A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI"

Átírás

1 DR. BOKROS ANDREA * A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI Az építményadó helye, szerepe az adórendszerben A helyi önkormányzat az államháztartás helyi szintjét alkotja, annak egyik alrendszere. Autonómiájának kiemelkedően fontos részét képezi az önkormányzatok gazdálkodási, pénzügyi önállósága. 1 A helyi önkormányzatok adóztatási joga az Alkotmányon 2 alapul, melynek törvényi kereteit a helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban Hatv.) határozza meg, mely szerint az önkormányzat szabadon dönthet arról, hogy a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó mértékét és a bevezetés időpontját. A helyi önkormányzatok tehát a törvényi keretek között széles körű döntési szabadsággal rendelkeznek a helyi adópolitika kialakításában. 3 A Hatv. felhatalmazza a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestületét (az önkormányzatokat) arra, hogy rendelettel a törvény által meghatározott adóalanyokra (magánszemélyek, jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése) és adótárgyak (ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, nem állandó lakosként való tartózkodás, és gazdasági tevékenység gyakorlása) után helyi adót vezessen be. A települési önkormányzatok tehát a törvényben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében jogosultak helyi adó bevezetésére és hatályon kívül helyezésére, valamint a már bevezetett adó akár év közbeni módosítására, ha ez az évközi módosítás a naptári éven belül nem súlyosbítja az adóalanyok adóterheit. A helyi adózás rendszere három fő elemre épül, nevezetesen a vagyoni típusú adókra, a kommunális adókra * I. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék, témavezető: Dr. Nagy Zoltán PhD egyetemi docens. 1 Dr. ERDŐS Éva Dr. NAGY Zoltán, Versenyvizsga Felsőszintű Oktatási Képzési Segédanyag, 4.3. Modul Gazdasági és pénzügyi ismeretek, KSZK Budapest, 2009, évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (1) bekezdés d) pont 3 Dr. NAGY Zoltán, A helyi önkormányzatok gazdálkodása és költségvetése, in: KÁROLYI Géza (szerk.), Gazdasági Közjog, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 2006,

2 34 BOKROS ANDREA és a helyi iparűzési adóra, így az önkormányzatok ötféle adó (építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó és helyi iparűzési adó) bevezetését rendelhetik el. A helyi adók szerepének kijelölése a mindenkori adópolitika része, 4 így az adómegállapítás szabadságát a jogalkotó különböző törvényi korlátok közé szorítja, így az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapíthatja meg az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximum figyelembe vételével. Kizárja az adótöbbszörözés lehetőségét azzal, hogy az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezheti az önkormányzat. Vagyoni típusú adók esetében az adót egységesen tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével határozhatja csak meg. EU jogharmonizációs követelmény a szabad verseny torzulásának elkerülése indokolta azt a Hatv. módosítást, melynek eredményeként az önkormányzatok január 1-jét követően a vállalkozókat terhelő adók megállapítása során nem gyakorolhatják a korlátlan kedvezményezési jogukat és december 31-ig köteles volt az önkormányzat jogalkotó szerve hatályon kívül helyezni adórendeletéből a vállalkozók számára biztosított kedvezményeket. További korlát az adómegállapítás tekintetében, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, (hasznos) alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak nyitvatartása alapján állapítható meg differenciált adómérték. Jelen cikkemben a vagyoni típusú helyi adók közül az építményadó sajátosságainak bemutatásán keresztül elemzem az adónem működtetése során felmerült jogértelmezési problémákat, bemutatva a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseit, valamint az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlatát is, figyelemmel arra, hogy ez a fajta adóztatás az önkormányzatok számára jogalkotói feladatok ellátását is jelenti, a helyi rendeletalkotás pedig a képviselő-testületek kizárólagos, másra át nem ruházható joga, mely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Zárásként elméleti lehetőséget vázolok a változtatás lehetőségeire, vizsgálva a változtatás szükségességét is. 4 VIGVÁRI András, Közpénzügyeink, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 162.

3 A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 35 Az adóalanyiság és az adókötelezettség szabályozási problémái Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A szabályozás elsődlegesen a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosultat nevesíti az adó alanyaként, mely jogok tekintetében a törvény tételes felsorolást ad, nevesíti a kezelői jogot, a vagyonkezelői jogot, a tartós földhasználatot, a haszonélvezet, a használat jogát ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználatot és a lakásbérletet. A bérleti jogot az ingatlan-nyilvántartási törvény nem nevesíti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok között, a Hatv. szerint azonban az építményadó alanya kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy lehet, így a Legfelsőbb Bíróság a bérleti jog tekintetében kimondta, hogy az nem vagyoni értékű jog, tehát a bérlő nem lehet a helyi adó alanya. 5 A Legfelsőbb Bíróság döntésében abban is állást foglalt 6, hogy az irányadó pénzügyi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az adóhatóság az adóalanyiság megállapítása során figyelembe vegye a haszonélvezeti jog terjedelmét, vagyis hogy a vagyoni jog jogosultja ténylegesen gyakorolja-e a jogát. Álláspontja szerint, ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az építményadó alanya, mivel törvény nem a vagyoni értékű jog tényleges gyakorlásához, hanem a vagyoni értékű jog gyakorlására való jogosultsághoz fűz joghatást. Vagyoni értékű jog jogosított hiányában az ingatlan tulajdonosa az adóalany, a Hatv. az értelmező rendelkezések között 7 adja meg a tulajdonos fogalmát, melynek első mondata szerint az ingatlan tulajdonosa fő szabály szerint az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Tehát adójogi szempontból az építményadó alanyiságnál az ingatlannyilvántartás szerinti év első napján fennálló állapotból kell kiindulni, így az adójogi jogviszonyok többségében egyértelműen megállapítható a fizetésre kötelezettek köre. 5 KGD BH Hatv pont

4 36 BOKROS ANDREA A definíció második mondata szerint, amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A tulajdonos-fogalom második fordulata már nemcsak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonost tekinti az építményadó alanyának, hanem azt is, aki tulajdonjog átruházására irányuló szerződést kötött, és ezt az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta (melynek tényét a földhivatal széljegyezte). A Hatv. tehát a potenciális tulajdonost is az építményadó alanyának tekinti. E szabályozás teljes összhangot mutat az ingatlan-nyilvántartási szabályozással. A Bírósági Határozatok évi 2. számában jelent meg a 18/2010. (XI. 8.) KK vélemény, mely rámutat arra, hogy az ingatlannyilvántartási (korábban telekkönyvi) jogunknak több mint százötven éve változatlan elve, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése konstitutív, valamint a bejegyzési kérelem benyújtásának (iktatásának) időpontjára visszaható (ex tunc) hatályú. Ez az elv érvényesült az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi 31. törvényerejű rendelet előírásaiban, és ezt tartalmazzák a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény előírásai is. 8 A bejegyzéshez fűződő joghatály beálltát (vagyis a bejegyzés ranghelyét és ezzel az egyes bejegyzések rangsorát is) tehát nem a bejegyző határozat időpontja, hanem a bejegyzési kérelem iktatásának, vagyis a széljegyzésnek az időpontja határozza meg. A széljegy tehát nem csupán az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, hanem annak időpontja lesz a tulajdonjog keletkezésének az időpontja is. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete 9 a tulajdonjog fenntartással történő eladás esetén is az ex tunc hatályú szabályozás elvét követi, mivel a tulajdonjog megszerzésekor a vevő tulajdonjoga az eredeti feljegyzés rangsorában kerül bejegyzésre, figyelemmel arra, hogy a tulajdonjog fenntartása nem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, az csak a tulajdonjog átszállását köti feltételekhez. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben 10 a tulajdonjog fenntartással történő eladás esetén úgy foglalt állást, hogy az építményadó fizetési kötelezettség független attól, hogy a teljes vételár kifizetésére, illetve az évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (továbbiakban: Inytv.) 3. (2) bekezdés, 7. (1) bekezdés, 44. (1) bekezdés és 48. (1) bekezdés 9 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 32. (3) bekezdés 10 KGD és EBH

5 A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 37 eladó részéről a bejegyzési nyilatkozatra csak később kerül majd sor, a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés széljegyzésével a szerző félnek, a potenciális tulajdonosnak építményadó kötelezettsége keletkezik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény december 1-jével beiktatott 17. (3) bekezdése szerint tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye jegyezhető fel az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a tulajdonjog bejegyzési engedélyt) történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbe adás esetében is. Ebből következően, ha a zárt végű pénzügyi lízingszerződést nyújtanak be az ingatlanügyi hatósághoz, s e hatóság a lízingbe vevő tulajdonjog fenntartással történő szerzésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzi, akkor a lízingbe vevő a Hatv. alkalmazásában tulajdonosnak tekintendő, így a széljegyre vételt követő év (első alkalommal 2011.) január 1-jétől az építményadó alanyának tekintendő. A lízingbevevő adóalanyisága (adójogviszonya) független attól, hogy a lízingbeadó a tulajdonjog bejegyzést lehetővé tevő nyilatkozatot csak a futamidő végén adja meg, s az ingatlanügyi hatóság csak ezt követően vezeti át a tulajdonszerzését az ingatlan-nyilvántartáson. Egyéb lízingszerződés például operatív lízingbe vevője azonban továbbra sem jegyezhető fel az ingatlan-nyilvántartásba, ezért e lízingszerződés lízingbe adója (tulajdonosi minőségére tekintettel) változatlanul adóalany marad, kivéve, ha magánjogi kontraktusban a lízingbe vevő javára ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető használati jogot alapít, s az arra vonatkozó kérelmet a tárgyévet megelőző évben az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják. A tulajdonos definíció harmadik mondata szerint újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Ezen jogi norma azokra az esetekre tartalmaz szabályozást, amikor a polgári jogi tulajdonszerzés megelőzi az adótárgy létét, a tárgyi adókötelezettség fennállását. E tekintetben a tulajdonos-fogalom ezen mondata a tulajdon-átruházás esetének speciális a második mondat továbbfejlesztett szabálya. Figyelemmel arra, hogy az építményadó

6 38 BOKROS ANDREA tárgyi adó, így az adóalanyiság időben nem előzheti meg a tárgyi adókötelezettség keletkezését. 11 Az adóalanyiság szabályozása az újonnan létrehozott épületek esetében különösen az ingatlanforgalmazási célú lakásépítések esetén sérelmes az építő vállalkozók számára, amikor a használatba vételi engedély jogerőre emelkedéséig nem tudják értékesíteni a felépített ingatlant, így a lakás rendeltetésű ingatlanok esetében is melyre egyébként az önkormányzatok a magánszemélyek számára a legtöbb esetben adómentességet biztosítanak építményadó kötelezettség keletkezik. A Legfelsőbb Bíróság döntésében 12 hasonló tényállás mellett megállapította a tulajdonosként bejegyzett építő-vállalkozó adóalanyiságát és fizetési kötelezettségét és úgy foglalt állást, hogy építményadó alóli mentesség nem illeti meg, mert egy vállalkozás esetén eleve adottnak tekintendő, hogy a tulajdonában lévő épület, épületrész az üzleti célját szolgálja. A tulajdonos definíció negyedik mondata az egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) vonatkozó szabályait jelöli meg irányadónak. Így öröklés esetén, figyelemmel arra, hogy a Ptk.-ban ipso iure öröklés került szabályozásra, tehát a hagyaték a törvény erejénél fogva minden további jognyilatkozat nélkül átszáll az örökösre az örökhagyó halálakor, az ingatlan-tulajdont szerző örökös adójogviszonya a halál bekövetkeztével keletkezik, még akkor is, ha a tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba csak később kerül bejegyzésre. Ki kell emelni, hogy az év elejei ingatlan-nyilvántartási állapot mindenképp meghatározza az építményadó-alanyi státust. Nem változtat az adóalany személyén az a körülmény sem, ha a későbbiekben akár a felek megállapodása (szerződés felbontása, elállás a szerződéstől), akár a bíróság döntése nyomán olyan helyzet áll elő, hogy az adott évre az eredeti állapot helyreállítása eredményeként ismét a korábbi tulajdonost kell tulajdonosnak tekinteni. Az adóalanyiság mindig a tárgyév első napján érvényesen fennálló ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődik, ezen állapot későbbi érvénytelenítése, s annak eredményeként a tulajdoni viszonyok visszamenőleges átrendeződése az építményadó-alanyiság meghatározása tekintetében semmilyen relevanciával nem bír. Az építményadóban az adóalanyiság, illetve az adókötelezettség kérdését a Hatv. egyértelműen és teljes körűen szabályozza, nem tartalmaz 11 Dr. KOVÁCS Attila, Önkormányzati kezelésű adók napi gyakorlatát segítő támpontok adózók és adóhatóságok számára, Adó Szaklap, 2009/12. sz Kfv.V /2010/5. számú ítélet

7 A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 39 rendelkezést arra, hogy az adóalanyiságban változást generálna az, ha az adott időpontban statikus ingatlan-nyilvántartási állapot a későbbiekben visszamenőleges hatállyal változna, tehát az utólagos állapot-visszaállítás legfeljebb a felek egymás közti elszámolási viszonyát érintheti. Ha egy közjogi jogviszonyt törvény egyértelműen meghatároz, attól eltérést kifejezetten nem engedve, akkor nincs jelentősége annak, hogy a magánjogi jogviszony miként alakul. 13 Az ún. tárgyi adó kötelezettség a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre terjed ki. Az adókötelezettség az építmény minden helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Az adókötelezettség az építmény használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedélyének jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik, és az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Amennyiben az építmény megszűnése az év első felében következik be, az a második félévre megszünteti az adókötelezettséget. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. A használat szünetelése az adókötelezettség fennállását nem befolyásolja. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, 14 hogy az építmények akkor is a vállalkozás célját szolgálják, ha azt a vállalkozó műszaki vagy egyéb okból nem tudja hasznosítani. Az építményadó alapjának megállapítása során a Legfelsőbb Bíróság 15 álláspontja szerint a Hatv. értelmező rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak, ugyanis az adójogi jogviszonyra nézve ezek határozzák meg az építmény, épület és a hasznos alapterület fogalmát, tehát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIIII. törvény (Étv.) rendelkezései nem vehetők figyelembe. Épületnek minősül az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. E törvényhely szerint nem csupán akkor lehet építményadó alapjának tekinteni az önálló építményösszességet, ha az megfelel az építésügyi 13 Dr. KOVÁCS Attila, Az önkormányzati adóigazgatás napi gyakorlatát segítő támpontok, Adó Szaklap, 2010/11. szám KGD Kfv.I /2006/14. számú ítélet

8 40 BOKROS ANDREA jogszabályok szerinti használatbavételi engedély kiadása szerinti feltételének és nem előírás az sem, hogy az adóalany az érintett épületeket használja. Az a körülmény, hogy az adott épületekre nem adtak ki használatbavételi engedélyt, nem keverhető össze a használhatóság feltételeivel, mivel ezen utóbbiak objektív feltételek, s nem függenek össze a hatósági engedéllyel. A Hatv. szabályozásából következően az adókötelezettség megszűnését csak a korábban adókötelessé vált adótárgy lebontása vagy megsemmisülése eredményezheti, ami azt jelenti, hogy a műszaki szempontból nem tökéletes állapotú építmény adóköteles. Kizárólag azok az épületek nem minősíthetők adókötelesnek, amelyek műszaki állapotuknál fogva már a környező külső tértől való elhatárolást sem biztosítják, mivel ez jelenti a használat feltételeinek hiányát is. A használat megszüntetése vagy szüneteltetése az adókötelezettség alól nem mentesít. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletében 16 még abban a kérdésben is állást foglalt, hogy az adóalapot nem az ingatlannyilvántartásban foglalt térmérték szerint kell megállapítani, mely körülmény nem változtat az ingatlan-nyilvántartás közhitelűségén. A megyei bíróság szakkérdésnek tekintette annak meghatározását, hogy az egyes épületek műszaki állapotuknál fogva megfelelnek-e a Hatv. épületépítmény fogalmának, illetőleg milyen mértékű az adóköteles alapterület. Ha a tetőszerkezet, a födém vagy az oldalfal azért hiányzik, mert az épületet felújítják (éven túli felújítás esetén is) az épület adótárgy jellege változatlan, az adókötelezettség fennáll. 17 Az Alkotmánybíróság önkormányzati adórendelet utólagos normakontrollja során kimondta, 18 hogy az adó alanya, az adó tárgya tekintetében nincs lehetőség a Hatv. szabályozásától való eltérésre. Az építményadó megfizetésére kötelezettek körét nem lehet a Hatv-vel ellentétesen szabályozni, tehát jogtechnikailag adórendeleti mentesség, kedvezmény beiktatásával biztosítható az adófizetésre kötelezettek körének szűkítése. Az adóalap és az adómérték meghatározásának problémái Az adó alapjának meghatározása az önkormányzat döntése alapján vagy az építmény m 2 -ben megállapított ún. hasznos alapterülete, vagy az K /2004/44.számú ítélet 17 Dr. KOVÁCS Attila, Az önkormányzati adóigazgatás néhány aktuális kérdése, Adó Szaklap, 2005/11. sz /2000. (XII. 18.) AB határozat

9 A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 41 építmény korrigált forgalmi értéke, ami az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték nevezetesen az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhető 50%-ának felel meg. Mindkét adómegállapítási mód rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, ezek együttes mérlegelésével döntheti el az önkormányzat azt, hogy melyik lehetőségek választja. A tételes összegben történő adómegállapítás egyszerűbb, a hagyományoknak jobban megfelelő, ugyanakkor az ingatlan valós értékének követésére és az értékarányos adóztatására korlátozott lehetőséget kínál. A forgalmi érték figyelembevételével történő adóztatás körültekintőbb szakmai előkészítést és rendszeres karbantartást igényel, de a piaci követelményeknek megfelelő, s egyben időtálló adóztatási módszert jelent január 1-jei hatálybalépéssel a Hatv. újraszabályozza többek között a kiegészítő helyiség és a hasznos alapterület 19 fogalmát. Kiegészítő helyiségként a lakáshoz tartozó pincét és padlást nevesíti, új fogalomként határozza meg a törvény a lakáshoz tartozó melléképület, melléképületrész fogalmát, mely lényegében a lakáshoz tartozó tárolóépületeket, tároló-helyiségeket foglalja magában, ha azok nem képezik a lakás részét és huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgálnak. A kiegészítő helyiség és a lakáshoz kapcsolódó melléképület, melléképületrész területét nem kell a hasznos alapterületbe számítani, azaz ezen terület után nem kell építményadót fizetni, ugyanakkor rögzítésre került az is, hogy nem tekinthető kiegészítő helyiségnek vagy melléképületnek, melléképületrésznek a gépjárműtároló. A Hatv. meghatározza az építményadó felső határát, mely a négyzetméterben történő, tételes adómegállapítás esetén a évben Ft/m 2, azonban a Hatv. 6. c) pontjának január 1-jén életbe lépett módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat ettől a felső mértéktől az infláció követésével eltérjen, tehát a tételes módon meghatározott építményadónak a törvényben meghatározott felső határa 19 Hatv pont: A teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.

10 42 BOKROS ANDREA jelenleg nem azonos az adómaximummal, mely a évben 1.580,- Ft/m 2. A korrigált forgalmi érték szerinti adóalap megállapításnál pedig a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a az adó évi mértékének felső határa. A törvény tehát település kategóriáktól függetlenül tartalmaz egy egységes felső határérték megjelölést és az önkormányzatok joga, s egyben felelőssége, hogy saját településének sajátosságaira, valamint az adóalanyok (magánszemélyek, gazdálkodók) teherviselő képességére figyelemmel szabályozza az adó mértékét, a kedvezményekkel és mentességekkel együtt. Az adó alapjával és mértékével összefüggésben jelentős számú Alkotmánybírósági döntés született. Egyik települési önkormányzat az építményadó mértékét nem egységesen, hanem övezeti besorolás alapján eltérő adómértékkel szabályozta, az Alkotmánybíróság a helyi rendelettel összefüggésben arra a következtetésre jutott 20, hogy az indítványozók által sérelmezett övezeti besorolási-szabály az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésével 21 nem áll ellentétben. Az ingatlanok értékét befolyásolja, hogy azok az ország mely részén találhatóak, továbbá az országon belüli elhelyezkedésen túl befolyásolja az ingatlannak az adott településen belüli helye is. Minden településnek van frekventált és kevésbé frekventált területe, amelyen az ingatlanok értéke akár azonos terv alapján készült építmények forgalmi értéke is különbözik a fekvés szerinti hely függvényében. Az arányos közteherviselés elve érvényesítésének egyik megnyilvánulási formája lehet a frekventált és kevésbé frekventált területek szerinti eltérő mértékű adómegállapítás. Az építményadó mértékének megállapításánál, ahol az építmény alapterülete az adóalap, ott (a Hatv. 6. c) pontjában meghatározott) helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. Az Alkotmánybíróság korábbi eljárásában sem találta alkotmányellenesnek az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást, ahol a településen fizetendő építményadó mértékét az önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciáltan állapította meg az önkormányzat /2007. (VII. 3.) AB határozat 21 Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni /B/2005. AB határozat

11 A HELYI ÉPÍTMÉNYADÓ MŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 43 Az Alkotmánybíróság az ingatlanadó mértékét akkor minősítette alkotmányellenesnek, 23 amikor az önkormányzat az adó mértékét a Hatv.- ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg, mivel ebben az esetben az önkormányzat az adó mértékének a törvényi adómaximumban való megállapításával ugyan formálisan eleget tesz a Hatv-ben foglalt tételes előírásnak, de mellőzte a Hatv. 6. c) pontja szerinti kötelező mérlegelési követelményeket, és ezzel megsértette az Alkotmányban szabályozott arányos közteherviselés követelményét is. Azokban az esetekben azonban, amelyekben az önkormányzat ugyan nem differenciált, de az adó mértékét nem az adómaximumban határozta meg, az Alkotmány sérelmét nem állapította meg. 24 Az Alkotmánybíróság több döntésében is kimondta, 25 hogy nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely valamely adó mértékét tételesen meghatározott összegben állapítja meg. Az Alkotmány ugyanis állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét, és a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében egyedül azt az általános követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak. A közterhekhez való hozzájárulási kötelezettségnek közvetlen összefüggésben kell állnia, arányosnak kell lennie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyaival, helyzetével. Ebből az általános követelményből a jogalkotónak azonban nem származik kötelezettsége arra, hogy minden egyes adó megállapítása során az adó mértékét, az adó tárgyaként megállapított jövedelem vagy vagyon nagyságától, illetőleg értékétől függően, differenciáltan, azzal arányosan kell szabályoznia. Említést érdemel a Hatv évre tervezett módosítása, mely lehetővé tette volna azt is, hogy az adó alapja az építmény számított értéke legyen. A módosítás indoka egyrészt az volt, hogy a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás nem működik mindösszesen 4 település alkalmazta, másrészt ezzel lehetőség nyílik az igazságosabb, értékarányos ingatlan-adóztatásra azzal, hogy jogszabály rögzít egy olyan módszertant, mely az ingatlanok értékének adóztatási célú, tömeges, vitathatatlan, egyszerű, olcsó és áttekinthető meghatározására alkalmas. 26 Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a szabályozást /2001. (VI. 29.) AB határozat /B/2000. AB határozat, 441/B/2005. AB határozat 25 66/B/1992. AB határozat, 544/B/1998. AB határozat, 956/B/1998. AB határozat, 55/2008. (IV. 24.) AB határozat évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról indokolás /2008. (XII. 17.) AB határozat

12 44 BOKROS ANDREA A számított érték meghatározásának törvényi menete szerint az Országgyűlés törvényben meghatározza, hogy az ország egyes megyéiben és a fővárosi kerületekben legalább mennyit és legfeljebb mennyit érnek az ingatlanok, azaz megállapítja a számított érték alsó és felső forgalmi értékhatárait, az egyes ingatlanfajták minimális és maximális négyzetméterértékének rögzítésével. Ezek a törvényben rögzített forgalmi értékek szolgálnak a helyi önkormányzati rendelet alapjául, keretéül. Az önkormányzat jegyzője mint önkormányzati adóhatóság megkeresheti (de nem kötelessége) a vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot, annak érdekében, hogy a települési átlagértékek meghatározásáról és az esetleges értékövezetek kialakításáról szóló rendeletet előkészítse. A megkeresett adóhatóság ingatlanfajtánként közli a megelőző 18 hónapban a településen visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ügyletek tárgyát képező ingatlanok valamennyi általa ismert adatát. (Ha a településen bizonyos ingatlanfajtára nézve a megkeresés előtti 18 hónapban visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ingatlanszerzés nem történt, akkor az adóhatóság a hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyok alapján jellemző négyzetméterenkénti forgalmi értékadatot közöl.) Ha a jegyző nem kereste meg az adóhatóságot, akkor a saját nyilvántartása alapján készíti el a javaslatát a rendelethez. Az önkormányzat a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között ingatlanfajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértéket állapítja meg a helyben kialakult értékviszonyokra figyelemmel. Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket köteles kijelölni és ezekben a külön értékövezetekben állapítja meg ingatlanfajtánként a településrészi átlagértékeket. Az önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati adóhatóság az ingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával adótárgyanként külön-külön kiszámítja az épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterületére, illetve a telek adóköteles alapterületére vetített alapértéket. Az átlagértékből, mint alapértékből az úgynevezett korrekciós tényezők melyek törvényben rögzítettek hatására alakul ki az adótárgy végleges számított értéke. A folyamat lezárásaképpen az adóalany bevallása alapján az adóhatóság kivetéssel (adóhatósági határozattal) megállapítja a konkrét adófizetési kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság a szabályozás áttekintése után azt állapította meg, hogy a szabályozás sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét. Egyrészt azáltal, hogy az egyes ingatlantulajdonosok egyedi adókötelezettségének fennállását és az adókötelezettség konkrét alapját és mértékét a törvények felhatalmazása alapján olyan jogszabály

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.)

ÉPÍTMÉNYADÓ. 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.) ÉPÍTMÉNYADÓ Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban:

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 26/2011. (XII. 16.) rendelettel módosított 19/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete az építményadóról Az Alkotmány 44/A. (1) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

14/2004. (IV. 30) ÖK. számú rendelete. az építményadóról

14/2004. (IV. 30) ÖK. számú rendelete. az építményadóról Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (IV. 30) ÖK. számú rendelete az építményadóról (egységes szerkezetben a módosítására kiadott 30/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú, és 42/2004. (XII.

Részletesebben

Bevezető rész. Általános rendelkezések

Bevezető rész. Általános rendelkezések Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2005. (XI. 30.) sz. rendelete az építményadóról a 2/2012. (I. 26.) számú módosítással egységes szerkezetben Bevezető rész A helyi adókról szóló

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYADÓ BEVALLÁS A nem lakás céljára szolgáló építmény építményadó megállapításához ( az adó alapja az építmény hasznos alapterülete)

ÉPÍTMÉNYADÓ BEVALLÁS A nem lakás céljára szolgáló építmény építményadó megállapításához ( az adó alapja az építmény hasznos alapterülete) Benyújtandó: Szalkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala 6086 Szalkszentmárton Jókai u. 2. ÉPÍTMÉNYADÓ BEVALLÁS A nem lakás céljára szolgáló építmény építményadó megállapításához ( az adó alapja az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E Az építmény- és telekadóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Az 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben -

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az építmény- és telekadóról (t e r v e z e t) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a. magánszemélyek kommunális adójáról

Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a. magánszemélyek kommunális adójáról Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 2 Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Általános

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008.(III.27.) számú rendelete ( az idegenforgalmi adóról szóló

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL Hort Község Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 53/2002.(XII.13.) Kgy. rendelete az építményadóról. (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 53/2002.(XII.13.) Kgy. rendelete az építményadóról. (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 53/2002.(XII.13.) Kgy. rendelete az építményadóról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló módosított - 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XII. 14.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XII. 14.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról a módosításáról szóló 2/2011. (I. 25.) rendelettel egységes szerkezetben Kőröshegy Község

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ

A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ 20/2004.(V.3.) RENDELETÉNEK A 16/2007.(XI. 01.) RENDELETTEL, A 24/2007.(XII. 20.) RENDELETTEL, A 26/2008.(XI. 27.) RENDELETTEL,

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

II. fejezet Vagyoni típusú adók

II. fejezet Vagyoni típusú adók Cserkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának helyi adókról szóló 58/2002. (XII.27.) számú rendelete

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (XI.29.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (XI.29.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (XI.29.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának 17/2004.

Részletesebben

Ügytípus: Építményadó

Ügytípus: Építményadó Ügytípus: Építményadó Eljáró belső szervezeti egység: Adóügyi Osztály Illetékességi terület: Szolnok város közigazgatási területe Az ügyintézéshez szükséges és honlapról letölthető dokumentumok, nyomtatványok:

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE ÉS JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. novemberi ülésére

Részletesebben

BÁLVÁNYOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(XII. 15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL

BÁLVÁNYOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(XII. 15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL BÁLVÁNYOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(XII. 15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Bálványos Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Körjegyzőség 8296 Monostorapáti, Petőfi u. 123.123123. BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról

Körjegyzőség 8296 Monostorapáti, Petőfi u. 123.123123. BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Körjegyzőség 8296 Monostorapáti, Petőfi u. 123.123123. BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Telefon: 87/435-055 (Benyújtandó a Kapolcs önkormányzat adóhatóságához, helyrajzi számonként külön-külön

Részletesebben

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Benyújtandó Múcsony Nagyközség Önkormányzata Adóhatóságához (helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani) I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott

Részletesebben

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat. 55/2008. (XI. 06.) sz. önk. rendelete

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat. 55/2008. (XI. 06.) sz. önk. rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2008. november 6. Dr. Xantus Judit Jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 55/2008. (XI. 06.) sz. önk. rendelete az építményadóról

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Tisztelt Kazincbarcikai Lakosok!

Tisztelt Kazincbarcikai Lakosok! Tisztelt Kazincbarcikai Lakosok! Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27-én tárgyalta a helyi adókról szóló rendeleteket. Iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója,

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Építményadó bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Építményadó bevalláshoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.), AZ 50/2010. (XI. 2.) ÉS AZ 57/2010. (XII. 17.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben) Csávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.), AZ 50/2010. (XI. 2.) AZ 57/2010. (XII. 17.) ÉS AZ 1/2011. (I. 31.) RENDELETTEL

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Az 1991. évi XXIV. törvénnyel, az 1992. évi LXXVI. törvénnyel, valamint az 1995. évi XCVIII. törvénnyel

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is jogszerű

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is jogszerű Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I. 26.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adója 2012. adóévre vonatkozó mértékének meghatározásáról Budapest

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete A helyi adókról (egységes szerkezetben)

Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete A helyi adókról (egységes szerkezetben) Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete A helyi adókról (egységes szerkezetben) Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

az építményadóról és telekadóról

az építményadóról és telekadóról Újhartyán Község Önkormányzatának 9/2005.(VII.01.) sz. RENDELETE az építményadóról és telekadóról szóló 16/2004.(XII. 16.) sz. rendelet módosításáról Egységes szerkezetbe az építményadóról és telekadóról

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.

Részletesebben

PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L

PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L Pusztaszemes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

BEVALLÁS. Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni a kitöltési útmutatót!

BEVALLÁS. Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni a kitöltési útmutatót! Almásfüzitő Község Polgármesteri Hivatala 2932 Almásfüzitő Petőfi tér 7. Tel.: 34/348-251/3-as mellék BEVALLÁS Az építményadó megállapításához (Kérjük, hogy a bevallás elkészítése előtt szíveskedjék elolvasni

Részletesebben

I. fejezet. Építményadó

I. fejezet. Építményadó A Visegrádi Önkormányzat 22/2005. (XII. 16.) ör. rendelete a helyi adókról [egységes szerkezetben a *6/2006. (II. 23.), **17/2006. (XII. 1.), 12/207 (XI.22.), 15/2007 (XII.13.), a 16/2008 (XI.27.), valamint

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2011/2012. Hatálya Hazai települési önkormányzatok adókivetési jogát szabályozza A törvény meghatározza, milyen adókat vethetnek ki nem kötelezően az önkormányzatok,

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je ~~)G. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a telekadóról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Új, évi adórendelet Harkány. Tervezett részletes indokolás

Új, évi adórendelet Harkány. Tervezett részletes indokolás Új, 2016. évi adórendelet Harkány Tervezett részletes indokolás 1. -2. A rendelet hatályát és a bevezetett (korábbi adórendeletben is szerepl, 2014. évben alkalmazott) helyi adófajtákat sorolja fel. Az

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2011. (XII.20.) számú rendelete a helyi adókról

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2011. (XII.20.) számú rendelete a helyi adókról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2011. (XII.20.) számú rendelete a helyi adókról Nagykovácsi Nagyközség Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

Részletesebben

Saldo Zrt. szerzői jogvédelem alatt

Saldo Zrt. szerzői jogvédelem alatt ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Dr. Heizer-Kiss Zsófia Kanyó Lóránd A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ JOGMAGYARÁZATA 2014 Budapest, 2014 TARTALOM 1. A HELYI ADÓK JELLEMZŐI, A HELYI ADÓK RENDSZERE...................7 1.1

Részletesebben

Építmény utáni idegenforgalmi adó megállapításának ügyintézése.

Építmény utáni idegenforgalmi adó megállapításának ügyintézése. Építmény utáni idegenforgalmi adó megállapításának ügyintézése Ügyintéző: DrPásztor Istvánné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adócsoport, 4 sz Iroda Fadd, Dózsa György u 12 Ügyfélfogadás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához 2. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tárgy: helyi adók. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. Tárgy: helyi adók. Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Tárgy: helyi adók Tisztelt Képviselő-testület! A Veszprém Megyei Kormányhivatal az illetékességi területén lévő települési önkormányzatok hatályos adórendeleteit felülvizsgálta, melynek során

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

I. FEJEZET. Általános rendelkezések

I. FEJEZET. Általános rendelkezések Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2007. (XI.22.) Ör. sz. rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben a módosító 36/2007. (XII. 13.); 17/2009. (XI.26.), 27/2009. (XII.17.),

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 24/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelete a helyi építményadóról 1

Gyál Város Önkormányzatának 24/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelete a helyi építményadóról 1 Gyál Város Önkormányzatának 24/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelete a helyi építményadóról 1 Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e

Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL - HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.) 2, AZ 50/2010. (XI. 2.) 3, AZ 57/2010. (XII. 17.) 4, AZ 1/2011. (I. 31.) 5, A

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

BEVALLÁS az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében

BEVALLÁS az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében Tiszasüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 5061 Tiszasüly, Kiséri út 21. Tel.: 56/497-000, fax: 56/497-019 BEVALLÁS az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében FŐLAP (Helyrajzi

Részletesebben

ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE. a helyi adókról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE. a helyi adókról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE a helyi adókról Adony Város Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. (1) bek., 5.

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadóról szóló 40/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása

ELŐTERJESZTÉS. Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadóról szóló 40/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendeletének módosítása Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 114/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Budapest Főváros IX. Kerület

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a helyi adóval kapcsolatos szabályokról

TÁJÉKOZTATÓ a helyi adóval kapcsolatos szabályokról TÁJÉKOZTATÓ a helyi adóval kapcsolatos szabályokról a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, és Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése

Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése Ügyintéző: Otoltics Gyuláné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adó Iroda Fadd, Dózsa György utca 12 Ügyfélfogadás

Részletesebben

Békás község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. rendelet-tervezete a telekadóról

Békás község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. rendelet-tervezete a telekadóról Békás község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. rendelet-tervezete a telekadóról Békás község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. (1) bekezdésében,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben a 26/2010.(XII.30.) rendelettel) 1. AZ ADÓ BEVEZETÉSE 1. A helyi

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben