ZALA MEGYE NÉPHAGYOMÁNYAI, NÉPSZOKÁSAI
|
|
- Krisztina Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZALA MEGYE NÉPHAGYOMÁNYAI, NÉPSZOKÁSAI Zala megye históriájából is tudjuk, a helynevek is igazolták, hogy honfoglaló őseink jelentősebb szláv lakosságot találtak itt. Tőlük nemcsak újfajta életmódot, hanem azzal kapcsolatos közszavakat, számos földrajzi nevet is átvettek. Ugyancsak a helynevek tanúsítják, hogy a magyar államiság első századaiban, az addig javarészt lakatlan gyepűvonal területén sokféle nemzetiségű lakosság települt le, vagy külhonból ideérkezett urak kapták birtokul : Besenyő, Csehi, Horváti, Lengyel, Lenti - Németi, Alibánfa (Iva), Neszele stb. A kezdetben vegyes lakosság aztán összeolvadt, átvette a magyar nyelvet és kultúrát, bizonyára színesítve, gazdagítva is azt. Területünk a XVII. században a török-magyar harcok állandó színterévé alakult ban Kanizsa oszmán zászló alá került, közigazgatási központtá is fejlődött. Ezalatt Egerszeg a Dél-Nyugat-Dunántúl magyar védelmének központjává lett. A köztük elterülő félszáz kilométeres sáv sokat szenvedett ugyan, de nem lett pusztasággá. A falvak lakossága a félreesőbb, így védettebb völgyekbe, az erdők, mocsarak oltalmába húzódott, s ott vészelte át a nehéz évtizedeket. A XVIII. század második harmadában itt is szükség volt a lakosság számának külső forrásokból történő növelésére, a betelepítésre. Elsősorban az északi, védettebb részekről, Vas, Sopron, Mosón megyéből érkeztek sokan. Kanizsára, annak környékére horvátok húzódtak fel a túlnépesedett Muraközből Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Szépeinek, Tűrje, Csács, a Balaton-felvidék több faluhelyére az új földesurak németeket telepítettek, elszórtan szlovén csoportok is érkeztek, s találtak új hazát pl. Barlahidán. E jövevények egy ideig őrizték nyelvüket, aztán fokozatosan beolvadtak a környező falvak rendjébe, legfeljebb vallásukat, szokásaik egy részét, viseletüket, díszítőművészetük néhány motívumát őrizték meg a közelmúltig. Kivételt képeznek a Mura melletti horvátok, akik a muraköziekkel szoros kapcsolatukat megőrizve nyelvüket mindmáig, viseletük számos elemét a század közepéig megtartották. Megyénk néprajzi sajátosságainak alakulását a XVIII. század közepétől tudjuk követni. A megfigyelhető különbségek mégsem elsősorban az etnikai hagyományokkal, hanem az életmód táj meghatározta eltéréseivel, valamint a gazdasági, társadalmi, piaci változásokkal magyarázhatók. Zala néprajzi képe is a XIX. század második felében volt a legárnyaltabb. Ez időre már megerősödtek az egyenlőtlen fejlődésből, a differenciált piaci, értékesítési viszonyokból eredő különbségek, s még csak első jelei mutatkoztak a gyáripar, a városiasodás, a megnövekedett társadalmi mobilitás következtében megfigyelhető kiegyenlítődésnek. Leginkább szembetűnő volt az elzártabb, sok-sok archaikus vonást őrző, javarészt önellátó Göcsej és Hetes, valamint a piacra termelő, a városi hatásokat erőteljesen átvevő Dél-kelet Zala és a Balaton-felvidék különbsége. Az eltérést nemcsak a néprajzi leírások, hanem a vármegye főorvosának a XIX. század közepén kelt jelentése is tartalmazza. E szerint a lendvai járás és Göcsej lakói betegesebbek, rövidebb életűek, mint a Kanizsa táján, vagy a Balaton környékén élők. A századfordulón azonban már mindenütt észlelhető volt az életforma módosulása, s ez felvetette az eltűnő régi megmentésének igényét, s megindult a múzeumi gyűjtés is. Ekkoriban kezdték meg a sümegi és a keszthelyi múzeum szervezését, Jankó János megírta a Balaton környékének néprajzát, Gönczi Ferenc tekintélyes monográfiát adott ki Göcsejről. Vikár Béla érdeklődése kiterjedt a zalai népzenére is, Sebestyén Gyula a regösénekek legszebb változatait Zalában lelte fel. A harmincas években különböző mozgalmak, főleg a Gyöngyösbokréta a folklór értékeire irányította az itt élők figyelmét is, fokozva annak megbecsülését. Az építészetben is jelentkeztek olyan törekvések, melyek a helyi értékek őrzését, a modern építészetbe való
2 átmentését célozták. Köztük sikeres is, zsákutcába vivő is akadt. Példa erre Bázakerettyén és Lovásziban az olajos lakóházak, Zalaegerszegen az ONCSA házak, stb. A század közepének felgyorsult gazdasági-politikai változásai, a kőolajkutatás sikerei, a rohamos iparosítás, az addig soha nem tapasztalt méretű mobilitás, a sajtó megnőtt szerepe, majd a rádió és a televízió által is közvetített külföldi minták szinte teljesen eltüntették a kultúra táji, s jobbára falusi-városi különbségeit is. Az így bekövetkező uniformizálódás, egyöntetűség azonban némi sivárságot, unalmat is okozott, ennek következtében a magyar, így a zalai társadalomban is feltámadt az érdeklődés a helyi sajátosságok, értékek, a népi hagyományok, a más tájaktól megkülönböztető jellegzetességek iránt. A néprajztudomány is, a közvélemény is szívesen különít el az egységes magyar kultúrán belül néprajzi tájakat, csoportokat. A felosztás nem mindig alapszik egységes elveken, néha a nyelvjárás máskor a viselet, az építkezés, egy-egy virágzó népszokás, netán a történelmi hagyomány válik a megkülönböztetés alapjává. Vannak tájak, vidékek, melyek nem is kapnak külön elnevezést, ezek iránt a néprajzi érdeklődés is kisebb. A táji, néprajzi csoportok határai a legritkább esetben húzhatók meg pontosan, s a választóvonalat többnyire a megszokás, a konvenció, mintsem az egzakt elemzés tudja megvonni. Zala megyében az újabb kutatás hat néprajzi tájat, csoportot különböztet meg: Göcsej Hetes A Mura menti horvát falvak Zalakomár és környéke Pátró és vidéke A Balaton-felvidék Ha a felsorolt tájak határait összevetítjük, azt tapasztaljuk, hogy Zala egy részét egyetlen néprajzi tájhoz sem sorolják. így Zalaszentgrót-Zalaapáti vidéke, Pacsa-Hahót tájéka, a megye délnyugati sarka stb. Természetesen, ezek a területek is jelentős, jól leírható és jellemezhető népi, paraszti kultúrával, erőteljes szokásvilággal rendelkeztek, legfeljebb a kutatás eddig nem fordított rá kellő figyelmet, vagy pedig átmeneti jellegű, több szomszédos vidék sajátosságait is őrző volt, amiatt nem vált szembetűnően eltérővé a környező falvaktól. Göcsej Zala megye legismertebb, legtöbbet emlegetett néprajzi tája. Ismertségéhez hozzájárul viszonylag nagy területe, a megyének közel harmada, földrajzilag is elkülönülő jellege ezért nemcsak a néprajzi, hanem a földrajzi szakmunkák is külön tárgyalják, valamint az a tény, hogy neve több, mint két évszázada rendszeresen felbukkan a forrásokban. Sajátosságait már századunk elején tekintélyes monográfiában örökítette meg Gönczi Ferenc, s az abban leírtak századunk közepéig csak lassan változtak. Noha határait ma is vitatják - pontosan nem is jelölhetők ki - nagyjából a Zala - Válicka - Kerka közti, rendkívül tagolt, dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú területet sorolják ide. A részletesebb vizsgálat azt is bizonyította, hogy nemcsak határai elmosódottak, hanem nem is egészen egységes néprajzi egység. Külön szokták emlegetni a szegek vidékét. A táj a főleg református vallású, kevés földű, de nemesi kiváltságú, kicsi, - szeg végződésű falvairól kapta a nevét. A gyengén termő területeken, a kiirtott erdők helyén létrejött településeket legtöbbször az ott élő, fokozatosan népesedő családokról nevezték el: Pálfiszeg, Tubolyszeg, Paisszeg, Kustánszeg, Gombosszeg stb. Nemességük miatt a XVII -XVIII. században is megtarthatták református vallásukat, s ez is elősegítette, hogy nemcsak anyagi kultúrájuk, hanem gondolkodásmódjuk, szokásaik is eltértek a környező jobbágyfalvakétól.
3 Göcsej körülhatárolását nehezíti, hogy számos sajátossága, így az építkezés jellegzetességei, sok népszokás megtalálhatók a Zala folyótól északra, a jobbára Vas megyéhez tartozó Hegyháton is. Sok volt az erdő, ez volt az egyik legsokoldalúbb megélhetési forrás; gyűjtötték gyümölcsét, gombáját, többnyire orvul vadászták állatait, makkjával hizlalták a disznókat, fájából építették és fűtötték házaikat. A XVIII. században a kiirtott erdők hamujából hamuzsírt állítottak elő, melyet jó áron a nyugati, ipari országokban tudtak értékesíteni. A földművelés a völgyek mocsarainak lecsapolása előtt kisebb jelentőségű volt, nagyobb súlyú az állattenyésztés, mert csapadékosabb terület lévén, bőséges volt a legelő, azonkívül az állat saját lábán is elhajtható volt távolabbi piacokra is. A lakosság kicsi, párszáz lakosú településeken élt, ezek zártsága segített őrizni nemcsak a régi termelési módokat, a hozzájuk kötődő termelési eszközöket, szerszámokat, hanem a hiedelemvilágot, a másutt már eltűnt szokásokat is. A közelmúltig élt a lucázás (kotyolas), gazdag emlékei maradtak fenn a regölésnek, a betlehemezésnek. Domborzata, mocsaras völgyei, agyagos domboldalai miatt közlekedési viszonyai hosszú ideig rendkívül mostohák voltak. "Nem gondolom, hogy Árpád idején rosszabb utak lehettek volna itt" - jegyezte fel egy reformkori utazó. Göcsej földrajzának tudós kutatója, Plánder Ferenc a Tudományos Gyűjtemény 1838.VI. kötetében erről ezt írta: "Zala Vármegyének melyet napkeletről és délről a Váliczka, napnyugatról a Kerka, északról a Szála folyók határolnak, általányosan Göcseji nevet visel... Ezen nevezetet Göcsejnek agyagos hegyeiről, és ezeken az esztendőnek minden részein létező hankos, vagy mint Göcsiben mondják, göcsörtös útjaitól származtatják... Göcsejben pedig az utak annyira tele vannak göcsökkel, hogy aki itt sebesen haladni kívánna, egy Sebészt, ki érvágó vasát szünetlen kezébe tartsa, Bognárt és Kovátsot, ki szekerét minden negyed órányi haladásban kiigazítsa kéntelenítették magával hordozni." Elzárt terület volt, kis falvakkal, javarészt önellátó, rendkívül sok archaikus vonást őrző gazdálkodással. A göcseji szegtelepülések A len- és kenderfeldolgozás részeként továbbra is fonóba gyűltek az asszonyok, szívesen jártak tollfosztóba is. Mivel orvoshoz alig jutottak el, a népi gyógyászat számos eleme a közelmúltig élt a ráolvasással, a babonás szokásokkal együtt. A polgárosodás talán hazánknak ezt a sarkát érintette meg legutoljára, igaz, hogy akkor radikálisan. Az 1930-as évek második felétől sikeres kőolajkutatás erre az archaikus, ősi hiedelmektől, szokásoktól irányított gondolkodású tájra a kor legmodernebb technikáját hozta. A templomtoronynál is magasabb fúrótornyok, a házmagasságú traktorok, a mezőt behálózó vezetékek hallatlan perspektívát is, nehezen megélhető szociális feszültséget is jelentettek. Az ötvenes évektől a nagyüzemi mezőgazdaság, az iparosodás, az elvándorlás miatt a népi kultúra emlékei is gyors pusztulásra ítéltettek. A Göcseji Múzeum gyűjteménye, majd az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum; a szellemi értékek (földrajzi nevek, népdalok, népzene stb.) szorgos gyűjtése ezért sok mindent megmentett e kincsekből. A század első felében még a falukép, a lakóház volt a göcseji táj leginkább szembetűnő sajátossága. A házak faragott gerendából - boronából - épültek, a lakórészt sározták, meszelték. A múlt század végén vált csak szokássá a kémény építése, de még két emberöltővel ezelőtt is sok volt a kéménytelen lakóház: a füst a konyha nyitott ajtaján keresztül távozott a szabadba. Tetőfedésre szinte kizárólag zsúpot, rozsszalmából kötött
4 kévéket használtak. Ezt az építési módot még az I. világháború előtt kezdte felváltani a téglafalú, cseréppel fedett lakóház. Az önellátás, az árutermelés alárendelt szerepe és a szegénység miatt, az itt élők népviselete nem volt színes, nem volt szembetűnő. Alapanyagul főleg a vásznat használták mind a nők, mind a férfiak. A lakosság nyelve, tájszólása - mivel nagyobb részük a középkor óta folyamatosan itt élt - több olyan régi sajátosságot is megőrzött, amelyeket másutt legfeljebb öreg feljegyzésekben találunk meg. Bár egyes kutatók szerint, külön göcseji nyelvjárásról nem beszélhetünk, mindenesetre az eltér a másutt ismerttől: "Szegin göcsji szekérrel gyár, és ah juó a luó és van egissig, szekérrel sziep piénzt keres. Ha reáesik az ilet árnyéka, akkor csak mint cselid fárad, ekijjel dógoznya a másit, reggetül uta főnek - lenek partnak gyár, aratáskoron szüretkoron fárad." Hetes A Göcsejtől nyugatra elterülő, annál még nehezebben körülhatárolható néprajzi kistáj. Kultúrája sok tekintetben hasonló a göcsejihez. Életmódját meghatározta, hogy sík, korábban mocsaras felszínű. A lecsapolások előtt kisebb súlyú volt a földművelés, jelentősebb az állattenyésztés, s dombok, hegyek hiányában teljesen hiányzott a szőlőművelés. Lakossága javarészt a Lendva-központú Bánfi, majd Eszterházy uradalom jobbágya, zsellére, cselédje. Népi hagyományokat őrző lakóház Csődén Néprajzi sajátosságait színezte, gazdagította, hogy a színmagyar falvak szlovén településekkel voltak szomszédosak, s ezek távolabbi tájak hatását is kölcsönösen közvetítették egymás számára után az új országhatár Hetest is kettészakította, noha a kapcsolat még hosszú ideig fennmaradt után vált rendkívül merevvé a határ, nálunk a kitelepítések is gyérítették a lakosságot, majd a határsáv miatt vált nehezen megközelíthetővé. A sorvadás csak az elmúlt évtizedben szűnt meg, s a csendessé vált falvak elhagyatottságát már némi üdülési szerepkör is gazdagítja. A hetési mocsaras, vízben gazdag táj kedvezett a len és a kender termesztésének. Ezért, valamint mivel a gyári termékeket nem tudták megfizetni, megyénkben itt maradt fenn legtovább a házilag termelt rostnövények feldolgozása után - immár piacra termelt árucikként - a hetési szőttes új hírnevet szerzett magának. Főleg a nők népviselete tért el a környező községekétől. Fehér gyolcsból készített fej- és vállkendőt viseltek, bokrosujjú női inget, melynek kézelőjét főleg fehér, de néha piros vagy kék színű hímzés is díszíthette. Jellemző volt a fekete anyagból varrt kötény díszítése is: alját széles sávban piros, kék, sárga gyapjúfonallal hímezték ki. A felhasznált motívumok valaha változatosabbak voltak, a századunk közepén múzeumba gyűjthető darabok majd mindegyike már egyszerűbb mintázatú. A férfiak fehér vászonöltözetben jártak, majd ünneplőjüket ők is kék vagy fekete posztóból kezdték csináltatni. A Mura menti horvát falvak A török harcok, különösen a Kanizsa 1690-es felszabadítása idején elnéptelenedő területekre, a sűrűbben lakott Muraközből a XVIII. század első felében horvátok szivárogtak. A Muraközben megszokott kaj-horvát nyelvjárást beszélték, melyet régi életmódjukkal, szokásaikkal együtt századunkig megőriztek ban még nyolc település lakosságának nagyobb része vallotta magát horvát ajkúnak. Ma már a fiatalabb korosztályok alig használják nagyszüleik nyelvét annak ellenére, hogy az itteni iskolákban rendszeres horvát nyelvoktatás folyik. Szegény terület volt, a fiatalabb korosztályok rendszeresen summásmunkát vállaltak távolabbi nagybirtokokon után a férfiak többnyire építkezéseken, gyárakban dolgoztak, csak a hét végén térve haza. Hagyományos tárgyi kultúrájuk alig különbözött a környező magyar területekétől, eltérő volt
5 azonban a bútor és a népviselet. Még századunk közepén is megtalálható volt a festett, főleg kék alapszínű, virágos tulipános bútor, és sokáig nem használtak szekrényt. Bútoraikat a trianoni békeszerződés előtt rendszeresen muraközi asztalosoktól vásárolták. Viseletük szegényesebb, egyszerűbb volt, ez is régi hazájukkal mutatott kapcsolatot, akárcsak étkezési szokásaik. Az 1960-as évekre régi viseletüket elhagyták, életmódjuk a szintén megváltozó dél-zalai magyar falvakéhoz hasonult. Népdalaikat, zenéjüket részben megőrizték, ezek előadása közben még felöltik népviseletük megőrzött darabjait. Zalakomár és környéke Még napjainkban is jól körülhatárolható táji csoport, melynek jellegzetességeit Kerecsényi Edit tárta fel, s az ő kutatásai igazolták azt is, hogy a környékbeli falvak sajátságos anyagi és szellemi kultúrát fejlesztettek ki és őriztek meg. Galambok, Zalakaros, Balatonmagyaród, Garabonc sorolható ide, de kisugárzó hatása még Zalaváron is érezhető. A tájat egyaránt jellemzi a korábban nagyobb kiterjedésű, mostanában rekonstruált Kis- Balaton közelsége, a jó minőségű bort termő szőlőhegyek magas fokú szőlőkultúrája, valamint a szarvasmarhatartásra, gabonatermesztésre is kiválóan alkalmas szántóföldek. Minden termékükre jó piacot találtak Keszthelyen, de főleg Nagykanizsán. A ma már Zalakomár részét képező, korábban önálló státusú Kiskomárom maga is központi szerepet töltött be, céhes ipart is kifejlesztve. Az ide tartozó falvak mezőgazdasága gyorsan polgárosodásnak indult, a múlt század második felében már gépeket is alkalmazott. A régi építkezést hamarosan felváltotta a téglából emelt, cseréppel fedett, gazdag, eklektikus vakolatdíszű, végoromfalas lakóházú porta. Színes, jellegzetes népviselet alakult ki, s főleg a nők ruházata szívesen használta fel a gyári termékeket, "a selymet, a bársonyt, a gyöngyöt is. A sokszoknyás, gyöngyös-necces népviselet különböztette meg az innét érkezőket a kanizsai piacon. E színes ruházat megbecsültségét növelte a harmincas években itt is népszerű Gyöngyösbokréta. Ez is egyik oka lett annak, hogy csak 1960 táján vált általánossá a fiatalok, kivetkőzése, a ruhatár városira cserélése. Ugyanezen időtől kezdve építkezésük is az országos falusi-városi sémákhoz igazodott. A folyamatot gyorsította, hogy az 1970-es években a közeli Zalakaros már vonzó gyógyfürdőnek számított, nagy idegenforgalmat vonzott, s végül 1997-ben városi rangot is kapott. Pátró és vidéke A XX. század közepéig Somogy megyéhez tartozott községet zártsága, evangélikus vallása, féltve őrzött nemesi hagyománya (eredeti neve is Nemespátró, az ötvenes évektől: Pátró, ma ismét Nemespátró) máig is megkülönbözteti a szomszédos falvaktól. Gazdag, jól termő, főleg állattartással foglalkozó falu, kétbeltelkes településszerkezettel. Építkezése hasonlított a környező településekéhez, a beltelket azon ban széles övben rétek vették körül, s itt, a pajtáskertben álltak az istállók és a pajták. Nemesi voltuk miatt kevesebb kapcsolatot tartottak a szomszédos jobbágyfaluk népével, s az elzártság sok régi hagyományt is konzervált. Főleg lakodalmas szokásaikat őrizték meg hosszabb ideig. Viseletük a közeli belső-somogyi falvakhoz kapcsolta őket. A férfiak feltűnően sokáig viselték a rojtozott fehér vászongatyát, s Zalában itt maradt legtovább használatban a cifraszűr. Híresek voltak gazdag díszű szőtteseik is. Pátró kisugárzó hatása a szomszédos Sand és részben Liszó evangélikus lakosságának körében volt megfigyelhető.
6 A Balaton-felvidék Elsősorban nem néprajzi, hanem földrajzi megjelölés. Rendkívül változatos tájat jelöl, amely északnyugatról kíséri a Balatont, kapcsolatban van a Bakonnyal, magába foglalja a vulkáni kúpokat, de a valaha vízzel borított Tapolcai-medencét is. Ez az 1950-ig teljesen zalai terület, csak kis részben maradt megyénk része. A változatos felszín sokszínű gazdálkodást alakított ki. A tó keskeny part menti sávjában számottevő megélhetési forrás volt a halászat, a vulkáni talajú hegyoldalakon magas fokú, talán római eredetű szőlőkultúra virágzott fel, de jelen van az erdőgazdálkodás, a földművelés és az állattenyésztés is. A Gébárt-Tani Kézműves Alkotóház Az itt élő népesség etnikai eredete is vegyes: a zömmel őshonos magyar lakosság mellett, XVIII. századi német telepesek rég elmagyarosodott utódai is élnek itt. Jelen volt a nagybirtok, számottevő szerepe volt a nemesi eredetű középbirtoknak s a paraszti kisgazdaságoknak is. A megye más tájainál itt nagyobb hatóköre volt a művelt, literátus középnemesi rétegnek. A paraszti építkezők valaha főleg fából rótták össze a falakat, s az elkészült hajlékot náddal fedték. Később a megfogyatkozó fa szerepét a bőven bányászható kő vette át, a nád a legújabb időkig megmaradt, néha az új nyaralók tetejére is felkerül. Jankó János a múlt század végén még alapos monográfiában összegezte az itt élők életmódjának jellegzetességeit, Malonyai Dezső számos fotóval illusztrálhatta a régi formájú építkezést. A század elején kivirágzó idegenforgalom azonban gyorsan átformálta a táj arculatát, a falvak képét, az ott lakók életét is, ezért ma már nehéz a néprajzi jellegzetességek körülhatárolása. Alapos okkal gyaníthatjuk azonban, hogy célszerű lenne idevonnunk Zala me gye keleti, Zalaszentgróttól Zalaapátiig húzódó, változatos felszínű részét is. E részeken azonban alaposabb néprajzi gyűjtés mindmáig nem történt, a régi sajátosságok pedig ma már csak halvány nyomokban élnek. A megőrzés Századunk közepére mindenütt felgyorsult a helyi viselet, az építkezés, az eszközök, a beszédmód megkülönböztető jegyeinek eltűnése. Szerencsére, az új bűvöletében is megerősödött a szándék: az eltűnő régi értékeket meg kellene menteni. Keszthelyen ugyan már 1898-ban megkezdődött a múzeumi gyűjtés, az értékes tárgyak nagyobb része azonban a háború áldozata lett. Az elmúlt fél században itt is, majd az 1950 körül megalakult nagykanizsai és zalaegerszegi múzeumban is értékes, sokszínű néprajzi gyűjteményt sikerült létrehozni. Mivel az épületek, a lakáskultúra változása Göcsejben volt a leginkább szembetűnő, között úttörő magyar vállalkozásként Zalaegerszegen elkészült a Göcseji Falumúzeum. A nagyüzemi mezőgazdaság összeszántott nagy táblái kezdték feleslegessé tenni az évszázados emlékeket is átörökítő földrajzi neveket, a dűlők, határrészek elnevezéseit. Félő volt, hogy a következő generációnak már az emlékeiből is kikopnak között széles körű gyűjtőhálózat szervezésével megtörtént ezek összegyűjtése, s ugyancsak az országban elsőként külsőre is tekintélyes kötetben jelenhetett meg a megye földrajzi neveinek adattára. Tóth János, a magyar népi építészet kiváló kutatója, ugyancsak a hatvanas évek első felében gyűjtötte kötetbe Göcsej népi építészetének emlékeit. A hetvenes években, mintegy a Göcseji Falumúzeum kiegészítőjeként sikerült néhány göcseji parasztportát eredeti helyén megmenteni, mivel ezek anyaga, alaprajza nem tette lehetővé a korszerű, praktikus hasznosítást. A kávási, csesztregi, zalalövői és galamboki tájház múzeumi bemutatóhelyként őrzi a községek régi életmódjának, lakáskultúrájának emlékeit.
7 A hagyományos népi mesterségek nagyobb része már a század első felében elsorvadt. Némi - vitatható eredményű - folytonosságot jelentett a népi iparművészet vállalati szervezetű kereskedelmi hálózatának létrehozása. Vitatható, mert óhatatlanul a tömeges termelésre ösztönzött, megélhetési forrássá vált, de mégis sikeres, mert lehetőséget adott több fafaragónak, gerencsérnek, hogy mesterségét folytathassa. Különösen jelentős volt, hogy a nagyhírű fazekas dinasztia kiválósága, Czugh János és öccse Dezső, a hatvanas évek közepén a Vas megyei Magyarszombatfáról Tófejre, onnét később Zalaegerszegre költöztek, magukkal hozva tehetségüket, szülőföldjük Zaláétól alig különböző fazekas hagyományait. Hozzájuk, majd gyermekeikhez fűződik a megye fazekas művészetének máig tartó felvirágzása. A népi hímzés legfeljebb visszaszorult, de sohasem halt ki. A hatvanas évektől néhány ügybuzgó pedagógus, szakértő muzeológusok támogatásával nemcsak szakkörökbe tömörítette az ügyes kezű asszonyokat, hanem a régi, múzeumba menekített minták nyomán a népi hímzés új virágzását indították el. Az utolsó két évtized a népi kézművesség valóságos reneszánszát hozta meg. Ma már nem pásztorok, gerencsérek, takácsok, parasztasszonyok, hanem pedagógusok, hivatalnokok, mérnökök, gyári munkások, orvosok, de természetesen a falusi műkedvelők is, a jól képzett szakemberektől tanulták a régi munkamódszereket, múzeumi tárgyak, monográfiák eredményeit használják fel, s legtöbbször, saját kedvükre hoznak létre régi üzenetű, szép új tárgyakat. Zalaegerszegen 1982-ben felépült a Kézművesek Háza, amely mára már otthona lett az alkotóknak és megalakult a megyében is a Népművészeti Egyesület. A megyeszékhelyen működő Kézműves Szakiskola pedig ma már nemcsak ismereteket, hanem - annak eredményeként - jó megélhetési lehetőséget is nyújt a fiataloknak. Természetesen nem a hagyományos szerepű régi népművészet ez már. Alkotói nem ellesik, hanem megtanulják, nem ösztönösen, hanem tudatosan hozzák létre műveiket. Változást jelent az is, hogy nem egyetlen táj szellemi örökségét folytatják, hanem a magyar népi hagyományok szélesebb skáláját ismerik, alkalmazzák. így lehetséges, hogy megbecsült zalai népművésznek számít Bereczky Kálmán, a kalotaszegi eredetű bujkakészítés mestereművésze. Ugyanígy az 1996-os megyei népművészeti kiállításon, természetesen foglalta el helyét és aratott sikert az a motívumában hiteles erdélyi festett bútor, amely egy, a történelem szele által Zalába sodort erdélyi pedagógus házaspár munkája. A folklór hagyományainak őrzésében nagy szerepük volt az 1960-as években meghonosított faluvetélkedőknek, kulturális szemléknek, melyen a résztvevők saját pátriájuk szellemi értékeivel álltak színpadra. Ez időben alakultak a Pávakörök, citerazenekarok, többsége ma is él és működik. Újabban a "Zala megye az én hazám" elnevezésű versenyek ösztönzik a helyi értékek óvását, életre keltését, életben tartását. Zalai fazekasok munkái E népi örökség őrzésében nagy segítséget nyújt, hogy Vajda József és Horváth Károly zenekutatók több kötetben is közzétehették áldozatos népzenei gyűjtéseik eredményit. Szép jelkép, hogy Horváth Károly azonos nevű fia révén már a zalaegerszegi zeneiskolában önálló tanszakká válhatott a népzene. Zala megye népi táncos hagyományai szerényebbek. Talán mert csak végleges eltűnésük után kísérelték meg annak összegyűjtését. Azonban ma is kiemelkedő, több évtizedes múltra méltán büszke csoportok működnek Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán. Ezek már nem egyetlen táj hagyományát adják tovább, állítják színpadra, hanem a Kárpátmedencéét. Nemcsak itthon és már nemcsak a szomszédos országokban, hanem a tengerentúli földrészeken is.
Zalai kézműves értékek zalai viseletek
Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenVidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)
Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen
RészletesebbenBalaton népe és vidéke
Balaton népe és vidéke G Y A N Ó S Z I L V I A B A L A T O N I M Ú Z E U M 2 0 1 2 T Á M O P 3. 2. 8. B - 1 2 / 1-2 0 1 2-0 0 1 4 Zala megye térben és időben Térképek: Zala Megyei Levéltár www.zml.hu 1850-es
RészletesebbenInformációtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
RészletesebbenTkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom
Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:
RészletesebbenALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:
ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenTájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
RészletesebbenÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenKINCSES TOLNA MEGYE ÉRTÉKVETÉLKEDŐ FELADATSOR
A diákcsapat választott fantázianeve:. KINCSES TOLNA MEGYE ÉRTÉKVETÉLKEDŐ 2018-2019. TOLNA MEGYE NÉPMŰVÉSZETI ÉRTÉKEI FELADATSOR ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK RÉSZÉRE A helyi identitás és kohézió erősítése
RészletesebbenA BÁCSKAI ASZTALOSOK
Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag
RészletesebbenZSIGMOND ZSUZSA. Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere
ZSIGMOND ZSUZSA Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere 1971. augusztus 22-én születtem Budapesten. Édesanyám pesti polgári, Édesapám bácskai bunyevác családból származik. 1989-ben tettem érettségi
RészletesebbenGyanó Szilvia Balatoni Múzeum 2013. NÉPRAJZI ÉRTÉKEK SÁRMELLÉKEN
Gyanó Szilvia Balatoni Múzeum 2013. NÉPRAJZI ÉRTÉKEK SÁRMELLÉKEN Természeti adottságok: Balaton, Kis-Balaton A tó partján megtelepedő emberek évezredeken keresztül együtt éltek a Balatonnal, halászták
RészletesebbenA JAVASLATTEVŐ ADATAI:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:
RészletesebbenA roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében. 2015. április 22.
A roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében 2015. április 22. Roma kultúra etnográfiai megközelítés A cigányság történeti néprajzi kutatása a 19. század második felében
RészletesebbenJavaslat. a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés I. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
RészletesebbenUGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV
Szám: 523-2/2016. UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV Készült: Ugod Község Önkormányzatának Települési Értéktár Bizottsága 2016. december
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról
SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.
V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenAZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán
AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb
RészletesebbenFŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN
Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors
RészletesebbenÜnnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b
Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta
RészletesebbenNTP-OTKP A hazai és határon túli tehetség-kibontakoztató programok támogatása
NTP-OTKP-17-0054 A hazai és határon túli tehetség-kibontakoztató programok támogatása Nagykanizsa Központi Óvoda Hétszínvirág Tagóvodájában működő Népi játék, néptánc műhely Gyű, paci, paripa nem messze
RészletesebbenZalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.
Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenCsaládi Nap 3. tematikája
Családi Nap 3. tematikája A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma nyertes TÁMOP 3.2.8. B.-12/1. es pályázatának megismerése után Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter múzeumigazgató asszony
RészletesebbenAlapítványunkat több mint két évtizede azzal a céllal hoztuk létre, hogy (elsősorban értelmi)
TERMÉKISMERTETŐ Alapítványunkat több mint két évtizede azzal a céllal hoztuk létre, hogy (elsősorban értelmi) fogyatékos fiatal felnőttek számára személyre szabott, egyedi lakhatási és foglalkoztatási
RészletesebbenDr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest
Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest Tájházak Magyarországon Több mint 300 tájház Előzmények
RészletesebbenÖSKÜ TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR
ÖSKÜ TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR I. II. III. Kerektemplom Kerektemplom Római gát Római gát Szentháromság szobor Szentháromság szobor IV. V. VI. Szent Anna szobor Szent Anna szobor Római katolikus templom Római
RészletesebbenA meghökkentően szép, és csodamód, érintetlen zsákfalu, Zalában, a Balaton hátterében bújik meg, védelmező horhosok karjaiban.
A meghökkentően szép, és csodamód, érintetlen zsákfalu, Zalában, a Balaton hátterében bújik meg, védelmező horhosok karjaiban. Fél évszázados elhagyatottság: a természet visszavette a kultúrtájat, történeti
RészletesebbenSZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
RészletesebbenKREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK
KREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK KÉZMŰVESSÉG FAZEKASSÁG - Honti Rita, - Szarka Szilvia A foglalkozás indításának tervezett időpontja: 2013. február A foglalkozásokon a tanulók megismerkednek: - a fazekasság
RészletesebbenTájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK
RészletesebbenA nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve
A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve 2003-ban, 15 évvel ezelőtt lettünk az év könyvtára Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben arra törekedtünk, hogy a címhez méltó legyen minden
RészletesebbenJavaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez Készítette:
RészletesebbenHOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.
HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti
RészletesebbenSzerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre. Magyar Veronika
Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre Magyar Veronika Bevezetés Alapelvek Az ember a környezetét folyamatosan alakítja A társadalmi-gazdasági körülmények velejárója a táj folyamatos alakulása
RészletesebbenKazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin
Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.
RészletesebbenSzakmai beszámoló A Batthyány uradalmak című kiállításhoz
Szakmai beszámoló A Batthyány uradalmak című kiállításhoz Az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 2016. szeptember 6-án 600 000,- Ft támogatást biztosított a Batthyány uradalamak c. vándoroltatható időszaki
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenZalaegerszegi Országos Fazekas-keramikus Találkozó. Kozárdi Gazdaünnep és 8. Almavirág Fesztivál
V. Vőfélytalálkozó Zalaegerszegi Országos Fazekas-keramikus Találkozó és Fesztivál Szent György-napi Országos Biovásár Kozárdi Gazdaünnep és 8. Almavirág Fesztivál XV. Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál
RészletesebbenMezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban
Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági
RészletesebbenHazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)
Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben
RészletesebbenAUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA
AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán
RészletesebbenZalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
RészletesebbenKulcsi Kemencés Kézműves Egyesület
Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre
RészletesebbenPomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
RészletesebbenSzakmai beszámoló az Ember, Táj, Eszköz Válogatás a paraszti gazdálkodás témaköréből az Őrségben és Körmend Térségében
Szakmai beszámoló az Ember, Táj, Eszköz Válogatás a paraszti gazdálkodás témaköréből az Őrségben és Körmend Térségében című időszaki kiállításról (3506/01981) Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum,
RészletesebbenAZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN
V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenA Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme
Magyar Tájdíj: Eredmények és feladatok Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt nemzeti szintű pályázatok győztes programjainak bemutatása Viszló Levente, vezérigazgató, Pro Vértes Természetvédelmi
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenA turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap:
A Balaton-felvidék a Balaton-környéki borvidékek közül eddig eléggé ismeretlen volt a borkedvelő közönség körében. Néhány bor, néhány pincészet ugyan fel-felbukkan a fővárosi borszaküzletekben, éttermekben
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenBeszámoló (Kispesti Deák Ferenc Gimnázium) Gimnáziumunk, Deák és kora címmel tematikus napokat szervezett március én a Diákönkormányzat
Beszámoló (Kispesti Deák Ferenc Gimnázium) Gimnáziumunk, Deák és kora címmel tematikus napokat szervezett március 13-14-én a Diákönkormányzat bevonásával. Fontos volt, hogy diákjainak megismerhessék azokat
RészletesebbenSzakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.
Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenHelyismereti gyűjtemények a könyvtárakban
Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Fogalma az adott helyre vonatkozó információk, illetve az azokat hordozó dokumentumok összességét jelöli, valamint a könyvtári tevékenység azon részét, amely ezeknek
RészletesebbenAlbertirsa Város Önkormányzata. Tel.: (53) 570-050 Fax: (53) 370-175 e-mail: albertirsa@vnet.hu
Albertirsa Város Önkormányzata Tel.: (53) 570-050 Fax: (53) 370-175 e-mail: albertirsa@vnet.hu Településünk földrajzi elhelyezkedését tekintve Pest megye dél-keleti részén található, a Gödöllő Ceglédberceli
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenEgy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban
Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenA TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN. Hungarikumszeminárium. (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3.
2011 ((V.. ÉVFOLLYAM)) 8.. SZÁM www..ttmamk..hu A TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN Hungarikumszeminárium (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3. oldal) Berekai Éva
RészletesebbenJAVASLAT. a Vasi Skanzen. Szombathelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez
JAVASLAT a Vasi Skanzen Szombathelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Dr. Illés Péter PhD (név). (aláírás) Szombathely, 2018. február 27. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ
RészletesebbenNépi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr. 2013. november 6.
Népi Kézművesség Stratégia: alkotók, intézményi, civil szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek Mezőtúr. 2013. november 6. Népi kézműves alkotók Adatbank 4122 alkotóra terjed ki akik az
RészletesebbenVEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalvi női viselet. Települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalvi női viselet Települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Bárkányi Ildikó (Múzeumi Tudományért
Részletesebbenõserõ a hegytetõn Az egész légkör, a hely V eranda
õserõ a hegytetõn Sokan vágynak kilépve a nagyvárosi élet nyüzsgésébõl és számtalan stresszhelyzetet teremtõ légkörébõl a Balaton-felvidék páratlanul egyedi környezetébe, ahol nem ébresztõórára kel fel
RészletesebbenKárpát-medencei szőttesek
Kárpát-medencei szőttesek A világ számos tájáról megismerkedhettük az előzőekben a szőnyegszövés különböző módjaival. A következőekben a Kárpát-medencében ismeretes díszítéseket, szőnyegkészítéseket mutatom
Részletesebben3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?
4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ Szép jelen, szép csillag
SZAKMAI BESZÁMOLÓ Szép jelen, szép csillag Karácsonyi ünnepkör a Balaton környékén c. időszaki kiállítás NKA 3506/183 Készítette: Gyanó Szilvia etnográfus, a kiállítás kurátora A Szép jelen, szép csillag
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenREGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT
0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenA Kapos hegyháti Natúrpark németséghez kötődő épített öröksége fachwerk emlékek
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Szász Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenIII. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
RészletesebbenSZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.
SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1
RészletesebbenKézben tartott hagyomány. Műhelyfoglalkozások a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán.
Kézben tartott hagyomány. Műhelyfoglalkozások a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán. Tematika Készíti a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület A Somogy Megyei múzeumok Igazgatósága TÁMOP 3.2.8./10/B-2010-0010
RészletesebbenJavaslat a. települési értéktárba történő felvételéhez
1 Javaslat a Hagyományok Háza - Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Molnár Sándor (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 8. (település,
RészletesebbenA BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ
A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenJUBILEUMI KÖTET. A szépség kertjében...
A szépség kertjében... Somogy megyében a falun élő lakosság életmódja már a 19. század első felében felkeltette az átutazóban lévő idegenek (pl. Richard Bright, 1815) és a vidéket járó művészek (pl. Erdődy
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenHONISMERETI SZAKKÖR. Készítette: Rémai Lászlóné
HONISMERETI SZAKKÖR Készítette: Rémai Lászlóné Foglalkozás száma: 1-2 A foglalkozás anyaga: Alakuló foglalkozás. A szakkör célja, feladata, kapcsolódás a történelem tantárgyhoz. Anyag és eszközhasználat
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
Részletesebbenr é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK
r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi
RészletesebbenTököl határában áll egy gyönyörű, középkori
Tököl határában áll egy gyönyörű, középkori eredetű templomocska. A dunai töltés oldalában szerényen meghúzódva jelzi, hajdan itt volt Méregyháza település, s körülötte Cséptelek, Bagamér stb. falvak.
RészletesebbenEötvös gyakorlósok Tokaji teszt - je
Eötvös gyakorlósok Tokaji teszt - je Mielőtt bárki is véletlenül arra gondolna, hogy a címben szereplő program a méltán világhírű tokaji borok iskolai programba illesztett kóstolásával függne össze, akkor
Részletesebben