E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete november 17-i ülésére Tárgy: A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslatok Szavazás módja: minősített többség és egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Kapitány Zsolt osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság Emberi Kapcsolatok Bizottság Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság Láttam: Sümegi Attila jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben ( a továbbiakban: Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti feladatokat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Zirci Járás Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: ZJÖT.) által fenntartott Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központon (a továbbiakban: ZJSZSZK.) keresztül láttatja el ez idáig. A feladatellátással kapcsolatosan röviden az előzményekről: Az Országgyűlés július 6-i ülésén elfogadta az egyes szociális gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXIII. törvényt, amely a Magyar Közlöny 102. számában jelent meg. Az elfogadott törvény értelmében a családsegítés vonatkozásában csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan egy szervezeti és szakmai egységben működhet január 1-jétől: települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Ennek alapján a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a jelenlegi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásai hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jött létre. Az új intézmények által ellátandó családsegítés feladatait továbbra is a Szoctv., a gyermekjóléti szolgálat és központ feladatait pedig a Gyvt. tartalmazza. Ezen jogszabályi változások alapján módosításra került a ZJSZSZK alapító okirata, s ennek alapján új intézményegységként bekerült január 1. napjától a Család- és Gyermekjóléti Központ Zirc, Alkotmány utca 14. szám alatti telephellyel a Gyvt-ben meghatározott feladatok ellátására. A rövid előzmények után a jelen helyzettel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom Tisztelt Képviselő-testületet. Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVII. törvény 50. -a január 1. napjától módosítja a Gyvt. 40/A. (3) bekezdését. A Gyvt. 40/A. -a az alábbiakról rendelkezik január 1. napjától: Család- és gyermekjóléti központ 40/A. (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. (2) A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39., a 40. (2) bekezdése és az Szt. 64. (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít aa) utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát, ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. és a 132. (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást, ac) - ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát,

3 ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát; b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, be) utógondozást végez - a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve, a 86. (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít; c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. (3) A gyermekjóléti központ kizárólag a 94. (4) bekezdése szerinti települési önkormányzat fenntartásában működhet. A fenntartó a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok ellátására egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. (4) A gyermekjóléti központ a (2) bekezdés a) pont aa)-ac) és ae)-af) alpontja szerinti feladata, valamint a szupervízió az Szt. 122/A. -a szerinti, szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosítható. A települési önkormányzatok feladatait a Gyvt. az alábbiak szerint szabályozza: 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.

4 (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) köteles működtetni. (3a) Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján. (4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (5a) A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde, mini bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (8) 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, mini bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona működtetését társulás útján is biztosíthatják. A Gyvt. a feladat ellátásának módját az alábbiakban határozza meg: 96. (1) A települési önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást - a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. -nak a figyelembevételével - más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban is biztosíthatja. (2) Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetőleg ne haladja meg az ötven kmt. (3) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és működés anyagi, személyi és tárgyi feltételei valamennyi feladat ellátásához külön-külön biztosítva vannak.

5 (4) A közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú intézmények feladatát látja el. (5) A (4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is működhet, különösen családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézményegység. Az átalakuláshoz kapcsolódóan két megoldási lehetőség áll a járásszékhely települési önkormányzat rendelkezésére: a család- és gyermekjóléti központ (amely egyben ellátja a szolgálathoz kapcsolódó feladatokat is) feladata kiválik a társulásból és a feladatra kötelezett települési önkormányzat maga látja el új intézménye által, vagy egy már meglévő intézményéhez integrálva látja el a központ feladatait (beleértve a szolgálatot is); a család- és gyermekjóléti központ (amely egyben ellátja a szolgálathoz kapcsolódó feladatokat is) feladata kiválik a társulásból és a feladatra kötelezett települési önkormányzat maga látja el új intézménye, vagy egy már meglevő intézménye keretében a központhoz kapcsolódó feladatokat, a szolgálathoz kapcsolódó feladatokra pedig feladatellátási megállapodást köt másik önkormányzattal, társulással, egyházi vagy nem állami fenntartóval, illetve új társulást hozhat létre a szolgálathoz kapcsolódó feladathoz. A család és gyermekjóléti központot a Gyvt. 40/A. (9) bekezdése alapján önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként kell működtetni. Az intézményegység működhet családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézménynél, azonban az önkormányzat ilyen típusú költségvetési szervet közvetlenül nem tart fent. Ebből kifolyólag önálló család- és gyermekjóléti központ létrehozásáról kell dönteni. A ZJÖT Társulási Megállapodása alapján a ZJSZSZK a család- és gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat kizárólag a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó települési önkormányzatok Zirc, Borzavár, Lókút vonatkozásában látja el. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként, szolgáltatóként vagy más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működteti a Gyvt. 40. (1a) bekezdése alapján. Ezen jogszabályi előírások alapján - más megoldás hiányában - a család- és gyermekjóléti szolgálati tevékenységi feladatot is a család- és gyermekjóléti központ intézményen belül kell ellátni és kivenni a társulás általi feladatellátásokból. A évi feladatmutató felmérés keretében család- és gyermekjóléti központ jogcímhez kapcsolódó támogatást csak feladatellátásra kötelezett települési önkormányzat igényelhet január 1-től támogatásra akkor lesz jogosult, amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásban a szükséges módosítások bejegyzésre kerülnek, vagy amennyiben szükséges az új bejegyzés január 1-jéig jogerőre emelkedik. Egyebekben pedig csak attól az időponttól jogosult a támogatásra, amikor a bejegyzése jogerőre emelkedett.

6 A fentiek alapján január 1-jől a járásszékhely települési önkormányzatnak, jelen esetben Zirc városának más megoldás hiányában önálló család- és gyermekjóléti központot kell működtetnie, a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátása mellett. A fent kiemelt jogszabályi előírások alapján társulási feladatellátás formájában a család- és gyermekjóléti központ már nem működhet január 1. napjától, emiatt ezen változást szükséges a társulási megállapodásban is átvezetni, úgy, hogy a család- és gyermekjóléti szolgáltatás is melyet már csak Zirc, Borzavár és Lókút települések vesznek igénybe a társulás keretein belül megszüntetésre (kivezetésre) kerülne. A társulási megállapodás ilyen irányú törvény által előírtaknak megfelelő módosításáról a ZJÖT Tanácsa a október 26-i ülésén döntött. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete pedig ezen előterjesztés november 17-ei - megtárgyalása előtt dönt a társulási megállapodás ezen irányú módosításáról. A család- és gyermekjóléti központ, mint önálló - Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestülete által fenntartott - intézmény alapítása előtt érdemesnek tartom még az alábbiakat áttekinteni. Az állami támogatások mértéke évre vonatkozóan a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 2. mellékletének III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása a) és b) pontjaiban került meghatározásra. (Az előterjesztés 2. melléklete) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 1. melléklete tartalmazza a szolgáltatások működtetésének tárgyi és személyi feltételeit: Ellátás 1. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás a) Család- és gyermekjóléti szolgálat 4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő b) Család- és gyermekjóléti központ 4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő 7000 fő járási lakosságszámra vetítve, de minimum 3 fő azzal, hogy esetmenedzser esetében - ha ez magasabb létszámot Munkakör/fő családsegítő (3 fő családsegítő és a felett közülük intézményvezetőt kell kinevezni) intézményvezető családsegítő esetmenedzser/tanácsadó 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

7 eredményez - minden 50 ellátott családra 1 fő fő járási lakosságszámra vetítve szociális asszisztens (ajánlott létszám) 1 fő A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013.(X.24.) Korm. rendelet 18. (1) bekezdése szerint a fenntartó az engedélyezés bejegyzése iránti eljárásban a kérelemhez az 5. melléklet szerinti iratokat csatolja. Csatolni kell a működéshez szükséges A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendeletben előírt személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló dokumentumokat, az intézmény alapító okiratának másolatát, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és melléklete másolatát, az engedélyes szakmai programját, melynek kötelező tartalmi elemeit e rendelet 4/A. -a határozza meg. Az intézmény alapítás után a törzskönyvi nyilvántartásba vétel mellett a szolgáltató nyilvántartásba történő bejegyzése miatt a fenti rendeletben előírt dokumentumokat is el kell készíteni, ezért szükséges ezen dokumentumok elkészítésére felkérni az ideiglenes megbízott intézményvezetőt. A magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékáról a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000.(XII.26.) Korm. rendelet 4. melléklete rendelkezik. (Az előterjesztés 3. melléklete) Az intézményalapítás után még szükséges intézményvezető megbízása is nyilvános pályázati eljárás folyamán, de addig is a pályázat által történő magasabb vezetői megbízás időpontjáig is szükséges megbízni olyan személyt, aki a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 2. mellékletében előírt képesítési feltételeknek megfelel. A képesítési feltételeket az előterjesztés 4. melléklete tartalmazza. A megbízott vezető kinevezése szükséges, mert vezető nélkül az új költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba nem jegyezhető be. Megbízott vezetőnek javasolom megbízni az érintettel történt előzetes egyeztetés alapján - heti 10 órában és magasabb vezetői pótlékkal a Zirc Járási szociális Szolgáltató Központ jelenlegi intézményvezetőjét, aki megfelelő végzettséggel és gyakorlattal, valamint meglévő tapasztalattal tudja ellátni majd ideiglenesen az intézményvezetői feladatokat. Az új intézmény alapítása az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8. (3) bekezdésében foglaltak alapján a ZJSZSZK-ból való kiválással történik, úgy, hogy a ZJSZSZK család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ közalkalmazottjai átkerülnének az újonnan létrehozandó intézménybe. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztésem megtárgyalására és a határozati javaslatok elfogadására. Zirc, november 8. Ottó Péter polgármester

8 Határozati javaslatok Minősített többség Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(.) határozata a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ alapításáról 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 41. (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8. (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, valamint 8/A. -ában foglaltak alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 5. -ában foglaltaknak megfelelően költségvetési szervből történő kiválás címen a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratát VP01-Ö/.-1/2016 okirat számú január 1-jei hatályba lépéssel az előterjesztés 1. számú mellékletében foglaltak alapján jóváhagyja. 2./ A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat, valamint az alapító okirat törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatosan felmerülő egyéb okiratok aláírására. 3./ A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy az alapító okiratot a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóság részére a törzskönyvi nyilvántartásban történő átvezetés céljából nyújtsa be. 4./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, hogy az okiratokban esetlegesen fellelhető technikai hiányt pótolja. Felelős: 1./ - 3./ pontok esetében: Ottó Péter polgármester 4./ pont esetében: Sümegi Attila jegyző Határidő: 1./ - 2./ pontok esetében: azonnal 3./ pont esetében: november / pont esetében: november 25.

9 Egyszerű többség Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(.) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete évtől kezdődően a fenntartásában működő Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ intézmény útján kívánja ellátni a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás törvényekben előírt kötelező feladatait. Ennek érdekében kezdeményezi az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését. 2./ A Képviselő-testület utasítja a polgármestert a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Felelős: 1./ - 2./ pontok esetében: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2. / pont esetében: folyamatos Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(.) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 20/B. (4) bekezdésében és a 83/A. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva Nagyné Fáró Katalin 8420 Zirc, Kálvária utca 5. szám alatti lakost január 1-jei hatállyal határozott időre, heti 10 órában történő munkavégzéssel - kinevezi a Zirci Család és Gyermekjóléti Központ állományába, esetmenedzser munkakörbe. Ezzel egyidejűleg ideiglenesen megbízza a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ magasabb vezető feladatainak ellátásával. A határozott idejű kinevezés és ideiglenes magasabb vezetői megbízás január 1. napjától a pályázati kiírás alapján adott magasabb vezetői megbízás kezdő időpontját megelőző napig tart. 2./ A képviselő-testület felkéri az 1./ pontban ideiglenes megbízott intézményvezetőt, hogy a kötelező törvényi feladatok jogszabályi rendelkezések szerinti eredményes ellátása érdekében a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai programját készítse elő a képviselő-testület soron következő ülésére az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. 3./ A Képviselő-testület utasítja a polgármestert a határozott idejű kinevezéssel és az ideiglenes magasabb vezetői megbízással kapcsolatos munkáltatói feladatok elvégzésére. Felelős: 1./ és 2./ pontok esetében: Ottó Péter polgármester 2./ pont esetében: Nagyné Fáró Katalin ideiglenesen megbízott intézményvezető Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: december / pont esetében: december 31.

10 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(.) határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete utasítja a polgármestert, valamint felkéri a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetőjét a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ Zirci Járás Szociális Szolgáltatói Központtól átkerülő közalkalmazottjaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: december 31. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(.) határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szakmai szempontokra is figyelemmel kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Zirci Járáshoz tartozó települési önkormányzatok családés gyermekjóléti szolgálati feladatainak ellátására az érintett képviselő-testület erre irányuló döntése esetén ellátási szerződést köt, amennyiben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett erre lehetőség van. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: folyamatos

11 1. melléklet Okirat száma: VP01-Ö/0000-1/2016 Alapító okirat Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése: Zirci Család- és Gyermekjóléti Központ 1.2. A költségvetési szerv székhelye: 8420 Zirc, Alkotmány utca A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: január A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének 1 megnevezése Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ székhelye 8420 Zirc, Ady Endre utca A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1.

12 3.2. A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: Alaptevékenysége keretében látja el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 64. -ában meghatározott családsegítést és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló év XXXI. törvény VI/B. Fejezetében meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 1 szakágazat száma szakágazat megnevezése Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A költségvetési szerv illetékességi területén ellátja a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Család- és gyermekjóléti szolgálat: a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, családsegítés. Család- és gyermekjóléti központ: a gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatásain túl speciális szolgáltatások nyújtása, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermek védelmére irányuló tevékenység ellátása, a szakmai támogatás nyújtása az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. Feladatai ellátásához az alapító önkormányzat rendelkezésre bocsátja a szükséges vagyont és vagyontárgyakat. A rendelkezésre álló vagyont és vagyontárgyakat a költségvetési szerv nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Család- és gyermekjóléti szolgáltatások Család- és gyermekjóléti központ

13 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Család- és Gyermekjóléti Szolgálat: Zirc város, Borzavár község és Lókút község közigazgatási területei. Család- és Gyermekjóléti Központ: Zirci Járás közigazgatási területe. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. alapján. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Zirci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője látja el A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: 1 foglalkoztatási jogviszony közalkalmazotti jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 2 munkaviszony a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 3 megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 6. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot január 1. napjától kell alkalmazni. Kelt: Zirc, P.H. Ottó Péter Zirci Városi Önkormányzat Polgármester

14 2. melléklet évi XC. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 1 2. melléklet a évi XC. törvényhez A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Szociális ágazati összevont pótlék ELŐIRÁNYZAT: ,5 millió forint A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. -a szerinti, január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához. A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. -a szerinti szociális ágazati összevont pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak a Kjtvhr. 5. mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi kiegészítő pótlék szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 10- éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása ELŐIRÁNYZAT: ,5 millió forint A támogatás a forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési 1 A törvényt az Országgyűlés a június 13-i ülésnapján fogadta el.

15 önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A támogatás - 30%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak január, április és július havi létszáma, - 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma, - 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok: No. Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) Elismert százalék alsó határ felső határ Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT: ,1 millió forint a) Család- és gyermekjóléti szolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően családés gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását biztosítja. Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott - önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és - közös hivatalonként külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben

16 az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat. E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla. aa) Számított szakmai létszám meghatározása Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. aaa) Számított alaplétszám meghatározása: ALsz = - járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000, - fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, - egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő ahol: ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma. aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása: Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása: Közös hivatalt alkotó települések száma KLsz (fő) 5-8 település L/10 000, de legalább 0,5 fő 8 település felett 2 * (L/10 000), de legalább 1 fő ahol: KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1. ab) A támogatás meghatározása:

17 ahol: T = a támogatás összege, FÖ = a támogatás fajlagos összege. b) Család- és gyermekjóléti központ T = [(ALsz * SZk) + KLsz] * FÖ FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.- ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. ba) A számított szakmai létszám meghatározása A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. baa) Számított alaplétszám meghatározása: JALsz = - járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000 * (1 + TELsz/84), de minimum 3 fő, - kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000, ahol: JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma, TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma. bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el. Járás besorolása JKLsz (fő) Lj < <= Lj <= Lj > Kedvezményezett járás 0, [(Lj )/35 000] Fejlesztendő járás [(Lj )/35 000] Komplex programmal fejlesztendő járás 1, [(Lj )/35 000]

18 ahol: JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%- ot: 1,5, minden más esetben: 1. A támogatás meghatározása: ahol: JAT = a támogatás összege, JFÖ = a támogatás fajlagos összege. JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz] * JFÖ ---->>----->>--<<-----<<----

19 3. melléklet 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról ---->>----->>--<<-----<< számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez 1 A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka I. Magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka Beosztás megnevezése 1. 2 A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmény intézményvezetője bentlakásos szociális intézmény intézményvezetője (ide nem értve a lakóotthon a intézményvezetőjét) ) Vezetői pótlék mértéke (a pótlékalap %-ában) 250% szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője 250% b ) szociális és gyermekjóléti alapellátást együttesen végző intézmény vezetője 250% c) szociális vagy gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény intézményvezetője 200% d ) lakóotthon intézményvezetője 200% e) 2. 3 A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális, 100% 1 Megállapította: 60/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 8. (3), 3. melléklet. Hatályos: IV. 15- től. 2 Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. (7), 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 1.

20 gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjének helyettese 3. 4 Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője 4. 5 Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjének helyettese 250% 150% II. Vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka Beosztás megnevezése 1. 6 Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott 2. 7 A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott Vezetői pótlék mértéke (a pótlékalap %-ában) 150% 100% III >>----->>--<<-----<< Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. (7), 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 1. 4 Módosította: 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 2. 5 Módosította: 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 2. 6 Módosította: 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 2. 7 Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. (7), 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 29. (2), 3. melléklet 1. 8 Hatályon kívül helyezte: 244/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. j). Hatálytalan: IX. 1- től.

21 4. melléklet 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről ---->>----->>--<<-----<< számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez I. Rész Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban dolgozók részére I. Alapellátások Ellátási forma Vezetői beosztás Képesítés magasabb vezető/vezető 1. Család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ ---->>----->>--<<-----<<---- felsőfokú szociális alapvégzettség 1, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, szociálpolitikusközgazdász, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociális menedzser, viselkedéselemző gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, jogász, igazgatásszervező, szociális menedzser oklevéllel rendelkező: pedagógus, védőnő 1 Felsőfokú szociális alapvégzettség: általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus.

22 II. Rész Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére I. Alapellátások Ellátási forma Intézményi munkakör Képesítés családsegítő 1. Család- és gyermekjóléti szolgálat 1/a. Család- és gyermekjóléti központ esetmenedzser tanácsadó felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi pszicho-patrónus, viselkedéselemző, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociológus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógus szociálpolitikus, szociálpolitikus-közgazdász, okleveles szociális munkás, szociálpedagógus, szociálgerontológus, közösségi szociális munkás, szociológus, igazgatásszervezőszociális igazgatási szakirány, jogász, teológus, pasztorális tanácsadó, humánerőforrás menedzser, humánszervező, mentálhigiénésszakember, addiktológiai konzultáns, addiktológiai szakpszichológus, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, népművelő, művelődésszervező, művelődési menedzser, andragógus, okleveles pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, viselkedéselemző, munkajogi szakokleveles tanácsadó szupervizor, mediátor,

23 szociális asszisztens gyermekvédelmi psziho-patrónus szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), gyógypedagógus asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális segítő (OKJ), szociokulturális animátor (OKJ), foglalkoztatás szervező (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), ifjúságsegítő (OKJ) ---->>----->>--<<-----<<----