Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesülete

Átírás

1 Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesülete ALAPSZABÁLY Budapest, január 24

2 Alapító tagok a január 24. napján megtartott megismételt alakuló ülésén az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az Egyesület az alábbi tartalommal fogadták el: A l a p s z a b á l y á t I. Bevezető rendelkezések 1. Az Egyesület neve: 2. Az Egyesület székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca C lépcsőház VI. emelet 612., Csalogány Irodaház 3. Az Egyesület működési területe: Az Egyesület működése az ország egész területére kiterjed, és együttműködik a hulladékhasznosítással foglalkozó magyar és külföldi szervezetekkel, hatóságokkal és kormányzati szervekkel. 4. Az Egyesület működésének időtartama: Az Egyesületet az Alapító tagok határozatlan időtartamra hozzák létre. 5. Az Egyesület működésének alapvető elvei: Az Egyesület csak olyan tevékenységet végez, mely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak a sérelmével. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. Az Egyesület törvényességi felügyelete: Az Egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. 7. Az Egyesület nyilvántartásba vétele: Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az Egyesület jogi személy. Alapszabály január 24.

3 II. Az Egyesület célja és főbb feladatai Az Egyesület célja, hogy a környezetünk megóvása érdekében elősegítse a hulladékok úgy, mint elektronikai és fém hulladékok, továbbá haszonanyag tartalommal rendelkező egyéb hulladékok szelektív gyűjtését, a begyűjtött hulladék szervezett, ellenőrizhető módon történő újrahasznosítását, a környezetkímélő technológiák elterjesztését, végső soron a nem hasznosítható hulladék mennyiségének csökkentését. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: az elektronikai, nemesfém és egyéb fém hulladékok, továbbá haszonanyag tartalommal rendelkező egyéb hulladékok (műanyag, papír, kenőolajok, olajok stb.) visszagyűjtésének szervezése, a hatályos európai és magyar előírások szerint a hulladékkezelő szervezetek és a koordináló szervezetek együttműködésének elősegítése új hulladékkezelő technológiák megismertetése, népszerűsítése, részvétel új hasznosítási eljárások kidolgozásában ismeretterjesztő előadások, oktatások szervezése, kiadványok szerkesztése és terjesztése a hulladékhasznosítás, szakszerű hulladék begyűjtés- és kezelés tárgyában lakossági tájékoztatások szervezése a hulladék hasznosítása körében, ingyenes hulladék begyűjtési akciók szervezése a környezetvédelmi szolgáltatók és partnereik együttműködésének elősegítése jogszabályalkotókkal való szakmai támogatás és együttműködés az egyesület tagságának működési területein, az állami szervekkel, hatóságokkal és a hulladékkezelésben részt vevő szervezetekkel, annak érdekében, hogy a hulladék begyűjtése ellenőrzött, szabályos módon, hasznosítása pedig ugyanígy, szakszerűen valósuljon meg környezetvédelmi tanácsadás környezetvédelmi lobbytevékenység. Az Egyesület a fentiekre figyelemmel a céljai megvalósítása érdekében az évi CLVI. törvény 26. c.) pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül az ott meghatározott besorolás szerint az alábbi tevékenységeket folytatja: a tudományos tevékenység, kutatás (1997. évi CLVI. törvény 26. c) 3. pont) területén közreműködik a hulladékgazdálkodással, hulladékhasznosítással kapcsolatos tudományos szakmai kutatásokban, a kutatások eredményeinek publikálásában, tevékenységével elősegíti a hulladékkezelő technológiák ismertetését, új technológiák kialakítását. a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1997. évi CLVI. törvény 26. c) 4. pont) területén ismeretterjesztő előadások, oktatások szervezésével, kiadványokkal hozzájárul az ifjúság környezettudatos szemléletének kialakításához. a természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem körében (1997. évi CLVI. törvény 26. c) 8., 9. pont) a célja szerinti tevékenységével, a hulladék gyűjtésének, hasznosításának szervezésével, környezetkímélő kezelő technológiák terjesztésével elősegíti a környezetszennyezés csökkentését, a Alapszabály január 24.

4 természeti környezet és az állatfajok, élőlények védelmét. a fogyasztóvédelem területén (1997. évi CLVI. törvény 26. c) 16. pont) lakossági fórumok, tájékoztatások, hulladékgyűjtési akciók szervezésével, lebonyolításával, az egyes fogyasztási cikkek hulladékkezelésének megismertetésével, tanácsadással közreműködik a környezetvédelmi szempontok érvényesítésében, a környezetvédelmi tudatformálásban. az euro atlanti integráció elősegítése (1997. évi CLVI. törvény 26. c) 19. pont) érdekében részt vesz a célja szerinti, hulladékgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos uniós normaanyag megismertetésében, az európai uniós jogharmonizációt célzó jogszabályok előkészítésében, szakmai véleményezésében. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekeiben közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagjai részére nyújtja, hanem valamennyi természetes és jogi személy és más szervezet részére is lehetővé teszi szolgáltatásainak igénybevételét. 1. A tagsági formák: Rendes tag Pártoló tag Tiszteletbeli tag Stratégiai támogató tag 2. A tagsági viszony keletkezése: III. Az Egyesület tagsága Az Egyesület tagja lehet valamennyi magyar és külföldi természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Az Egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes. Rendes tagok az Alapító tagok, valamint az alapítást követően azon magyar és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik a jelen Alapszabályban foglalt célokkal egyetértenek, azok megvalósításában aktívan részt kívánnak venni, és belépési nyilatkozatukat az Egyesület Elnöksége részére írásban benyújtják. A tagsági viszony az aláírt belépési nyilatkozat alapján az Elnökség tagfelvételről döntő egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával jön létre. Az a személy vagy szervezet, akit az Egyesület tagjai sorából kizártak, egy évig belépési nyilatkozatot nem nyújthat be. Ugyanez vonatkozik arra a szervezetre is, akinek törvényes képviselőjét, az általa képviselt szervezetet, vagy azt a Alapszabály január 24.

5 szervezetet, amelyben legalább jelentős befolyással rendelkezik, az elnökség az Egyesület tagjai sorából kizárta. Az egyéves határidő a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napjától számítandó. Pártoló tagok lehetnek azon magyar és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik az Egyesület alapvető céljaival egyetértenek, de az Egyesület tevékenységében folyamatosan részt venni nem tudnak, és az Egyesület tevékenységét akár pénzben, akár egyéb módon támogatták. A pártoló tagsági címet az Egyesület Elnöksége adományozza, és a cím viselését az érdekeltnek felajánlja. A pártoló tagság a felajánlásnak az érdekelt által történő elfogadásával jön létre. A pártoló tagság a felajánlás elfogadásától számított egy évi időtartamra szól. Az Egyesület Tiszteletbeli tagjává azokat a személyeket kérheti fel az Elnökség, akik szakmai, közéleti munkásságukkal jelentős mértékben segítik az Egyesület céljainak megvalósítását. A tiszteletbeli tagot az Elnökség választja ki és kéri fel a tiszteletbeli tagság elfogadására. A tiszteletbeli tagok esetében a tagsági jogviszony a felkérés elfogadásával jön létre. Stratégiai támogató tagok lehetnek azon magyar és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik az Egyesület alapvető céljaival egyetértenek, és a célok eléréséhez saját tevékenységükből származó információkat biztosítanak (knowhow-t és kezelő technológiákat), valamint az Egyesület céljai elérése érdekében aktívan közreműködnek. A stratégiai támogató tagok az írásbeli, aláírt belépési nyilatkozatukban megjelölik az Egyesület céljai elérését segítő információkat (know-how, kezelő technológiák). A tagfelvételről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, a stratégiai támogató tag tagsági viszonya az Elnökség határozatával jön létre. VAGY Elnökség által felajánlás - elfogadás 3. A tagsági jogviszony megszűnése: A tagsági jogviszony megszűnik: kilépéssel kizárással pártoló tag esetében egy év elteltével tiszteletbeli tag kizárási okot megvalósító magatartása esetén a cím Elnökség által történő megvonásával. Az Egyesületből való kilépést az Egyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A tagsági viszony a bejelentés tényével szűnik meg. A tagsági viszony megszűnhet kizárással. A tag kizárásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával hozott, írásbeli határozatával dönt. A tag kizárására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben magatartásával, illetve a szervezet tevékenységével veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, vagy súlyosan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely az Alapszabály január 24.

6 Egyesület tekintélyét csorbítja, valamint a rendes tag a tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 6 hónapig felszólítás ellenére nem tesz eleget. Az érintett taggal szemben felmerült kizárási okról, a kizárási eljárás megindításáról a tagot az Elnökség írásban értesíti. Az eljárás során az érintett tagot meg kell hallgatni, a tag jogosult az ellene felhozott indokokat megismerni, nyilatkozatot, észrevételt tenni. Az indoklással ellátott határozatot írásba kell foglalni és ajánlott levélben közölni kell az érintett taggal. A határozattal szemben a tag a kézhezvételt követő 15 napon belül írásban az Elnökségnél benyújtott jogorvoslattal élhet az Egyesület Közgyűlése felé. A jogorvoslat módjáról és határidejéről a tagot a határozatban ki kell oktatni. A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés tényével. 4. A tagnyilvántartás: Az Egyesület Elnöksége a tagokról nyilvántartást vezet. Az Elnökség törli a nyilvántartásból az Egyesületből kilépő tagot, az elnökségi határozattal kizárt tagot, valamint az elhalálozott, illetve jogutód nélkül megszűnt tagot. 5. A tagok jogai: Valamennyi tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. A rendes tag választhat és választható az Egyesület szerveibe, amennyiben jogszabály nem zárja ki. A rendes tag jogosult az Egyesület közgyűlésén részt venni, ott tanácskozási jogot, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni. A rendes tag a közgyűlésen egy szavazattal rendelkezik. Az Egyesület tagja az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A pártoló, stratégiai támogató és a tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein, a közgyűlésen részt venni, indítványt és észrevételt tenni. A stratégiai támogató tag, a pártoló és tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület irányításában nem vesz részt. 6. A tagok kötelességei: Az Egyesület tagjai kötelesek az Alapszabályt betartani, az Egyesület közgyűlésének, ügyintéző és képviseleti szerveinek határozatait végrehajtani. Az Egyesület rendes tagjai kötelesek aktívan, tevékenyen részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában, feladatainak végrehajtásában. A rendes tag köteles a tagsági díjat megfizetni és az Egyesület vagyonát megóvni. A tagsági díj mértékét a Közgyűlés évente határozza meg. Az első évi tagdíj mértéke: Ft, melyet az alapító tagok az alakuló Alapszabály január 24.

7 közgyűlésen kötelesek befizetni. Az éves tagdíjat az erről szóló közgyűlési határozat közzétételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A pártoló, stratégiai támogató és tiszteletbeli tagokat tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. A tagokat terhelő általános kötelezettségeken túlmenően a tiszteletbeli tagok az Egyesület céljait segítő szakmai, közéleti munkájuk során kötelesek a tiszteletbeli tagsághoz méltó magatartást tanúsítani, és a stratégiai támogató tagok kötelesek a vállalt információt (know-how, kezelő technológia) szolgáltatni az Egyesület részére. 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés Elnökség IV. Az Egyesület szervezete 2. Az Egyesületnél felügyelő bizottság nem működik. Az Alapítók tudomásul veszik, hogy amennyiben az Egyesület éves bevétele Ft-ot meghaladja, a felügyelő bizottság létrehozása kötelező. 3. Az Egyesület régiós szervezetei illetve szakmai szervezetei: Az Egyesület szervezeti egységei: A régiós szervezetek (19 megye és Budapest vagy a 7 régió) Az Egyesület keretében a tagok legalább öt fő részvételével azonos tevékenységi területen működés ismérve alapján szakmai szervezeteket hozhatnak létre. (Pl: a kezelt hulladék fajtája szerint, vagy a hulladékhasznosításban betöltött szerep szerint) A régiós vagy szakmai szervezetek megalakulását az Elnökség részére be kell jelenteni. Tekintve, hogy az Egyesület tevékenysége az ország egész területére, és a hulladékhasznosítás valamennyi résztevékenységére kiterjed, és céljait országos hálózat kiépítésével kívánja megvalósítani, jelen Alapszabály az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 2. (4) bekezdése alapján biztosítja az Egyesület régiós, illetve szakmai szervezetei számára a jogi személyiség elnyerésének lehetőségét. A régiós vagy szakmai szervezet az alábbi feltételek teljesítése esetén nyilvánítható jogi személlyé a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával: rendelkezik önálló ügyintéző és képviseleti szervvel (régiós elnökség) rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) az Egyesület rendes tagjainak a száma az adott régió vagy szakágazat Alapszabály január 24.

8 területén legalább 10 fő. A régiós és szakmai szervezetek működésük szabályainak megállapítására szabályzatot, ügyrendet alkothatnak, mely nem állhat ellentétben az Egyesület Alapszabályával. Önálló szabályzat, ügyrend hiányában, illetve az abban nem szabályozott kérdésekben az Egyesület Alapszabályának rendelkezései irányadók. A régiós vagy szakmai szervezet jogi személlyé nyilvánítása esetében a Közgyűlés erről szóló döntésével a szervezet elnöke az Egyesület Elnökségének tagjává válik. 4. A Közgyűlés: Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A meghívóban fel kell tüntetni a Közgyűlés helyét és idejét, megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontokban megismételt közgyűlés időpontját. A meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A meghívót a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a tagok részére írásban meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a Közgyűlés helyéről és idejéről ugyancsak értesíteni kell. A közgyűlési meghívó írásbeli megküldésének minősül, ha az Elnökség a meghívót az Egyesület honlapján a fenti határidőben közzéteszi. A meghívót abban az esetben is közzé kell tenni, ha azt az elnökség a tagoknak közvetlenül megküldi. A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanarra a napra, de legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni. Az eredeti meghívó tartalmazza a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívását, időpontját és azt a figyelmezetést, hogy az eredeti napirendi pontok tekintetében a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlésen a rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés üléseit az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag vezeti. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a Közgyűlés tagjainak legalább 1/3-a indítványozza azt. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévőkre, a határozatképességre vonatkozó Alapszabály január 24.

9 adatokat, a közgyűlés tisztségviselőinek nevét, a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, valamint két közgyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott tag hitelesíti. 5. A Közgyűlés hatásköre: A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása; c) az évi költségvetés meghatározása; d) az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása; e) a tagsági díj megállapítása; f) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; g) az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása; h) döntés mindazon az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, a legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig megtartott közgyűlésen az általános határozathozatali szabályok szerint, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával történik. 6. Rendkívüli közgyűlés: Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: az Elnökség többségi határozata alapján; ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja; ha az Elnökség létszáma kettő főre csökken; az Elnökség tagsági jogviszonnyal kapcsolatos határozata ellen benyújtott jogorvoslat esetében; ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kezdeményezi, illetve ha azt a bíróság elrendeli; egyéb, az alapszabályban meghatározott esetekben. 7. A közgyűlés összehívható úgy is, hogy részközgyűléseket hív össze az elnökség, amennyiben egy-egy régióban a tagok létszáma a 25 főt meghaladja. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell összehívni. Részközgyűlések esetén a határozat az utolsó részközgyűlés után kerül megállapításra, és az egyesület honlapján történő közzététel napjával hatályos. Alapszabály január 24.

10 V. Az Egyesület tisztségviselői: 1. Az Elnökség: Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség az Alapszabály és a közgyűlés határozatainak megfelelően ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat, szervezi az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását. Az elnökség 3 tagból áll. Tagjai: az elnök és 2 további elnökségi tag. Az Elnökség tagjai az Egyesület tisztségviselői. Amennyiben az Egyesület szervezeti egységei a jelen Alapszabály IV.3. pontjában foglaltak szerint jogi személyiséget nyernek, úgy a jogi személlyé nyilvánított szervezeti egység vezetője az Elnökség tagjává válik a Közgyűlésnek a szervezeti egységet jogi személlyé nyilvánító döntésével. Ez esetben a jogi személlyé nyilvánított szervezeti egységek vezetőinek számára tekintettel az Alapszabálynak az Elnökség létszámára és összetételére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően módosítani kell. Az Elnökség tagjait az Egyesület rendes tagjai közül a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával 2 éves (24 hónap) időtartamra. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnökség tagjainak többsége csak alapító tag lehet. A mindenkori Elnököt a tagok az alapítók közül választják. Az Elnökség tagjainak megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha a titkos szavazást a tagok 1/3-a indítványozza. Ez esetben a titkos szavazást kötelező elrendelni. Az Egyesület Elnöksége üléseit szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően a napirendi pontok közlésével írásban hívja össze. Az Elnök a meghívót a fenti határidőben az Egyesület honlapján is közzéteszi. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki hallgatóságként részt vehet, az ülésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel. A nyilvánosság korlátozására, kizárására egyszerű szótöbbséggel hozott elnökségi határozattal csak személyiségi jogok védelme érdekében, vagy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek sérelme esetében kerület sor. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség a határozatairól nyilvántartást vezet. Megszűnik az elnökségi tagság: a megbízatás időtartamának lejártával; az elnökségi tag tagsági jogviszonyának megszűnésével; lemondással; Alapszabály január 24.

11 alapos indok esetén visszahívással. Alapos indoknak minősül különösen: az Egyesület céljainak alapvető veszélyeztetése; a tag terhére jogerős bírói ítélettel bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének megállapítása; az Egyesület rendezvényein, testületi ülésein rendzavarás; a tisztségével, az Egyesület céljaival összeférhetetlen, méltatlan magatartás tanúsítása, életmód folyatása. A visszahívásra az eset összes körülményét figyelembe vevő, indokolással ellátott közgyűlési határozat alapján kerülhet sor. Az Elnökség feladata és hatásköre: az Egyesület irányítása az Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban foglaltak szerint; a Közgyűlés előkészítése és összehívása; éves munkaprogram összeállítása; az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése; az Egyesület ügyintézési struktúrájának kialakítása, munkacsoportok, munkabizottságok létrehozása; döntés a tagfelvételről és a tagkizárásról; munkáltatói jogok gyakorlása az alkalmazottakkal szemben; döntés minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe. 2. Az Egyesület elnöke: Az Elnök az Egyesület legfőbb tisztségviselője. Az Elnök az elnökségi tagok közreműködésével irányítja és felügyeli az Egyesület tevékenységét. Az elnökségi ülések között az Alapszabály és az elnökségi határozatok keretei között önállóan jogosult eljárni az Elnökség nevében. Az Elnököt a Közgyűlés választja meg az elnökségi tagok közül. Az Elnök feladata és hatásköre: az elnökségi ülések összehívása a Közgyűlés előkészítése és összehívása; a közgyűlés és az elnökségi ülés vezetése; az egyesület képviselet; az Alapszabály és a hatályos rendelkezések, közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, felügyelete; aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása; döntés mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak közgyűlés, vagy az elnökség hatáskörébe. 3. Munkabizottságok Az Egyesület Elnöksége esetileg létrehozhat munkabizottságokat, melyek határozott időre és céllal jönnek létre. Feladatukat elvégezve, vagy a határidő lejártával megszűnnek. Megszűnés előtt az elnökségnek jelentést készítenek az elvégzett munkáról. Alapszabály január 24.

12 4. Az Egyesület képviselete, aláírási jog Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt az Egyesület Elnöke önállóan képviseli. Az Elnök akadályoztatása estén két elnökségi tag együttesen jogosult képviselni az egyesületet. Az Elnök az Egyesület nevében önálló aláírási joggal és az Egyesület bankszámlái felett önálló rendelkezési joggal bír. VI. Összeférhetetlenségi szabályok 1. Az Elnökség tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 2. A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a megszűnt közhasznú szervezet megszűnését követő kettő évig áll fenn. 4. Az Elnökség tagja, illetve az Egyesület egyéb vezető tisztségviselője írásban köteles tájékoztatni az Elnökséget arról a tényről, ha egyidejűleg más közhasznú szervezetben vezető tisztséget tölt be. Ezen tájékoztatást abban az esetben is meg kell adni, amennyiben az Egyesületnél vezető tisztséget már betöltő személyt más közhasznú szervezetnél választanak vezető tisztségviselővé. Alapszabály január 24.

13 VII. Az Egyesület működésének nyilvánossága Az Egyesület Elnöksége külön nyilvántartást vezet a Közgyűlés, az Elnökség határozatairól. A határozatokat szervezetenként elkülönítve, évente folyamatos sorszámmal ellátva kell nyilvántartani. A nyilvántartásban meg kell jelölni a határozat számát, a határozat tartalmát, a határozathozatal időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben ehhez az érdekeltek hozzájárulnak, és személyiségi jogaikat nem sérti, a nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozat-tervezeteket támogató, illetve ellenző tagok személyét is. A Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat a határozathozatalt követő 8 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel. A Közgyűlés, és az Elnökség határozatait, valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az Elnökség az Egyesület internetes honlapján bárki által hozzáférhetően közzéteszi. A határozatokba, illetve a határozatokról vezetett nyilvántartásba, valamint a testületi ülések jegyzőkönyveibe, illetve az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba az Egyesület székhelyén munkanapokon előzetes egyeztetés után bárki betekinthet. Az Egyesület működésének módját, rendjét az Egyesület internetes honlapján folyamatosan közzéteszi. Az Egyesület működéséről az Egyesület Elnöksége kérésre bárkinek köteles tájékoztatást, felvilágosítást adni. Az Egyesület szolgáltatásaiból nem csupán a tagjai részesülhetnek, szolgáltatásokat bárki igénybe veheti. A szolgáltatások igénybevételének feltételeit szolgáltatáscsoportonként megjelölve az Egyesület internetes honlapján közzéteszi. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról az Egyesület Elnöksége bárkinek köteles felvilágosítást adni. Amennyiben az Egyesület bármely szolgáltatás nyújtását pályázathoz köti, úgy a pályázat elbírálásának szempontjait előzetesen, a pályázat elbírálásáról szóló jegyzőkönyvet utólag internetes honlapján közzéteszi. Az Egyesület internetes honlapja útján folyamatosan tájékoztatást nyújt (székhelyén történő hirdetmény, illetve internetes honlapja útján) arról, hogy kinek, milyen szolgáltatást nyújtott. Alapszabály január 24.

14 1. Az Egyesület vagyona: VIII. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona Az Egyesület vagyonát elsősorban a tagsági díj, a természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai képezik. Az Egyesület induló vagyonát az Alapító tagok által befizetett tagdíj alkotja. Az Egyesület bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdasági tevékenységét csak oly formában végezheti, hogy az, az Egyesület számára korlátlan felelősséggel ne járjon. A gazdálkodása során elért eredményét az Egyesület nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 3. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Alapszabály január 24.

15 IX. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik: feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával; más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével; feloszlatásával; megszűnésének megállapításával. Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. X. Záró rendelkezések Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet. Az Egyesület közleményeit, hirdetményeit honlapján teszi közzé. Az Egyesület alapító tagjai az Alapszabálynak a bíróság felé történő benyújtásával egyidejűleg kérik az Egyesület közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvényt, az egyesülési jogról szóló évi II. törvényt, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényt kell alkalmazni. Budapest, január24. Garanadra Gyula elnök Az Egyesület a Fővárosi Bíróság 7.Pk /2010/1. számú végzése alapján megismételt alakuló közgyűlése../2011. (01/02) számú Határozatával az Egyesület Alapszabályát elfogadta. Az Alapszabályt szerkesztettem és ellenjegyezem: Dr. Nadray Katalin ügyvéd Alapszabály január 24.