A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti reformja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karon

Átírás

1 A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti reformja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karon Kecskemét,

2 A projekt címe: A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében A projekt azonosító száma: HEFOP / /1.0 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kiadvány megírásában és kialakításában részt vettek: Balanyi Zoltán DLA, Brindza Attila, Dr. Hegedűs Gábor, Horváth Ágnes dr., Dr. Kozmács István, Neszt Judit, Dr. Rádli Katalin, Rigó Róbert, Dr. Steklács János, Dr. Strohner József, Dr. Sztrinkóné dr. Nagy Irén A kiadványt lektorálta: Dr. Józsa Krisztián, Dr. Kuti István Kiadó: Kecskeméti Főiskola, Tanítóképző Főiskolai Kar 6000 Kecskemét Kaszap u Nyomdai előkészítés: Pixelgraf Bt., Kecskemét Nyomás: Print 2000 Nyomda Kft., Kecskemét Felelős Kiadó: Dr. Hegedűs Gábor dékán Példányszám: 150 db ISBN Kecskemét, szeptember 2

3 I. Rigó Róbert: A projektek bemutatása, ütemezésének feladatainak ismertetése Az oktatás és képzés korszerűsítése: kulcs Európa jólétéhez és társadalmi kohéziójához A projekt bemutatása A magyar társadalom többsége a rendszerváltás időszakában a nyugat-európai térséghez való közeledést tűzte ki célul. Viszonylag hosszas és bonyolult tárgyalási folyamat és gyakran menet közben is változó célok elérést követően, hazánk 2004 óta az Európai Unió tagjává vált. Ezzel közvetlen részesei lettünk az Európai Unióban zajló stratégiai tervezésnek, a bonyolult jogi, döntéshozatali mechanizmusoknak, ugyanakkor hazánk jelentős uniós pénzügyi forrásokhoz is jutott. Az Európai Unió a globális versenyben a pozíciója javítása érdekében, az unió állampolgárainak megfelelő színvonalú képzésére jelentős hangsúlyt helyez. Az Európai Unió képzési céljait a következőképpen határozhatjuk meg: Európa országainak az a közös törekvése, hogy az iskolákban olyan képességeket és készségeket szerezzenek meg a tanulók, amellyel felnőtt életükben jól boldogulhatnak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a gyorsan változó világhoz alkalmazkodni tudjanak, felelős állampolgárként éljenek, gyakorolják és védjék meg demokratikus jogaikat, ismerjék el az emberek sokféleségét, és tudjanak együttműködni egymással. 1 Az Európai Unió tagországaiban a felsőfokú képzés modernizálása, átalakítása, összehangolása a Bologna-folyamatnak nevezett oktatási reform keretében történik. Ezen oktatási reformfolyamat egyik legfontosabb eleme a gyakorlatban hasznosítható tudás erősítése, a készségek és képességek fejlesztése. Hazánkban sokak szemében ez is csak egy oktatáspolitikai reformnak tűnt a sok közül, amelyek rendszeresen és viszonylag gyakran megjelennek a köz- és felsőoktatási rendszerünkben. A felsőoktatásban a Bologna-folyamatot sokan a hagyományos főiskolai és egyetemi szintű szakok megszűnéseként értelmezték és valamiféle érthetetlen BSc, MSc átnevezésnek tekintették. Azután megjelentek az újabb és újabb intézkedések: a kreditrendszer bevezetése, az angol nyelvű diploma melléklet, a növekvő hallgatói mobilitás, az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), a minőségbiztosítás, a hallgatók pályakövetése. Jelen projektünk megvalósítása azért fontos és hasznos, hogy a Karunkon dolgozó kollégák átlássák a Bologna-folyamat lényegét, megértsék az új oktatáspolitikai célkitűzéseket. Egy pedagógusképző intézményben ez különösen fontos mert a jövő tanítói, óvodapedagógusai számára kiemelten fontos, hogy olyan szemléletű oktatást, pedagógusi attitűdöt ismerjenek meg, amely nyitott a változásokra és megérti az átalakítási folyamat lényegét, és jó példával elől járva igyekszik azt közvetíteni hallgatói számára is. A bennünket körülvevő világ és különösen az a környezet, amelyben hallgatóink felnőnek rohamos tempóban változik, nekünk pedagógusoknak kötelességünk ezt a változást megértenünk, érzékelnünk és ezekre és az állandó megújulási képességre 1 Kulcsárné dr. Papp Enikő, Ozsváth Sándor (szerk.): A pedagógusmesterség új tartalmai, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Kecskemét,

4 felkészíteni diákjainkat. Természetesen az állandó, vagy legalábbis maradandó értékek megőrzése mellett. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a hazai felsőoktatási reformnak is jelentős szerepet szántak, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP 3.3.1) keretében írtak ki pályázatokat a felsőoktatási intézmények számára, amelyek támogatásával kidolgozhatták a kétciklusú képzés akkreditációját elősegítő dokumentumokat. A pedagógusképzés átalakítására és megújítására létrehozott országos konzorciumot az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító és Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kara vezette. A közös projekt A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése címet viselte, időben január elsejétől december 31-ig tartott. A projektben 19 általános iskolai pedagógusokat képző felsőoktatási intézmény dolgozott együtt. Karunkról 14 oktató vett részt ebben a munkában és a Gazdasági Főigazgatóság munkatársai a projekt pénzügyi lebonyolításában. Ezen projekt megvalósítása során, a tanító és óvodapedagógus képzés kompetencia alapú megújítása és e szakok felsőfokú alapszintű (BA) képzési rendszerre való áttérésének szakanyagait dolgoztuk ki. Emellett elkészítettünk különféle új, speciális keresztprogramokat és felsőfokú szakképzési (FSZ) anyagokat is. Karunk ezek segítségével indította el az Ifjúságsegítő és a Csecsemő- és kisgyermekgondozó felsőfokú szakképzéseit is. A projekttel kapcsolatos legfontosabb információk a internet címen érhetők el. Ez év tavaszán jelent meg egy zárkörű pályázat (HEFOP 3.3.3), amelyben azt a célt tűzték ki, hogy a fenn említett pályázat keretében megvalósított szakmai anyagokat megismerjék a felsőoktatási intézmények dolgozói egy rövid ciklusú képzés keretében. Karunk elkészítette a pályázati dokumentációt és támogatást kaptunk annak megvalósítására. Jelen projektünk címe A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében E projekt keretében a korábban kidolgozott szakmai anyagokat ismertetjük meg Karunk és gyakorló intézményeink oktató kollégáival. Szeptemberben öt képzési napon beszéljük meg a felsőoktatás Bolognafolyamatnak megfelelő átalakításának sajátosságait, a Felsőoktatási törvény változásait, a tanító és óvodapedagógus képzés tartalmi és szerkezeti megújításának jellemzőit, a műveltségterületi képzéseink sajátosságait, az elindított új felsőfokú szakképzések tapasztalatait és az indítani tervezett lovasoktató képzés lehetőségeit. A képzésen 60 fő vesz részt és legalább 90 százalékuknak sikeres vizsgát kell tennie. A projekt keretében végzünk egy kisebb vizsgálatot is a képzésen részt vevők témával kapcsolatos előzetes ismeretiről és a program végén a képzéssel kapcsolatos tapasztalataikról, véleményeikről. A projektünket igyekszünk népszerűsíteni a helyi sajtóban és szórólapokon is. A projektre Karunk 8,873,130 Ft támogatást kapott a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP 3.3.3) keretében. Az öt képzési napon elhangzottakat, kibővített és pontosított formában összegeztük ebben a kötetben. A kötetet elsősorban a projektben részvevő kollégáknak készítettük, hogy alaposabban elmélyülhessenek a témában és megkönnyítsük a félkészülésüket a vizsgára. A kötet szerkezetének kialakítása során az előadások felépítésének logikáját követtük. A projekt bemutatását követően az alapszakjaink megújítását, majd a tanítóképzéshez kapcsolódó műveltségterületek, a felsőfokú szakképzések helyzetét vizsgáljuk meg, végül az új szakok indítására vonatkozó terveinket ismertetjük. 4

5 A képzésünk ütemezését, az előadókat és az előadások témáját a következő táblázat mutatja be: Képzés időpontja 1. nap augusztus 28. 8,30-14,00 2. nap szeptember 5. 8,30-14,00 3. nap szeptember 12. 8,30-14,00 4. nap szeptember 26. 8,30-14,00 5. nap október 3. 8,30-14,00 A képzés témája 1. A projektek (HEFOP , ) bemutatása, ütemezésének, feladatainak ismertetése 2. Az óvodapedagógus szak képzési és kimeneti követelményei 3. A projekt keretében kidolgozott óvodapedagógus szak és a mi szakunk különbségei 4. Tantervfejlesztési törekvések a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán 1. A Bologna-folyamat jellemzői és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai 2. A kompetencia alapú képzés lehetőségei a pedagógusképzésben 3. Az új felsőoktatási törvény lényeges elemeinek bemutatása 1. A HEFOP keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények, tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhez 2. A KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a tanítóképzés területén 3. A magyar tanítóképzés nemzetközi összehasonlításban A HEFOP keretében kidolgozott műveltségterületi képzések képzési és kimeneti követelményeinek összehasonlítása a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának műveltségterületi képzéseinek képzési és kimeneti követelményeivel. Csatlakozási lehetőségek az MA képzésekhez. 1. Felsőfokú szakképzéseink (ifjúságsegítő és a csecsemőés kisgyermekgondozó, Lovasoktató, Vizuális kultúra szak) képzési és kimeneti követelményeinek bemutatása. 2. A projekt keretében kidolgozott és a mi felsőfokú szakképzéseink különbségeinek és hasonlóságainak összevetése Előadó Rigó Róbert Dr. Hegedűs Gábor Dr. Horváth Ágnes Dr. Rádli Katalin Dr. Steklács János Dr. Sztinkóné dr. Nagy Irén Brindza Attila Dr. Balanyi Zoltán Dr. Horváth Ágnes Dr. Kozmács István Dr. Horváth Ágnes Neszt Judit Dr. Sztrinkóné dr. Nagy Irén Dr. Hegedűs Gábor Dr. Strohner József október 10. 8,30-10,00 Vizsga Dr. Hegedűs Gábor Rigó Róbert 5

6 II. Dr. Horváth Ágnes: A felsőoktatás megújulása (a Bologna-folyamat) Bevezetés Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatásnak utóbbi években bekövetkezett változásait megértsük, az egész folyamatot célszerű egy tágabb kontextusban vizsgálnunk. A köznapi, de gyakran a szakmai közbeszédben egyszerűen Bologna-folyamatként emlegetett programcsomag egy, az oktatásügy egészét érintő, nem csupán európai, sokkal inkább világfolyamat része. Végletesen leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a felsőoktatás átalakítása a globalizáció visszavonhatatlan hatásaként értelmezhető. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az (EU) közösségi struktúra átjárhatóságára és egységesítésére való törekvés mennyire szervesen kapcsolódik a világméretű verseny, az országhatárokon átnyúló ipari gazdasági pénzügyi terjeszkedés és az információs technológiai előrehaladás trendjeihez. Az európai oktatáspolitikai stratégia kialakítása, egyáltalán az a tény, hogy az Unióban az utóbbi másfél évtizedben egyre erőteljesebben mutatkozik meg az oktatás, mint stratégiai kérdés megfogalmazása, arra utal, hogy az EU döntéshozói odafigyeltek az UNESCO által szorgalmazott oktatási irányelvekre, keretekre és felmérésekre. Tehát már a bevezetésben leszögezhetjük, hogy amikor európai oktatási trendekről, stratégiákról beszélünk, ezek hatóköre korántsem szűkíthető le EU-s szint, de a földrajzi értelemben vett Európa területére, hiszen számtalan vonatkozásban OECD vagy UNESCO kezdeményezések, kutatások, terminusok állnak az EU oktatáspolitika hátterében (PISA hivatkozás, ISCED osztályozás, stb.). A híres Delors-jelentést 2 akár az uniós oktatáspolitikai dokumentumok megszületésének előzményének tekinthetjük, amely UNESCO háttérrel, világ-, azaz globális méretekben világított rá mindazokra a problémákra, és fogalmazta meg mindazokat a javaslatokat, amelyek aztán az EU dokumentumokban is megjelentek. Ezek például az egész életen át tartó tanulás, az információ-robbanás, az új tanítási kultúra, az új tanulási stratégia, másfajta képesség-együttes, informatikai támogatás stb. Ez volt az a dokumentum, amely világméretű vizsgálati eredményekre, felmérésekre, megfigyelésekre alapozva először deklarálta az oktatás kulcs-szerepét a XXI. század gazdasági-társadalmi fejlődésében. Az Európai Unió első alapdokumentuma, az 1957-es Római Szerződés még egyértelműen a tagállamok belső ügyének tekintette az oktatást, tartalmában kizárólag a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés területeire koncentrált. A több évtizedes technikai fejlődés, az amerikai és az ázsiai gazdaságok hihetetlen tempót diktáló előretörése, s nem utolsó sorban az EU fokozatos bővülése 1992-re érlelte ki a teljesen új alapokra helyezett európai integráció alapdokumentumát (Maastricht), majd a további bővítést lehetővé tevő Nizzai Szerződést. Ez utóbbiak már egyértelműen utalnak az oktatás stratégiai szerepére, és hangsúlyozzák a nemzeti kereteken és felelősségen túlmutató önkéntes együttműködés és együttes fejlesztés fontosságát. Az oktatás, képzés tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket az Európai Unióról szóló Nizzai Szerződés továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalja. Ebből következően a diákok tanulásával foglalkozó rendelkezések, vagy a 2 Oktatás rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Budapest, 1977, Osiris Kiadó Magyar Unesco Bizottság, 219 p. /UNESCO KÖNYVEK./ 6

7 főiskolai, egyetemi felvételi eljárás, a tandíjfizetés, a vizsgáztatás és a továbbtanulás szabályainak a megállapítása változatlanul a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik és ezen a téren nincs egységes, kötelező érvényű közösségi szintű jogi szabályozás. A 15 (majd 2004-től a Magyarországon kívüli 24) tagállam sok tízezer oktatási intézményében a nem-honos közösségi állampolgárok tanulásával, képzésével és továbbtanulásával kapcsolatban tehát minden esetben a nemzeti jogszabályok, a helyi rendelkezések az irányadóak. 3 Maga a Bologna-folyamat tehát egy világ- és európai méretű globalizációs és integrációs folyamatba illeszkedik, s ennek egésze tükrében válik világossá ama célkitűzése, hogy az egységes, áttekinthető és átjárható felsőoktatási térség létrehozásával saját gazdasági-innovációs és technológiai fejlődését alapozza meg. A Bologna-folyamat kiterjedése és hatóköre (EFT) is túlmutat az EU tagállamok keretein, hiszen 46 ország csatlakozása nyomán született meg az Európai Tanács elé kerülő dokumentum az európai térségben megvalósítandó oktatási együttműködés, a nemzeti keretekben működő képzési struktúra összehangolására. Amikor tehát a felsőoktatásra vonatkoztatva a Bologna-folyamatot értékeljük, egyúttal az európai integráció egyik kulcselemének számító oktatási stratégiáról is véleményt mondunk. 1. A Bologna-folyamat jellemzői és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai A Bologna-folyamat nem tekinthető pusztán önmagában, hiszen eredendő funkcióját tekintve nem cél, hanem eszköz, mégpedig a teljes oktatáspolitikai stratégia egyik fontos eszköze, amely a versenyképes tudás és tudás-átadás képességét hivatott erősíteni a globális világ gazdasági-társadalmi kihívásai között. Az egész oktatáspolitikai stratégia alapvető célja a lehető legtágabb értelemben vett fenntarthatóság: a béke, a társadalmi kohézió fenntartása, a környezeti károsodás minimalizálása, a tudástechnológia gazdaságos alkalmazása, az európai versenyképesség fenntartása az amerikai és ázsiai fejlődési ütem ellenében. A Bologna-folyamat célja: Európai Felsőoktatási Térség Az május 25-i Sorbonne Nyilatkozat, amelyet ezek a megfontolások támasztanak alá, hangsúlyozza az egyetemeknek Európa kulturális dimenziói kifejlesztésében betöltött központi szerepét. A Nyilatkozat határozottan állást foglal az európai felsőoktatási térség létrehozása mellett, amely kulcstényező a polgárok mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítésében és az európai kontinens általános fejlesztésében. A felsőoktatási rendszerek fokozottabb összeegyeztethetőségének és összehasonlíthatóságának megvalósítása mindazonáltal folyamatos elkötelezettséget igényel. A Bologna-nyilatkozat ennek az elkötelezettségnek a konkrét kereteit és lépéseit határozza meg a lisszaboni nyilatkozat szellemiségének megfelelően. Oktatáspolitikák összehangolása Az EFT kialakítása megköveteli, hogy a nyilatkozatot aláíró tagállamok az abban foglalt irányelveknek megfelelően alakítsák oktatáspolitikájukat: ez elsősorban a 3 Forgács: Az Európai Unió és az oktatás, 7

8 törvényi előírások harmonizációját, valamint az intézményi keretek meghatározását, a tagállamok adottságainak, prioritásainak figyelembe vételével. Például a két- illetve háromszintű képzési rendszerre történő áttérés országonként más kiindulópontról történt meg, miközben mindenütt igyekeztek fenntartani a korábbi struktúra értékeit. A képzési rendszerek racionális harmonizálása A felsőoktatás terén az oktatáspolitikai harmonizáció egyúttal a képzés strukturális átalakítását is jelentette a többszintű, egymásra épülő képzési szerkezet kialakítása irányában. Az oktatók, hallgatók és a társadalom egésze számára ez a szegmens jelentette a Bologna-folyamat lényegét, hiszen tudomásul kellett vennie, hogy adott időszak elteltével csak az új rendszernek megfelelő képzésekkel találkozhat a magyar felsőoktatás intézményeiben is. A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a korábbi főiskolai, illetve egyetemi képzés megfeleltetéséről a BSc (BA), MSc (MA) szintű képzésekkel, a duális rendszer sajátosságai azonban sokáig tovább élnek a kétszintű struktúra keretei között is. A harmadik szint, azaz a doktori képzés kereteinek meghatározása még a Bologna-folyamatot megelőzően megtörtént, hozzárendelve az egyetemi képzés rendszeréhez. Ekvivalencia követelmények A diplomák, végzettségek és szakképzettségek elismertetésének problémájával már jóval a Bologna-folyamat előtt szembesültek az európai felsőoktatási intézmények. A viszonylag alacsonyabb szintű mobilitási arányok mellett is igen gyakran felmerültek honosítási problémák, s a két- vagy többoldalú államközi egyezmények ellenére is olykor hónapokig tartó procedúra előzte meg az elismerést, ami korántsem jelentett automatikus munkavállalási lehetőséget. Az EFT e téren is pozitív előrelépést jelenthet, hiszen a világos strukturális elvek mentén folyó képzések, a kimenetek összehangolása lehetővé teszi a kölcsönös elismerést. Ennek viszont előfeltétele a megfelelő szintű dokumentáció, az áttekinthetőség, az intézmények állami elismertsége, illetve akkreditációja. Az Europass dokumentumcsomag ezt a célt szolgálja. Ennek részét képezi az oklevélmelléklet, amelynek kiadása nem csupán a képzés nyelvén, de angol nyelven is kötelező. Kreditrendszer mobilitás A kreditrendszer a kétszintű képzési struktúrához hasonlóan szintén az angolszász országok felsőoktatási gyakorlatából került át az EFT alkalmazásába. Lényege a hallgatói munkaráfordítás mértékének megfelelő teljesítmény-értékelés. Az ECTS (amelynek meghatározása szintén a Bologna-folyamatot megelőző időkre nyúlik vissza) olyan alapegységet határoz meg, amely szerint egy kreditnek 30 óra hallgatói munkaidő felel meg beleértve az órai részvételt, a felkészülési időt és a számonkérést. A kredit jóváírása csak az elfogadható vizsgateljesítmény mellett lehetséges, tehát legalább elégséges eredmény szükséges egy-egy tárgyból ahhoz, hogy azt teljesítettnek tekinthessék. A kredit-alapú teljesítmény értékelés bevezetését széleskörű tájékoztatás és felkészítés előzte meg, alkalmazása azonban máig ellentmondásos: a kreditek száma nem minden tárgy esetében követi a tényleges munka-ráfordítás mértékét; nem teljesül az az elv, hogy egy tananyagrészt csak egyszer lehet számonkérni a tanulmányok során; sokszor kritérium-feltételként jelennek meg olyan tananyag-elemek, amelyek elsajátítását kreditekkel kellene elismerni; sok tekintetben megoldatlan az előzetes tudás beszámítása a felsőoktatásban. 8

9 A Bologna-folyamat állomásai: Lisszabon Az Európai Tanács lisszaboni ülésén 2000-ben stratégiai döntés született. Az azóta is a lisszaboni célként emlegetett ambiciózus elképzelés, miszerint 2010-re Európának "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely több és jobb munkahely, valamint az erősebb társadalmi kohézió révén képes a fenntartható gazdasági növekedésre hosszú távra meghatározta az EU oktatáspolitikai stratégiáját is. 4 Eszerint az oktatásra és a képzésre kulcsszerep hárul, mivel az unió versenyképességének megőrzését elsősorban az oktatás stratégiai területként való fejlesztésével képzelték el.. A lisszaboni cél megvalósítása érdekében az Oktatási Tanács és az Európai Bizottság 2002-ben egy részletes, 2010-ig megvalósítandó munkaprogramot 5 fogadott el. A munkaprogram három stratégiai célhoz minőség és hatékonyság, nyitottság, hozzáférés további alcélokat rendel, amelyek az oktatási-képzési szakmapolitikai területek széles spektrumát ölelik fel. A tagállamok feladata, hogy saját fejlesztési céljaikkal összhangban cselekvési tervet dolgozzanak ki, konkrét lépéseket tegyenek a Tanács által elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében. A lisszaboni célok megvalósítását elősegítő EU-munkaprogramot 2003 februárjában ismertette az Oktatási Minisztérium (ma OKM) az érintettek széles körével. A munkaprogram megvalósításában való nemzeti részvétel főbb elemei: - részvétel az EU-munkacsoportok munkájában nemzeti delegáltak közreműködésével, - az Európai Unió szintjén folyó munka eredményeinek feldolgozása szakmai - körökben és javaslatok készítése a hazai teendőkről a döntéshozók számára, - a közös EU-s célok elérését elősegítő hazai feladatok meghatározása és beépítése - a hazai fejlesztési folyamatokba, - tájékoztatók, beszámolók, szakmai anyagok készítése az Unió számára a hazai helyzetről, ezen belül eredményeink, jó gyakorlataink terjesztése Bologna A Bologna Nyilatkozat 1999-es keltezésű, s lényegében az európai gazdasági térség és az egyéb csatlakozó európai államok felsőoktatási fejlesztéseinek összehangolását szolgálja. Időben megelőzi a lisszaboni stratégia közzétételét, de intenzíven hozzájárult annak oktatáspolitikai vonatkozásaihoz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatás harmonizálása nem valósítható meg az oktatás egészére vonatkozó közös elképzelések megfogalmazása és megvalósítása nélkül. Az európai, s benne a magyar felsőoktatás átalakulása szempontjából a Bolognai Nyilatkozat jelentette és jelenti a legnagyobb kihívást. Az alább felsorolt célkitűzések mentén gyakorlatilag a teljes felsőoktatási struktúra átalakítása kezdődik el a kétszintű BSc/BA, s az erre épülő MSc/MA képzési rendszer kiépítésével. 4 Lisbon European Council 23 And 24 March 2000 Presidency Conclusions 5 Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram, Brüsszel, február EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK CÉLKITÛZÉSEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETES MUNKAPROGRAM 9

10 A Bolognai Nyilatkozat kimondja, hogy az európai felsőoktatási térség kialakításához a részt vevő országok felsőoktatási politikájának koordinálására van szükség a következő célok érdekében: 1. könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere az európai felsőoktatásban, 2. kétszintű képzés (undergraduate, graduate), 3. egységes kreditrendszer 4. mobilitás támogatása, 5. az európai együttműködés ösztönzése a minőségbiztosítás terén, 6. a felsőoktatásban az európai dimenziók támogatása; 7. egész életen át tartó tanulás, 8. a hallgatók és a felsőoktatási intézmények bevonása az európai felsőoktatási (és kutatási) térség kialakítása folyamatába, 9. az európai oktatási térség vonzerejének és versenyképességének növelése; 10. a doktori képzések reformja, 11. a hazai ösztöndíjak és hitelek külföldi felhasználásának lehetővé tétele. A Bologna-folyamat következő állomásai lényegében a felsorolt célok konkrétabb megfogalmazását, s ezáltal az eredeti stratégiai célkitűzések megerősítését jelentik. A magyar jogalkotás kötelezettségeihez méltó módon követte az európai modell változásait. Ennek egyik első, a legtöbb érintett figyelmét felkeltő előírása volt a kreditrendszer bevezetése 2001 és 2003 között. A rendelet 2001-től tette volna kötelezővé a kreditek alkalmazását, az intézmények jelentős részének késlekedése miatt azonban 2002-től vált általánossá az alkalmazás. Az intézmények számára ekkor kezdődött a szabályzatok újraalkotásának éveken át tartó folyamata. A kreditrendszer bevezetésének elősegítését szolgálta az elektronikus hallgatói és tanulmányi nyilvántartások (ETR) bevezetése is. Az egységes alapelvekre épülő képzési rendszer működtetésének sajátos feltétele a képzettségek és végzettségek (diplomák) kölcsönös elismerése, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tagországok megszerzett tudás az Unió egész területén hasznosítható legyen. Diplomák, bizonyítványok az Európai Unióban A felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi XCIX. Törvény rendelkezik. Az igazságos elismerés alapelveit meghatározó nemzetközi egyezményt 2007-ig 44 ország képviselője írta alá és 33 ratifikálta. A évi C. törvény (Elismerési törvény) - átfogó szabályozás a bizonyítványok, oklevelek és résztanulmányok elismeréséről, az eljárás rendjéről - új megközelítés aszerint, hogy milyen céllal kérik az elismerést: - továbbtanulási céllal - szakma gyakorlása céljából (munkavállalás) Az Elismerési törvény 2003 szeptemberétől hatályos módosítása a közoktatási törvényhez kapcsolódik: - új szabályozás a középfokú végzettségek továbbtanulás céljából történő elismerésére: egyoldalú, automatikus és törvény általi elismerés Hatáskörök megoszlása az elismerése eljárásban: - továbbtanulás céljából: oktatási intézmény - munkavállalás céljából: - szakképesítés: a szakmai és vizsga-követelmények meghatározására jogosított minisztérium; 10

11 - felsőfokú oklevelek: főszabályként az Oktatási és Kulturális Minisztérium; - tudományos fokozatok: felsőoktatási intézmény (a végzettségi szint elismerése nem előfeltétel) ; - szakértőként bevonható: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központ. A módosított szabályozás szerint a törvény erejénél fogva a magyar érettségivel egyenértékű bizonyítványok: Az Európai Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Tér további tagállamai (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint a Lisszaboni Egyezményt ratifikáló államok (Albánia, Ausztrália, Ciprus, Svájc, Ukrajna, Szentszék) által kiállított középiskolai végbizonyítvány. Az oklevelek elismerésének kérdése a Bolognai Folyamat tükrében: - A résztanulmányok és oklevelek elismerésének jelentősége a mobilitás és az Európai Felsőoktatási Tér kialakulása szempontjából; - Átlátható fokozatrendszer; - Azonos nevű fokozatok eltérő tartalmak; - Automatikus elismerés kérdései. Elismerés az Európai Unióhoz történő csatlakozás után Az Európai Gazdasági Térben szerzett bizonyítványok és oklevelek magyarországi elismerése: - jogszabályi alap: Elismerési törvény III. fejezet, valamint kieg. szabályozás; - hatályba lépés: csatlakozáskor. A magyar bizonyítványok és oklevelek elismerése az EGT-ben: - jogszabályi alap: általános irányelvek (3 szakmára) ; - ágazati irányelvek (7 szakmára). Általános irányelvek - a képzés valamennyi szintjére kiterjed; - nem biztosít automatikus, feltétel nélküli elismerést; - alkalmassági vizsga letétele, gyakornoki idő letöltése előírható. Alapja: a kölcsönös bizalom, ha a kérelmező jogosult valamely tagállamban a szakmát gyakorolni, akkor az elismerés nem tagadható meg! Ágazati irányelvek A képesítés tekintetében feltétel nélküli, automatikus az elismerés a szakma gyakorlásának azonban feltétele lehet a büntetlen előélet, az egészségügyi alkalmasság stb. igazolása. - általános orvos, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő (alapja: közös képzési követelmények) - építész (alapja: közös készségek) - ügyvéd (alapja: a szolgáltatásnyújtás szabadsága) Prága Prágai Kommüniké (2001. IX. 19.) - Alapvetően kétszintű képzés bevezetése a felsőoktatásban: - Az angol szóhasználatban undergraduate, vagy bachelor s degree, amely tartalmilag a magyar főiskolai képzésnek felel meg; - Az angol szóhasználatban graduate, vagy master s degree, amely tartalmilag a magyar egyetemi képzésnek felel meg. - A végzettségek ECTS vagy egyéb ECTS-kompatibilis kreditrendszer által támogatott közös alapjainak elfogadása, biztosítva mind az átválthatóságot, mind pedig az akkumulációt. - A mobilitás elősegítése. 11

12 - Együttműködés a minőségbiztosítás terén. - Élethosszig tartó tanulás Berlin Berlini Kommüniké (2003. IX. 19.) - ENIC és NARIC irodák létesítése a Lisszaboni elismerési egyezmény értelmében - az oklevélmelléklet (diploma supplement) kiadása 2005-től (automatikusan, ingyenesen, angol nyelven is!) - az oklevélmelléklet használatának elterjesztése - az oktatási rendszer leírása az oklevélmellékletben a nemzeti ENIC-iroda (European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition) feladata - szorosabb együttműködés az ENQA (European Network for Quality Assurance in Higher Education) európai minőség-biztosítási szervezettel - közös fokozatot (joint degree) adó képzések elismerésének lehetővé tétele Az Europass dokumentumcsalád Az egységes Európa tagállamainak oktatási rendszerei különböznek egymástól. Az oktatás és képzés nemzeti szintű szabályozásából adódóan a végzettségek valamint a bizonyítványok, oklevelek formája, tartalma és a hozzájuk kapcsolódó szakmai, gyakorlati tudás országonként eltérő. Korábban a diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerése kétoldalú egyezmények alapján működött, külföldi munkavállalás vagy vándorlás esetén sokszor évekig tartott egy-egy honosítási kérelem elbírálása. Az Európai Parlament annak érdekében, hogy elősegítse képesítési rendszerek, bizonyítványok, szaktudások és kompetenciák átláthatóságát, a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, január 1-től bevezette az Europass keretrendszert. Célja, hogy elősegítse a szaktudás külföldi elismerését/elismertetését. Az Europass tájékoztat: uniós szinten egységes formátumban összehasonlíthatóvá, megismerhetővé teszi az egyén szaktudását, végzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait. Tájékoztat, információt ad a hazai képzésekről, a képzést és kompetenciákat érintő változásokról, valamint a külföldön megszerzett képesítésekről. Az Europass azoknak segít, akik tanulni szeretnének, tanulókat keresnek oktatási intézményeikbe, munkát keresnek más országokban, munkaerőt keresnek más országokból, külföldi tanulmányokat szeretne elismertetni, szakmai gyakorlatot szerez külföldön vagy szakmai gyakorlatot szervez külföldieknek. Az öt dokumentumból álló dokumentumcsalád (Europass önéletrajz, nyelvi útlevél, oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítő és mobilitási igazolvány) segítségével átláthatóvá válik, hogy tulajdonosa mit tanult, milyen eredménnyel, milyen készségeket sajátított el és milyen munkatapasztalattal rendelkezik. A képző intézmények és a munkaadók így könnyen értelmezhetik a különböző országokból származó diplomákat, bizonyítványokat és szakképesítéseket Bergen Bergeni Kommüniké (2005. V ) Partnerség erősítése, újabb csatlakozók üdvözlése; - A nyomon követésért felelős csoport (Follow-up Group) ről szóló általános jelentésének elfogadása; - a fokozatok kétciklusú rendszere (BSc/BA, MSc/MA) bevezetésének üdvözlése (a legtöbb országban a diákok több mint felét érinti) 12

13 - EFT képesítési kereteinek (három ciklus) és ezek kredit-tartományainak elfogadása. - Az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosításra vonatkozó szabványok és iránymutatások elfogadása az ENQA által javasoltak szerint Kivonat a dokumentumból: 10. Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosításra vonatkozó szabványokat és iránymutatásokat az ENQA által javasoltak szerint. Kötelezzük magunkat a minőségbiztosítási ügynökségek szakértői értékelésére javasolt modell bevezetésére nemzeti alapon, egyúttal tiszteletben tartjuk az általánosan elfogadott irányvonalakat és kritériumokat. Üdvözöljük a minőségbiztosítási ügynökségek nemzeti szintű értékelésen alapuló európai nyilvántartásának létrehozásáról szóló elvet. Ezzel kapcsolatban azt kérjük, hogy a végrehajtás gyakorlati vonatkozásait az EUA-val, az EURASHE-vel és az ESIB-bel együttműködésben az ENQA fejlessze tovább, és erről a nyomon követésért felelős csoporton keresztül számoljon be nekünk. Hangsúlyozzuk a nemzeti szinten elismert ügynökségek közötti együttműködés fontosságát az akkreditációs vagy minőségbiztosítási döntések kölcsönös elismerésének fokozása érdekében. A Kecskeméti Főiskola akkreditációs anyaga már a bergeni irányelvek szerint készült sillabusz útmutatásait követte London Londoni Kommüniké (2007. V ) - Helyzetértékelés, megerősítés - Szociális dimenzió: a felsőoktatásnak határozott szerepet kell játszania a társadalmi kohézió elősegítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a társadalom tudásszintjének, készségeinek és kompetenciáinak növelésében - Érdemi kommunikáció a kormányok, a felsőoktatási intézmények és a munkaadók között a reformok alapvető logikájáról. - Előretekintés 2010-re (Budapest nyerte el az értékelő értekezlet rendezési jogát.) Kivonat a dokumentumból: 3.5. A háromciklusú képzési rendszer bevezetésének nyomon követéseként felkérjük a BFUG-t, hogy mérlegelje részletesebben, miként javítható a foglalkoztathatóság az egyes ciklusok tekintetében, valamint az egész életen át tartó tanulással összefüggésben. Ez magával vonja valamennyi érdekelt fél felelősségét. A kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek többet kell kommunikálniuk a munkaadókkal és az egyéb érdekelt felekkel reformjaik alapvető logikájáról. Mi kormányainkon belül azon leszünk, hogy biztosítsuk, hogy a közalkalmazotti szféra foglalkoztatási és karrierszerkezete teljes mértékben összeegyeztethető legyen az új képzési rendszerrel. Arra biztatjuk az intézményeket, hogy partnerségeiket és a munkaadókkal a tanulmányi eredményekre épülő tanterv-innováció állandó folyamatában való együttműködést továbbfejlesszék. 13

14 1.3. Az oktatás és képzés 2010 dokumentum A tagállamok hozzájárulásai alapján a Tanács számos közös prioritást határozott meg a jövőre, valamint az oktatási és képzési rendszerektől elvárt erőfeszítésekre nézve, amennyiben el kívánjuk érni azt a lisszaboni célt, miszerint Európának "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely több és jobb munkahely, valamint az erősebb társadalmi kohézió révén képes a fenntartható gazdasági növekedésre. Ugyanakkor a Tanács emlékeztet arra az elvre, hogy az Oktatás egyik fontos feladata a társadalmaink által közösnek tekintett humán értékek érvényre juttatása. A Tanács azon általános célokat is figyelembe vette, amelyeket a társadalom az oktatásnak és a képzésnek tulajdonít, nevezetesen: - az egyén fejlődése, hogy ezáltal képességeit teljes mértékben kiaknázza és értékes életet éljen; - a társadalom fejlődése, különösen a demokrácia támogatása, az egyének és csoportok közötti különbözőségek és egyenlőtlenségek csökkentése, és a kulturális sokszínűség ösztönzése révén; - a gazdaság fejlődése, annak biztosítása révén, hogy a munkaerő képességei igazodjanak a gazdasági és technológiai forradalomhoz. (6) A Tanács munkája során figyelembe vette a Bizottság által a lisszaboni Európai Tanács óta tett intézkedéseket - különös tekintettel az e-tanulás -ra (e-learning) vonatkozó Tájékoztatások (Communications) közzétételére, valamint az Oktatási Tanács elé november 9-én terjesztett Egész életen át tartó tanulásra vonatkozó Nyilatkozatra (Memorandum of Lifelong Learning), és meg fogja vitatni a témával kapcsolatos fejleményeket. A munkaprogram struktúrája stratégiai célok A munkaprogram három alapvető stratégiai célt határoz meg az oktatás és a képzés jövőbeli fejlesztése számára, s ezeket további 13 alpontra bontja: 1. stratégiai célkitűzés Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása 1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2 A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése (kulcskompetenciák) 1.3 Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4 A tudományos és műszaki tanulmányok vonzóbbá tétele 1.5 Az erőforrások legjobb kihasználása 2. stratégiai célkitűzés Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára 2.1 Nyitott tanulási környezet 2.2 A tanulás vonzóbbá tétele 2.3 Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 3. stratégiai célkitűzés Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 3.1 A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2 A vállalkozó szellem fejlesztése 3.3 Az idegennyelv tanulás fejlesztése 3.4 A mobilitás erősítése 3.5 Az európai együttműködés erősítése 14

15 A pedagógusképzés szempontjából mindhárom stratégiai cél hordoz rendkívül fontos elemeket. A dokumentumból világosan kitűnik, hogy a jövő társadalmi előrehaladása szempontjából kulcsfontosságú a tanárok és oktatók képzése, hogy azok a lehető legjobb minőségben tudják elsajátíttatni a tudás-alapú társadalom kialakulásához elengedhetetlen kulcskompetenciákat. A tanulás vonzóbbá tétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom minél több tagja jusson el az oktatási rendszer mind magasabb szintjére, tanulása azonban nem pusztán öncélú folyamat, hiszen társadalmi befektetést csak az a tanulási környezet kaphat, ahol biztosított a megszerzett ismeretek, készséges és kompetenciák hasznosítása. Az aktív állampolgárság kialakítása és gyakorlása a társadalmi kohézió erősítésének pótolhatatlan eszköze, ezért az állampolgári nevelés, a jelen társadalmi és gazdasági folyamatainak megértetése, a béke és a környezeti fenntarthatóság legfontosabb biztosítéka. Az európai együttműködés elképzelhetetlen a mobilitás, a mobilitás megvalósíthatatlan az idegen nyelvek magas szintű ismerete és alkalmazása nélkül. A munka világával való szorosabb kapcsolat és a vállalkozó szellem erősítése az európai versenyképességek megőrzésének legfontosabb eszköze. A munkaprogram megvalósításának egyes állomásait a nyitott koordináció módszerének, valamint a közösen kialakított indikátorok alkalmazásával rendszeresen nyomon követik a különböző munkacsoportok. Ezek tematikus jelentéseket, statisztikai összesítéseket készítenek a Tanács és a Bizottság számára. Ezek az időszakos értékelések adják a témáját a kétévente megtartott miniszteri értekezletnek, amely ezek alapján határozza meg a következő időszak legfontosabb feladatait Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés Az oktatás és képzés korszerűsítése: kulcs Európa jólétéhez és társadalmi kohéziójához A Tanács és a Bizottság évi közös időközi jelentése az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram keretében elért eredményekről: Történt előrelépés, de a legfontosabb területeken további jelentős erőfeszítésekre van szükség - Az oktatási és képzési reformok haladnak, a 2010-es célok eléréséhez azonban további jelentős erőfeszítésekre van szükség. Az egész életen át tartó tanulás elismerten a lisszaboni célok elérésének elengedhetetlen feltétele. A tagállamoknak prioritásként mobilizálniuk kell minden lehetséges eszközt az egész életen át tartó tanulás koherens és átfogó stratégiáinak végrehajtásához. A csoportos tanulási tevékenységek és a kutatási eredmények alkalmazása e tekintetben jelentős hozzájárulást nyújtanak. A nagyobb mobilitás és a hatékony európai munkaerőpiac támogatása érekében előrehaladást kell elérni az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) terén is. - A beruházásokat a megfelelő minőségbiztosítási mechanizmusokkal együtt olyan területekre kellene összpontosítani, amelyeknek gazdasági megtérülése és társadalmi hozadéka kiemelkedő. E területek közé tartozik a szakképzés, a képzés és a felsőoktatás minőségének és vonzerejének javítása, a legfontosabb kompetenciák a nyelvi készségeket is beleértve mindenki által történő elsajátítása, az alapfokú oktatást megelőző oktatás, az iskolai tanulmányok idő 15

16 előtti abbahagyásának csökkentése, a pedagógusok, az oktatók és iskolai vezetők szakmai fejlődése, valamint a felnőttoktatás. Biztosítani kell a strukturális alapok különösen az Európai Szociális Alap nagyobb mértékű és célzottabb felhasználását az oktatás és a képzés számára. - A reformok hatékonyságának és hatásának növelése, valamint a feladatok és költségek megosztása érdekében javítani kell az irányítást, minden érintett bevonásával, különösen a minisztériumok közötti hatékony szinergiák, valamint a sokrétű partneri viszonyok kialakítása révén minden szinten (intézmények, hatóságok, szociális partnerek, vállalkozások, ágazati, regionális és helyi szervezetek). Összehangolt erőfeszítés szükséges mindenki részéről, ha el kívánjuk érni azt a célt, hogy az európai oktatási és képzési rendszereket 2010-re az egész világon minőségi referenciának tekintsék. Magyarország a többi 2004-ben csatlakozott államhoz hasonlóan igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik a felnőttképzés tekintetében. Mint azt az alábbi táblázat mutatja, hazánkban sokkal kevesebben vesznek részt valamilyen felnőttképzésben az idősebb korosztályokból. 6 Percentage of population aged participating in education and training in 4 weeks prior to the survey, by level of educational attainment, 2002 ISCED 3-4 Total Data source: Eurostat, Labour force survey, ISCED 5-6 Total Data source: Eurostat, Labour force survey, Progress Towards the Common Objectives in Education And Training, Indicators and Benchmarks, Brussels,

17 Az Európa legfejlettebb országaitól messze elmaradó adatok is indokolják, hogy Magyarországon is elkészült az egész életen át tartó tanulás stratégiája, melyet a Kormány 2005 szeptemberében fogadott el. Eszerint az egész életen át tartó tanulás egy új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Tehát tanulásnak tekinti az iskolarendszerű formális kereteken belüli tanuláson túl, a hétköznapi élet bármely más színterén - például médián keresztül, a munkahelyen vagy a családban - történő személyiségformáló tapasztalatszerzést is. A Magyar Kormány egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájának tervezete egyfelől rövidtávon igyekszik javítani a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerő-piaci elvárások azonnali kielégítése érdekében (felnőttképzésben való növekvő részvétel, alacsonyképzettségűek képzése- és továbbképzése, 55 év felettiek képzése), másfelől hosszútávon elősegíti egy kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra kialakítását össztársadalmi szinten. Az egész életre kiterjedő tanulási kultúra szem előtt tartja az oktatási szektor többoldalú céljait: a személyes fejlődést, tudásfejlesztést, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések megvalósítását, valamint figyelembe veszi azt a tényt, hogy az egyén különböző életszakaszaiban az ezen célok közötti fontossági sorrend változik. A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket: - az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.); - az egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése; - a tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás); - a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő-piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva; - a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra. Az Európai Unió oktatást és szakmai képzést támogató programjai, a Socrates és a Leonardo da Vinci, január 1-től új formában, az Egész életen át tartó tanulás program keretében folytatódnak. Az Egész életen át tartó tanulás program négy szektoriális programból áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatás szintjén kívül eső szintjén és 17

18 területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrásokat. A program transzverzális része ösztönözni kívánja az európai együttműködést azokon a területeken, amelyek több szektoriális programot érintenek, és hozzájárul a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek átláthatóságához, minőségük javításához. A támogatott tevékenységek közé tartozik az európai szintű szakmapolitikai fejlesztés, elsősorban szakmai tanulmányutak keretében, összehasonlító kutatás és elemzés, a nyelvtanulás előmozdítása, az IKT alapú tartalmak, szolgáltatások és módszertan fejlesztése, valamint az Egész életen át tartó tanulás program eredményeinek terjesztése és hasznosítása. A Jean Monnet program támogatja az európai integráció megvalósulását az oktatás és képzés területén. A pályázatok konkrét célja, hogy az adott oktatási szinten tanuló diákoknak, hallgatóknak, pedagógusoknak, oktatási szolgáltatóknak és döntéshozóknak több és jobb lehetőségük legyen a következő tevékenységekben való részvételre: - egyéni mobilitás oktatóknak vagy tanulóknak; - partnerségek: nemzetközi együttműködés két vagy több különböző országban működő oktatási intézmény között; - többoldalú projektek: nemzetközi intézményi együttműködés, ahol a hangsúly a projekt konkrét termékén van; - tematikus szakmai hálózatok: nagy létszámú, sok európai ország részvételével zajló, más intézmények által létrehozott együttműködések támogatása, a bevált jó gyakorlatok összegyűjtésére és terjesztésére. Az Egész életen át tartó tanulás programot kezelő nemzeti iroda Magyarországon a Tempus Közalapítvány keretei között működik. További részletes információ a honlapon található. Forrás: A Tanács és az Európai Parlament ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről (2008. július 18.) Az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére a Tanács és az Európai Parlament által 2008 áprilisában kihirdetett az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítése Keretrendszeréről (EKKR) szóló ajánlás szándéka szerint a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek és képesítési keretrendszerek közötti átjárhatóságot biztosítja, ezen keresztül a tanulók és munkavállalók Unión belüli mobilitásának ösztönzését szolgálja. Az EKKR legfontosabb céljai a következők: - Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül. - A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. - Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. Az EKKR-hez való csatlakozás önkéntes és nem ró jogi kötelezettséget a tagállamokra. Valójában egy olyan eszközről van szó, amely lehetővé teszi a legkülönbözőbb képesítéseknek az EKKR referenciaszintjei szerinti besorolását. Természetesen, a rendszerhez való csatlakozás akkor akadálymentes, ha az egyes oktatási szinteken és 18

19 ágakban megszerezhető képesítések meghatározott tanulási eredmények formájában vannak meghatározva. A tanulási eredmények azon ismeretek, készségek, képességek és kompetenciák, amelyeket az egyén a tanulási folyamat végére elsajátít. Az elvárt tanulási eredmények meghatározzák, hogy a tanuló milyen tudással, ismeretekkel rendelkezik hogyan tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve milyen, egy szakterület sikeres műveléséhez szükséges általános kompetenciákra tett szert a képesítés megszerzéséig. Számos oktatási és képzési rendszerben ezen tanulási eredmények teljesítése alapján döntik el, hogy a képesítés kiadható-e. Forrás: A nyitott koordináció módszere az oktatás területén Az Oktatás és képzés 2010 dokumentum hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika területén a már egyeztetett célkitűzések megvalósításához az új Nyitott Koordinációs Módszeren alapuló politikai együttműködés alkalmazására lesz szükség az európai hozzáadott érték növelése érdekében, az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 149. és 150. cikkelyével összehangolva. Ez a módszer a közös problémák és célkitűzések meghatározásán, a helyes gyakorlat terjesztésén és az előmenetel előzetesen közösen meghatározott eszközeivel történő nyomon követésén alapszik, amelyek mind a tagállamok közötti, mind a világ más térségeinek viszonylatában összehasonlítják az eredményeket. A módszer alkalmazása szükségessé teszi az oktatással összefüggő ráfordítások, az oktatásban résztvevő tanulók/hallgatók/felnőttek, valamint az oktatás eredményességét tükrözők mutatók folyamatos, egységes módszer alapján történő mérését, a statisztikai adatok összehasonlító elemzését. Emellett az egyes országok jelentései, riportjai szolgáltatják azokat az információkat, amelyek révén az egyes munkacsoportok (bizottságok) összegző jelentéseket készítenek, valamennyi csatlakozó állam által alkalmazható mérőszámokat (indikátorok), a fejlődési irányokat, az elért eredményeket tükröző mérföldköveket határoznak meg. A nyitott koordináció módszere azokon a területeken alkalmazható, ahol a csatlakozó partnerek együttműködése önkéntes jellegű, nincsenek kötelező egyezmények, s az adott terület törvényi és strukturális szabályozása nemzeti keretekben történik. Az együttműködés révén a csatlakozó tagállamok olyan előnyökhöz jutnak (kölcsönös tapasztalatcsere, összehasonlítás, jó gyakorlatok átvétele, fejlesztési források, mobilitás stb.), melyek ellensúlyozzák az összehangolás folyamatának erőfeszítéseit Indikátorok az oktatásban Az indikátorok sajátosan alkalmazott mérőszámok, amelyek adott területen alkalmasabb a különböző országokban zajló oktatáspolitikai folyamatos objektív összehasonlítására. Az indikátorokat a különböző munkacsoportok és bizottságok határozzák meg. Az indikátorok konkrét, mérhető tevékenységi területekhez kapcsolódnak, az adatok gyűjtése és összesítése a nemzeti statisztikai adatgyűjtési folyamat része. Az indikátorok forrása így legtöbbször az Eurostat adatbázis. Az indikátorok alkalmazása mellett elterjedt a mérföldkövek (benchmarks) alkalmazása azoknak a pontoknak a kijelölésére, amelyek kulcsfontosságúak a fejlesztés, az előrehaladás, vagy valamely cél elérése szempontjából, és alkalmasak az addig elért teljesítmény értékelésére. 19

20 Az oktatásban általánosan elfogadott az OECD indikátorok alkalmazása, de például az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram az egyes stratégiai célokhoz kiegészítő indikátorokat is rendelt. Például a 2.2 célkitűzés egyik indikátora a következő: 7 A felsőfokú oktatás- oktatásban részt vevő hallgatók száma (ISCED 5, 6) az összes tanuló és hallgató százalékában, 1999/00 (a) A éves kor- korosztályba tartozó, magasabb középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, 2000 (b) 1 (a) Forrás = Eurostat, UOE (b) Forrás = LFS EU átlag JELENLEGI SZINTEK A 3 legjobban teljesítő USA EU-tagállam átlaga 15% 20,8% 25,9 % 12,1% Japán Jellemző, hogy az indikátorok alkalmazásánál megmutatják a közösségi átlagokat, a legjobb eredményeket, esetleg összehasonlítják az adatokat az USA, illetve Japán statisztikáival. Az így megadott adatokhoz viszonyíthatják az egyes tagállamok saját adataikat. Az egymást követő években megjelentett statisztikai adatok nem csupán az egymáshoz viszonyított fejlődési mutatókat tárja fel, hanem a megelőző időszakhoz is viszonyít. Az Európai Unióban általánosan alkalmazott indikátorok listája megtalálható a Progress Towards The Common Objectives in Education and Training Indicatorsa and Benchmarks című kiadvány függelékében A Bologna-folyamat megvalósításának értékelése A Bologna-folyamat értékelésével kapcsolatban több tanulmány jelent meg, ezek közül a legfontosabb az Oktatás és képzés 2010 folyamat teljes spektrumát áttekintő, azonos című konferencia-kiadvány. 8 Az EU illetékes munkabizottságainak küldött időszakos jelentése, összefoglalók szintén hozzáférhetők az OKM honlapján. E dokumentumok és a közvetlen intézményi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a folyamat jogi hátterének megteremtése, mind a törvények, mind az alacsonyabb szintű jogszabályok területén megfelelő, bár az alkalmazási és bevezetési bizonytalanság általánosan jellemző. Hasonlóan pozitív kép adódik a felállított testületek, bizottságok, hatósági jogosítványokkal rendelkező szervezetek (pl. Oktatási Hivatal) megalakítása és működtetése terén. (A folyamatosan változó eljárási rend és hivatali ügyintézés azonban itt is okozott bonyodalmakat.) A Bologna-folyamat egyik kulcskérdése volt a kreditrendszer bevezetése. Az eltelt évek Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az intézményi tantervek kreditalapú átalakításánál sem a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseknél, sem az új struktúra szerinti BA/BSc, illetve MA/MSc képzéseknél nem sikerült igazán érvényesíteni az ECTS alapelveket. Egyes tantárgyak kredit-értéke még ma sem tükrözi a tényleges hallgatói munkaóra ráfordítást, s ezért torzítja a tanulási eredmények (learningoutcome) valós és transzferálható értékét. 7 Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram, Brüsszel, február, 36.p. 8 Oktatás és képzés 2010 Az Európai Unió oktatási és képzési munkaprogramjának magyarországi megvalósításáról. Konferencia kiadvány, Szerk.: Loboda Zoltán, Bp