ArchiPHYSIK 8 használati útmutató

Átírás

1 ArchiPHYSIK 8 használati útmutató

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés /2006. (V. 24.) TNM rendelet Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok Program telepítése Program első indítása ArchiPHYSIK aktiválása Program ismertetése Általános ismertető Felhasználói felület Bal menü Legördülő menü Eszköztár Beállítások Projektkezelés Új projekt létrehozása Projekt mentése, bezárása Projekt szerkesztése Projekt másolása Projektsablon használta Projekt törlése Projekt exportálása Projekt importálása Szerkezetek Új szerkezetek Réteges szerkezetek Összetett szerkezetek Nyílászárók Szerkezetek módosítása Szerkezetek másolása a könyvtárba Szerkezetek másolása Szerkezetek törlése Épület Épület térfogatának és alapterületének meghatározása Egy lakás tanúsítása Épülethéj kialakítása Réteges szerkezet hozzáadása Nyílászáró hozzáadása Szerkezetek eltávolítása Épület fajlagos hőveszteségtényezőjének meghatározása Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált hőátbocsátási tényező meghatározása I

3 8.4.2 Talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének meghatározása Épület fajlagos hőtároló tömegének meghatározása Direkt sugárzási nyereség meghatározása Épület nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése Nyári sugárzási hőterhelés meghatározása Épületgépészet Fűtési éves nettó hőenergia igényének meghatározása További hőtermelő beillesztése, módosítása, törlése Fűtés fajlagos nettó hőenergia igényének meghatározása Melegvízellátás primer energiaigényének meghatározása Légtechnikai rendszer fajlagos primer energiaigényének meghatározása Épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása Gépi hűtés fajlagos éves primer energiaigényének meghatározása Beépített világítás fajlagos éves villamos energia igényének meghatározása Összesített energetikai jellemző meghatározása Épület energetikai minőségtanúsítvány kiállítása Kimutatások Új kimutatás hozzáadása Kimutatás törlése CAD kapcsolatok Általános ismertető Adatok importálása Elemek összerendelése Rétegek összerendelése Szerkezetadatok felhasználása Épületadatok felhasználása Mellékletek Épületenergetikai számítás összefoglaló lapja Energetikai minőségtanúsítvány Fajlagos hőveszteségtényező Épületgépészeti berendezések, kialakítások Nyílászárók Hőszigetelő-képesség igazolása Hőfokesési és páranyomási görbe II

4 1 Bevezetés 1.1 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet A hatályban lévő Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet alapján a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületek (épületrészek) tervezésekor a rendeletben meghatározott követelményértékek betartásával és az ott ismertetett eljárások alkalmazásával egy épületenergetikai számításokat kell elvégezni. A számítás során az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutatót, az összesített energetikai jellemzőt kell meghatározni, amelynek kiszámítása során figyelembe kell venni az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő-képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergiaelőállítást. 1.2 Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok Új építésű épületeknél, ha hozzáférhetünk az épület papíralapú tervéhez, és a felelős műszaki vezető igazolásához, hogy az épület a kivitelezési dokumentációban és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyag jellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezések kerültek beépítésre, akkor elegendő a terveken feltüntetett adatok összegyűjtése, ellenkező esetben hasonlóan a meglévő épületekhez szemrevételezni is kell az épületet a kiindulási adatokat összegyűjtéséhez. Meglévő épületek (önálló rendeltetési egység, lakás) esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva, a rendelkezésre álló számlák, tervrajzok és az épület szemrevételezése alapján kell összegyűjteni a számítások alapadatait. A következő információkra, adatokra van szükségünk: 1. Épület nettó szintterülete 2. Hasznos fűtött összterület 3. Fűtött térfogat (belméretek alapján) 4. Épület, födémek kerülete (külméretek alapján) 5. Szerkezetek (falak, födémek) rétegrendjei, rétegeinek a neve, felületi adatai 6. Szerkezetek hőhídhosszai (pozitív falsarkok, csatlakozó födémek, belső falak hossza, nyílászáró kerületek stb.) 7. Nyílászárók névleges mérete, üvegezés aránya, üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége (g-értéke), tájolása, üvegezés és a keret hőátbocsátási tényezője. 8. Épületgépészeti berendezések, kialakítások 1

5 2 Program telepítése A program telepítését az ArchiPHYSIK 8 hun.exe fájllal indíthatjuk el. A telepítést egy varázsló segíti. Kövessük az utasításait. Fontos: A telepítéshez rendszergazdai jogokra van szükségünk, továbbá a Windows Vista és a Windows 7 operációs rendszeren a telepítés előtt ki kell kapcsolnunk a felhasználói fiókok felügyeletét (UAC). A telepítéshez a mellékelt képernyőfotón található Felhasználási nyilatkozatot el kell fogadni. A folytatáshoz kattintsunk az Elfogadom nyomógombra. Ebben az ablakban az ArchiPHYSIK programhoz kapcsolódó fájlokat, alkalmazásokat jelölhetjük ki a telepítésre. Az Adatfájl minden esetben szükséges a program működéséhez. A PDF nyomtatót akkor kell telepíteni, ha a programmal előállítható kimutatásokat PDF fájlba szeretnénk nyomtatni. Az APS Graphisoft Archicad program egy CAD kapcsolat program, amely alapértelmezettként ingyenesen jár az ArchiPHYSIK programhoz. Ezzel a programmal az ArchiCAD 10, 11-ben megépített épületmodell adatait vehetjük át és használhatjuk fel az épület energetikai számításaihoz. Ha további CAD alkalmazásokhoz (AutoCAD, AutoCAD Architecture (ADT), AutoCAD MEP, Revit Architecture, Revit MEP Google SketchUp) szeretne egy CAD kapcsolat programot, akkor kérem, jelezze ezt az archiphyik@monarch.hu címen. A telepítés folytatásához kattintsunk a Tovább nyomógombra. 2

6 Gépeljük be a célkönyvtárat vagy fogadjuk el az alapértelmezettként felkínált telepítési útvonalat. A folytatáshoz kattintsunk a Telepítés nyomógombra. A program telepítése A telepítés befejeződött. Kattintsunk a Bezárás gombra. A program a Startmenüből indítható. 3

7 3 Program első indítása Az ArchiPHYSIK első indításakor ki kell jelölnünk az adatbázist, ami egy 4dd kiterjesztésű fájl, és a C:\Document and Settings\FELHASZNÁLÓNÉV\Dokumentumok\ArchiPHYSIK 8 mappába került telepítésre. Fontos: Ha nem rendszergazda jogosultsággal használjuk a programot, akkor a program célkönyvtárát és azt a könyvtárat, ahol az adatbázisfájl található teljes hozzáférésűvé kell tenni minden olyan felhasználónak, aki használni fogja a programot. Az adatbázisfájl kiválasztása után, a program első indításakor az alábbi ablak jelenik meg. A program használatához kattintsunk a Re-index nyomógombra. Ilyenkor a program az anyag- és szerkezet adatbázisában található adatokat indexeli. Ez a folyamatot csak egyszer fut le. A következő programindításnál már nem jelenik meg. A folyamat a számítógép sebességétől függően több ideig is eltarthat. Várjuk meg türelmesen a folyamat végét. Ha a Cancel nyomógombra kattintunk, akkor kilépünk a programból. A programot, a telepítése után, a startmenüből indíthatjuk. Az első indításnál a mellékelt párbeszédablakban kell megadnunk a licencet. Ha nem rendelkezünk licenccel (egy 15 db karakterből álló kód), akkor a programot DEMO módban tudjuk csak elindítani. 4 ArchiPHYSIK aktiválása Ha a programot már elindítottuk DEMO módban, akkor a licencet a közvetlenül a program indítása után a File menü Licencszám menüponttal adhatjuk meg. Demo mód korlátai: maximum 15 projektet hozhatunk létre a törlés parancs nem használható a szerkezetek maximum ötször lehet módosíthatók Csak PDF fájl készíthető és mindegyik oldalon megjelenik a DEMO felirat. 4

8 5 Program ismertetése 5.1 Általános ismertető Az ArchiPHYSIK program az épületek energetikai számításainak elvégzésére, és az energetikai minőségtanúsítvány kiállítására használható. A fejlesztője az osztrák A-null GmbH, a magyarországi kis- és nagykereskedelmi forgalmazását a MonArch Kft. végzi. Az épületfizikai számítás elvégzése során az ArchiPHYSIK programmal az épület fűtött térfogatát, az épülethéj felületét, az alkalmazott épületgépészeti berendezéseket és kialakításokat, továbbá az épülethéjat alkotó szerezetek rétegrendjét, tájolását és típusát határozhatjuk meg. A szerkezetek összeállítását egy rendezett, a felhasználó által is bővíthető adatbázis segítségével végezhetjük el. A szerkezetek vizsgálata során az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján kiszámított hőátbocsátási tényezőt és az MSZ EN ISO szabvány alapján meghatározott egyensúlyi nedvességállapot összehasonlítja a határértékekkel és megjeleníti, hogy a szerkezet megfelelő-e vagy nem. Az épülethéj felületét a szerkezetek felhasználásával végezhetjük, oly módon, hogy felületi adatokat rendelünk a szerkezetekhez. Az épülethéj felépítése közben meghatározásra kerül az épület nettó fűtött szintterülete és a fűtött térfogata, melyek ismeretében a program kiszámítja és ellenőrzi az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjét, a nyári hőterhelését és a fajlagos hőveszteségtényezőjét. Az így meghatározott jellemzőket felhasználva és a 7/2006 (V. 24) TNM rendeletben található épületgépészeti berendezések és kialakítások alkalmazásával, a programmal kiszámíthatjuk az épület összesített energetikai jellemzőjét, és meghatározhatjuk az épület energetikai besorolását. Az Energetikai minőségtanúsítványt és a hozzá tartozó kiegészítő kimutatásokat, jelentéseket nyomtathatjuk, vagy PDF fájlként a számítógépre menthetjük. A szerkezetek rétegfelépítését, méreteit meghatározhatjuk a manuális adatmegadás (begépelés) mellett a programhoz kapcsolható interface kiegészítésekkel is. Ebben az esetben a 2D-s vagy a 3D-s digitális tervből származó információkat (rétegfelépítés, felületi adatok) a program automatikusan átveszi a CAD programokból. Jelenleg AutoCAD Architecture-höz (ADT), AutoCAD-hez, AutoCAD MEP-hez, Revit Architecture-höz, Google SketchUp, és ArchiCAD-hez telepíthető kiegészítés kapható. Ezek a kiegészítő modulok nem része az ArchiPHYSIK programnak. A CAD kapcsolatokról a leírást az utolsó előtti fejezetben találunk. 5.2 Felhasználói felület Bal menü A bal menü két főmenüből ( Könyvtárak, Projektek ) és a Törlés ikonból áll. A Projektek menüben számításokat, a Könyvtárak menüben pedig az adatok (anyagok, szerkezetek, szabványok) szerkesztését, módosítását, bővítését végezhetjük el. A Projekt Szerkezetek menüben a szerkezetek rétegfelépítését, és rájuk vonatkozó épületfizikai számításokat hajthatjuk végre. 5

9 A Projekt Épület menüben az épületekre vonatkozó számításokat készíthetjük el. Ha ez a menü az aktív, akkor további menüpontok jelennek meg (U-érték, Fajlagos hőveszteségtényező, Épületgépészet, Energiakimutatás). A Projekt Kimutatások menüben az épület épületfizikai tanúsításához szükséges kimutatásokat állíthatjuk össze és nyomtathatjuk, vagy menthetjük. Alul a bal menüben, található a Kuka ikon, amelyet az elemek törlésére használhatunk. A törléshez elegendő a törlendő elem(ek) kijelölése és utána a drag & drop (fogd és vidd) eljárással a kuka ikonra való húzása Legördülő menü A legördülő menüben található menüpontok a bal menütől függenek. Vannak állandó, illetve változó menüpontok. Állandó menüpontok: a File, a Szerkesztés, az Eszközök, és a Help Változó menüpontok: a Kiválasztás, és a Tartomány Eszköztár Az eszköztáron található ikonok az aktuális párbeszédablaknak (réteges szerkezet létrehozása, épülethéj kialakítása, projekt adatok megadása stb.), megfelelően változik, ezért az aktuális ablaknál használható összes parancs az eszköztárról is elindítható. 5.3 Beállítások A program használata előtt érdemes ellenőrizni a beállításokat. Ezt a bal menü Projekt-lista ikonra való kattintás után a File Beállítások legördülő menü alatt végezhetjük el. A Számítás fülön állíthatjuk be a számításkor felhasznált alapértelmezett adatokat, és a szabványt, a Nézet fülön ellenőrizhetjük a program területi beállításait (pl.: számformátumot, a számformátumnak egyeznie kell a Windows területi beállításaiban meghatározott számformátummal) és a nyomtatási beállításokat. A Szerző fülön pedig megadhatjuk a cégünk adatait, és logóját. 6

10 6 Projektkezelés 6.1 Új projekt létrehozása Kattintsunk az eszköztáron az Új projekt ikonra, vagy a Fájl Új projekt menüpontra. Az új projekt létrehozása után adjuk meg az épület azonosításához szükséges adatokat (projektkód, megnevezés, irányítószám, utca, házszám). Az irányítószám begépelése után a program automatikusan megjeleníti a település nevét és meghatározza a szabványos, külső hőmérsékletet. Az azonosításhoz szükséges adatok megadása után válasszuk ki a szabványt és az épület típusát, továbbá töltsük ki az Épületadatok, és a Cím fülön található beviteli mezőket. Az Épületadatok fülön elhelyezhetjük a tanúsított épület fényképét, látványtervét. A kép beillesztését a vágólap műveletek segítségével végezhetjük el (másolás (CTRL+C), beillesztés (CTRL+V)). A Cím fülön a tanúsító adatait a Beállítások párbeszédablakból átvehetjük a Tanúsító/Szerző bejegyzés alatt található felfelé mutató háromszög ikonnal. 6.2 Projekt mentése, bezárása A program a projektet az adatbázisában tárolja, így a mentés folyamatos. Ha egy ablakból az OK nyomógombbal kilépünk a mentés automatikusan megtörténik. A projekt bezárásához pedig elég, ha a bal menüben a Projekt-lista menüpontra kattintunk. 6.3 Projekt szerkesztése A projekt-listában látható projekteket újra és újra megnyithatjuk, szerkeszthetjük, Ehhez kattintsunk duplán az egérrel a projekt megnevezésén, vagy használjuk az eszköztáron a Kiválasztott projekt szerkesztése ikont, illetve a File Projektek szerkesztése menüpontot. 7

11 6.4 Projekt másolása A meglévő projektekről az eszköztáron található Projekt másolása ikon, vagy a File Projekt másolása menü használatával készíthetünk másolatokat. Az így létrehozott másolat teljes egészében megegyezik a másolt projekttel. 6.5 Projektsablon használta A program lehetőséget biztosít arra, hogy az új projekt létrehozását ne egy teljesen üres projekttel kezdjük, hanem egy már előre beállított projekttel. Ehhez használhatjuk a projektsablonokat. Minden projektből készíthetünk egy sablont a File Projekt másolása sablonként menüponttal. Ezt a parancsot a projekt szerkesztése közben érhetjük el. A létrehozott sablonokat a projekt-listában a Sablonok fülön jeleníti meg a program. Ha a programban található legalább egy sablonprojekt, akkor az új projekt létrehozásakor a Projektasszisztens párbeszédablakban választhatjuk ki, hogy üres projektet kezdünk, vagy egy sablont használjuk fel. 6.6 Projekt törlése A projektek törléséhez a Delete nyomógomb használata mellett a bal menü alsó részén található kuka ikont is felhasználhatjuk. Jelöljük ki a törlendő projektet és húzzuk rá a Kuka ikonra. 6.7 Projekt exportálása A program az összes adatot az adatbázisában tárolja. Ha át szeretnénk másolni az egyik projektet egy másik gépre, vagy archiválni szeretnénk a projektet, akkor kell alkalmaznunk a projekt exportálását. Ebben az esetben egy a program által támogatott fájlformátumban mentésre kerül a projekt. Jelöljük ki a projekt-listában az exportálandó projektet, majd az eszköztáron kattintsunk az Projekt exportálása ikonra, vagy válasszuk a File Projektek exportálása menüpontot. A megjelenő ablakban választhatjuk ki az exportfájl típusát (ArchiPHYSIK-fájl, WinWatt XML) és adhatjuk meg a fájl nevét. Az ArchiPHYSIK-fájl exportfájl kiterjesztése az aph és csak az ArchiPHYSIK program tudja beolvasni. Ha a Törli a mentett bejegyzéseket jelölőnégyzet bekapcsolt állapotban van, akkor az exportálással törlésre kerül a projekt a program adatbázisából is. 6.8 Projekt importálása Az exportálással készített fájlokat az importálással tudjuk beolvasni. Ehhez használjuk az eszköztárról a ArchiPHYSIK projekt importálása ikont, vagy a File Projektek importálása menüpontot. A megjelenő ablakban válasszuk ki az ArchiPHYSIK projektfájl rádiógombot. Az APS-fájl rádiógombot a CAD programból előállított fájl beolvasásakor kell választani (a részletes leírását az utolsó fejezetben találhatjuk meg). 8

12 7 Szerkezetek 7.1 Új szerkezetek Kattintsunk a bal menü Szerkezetek ikonjára. Új, üres projekt kezdésekor a szerkezeti táblázat üres. Itt jelennek meg majd az épület szerkezetei (falak, födémek, tetők, nyílászárók, stb.). Ha a táblázatban az U-érték oszlopban egy pirossal jelölt számértéket látunk, akkor az a szerkezet nem felel meg a rendeletben közölt követelményértékkel. Az alábbi táblázatban találjuk a 7/2006 (V. 24) TNM rendeletben megtalálható szerkezettípusokat és hozzájuk tartozó hőátbocsátási tényezőket. Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U [W/m2K] Külső fal 0,45 Lapostető 0,25 Padlásfödém 0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50 Homlokzati üvegfal 1,50 Tetőfelülvilágító 2,50 Tetősík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel 0,50 helyettesíthető) 9

13 7.1.1 Réteges szerkezetek Kattintsunk az eszköztáron az Új szerkezet létrehozása ikonra vagy használjuk az ablak jobb alsó sarkában található + nyomógombot. A megjelenő ablakban választhatjuk ki a szerkezet típusát, melynek során be kell állítanunk a hőáramlás irányát, a belső és a külső klímát, továbbá, hogy a szerkezet egyszerű réteges szerkezet-e, vagy összetett szerkezet részeleme-e, vagy összetett szerkezet-e, vagy nyílászáró-e. Ezután kattintsunk az Ok nyomógombra. A szerkezet típusának kiválasztása után megjelenő ablakban végezhetjük el a szerkezet rétegfelépítését és épületfizikai ellenőrzését. Azzal, hogy meghatároztuk a szerkezet típusát az ablak alsó részén, megjelenik a hozzátartozó követelményérték is. 10

14 A rétegek hozzáadásához szükségünk van egy segédablak megjelenítésére is. Kattintsunk az eszköztáron az Adat asszisztens megjelenítése/elrejtése ikonra. Ebből az ablakból a szerkezetek rétegeit a drag & drop ( fogd és vidd ) eljárás segítségével állíthatjuk össze. A lista csoportosítva, ABC sorrendben jelenik meg és a Keresés beviteli mező segítségével kereshetünk is benne. A kiválasztott anyag áthúzása után a megjelenő párbeszédablakban adhatjuk meg, illetve ellenőrizhetjük az anyag vastagságát és az épületfizikai jellemzőit. Az anyagok hozzáadását addig ismételgessük, amíg össze nem áll a kívánt rétegsorrend. Ha módosítani akarjuk a rétegek sorrendjét, akkor az egérrel jelöljük ki az áthelyezendő réteget és vontassuk a megfelelő helyre (a beillesztés helyét egy kis háromszög jelzi). Ha a szerkezet egész rétegrendjét meg szeretnénk fordítani, akkor a táblázat mellett található nyomógombra kattintsunk. 11

15 Ha nem a rétegsorrendet, hanem a réteg anyagát szeretnénk módosítani, lecserélni, akkor használjuk a segédablakban található Módosítás nyomógombot. A módosítás lépései a következők: 1. Jelöljük ki táblázatban azt a réteget, amit le szeretnénk cserélni, közben figyeljük meg, hogy a segédablakban a hozzátartozó anyag-csoport jelenik meg, és a listában is kijelölésre kerül a táblázatban kiválasztott réteg. 2. Válasszuk ki az új anyagot a segédablakban (lehet más anyag-csoportból is) 3. Kattintsunk a Módosítás nyomógombra. Így a bal és a segédablakban kiválasztott anyagot kicseréltük. Ha olyan réteget választottunk, aminél a vastagsági adat nem rögzített (pl. nem tégla), akkor a csere közben ez az érték nem változik. A hőátbocsátási tényezőt a program az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján határozza meg, a páradiffúziót pedig az MSZ EN ISO szabvány alapján. A szerkezet akkor felel meg a szabványban rögzített követelményértékeknek, ha az U érték a szükséges értéknél kisebb és a Páradiffúziónál egy OK felirat látható. A számítás eredményét szemléltető hőfokesési görbét illetve a páranyomás görbét az U-érték, illetve a Páradiffúzió fülön tekinthetjük meg. A rétegrend kialakítása közben az MSZ EN ISO 13786:2000 szabványnak megfelelően a szerkezet hőtároló tömege is meghatározásra kerül, amelyet a Hőtárolás fülön tekinthetünk meg. A Keretértékek fülön ellenőrizhetjük a szerkezethez hozzárendelt, a szabvány szerint rögzített, hőátadási tényezőket, hőátadási ellenállásokat, és a páradiffúzióhoz kapcsolódó alapadatokat. A szerkezet mentéséhez kattintsunk az Ok nyomógombra. 12

16 Réteges, egyszerű szerkezetek felhasználásával összetett réteges szerkezeteket is készíthetünk. Ehhez használhatjuk az "Összetett szerkezet komponense" kapcsolót a Rétegfelépítés fülön, vagy az új szerkezet létrehozásakor az Egyszerű szerkezet, összetett szerkezet részeként rádiógombot. Az így megjelölt szerkezeteknél a szerkezeti táblázatban egy z jelölést találunk Összetett szerkezetek Ebben az ablakban az egyszerű szerkezetnél létrehozott szerkezetekből állíthatunk össze összetett szerkezetet (eltérő rétegrendű, de azonos vastagságú szerkezetek pl.: Tetőszerkezet). Csak azokat az egyszerű szerkezeteket használhatjuk fel, amelyeknél bejelöltük az "Összetett szerkezet komponense" kapcsolót. A szerkezet összeállítása előtt válasszuk ki a típusát és töltsük ki a megnevezés, rövidítés adatmezőket. Az összeállításhoz az adat asszisztens párbeszédablakból húzzuk át a szerkezeteket a fogd és vidd technikával a táblázatba. A szerkezetek "áthúzása" után a táblázatban adjuk meg az egyes szerkezetek részfelületét, amely egy a 0-nál nagyobb, tetszőleges szám lehet (a program ennek alapján határozza meg százalékban a szerkezetek megoszlását az összfelülethez képest). A felületi arányok megadása után a program meghatározza az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján az összetett szerkezet hőátbocsátási tényezőjét. 13

17 A szerkezet mentéséhez kattintsunk az Ok nyomógombra. Az így készített szerkezetnél a szerkezeti táblázatban egy Z jelölést találunk Nyílászárók A nyílászáró létrehozásához kattintsunk az eszköztár Új szerkezet létrehozása ikonjára vagy kattintsunk a párbeszédablak jobb alsó sarkában található + nyomógombra. A megjelenő szerkezettípus kiválasztása ablakban jelöljük ki a Nyílászárók rádiógombot, majd a listából válasszuk ki a szükséges típust és kattintsunk az OK nyomógombra. Ezután a következő párbeszédablak jelenik meg a képernyőn: Ebben az ablakban állíthatjuk össze a nyílászárók részeit, geometriáját. Külön adhatjuk meg az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képességét, az üvegezés hőátbocsátási tényezőjét, a keret U-értékét, és a keret, üveg összeillesztésénél megtalálható vonalmenti hőátbocsátási tényezőt. A nyílászáró típusát, adatokat begépeléssel vagy a segédablakban megjelenő listából adhatjuk meg. A nyílászáró geometriai adatait (szélesség, magasság, kerület, üvegezés felülete, keret felülete) megadhatjuk a beépített típusok felhasználásával, vagy manuálisan, begépeléssel is. 14

18 Az adatok megadása után a program az alábbi képlet alapján határozza meg a nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének értékét: U Aü U ü A U Ahol: [W/m 2 K] A ü : Üvegezés felülete Aü Ak U ü : Üvegezés hőátbocsátási tényezője A k : Keret felülete U k : Keret hőátbocsátási tényezője l: Keret és az üvegezés összeeresztésének hossza : Vonalmenti hőátbocsátási tényező a keret és az üvegezés összeeresztése mentén A program csak azoknál a nyílászárónál számol sugárzási nyereséget ahol az Anyag fülön található Nyílászáró hőnyereséggel kapcsoló be van jelölve. Az így bejelölt nyílászáróknál a szerkezeti táblázatban egy S betű látható. k k l 7.2 Szerkezetek módosítása A táblázatban található szerkezeteket módosíthatjuk. Jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron a Szerkesztés ikonra, vagy a Fájl Szerkezet szerkesztése menüpontra, továbbá alkalmazhatjuk a duplakattintást a szerkezet megnevezésén is. A nyílászárók szerkesztésekor egyszerre több ablakot és ajtót is kijelölhetünk. Ilyenkor az alábbi ablakban tudjuk megadni a nyílászárók adatait. 7.3 Szerkezetek másolása a könyvtárba Ha az aktuális projektben létrehozott szerkezetet el szeretnénk tárolni a program könyvtárába (adatbázisába), akkor jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron található a Szerkezet másolása a könyvtárba ikonra, vagy használjuk a File Szerkezet másolása az adatbázisba menüpontot. Az így elmentett szerkezeteket nem kell újra és újra előállítani, hanem elég csak beilleszteni az adatbázisból, így a szerkezetek felépítésére fordított idő csökkenthető. 7.4 Szerkezetek másolása A szerkezeti táblázatban található szerkezetről másolatot a Másolás ikonnal vagy a Fájl Szerkezet másolása menüponttal készíthetünk. 7.5 Szerkezetek törlése A szerkezeti táblázatban található szerkezeteket a Delete gombbal, vagy a bal menü alsó részén található kuka ikonnal, vagy a File Szerkezet törlése menüponttal, vagy az ablak jobb alsó sarkában található - nyomógombbal törölhetjük. A kuka ikonnal való törléshez a fogd és vidd eljárást kell alkalmazni. 15

19 8 Épület 8.1 Épület térfogatának és alapterületének meghatározása Kattintsunk a bal menü Épület ikonjára. A megjelenő ablakban kettő táblázatot látunk. Az alsó részben kell megadnunk az épület nettó szintterületét és a fűtött térfogatát. Az üres projekt létrehozásakor ez a táblázat üres. Először egy szintet kell létrehoznunk, kattintsunk az Új szint nyomógombra. A megjelenő ablakban adjuk meg a szint sorszámát és a megnevezését. Az adatok megadása után zárjuk be az ablakot az Ok nyomógombbal és a táblázatban megjelenik az új szint. Ezután a táblázat alatt, a párbeszédablak jobb alsó sarkában található + nyomógombra kattintva adjuk meg a szint területét és a térfogatát. 16

20 A kattintás után a követező ablak jelenik meg: Gépeljük be a megnevezést majd adjuk meg a területet és/vagy a térfogatot. Ha csak területet adunk meg, akkor az ablakban csak a Felület jelölőnégyzet legyen bejelölve, ha csak térfogatot gépelünk be, akkor pedig csak a Térfogat jelölőnégyzet legyen aktív. Ha mindkét jelölőnégyzetet bejelöltük, akkor az alapterület mellett a belmagasságot is meg kell adnunk, hogy a program meghatározhassa a térfogatot. A térfogatot és az alapterületet akkor érdemes szétválasztani, ha nem téglatest alakú a fűtött térfogat (pl.: tetőtér-beépítés). Miután megadtuk az adatokat kattintsunk az Ok nyomógombra. Visszatérve látjuk, hogy az kiválasztott szinthez milyen adatokat rendeltünk hozzá. Megjegyzés: Csak akkor lehet új térfogatot, vagy alapterületet megadni, ha a szint van kijelölve. További szintek hozzáadásával tudjuk az épület összes szintjét meghatározni. 8.2 Egy lakás tanúsítása Ezt a kapcsolót akkor kell használnunk, amikor egy többlakásos épületben csak egy lakás tanúsítását kell elvégeznünk. A kapcsoló bejelölésekor meg kell adnunk a teljes épület fűtött térfogatát és a teljes épülethéj felületét, hiszen az épületrész (egy lakás) adataival meghatározott összesített energetikai jellemzőt a teljes épületre vonatkozó követelményértékkel kell összevetnünk. 17

21 8.3 Épülethéj kialakítása A fűtött térfogat és a nettó szintterület meghatározása után lépjünk át az Épülethéj fülre. Ebbe a táblázatos részbe kell összeállítanunk az épületet határoló szerkezeteket. A szerkezeteket a táblázatba a segédablakból a fogd és vidd eljárással tudjuk beilleszteni. Megjegyzés: Csak akkor jelenik meg szerkezetek listája a segédablakban, ha az Épületrész és zónák résznél az Összes épületrész/zóna bejegyzés került kiválasztásra Réteges szerkezet hozzáadása Ha egy réteges szerkezetet (egyszerű szerkezetet) illesztünk be a következő ablak jelenik meg: Ebben az ablakban adhatjuk meg a felületi adatokat. Kattintsunk a Képlet, a Háromszög, vagy a Négyszög nyomógombra. 18

22 A szerkezet felületének értékét a Képlet nyomógomb választásakor egy képlet, vagy egy számérték megadásával, a Háromszög nyomógomb választásakor a háromszög területe alapján, a Négyszög nyomógomb választásakor pedig a négyszög területe alapján határozhatjuk meg. A felület megadásánál, ha úgy adtuk meg a falak felületét, hogy tartalmazza a Nyílászárók felületét is, akkor azokat a Levonások fülön kivonhatjuk. Csak olyan felületek vonhatjuk le, amelyek már megtalálhatóak az épületet határoló felületei között. A + nyomógombra való kattintással a megjelenő listából választhatjuk ki azt a szerkezetet, aminek a felületi adatát ki szeretnénk vonni az éppen létrehozandó szerkezetből. A kivonandó felületek törlését pedig - nyomógombra való kattintással végezhetjük el Nyílászáró hozzáadása A nyílászáró átvétele esetén a felületi adatot már meghatároztuk a szerkezet létrehozásánál, ezért itt csak a darabszámot és a tájolást kell megadnunk. A térfogat, az alapterület és a szerkezetek felületi adatainak megadása után a Projekt bal menüben Projektadatok" fülön található Geometria adatok résznél, az összes adat kitöltésre került Szerkezetek eltávolítása Ha olyan szerkezetet is hozzáadtunk az épületet határoló szerkezetekhez, ami nem is eleme, akkor azt el kell távolítanunk. Jelöljük ki a szerkezetet és a fogd és vidd eljárással húzzuk át a bal menü alsó részén található kukára. 19

23 8.4 Épület fajlagos hőveszteségtényezőjének meghatározása A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belsőkülső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Ez a tényező az épületre és csak az épületre jellemző adatoktól függ és így az épület rendeltetésétől független. A felületi adatok megadása után kattintsunk az Épület bal menü alatt található fajlagos hőveszteségtényező feliratra. A kattintás hatására az alábbi ablak jelenik meg: A program az ablak megjelenésekor automatikusan meghatározza az épület fajlagos hőveszteségtényezőjét. A program az egyszerűsített számítási módszerrel az alábbi képletet alkalmazza: 1 Q q AU sd R l [W/m 3 K] V 72 Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva A: Épületet határoló szerkezet összfelülete U R : Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált ( eredő ) hőátbocsátási tényező l: Csatlakozási élek hossza vagy kerület : Vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan Q sd : Direkt sugárzási nyereség Ha a kiszámított érték meghaladja a rendeletben meghatározott követelményértéket, amely az épület felület, térfogat arányától függ, akkor az épület nem felel meg Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált hőátbocsátási tényező meghatározása A külső és a fűtött teret a fűtetlen terektől elválasztó falaknál, a födémeknél, és a tetőknél ki kell számolnunk a szerkezetek hőhídhosszát, hogy a hidak hatását kifejező korrigált hőátbocsátási tényezőt megadhassuk. A külső falak hőhídhosszának meghatározásakor a következő adatokat kell figyelembe vennünk: pozitív falsarkok, falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, homlokzatsíkból kinyúló falak, nyílászáró-kerületek, csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hossza. A födémek esetében a hőhídhossz a födém kerületével egyezik meg (a külső falaknál figyelembe véve). A lapostetők esetében a hőhídhossz az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítményszegélyek hosszával egyezik meg. A beépített tetőteret határoló szerkezetek esetében a hőhídhossz 20

24 a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszak (a külső falaknál figyelembe véve) összege. Ezeket, az adatokat a fajlagos hőveszteségtényező ablakból elérhető párbeszédablakban adhatjuk meg, oly módon, hogy kijelöljük azt a szerkezetet amelyikhez hőhídhosszat szeretnénk megadni és duplán kattintunk rajta. A duplakattintás eredményeképpen megjelenő ablak jobb oldali részében a Hőhíd hossza bejegyzésnél tudjuk a szerkezetekre vonatkozó hőhídhossz adatokat megadni. Amikor megadtuk a hőhíd hosszát, akkor a szerkezethez tartozó rétegrendi hőátbocsátási tényező módosításra kerül a korrekciós tényezővel. A korrekciós tényező a 7/2006 (V. 24) TNM rendelet alapján és az egyszerűsített számítási módszerrel lett beépítve a programba, amit a külső falak és a pincefödémek kijelölése esetén még a hőszigetelés helyzete alapján is tudunk változtatni. Épülethatároló szerkezetek Külső falak Lapostetők külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel egyéb külső falak Beépített tetőteret határoló szerkezetek A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező gyengén hőhidas 0,15 közepesen hőhidas 0,20 erősen hőhidas 0,30 gyengén hőhidas 0,25 közepesen hőhidas 0,30 erősen hőhidas 0,40 gyengén hőhidas 0,10 közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 gyengén hőhidas 0,10 közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 Padlásfödémek 0,10 Árkádfödémek 0,10 Pincefödémek szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20 alsó oldali hőszigeteléssel 0,10 Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05 21

25 8.4.2 Talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének meghatározása A hőhídhossz adatok megadása után a talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjét kell meghatároznunk. Ez a rendeletben megtalálható szerkezetek közül a Talajon fekvő padlót és a Talajjal érintkező falat érinti. A program az alábbi táblázatok alapján határozza meg a vonalmenti hőátbocsátási tényezőt. A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z [m] A padlószerkezet hővezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban d R [m 2 K/W] Szigeteletlen 0,20-0,35 0,40-0,55 0,60-0,75 0,80-1,00 1,05-1,50 1,55-2,00 2,05-3,00-6, , ,05 0,20 0,20 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15-4, ,55 0,40 0,40 0,35 0,35 0,35 0,35 0,30 0,30-2, ,85 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,45 0,40-1, ,25 0,80 0,70 0,70 0,65 0,60 0,60 0,55 0,45-1, ,75 1,00 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,55-0, ,45 1,20 1,05 1,00 0,95 0,90 0,80 0,75 0,65-0, ,25 1,40 1,20 1,10 1,05 1,00 0,90 0,80 0,70-0, ,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,85 0,25...0,40 2,10 1,70 1,55 1,45 1,30 1,20 1,05 0,95 0,45...1,00 2,35 1,90 1,70 1,55 1,45 1,30 1,15 1,00 1,05...1,50 2,55 2,05 1,85 1,70 1,55 1,40 1,25 1,10 A talajjal érintkező falszakasz A falszerkezet hőátbocsátási tényezője magassága [m] 0, ,39 0, ,49 0, ,64 0, ,79 0, ,99 1, ,19 1, ,49 1, ,79 1,80 2,20-6,00 1,20 1,40 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 2,65 2,80-6,00-5,05 1,10 1,30 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 2,45 2,65-5,00-4,05 0,95 1,15 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 2,25 2,45-4,05-3,05 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 2,00 2,20-3,00-2,05 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80 2,00-2,00-1,55 0,55 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80-1,50-1,05 0,45 0,60 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 1,40 1,55-1,00-0,75 0,35 0,45 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30-0,70-0,45 0,30 0,35 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,90 1,05-0,40-0,25 0,15 0,20 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,65 0,74-0,40 0,10 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,45 0,45 A szükséges adatok megadásához jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk rajta duplán. A megjelenő ablakban a z beviteli mezőben a fal kijelölésekor a talajjal érintkező falszakasz magasságát, a födém kijelölésekor pedig a padlószint és a talajszint közötti magasság különbséget kell megadnunk. A Hőhíd hossza beviteli mezőbe pedig a talajjal érintkező falszakasz hosszát, illetve a padló kerületét kell megadnunk. 22

26 8.4.3 Épület fajlagos hőtároló tömegének meghatározása A program az épület fajlagos hőtároló tömegét az MSZ EN ISO 13786:2000 szabvány alapján határozza meg. A rendelet alapján az épület nehéz szerkezetű, ha a fajlagos hőtároló tömeg nagyobb vagy egyenlő, mint 400 kg/m 2, illetve könnyű szerkezetű, ha kisebb, mint 400 kg/m Direkt sugárzási nyereség meghatározása A sugárzási nyereséget az alábbi összefüggéssel határozza meg a program: Qsd Aü gqtot [kwh/a] Ahol: : Hasznosítási tényező (fajlagos hőtároló tömegtől függ) A ü : Üvegezés felülete g: Az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége Q TOT : A hagyományos fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam A hasznosítási tényező értéke nehéz szerkezetű épületekre: 0,75, könnyűszerkezetű épületekre: 0,50. Az üvegezés felülete és az összesített sugárzásátbocsátó képessége a nyílászárók létrehozásánál kerültek rögzítésre. A sugárzási energiahozam értéke az északi sugárzási energiahozammal egyezik meg. 8.5 Épület nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzéséhez a belső és a külső hőmérséklet napi középértékeinek különbségét kell meghatározni. Ezt a program az egyszerűsített eljárással és az alábbi összefüggéssel határozza meg: t bnyár Q sdnyár A q AU l N b 0,35n Ahol: Q sdnyár : Nyári sugárzási hőterhelés A N : Nettó fűtött szintterület q b : Belső hőterhelés fajlagos értéke A: Épületet határoló szerkezet összfelülete U: Hőátbocsátási tényező l: Csatlakozási élek hossza vagy kerület : Vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan n nyár : Légcsereszám nyáron V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva A belső hőterhelés értéke az épület típusától (lakóépületek, irodaépületek, oktatási épületek) függ, a légcsereszám pedig az éjszakai szellőzésektől, illetve a nyitható nyílászárók számától. A programban csak a szellőzést kell beállítanunk. nyár V [K] A meghatározott értéket kell összehasonlítani a rendeletben megadott követelményértékkel, amely az épület fajlagos hőtároló tömegétől függ. Ha ez az érték nagyobb, mint a követelményérték, akkor az épület nem felel meg. 23

27 8.5.1 Nyári sugárzási hőterhelés meghatározása A program az egyszerűsített számítási módszer alkalmazásával határozza meg a nyári sugárzási hőterhelést. Így zavartalan benapozás feltételezésével és az adott tájolásra vonatkozó intenzitási adattal számol a következő összefüggésben: Q sdnyár Aü I nyár gnyár [W] Ahol: A ü : Üvegezés felülete I nyár : Napsugárzás intenzitása g nyár : Üvegezés és az esetlegesen társított szerkezetek együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége. A napsugárzás intenzitása a nyílászárók tájolásának megfelelően kerülnek meghatározásra. Az összesített sugárzásátbocsátó képesség értéke megegyezik a nyílászárók létrehozásánál megadott sugárzásátbocsátó képességgel. 24

28 9 Épületgépészet Miután meghatároztuk az épület fajlagos hőveszteségtényezőjét és ellenőriztük a nyári túlmelegedés kockázatát, összeállíthatjuk az épület épületgépészeti berendezéseit és kialakításait. 9.1 Fűtési éves nettó hőenergia igényének meghatározása Kattintsunk az Épületgépészet bal menüre és a Fűtés fülre (Ha nem látható az ikon, akkor először kattintsunk az Épület ikonra). A következő párbeszédablak jelenik meg: Ezen a fülön állítjuk össze a fűtéshez használt épületgépészeti berendezéseket és kialakításokat. Az összeállítási lista a 7/2006 (V. 24) TNM rendelet alapján került feltöltésre. Az adatok kiválasztása után az alábbi összefüggéssel határozza meg a program a fűtés primer energia igényét: E F q f q f h q f, v q f, t C k k e f E FSz E FT q k, v k, [kwh/m 2 a] Ahol: q f : Fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye q f,h : Teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos veszteségek q f,v : Elosztóvezetékek fajlagos vesztesége q f,t : Hőtárolás fajlagos vesztesége C k : Hőtermelő teljesítménytényezője k : Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) e f : Fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője E FSz : Keringetés fajlagos energia igénye E FT : Tárolás segédenergia igénye q k,v : Segédenergia igény e v : Villamos energia primer energia átalakítási tényezője e v 25

29 Az összefüggés első zárójelében szereplő értékekkel határozzuk meg, hogy a hőforrásnak mennyi hőt kell betáplálni a rendszerbe. A hőforrás általában a kazán, amelynek van egy teljesítménytényezője (a hatásfok reciproka) és egy segédenergia igénye. A kazánhoz valamilyen tüzelőanyagot is használunk, amelynek az energia átalakítási tényezőjét az e f jelzi. Az esetek többségében a teljesítménytényezőt és a tüzelőanyag energia átalakítási tényezőjét kell szorozni az első zárójelben lévő értékekkel. A szorzatösszeg azért szerepel a második zárójelben, mert elképzelhető, hogy a fűtési rendszert nem csak egy forrás táplálja (pl.: a gáz- és a szilárdtüzelésű kazán). Az egyes kazánok által lefedett energiaarányt az α k érték jelöli százalékos formában. A fűtési rendszernek ezenkívül még villamos energiára is szüksége van. Ennek a meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a hőtermelő villamos segédenergia igényét kell összegezni, majd megszorozni a villamos energia primer energia átalakítási tényezőjével. A hőtermelő segédenergia igényének meghatározásához, ha több hőtermelő van, akkor a hőtermelőnél használt α k értékét itt is figyelembe kell venni. A programban található épületgépészeti berendezések és azok kialakításainak listája a rendelet szerint lett összeállítva. A felhasználónak csak az a feladata, hogy kiválassza a listából a berendezést, illetve kialakítást és a program automatikusan meghatározza a hozzá tartozó értéket. A hőtermelők listája alatt található Felület beviteli mezőbe a hőtermelők által lefedett alapterületet lehet megadni. Ezt akkor használhatjuk, ha egy társasház ellenőrzését végezzük és lakásonkénti fűtési rendszer kerül(t) kialakításra További hőtermelő beillesztése, módosítása, törlése A párbeszédablak felső részén található táblázatba tudunk új hőtermelőt beszúrni. Kattintsunk a táblázat alatt található + jelre. A mellékelt ablakban adhatjuk meg az új hőtermelőt. Ha az Általános berendezés elől töröljük a jelölést, akkor egyedi jellemzőket is megadhatunk az új berendezésnek, ilyenkor a teljesítménytényező (C k ) és a hőtermelő segédenergia igénye (q k,v ) csak ebből az ablakból módosítható. A fő ablakban lévő választási lehetőség megszűnik. A hőtermelő által lefedett energiaarány ( k ) értékének megadását is ebben az ablakban végezhetjük el. Új hőtermelő esetén automatikusan csökkenti a meglévő k értékét az új hőtermelő által lefedett energiaaránnyal a program. Módosításhoz elegendő a táblázatban található bejegyzésre duplán kattintani. Törléshez jelöljük ki a törlendő hőtermelőt, majd kattintsunk a táblázat alatt található - nyomógombra. Az első hőtermelő nem törölhető! Fűtés fajlagos nettó hőenergia igényének meghatározása A fajlagos nettó hőenergia igény megállapításához szükségünk van az éves nettó fűtési energiaigény kiszámítására is. Ezt a program a következő képletek egyikével határozza meg: F q 0,35n 4, AN qb 1 Q 72V 4 [kwh/a] 4,4 Z Z 72 0,35 inf 4,4 4,4 4,4 Z LT 3 QF 72V q 0,35ninf 0,35nLTV ( ti tbef ) Z LT 4, 4AN qb 4,4 LT LT 2 QF V q n 0,35nLT (1 r ) 4, 4AN qb Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva q: Fajlagos hőveszteségtényező n: Átlagos légcsereszám n inf : Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemszünete alatt n LT : Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében r : Szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka Z LT : Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben t i : Belső hőmérséklet t bef : Befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben : Szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező 1 A fűtési energiaigényt kizárólag a fűtési rendszer fedezi. 2 A fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos, vagy szakaszos működésű hővisszanyerő is hozzájárul. 3 A fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerben a levegő felmelegítésére léghevítőt (is) beépítenek. 26

30 A N : Nettó fűtött szintterület q b : Belső hőterhelés fajlagos értéke Az összefüggésben található összes érték a rendelet alapján, vagy manuális megadás után kerül meghatározásra. Az érték kiszámítása után a program meghatározza a fajlagos nettó hőenergia igényt a következő képlet alapján: Q F q f [kwh/m 2 a] AN 9.2 Melegvízellátás primer energiaigényének meghatározása Kattintsunk a Melegvíz fülre. Az adatok megadása után a program az alábbi összefüggés alapján határozza meg a melegvízellátás primer energiaigényét: E HMV q HMV q HMV v q HMV, t C k k e HMV E C E K k e v, [kwh/m 2 a] Ahol: q HMV : Melegvízkészítés nettó energiaigénye q HMV,v : Melegvízelosztás fajlagos vesztesége q HMV,t : Melegvíztárolás fajlagos vesztesége C k : Hőtermelő teljesítménytényezője α k : Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) e HMV : Melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője E C : Cirkulációs szivattyú fajlagos energiaigénye E k : Melegvíztermelés segédenergia igénye e v : Villamos energia primer energia átalakítási tényezője A képlet első részén a melegvízellátás nettó hőigénye, az elosztás és a tárolás hővesztesége található. Ezt a hőtermelő teljesítménytényezőjével és az energiahordozó primer átalakítási tényezőjével szorozzuk meg. A második tagban azért van szorzatösszeg, mert egyes esetekben a melegvízellátó rendszer több forrásról is lehet táplálva (pl.: szoláris és villamos rendszer). Az egyes hőtermelők által lefedett energiaarányt az α k érték jelöli százalékos formában. A melegvízellátási rendszernek lehet villamos segédenergia igénye is, akár a hőtermelőnél, akár a keringetésnél. Ez a két adat a képlet utolsó zárójelében található. Ha több hőtermelő van, akkor itt is figyelembe kell venni 27

31 a hőtermelőnél számításba vett α k értékét. Miután összeadtuk a zárójelben lévő értékeket, akkor azt szorozzuk össze a villamos energia primer energia átalakítási tényezőjével. A programban található épületgépészeti berendezések és azok kialakításainak listája a rendelet alapján lett összeállítva. A felhasználónak csak az a feladata, hogy kiválassza a listából a berendezést, illetve kialakítást és a program automatikusan meghatározza az értéket. A fűtésnél leírt További hőtermelő beépítése, módosítása, törlése itt is alkalmazható. 9.3 Légtechnikai rendszer fajlagos primer energiaigényének meghatározása Kattintsunk a Szellőzés fülre. Az iroda- és oktatási épületeknél figyelembe kell vennünk az összesített energetikai jellemző meghatározásakor a szellőzési rendszer primer energiaigényét, amelyet az ArchiPHYSIK program a következő összefüggéssel határoz meg: E LT 1 QLT, n( 1 f LT, sz ) QLT, v ( CkeLT k ) ( EVENT ELT, s ) ev [kwh/m 2 a] A Ahol: Q LT,n : Légtechnikai rendszer nettó energiaigénye f LT,sz : A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságból származó veszteség Q LT,v : Levegő elosztás hővesztesége C k : Hőtermelő teljesítménytényezője α k : Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) e LT : Melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője E VENT : Légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye E LT,s : Légtechnikai rendszer villamos segédenergia igénye e v : Villamos energia primer energia átalakítási tényezője Légtechnika rendszer nettó éves energiaigénye a következő összefüggéssel határozhatjuk meg: Q 0,35Vn (1 ) Z ( t 4) [kwh/a] LT, n LT r LT bef Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek szerint számolva n LT : Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében Z LT : Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben r : Szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka t bef : Befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben N 28

32 A légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye a következő képlettel számolható ki: V p LT LT E VENT Za, LT 3600 vent Ahol: V LT : Levegő térfogatárama p LT : Rendszer áramlási ellenállása Z a,lt : Légtechnikai rendszer egész évi működési idejének ezredrésze vent : Ventilátor összhatásfoka [kwh/a] Levegő elosztás hővesztesége az alábbi összefüggésekkel határozható meg: Q ) 4 LT, v U körlv ( tl, köz ti, átl fvz LT LT, v U nsz 2 ( a b) lv ( tl, köz ti, átl Q ) f v Z 5 LT [kwh/a] [kwh/a] Ahol: U kör : Kör keresztmetszetű légcsatorna hosszegységre vonatkozó hőátbocsátási tényezője U nsz : Négyszög keresztmetszetű légcsatorna hőátbocsátási tényezője a: Négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső szélessége b: Négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső magassága l v : Rendszer áramlási ellenállása t l,köz : Légcsatornában áramló levegő közepes hőmérséklete t i,átl : Légcsatorna körüli átlagos környezeti hőmérséklet f v : Légcsatorna veszteségtényezője Z LT : Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben Az adatokat a rendeletből, egy választólista segítségével, automatikusan, és manuális megadással határozhatjuk meg. 9.4 Épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása Kattintsunk a Nyereségáram, hűtés fülre. 4 Kör keresztmetszetű légcsatorna beépítésekor alkalmazható 5 Négyszög keresztmetszetű légcsatorna beépítésekor alkalmazható 29