A tanárképzés képesítési követelményei ELTE PPK Munkaanyag

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanárképzés képesítési követelményei ELTE PPK Munkaanyag"

Átírás

1 A tanárképzés képesítési követelményei ELTE PPK Munkaanyag A) Kompetenciák A tanári hivatás gyakorlásához különféle személyiségvonások meglétére és szakmai felkészültségre van szükség. A kompetenciák a szakmai felkészültség komponenseit: a tudást, az attitűdöket/nézeteket és a képességeket foglalják magukba. A kompetenciák formájában megfogalmazott képesítési követelmények alapul szolgálnak a pedagógusképzés tartalmának, szerkezetének megtervezéséhez és a képzettség megítéléséhez. A kompetenciákban megfogalmazott képesítési követelmények megkívánják, hogy az egyes intézmények tanárképzési programjai korszerű pedagógiai és pedagógusképzési szemléletmódot tükrözzenek, de ezen belül tág teret biztosítanak a sajátos igények és lehetőségek figyelembe vételére. A tanári kompetenciák főbb tartalmi területei: 1. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE A pedagógus a gyermek és általában az ember fejlődés- és személyiségjellemzőinek, a tanulás sajátosságainak ismeretében; a különféle ember-, gyermekképek, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján; és az egyéni szükségleteket, igényeket figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket; érzékeny a tanulók problémáira, és képes személyre szabott segítséget nyújtani A tanulók megismerése, a nevelés és a tanulás értelmezése 1.2. Komplex személyiségfejlesztés 2. TANULÓI CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE A pedagógus a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságainak ismeretében képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a csoporttagok szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. Átlátva iskolarendszerünk jellemzőit képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális folyamatokat, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Az iskola világában tudatosan kezeli az értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására; és képes olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek elfogadását segítik Csoportfejlesztés és közösségi értékek 2.2. Esélyteremtés az iskolai és pedagógiai gyakorlatban 2.3. Inter- és multikulturalizmus 1

2 3. SZAKTUDOMÁNYI, SZAKTÁRGYI ÉS TANTERVI TUDÁS INTEGRÁLÁSA A tanár az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, azok fejlődésének, összefüggéseinek, tudásstruktúrájának, megismerési, problémamegoldási módszereinek, tantervi követelményeinek, valamint a tantárgy tanulási sajátosságainak ismeretében képes olyan feltételeket biztosítani, amelyek hatására a tanulók kialakíthatják saját gyakorlatban alkalmazható, adaptív tudásukat. A tanár törekszik szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudásrendszerek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a tantárgyban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket megvalósítsa Szaktudományi, szaktárgyi tudás 3.2. Tantervi tudás 4. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE Az iskolával szemben megfogalmazott szülői és fenntartói igények, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, képességei, érdeklődése, előzetes tudása és tapasztalatai, szociális felkészültsége és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén. Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani; a pedagógiai folyamat elemei közti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni; a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni; terveit reflektív módon elemezni, értékelni. 5. A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A tanár képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának megvalósítására: Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák; a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására; a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására. Képes a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésével, az együttműködési elvek és formák közös kialakításával és elfogadásával nyugodt, biztonságos és az eredményes tanuláshoz szükséges tanulási környezet megszervezésére; Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására; Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására Nevelési stratégia kiválasztása 5.2. Tanulási környezet biztosítása 5.3. Önszabályozó tanulásra való felkészítés 2

3 6. A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ÉS A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE A tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, figyelembe véve az értékelés jelentős hatását a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelési képességeik alakulására. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére Értékelési formák és módszerek meghatározása 6.2. Értékelési eszközök megválasztása, készítése 7. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A tanár az iskolai szervezet tagjaként képes partneri együttműködésre a tanulókkal, kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel, a tanulók és az iskola életében szerepet játszó szakemberekkel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítség kérjen. A szervezetfejlesztés sajátosságainak és a vonatkozó jogszabályoknak ismeretében képes közreműködni az iskolai szervezet folyamatos fejlesztésében és értékelésében. Különböző szakmai szituációkban képes nyílt és hiteles kommunikációra a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően, képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni Szakmai együttműködés kompetenciái - az iskolai élet különböző szereplőivel folytatott kooperáció 7.2. A hatékony kommunikáció kompetenciái 8. ELKÖTELEZETTSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT A tanári szerepek és feladatok, valamint az ezekre ható társadalmi folyamatok, jogszabályok és etikai normák ismeretében képes meghatározni és rendszeresen újrafogalmazni saját szakmai szerepvállalását. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s ezek alapján reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére. Szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, akciókutatás tervezésére és lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában Szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása 8.2. Önismeret, önreflexió, lelki egészség 8.3. Információs műveltség 8.4. Kutatás, fejlesztés 3

4 B) Részletes kompetenciák 1. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE 1.1. A tanulók megismerése, a nevelés és a tanulás értelmezése Ismeri és értelmezni tudja az emberről szóló legfontosabb tudományos eredményeket, a különféle emberképeket, az azokhoz kapcsolható nevelésfelfogásokat, tudatában van a megközelítésmódokat befolyásoló szocio-kulturális tényezőknek, és felismeri mindennek a személyiségfejlesztésre vonatkozó hatásait. Ismeri az ember egész életen át tartó fejlődésére vonatkozó legfontosabb tudományos eredményeket, különös tekintettel a gyermek-, serdülő- és ifjúkori fejlődésre; ismeri és értelmezni tudja a gyermekkorral kapcsolatos különböző kulturális, szociológiai felfogásokat. Ismeri azokat a főbb módszereket, amelyekkel megismerheti a gyerekek kognitív, emocionális, szociális és erkölcsi sajátosságait és egyéni szükségleteit. Ismeri és értelmezni tudja a hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szociológiai, pszichológiai és pedagógiai eredményeket. Ismeri a nevelésre és szerepére vonatkozó különböző értelmezéseket. Ismeri és tudja értelmezni a tanulás különböző pszichológiai és pedagógiai elméleteit, a tanulás eredményességére ható pszichológiai, kulturális és szociológiai tényezőket, a tanulási nehézségek, zavarok sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit. Elfogadja az emberrel kapcsolatos értelmezések sokszínűségét; más szakemberek, laikusok eltérő felfogását. Törekszik az eltérő elméleti megközelítésmódokban rejlő szempontokat egyszerre érvényesíteni a nevelés-oktatás során. Az emberre, a gyermekre és a nevelésre vonatkozó értelmezéseit képes más elméletekkel párbeszédbe lépve, nyitottan alakítani; koherens saját megközelítés kialakítására törekszik. Minden egyes tanulóra, mint önmagában értékes és értékeket hordozó személyre tekint, törekszik minden tanulóban felfedezni saját értékeit, és igyekszik megérteni egyéni világukat. Nyitott a jelenre, a gyerekek, fiatalok világára, környezetére. Elfogadja a hátrányos helyzet fogalmának és a különleges bánásmódot igénylő tanulók kategorizálásának viszonylagosságát, soha nem stigmatizálja a tanulókat. Egységes folyamatként szemléli a nevelést és az oktatást a pedagógiai tevékenységében, átlátva a kettő elkülöníthető tényezőit. Elfogadja, hogy a tanulás aktív folyamat, ahol a tanuló maga konstruálja tudását; és hogy a tanulásnak különböző útjai lehetnek. Igyekszik az egészséges életmódot példájával is megjeleníteni, és törekszik olyan környezetet kialakítani, amelyik a tanulók pszichés és testi egészsége szempontjából kedvező. Saját ember-és gyermekképét, nevelésfelfogását képes tudatosítani, s mások felé kommunikálni, és mások emberrel kapcsolatos elképzeléseit megérteni. 4

5 Képes a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek nyitott és kritikus elemzésére a nevelés-oktatás szempontjainak figyelembe vételével. Képes felismerni és értelmezni a jelenségek mögött rejlő, azokat alakító kulturális, társadalmi, illetve esetleges hatalmi-ideológiai tényezőket. Képes a tanulók megismerése során a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, többféle módszer alkalmazására. Képes feltárni a hátrányos helyzetű és/vagy különleges bánásmódot igénylő tanulók sajátos szükségleteit. Képes a tanuló énképének, tanulóképének sajátosságait; tanulási stílusát, elképzeléseit, módját, motivációját feltárni, a tanulás eredményességére gyakorolt hatását értelmezni, és felhasználni a tanuló sikeressége érdekében. Képes a tanulással kapcsolatos nehézségeket felismerni, s ennek megfelelően a tanulásban személyre szabott segítséget nyújtani, és a tanulási problémák súlyosságának megfelelően más szakembereket is bevonni a nevelő-oktató munkába. Pedagógiai munkájában képes összekötni az oktatás tartalmait és módszereit a nevelés szempontjaival, és kihasználja a tipikusan nevelési tevékenységekben rejlő tudás- és kompetenciafejlesztő lehetőségeket is. 2. TANULÓI CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE 2.1. Csoportfejlesztés és közösségi értékek Ismeri és átlátja a tanulói közösségek életének főbb szociálpszichológiai, szociológiai és kulturális antropológiai elméletét, értelmezését; ismeri és érti a társas kapcsolatok, a csoportfolyamatok alakulását; az egyén és a csoport viszonyát, egymásra hatásait. Ismeri a tanulói csoportok és az egyes tanulók társas helyzetének megismerésére szolgáló módszereket. Ismeri és érti a gyerekek, fiatalok értékvilágát, szubkultúráit. Értelmezni tudja az egyén viselkedésre vonatkozó elvárásrendszerének befolyását az egyes szociális szituációk felismerésében, értelmezésében és az ennek megfelelő viselkedésben. Ismeri az együttműködést és a versengést kiváltó módszerek előnyeit és hátrányait, és a tanulók közti interakció és együttműködés elősegítésének sokféle kooperációs technikáját Ismeri és felismeri az egyes tanulók csoportból való kirekesztésének lehetséges okait, és ismer olyan nevelési-oktatási módszereket, amelyekkel a kirekesztődés veszélyét csökkenteni, illetve megelőzni képes. Ismeri és tudja értelmezni a konfliktusok sajátosságait, okait a tanulói csoportok esetében, és ismer hatékony konfliktusmegoldási technikákat is. Ismeri és átlátja az alapvető emberi jogok, az egyetemesnek tekintett emberi és demokratikus értékek rendszerét; a társadalom hivatalos fórumain megjelenő, irányadónak tekinthető értékeket és tisztában van ezek esetleges kritikájával is. Rendelkezik alapvető ismeretekkel a jelenkori kulturális-társadalmi problémákra vonatkozó kutatási eredményekről, elméletekről és a különböző cselekvési-megoldási utakról: különösképpen a társadalmi igazságtalanságok, egyenlőtlenségek, a diszkrimináció és a környezeti problémák tekintetében. Ismeri a demokratikus berendezkedés főbb általános és hazai intézményeit és jellemzőit, valamint az ezekkel kapcsolatban fölmerülő problémákat. 5

6 Maga is elkötelezett a közösségek építése iránt, és törekszik elősegíteni a tanulók önszerveződését is. Nyitott saját elképzeléseitől eltérő vélemények, értékek megismerésére és tiszteletben tartására. Elfogadja, hogy a pluralista társadalmi életünk természetes velejárói a konfliktusok. Elkötelezett a demokratikus értékrend és az ennek megfelelő gondolkodásmód és cselekvés iránt. Érdeklődik a helyi és a szélesebb társadalmi illetve globális közegben zajló politikai, kulturális, társadalmi, természeti események, folyamatok, problémák iránt, különösen melyek közvetve vagy közvetlenül érintik tanulóinak helyzetét, életét. Törekszik a környezettudatosságra. Elfogadja az iskola társadalmi szerepvállalásának fontosságát; és hajlandó a lehetőségeihez, attitűdjéhez mérten a társadalom életébe való tudatos és kritikus bekapcsolódásra, annak alakítására; és igyekszik felismerni hogyan járulhat ehhez hozzá nevelőioktatói munkájával. Elfogadja, hogy az iskola pártpolitikától mentes hely, s ezért társadalmi elkötelezettségét pedagógiai tevékenységében nem kötheti semmilyen pártpolitikai szerepvállalásához. A gyerekek, serdülők és ifjak értékvilágát, érdeklődését figyelembe véve képes előmozdítani a tanulók aktív részvételét és együttműködését az iskola életében tanórai és tanórán kívüli programok, tevékenységek, feladatok szervezésével. Képes a csoportok alakításába, fejlesztésébe magukat a tanulókat is tevékenyen bevonni, illetve egyre nagyobb kezdeményező szerepet adni. Olyan pedagógiai szituációkat képes teremteni, amelyek elősegítik a tanulók együttműködési, kommunikációs képességeinek fejlődését, és amelyek növelik a tanulók mások elfogadására, megértésére és segítésére való hajlandóságát. A tanulói közösségek életének szervezésében képes olyan tapasztalatokra épülő nevelési folyamatot felépíteni, amely megerősíti mindenki önállóságának megőrzését biztosítva a csoportkohéziót, a tagokban a csoport iránti, függőség nélküli elkötelezettséget és a közösségi élet megbecsülését, valamint segíti a közösségi értékek: figyelem, altruizmus, tolerancia stb. bensővé válását. Képes olyan pozitív és támogató közeget kialakítani és fenntartani, melyben mindenki a maga konstrukciói mentén tudja értelmezni az adott helyzetet. Képes a pedagógiai szituációkban a tanulókkal együttműködni, vitázni, mások ötleteit és véleményét értékelni, alternatívákat javasolni és a döntéshozatalt elősegíteni. Képes a tanulói csoportokban megjelenő konfliktusokat a csoport és az egyének igényeinek megfelelő módon értelmezni, megoldani, és a konfliktuskezelésbe a tanulókat is bevonni. Képes a tanulókat a demokratikus értékek és szabályok szerinti cselekvés tapasztalatában részesíteni, és segíteni őket abban, hogy a demokratikus értékekre, folyamatokra, intézményekre és saját tapasztalataikra reflektálni tudjanak. Képes a tanulókban a társadalmi és környezeti problémák iránti érzékenységet felkelteni, ezek okainak és megoldásainak feltárását, valamint a saját cselekvési lehetőségek megtalálását elősegíteni. Képes olyan programok illetve iskolai közeg kialakításában közreműködni, amely elősegíti a környezettudatos magatartásmódot. 6

7 2.2. Esélyteremtés az iskolai és pedagógiai gyakorlatban Ismeri a szocializáció lényegesebb szociológiai, szociálpszichológiai, oktatásszociológiai elméleteit; a szocializáció főbb terepeit, hatásait, különös tekintettel a családi szocializációra, a szabadidő eltöltésének tereire és a média világára. Átlátja és érti a hazai oktatási rendszer alapvető működését, szerkezetét, sajátosságait; az oktatás jogi szabályozását; ismeri az egyes intézménytípusokat, azok funkcióit, egymáshoz való viszonyát, átjárási lehetőségeit. Átlátja az oktatáspolitikai folyamatok alapvető működési elveit és képes kritikusan elemezni e folyamatokat. Átlátja és érti az iskola, a helyi társadalom és munka világának egymásra hatását. Átlátja és érti az egyenlőtlenség társadalmi problémáit, és az iskola(rendszer) esélynövelő vagy esélycsökkentő jelentőségét. Tudja értelmezni azokat az oktatáspolitikai intézkedéseket, jogi dokumentumokat, melyek a tanulók esélyeinek növelését támogatják. Ismeri a hazai és külföldi pedagógiai gyakorlatban az integráció, inklúzió jelentőségét, előnyeit és nehézségeit. Elkötelezett a tanulók esélyeinek növelésére nevelési-oktatási tevékenysége által, és igyekszik kiküszöbölni minden esélycsökkentő tényezőt pedagógiai munkájából. Igyekszik felfedezni tanulóiban az értékeket, amelyek esélyeik növekedésének kiindulópontjai lehetnek, és elsősorban ezekre épít. Elfogadja, hogy a tanulók fejlődésében az iskola csak az egyik tényező a szocializációs terepek közül, s ezért törekszik esélyteremtő pedagógiai munkájában más szocializációs terepek hatásait is figyelembe venni. Az oktatáspolitikai folyamatokat törekszik nem csupán a saját, hanem a tanulók érdekeinek, a társadalmi igazságosság és esély szempontjainak figyelembevételével szemlélni és értelmezni. Elfogadja az iskola és a pedagógusok esélyteremtésben való társadalmi szerepvállalásának fontosságát. Törekszik megérteni és elfogadni a tanuló családjának társadalmi helyzetét, kulturális sajátosságait; a tanuló családját partnernek tekinti a nevelésben. Törekszik az inklúzió szemléletének megértésére és elfogadására, és nyitott az inklúzív nevelés-oktatásban való részvételre. Képes az iskolát és saját szerepét, illetve tevékenységét az iskola világára ható társadalmi folyamatokkal és kulturális sajátosságokkal összefüggésben értelmezni. Képes olyan nevelési-oktatási folyamat és helyzetek kialakítására, amely a tanulókban már meglévő erőforrásokra építve segíti elő esélyeik növekedését. Képes azonosítani a különböző szocializációs tényezők identitásra gyakorolt hatását és ezeket a tanulástámogatás szolgálatába állítani. Olyan tanulási környezetet teremt, amely az egyenlőség és a méltányosság elvén alapul, s amelyben megvalósul szociokulturális tudásának tanulásszervezési eljárásokba való transzformációja. Képes a nagyobb tanulókat abban segíteni, hogy adott esetben föl tudják mérni kevesebb esélyük természetét és lehetséges okait, valamint hogy találják meg a változtatás számukra lehetséges személyes és közösségi útjait. 7

8 Képes iskolai és iskolán kívüli tapasztalatok szervezésével a tanulókban felébreszteni a társadalmi egyenlőtlenségek iránti érzékenységet, a saját és mások esélyének növelését segítő lehetséges utak felismerését. Képes a tanulók iskolai és iskolán kívüli problémáit megérteni, és megoldásukban kompetenciájának határain belül támogatást nyújtani vagy más szakember segítségének lehetőségét felajánlani. Képes segíteni a tanulók továbbtanulási döntéseiben, pályaválasztásában. Felkészült minden tanuló együttes fejlesztésére, különösen a megfelelő segítő szakemberek támogatásának igénybevételével a speciális nevelési szükségletű gyerekek integrált nevelésére-oktatására Inter- és multikulturalizmus Az iskola világában tudatosan kezeli az értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására; és képes olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek elfogadását segítik. Ismeri és érti a különböző kultúrák értékvilágát. Ismeri a kultúraköziségre, multikulturalizmusra és kulturális keveredésre vonatkozó kutatások főbb eredményeit és a legfontosabb elméleti megközelítéseket. Ismeri az enkulturációra, különösképpen a kulturális identitás kialakulására vonatkozó kutatások főbb eredményeit. Ismeri a kultúratudományok tanulókat is érintő kulturális közegekre vonatkozó kutatási eredményeit, különös tekintettel az ifjúsági (szub)kultúrákra, a kulturális tevékenységekre, a médiára, a kisebbségi kultúrákra és az iskola mint kulturális világra vonatkozóakat. Tisztában van a fejlődés és a tanulás kulturális beágyazottságára vonatkozó kutatások főbb szempontjaival. Ismeri a populáris és elit kultúra értelmezésére, kutatására, feszültségeire és összeolvadására vonatkozó főbb kutatásokat. Ismeri a hazai kisebbségeket, jogaikat, a kisebbségpedagógiával kapcsolatos jogi dokumentumokat Ismeri a tanulók nyelvi fejlődésének sajátosságait, a kétnyelvűség sajátos problematikáját és hatását a nevelés-oktatás folyamatára. Ismeri és érti a sztereotípiák, előítéletek működését, és ismer olyan nevelési-oktatási módszereket, amelyek gyengítik az előítéleteket. Nyitott mások és más kultúrák, értékvilágok elfogadására. Saját kulturális identitását meg tudja fogalmazni, de közben elfogadja a különböző kultúrák találkozását és keveredését, s igyekszik ezt a párbeszédet és kultúraköziséget előmozdítani a tanulói közösségben. Elfogadja, hogy a nevelés-oktatás nem önmagában álló, független, hanem kulturális és kultúraközvetítő tevékenység, amely kulturális közegben, kulturális hatásoknak kitéve és az enkulturációs folyamatokon belül történik. Belátja, hogy a kultúraközvetítés során mindig fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen, hatalmi pozícióban lévő kultúra értékei, művelődési elemei közvetítődjenek; ezért nem annyira a tanulók egy kultúrába való beolvadásának segítésére, hanem inkább a kulturális keveredést, a tanulók összetett, interkulturális identitását előmozdító nevelés-oktatásra törekszik. 8

9 Elfogadja az iskola maga is kulturális világ, és egy olyan sokszínű, az iskola világával többször feszültségbe is lépő, kulturális közegben működik, amely a fiatalok életének része. Egyszerre nyitott és kritikus az ifjúsági kultúra megnyilvánulásaival, értékeivel szemben; értékelésében egyszerre törekszik figyelembe venni az egyes tanulók, tanulói csoportok saját kulturális világának tiszteletben tartásából, megértéséből és a tanulók fejlesztésének követelményéből fakadó szempontokat. Beállítottságának megfelelően törekszik az magasnak és a populárisnak tekintett kultúra értékeinek az elfogadására és kritikus szemléletére. Nevelési-oktatási tevékenységében figyelembe veszi az alapvető emberi jogokat, a nyugati kultúrában és társadalmakban jelenlévő főbb értékmegközelítéseket, ugyanakkor a különféle kultúrák értékvilágát és az értékek átalakulásának, változásának folyamatát is. Értelmezni tudja a médiában, az internet világában és a szabadidőhöz köthető más kulturális közegekben megjelenő értékeket és hatásaikat a tanulók világára. Képes az iskola és a fiatalokat körülvevő kulturális világ, valamint az elitnek és populárisnak tekintett kulturális megnyilvánulások hasonlóságainak, különbségeinek, feszültségeinek értelmezésére és ezek figyelembe vételére pedagógiai tevékenységében. Iskolájának lehetőségeihez, felfogásához mérten képes olyan nevelési környezet létrehozására, amelyben a tanulók eleve sokszínű kulturális közeget tapasztalhatnak meg: megoszthatják egymás kultúráinak, szubkultúráinak jellegzetességeit, és megismerkedhetnek más kultúrák világával. Képes olyan nevelési és oktatási folyamatokat megtervezni és kialakítani, melyek integrálják, párbeszédbe vonják a különféle kultúrák sajátosságait, és így a tanulók összetett kulturális identitásának fejlődését segítik. Képes a tanulásban működő és arra ható kulturális tényezőket értelmezni, és ezek figyelembe vételével segíteni a tanulók tanulását az oktatási folyamat során. Képes olyan kulturális eseményekben való részvétel előmozdítására, és olyan sokszínű, iskolán kívüli tevékenységek megszervezésére, melyek a különféle kultúrákkal való találkozást és párbeszédet segítik elő. Segíti a tanulókat, hogy kritikusan viszonyuljanak a társadalomban jelenlévő előítéletekhez, és hogy vegyék észre és bontsák le saját előítéleteiket. Olyan nevelési környezetet teremt, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, és amely segíti őket, hogy megtanulják tisztelni, elfogadni más kulturális közegekből jövő társaikat, valamint konstruktívan együttműködni velük. 3. SZAKTUDOMÁNYI, SZAKTÁRGYI ÉS TANTERVI TUDÁS INTEGRÁLÁSA 3.1. Szaktudományi, szaktárgyi tudás Szakjának megfelelő megalapozott tudást birtokol. Tisztában van a választott szakja(i)nak megfelelő tudományok alapvető fogalmaival, tényeivel, összefüggéseivel, elméleteivel. Rendelkezik általános műveltséggel és érvényes műveltségképpel, tudja, hogy a szaktárgya oktatásával miképp járulhat hozzá a tanulók művelődéséhez, fejlődéséhez. Ismeri a vonatkozó tudományterületek kapcsolódási pontjait. Képes választott szakjait a kapcsolódó szakok, tantárgyak, illetve műveltségterületek és szakmacsoportok rendszerében átfogóan, integráltan elhelyezni, szemlélni. 9

10 Ismeri választott tudományterületeinek tudás-struktúráját, szaktárgyainak tananyagstruktúráját, azok logikáját, megismerési módszereit. Tudja, hogy az egyes tananyagrészek megértése milyen előzetes ismereteket, képességeket igényel. Ismeri azokat a szaktárgyaival kapcsolatosan előforduló hétköznapi és gyermeki elméleteket, melyek nehezíthetik, vagy könnyíthetik a tantárgyi elsajátítást. Ismeri a szaktárgyait speciálisan jellemző tanulási környezeteket, szervezési módokat. Törekszik arra, hogy tanulóinak minél sokoldalúbban mutassa be a szaktárgyához kapcsolódó tudományok, szakmák jellemzőit, annak érdekében, hogy lássák megszerzett tudásuk alkalmazásának lehetőségeit, és hogy pályaválasztásukat segítse. Szakképzés esetén törekszik a tananyag, a munka és a gazdaság világa közti összefüggések bemutatására. Fontosnak tartja, hogy az általa közvetített szaktárgyi tudást eszközként alkalmazza a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Nyitott a tananyag más tudományok, tantárgyak felőli megközelítésére. A tanulás szervezése során igyekszik azok sokoldalú, kreatív, szemléletes összekapcsolására. Törekszik arra, hogy a valós helyzeteket multidiszciplinárisan, sokoldalúan, körültekintően elemezze, majd a tudását minél integráltabban felhasználva találjon megoldást. Törekszik arra, hogy úgy szervezze a tananyagot, hogy tanulói felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra. Szakterületeinek, tantárgyainak terminológiáját következetesen és szabatosan használja. Képes szaktárgyi tudását kapcsolni a gyakorlati élethez, ahol lehet, alkalmazza azt. Képes szakterületi felkészültségének pedagógiai alkalmazására. A tanulhatóság érdekében képes átkódolni, átalakítani a szakanyagot és a tananyagot a pedagógiai céloknak és a tanulói sajátosságoknak megfelelően. Képes érzékeltetni saját tantárgyainak a műveltség egészében elfoglalt helyét, más műveltségi területekkel és a gyakorlati élettel fennálló kapcsolatait. Képes a hétköznapi és tudományos megismerés, alkalmazás közötti különbségeket, a kettő közötti kapcsolatot (s az utóbbi eljárásait) a tananyagban megjelentetni. Képes olyan alkalmakat, feladatokat beépíteni a tanítási-tanulási folyamatba, melyben a tanulók támogató környezetben próbálhatják ki tudásuk adaptivitását. Képes a tananyagba beépíteni és sokoldalúan bemutatni szakterületeinek, a tananyagrészeknek gyakorlati felhasználási területeit. Szakmai tárgyak esetén tud kapcsolatot teremteni a tananyag és a munka világa közt Tantervi tudás Ismeri az aktuálisan alkalmazott tartalmi szabályozási rendszert, az egyes szabályozó dokumentumok funkcióját, hatályát, alapelveit, célkitűzéseit, egymáshoz való viszonyait. Érti a politika, az oktatáspolitika és a tartalmi szabályozás összefüggéseit, egymáshoz való viszonyukat, hatásmechanizmusait. Tájékozott az érvényes szabályozási rendszer mögötti oktatáspolitikai törekvésekben és vitákban. Értő kritikával követi a változásokat. Rendelkezik önálló állásponttal vitatott szakmai kérdéseket illetően. 10

11 Ismeri, fel tudja vázolni a nemzeti alaptanterv (és szakmai tanárképzés esetén a szakképzés központi program) szerkezetét, képzési szakaszait, műveltségterületeit, tantárgyi rendszerét, óraszámi ajánlásait. Ismeri a tantárgyakon átívelő, kiemelt fejlesztési területeket a sajátos nevelési igényű és a kisebbségi nevelés és oktatás nemzeti alaptantervvel kapcsolatos vonatkozásait. Ismeri saját szakjainak megfelelő műveltségi területek, tantárgyak céljait, fejlesztési követelményeit, tartalmait. Érti azok struktúráját, egymáshoz való viszonyát. Elkötelezett az olyan tartalmi szabályozás mellett, amely elősegíti az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, az alkalmazható tudásrendszerek fejlesztését, a kompetenciaközpontú oktatás kibontakozását. Elfogadja, hogy a nevelési-oktatási intézmények egyrészt megfelelő önállósággal rendelkezzenek saját nevelési és tanítási céljaik, tartalmaik, tanulásszervezési módjaik kialakításában, másrészt viszont megfelelő segítséget is kapjanak ezen önállóság tartalmas, eredményes kibontakoztatásához. Nyitott arra, hogy a tartalmi szabályozás átalakulási folyamataiban a pedagógusok részvételével tartott vitákban, véleményező tevékenységben aktívan részt vegyen, kifejtse álláspontját a felvetődő kérdésekben. Elkötelezett a pedagógiai tevékenység szakmai kérdései és a politikai folyamatok minél világosabb elkülönítése mellett, a szakmai kérdések tekintetében a pedagógus szakma minél önállóbb szerepének erősítése mellett. Elkötelezett aziránt, hogy a központi tanterv célkitűzéseit szakmai felkészültségének felhasználásával, a körülmények figyelembe vételével tanítványainak érdekében kreatívan érvényesítse. Törekszik arra, hogy szaktárgyai tanítása során is a lehető legnagyobb érvényt szerezzen a tantárgyakon átívelő kiemelt fejlesztési feladatoknak. Az együttműködési, kommunikációs kompetenciában meghatározott tevékenységekre a tartalmi szabályozókkal kapcsolatban is képes. Figyelemmel követi az oktatáspolitikai döntéseket, és azokat kritikusan, alkotó módon érvényesíti saját gyakorlatában. Képes arra, hogy a nemzeti alaptanterv és szaktárgyi tudása alapján tanítási célokat fogalmazzon meg saját szaktárgyainak keretén belül. Képes saját szaktárgyain belül olyan tevékenységeket, tartalmakat kiválasztani, melyekkel a kiemelt fejlesztési feladatokat is megvalósíthatja. Képes arra, hogy majdan a saját iskolájában zajló tantervfejlesztési feladatokba bekapcsolódva tudatosan felhasználja az országos hatókörű tantervekre vonatkozó ismereteit. Képes arra, hogy egy konkrét pedagógiai programról, annak nevelési és saját szaktárgyára vonatkozó részeiről eldöntse, hogy azok megfelelnek-e a tudományosságnak, az országos hatókörű tanterveknek és saját szakmai elvárásainak, értékrendjének. Képes saját részletes terveit a szaktudományi, szaktárgyi és tantervi elvárásoknak megfelelően tervezni. 4. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE Alkalmazni tudja a tanulásra és személyiségfejlődésre vonatkozó pszichológiai, filozófiai és pedagógiai elméleteket a pedagógiai folyamat tervezésekor. 11

12 Ismeri azokat a módszereket és eljárásokat, amelyekkel a tervezéshez szükséges információkat összegyűjtheti és értelmezheti. Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, elsősorban a tanterveket. Korszerű, tudományosan megalapozott szaktárgyi ismeretekkel rendelkezik, amelyekből pedagógiai céljainak megfelelően válogat az oktatás tartalmának meghatározásakor. Tisztában van azzal, hogy szaktárgyának elsajátításához milyen tanulási stratégiák és eszközök tervezésére van szükség. Tájékozott a szaktárgyában fellelhető tanulási források terén. Ismeri a tanulásszervezés módjairól és a tanulói munka különféle formáiról kialakított elméleteket, az oktatási módszerekre és eszközökre, azok csoportosítására és kiválasztására vonatkozó nézeteket, az egyes oktatási módszerek és módszerkombinációk alkalmazásának előnyeit, hátrányait, nehézségeit, várható eredményeit. Ismeri az osztály, illetve más tanulói csoport lehetséges belső viszonyainak, formális és informális kapcsolatrendszerének megismerését célzó módszereket. Ismeri a tanulási források, információforrások, információs rendszerek, az információs és kommunikációs technológia tanítási-tanulási folyamatban való alkalmazásának elméleti hátterét, tanórai és tanórán kívüli alkalmazási lehetőségeit és korlátait. Ismeri a tanteremtől eltérő iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek széles skáláját, szervezési sajátosságaikat és pedagógiai lehetőségeiket, korlátaikat. Ismeri a tananyagok, módszerek, taneszközök kiválasztását befolyásoló szempontokat. Tisztában van a tanítási-tanulási folyamat egyes elemei közti hatásrendszerrel. Rendelkezik a pedagógiai folyamat elemzéséhez és értékeléséhez szükséges ismeretekkel. Elismeri a tanítási-tanulási folyamatra való felkészülés/ a tervezés színvonala és az oktatás-nevelés hatékonysága közti összefüggést. A tervezést alkotó folyamatnak tekinti, élni kíván a pedagógiai szabadság adta lehetőségekkel. A kollégákkal és a tanulókkal való együttműködést a hatékony tervezés feltételének tartja. Elfogadja, hogy a tervezés során a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot kell elsősorban szem előtt tartania. A tervezés során fontosnak tartja az egyéni sajátosságok figyelembe vételét. Elfogadja, hogy terveinek megvalósításában rugalmasan kell alkalmazkodnia a nem tervezett szituációkhoz, nyitott a tanulói kezdeményezésekre. Fontosnak tartja a tervek utólagos felülvizsgálatát, elemzését és értékelését. Képes a személyiség komplex fejlesztésének koherens rövid és hosszú távú megtervezésére. Képes a tanulói, szülői és a társadalmi igényeket megfogalmazó fenntartói elvárások feltárása. Képes közreműködni az adott intézmény pedagógiai programjának kialakításában. A tantervi célkitűzések, a tanulók szükségletei és fejlesztési lehetőségei közti összhang megteremtésével, illetve előírt oktatási tartalmak esetén a tananyagokban rejlő fejlesztési lehetőségek feltárásával képes hosszú-, közép- és rövidtávon a pedagógiai folyamat konkrét céljainak és követelményeik meghatározására. 12

13 Képes az értékelés megtervezésére, az ellenőrzés módszereinek meghatározására. Képes kiválasztani kitűzött céloknak megfelelő oktatási tartalmakat, meghatározni a tananyag-feldolgozás struktúráját, időbeni elosztását, a tantárgyi koncentráció lehetőségeit. Meg tudja határozni a tanulás-tanítás stratégiáját. A módszerek, eszközök és munkaformák megválasztásában komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai helyzet minden lényeges elemét: az oktatás általános elveit, céljait, törvényszerűségeit; a tananyag tartalmát; a tanulókról való tudását (fejlettségük, szociális készségeik, együttműködési képességeik, előzetes tudásuk); az oktatás környezetének lehetőségeit, korlátait; önmagáról, saját tanári tevékenységéről kialakult tudását Képes egyéni fejlesztési programokat összeállítására a speciális tanulói igényeknek megfelelően (pl. felzárkóztató- tehetségfejlesztő programok) Képes a tanulókkal együttműködve megtervezni a tanulók tanórán kívüli közös tevékenységét (pl. erdei iskolai programot, tanulmányi kirándulásokat) 5. A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 5.1. Nevelési stratégia kiválasztása Ismeri a tanári szerepek és feladatok változásait a tanítás-tanulás különböző stratégiáinak megvalósításakor. Tájékozott a szervezési módok, a hagyományos és korszerű, a tanári közlésen, együttműködésen és a tanuló dominanciáján alapuló oktatási módszerek széles körének sajátosságairól. Ismeri az egyes oktatási módszerek és módszerkombinációk alkalmazásának előnyeit, hátrányait, nehézségeit, s az eredményes megvalósításuk szakmai feltételeit, technikáit Tisztában van az információs és kommunikációs technológia pedagógiai alkalmazásának sajátosságaival. Ismeri a kommunikatív, metakommunikatív jelek és a tanulói viselkedés helyes értelmezésének lehetőségeit. A tanár vallja, hogy a tanulás aktív folyamat, amelyben a tanuló maga konstruálja tudását. A tanár elismeri a tanulási folyamat tudatosításának szükségességét, elkötelezett híve a tanulás tanításának. Tisztában van azzal, hogy a különböző tanulócsoportok fejlesztése még hasonló célok esetében is különböző oktatási stratégiát igényel. Elfogadja, hogy egy adott pedagógiai, tanulásszervezési helyzet megoldására többféle stratégia is létezhet. Igyekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, elkötelezett aziránt, hogy minden tanulójának a megfelelő tanulási környezetet biztosítsa, és oktatási stratégiáit eszerint tervezze. Törekszik a tanítás során a különböző tanulói szükségletek egyenlő arányú figyelembe vételére. Törekszik a tanulók kritikai gondolkodásának és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére. 13

14 Elfogadja, hogy a tanítási - tanulási folyamat alapja az önálló tapasztalatszerzés, s a pedagógus szerepe az ehhez segítő, támogató és facilitáló környezet biztosítása, a fejlesztő értékelés megfogalmazása. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása során elfogadja a koordináló tanári szerepet és az ehhez kapcsolódó kooperatív vagy nagy egyéni szabadságot biztosító tanulásszervezési megoldásokat. A megismerési folyamat pszichológiai jellemzőit és az ezeket befolyásoló tényezőket ismerve és értve képes az aktivitást, interaktivitást, motivációt és differenciálást elősegítő, az életkori sajátosságoknak megfelelő tanítási stratégiákat, a módszerek és eszközök gazdag választékát alkalmazni. Képes felismerni az egyes tanulók és a tanulócsoport aktuális állapotát és szükségleteit és ezekhez a lehetőség szerint az oktatás folyamatában is alkalmazkodni. Képes a tanulók tapasztalataira, előzetes tudásukra építeni, ösztönözni a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat, elősegíteni és fejleszteni az előbbiekre való folyamatos reflektálást a tanulási folyamat során. Képes az tanulási folyamatot oly módon szervezni és irányítani, hogy a tanulók önálló tapasztalatokhoz juthassanak, ezeket önállóan dolgozhassák fel, illetve, hogy az összefüggéseket maguk fedezhessék fel. Képes figyelembe venni és felhasználni a tanulók személyes érdeklődését, egyéni ötleteit; teret biztosítani az önálló vélemények megfogalmazására, közös megbeszélésére; a tanulók szóbeli, írásbeli kifejezésmódját fejlesztve a tanulás eredményének változatos, kreatív bemutatására. Képes a cselekvő tanulást életszerű helyzetekben, a diákok hétköznapi tapasztalataira építve megszervezni. Képes tudatosan és differenciáltan alkalmazni a társas tanulás különböző formáit, kereteit. Képes az információs és kommunikációs technológiát aktívan és kreatívan használni. Képes megteremti az iskolai és az iskolán kívüli tudás integrációját Tanulási környezet biztosítása Tisztában van a kapcsolatteremtés pszichológiai és pedagógiai feltételeivel, etikai normáival. Ismeri a bizalom meghatározó szerepét az emberi kapcsolatokban, a tanulók önértékelésének és fejlődésének alakulásában. Tisztában van a társas elsajátítás különböző formáival, a kooperációnak és a versenynek a tanulásra gyakorolt lehetséges hatásaival. Ismeri a konfliktusmegoldás különböző módjait, azok hatásrendszereit. Érti és felhasználja a tanulási környezetnek a tanulási teljesítményekre gyakorolt hatását. Elfogadja, hogy világos, jól értelmezett, értelmes és betartható szabályok kellenek az önszabályozó magatartás kialakításához. Tisztában van azzal, hogy a kialakítandó szabályok az adott szociális térben kapnak jelentést. El tudja fogadni a tanulók ötleteit, kezdeményezéseit, saját javaslatai elutasítását is. Elfogadó attitűddel rendelkezik a tanulók és a szülők irányában. 14

15 Együttműködő, ösztönző partnerré kíván válni, aki nem kívülről irányít, hanem belülről látja meg, hogy mikor, kinek van szüksége segítségre. A tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulók közti interaktivitást inspiráló tanulási környezetet biztosít és ennek elősegítése érdekében bizalomteli légkört teremt. A normák és szabályok kialakításban és betartásában az életkoruknak megfelelő felelősséggel ruházza fel a tanulóit. Úgy alakítja az iskolai tevékenység-kínálatot, hogy az minél szélesebb terepet kínáljon a tanulói feladatvállalásnak, az egyéni és közös tevékenységeknek. Minden gyerekkel szemben nyitott, pozitív elvárással van, olyan légkört teremt, ahol szabad hibázni. Képes a megfelelő kommunikációs formák megtalálására (stílus, hangnem, formai-, tartalmi keretek stb.). Képes a fenti kapcsolatok során adódó konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek feloldására Önszabályozó tanulásra való felkészítés Ismeri a motivációra vonatkozó különböző elméleteket. s értelmezni tudja azokat a pedagógia folyamatra, iskolai helyzetekre. Tisztában van a tanulási motiváció önszabályozását kialakító folyamattal, a tanulási motiváció szintjeivel. Ismeri a személyiség különböző motivációs típusait, a felismerés módszereit. Ismeri a hátrányos helyzet, a tanulási zavar, a tanulási nehézség és a sajátos nevelési igény fogalmát, az ezekre vonatkozó alapvető pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket. Rendelkezik az együttnevelés (inkluzió) jogi, oktatáspolitikai aspektusának hazai és európai dimenzióira vonatkozó ismeretekkel. Ismeri a differenciális pedagógia alapvető elméleti kérdéseit. Tisztában van a formáló-segítő értékelés funkcióival és a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásával. Fontosnak tartja a tanulókkal kialakított kapcsolataiban a különböző nevelési szükségletek és helyzetek tapintatos kezelését. Elsőrendű feladatának tartja a tanulók tanulási képességeinek fejlesztését, az önszabályozó tanulás kialakítását. Elfogadja, hogy az önszabályozó viselkedés kialakításához döntési helyzetek, közös szabályalkotás és értelmezés elé kell állítani a tanulókat. A tanulási nehézségek feltárásában és megoldásában elfogadja a szakmai segítséget, hajlandó együttműködni a megfelelő szakemberekkel. Képes a tanulók figyelmét, érdeklődését felkelteni, lekötni és a tanulás szolgálatába állítani. Képes a tanulókat megtanítani motívumaik, érzelmeik megismerésére, interpretálására, kontrollálására és szabályzásra. Az önálló és az egész életen át tartó tanulási folyamat kialakítás érdekében tudatosan figyel a tanulók sajátosságaira. 15

16 Bátorítja és támogatja a tanulók aktív részvételét a tanulási-tanítási folyamatban, a tanulás módjának megválasztásában, a tanulás során fellépő nehézségek korrigálásában, a tanulás eredményességének felelősségteljes értékelésében. Ösztönözi a saját problémamegoldó módszerek, hatékony tanulási stratégiák kialakítását. Feladatadása sokszínű; élményszerű, tanórán kívüli tanulási helyzetekre is kiterjed. Képes a pedagógiai folyamat folyamatos ellenőrzésére és értékelésére, a tapasztalatok felhasználására további munkája során. 6. A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ÉS A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE 6.1. Értékelési formák és módszerek meghatározása Ismeri az értékelés különböző szintjeit (nemzetközi, országos, regionális, intézményi) ezek funkciót, a közoktatás egészére és a pedagógiai folyamatra gyakorolt szabályozó hatásukat. Ismeri és tudatosan felhasználja a tanulói fejlődés és teljesítmények értékelésének hatását a tanulók teljes személyiségfejlődésére, kiemelten énképüknek, önmagukkal szembeni elvárásaiknak, tanulási motívumaiknak alakulására. Tisztában van az értékelés diszfunkciós veszélyeivel, torzító hatásaival. Érti és a pedagógiai folyamatban célszerűen alkalmazza a kritériumra, normára és individuumra irányuló értékelési módokat. Ismeri és érti a pedagógiai folyamat különböző fázisaiban alkalmazott értékelési formák rendszerét és funkcióit. Morális felelősséget érez az értékelés során, annak a tanulók személyiségére és jövőjére gyakorolt hatása miatt. Fontosnak tartja, hogy a tanulóknak és szüleiknek is szakmailag hiteles, a további munkát megalapozó értékelést adjon. Az értékelés során objektivitásra törekszik, ugyanakkor alapvetően pozitív, támogató magatartást tanúsít, tiszteletben tartja a tanuló személyiségét. Meggyőződéssel képviseli az értékelésben is a differenciálás és individualizálás elvét. Az értékelés során fontosnak tartja a tanulók családi, szociokulturális hátterének figyelembe vételét. Látja saját, értékelő, ellenőrző szerepének a tanulói teljesítménnyel és fejlődéssel való kapcsolatát. Mint az önszabályozó tanulás kialakításának eszközét, fontosnak tartja a tanulók részvételét saját tanulási folyamatuk és teljesítményük elemzésében és értékelésében. Képes közreműködni hazai és nemzetközi felmérésekben, a vizsgálatok eredményeit pedig értelmezni és saját munkájában felhasználni. Képes aktívan részt venni az iskola minőségbiztosítási folyamataiban, azok értelmezésében és diagnosztikus értékük felhasználásában az intézményfejlesztés során. Konstruktív, a tanulók önértékelését és önbecsülését elősegítő módon képes rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani a tanulók fejlődéséről. Pedagógiai céljainak megfelelően tudja megválasztani az ellenőrzés és értékelés módszereit, eszközeit. 16

17 A tanulók számára is egyértelmű, jól strukturált kritériumrendszert képes alkalmazni a teljesítmények megítéléséhez. Komplex módon tudja alkalmazni az értékelés különböző formáit. Képes segíteni a tanulókat önszabályozó stratégiájuk és önértékelésük fejlesztésében; motivációs szintjük, a tanulási technikájuk, kognitív és metakognitív folyamataik ellenőrzésének, elemzésének, értékelésének kialakításában Értékelési eszközök megválasztása, készítése Ismeri az értékelés különböző szintjein alkalmazható ellenőrzési-értékelési módszereket és eszközöket, a szakmailag korrekt értékelés-mérés metodikai eljárásait. Tudja, hogy az írásbeli, szóbeli és gyakorlati eszközök mely tanulói teljesítmények ellenőrzésére, értékelésére szolgálnak, ismeri ezek elkészítésére, alkalmazására és elemzésére vonatkozó eljárásokat, a hozzájuk tartozó mérésmetodológiai követelményeket. Ismeri a különböző pszichológiai, szociálpszichológiai teszteket, alkalmazási lehetőségeiket. Tisztában van a tudásszintmérő tesztek megbízhatósági és érvényességi kritériumaival. Tájékozott az értékelési központok feladatbankjainak felhasználása terén. Ismeri a különböző kérdőívek és más adatgyűjtési módszerek alkalmazásának szabályait. Nyitott a különböző ellenőrzési-értékelési eljárások, korszerű módszerek megismerésére és alkalmazására. Kész arra, hogy pedagógiai céljainak megfelelően önálló értékelési eszközöket készítsen. Elfogadja, hogy az értékelésben résztvevő személyeknek joguk van az összes, őket érintő információ megismerésére. Fontosnak tartja, hogy a szülők bevonásával történjék a tanulók önértékelésének kialakítása. Elfogadja az adatok bizalmas kezelésének elvét. Képes kiválasztani az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő módszereket és a hozzájuk tartozó eszközöket. Képes önállóan kérdőívek, tudásmérő tesztek elkészítésére és alkalmazására. Az ellenőrzés során összegyűjtött adatokat szakmailag korrekt módon tuja értékeli. Képes pedagógiai munkájában olyan munkaformák alkalmazására, amelyek indirekt módon segítik a tanulók önértékelésének alakulását. Az eredményeket differenciáltan, a tanulók szociális és individuális sajátosságait figyelembe véve képes elemezni és értékelni az érintett tanulókkal. Képes az értékelés során kapott információk felhasználásával megtervezni további pedagógiai tevékenységét. 17

18 7. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 7.1. Szakmai együttműködés kompetenciái - az iskolai élet különböző szereplőivel folytatott kooperáció Értelmezni tudja az ember társadalmisága és társas létezésmódja összefüggéseiről és különbségeiről keletkezett szakirodalmi szövegeket. Tudja, hogy az iskolázás funkciója milyen szervezetekben valósult meg a történelem során, érti a változások okait. Meg tudja különböztetni a szervezetet a közösségtől valamelyik, általa kiválasztott szociálpszichológiai iskola álláspontja alapján. Ismeri a csoportalakulás legfőbb szabályszerűségeit, tudja értelmezni az egyén (tanuló, illetve nevelő, vezetett és vezető, főnök és vezető) szerepeinek rendszerét. Ismeri azokat a nézeteket és tudományos tapasztalatokat, melyek a csoportos, együttes, kooperatív tanulásszervezés hatékonysága mellett szólnak, ismeri az ilyen csoportszervezés sajátos feladat- és feltételrendszerét. Ismeri a tanulócsoportban kialakuló csoportdinamikai folyamatok szabályszerűségeiről szóló alapvető kutatási eredményeket, elméleteket. Tisztában van a családoknak a nevelésben meghatározó kompetenciáiról szóló tudományosan igazolt tapasztalatokkal. Ismeri a család és iskola kapcsolatában kialakult hagyományos formákat. Ismeri a helyi társadalmaknak az iskolára gyakorolt hatásáról, befolyásáról szóló tudományosan igazolt tapasztalatokat, tevékenysége során épít ezen tapasztalatokra. Ismeri az iskolai szervezetben létező döntési folyamatok szabályszerűségeit. Tisztában van a tanulók kollektív érdekérvényesítési, csoportalakító jogosítványaival. Ismeri a kollektív tanulói érdekérvényesítés, tanulói önkormányzat legfontosabb mintáit. Ismeri a tantárgyi koncentráció, tantárgyi integráció tárgyában érvényes tantárgypedagógiai- szaktudományi álláspontokat, tapasztalatokat. Ismeri és felhasználja azokat a forrásokat és szervezeteket, melyek szakmai, gondozói, nevelői, fejlesztői munkájában segíthetik. Ismeri a gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és szabadidő, illetve az ifjúsági civil világ, a gyerekekhez, kamaszokhoz, fiatalokhoz forduló média intézményrendszerének jelenét és fontosabb történeti változatait, képes kritikával szemlélni a létező intézményrendszert. Ismeri a pedagógiai tanácsadás és továbbképzés érvényes rendszerét. Ismeri a kooperációnak és a versenynek a tanulásra gyakorolt lehetséges hatásairól szóló alapvető kutatási eredményeket, elméleteket. Atitűdök / nézetek Érvényes értékválasztással rendelkezik a tanulói szervezet csoportdinamikai minőségeit illetően. Elfogadja, hogy a tanulók személyiségfejlesztése érintett partnerek komplex együttműködésre épül. Áttekintéssel rendelkezik a tanítás-nevelés-gondozás feladatai során szóba jövő partnerekről és azok kompetenciáiról. Hajlandó és képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában, a minőségbiztosítási rendszer működtetésében. Az iskola jogszerűen kialakult irányítási, tervezési, értékelési és minőségirányítási szerkezetének ismeretében vesz részt a szervezet tevékenységében. Birtokában van a kollegiális együttműködés etikai normáinak. Hajlandó elfogadni más pedagógiai nézeteket együttműködő helyzetekben. 18

19 Képes kooperációra növendékekkel, növendékek csoportjával, nevelési partnerekkel (laikusokkal és szakemberekkel). Vállalkozik szakmai munkaközösségekben, műhelyekben végezhető fejlesztő-értékelő munkára. Vállalja az együttműködést pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel és intézményekkel, szervezetekkel és szolgáltatásokkal. Kész a csoportdinamikáról, kooperativitásról, versengésről szóló eredmények, elméletek alkalmazására a maga szervezte tanulási-fejlesztési folyamatok során. Gyakorlatában tudatosan támaszkodik a tanulók érdekérvényesítő, csoportalakító kezdeményezéseire, kész gyakorolni a közös szabályalkotás, megegyezés technikáit. Rendelkezik a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás elemi képességeivel különböző életkorú és különböző kultúrájú-nyelvezetű partnerekkel. Képes az iskolai partnerkapcsolatok hagyományos formái hatékonyságának kritikai értékelésére, törekszik új, hatékony, s a szimmetriát-együttműködést kifejező kapcsolati formák alkalmazására, kialakítására. Képes az iskolai partnerek közti kapcsolatok során adódó konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek konstruktív feloldására. Közreműködik az iskolai tanulás-fejlesztés kereszttantervi, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanterven kívüli tevékenységének szervezésében A hatékony kommunikáció kompetenciái Ismeri a hatékony (írásos, szóbeli és IKT) kommunikáció összetevőiről összegyűlt tudást, az erről szóló alapvető szakirodalomban tájékozott. Elismeri a hatékony kommunikáció, s a hozzátartozó technikák jelentőségét mind a nevelő-oktatómunkában, mind az iskolai szervezet fenntartásában, működtetésében. Tevékenységek Képes megkülönböztetni a tanórai és tanórán kívüli tanulói csoportok körében gyakorolt szerepvállalás főbb elvárásait. Tud tájékozódni a szakirodalomban, könyvtárban és interneten, ismeri az alapvető hazai pedagógiai műhelyekhez tartozó alapművek és periodikák elérhetőségét. Képes az IKT hatékony alkalmazására. Meg tud írni pedagógiai esszét, illetve képes gyakorlati pedagógiai szöveg autentikus értő olvasására, értelmezéséről számot tud adni, Képes hatékony írásbeli szövegalkotásra, szakmai nyelven tud írásban, szóban tervet írni, véleményt alkotni. Képes szuggesztív, egybefüggő előadásra, előadásmódja szakszerű, színes, érzékletes, meggyőző, egy jeles pedagóguselőd munkásságát, példáját vagy egy iskolamodellt, műveltségképet élőszóban tárgyszerűen be tud mutatni. Képes értő figyelmet tanúsítani partnereivel folytatott kommunikáció során. Kérdezéskultúrája tartalmas, változatos, igényes. Hatékonyan részt tud venni (érvelni, mások érveit megérteni) szakmai vitában. 19

20 8. ELKÖTELEZETTSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT 8.1. Szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása A tanári szerepek és feladatok, valamint az ezekre ható társadalmi folyamatok, jogszabályok és etikai normák ismeretében képes meghatározni és rendszeresen újrafogalmazni saját szakmai szerepvállalását. Ismeri a pedagógusszerepről elterjedt tudományos elméleteket. Ismeri a pedagógusmunka legfontosabb érvényes jogi és etikai normáit, felkészült ezeknek saját szerepére való értelmezésére és követésére. Ismeri az általános társadalmi elvárásokból, a helyi közösség speciális igényeiből és tanárképéből, illetve az általa tanított tanulók életkori sajátosságaiból fakadó szerepelvárások rendszerét, belső összefüggéseit, esetleges ellentmondásait. Ismeri az iskola, mint szakmai intézmény belső szerkezetét, a döntések mechanizmusát, a jogszabályokban is definiált felelősségi helyzeteket. Ismeri a szabadidős és a tanórai tevékenységgel szorosabban kapcsolatos teendők pedagógiai szerepben is megvalósuló különbségeit, összeegyeztetésük lehetőségeit. Tudja elemezni saját szakmai, szaktárgyi és szaktantárgyi tudásának, személyiségének és a szerep különböző elvárásainak illeszkedését. Az elemzésben képes saját szempontokat, elemzési lehetőségeket, terepeket megfogalmazni és azokat körültekintően alkalmazni. Vállalja azokat a szerepeket, amelyek egy szakmai szervezet tagjaként hárulnak rá. Egyetért azzal, hogy a tanulók fejlesztése nem egyéni, hanem a tantestület többi tagjai által is vállalt kollektív felelősség. Elfogadja a tanári szerepből fakadó tevékenység társadalmi, intézményi lehetőségeit és korlátait. Konstruktív partner az iskola, mint szakmai szervezet életében és hasonló attitűdöt vár el a kollégáitól is. Tudatosan vállalja és kezeli saját pedagógiai nézetei és a lehetséges pedagógus szerepek közti kapcsolatokat. Saját tevékenységét elemzi a szakirodalomból szerzett tudása tükrében, képes ezen tudás alapján megalkotni saját adekvát pedagógusszerepeit. Saját fejlődésében nyomon követi a szereptanulás különböző fázisait, azonosítja az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően is cselekszik. Elemzi a körülötte lévő, különböző személyiségű és a pedagógus szerepet különbözőképpen betöltő tanárok pedagógiai munkáját, alkalmazott pedagógiai módszereit, kommunikációs stílusát, ezek eltéréseit, és a tanulók, szülők, kollégák erre adott reakcióit, a látható/megfigyelhető és elképzelhető/ nem megfigyelhető hatásokat. Elemzi a saját attitűdjeit, reakcióit a különböző szerepmegvalósításokkal kapcsolatban. Egy-egy tanuló vagy osztály érdekében aktívan vesz részt esetmegbeszéléseken, konzultációkon. Képes szerepmegvalósításának hatékonyságát értékelni s adaptívan változtatni. 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

UEFA A. Az eredményes labdarúgó edző tulajdonságai, képességei /edzői kompetenciák/

UEFA A. Az eredményes labdarúgó edző tulajdonságai, képességei /edzői kompetenciák/ Az eredményes labdarúgó edző tulajdonságai, képességei /edzői kompetenciák/ Kompetencia: Meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság a döntések és a kivitelezés által érvényesül.

Részletesebben

Közösségi pedagógia gyakorlat

Közösségi pedagógia gyakorlat TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT A szakmai gyakorlat elindításához szükséges fejlesztések kialakítása Közösségi pedagógia gyakorlat Tantárgyleírás

Részletesebben

A tanárképzés képesítési követelményei

A tanárképzés képesítési követelményei A tanárképzés képesítési követelményei (Tanári kompetenciák a NyME tanárképzésének értelmezése szerint) A tanári hivatás gyakorlásához különféle személyiségvonások meglétére és szakmai felkészültségre

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Matematika hete rendezvénysorozat - 2014. november 17. Nagykőrös Készítette: Bánné Mészáros Anikó és Görög Tímea

Matematika hete rendezvénysorozat - 2014. november 17. Nagykőrös Készítette: Bánné Mészáros Anikó és Görög Tímea Matematika hete rendezvénysorozat - 2014. november 17. Nagykőrös Készítette: Bánné Mészáros Anikó és Görög Tímea Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.30.) Korm. r. alapján 1. Szakmai feladatok, szaktudományos,

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, ezek fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési,

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA 5700 Gyula, Szent István u. 38. Pf.:9 Iskolai : (66) 561-420, fax: (66) 561-436 OM azonosító: 203069 e-mail: iskola@harruckern.hu

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6.

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. A tanári kompetenciák Egyéni képességek (ismeretek, készségek, jártasság és attitűd) a tanár szerepe kulcsfontosságú közvetlenül befolyásolja a tanuló tanulását

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK 5 SZINTJE (SZTENDERDEK) rövidített változat

2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK 5 SZINTJE (SZTENDERDEK) rövidített változat A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

I. Pedagógiai módszertani felkészültség

I. Pedagógiai módszertani felkészültség PEDAGÓGUS ELVÁRÁSOK I. Pedagógiai módszertani felkészültség Intézményi elvárásrendszer 1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos,

Részletesebben

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei Belgrád, 2011 áprilisa 1 Tartalom Bevezető... 2 Az oktatási területtel, a tantárggyal és a tanítási módszerrel kapcsolatos kompetenciák...

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása Médiapedagógiai stratégiák megjelenítése a dokumentumokban, óratervben/külön ilyen jellegű foglalkozás összeállítása 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás minden

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés KÖNYVTÁROSTANÁR OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSI SZAK (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások

1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen módszertani felkészültség jellemzi? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

2015-2016. tanévtől. a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével

2015-2016. tanévtől. a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével 2015-2016. tanévtől Készítette: a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével 1 Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában

A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában Készítette: Richnovskyné Mosonyi Katalin Fekete István Általános Iskola és Óvoda, Győr 1.1. Törvényi változások hatása a közoktatási rendszerre

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN 1 1. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szemjai és az értékelés rendje

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓ KÖVETELMÉNYEIHEZ

TÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓ KÖVETELMÉNYEIHEZ TÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓ KÖVETELMÉNYEIHEZ A portfólió = dokumentumdosszié (etimológiailag: levélhordó tárca ): Lényegét tekintve olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben