatot 24 szereltek fel a fent említett formában. Közülük 18 az osztrák államvasút és 15 a MÁV szereidéiből került ki 2 3. A kórházvonatok a - felállítási terveknek megfelelően - csak súlyos betegek felvételére szolgáltak, és a valóságban is kórházszerű elhelyezést nyújtottak (járványvonat, hálókocsi betegvonat, segély- és üdítővonat, fürdő- és fertőtlenítő vonat). Eleinte a kórházvonatokat szervezetszerű leg az egyes hadseregekhez osztották be, nem gondolván arra, hogy ezek folyamatos mozgásban lévén, nem lehetnek egy adott körzethez kötve. Később ezt felismerve 1914 októberétől az összes kórházvonatot a cs. és kir. Központi Szállításvezetőség irányítása alá helyezték. így a háború kezdeti szakaszában tapasztalható szervezetlenséget tükröző problémák - a betegeknek a befogadókapacitás hiánya miatti városról városra történő utaztatása - a központi nyilvántartás előnyei okán megszűntek Az osztrák-magyar katonai egészségügy története 1725-től napjainkig. Kassa, 1901, 37. o. Verordungsblatt für das kaiserlich-königliche Heer Normal-Verordnungen Nr évi 23. sz. RK 571/eln. rendelet Sepsy Sőtér E. - Suhay I.: A honvédorvosok világháborús tapasztalatai. Magyar Katonai Közlöny. Bp., 1926, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt o. Ezek mellett számos alapítvány is működtetett kórházvonatokat. (Schwarzenberg herceü Alapítvány vaav Anglobank Alapítvány) HL Első világháborús gyűjt d 2 5 U.o.

A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740 1980

A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740 1980 A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740 1980 q MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ q LEVÉLTÁ R q HA DTÖ RTÉ NEL MI A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. ZRíNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

PhD ÉRTEKEZÉS. ZRíNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRíNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PhD ÉRTEKEZÉS Kiss Gábor A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 Budapest, 2003. január Témavezetõ: Dr. Szabó József János alezredes CSc, egyetemi

Részletesebben

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~~ ''.. \.',~ .-., ,tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I', ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra. ... f..- \"t ;. É'... " '.. ". '. :1 -.' ij: '"" '"'.. \".' ".-. " tl l 'D!z' t'j:. r { '" ri ' l'l.' ': S ". N : ': R E.'J \../.. \j ]J \y s Z ÁM Á ]{ A'....._ra. :r-" - P. ' O R Ll T T "'.Lt\ S.)'!'

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

Közlekedési szakszolgálat

Közlekedési szakszolgálat Közlekedési szakszolgálat A csendőrség a kölekedésrendészeti szolgálatot kisérletképpen 1229-ben vezette be a balatoni és a bécsi utak forgalmának irányitására és ellenőrzésére. E feladatok ellátására

Részletesebben

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p.

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. TARTALOM (a lapszámok a könyv oldalaira és nem a pdf oldalakra vonatkoznak!) I. Szervezeti utasítás. A) A csendőrség

Részletesebben

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése 1 RENDELETI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA 1912 1912, 1. sz. 1-6 p. 10407. Vb. Körrendelet Rendeleti Közlöny a m. kir. csendőrség számára című hivatalos lap életbeléptetése 1912, 2. sz. p.

Részletesebben

A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN KISS GÁBOR Az Osztrák - Magyar Monarchia haditengerészetének nagyarányú fejlesztése és szervezetének újjáalakítása a kiegyezést követően,

Részletesebben

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29 Beszámoló a Püspökladány város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrendszerinti helyi személyszállítási tevékenységről,

Részletesebben

Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása

Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása Ügyintéző: Iktatószám: Lócsi Iván VFO/151/1/2008 Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása Eset kategóriája: vasúti baleset, ütközés közúti járművel Ideje: 2006. augusztus 30. 10

Részletesebben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben (Orning Antal állomásfőnök kálváriája) Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után mintegy 20 000 vasutas (családtagokkal együtt 70-80 000 fő) menekült

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

International Ambulance Service Kft. 2049. Diósd Pf.19. Érd Központi Orvosi Ügyelet Felnőtt és gyermek ügyelet. 2012.

International Ambulance Service Kft. 2049. Diósd Pf.19. Érd Központi Orvosi Ügyelet Felnőtt és gyermek ügyelet. 2012. Érd Központi Orvosi Ügyelet Felnőtt és gyermek ügyelet 2012. évi beszámolója I. Ellátási terület: 2005.02.01-től Érd városában, illetve a négy környező településen (Diósdon, Tárnokon, Sóskúton, és Pusztazámoron)

Részletesebben

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A hatályos 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 33. (6) bekezdésében meghatározott Szakértői

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGE. Pete Szabolcs mk. alezredes Nemzeti Mozgásirányító Központ parancsnok

A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGE. Pete Szabolcs mk. alezredes Nemzeti Mozgásirányító Központ parancsnok A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGE Pete Szabolcs mk. alezredes Nemzeti Mozgásirányító Központ parancsnok TÉMAKÖRÖK 1. TÖRTÉNELMI ALAPOK 2. AZ MH KKK RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI

Részletesebben

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai 1 Dr. Lits Gábor A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai A Paula viharciklon Ausztria Steiermark és Karnten tartományai területén minden eddiginél nagyobb károkat okozott,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK ÉS SEBESÜLTSZÁLLÍTMÁNYT KÍSÉRŐ OSZTAGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK ÉS SEBESÜLTSZÁLLÍTMÁNYT KÍSÉRŐ OSZTAGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK ÉS SEBESÜLTSZÁLLÍTMÁNYT KÍSÉRŐ OSZTAGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN KISS GÁBOR 1914 őszén a keleti hadszíntéren tevékenykedő alakulatok egészségügyi helyzetjelentéseiben egyre

Részletesebben

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program A Magyar Honvédség 2011. évi Gyakorlatok, Kiképzések és Rendezvények terve alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai

Részletesebben

A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása

A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása Veress Enikő őrnagy főtiszt, minőségirányítási megbízott Mályi, 2014.Október 02. Előadás tematika 1. Az MH EK szervezetének bemutatása

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18160525-1-42 01 Fővárosi Törvényszék 12 PK 60991 /1997/ 01/01/00068 BOKOR, HAZAI RÁSZORULÓK ALAPÍTVÁNY 1163 Budapest, GORDONKA utca

Részletesebben

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről HONVÉDELMI MINIS ZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HIVATAL Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában

Részletesebben

DEBRŐDI GÁBOR Mercedesek az Országos Mentőszolgálatnál

DEBRŐDI GÁBOR Mercedesek az Országos Mentőszolgálatnál DEBRŐDI GÁBOR Mercedesek az Országos Mentőszolgálatnál Az 1970-es évek közepétől az eset- és szállítókocsikhoz hasonlóan a rohamkocsiszolgálatnál is megkezdődött a homogén járműállomány kialakítása, Mercedes

Részletesebben

Az Egészségügyi Centrumok működése

Az Egészségügyi Centrumok működése ellátásáért a gazdasági válság árhullámaival szemben Az Egészségügyi Centrumok működése Dr. Kass Ferenc MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT - magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet,

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Az OVSZ. Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető

Az OVSZ. Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető Az OVSZ Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető Az Országos Vérellátó Szolgálat fő feladatai Vérellátás országos biztosítása transzplantációs feladatok ellátása véradásszervezés, donortoborzás, -kivizsgálás,

Részletesebben

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan

Részletesebben

A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről

A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 12/1991. (V. 18.) NM rendelet Hatályos: 2013.02.08 - A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről A népjóléti miniszter 1 feladat- és hatásköréről

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

ORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918) 1

ORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918) 1 ORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918) 1 KISS GÁBOR Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 2 követően a Ferenc József által 1868. december 5- én szentesített XLI. törvénycikk rendelkezett a m. kir. honvédség

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Jelenleg a DE-n három különálló

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A sürgősségi betegellátás egyes kérdései a NATO multinacionális egészségügyi biztosítás rendszerében

A sürgősségi betegellátás egyes kérdései a NATO multinacionális egészségügyi biztosítás rendszerében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Dr. Pellek Sándor orvos alezredes: A sürgősségi betegellátás egyes kérdései a NATO multinacionális egészségügyi biztosítás rendszerében Doktori

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Vontatásszolgáltatás

Részletesebben

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t 1. sz. honvéd-kórház parancsnokság Bpest, XII., Királyhágó u. 1. sz. Ksz. 02/[1957.] 2. 1. sz. Honvéd Kórház Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4.

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Alapító okiratok A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság alapító okirata (a módosításokkal

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 22/2012. (XI. 13.) HM rendelet A honvédségi jármûvek fenntartásáról szóló 18/2009.

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérıl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a Magyar FPV Egyesület 2014. évi egyszerűsített mérlegbeszámolójához

Kiegészítő melléklet a Magyar FPV Egyesület 2014. évi egyszerűsített mérlegbeszámolójához 1. Általános rész Kiegészítő melléklet a Magyar FPV Egyesület 2014. évi egyszerűsített mérlegbeszámolójához A Magyar FPV Egyesület a 2011. CLXXV törvény alapján a Fővárosi Bíróság 15.554. sorszám alatt

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A katonai-szakmai ismeretekhez kötött hivatásos és szerződéses katonai beosztások megoszlása

A katonai-szakmai ismeretekhez kötött hivatásos és szerződéses katonai beosztások megoszlása Melléklet a /2007. (..) HM rendelethez A katonai-szakmai ismeretekhez kötött hivatásos és szerződéses katonai beosztások megoszlása HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Az államtitkár közvetlen irányítása alatt működő

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Helye: Hortobágy Hajdúböszörmény Hajdúhadház térsége (www.bocskaidandar.hu)

Helye: Hortobágy Hajdúböszörmény Hajdúhadház térsége (www.bocskaidandar.hu) 2 a honvédelem iránt érdeklődő civilek A teljesítménytúrán mindenki saját felelősségére vesz részt, felmérve saját teljesítőképessége határait. A részvétel előfeltétele csapat, sport, vagy háziorvosi igazolás,

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE TERVEZET MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány A honvédelmi miniszter /2009. ( ) HM rendelete az étkezési utalvánnyal való ellátásról A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok 2. melléklet a 18/2005. (XII.27.) IHM rendelethez A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben 1. Kapcsolat, szervezet, vezetők I. Szervezeti, személyzeti adatok Közéleti egység: Elérhetőségi

Részletesebben

Változások a honvédegészségügyben. Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes Honvéd-tisztifőorvos

Változások a honvédegészségügyben. Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes Honvéd-tisztifőorvos Változások a honvédegészségügyben 2014 Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes Honvéd-tisztifőorvos Semmi sem állandó, csak a változás maga. Hérakleitosz MH HONVÉDKÓRHÁZ Végr. és Log. Szerv. Vezetést bizt.

Részletesebben

Nysa az egykori ment autó. A lengyel Nysa sokáig biztosította a ment autóutánpótlást

Nysa az egykori ment autó. A lengyel Nysa sokáig biztosította a ment autóutánpótlást Nysa az egykori ment autó A lengyel Nysa sokáig biztosította a ment autóutánpótlást KGST-keretek között A magyar-lengyel kormányközi szerz dés értelmében a Nysa Járm gyár 1960-tól a nyolcvanas évek végéig

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. Határozatok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. Határozatok CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat alapító okirata (a módosításokkal egységes

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA KÁDÁR KRISZTA: FUNKCIÓVÁLTÁS A SZOVJET KATONAI OBJEKTUMOK HELYÉN BARNAMEZŐS KATONAI TERÜLETEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, AMELY LÉTREJÖTT FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG KÖZÖTT - 2013 - EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 53-73/2011.ikt.sz. 6. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a HARMÓNIA Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

Részletesebben

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15. Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos

Részletesebben

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma Tűzoltó 2006-ban Mutnyánszki Tibor tű. főhadnagy 2006-ban 10216 napot töltöttek a sérültek betegállományban. Ebből 2006-ban a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI

A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI Kókai Ernő 1 Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy közlekedési szempontból a DYNAMIC MIX 2002 gyakorlat a maga nemében a rendszerváltás óta eltelt időszak

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Veszprém Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok Sümeg, 2014. november 22. Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet

Részletesebben

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről Beszámoló Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának 2013. évi tevékenységéről A tanyagondnoki szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos egyéb belterületi lakott hely,

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter 19/2006. (HK.) utasítása a 2006. évi országgyűlési képviselői választásokon való részvétellel (szavazással) kapcsolatos feladatokról A honvédelemről

Részletesebben

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes Tisztelt Vendégeink! Szeretettel köszöntöm mai rendezvényünk valamennyi résztvevőjét. Bánfi Gáborné vagyok az intézmény gazdasági vezetője, 1984 óta dolgozom az intézményben. Szentgotthárd az Őrség észak-nyugati

Részletesebben

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység

Részletesebben

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A Honvédség harmadik L 410-es repülőgépe 924-es fedélzeti számmal állt szolgálatba. 1987. szeptember 8-án érkezett meg a tököli 93-as számú vegyes szállítórepülő

Részletesebben

SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944

SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944 SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944 A terület-visszacsatolásokat követően, 12 határportyázó osztály és 16 határvadász zászlóalj valamint 1 határvadász

Részletesebben