Átírás

1 2001-BEN ALAPÍTOTTA BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN KARÁCSONYI ZSOLT Kifele És felhõkre szállnak a hayúk Tikok maradéká már megihajuk egy köelékben Lenn ma a vágy varjai kárognak csak az emberi esen, ére a felhõk széle se rebben Elhagyuk posványos, városi-zöld avainka, szürke lován se Kolozsvár, ocsmány-sárga kabáal Arad se, Szamárnémei dzsenri szinével már nem ijesz meg, hosszu nyakunka nem hajjuk már Felhõinkre sieve min csak a hayúk szokak, újraavajuk az élcsapao Máskülönben a déliek és az északiak elénk olakodnak, minha a verseny ényleg verseny lenne még o benn: az idõben Úkeresés az erdélyi magyar könyvkiadásban Kinde Annamária, Barabás Zolán versei II old Bréda: Lali ö évedése III old Színház: Ki az aki néz? IV old Reviczky Gyula denai szerelme V old 2003 november december A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA Bácska-próza VI -VII old Kerész Imre új regényérõl Ferencz Zsuzsanna: Kik ügyei Tar Károly versei VIII old Kovács kaáng Ferenc ucára lép Osloban IX old Bene Zolán: Töredék (novella) X old Kulurális hírek XII old III évfolyam szám 2003 november december 5000 lej; 70 F ; 0,50 Reviczky Gyula és Márki Sándor levélválásai Márki Sándor 1853-ban, Reviczky Gyula 1855-ben szülee Korársak volak, s a sors úgy hoza, hogy mindkeen a pozsonyi gimnáziumban anulak Amikor Reviczky 1884-ben rövid ideig Aradon újságíróskodo, Márki még i anío Ennek ellenére, szoros barái kapcsola nem alakul ki közöük Márki Sándor élee és munkássága a maga eljességében ismer Más a helyze azonban a rövid éleû, a magyar kölészeben új hangokkal jelenkezõ Reviczky élemûvével kapcsolaban Indulásáról, korai alkoásairól, kéziraairól kevese udunk Elsõ szerelméhez ír versei melle kísérleeze mûfordíásokkal is, mindenekelõ Goehéõl, Heinéõl, Kleisõl Legelsõ mûfordíási kísérleérõl anúskodik Márki Sándorral folyao levelezése Reviczky még pozsonyi diák, amikor egy rövid levélben keresi meg Márki, ki ekkor már Pesen arózkodik és a piarisa gimnázium növendékekén Schiller és Goehe fordíásokkal kísérleezik (Magyarország és a Nagyvilág, 1871/655, 1872/8, 218 sz ) Az ifjú diák Reviczky minderrõl udo, s ezzel magyarázhaó, hogy Goehe Erlkönigjének magyar nyelvre örénõ áüleésével Márki keresi meg véleménynyilváníás vége De beszéljenek errõl az eredei levelek DR KOVÁCH GÉZA A levelek az V oldalon Az újszerû felé közelíenek A közelmúlban a Dela Nemzei Galériában láhaák az aradiak a Pécse élõ fiaalokból (egyeemisákból és frissen végzeekbõl) álló képzõmûvészei egyesüle, a Közelíés árlaá A dél-magyarországi városban három képzõmûvészei mûhely-csoporosulás is mûködik, de úl azon, hogy õk szólalnak meg a legújszerûbb hangon, a Köze- Rosás Beáa: Süssél nekem krumplipogácsá BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN Beûveõk az idõ forgaagában (Részle) Íróbaráom csalódoan újságola: könyve idén sem nyere meg a pályázaók jóindulaá Úgy járál, kajánkodam, min a széphalmi meser, Kazinczy Ferenc a übingiai pályázara ír munkácskájával Lemarad, megelõze egy bonyhádi õrnagy Ennyi A dolgo ezzel magam is befejezenek vélem Egyrész azér, mer a párhuzam eléggé önkényes a Meernich sugalla übingiai kiírásnál a magyar nyelv köz- és udományos éleünkben beölendõ eseleges alkalmasságáról (a kiírók szándéka szerin inkább annak alkalmalanságáról) kelle érekezni, emi viszon, napjaink közelében pedig az azóa államnyelvvé vál anyanyelvhez és -kulúrához, mármin az államnyelvhez foggal és körömmel ragaszkodó, Trianon-veszes, anyaországba elepül magyarokról erdélyiekrõl, vajdaságiakról, felvidékiekrõl, Kárpá-ukrajnaiakról Másrész azon oknál fogva is, mer a korárs zsûri elnök levele a Kazinczy meser álal kézbe kapo éresíésnél sokkal kaegorikusabbnak bizonyul: apelláa nincs, a dönés végleges líés arja fenn a legöbb európai kapcsolao, ezér jöek el õk Aradra Az 1995-ben megalakul Közelíésnek jelenleg heven agja van, és rendszeresen szervez elsõsorban képzõmûvészei emaikájú árlaoka, szemináriumoka, sõ fesziváloka is A árlaon 14 képzõmûvész alkoása vol megekinheõ, lapszámunka az õ munkáikkal illuszráluk Vagy mégse? S ha volna, bizony hol és kinél? A übingiai végeredmény nagyon is jól ismerõ Meernich fogalmazójá hallanám á az idõk ködén? Hasonló aralmú sorok akár egy szokványos könyvnapi jegyzee is bevezehenének, ha a magyar Guenberg-galaxis örénee során csupán félresikerede, vagy félresikeríe pályáka fuoak volna be a magyar ÁBC ólomkaonái A magyar könyvek, az olvasók szerencséjére (vagy szerencsélenségére) azér csak-csak megjelenek, megjelennek A übingiai nyeres, Philip Waler bonyhádi õrnagy nyeres pályamû-javaslaa (mármin a néme nyelv állami magaslaokba emelése) szerencsénkre nem valósul meg, ponosabban szólva, nem kövekeze be: a harmadik évezred küszöbén is lubickolunk drága magyar anyanyelvünk lelkünke füröszõ vízében Lubickolunk, persze magyar módra, a minke elfogadni képes pályázaók jóvolából Mer hiszen, egy, van magyar szerkeszõ, aki megszerkeszi fránya kéziraainka, és, keõ, van szedõ vagy beíró, aki kiszedi vagy beírja, a nyomdász kinyomja, a negyedik meg fölárazza, hogy azán az JÁNK KÁROLY Süllyedõ Alanisz Éjszaka Nemes Nagy Ágnes emlékének Helyekkel ele az éjszaka, melyeken kéz vagy láb soha, melyeke kéz vagy láb soha, helyekkel ele az éjszaka Elernyed hásóudvarok, szenjánosbogár pononok a ûzfalak övében, a város szürke kelyhei végsõ köveik erében, ahol az idõ is lefojoan, már-már idõlen lobban, emlékelen kiolo káprázaokban Leakar, kihal szegleek, visszájukra fordío erek, helyek, melyeke kéz vagy láb, érinés, apinás fel nem kavar, kihûlõ érzékeikben a nullpon ala Egy-egy kapualj szögleébe számûzö porszemcsékben a napszakok helycseréje, egy-egy pincelyuk szimaoló orrlyukán megannyi megbúj aromány az idõ lelassul medrein árapály mozgásban oda és vissza is Meleg, élõ lélegze jár o Egy ilyené érinés a ör kövön Meglehe nem veze ovább Ez kellene bemérni mégis Máshonnanból a máshová öödik Ide öödiknek szerzõ és olvasó neve kívánkozna, hiszen õk azok, akiknek jua vagy nem jua a sors valami mindabból, ami könyvkiadásnak nevezünk, még manapság is Igen, a Sors a Fáum Vajon mire gondol az a bölcs polgár, aki elsõnek fogalmaza meg a nagy igazságo: Haben sua faa libelli? Könyveink, ponosabban beûink sorsa legalább annyira érdekes, min az õke megálmodóké, a fába, kõbe vagy ólomba vésõké-meszõké, majd köegbe szedõké Hogy láhassuk és olvashassuk a szerzõ üzeneé, hogy a forma mögö megelevenedjen a aralom, az éle Hogy az elmúl idõk képlékeny örénései képpé, eseleg képsorrá álljanak össze a örénelem, a kíváncsi uókor számára Igen: képpé Lévén, hogy a kép megelõze a mai érelemben ismer beû Az elvon gondolkodás fejlõdése során mindenképp a fogalom elõ a kép áll A képírás elsõsége viahaalan az emberiség egyeemes kulúrájában Ki gondolná, hogy a sajáosan magyar kulúrában is (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a székely rovásírás búvárlói gyakran hivakoznak az ókori, sumér idõk írására, min egyenes haásra! Korunk japánológusai is valami hasonlóra ualnak nem egyszer ) Folyaása a XI oldalon

2 II 2003 november december Úkeresés az erdélyi magyar könyvkiadásban Miközben a Marosvásárhelyi Nemzei Színház elõcsarnokában zajlo a nemzeközi könyvvásár, az emelei rész eraszán kerekaszal beszélgeésre kerül sor Taralom, minõség és eszéikum az erdélyi magyar könyvkiadásban címmel Viaindíójában Burus Endre, a Romániai Magyar Könyves Céh ügyvezeõje ismeree: a Nemzei Kulurális Örökség Miniszériumához Erdélybõl évene pályázao nyújanak be könyvkiadás- ámogaásér 2002-ben 107 pályázao ámogaak, eseenkén álagosan 252 ezer forinal A pályázók egy része csupán a veszeség, más része viszon az egész kiadási kölség fedezésé kére Hogy milyen kriériumok alapján hagynak jóvá vagy uasíanak el egy-egy pályázao, az valóságos alány, ugyanis érékes, közhasznú könyvek kiadására benyújo pályázao eluasíoak, míg egy füzenyi, gyenge minõségben kiado falumonográfia ámoga- BARABÁS ZOLTÁN Elanulom a nyárvégi esõk minden meserségé Mi ígérhe nekem egy mole nõ, ha a fuldokló éjszaka már beöme a házak szájá és a hold elõ feleje város mocskos ükörben bámulja magá? Ó, ne hidd, hogy lomha képzeleeddel mos könnyebben elbánsz Tegnap még menedékjogo oszogaál a félnóásan landoló faleveleknek és unoan nézed hogy mellkasomból egy folyó ered Láod, lassan elanulom a nyárvégi esõk minden meserségé Ha jól belegondolok, ez is kevés neked, hiszen e folyóparnak szüleél, ahol kallódó szavainkra legalább készer lehe alkudni És azóa csak arra vársz, hogy a napona fölém hajló árva fekeerigó kiszárad orkából egy óvalan pillanaban mégiscsak elcsenem neked a nyers melódiá ás nyer Legkirívóbb esenek az bizonyul, amikor egy összesen 8 színes lapból álló, 10 x 10 cenis kiadvány 154 ezer forin ámogaás kapo Ki éri ez? Ugyanakkor az is elhangzo, hogy a Temesvári Nõszöveség álal kiado, Székely László épíész alkoásai aralmazó színes, mûvészi kivielezésben megjelen és legalább félmillió lej érõ albumo ingyen oszoganak (megérdeklõdük, az állíás helyelen, a köe ára 640 ezer lej) A jelen lévõk egybehangzó véleménye szerin, a könyvkiadás minõségének a javíása, a ámogaási pénzek nyomon köveheõsége érdekében az erdélyi alkuraóriumnak meg kellene szûrnie a pályázaoka Káli Király Isván elnök a pályázaokkal kapcsolaban leszögeze: a pályázaok az olvasó ámogaása érdekében szüleek, csakhogy a közes inézmények, a kiadó és a kereskedõ megsegíésével mûködik Ami nem bizos, hogy minden eseben igazságos és mélányos, ugyanis a beérkeze 240 pályáza elbírálására 6 hé áll rendelkezésre, ami igen kevés idõ A ben kiado könyvek 60%-a egyedi, igényes munka A könyvkiadás igen soka fejlõdö az elmúl évekhez viszonyíva, de nem rendelkezik kellõ forgóõkével, ugyanis a kereskedelemben lévõ, és álagosan példányban kiado könyvek hozzáveõleg egy év ala kelnek el, miközben a kereskedelmi adó rég kifizeék érük Erdélyben az elmúl évben könyvkiadásra összesen 24 millió forin ámogaás kapo 28 inézmény, miközben 12 könyvkiadó mûködik Az összeg 23%-a különféle civil szervezeekhez kerül KINIZSI ZOLTÁN Kisjáékfilmek seregszemléje ALTER-NATIVE 11 Jö egy busz vol a címe annak a jáékfilmek, amelylyel elkezdõdö a 11 ALTER-NATIVE feszivál A mûalkoás maga gyengécske vol, sajnos ismé bebizonyosodo, hogy Magyarországon még mindig kevesen udnak jó jáékfilme forgani A kövekezõ lengyel hosszúfilm, a 300 mérföld a mennyország, Maciej Dejczer rendezésében már maradandóbb élmény nyújo a közönség számára, felcsigázva az érdeklõdés a lengyel kulúra irán, amelybõl a feszivál során öbbször is ízelíõ nyújoak a szervezõk De ne felejsük el, az ALTER-NATIVE elsõsorban rövidfilm-feszivál és a apaszal fesziválláogaók inkább a versenyprogramér uaznak minden évben Marosvásárhelyre Idén az elõzees beharangozások alapján a kínála igencsak bõségesnek ígérkeze, hisz az elõzsûri öbb min 400 beneveze alkoásból válogaa össze a versenyblokkokba bekerül filmeke Ezenkívül külön kaegóriá alkoak a nyári Duna Mûhely Filme áborban készül rövidfilmek, ahol valóban ígérees elsõfilmes próbálkozásoknak leheünk anúi Visszaérve a versenyprogramhoz, rögön az elején felûn, hogy a avalyihoz képes elmarad a dokumenumfilm-dömping, ami és semmiféle garancia nincs a minõségi munkára Megoldás az lenne, ha a szerzõk csak akkor kapnának ámogaás, ha jegyze, hivaásos kiadókra bízzák az alkoásuka Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgaója az erdélyi könyvek anyaországbeli erjeszésének a megoldalan volá sérelmeze Szerine állami ámogaás kellene bizosíani a haáron úli kiadványok anyaországi erjeszõi számára, illeve ugyancsak állami ámogaással köelezni kellene könyvvásárlásra az állami könyváraka Szabó Gyula, a Krierion Könyvkiadó igazgaója szerin a pályázai rendszernek a kereskedõ is ámogania kellene, ugyanis a könyv iráni érdeklõdés alaposan visszaese Tõzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgaója aggodalommal emlíee Magyarország EU csalakozásá, amikor az anyaországból érkezõ ámogaásoka a PHARE-pályázaok fogják ávenni, amelyeknek az odaíélése valószínûleg nemzei érzüleõl függelenül, kizárólag gazdasági haékonyság alapján fog örénni, azaz nehezen lehe majd pénzhez juni Kosza Gabriella, a pécsi Jelenkor Könyvkiadó képviseleében az anyaországi könyverjeszés bukaói aglala: címlisá küldö az ország 3800 könyvárának, közülük azonban csupán rendel könyve, ami jó példa az anyaországi könyv-kereslere A megbeszélés azzal a haározo szándékkal zárul, hogy a könyv iráni érdeklõdés serkenésére, felélenül össze kell hívni a romániai magyar könyvkiadók és a napilap kiadók egyezeõ érekezleé BALTA JÁNOS (Nov 5 9 Marosvásárhely) poziívumkén érékelheõ Sajnálaos viszon a fikciós rövidfilmek minõsége Ha igazságosak akarunk lenni, akkor az kell mondanunk, hogy a felvonulao alkoások öbbsége gyenge minõségû, egyes eseekben pedig egyenesen bûn rossz vol Ez igencsak rono a 10 éves hagyománnyal rendelkezõ feszivál színvonalán Úgy lászik, idén a közönség soraiban jól mûködö az egyfaja kollekív inuíció, ugyanis a korábbi évekhez képes jóval kevesebben váloak jegye a fesziválra Egy másik gyenge pon, hogy a versenyprogramban már évek óa rikán fordulnak elõ szellemes és jó kivielezésû animációs filmek és idén sem örén másképp Ezek uán nehéz dolga lehee a zsûrinek a díjak odaíélésekor, mégis sikerül néhány jó filme kiválaszani Ezek közül elsõsorban Crisian Nemescu filmjé, a C Block Sory- emlíeném, amely valóban szellemes örénee mesél el Bukares városából A filme Simó Sándor emlékdíjjal üneék ki Az ALTER-NATIVE nagydíjá Csáki László filmje kapa A Napok, melyeknek érelme ado a félelem egy klasszikus szerelmi háromszög öréneé meséli el a film noir eszközeivel A öbbi díjazo filmmel KINDE ANNAMÁRIA Ne már, szamár Keress kua, Épís ua: Más ablak más képe mua O inege, Ahogy lehe, Imád vér okádó ege Páholyba lép Foszlik a kép: A sors kenyér, a sors a vér Bezár a vár, A vár bazár Nem érheed, mi kiabál Gyümölcs nélkül mi ér a nyár Meleg szoba a szerelem Sajos laska, köményleves, Villanyszámla, kamaszgyerek Éjszaka jársz más ájakon, És viruális nászaid Nyomán gyerekhad kérege Gyümölcs nélkül mi ér a nyár? Arról, hogy nem kell alkohol Nem kell szesz, esvér! Már a szerveze narkó ermel, hogy megarsa magá Önkábíó, hogy még az élee kibírja anélkül, hogy elveszíené az, kirõl úgy gondolja, azonos vele aki nem iszik Nem kell szesz, Te sem kellesz már, esvér: elég vagyok ámíni én magam véleményem szerin már kissé baj van Személy szerin nem udok egyeéreni azzal, hogy díja kap egy olyan film, min a Nagy-Brianniában készül Anarchikus variációk, amely ulajdonképpen nem szól semmirõl, miközben mellõzik az olyan ölees alkoásoka, min például A fej nélküli ember Sajnos a szubjekiviás soha nem küszöbölheõ ki eljesen a hasonló rendezvényeken És mielõ úlzásba vinnénk a kriiká, szó kell ejenünk a feszivál poziívumairól is Ezek közül a legfonosabb, hogy a szervezõknek ismé sikerül megeremeni az a sajáos hangulao, amelyre legalálóbban az ALTER-NATIVE amoszféra kifejezés illik És ez 11 év uán nem kis dolog Kevés olyan feszivál van a világon, amely néhány év ala ne fulladna ki és ezzel együ ne veszíené el a közönség érdeklõdésé is Talán Marosvásárhelyen ez sikerül elkerülni és ezér minden iszele a szervezõké, fõleg ha figyelembe vesszük az anyagi és infrasrukurális leheõségek igencsak korláozo volá Az már igazán nem az õ hibájuk, hogy a filmermés néha nem üi meg az elõzõ években apaszal színvonala Reméljük, jövõre a 12 ALTER-NATIVE fesziválon ez máskén lesz És akkor valóban csak poziívumokról írhaunk

3 2003 november december III FRANÇOIS BRÉDA LALI ÖT TÉVEDÉSE AZ ÖT,,SEB A Meserrel való legelsõ Találkozás egy olyan századvégi, spleenes, borongós, esõs, szürke késõdéluán-koraese örén, amikor klasszikusan a semmi szoko örénni: olyan idõ ez, amely nincs is az Idõben, avagy alán csak Ez van igazán benne, s alán csak ekkor érzékeljük igazán az idõ, csak ekkor vagyunk filozófusok vagy inkább seneca-i bölcsek, amolyan félkomoly, akuál-szoikusok néha Ilyenkor kicsinek érzi magá az ember, a porszemnél is porszemebbnek, s a célalan, kóborló reflexió mindunalan amaz apró árulások, bakik, olcsó kekeckedések és darabosabb gyarlóságok zegzugos ösvényére éved, amelyeke hím- és nõnemû emberés léezésársaink elköveek az úgymond Fönséges, Becses, Szuperszár, Nagy- és Szépreményû Mimagunk reenheelen õfelsége és igazságos máyáskirálya ellen Szóval akaralanul is ily sebnyalogaós vol a konex, még az egziszencialisa pózolásoknál is egziszencialisább, egésze söé, goya-i 1, rembrand-i 2 színekkel, mikor Lali és OJD az elme udja, hogy elõbb-uóbb az Ûr lesz majd Úrrá raja A hangula nem vol ehá fölöébb rózsás, Apuleius Lucius 3 -a min szamár nem válozhao volna vissza emberré ebben a fausi amiszban 4, mer i ( o ) nem eremek épp akkor semmiféle rózsakoszorúk, Isis sem vol sehol avagy ki-uggya Ez a kere, a lelki ráma, egy kész unalom-dráma diogenészi, a kuyára esküvõ, emberbará felhangokkal és ompán sûrû, dionüsszoszi háérzenével, ami a csorba, bûnolcsó és bûnrossz vodkáspoharak diszkré csilingelése meg a pufók söröskriglik kölcsönös egymáshoz puffanása komponál (szerkesze) össze Természeesen Cluj-Napoca Claudiopolis Klausenburgban Kolozsváron vagyunk, az Európa híres Music Pubban, a zülö diákok, alkalmi Fausok, Danék, Hamleek és egyéb vidám népség pincekocsmájában (400 férõhely), jelenleg 17-en alán, ha megszámolnám De számolni nekem egyálalán nem vol andungom 5 Egye a fene az egész maemaiká, gondolam, Piagorász és a 10-es számrendszer, meg ennek a felé, az 5-ö, az Öágú Csillago, azaz az Ember is Piagorasz veszekede Diogenésszel, Aniszenész is hozzá-hozzá-pofázo bokszolak a majmok (a pohárban és a fejben) Mindenhez vol kedvem csak számolni nem S hirelen, a semmibõl, ahogy szoko, az isenek és emberek hírnöke, a szárnyassarújú Hermész-Mercurius erme elém, aki az emberek és a Földön való járában baráom, Boros Lóránd alakjá ölöe magára ebben a mi kis kolozsvári idõszámíásunkban, s aki az irodalmi secrearius-om megiszelõ és fonos szerepé is beölöe akkoriban s azóa is, kicsi min Tiron Cicerónál Be fogok muani neked valaki monda iokzaosan, s ravaszkásan, de megelégedésõl csillogó szemekkel mosolygo (somolygo) Tuda, hogy a pillana nem mindennapi Tuda, hogy õ a Tanú Ez is fõszerep Sõ A Tanu a Máker 6 Õ vol a Lalival való Találkozás egyelen, élõ anúja Ki?! kérdezem rossza sejve, ám izgaoságá láván, kíváncsian Majd mindjár megláod monda Egy nagy, fekee, zsíros kalapú, dús, göndör bajuszú gábor-cigány jár éppen arra Egy fél csaorna vol a hóna ala muaóba cégérnek Az aszalom elõ hirelen megáll, egy pillanaig gyorsan háranéze, és sarkon fordulva, felém nyújoa erõs, munkásember kezé, s az monda: Lali Ez vol Lali elsõ leckéje, az elsõ aníása, az elsõ szîkájmó (cig aníás), ami a Meser bevezeés nélkül, in medias res a kövekezõképpen feje rögön ki még félig ülve, még félig állva: Tudod Bréda, az ember sok évedés, baklövés, buaságo, osobaságo, idioizmus egyszóval: mindenféle szamárságo udod Te köve el az éleében Én ö évedés köveem el monda, s ekkor a görög pesszimisák juoak eszembe, hogy megszüleem Gyorsan folyaa, mer még vol, mi mondani A második évedésem az vol folyaa, hogy felnõem, s hogy a szüleim fölnevelek A harmadik évedésem az vol, hogy iskolába járam, s hogy úl soka vagy úl kevese (nevee) anulam A negyedik évedésem az vol, hogy bejöem a Music Pubba Az öödik évedésem pedig az vol, hogy megismerem Brédá! zára le a Meser ez az onológiailag nem épp csekély mélységû capaio benevoleniae- Ennél jobban senki sem uda volna összefoglalni addigi éleünke Lóránd feszül figyelemmel már elképzele, hogy egyszer ezeke a szavaka az Elsõ Nagy Taníás az Ö Tévedésrõl még nyomaásban is láni fogjuk, s revéegen szürcsölgee a fél ginjé Tudsz csinálni egy fél konyako? kérdeze a Meser, és én azonnal beláam, hogy a kérdés Lali megérdemelen ( e szîkájmó megérdemel nem egy fél, de egy láda, ö csillagos konyako is!) ee föl És már ia is egy hajásra, profi-módra a pohár borpárlao Az én öödik évedésem s min késõbb kiderül, mindannyiunk, egy élere meghaározó nagy, öödik évedése pedig az vol, hogy megismerük Õ, avagy, ahogy û mondaná ûe Ennél az öödik évedésnél kezdõdö a mi áalakulásunk, a meamorfózisunk, amikor szamarakból és disznókból 7 öök, vagyis öágú élõ csillagok, azaz emberek leünk Az áalakulás azonban kéélû fegyver Mea-morfózis, avagy = alak-fölöiség Nemcsak mi alakulunk á a Meser haására, hanem Õ is kezde hozzánk hasonlíani, Õ az igazi Ö: Õ, aki áalakíounk, Õ is válozo A megválozásban az az érdekes (fonos) zára le az Elsõ Szîkájmó Lali, hogy kibõl mi lesz Hogy Brédából lesz cigány, vagy hogy Laliból lesz Bréda Ez fogjuk majd megláni, de ez csak a Végén, a legvégén Ez a lényeg Korrek? Korrek! váguk rá egyszerre Lóránddal kórusban, s rendelünk még sok-sok vodká, konyako és rumo Lali mindig korrek vol Még akkor is, ha nem Lali néha szombaisa prédikáorrá válozo á: Az ial az ember ellensége Reenees méreg Lájáok, ez az uolsó pohár pálinka, ami meg kell igyak: a keserû pohár monda a Meser egy sokadik konyakkal a kezében Megesküdem a emplomban, hogy öbbe nem iszom Gáá 8, vége szól, s egy (mozdulaa) derékszöges mozdulaal elûnee a narancssárga folyadéko Az Elsõ Taníás így és ezzel le is zárul Mi pedig Lóránddal, a Ké Laor, o volunk már Lali, a Meser jobbján és balján, a miszikus Kereszen Lajorján, a esünkön üö ö, amási sebbel, ezzel a bizonyos ö faális évedéssel és Ajándékkal Az elkövekezendõ, örökkévaló Évben pedig Vele volunk az Égben és a Paradigmák Lali-i Paradicsomában ( Az 1 szîkajmóhoz) Ugyancsak a legeslegelsõ Taníásokhoz az iniciál,az iniciaikus,a beavaási alaphangleüésekhez arozo a mindenkori s a kulúrörénei humanizmus sajáos rekifikálása és a Meser álal való, empíriákba áe áérelmezése, amellyel Lali a humanizmus igazi lényegé és mibenléé (mivolá), ára föl számunkra E koncepció leginkább neokorporalizmusnak nevezhenénk Lali a proagórászi mindennek méréke az ember -elv esre vonakozao újrafogalmazásával kezde a kulurális sznobéria álal impoenssé, eheelenné vál szellemünk valósággá örénõ áalakíásá Didakikai és élevieli alapelvei a kövekezõképpen fejee ki napról-napra szaporodó hallgaóságának, amely min a Meser eremménye immár õhozzá kapcsolódó eniáskén kezde lükeni : Minden aníás abból kell kiinduljon, ami van, amik vagyunk, mer csak az érdekel bennünke, ami a mi érdekünk Mi emberek vagyunk, ehá az emberi dolgok érdekelnek bennünke: a csillagszellemek vagy az angyalok vagy az ufók csak kihahanak mireánk, kapcsolaba kerülheünk velük, csodálhajuk õke vagy félheünk õlük, ám nem mi vagyunk, nem igazán a mi dolgunk, nem érin minke egyenesen, hogy mi örénik éppen mos, ebben a minuában a kozmoszban, hogy az XZ11345 B fekee lyuk elûn, vagy hogy beszippanoa az Ómega világo Eõl nem lesz öbb vodka i az aszalon, s a cigánynak sem lesz öbb rendelése, hogy befedjen egy eõ, eõl nem viszek még haza se ma, se holnap öbb hús haza Mîndrának 9, hogy legyen mi egyen Babi 10 Mi ehá, min ahogy a közmondás is jelzi, magunkból kell hogy kiinduljunk Megvan mindenkinek az irkája? Senki sem engede irka nélkül a kurzusokra; akinek nem vol füzee és olla, az Lali szerin lelkileg nem készül föl a aníásra, ehá nem érdemele meg és ki az, hogy a Meser foglalkozzon vele Aki az Irká nem iszeli, az a Meser sem iszeli; aki a Meser nem iszeli, az a Taníás sem iszeli Akkor meg minek jön? Hogy lásson egy cigány, aki képezi az egyeemi ifjúságo? S a anári kar? Az jön, hogy lásson egy részeg cigány, aki a részeg gádzsóknak adja elõ magá?! Akinek nincs Irkája, az nem akar anulni, az lekacagja a Taníás, az lepuffinja a szelleme, az csak show-mûsorra jön Az menjen haza, és nézze a elevízióban a Rapid foo-ballmeccse és hallgasson kurzus az anyjapicsájába, ne nálam Mer Karának 11, Brédának, Lórinak, Helgának, Andinak, Noéminak, X-nek van irkája, de akinek nincs, az csak jö megnézni Lali, a kuriózumo Kuriózumnak kuriózum vagyok, mer udok bádogo vágni, énekelni, áncolni, gondolkozni, udok franciául, oroszul, románul, magyarul és dajcs, meg még kicsi lain, meg kémiá, orvosudomány, meg még sok egyéb, amirõl ne is beszéljünk, de akinek nincs irkája, az mehe haza, illeve annak i nincs helye Punkum monda Akinek nem vol irkája, annak nem vol úlevele, személyazonossági igazolványa, buleinje a Lali aníásaihoz, a Fölsõbb Világhoz Figyelem! Bréda, Kara, ne jászodjaok az aszal ala!, szól a Meser és megkopogaa az aszal az egyik alkalmi plajbásszal, egy olcsó golyósironnal Ne nyomjaok be annyi vodká, mer azán én is berúgok monda Tehá! Megvan mindenkinek az irkája? ee fel a faális kérdés Lali Meg! zúguk egyöneûen Akkor írjáok föl az elsõ lecké A címe az: Az emberi es Az Elsõ szîkajmó i vee kezdeé 1 fesõ, 2 fesõ, 3 a Meamorphoses (Áválozások), Az aranyszamár hõse, 4 amoszféra, 5 kedvem 6 Aki a káryáka keveri, 7 Lásd Kirké disznói az Odüsszeiában, 8 rom vége, 9 a Meser felesége; Mîndra (rom a Kedves, a,,büszke ), 10 a Meser nagyobbik fia Boby, 11 Karácsonyi Zsol: a kolozsvári Breer György Irodalmi Kör vezeõje, a Romániai Írószöveség állami debü - díjas kölõje Jelenleg az Aradon megjelenõ Nyugai Jelen címû lap irodalmi szerkeszõje Mulaj Sándor: Cím nélkül ESZTERÓ ISTVÁN Repülni, hej Az õsember már arról álmodo, repülni, hej, a haj csak úgy lobog, s a dárda ese ölõ szélkén elûzi messze õle félszé Isen-könöskén libbenõ ege örömre szül hiába kergee, amin vizébe occsan lába, elnyele õ a pari pára Azóa minden ûnõ végelen uán caplani újra kényelen idõlen vágy, merész vagy sanda, ezerszer mégis szárnyra kapna, hisz árny a szárny és szárny az árny azon a rög lehele égi alajon Kihalóban Lehenél e is véde faja, nemcsak a sas, eknõs, egyéb, mér bíznál holmi lelke raja ígéreben, mely hielé veszíve rég veszedre örne, miér ne légy félve óvo anúja nyelvnek, múlnak örpe lelkek köz, ki szirhez szoko? A pára szûre kõszáli fény riasz ovább bukó mélynek magasba hajló homlokívén, míg visszaad vadon szélnek virágo porzó szó zenijén, hol minden faj benned véde

4 IV 2003 november december Ki az, aki néz? Ha Tom Soppardról van szó, akkor bizonyosak leheünk afelõl, hogy minden bizonyosság felfüggeszésének szellemes jáékába keveredünk és nincs ez másképpen a Bulldog hadnagy Magrie nyomán elõadás eseében sem David Zinder a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégrendezõjekén Tom Soppard korárs drámaíró ké egyfelvonásosá a Magrie nyomán illeve Az igazi Bulldog hadnagyo, amelyeke hagyomány szerin együ jászanak fûze egy elõadássá oly módon, hogy a ké krimiparódia izgalmas és pirandellói érzékenységû nyomozássá válik magáról a színházi lémódról, a színházi reprezenáció ermészeérõl A ké darab összekapcsolásának módja, a díszle valamin maga a emaika egy olyan kérdésfelveésre irányíja a figyelme, amely a bizonyalanság alapállapoá eszi meg a jáék kiindulóponjává, ermékeny feszülsége eremve fikció és valóság, ény és érelmezés, megfigyelõ és megfigyel, nézõér és színpad közö Hogyan lehe kinyomozni? Hogyan lehe kinyomozni egy olyan bûnény rejélyé, amelyben maga a nyomozó az elköveõ és egyszersmind egyedüli alibije egy állíólagos rablás szemanúinak, akik azonban semmi sem udnak mondani magáról a bûnényrõl, mer hiszen az meg sem örén? Erre a kérdésre csakis a furfangos és nemkülönben merész kövekezeésekkel operáló Láb fõfelügyelõ (Sala Lehel) udja a válasz: illeve udja meg, miközben, min egy kisebbfaja Oidiposz, maga uán nyomoz Nyomozni nem könnyû, ha mindenki másképpen lája az, ami lá és élénk fanáziája gyanúval ille mégoly áralan eseményeke is, min egy férfi sajá auója felé igyekezeé vagy egy anyós megégeésé a vasalóval Szó mi szó: a férfi pizsamában (focimezben?), féllábon (sánán?), arcán borovahabbal (fehér szakáll?), kezében krokodilbõr áskával (focilabda? eknõsbéka?) és összecsuko fehér napernyõvel (séabo?), kissé zilálan igyekszik auója felé, az anyós pedig fején fekee úszósapkával fekszik a vasalódeszkán és ez épp elég ok arra, hogy egy, a világ folyásá házának ablakából bámuló nénike menekülõ gyilkosnak gondolja a férfi, a áncosházaspár ablakán bekémlelõ Holmes rendõr (Sinkó Ferenc) pedig illegális ampuációnak kie pakiszáni emigráns sejsen a vélelen balesee elszenvedõ Anyukában (M Kánor Melinda) Harris (Haházi András) és Thelma (Kali Andrea) áncosházaspár esi elõadásukra készülésük közepébe oppan be Láb fõfelügyelõ, hogy megoldja a iokzaos esee, amelybe a család egy Magrie kiállíásról jöve keverede Nem is annyira A mindennapi éle eseményei olykor nem is annyira mindennapiak, fõkén, ha Magrie szelleme lengi be a kis örénee de, kecsege minke a felügyelõ és a öréne nyija, mindenre van logikus magyaráza Hogy mindezek ellenére nem nyugodhaunk: arra is van ok A színpadon, Harrisék nappalijában ugyanis mozdulalanul és háal a közönségnek keménykalapos férfi (Galló Ernõ) ül, aki a szüne uán, a második felvonás elején egy piszolylövés kövekezében hullává avanzsál Van még persze más is: az elsõ felvonás a második felvonás ké szereplõje Feliciy (Kézdi Imola) és Magnus (Nagy Dezsõ) a nézõérrõl, jelmezüknek köszönheõen nem felûnésmenesen elvegyülve nézik végig, hogy a szüne uán álépjék a színpado és nézõere elválaszó bársonykordon és bekerüljenek a jáékba Amiben és eõl a pillanaól kezdve az elsõ rész egy folyamaos rerospekív érelmezésben új dimenzióka nyer mindvégig benne is volak Az elsõ felvonás Magrie képi világára is asszociáló, ipikusan angol nappalija (díszleervezõ Dobre-Kóhay Judi) uán a második felvonásban a reprezenál ér maga is egy színpad, amelyhez a nézõérrel áellenben bársonykordonnal leválaszo háromszemélyes nézõér arozik Ké kriikus Birdboo (Haházy András), aki elismer és haalmi helyzeé ki is használó szakekinély és Moon (Kereszes Aila), aki másodhegedûs helyzee mia igen fruszrál foglalja el i a helyé, hogy megekinse a eríéken lévõ bulvárkrimi A harmadik hely, ami Moon veélyársá, az elsõhegedûs íész Dickse illené, üresen marad nem vélelenül Fikció és realiás illeve ezek ükörjáékainak meglepõ fordulaaiból áll az egyre szövevényesebb jáék: Birdboo a bulvárkrimiben is jászó színésznõkkel folyao szerelmi viszonyai és vágyai a krimi szereplõinek felállásával csengenek össze Amikor a bulvárkrimi szüneében színpadra lép (ugyanis félékeny felesége felhívja a kellékelefonon magyarázao köveelve a pleykákra) és bekerül a jáék mechanizmusába az amorózó Simon (Sinkó Feró) helyébe, hogy a krimi elsõ felvonása megismélõdjön vele, akkor már semmin sem csodálkozunk Birdboo a hullában Dickse ismeri fel, de mielõ meggyanúsíhaná Moon, a kuliszsza mögül lelövik és ez örénik Moonnal is, aki a halo Birdboo helyébe ugrik be, míg az üresen marad nézõéri helyeike Bulldog hadnagy (Sala Lehel) és Simon foglalják el A szerepek és szereplõk felcserélõdnek, megsokszorozódnak és egyre bonyolulabb íveke rajzolnak ezek a viszonyok A rejélyes gyilkosról kiderül: Magnus az, aki egy személyben az igazi Bulldog hadnagy és Alber, a hõsnõ rég elûn és halonak hi férje valamin Puckeridge: Dicks és Moon uán a harmadhegedûs kriikus, aki immáron kiiroa összes ellenfelé és megszereze a vágyo hõsnõ is, Cynhiá (Kali Andrea) Úgy ûnik jól szerveze bûnszöveség dolgozik i, vagy csak Puckeridge kezére jászik a vélelen: feleség konra férj, színészek konra kriikusok, kriikusok konra kriikusok A soppardi irónia Ahhoz, hogy a soppardi irónia amely egy kövekezees de önmagá folyamaosan kicselezõ logikáról szól megszólaljon, úgy ûnik, nagyon ponos és okos rendezés kell Ilyen a David Zinderé Nem csak arról van szó, hogy a félreérések, poénok és kéérelmûségek kiaknázásához eleve szükséges egy ado rimus, hanem arról is, hogy az az elõadás-szerkeze, amelye ez a rimus haároz meg, hogyan képes mikro- és makroszinen, mind az ado sziuációk, mind az egész elõadás ekineében úgy mûködni, hogy ennek a gazdagsága minegy koncenrikusan gyûrûzzön ovább Hogy csak egy példá emlísünk erre: a reprezenáció ere és a reprezenál ér közöi dialógus a második felvonásban A reprezenáció ere a nagyszínpadon berendeze súdiószínpad (ehá a nézõér is egy színpadon van), a reprezenál ér a második felvonásban maga is egy színpad, nézõérrel és ennek is megvan a reprezenál ere (a bulvárkrimi színhelye, a Maldoon-kúria) Ha ezek a haárok elkezdenek egészen finoman vagy éppen egészen durván egymásba folyni, akkor bizony nehéz megmondani, hogy mi és hol kezdõdik illeve ér vége Ennek a rafinériának a jegyében érelmezheõ a nézõere a jáékérõl elválaszó múzeumi bársonykordon is: egyrész miközben kijelöli a haároka (hiszen a nézõ, aki a nézõéren ül, nem lép be a színpadra) meg is szünei azoka, lévén a nézõér is a jáék ere (nem csak meaforikusan: egy felvonás erejéig ké színész nézõ-szerepe jászik) Ha nem akarunk kimaradni Mindebben a jáékban a nézõ sajá voyeur-i pozíciójá kényelen felülvizsgálni, hiszen közponi kérdésnek lászik az, hogy ki az, aki néz : van-e valaki, aki felügyeli és irányíja a dolgok folyásá, birokolja a lávány Ennek a viszonyrendszernek nem lehe meglelni a cenrumá, mondja az elõadás, így kényelenek vagyunk ülve is mozgásban maradni, feléve ha nem akarunk kimaradni a jáékból A nézés akusa egyébkén az, amely elindíja a iokzaos cselekedeek sorozaá: az elsõ részben egy öreg nénike gyanakváson alapuló feljelenése alapján nyomoz áralan dolgok uán a felügyelõ; az ablakon be nézõ Holmes is söé bûnöke lá bele a családi nappaliba; a keménykalapos Dicks vajon min kriikus nézi (alussza) végig az elõadás, ami a nézõérrõl Puckeridge néz? (vajon melyik is a valódi színházi elõadás? a szimuláció szimulációja?); Puckeridge nézi Dickse, ez bizonyos; Birdboo nézi Puckeridge, Moon nézi mindkeõ; a színészek nézik a szereplõ kriikusoka és min nézõk, mi is igyekszünk A iko fürkészõ ekine a díszlee is meghaározza: a Magrie-i ablak, amelybõl ki lehe láni a iokzaos világra vagy be lehe láni egy család ikokkal erhes éleébe ráadásul az ablak függönyé egy Magrie nyoma díszíi, a páholy min egy kacér igenis-nemis jáék helye a színházi iokkal, mind meghaározó elemei az elõadás egészének A díszle ipikus angol miliõ erem a színpadon, amely a melodramaikus krimik világá, azok nélkülözheelen szereplõivel, nem kis irónia nélkül adja vissza Mindezek a dolgok nem lennének, ha a jászó színészeknek nem lenne ennyire jó (ön)ironikus vénájuk Mer láhaóan nagy udással, viruóz módon bújnak bele bármelyik szerepbe vagy szerepípus paródiájába Pár mozdulaból lájuk: Birdboo egy kövér, nehézesû kéjenc, aki örömmel aknázza ki a színház egyes eszéikai elõnyei, Moon egy megkeserede, sovány íész, akinek událékos megjegyzései semmimondóak, Simon ipikus amorózó, Feliciy az ifjú sére hölgy, Cynhia a végze aszszonya, Mrs Drudge ipikus akaríónõ, Bulldog hadnagy illeve Láb fõfelügyelõ az angol deekívek minájára jön lére VARGA ANIKÓ (Kolozsvári Állami Magyar Színház Tom Soppard: Bulldog hadnagy Magrie nyomán Rendeze: David Zinder m v ; Dramaurg, a rendezõ munkaársa: Kelemen Kinga; Díszleés jelmezervezõ: Dobre-Kóhay Judi; Zenei öszszeállíás: Borsos Levene Szereplõk: Galló Ernõ f h, Haházi András, Kali Andrea, Kereszes Aila, Kézdi Imola, M Kánor Melinda, Nagy Dezsõ, Sala Lehel, Sinkó Ferenc )

5 2003 november december V Reviczky Gyula denai szerelme Reviczky Gyula ( ) kölõ 1875 okóber 11-én érkezik meg a bánsági Denára Horváh József kincsári iszaró ké fia mellé alkalmaza nevelõnek November 25-én megeszi elõ láogaásá a közeli Deán, Bakálovich Emmánál, hogy annak az állással való közbenjárásá megköszönje Emma Horváh József feleségének vol a baránõje, s a kölõ nevé már ismere a Figyelõ -bõl és az Új idõk -bõl Bakálovich Emma ekkor 24 éves, irodalomkedvelõ hajadon Reviczky ezen elsõ, Emmánál e láogaása alkalmával megragada a leány szépsége Mikor elõször volam nála, nyájassága, szépségének haalma sem vol képes pár percnél ovább o arózani, mer nála holmi osoba, gõgös, agglegény Emma sírja a deai emeõben Reviczky Gyula és Márki Sándor levélválásai Folyaás az I oldalról Tiszel Uram! A körülmények nem hozák magukkal, hogy pozsonyi diákságunk ala közelebbrõl megismerkedheünk volna Pedig erre az írói világnak különösen van szüksége Báorkodom Ön ehá már azon irodalmi szemponból is soraimmal felkeresni, de Önõl függ, hogy legalább levelezés álal egymáshoz közelebb jussunk Úgy hiszem egyikünknek sem fog kárára válni Tiszeleel Reviczky Gyula G U 1873 okóber 28 Címem R Gy Garam Újfalu, u p Léva T Reviczky Úr! Megvallom némi meglepeéssel olvasam az Ön levelébõl, hogy velem irodalmi levelezésbe kíván lépni Lépjünk inkább abba, ami jobban megille minke, baráiba Ez szívesen elfogadom Levelé késõn veem, mer kerülõ úon juo hozzám Lakásom Budapes, Pes-Belváros, Kecskeméi uca 5 szám Viszonalálkozásig Õszine barája Márki Sándor Budapes, 1873 november 18 Tiszel Uram! Örömmel fogadnám el a barái levelezés illeõ ajánlaá, ha azon kérdés nem várna megoldásra, vajon mi, kik alig néhányszor beszélünk egymással, hol alálhajuk meg mos mindjár az összeköõ kapcso? A bizalom ugyebár nem egyszerre, hanem más árgyak álal közveíve szoko jönni Vajon mirõl írjunk elválaszoságunkban? Közös baráainkról? Ezekrõl fogja mondani, ön éppen annyi, án öbbe is ud min én Vagy magánéleünkrõl? Akkor meg bizonyos öregasszonyok modorá vennök fel Vagy éppen érzelmeke hagyunk föl örni? Ez már érzelgõs hisoria is volna Mi kellene Önnek ehá inkább elfogadnia, min ajánlaoma? Higgye meg, az ily levelezésnél a barái kapocs se fog hiányozni De ha nem csalódom, kiválóan eheséges mûfordíó, s minhogy én is fordígaok hébe-hóba, szíves bírálaa bizonyára hasznomra válhanék Legyen bizalommal s bizonyára mindkeõnknek nyeresége lesz belõle Ha nem muaom meg Önnek mi bizonyára az, mi kerüljön el Ez az én nézeem Hogy bizalma jelé adjam, i küldöm szíves bírálaára Erlkönig fordíásá Feleljen kérem s arson meg jóindulaában Õszine barája Reviczky Gyula Garam Újfalu, 1873 november 25 (I kövekeze a vers) Tiszel Uram! Szépecskén megkésem ugyan a válasszal, de végre mégis csak únak indíom s elmondok egye más fordíásáról, melye leveléhez csaol Mi mindjár a címe illei, az nem elég szabaos ugyan, de megvallom nem udnék más mondani helyee Az ilyen hiregei dolgokkal bajos boldogulni Maga a kölemény (õszinesége kíván ön õlem az akarok adni) kissé darabosan van áüleve (gondolom, ugyanez közöle ön az Erdély -ben) Ön az alako szigorúan meg kívánja arani, de mellékes (legalább nem oly igen lényeges kelléknek soka áldoz a fõbõl; a szép hangzásból, ez álal a nyelvbõl), például köd száll a vidéknek alája, Aranyos zubbony az anyám néked ád sb A hûség ellen kevés kifogásom van; a szó-szerén való fordíás nem is szereném mindenü; azonban éppen ez kíséri meg a fordíó ügyességé, hogy bír-e elég leleményességgel a másolaban Könnyedén, minden felûnõ kereseség nélkül kifejezéseke alálni az eredei szöveg szavai helye, bocsásson meg, ön már az elsõ versszakban is puszán csak az érzelem olmácsolására szoríkozik Er ha den Knabwn wohl in dem Arm Er fas ihn sicher, er hal ihn Warm mégis csak másképp hangzik min önnél: Burkolja köpenyé, szoríja, Melengei, õrzi, csiíja Bizonyára nem magyaros ez: Kedvemre való szép esed igér el; s ha szép szerével nem, majd jössz erõvel Vagy: Láod gyermekem, nem kell dideregned! Szóval mellõzve némely más észrevéel, hogy pl alán hangsúlyra is kellene figyelnie a méréknél (bár a hangsúly nyelvünkben nincs is úgy kifejlõdve, min a némeben, hol éppen elõuralkodója) célszerûnek aranám, ha ön gyökeresen ájavíaná a fordíás, s mindenek elõ a magyarosságra lenne ügyeleel Sajnálom, hogy bizalmá ezúal nem viszonozhaom, de nincsen heverõ versem, különben is, inkább a örénelemmel foglalkozom, s múlunk kúfõi eredeiben anulmányozom A kölészenél egyszerre is lehe valaki meser; a örénelemnél elõbb inaskodnunk kell s a égláka hordanunk nemzei Üdveldé -nkhez Jöhe azonban idõ, hol már az anyag feldolgozására is vállalkozhaunk, s ki mondja akkor, hogy az inas évek szégyeníõk? Bakálovich Emma grófra és bárókra akadam írja levelében Korodi Pálnak Reviczky ifjú hévvel beleszeree a deai úrilányba E szerelem versben is megnyilvánul Ekkor íra a Donna Diáná az Emma ciklus második versé, melye Emma is elolvaso egy Denán e láogaása alkalmából Errõl így ír Reviczky barájának, Koroda Pálnak Õ egnap i vol és dicsére nagyon Donna Diáná Seji-e, hogy õ rá íram? Annyi szívességgel halmoz el, oly jó és nyájas iránam, hogy igazán bûn volna õ nem szereni Keejük szerelme ovább szövõdik Egyik levelében a kölõ ez írja: A múlkor nálunk vol izenhárom éves növendékem: egy doboz cigareá hozo õle és beszéle, hogy olvaso valami Emma álal összeír versköeben õlem íro verse Minõ édes érzés, mikor oly nõ, min õ, aki széles e vidéken a legszebbnek aranak, érdeklõdik a kölõ irán Kapcsolaukra felfigyelek a kisvárosban, szerelmük rövidesen pleyka árgyává le A kölõ ké ízben is felmenésé kéri állásából, mégis reménykedik abban, hogy szerelmüke nem öri össze a szóbeszéd Fogja mindenki kövé és dobja mielõbb rám, környezzen a gyûlöle, a filiszeri íéle mindenfelõl s én akkor is udok szenvedni és remélni írja Emmához 1876 március 10-én Emma, aki négy évvel vol idõsebb a kölõnél, nem uda olyan mély érzelemmel viszonozni ez a szerelme Érdeklõdése nem Reviczkynek, az embernek, hanem Reviczkynek, a kölõnek szól A pleykák, megszólások azán kikezdék szépen induló szerelmüke A közük lévõ ársadalmi rangkülönbség, Reviczkynek állandó vágyódása a pezsgõ irodalmi éle uán, az írók ársaságának hiánya ezen az Isen háa mögöi világban, végül is oda vezeek, hogy 1877 júniusában, a anév befejezével Reviczky elhagyja Dená és Pesre uazik Válásuk okáról szerelmük öréneének regényében, az Apai örökségben amelyben Emma Bárándy Ágnes néven szerepel ír Válásukba azonban nem nyugszik bele Emma ovábbra is élõ fájdalomkén van jelen lelkében, s egy egész sor versének múzsája marad élee végéig Késõbb levelezés úján iszázzák kapcsolauka és Reviczky mindannyiszor, burkolan bár, de szerelme vall Emmának Soraiban forró vágyai, lázongó haragjá, olykor késégbeesésé s bizakodásá írja meg Emmának a kölõhöz inéze uolsó levele egy nyílan bevallo, mélységes szomorúság: Leljen abban vigasz, hogy hervad virága az ekinené legnagyobb jóevõjének, aki meggyilkolná Miér is kelle egymás ámíanunk, hogy szerejük egymás? Édes baráom, vigaszaljon Reviczky válaszkén megírja az Emma ciklus befejezõ versé, mely az övenegy kölemény közül alán a legszebb Címe: Szerelmi epilóg, melynek az uolsó szakaszá idézzük: Szállj búcsúdal, szép rímbe vidd meg,/ Mi van sorsomba írva/ Szívem más névre nem nyílik meg,/ Emmával ér a sírba Budapes uán, ahol újra öbb csalódás éri, Aradra jön kormánypári lapo szerkeszeni, majd újra Budapesen próbál szerencsé Hosszabb ideig állás nélkül engõdik, majd Kassán szerkesz néme nyelvû lapo Emma emléke vissza-visszaér, reméli, hogy még alálkozni fognak egyszer Találkozásuk azonban elmarad A beeg kölõ lázálmaiban, az egyeemi klinikán ölö uolsó íz heében, alán még alálkozik vele A valóságban már Emma o nyugszik a deai emeõben Sohasem men férjhez 1889 január 7-én vesegyulladás kövekezében hal meg Egyszerû sírkövén, a deai emeõben ez áll: Az éle rövid béke és hosszú harc / És a halál rövid harc s hosszú béke 2001 november 15-én a deai Mihai Vieazul ucában Emma vol lakóháza falán márványáblá leplezek le szerelmük emlékére PÁLKOVÁCS ISTVÁN Január 1-õl kezdve Irod Éresíõ címmel egy kis könyvészei lapo fogok szerkeszeni, melynek muaványszámá Önhöz is elküldöm, kérem, ha lehe, gyûjsön rá egy-ké elõfizeõ Viszonláás vagy inkább alálkozás reményében vagyok híve Márki Sándor Budapes, 1873 december 28 Tiszel Uram! Ma veem becses lapjának muaványszámá Mindenesere ez is póol hézago irodalmunkban s iszább fogalma nyerünk annak jelenlegi állásáról Holnap megyek be Lévára, hol remélem szerzek néhány elõfizeõ Jövõ levelemben bõvebben errõl Jól monda, hogy Erlkönig fordíásom darabos és sok helyen nem zamaos magyarságú De nem is arom magama magyar kölõnek s nem keresem annyira önromlásoma, hogy a polyglo kölõség babéra uán áhíoznám Különben önnek már a javíás küldöm s az Erdély Tündérkirály cím ala egész más képen hoza Címe mos se jó Legöbbe fejez ki Szász Béla használa Törpekirály, mi még hajlandóbbak vagyunk elfogadni, ha Vischoffnak Erlkönige illeõ címmagyarázaá olvassuk Én nem akaram használni, nehogy Csempészés gyanújába jöjjek Önnek a lapokban olvaso mûfordíásai: Schiller Epigrammák, Die Grösse der Wel sa jók, bár Schiller ragyogón anik nyelvezeé nem adjuk vissza Dehá a legjobb mûfordíás is Cervaneskén a legfinomabb bársonynak is fordío oldala, hol a simaság ermészeesen nem olyan min jobb oldalon, pedig nagy kölõk a formának is kiválólag nagy meserei Ha Kenesi Móricról ud valami, hol arózkodik sa kérem velem udani, mer még három hónap elõ posára e levelemre mai napig se kapam válasz Vegye elkése boldog újévi üdvözleeme Öné Reviczky Gyula Garam Ujfalu, 1874 január 5 Tiszel baráom! Tudni fogja, hogy G I * Úr mos ad ki A-y B-a** hagyományaiból egy köee, mely hír szerin július 15-én már sajó alá kerül is nekem errõl a köerõl egy kis elmélkedõ kriiká írni szándékom, s minhogy halloam, hogy becses lapjai idõvel kriiká is fölvesz barájai közé, azon kéréssel írom jelen soroka, hogy lesz-e kriikámnak becses lapjában helye? Igaz híve Reviczky Gyula *Gáspár Imre **Andrássy Béla (Magyar Tudományos Akadémia Kéziraára, Budapes, Ms 5165, ) ORBÁN JÁNOS DÉNES rovaa DEBÜT FARKAS ZSOLT Kerge Vejnemöjnen Gorvén, Svandikán hõseposz Dörgüm körgen örgüm vörgen kergüm nergön ervim sörven Eriksson és Vejnemöjnen Mennek szépen, mennek szépen Merküm erge mere vöjmen Seje söröskorsó, még nem, De majd mindjár fu le szépen, Gyöngyözõ sör fu le szépen, a kocsmának mély ölében Törküm mondja Vejnemöjnen Örküm szól Eriksson szépen Örgüm vergöm karge méken Vurge mere saje séken Ülnek o a kocsmaszéken Egyszerre csak Vejnemöjnen feláll, s ugrál o a széken fejenállva ugrál szépen, s kiabál a kocsmaszéken Korgum ergön vergömméken agron argon hejmen, héj nem! kiálo fel Erik, s a székkel fejbekülde Vejnemöjnen Repül a szék, repül szépen sirályok se szelik szebben a kék lége fenn az égen ürgömargön mare méken, s fejbekapa Vejnemöjnen Nagyo nyekken Vejnemöjnen, Elör nyaka lyukán szépen Spriccol a vér ki a léken herkum majne mijne véken érke zika vége szépen Igy ér vége Vejnemöjnen, A megkergül Vejnemöjnen egy bús éjjen, kocsmaszéken, oa, lena, kocsmamélyen Vár a firka vár Merge verge kerge zerge zár cserkem erke merha mirrha rár verkem merke erkem berke ala már sírva vár a vad bogár, vár a firka, vár Burka arki merki vergi dár gorba marki kurka marka ár hurka zarki hej kazargi kirgemburgombár nergumborgi molekargapár, vár a firka, vár Kurgonbökö, szügyöndöfö hejdesajdi nár! Ervegordo gergemorgo zorgonforgo zsár! Zergénergeordofordomurmármirmermármegmárgourdöfrancossár, há mire vár e vad bogár? Nem vár az, nem vár Elaposam régesrégen: Csúnyán néze rám Meghal már a vad bogár, vége van, rég vége már Nem vár rám öbb firka már ma

6 VI 2003 november december,,ha megmozdulunk akkor megdöglünk Monda Horhy Miklós 1991 május 7-e, héfõ A Palace de Jusice elõ: kijelöl helyük van az újságíróknak, akik furcsa módon alig udnak angolul Úgy ûnik, helyszínre nem a színe-javá küldik Mivel nem hagyam nekik béké, elmondák, hogy az a rabo várják, aki 24-én helikoperrel próbál meg elszökni Nem vol idõm megvárni a,,hõs megjelenésé Különben: nem udják felfogni, hogy valaki, ha magyar (Hongroise), mi az ördögö keres Jugoszláviában O magyar nincs, csak koszovói (Egy apró piros füzebõl másolam Tamás MIBügynök ágyán alálam, akinek újradáumozam a Tom Sawyer fejezeei Ké nappal késõbb fejezi be a megbeszélnél És ha a piros füzere nincs szükségem, majd, akkor vigyem vissza a háulján lévõ összehajogahaós érkép mia ),,Bánság, Bácska és Baranya a mai napon () a népek magaszos önrendelkezési joga alapján elszakadaknak nyilváníják maguka Magyarországól úgy államjogi, min poliikai és gazdasági ekineben () csalakozunk a szerb királysághoz, mely eddigi mûködésével és fejlõdésével bizosíja a szabadságo, jogegyenlõsége és haladás minden irányban, nemcsak nekünk, hanem valamennyi szláv, sõ nem szláv népeknek is, amelyek velünk élnek Ha álmos volam vagy rosszkedvû, mindig rám szólak: ne legyél már olyan szakad A fiamnak minden esere ez szokam mondani De lehe, hogy csak a folyonosság uáni vágy hiei el velem, hogy már nekem is ez mondák Sõ a szüleimnek is Hogy ez olyan örökség-féle Ne legyé má olyan szakad Bizonyára azér alakulhao ki, mer az apai vonal mia nem vagyok csinos, vagyis a szép ruhák is lógnak rajam, lehe piszkosnak és szakadnak ûnnek, de réginek és elnyûnek mindenképpen Viszon az, hogy elszakad, nemigen halloam Szakad van, elszakad már vol 2000 okóber 26-a, csüörök Kedves Ildikó, segíséged szereném kérni (cs Gábor irányío Hozzád, és jól ee) Szóval Végel esszéköeéhez szerenénk foóka enni a köeébe Nem udnál foós, akinek használhaó foói vannak a légiámadások idejébõl? Köszönöm, elõre is Örülem a pécsi alálkozásunknak Tesze a forradalmárnõ villámláogaása Szereeel: Sándor Így leem forradalmár Az sokszor érezem, hogy ha megmozdulunk, megdöglünk Ha arrébb megyünk néhány kiloméerrel Azér udom ez bizosan állíani, mer 1993 végén megpróbálam Annyian volak a Szegedre aró sínbuszban (láam egy dokumenumfilme a sínbuszról, amelybõl kiderül, hogy Ezüs Nyíl néven a náci Némeország hoza forgalomba, olcsó vol és minden kibír), hogy ha akkor udam volna, hogy a náci némeek alálmánya, összecsuklok a meg nem engedheõ gondolaokól Bár az is lehe, hogy megengedheõek leek volna valamennyire, hiszen abban az idõben hangozaa Šešelj vajda, hogy ápenderíenek bennünke a haáron A bennünke szó azoka jelöli, akikrõl az uolsó majd száz évben álalában sõ-el kezdik a mondaoka: sõ a velünk élõ nem szláv népeknek is jogegyenlõség és haladás, sõ nem íz, hanem izenömillió, sõ nem felejjük el a haárainkon kívül élõke sem Sõ! Amikor a sínbusz beérkeze a szegedi állomásra, a fiama kézrõl kézre adák, sõül és nem-sõül beszélve hozzá, óvaosan, vigyázva, nyugava a majdnem egyéves gyereke: fehér pulóverében repül az Ezüs Nyíl esében a kijára felé, a peron felé, ahol ugyanannyian állak, várak, min ben És neveés vol o és sírás Akkor nem gondolam az, hogy ha megmozdulunk, akkor megdöglünk Az gondolam, hogy nem olyan sok az a néhány kiloméer Másnap azonban gondolam Ügyinézni kelle, há reggel fél ökor beállunk a sorba, ebben igazán nagy vol a apaszalaunk, sõök és nem-sõök így ölöük az idõnk nagy részé 1991-õl körülbelül három és fél évig, sorbanállással Elsõ leem a sorban, állam csöndben, amikor az ajónállóval, aki egy rendõr vol, alálkozo a ekineünk Bizonyosan nem nézem eléggé alázaosan, mer fölemele a gumibojá, ráhúzo vele a nagykabáomra mellájékon, hogy odébb repülem másfél méer, és az kiáloa: na, mi akar maga, szüne van! Ahogyan elkapak, az jó LOVAS ILDIKÓ Kicsi engerem érzés vol, min rock n roll áncolni és bizosan földe érni a figura uán, hasonló szédülés Így érezem De az gondolam, mégiscsak sok az a néhány kiloméer: innen is, meg onnan is Ha megmozdulunk, megdöglünk Megváruk, hogy 1994 legyen, azán hazajöünk Éppen idõben, mer a munkahelyen 50 kilogramm cukro oszoak Nem le volna jó lemaradni róla Néhány évvel késõbb, ponosabban: 1997 decemberében lyukas órám vol (irodalma aníoam leendõ közgazdászoknak, pincéreknek és szakácsoknak), há séálam egye a korzón, amikor valaki megállío: hogy hazaláogaam Szegedrõl? Nem nagyon szerenék elidõzni ezeknél az apróságoknál, nem is gondolom, hogy különösebben szó érdemelnének, ponosabban: egnapig nem gondolam Tegnap a vonaon 2002 május 4-e, szomba () Levázolnám még az õ közös, polgári jövõjüke is, hogy az hogy lesz Az úgy lesz, hogy Szabadkán vannak, a Mészáros nézi a õzsdei jelenéseke, köz- Rosás Beáa: Süssél nekem krumplipogácsá II ben valami olvas, mindemelle gondolkodik nagyon, mirõl is kéne mûsor szerkeszeni, levezeésképpen pedig kávé fõz Ildinek, akinek leese a vérnyomása, akár Surdának a Forró szélben, a kaucson fekszik, Prouso olvas, és az idõ figyeli, ami nem elûnik, hanem jön, és valami évémûsor hoz a Tv2-n, úgyhogy fél ö uán zár a õzsde Sándor ákapcsol, ikon reménykedve, hogy Ildi hamar elküldi a Tv2- a fenébe, mer akkor á lehe kapcsolni a focira szóval így nagyon szigorúan, békességben, boldogságban elvannak, mindenben megegyeznek, mer annyira szigorúak mindennel szemben, hogy egymással szemben már mégsem lehenek azok És csak húzzák a reckáka, hogy az irodalmi éle akoraiból ki farago már rá megin nõ- avagy férfiügyben, ki válik, kinek menhei meg a házasságá egy gyerek avagy kié ee önkre egy gyerek, ki kölözö el, kihez kölözek oda de õk maradnak, ponosabban nem maradnak, mer i is vannak, meg o is vannak, a legöbbe vonaon Szabadka Pes relációban A Sanyiból elõbb-uóbb úgyis iszelebeli vasuas lesz, és nem elvál: mer aki ennyi uazga amazér, o bizos van valami, de az a szó-érzés én nem mondom ki, mer publicisa vagyok, és nem lehe, nem adhaok föl az elveimbõl (Szerbhorvá György, kum) Tegnap a vonaon arra riadam, hogy,,élõhalo lesz maga, élõhalo lesz, azán meghal Úgyhogy vigyázzon a vérnyomásával, mer nem bizos, hogy sikerül rögön meghalni, elõbb élõhalo lesz, ágyban fog feküdni, fölfekvései lesznek és senki nem néz magára, és úgy fog meghalni És miér ilyen a szeme, ilyen piros? Meg is vakulha, udja az maga? Elõbb megvakul, azán élõhalo lesz, úgyhogy menjen el az orvoshoz Az idõs asszony, akihez ezeke az õszine és bizaó szavaka inéze középkorú úiársnõje, csak félprofilból láam, de máris élõhalo vol,,nem jön Szabadkáig? Én oda megyek a baránõmhöz láogaóba Szép város, gazdag is vol régebben Há nagyon sajnálam õke, amikor i berepülek - Bácska-próza - Minden ese ízkor jöek a gépek, úgy félem, remege a mennyeze, olyan alacsonyan szállak a bombázók, félem, vacogam Én udom, mi a háború, négyéves volam a II Világháborúban, jól emlékszem Maga emlékszik? Az élõhalo akkoriban legalább huszonnégy lehee, de nem emlékeze semmire Az hiszem, megnémul Riad félálomban arra gondolam, meg kell írni az apróságoka is, mer alacsony vérnyomással is élõhaloá válozha az ember (érszûküleel például, min a nagyapámmal örén), s akkor már nem ud mondani semmi Ezér mesélem mindaz, ami mesélek 2002 június 11-e, kedd A avaly aláhúzo részleek újraolvasása a Triglavban a szolfézsóra végé várva: Együ az igazsággal, a részleekben lakozunk A részleek a fejemben szine soha nem azonosak az apróságokkal Az apróságok azok, amelyek mia anélkül, hogy különösebben elgondolkodnék, dönök Az elgondolkodás hiánya mia azán nem is maradnak meg a fejemben, mondanám, elfelejem õke, az apróságoka, de elfelejeni mégiscsak az lehe, ami valamennyire megjegyezünk De nem jegyzek Dönök És indulok Valami hangsúly, szemvillanás, érinés, durvább odaszólás, felszínes gúny: más irány szab az éleemnek Másfelé indulok De ez így nem igaz Mer mindig egyfelé megyek, s ha valami apróság kibillen ebbõl úgy érzem, kibillenene, már úon is vagyok És azán visszagondolok Jönnek a részleek És a sírás és neveés És ezekben igazság szine semmi Csak az érzés Ferdíés Ahogyan én elképzelem az igazságo, az van a részleekben 2001 december 26-a Arra, hogy ponosan mi is a bajom, nem udok neked válaszolni, de igazam van Megkérdeze, miér van igazam, ha: és elsorol bizonyos apróságoka, amike nem veem figyelembe Azér mer úgy érzem, mondam Jobban esik ragaszkodnom a részleekhez, min az apróságokhoz, az anulam meg A Máyás király is jó, csak az egy másik mûfaj De nem ponosan így (Mer a ponossághoz ragaszkodom, nem ellenmondás, vagy ha igen, feloldódik án ) Igazságosnak is kell lenni: a gyerekkel Ami nem könnyû, mer mos is bejö (bár kopogo), rám ör, s már mondja, sorjázza a mondaoka egy megalál vonalzóról, V rajzblokkról, három roboról, ami szészede, de e csak írjál S i hagyo arcom bal felén a szája nyomával És vonalzónál, rajzblokknál, robooknál fonosabb nincs semmi Én alán kicsi fonosabbnak íélem volna az a mondao, ami o nem folyaam, hogy: a gyerekkel, de már nem alálom Az arcom bal felé bizsergeõ meleg és száraz szájáról viszon eszembe juo néhány részle, ami késõbb mindenképpen le akaram jegyezni Há nem késõbb, hanem mos És ehhez öbb is a kedvem, min az apróságokhoz, amelyek a vonaban félálomban végighallgao beszélgeés óa a halál felé közelíenek, vagy legalábbis: a mulandóság figyelembe véelére kényszeríenek, s nem lázas vággyal, hessegeõ noszalgiával, hanem józansággal De sajnos ez mos rögön cáfolnom is kell(ene) annak ellenére, hogy így érzem Cáfolnom kell, mer érzéseimnél is jobban hiszek szövegeknek, álaluk élek, legalábbis remélem Tavaly január 2-án a nagyanyám konyhájában szíva cigareám, igazán megrendülem, mondhaom így: megrémülem, hogy harmincnégy éves leszek És mi van? És láam, ahogyan csak rikán láunk, úgy láam az is, ami van, és sejeem az is, ami lesz: jó lesz És eufórikus boldogság keríe haalmába az unalomig ismer, Kossuh Rádió hangján beszélõ konyhában Úgy lesz jó, ahogyan a nyugalom lehe csak, amirõl nekem még csak sejéseim sincsenek Bólinoam a nyugalomnak, ami nekem jó lesz, bár ismerelen még Azán gondolom megnézem valami filme Szövegek álal élek Mindegyik álal, ami elolvashaok Persze vannak olyanok, amelyek álal jobban Min például az, hogy harminc éves kora uán az ember belelép a förelembe, és minden szépség a úlsó oldalon marad Nos, én Gombrowicznak szine minden elhiszek És akkor éppen ez ne hinném el neki? Elhiszem És mégis: Haárkõ vol január 2-a, olyannyira az, hogy nem is csodálkozam, amikor megörén az a jó, ami a nyugalom, és legkevésbé sem arról szól, hogy a szépség a úloldalon marad volna Inkább kiûn belõlem az a remegés, ami húsz és harminc közö annyira meghaározo, folyon folyvás uakra, elindulásokra kényszeríe, hogy megaláljam, el ne vésem, föl ne adjam Ilyenek És közben a halál, min fájdalmas leheõség, de koromnál fogva inkább az önkénes halálé úlzó merészség és pimaszság volna i neveke írnom A kiszolgálaoság szépsége, mer van olyan, az marad a úloldalon Ami innen van, és amibe az apróságok leírása is belearozik, a józanság lakmuszával bír Nem lobogni a halál felé, min valami Úgyhogy csak nagyon föléelesen merem az mondani, az apróságok a józanság lakmuszával közelíenek a halál felé A részleek és apróságok különbségérõl akaram beszélni A részleekben egyálalán nem vagyok igazságos, úgy mondják Csakis a magam szemével láom azoka És úgy magyarázom, ahogy nekem jól esik Vagyis képes vagyok kiforgani a mondaoka, ami az jeleni, hogy olyképpen érelmezem õke, ahogyan normális, józan, jószándékú ember nem enné (de a nõk eszik, gondolom magamban, de hallgaok, mer a fejemre olvasnak, s jól nevel ember, még ha nõ is, olyankor illedelmesen hallga), szándékosan érelmezem a mondaoka úgy, hogy azán beléjük köhessek De ez nem igaz! Lehe, hogy úgy ûnik, de nem úgy van Nem köözködni akarok, hanem udni Ponosan udni, hogyan vannak a dolgok Vagyis az, hogy mennyire vagyok szereve Ez már csak egyszerû, nem? Ha elfogadnám a mondaoka, akkor hogyan végezhenék mélyfúrásoka? Ha nem érelmeznék önkényesen, néha beláom undokul, akkor mi udhanék meg az összeköõ érzések fokáról? Jaj, olyan nagy néha a lázam, annyira lángol a bensõm, hogy muszáj nyomoznom egy kicsi, furakodni, részleeke rosszul érelmezni: ha fölbosszankodik, dühös rám, és elmagyarázza újra meg újra, akár egy melrózpléjszben (de kihagyva a félreérésekbõl fakadó 3-4 ölelékrész), nos, az énnekem a Rubophen De visszafelé ha: mer nyomozni mindig akkor ámad kedvem, ha valamiér elbizonyalanodom Például, ha már egy egész nap elmúl, s egyálalán semmi lényeges nem örén: nem monda, hogy jól áll a hajam, szép a fenekem, az eszem akár egy férfié, olyan éles, ilyesmi S ha elbizonyalanodam, akkor kezd emelkedni a lázam S ha megkapam a Rubophen, há még jobban égni kezdek (ezér mondom: visszafelé ha), de nem emészõdve, hanem boldog áradással S az mindkeõnknek nagyon jó Teljes Ennyi az egész Ami pedig az apróságoka illei, há azok a részleekbõl kövekeznek És ha a részleek megérése elmarad, jönnek az apróságok, a józanság, a józanodás lakmusza Brrr! Mennyire uálam mindig, mer menni, indulni kényszeríe Pedig olyan kevés hiányzo, ez gondolam szomorúan és sokszor, olyan kevés, szine ökélees vol De ami szine ökélees, az rossz És ha rossz, akkor nekem már nagyon egyszerû eljesen elronanom, széronanom Mindez a legkevésbé jeleni az, hogy azon a január 2-án a nagyanyám konyhájában udaában volam ennek Mos vagyok Úgyhogy nem vol könnyû dolgom Neki sem vol könnyû dolga, de ahogyan egy spanyol filmben emlíee a hõsnõ: az irodalommal foglalkozó férfiakban lehe bízni Ami pedig Gombrowiczo illei, s az, hogy neki minden elhiszek, az alán némi magyarázara szorul Legjobban anyámban hiszek, azán az isenben Nem gondolkodom, nem mérlegelek, ha róluk van szó A férfiársadalmammal, úgymin apámmal, a fiammal és a férjemmel úgy áll a dolog, hogy nekik hiszek Gondolkodom és mérlegelek, ami nem zárja ki a fölélensége, csak más a forma Gombrowicz nem arozik a szereeim, családagjaim közé, s nem is legfõbb insancia, mégis ebben az összefüggésben beszélek róla, ponosabban a naplójáról Gombrowicz naplójának minden elhiszek Mer kell lennie egy olyan kapaszkodónak, ami pandan-ja lehe az élezajlás azon formájának, amiben vagyok És Gombrowicz emigráns-léé válaszoam Talán azér, mer

7 2003 november december VII belõlem hiányzik az õ ávolságarása és iróniája, hogy az eszérõl ne is beszéljek (Senki nem lehe arra kényszeríeni, hogy önmagára nézve erhelõ vallomás egyen ) Ami az a mondaá illei, hogy harminc éves kora uán az ember belelép a förelembe, há azzal viakozam kicsi, ám nem gondolom, hogy nincs igaza Csakhogy nem számí, mer az irodalom nem igazságok sorozaa S ha az mondom, minden elhiszek neki, vagy szine minden, hogy ponosan idézzem sajá magam, akkor az inkább érzelmi s nem érelmi viszonyulás Ha nem az lenne, sokkal öbb neve kellene sorolnom Érzelmi alapon, mer élezajlásom megérésében segí: a kiszakadoság, a kívülállás, a sehová sem arozás gyakran jelenkezõ élményének feldolgozásában Ami nem annyira fonos ugyan, min azok közelében lenni, akike szereek, de azér megleheõsen fonos Így kerülhee a neve anyám, az isen, apám, a fiam és a férjem mellé Szépen vagyunk És mégis iszában vagyok vele, ha egyszer írásra adam a fejem, minden szinen önmagam kell, hogy legyek, vagyis nemcsak poémában vagy drámában kell udnom kifejezni magam, hanem közönséges prózában is újságcikkben vagy naplóban, meg kell alálnom a mûvészi szárnyalás megfelelõjé a héköznapi éle szférájában, ahogy a sas árnyéka is a földön repül Sõ mi öbb, éppen az, hogy álépek a köznapi világba arról a vidékrõl, amely a fenekelen mélybe, szine az alvilágba nyúlik, rendkívül fonos számomra Léggömb akarok lenni, de kiköve, anenna, de földelve, képes akarok lenni arra, hogy lefordísam magam a héköznapok nyelvére (Gombrowicz: Napló, , o ) Sokszor eszembe ju az a nõ a vonaon, ahogyan lihege, mennyire fél a berepülések ala, s mennyire sajnála a haár úloldalán lévõke (A sajnála igen furcsa jószág, csakúgy, min az együérzés Legkönnyebben akkor áélheõ, ha sajá éleünk, javaink félése közvee vagy közvelen módon, de kapcsolódik hozzá Magam is öbbször végighallgaam nem csak polgárok, de a oll embereinek is fejegeésé félelmeikrõl Hiába, a haár közelében élni bizonyos alkalmakkor igencsak kellemelen Például kiderülhe, mennyire bofülünk van mások dolgaihoz: mások bombázásához De persze be kell vallanom, nekem könnyû a helyzeem, ha ilyesfaja ügyekben kell megnyilakoznom, anúbizonyságo adnom együérzésemrõl, sajnálaomról: képelen vagyok rá, mer képelen vagyok megsemmisíeni bizonyos nyomaszó emlékeke, amelyek viszon egyérelmû állásfoglalásra kényszeríenek Errõl késõbb ) 1999 Azér furcsa egy évszám Ha jól emlékszem, Gregory Peck jászo abban a filmben, amelyben a 666-al megjelöle, a gonosz, a sáán keresik, izgalmas film, rengeege gondolkodunk raja kiskamaszokkén, vajon elõfordulha-e, hogy megjelenik Megjelenik a gonosz, különös ismereõjegye: 666 Akinek van érelme, számísa ki a fenevad számá, mer egy embernek a száma az Az õ száma pedig haszázhavanha (Jelenések Könyve, 13,18 ) És arra juounk, hogy ha a mi éleünkben megjelenik, akkor az csakis 1999-ben lehe, mer: 1 ) hallounk arról, hogy van amikor fordíva íródik, s akkor 999; 2 ) 1666-ban vol a nagy londoni ûzvész, ehá logikus a fölevésünk, miszerin évszámhoz köheõ; 3 ) a nyolcvanas évek elején, amikor megnézük a filme, 1999 olyan megnyugaó messzeségben vol, hogy szenül hiük: el sem is érkezik Vagy nem hozzánk Úgyhogy igen nyugodak volunk Léggömb akarok lenni, de kiköve Sejelmed sem vol, mi meddig ar, lebegél az idõben, a valóság lebegee Ki meri mondani ezek uán, hogy lebegni iszességelen? Soka lebegél, róák fel annyiszor, ugyebár?! Sokáig azzal állaad magad, hogy bár régen nincs hazás, nem is vol, nem is lesz, de legalább õrizél magadban egy város, amelyhez ragaszkodál () Ebben merül ki a e újvidékiséged () Szabadka ucáin oldoabb vol a hangula, de pár nap múlán mégis szomorkás meserkélségre figyelél fel Napona alálkozál régi ismerõsökkel, baráokkal, mindannyian meg volak gyõzõdve arról, hogy Szabadká elkerülik a bombák A szerbek is, a magyarok is, a horváok is az rebesgeék, hogy a magyarok mia kímélik Szabadká (Végel László: Exerriorium, o ) Az, hogy nem hozzánk érkezik el a gonosz, nem úgy gondoluk, hogy nem Szabadkára Az meg végképp nem juo kiskamasz eszünkbe, hogy éppen miaunk, magyarok mia, még a város is megkímélik, miközben megleheõsen balfasz módon megpróbálják elkapni a 666-os megkülönbözeõ jelzés viselõ, Slobo névre hallgaó ex-parner Good fellow! Én a magam részérõl igen dühös volam (és késégbeese, félelemmel eli, hasmenõs, saöbbi), hogy nem filmben vagyunk, mer akkor jönne a jól kiképze kommandó és kilencven perc simán elkapná a gonosz A rossz fiú A dikáor Tari Eszer: Áválozás II És minden ese, amikor megszólalak a szirénák, az mondam a gyereknek, hogy zokniban feküdjön le, ha funi kell, azér Nem udom, a zokni mennyiben könnyíe volna a fuáson, de anya csak egy van, s há így funkcionál az agya: zokni marad Már amikor éppen Szabadkán volunk De az megmondom, hogy nagyon élvezem volna, ha a magyarok mia megkímélik Szabadká S mondhaják a magyarok: lájáok, bizony, ezér azán ezenúl sokkal jobban szeressük egymás, mer nem lehe udni, mire jó a másik Elképzelheõ, hogy egyszer meg a magyarok a ízéves háború ala Magyarországra kerül szerb sporolóknak köszönve nyernek kosárlabda bajnokságo S mondhaják: lájáok, bizony, ezér azán ezenúl sokkal jobban szeressük egymás, mer nem lehe udni, mire jó a másik ( ): Kukorelly Endre: Kicsi majd kevesebbe járkálok Finkielkrau a magyaroka azzal vádola meg, hogy a szerbekkel azonosulak a háború ala,,,minhogy mindkeõjüke a sajá kisebbségének sorsa öli el aggodalommal (Szerbhorváh György: Spájz, 98 o ) De azok csak jelzem nem a vajdasági magyarok volak Néha elképzelem, milyen volna, ha volna kisebbségünk A aárokra szokam gondolni, elég vad nép vol annak idején Fensõséges, szine kaarikus élmény lehee volna domeszikálni õke, elfogadani, hogy nem kell mindenáron együ élni, elég annyi, ha elvagyunk egymás melle mélyebb gyûlöle nélkül Az mondanám a kánnak: figyelj, e, Bau III! Egyél, igyál, szerekezz szokásaid szerin, használd épüléseekre nyelveek (!), mikén én is Ha jön az ellen, ne ámadj hába És hagyjuk békén egymás, úgy láom, elférünk a ájban És sõ-el kezdõdõ mondao soha nem mondanék neki És elvárnám, hogy õ se egye Jaj, milyen jó is lehe, ha kisebbsége van egy népnek Más reggel az ébredés, mer megvan a leheõsége annak, hogy ehe ére valami Így se rossz, persze 1944 november 9 11, Suboica Nagybaracska (Magyarország), esõs idõ Az összes csapaegységek Mohács felé vonulnak a visszavonuló ellenség nyomában A gépkocsik az úesen a öbbi egységek pedig vonaal uaznak Suboicáról Nagybaracskára () Ellenséges evékenység és különösebb esemény nem örén 1944 november 12, Csáalja, esõs idõ A brigád fõhadiszállása és az uánpólási egységek Nagybaracskáról Csáaljára indulak Úközben az uánpóló egysége ellenséges vadászgépek ámadák meg és géppuskázák Veszeségeink: 9 könnyebb és 4 nehéz sebesül és 5 halo (A nyolcadik brigád harcosai vagyunk, o ) És énekelek:,,szél viszi messze a fellegeke, fölöünk lángol az ég, nyújsd ide édes a kis kezede, ki udja lálak-e még? Ki udja ölel-e a ké karom, ki udja csükol-e szám, galambom, ki udja melyik éjjel, melyik hajnalon, indul a brigád ovább,,és megáll a eherauó, felhajoák a ponyvá, és csaogak a lépek az esében, mindenki lese a hangoka, azán, a emeõ felõl a kilõ sorozaok Félünk Dédanyád harmadik hee a disznóólban, mer a sváboka is viék Tán jobban járak azok, aki Bainánál elesek Ágyúölelékkén Ez beszélék Kísérleezem magammal: vajon jól láom-e háború és forradalom uán az embereke, kik i élnek, a város, melyben lakom, a árgyaka, melyek körülvesznek Az hiszem, nem jól láom (Koszolányi Dezsõ: Éji kaland, in Gyémángöröngyök, 129 o ) Szél viszi messze a fellegeke, fölöünk lángol az ég, nyújsd ide édes a kis kezede, ki udja lálak-e még? Ki udja ölel-e a ké karom, ki udja, csókol-e szám, galambom, ki udja, melyik éjjel, melyik hajnalon, indul a brigád ovább Legjobb napjaim akkor volak, ha anyáma vagy nagyanyáma ráveheem, hogy ez elénekelje nekem Reek Anikó: Vir Dolorum A konyhában, a konyhaaszal melle O szereem, ha énekelnek nekem, félhomályban, avaszelõ késõ déluán És megnyalni a szám szegleé, a só Az gondolam, ez a szerelem, ez a dal Nagyanyám kicsi mûvészieskedõ (magunk köz, a háa mögö Marlene Dierichnek hívuk, nem annyira azér, mer agadni sem uda volna, hogy sváb, sokkal inkább színészi hajlamai, dámaszerû kézarása mia, ahogyan a cigareá szíva, de elõbb! Jaj, há a nagyapám, apám majd belehalak, ahogyan eléjük aroa, a szemük, az orruk elé ola a cigareájá, hogy üze adjanak, azán beleszívo, kacsino dévajul, de hidegen) hangja önmagá élveze, olyankor nem indulak el a könnyeim, de anyám al hangja, szomorú rezgései a pilláim alá kúszak, o remegek, míg csak el nem indulak, ere nem vágak maguknak arcomon a könnyeim Hogy el kell szakadni, az a szerelem A bizonyalanság, a háború, a forradalom, az szüli a szerelme Így udam Amikor Omišon elõször nyalam meg a szám szegleé, megszédülem A fejemen sárga-fehér kockás kalap vol, a copfjaim vizesen csüngek a vállamra, visszafordulam, belepipiskedem a vízbe, ápipiskedem magam a kavicsok és fekee sünök közö, és keresni kezdem a só Nem lehe láni, errõl nem udak meggyõzni a szüleim Legszebb, legmeghaározóbb élményem i ér, el is haározam, meg nem halok addig, míg rá nem alálok magam is: hajnalban, négy óra, fél ö körül ébredem minden reggel, s a másik ágyon nem láam a szüleime Már kiálani akaram, de azán a zöld függöny bordûrjei melle, a eraszon megpillanoam õke, a felkelõ napba nézek mozdulalanul, és apám áölele anyám vállá A sóól a hajmosás ellenére is homokszínû papírzacskókén zörögek a incseim, úgy hiem, elör a fejemen, a fejemben valami, mos elájulok, szüleim a napba szállnak, én meg széör hajjal, homokszínû incs-cserepekkel repülök uánuk, ami érezem, az vol a eljesség A szerelem próbája a enger melle örénik meg Szél viszi messze a fellegeke akár egy szakadalan, halálos hullámzás 1990 auguszus 31, pének Az hiem, nem sikerül hazakeverednem Karadjodrevóban megismerkedem egy muzulmán lánnyal Iunk egy kávé, amíg váram a vona indulásá Az monda, a nála fiaalabbaknak nem adhaak muzulmán kereszneveke De ennek hamarosan vége szakad Elég ijeszõen beszél, vagy én érezem furcsán magam Repülõvel körözni Dubrovnik fele, azán meg egy hajnali busszal ellopakodni onnan Sok ez az év nekem Túl sok Azán a vona, ami órákig veszegel a nyíl pályán, a buszok, suogó emberek A kerülõ, büdösödõ halak fehér nejlonzacskóban Szarejevó és Zágráb Szép kis hazafelé ú Veem egy karon Carier- Fehére Száraz és büdös Minha nagylánykodni próbálnék a palicsi diszkóban, nálam alacsonyabb fiúk hívnak moziba Az érzés száraz és büdös Isenem, ezenúl, ha meghallom a szó: enger, mindig Knin fog eszembe juni? És ez a hazafelé ú? A felrobbano sín? Nem lehene egyszerûbben élni? Medierrán szivacsnak lenni? Az hiszem, ami a fejemben, a hajamban, rövidre nyirbál incseim köz zörög, az nem só, hanem homok Sárga, drága, bácskai homok Tengerre magyar! Szegény nagyapám szól így minden évben, hogy a piros NSU-, a Prince le kelle vezenie nagyságos nagyanyám kívánságára valamelyik engerpari szállodába Nem hiszem, hogy ovább írom ezeke a följegyzéseke Félek, generálják a rossza És nem fáj, hogy Knin uán ávolabb kerül a enger, elérheelenebb le Nem fog hiányozni, úgy érzem De félek Nekem a engernél öbb veszenivalóm a bácskai homok I akarok meghúzódni M J szerin háború lesz Még jó, hogy nincs szerelmem Megélném, áélném a dal:,,szél viszi messze a fellegeke M J az mondja, akkor elmegy innen Hiheelenül hangzik Nemrég még a Képes Ifi ervezük újvidéki albérleében Persze nem õ le a fõszerkeszõ Különben abban bízok, hogy valahogy megoldódik 87 okóberében jobban félem Ahogy a évében hömpölygö a ömeg Akkor érezem elõször, hogy nekem ehhez az egészhez semmi közöm Idegensége és megkönnyebbülés érezem Háború és forradalom elõ jól láni az embereke, a város, a árgyaka, amelyek körülvesznek, ahhoz különös báorság kell Bennem nem vol meg ez a báorság Félbehagyam a jegyzeeke, és nem csak azér, mer nem érezem fonosnak, vagyis jónak a mondaoka, hanem azér is, mer gyönge volam: úgy szédelegem á a kövekezõ évizeden, akár egy lipános csirke Szédelegem és kapirgálam a homokos udvarban A enger egyre messzebb kerül Ennek magánélei okokból örülem: minden szerelem, amelynek a enger vol a próbája, megbuko Há lehee némi reményem, amennyiben ávolabb kerül a enger Bár úgy sejem, leginkább én bukam meg Nem élem meg elég inenzíven a homoko ahhoz, hogy el udjam viselni a enger Ami õlem, poros bácskaiól mégiscsak idegen De ugyan honnan udhaam volna? A enger ünneplésével nõem fel Min errefelé mindenki És azon percig sem gondolkodam, az enyém-e, sajáom-e a Jadrán? Jobban hozzám arozik-e, min arozo Olikhoz és Füshöz? Vagy Koszolányihoz máskén arozo min emezekhez? Rám zúdul a Jadrán és összeör engem, nem marad belõle más, csak az omisi napfelkelében összeölelkezõ szüleim alakja Meg azán mirõl is írhaam volna jegyzeeke? Talán baráaim levelé kelle volna csaolnom, akik Szarajevón és Olaszországon kereszül öbb magyarországi város megjárva végül Veszprémben elepedek le? Örülem, hogy élnek, örülem, hogy élünk Az á nem ve behívók számáról kelle volna jegyzeeke írnom? Vagy azokról a sajóájékozaókról, amelyeken a JH iszjei fekeébe ölözö, szülõke, feleségeke fogadak a sajó képviselõi elõ azzal a céllal, hogy elmondják: a Horváországban elese kaonákér ennyi és ennyi dinár jár Ne mondja nekem, hogy önkén, nem mondja nekem! Az udvarból viék el a férjeme, a hároméves fiam a karjába kapaszkodo, úgy ráncigálák ki a rendõrök És a százados arca nem mozdul Amikor belépünk a erembe, a férfi az aszalra ee a fegyveré Az ajóra sandíoam, bõrkabáos férfi áll o, puskája kereszben Milyen régimódi szó: puska Így állna a szó a jegyzeekben, meredne neveséges ódivaúsággal Vonaon pedig csak azoka küldjük el, akik nem érdemlik meg, hogy velünk éljenek Vagyis a magyarok közül se mindenki Van közeek magyar? Ha ideges vagyok, vihogok Há akkor nem vihogam, pedig elég ideges volam Mer ilyen sajóájékozaón sem volam azelõ Igaz, azuán sem

8 VIII 2003 november december A ikol regény regénye Kerész Imre legújabb könyvének* elolvasása uán, de még alábbi írás megkezdése elõ elgondolkodam, mi is lehene a cím, amellyel a legöbbe lehene mondani errõl a regényrõl, amely nem csupán regény, hiszen dráma-formában, és szabadverskén megír részleei is vannak Elõször arra gondolam: legyen a cím Borges Budapesen, hiszen akárcsak a híres dél-amerikai író egyszerre folya kuaásoka a szellem, az érelem és az érzelmek szféráiban, de a nyomozás ererdményé, avagy leheséges eredményei már az olvasóra bízza Mégis A ikol regény regénye címválozanál maradam, ugyanis a iok egyike a Kerész könyveiben megjelenõ kulcsfogalmaknak, amelyhez szorosan köõdik a regény, a regény megírásának leheõsége/leheelensége Ráadásul a regény a Kaddis-ban és A kudarcban is kézirakén: elgondol, de ki nem mondo szókén emaizálódik A ki nem mondo, a meg-nem-szüleõ fogalma az egyik vezérfonal (vagy alán maga A vezérfonal), amely elvezehei az olvasó Kerész regényeinek eljes megfejéséig Mer Kerész regényeiben mindig jelen van az érheelen, az érelmezheelen, a nem evilági (mondhanánk: ranszcendens) valami, ami megfejésre vár Ilyen a Sorsalanságban a kenyér áadásának geszusa, bizonyos szemponból ilyen a Nem! a Kaddisban, a Kõ A kudarcban, és ilyen a B álal ír és végül elégee regény A Kaddis a meg nem szülee gyermekér még az ú elejé jelzi, annak az únak az elejé, ahol B elindul egy ado irányba, miközben Obláh is elkezdi újá az érzelmi elmeszesedés felé A kudarc öreg és kudarco valló írója uán, megin egy olyan fõhõssel állunk szemben, aki ére férfikén, de mégis külsõ szemlélõkén, ávolságarón, obláhian filozófusi szemszögbõl figyeli és elemzi a örénéseke: az, ami van Minha a Felszámolás ilyen érelemben a Kaddis ulajdonképpeni folyaása lenne, s A kudarco Kerész csak azér ada ki korábban a kezébõl, hogy a örénee lineáris eseménysorkén érelmezõ olvasói kísérleeke kizárja A Felszámolással ugyanis a kör bezárul, vagy képleesen szólva: a lyuk megeszi a zokni, a semmi áveszi az uralma a valami fölö, de ezálal megszûnik semminek lenni hiszen a semmi FERENCZ ZSUZSANNA Kik ügyei 3 Mik mindig is uda, hogy léeznek csodák Zürichi baránõje, aki szegény vol, min a emplom egere (de persze a svájci emplomok egerei gazdagabbak, min az erdélyi emplomoké), haalmas vagyon örököl Hova szerenél uazni? kérdeze Mikõl Kanadába, Kínába, a skandináv országokba, Afrikába, Indiába, Lain-Amerikába, Görögországba, Szicíliába, az arab országokba, Trianonba, Haiiba Mi szólnál hozzá, ha elmennénk világo láni? Telik az örökségbõl Mik nagyon izgao le, mer még soha senki nem híva világkörüli úra Legfeljebb a sarki kocsmába Hanem azán arra gondol, ama úlevélelen eszendõkben öbbe uazo, min bárki: az áramszüne söéjében minden ese elképzel magának egy város Barangol Párizsban, Londonban, Berlinben, Rómában, Budapesen, New Yorkban, Bagdadban, hosszan elbeszélgee az emberekkel, az épüleekkel, a hegyekkel, a folyókkal Sõ, a Csendes- és az Alani óceánnal is A kedvence egy Trompi nevû indiai elefán le Sose alálkozo beörõkkel, szúnyogokkal, errorisákkal, kárevõkkel, háborúval, globális felmelegedéssel Hívj meg inkább a sarki kocsmába válaszola Ursulának Oda legalább nem kell úlevél 4 Kik szerze egyszer egy kaméleon, mivel meg óhajoa figyelni az önvédelem eme érdekes és színes formájá, háha felhasználhaná sajá éleében Hanem Kaméleon fura fajzanak bizonyul: csöppe sem olvad bele a környezebe, sõ: folyvás kiegészíõ szín ölö Zöldön piros le, piroson zöld Mivel nem a környezehez hasonulál, hanem hozzám szögeze le Kik Hanem vigyázz, Kaméleon, mer úgy jársz, min én: ezzel a módszerrel sikerül idegenné válnom a sajá éleemben is (Foly köv ) (mondom én) csak a valami ársakén léezhe, a Nem! csak az Igen leheõsége álal A Felszámolás cím egyérelmûen ual valaminek a megszûnésére, de a megszûnés nem felélenül negaívum A regény formájá ekinve mindenképpen izgalmas az, hogy a dráma, a próza és a vers közöi mûfaji haárok elmosódnak, miközben elûnik, felszámolódik nézõ és szereplõ, író és olvasó, elbeszélõ és hallgaó közö is a haárvonal Hiszen Keserû, aki B elvesze regénye uán kua Kerész legújabb Felszámolás címû regényében; beleíródik B színdarabjába, szereplõjévé válik egy olyan darabnak, amely a valóságban is megörén, de már szerzõje halála uán A feniek remélem elég jól érzékeleik, hogy a Felszámolás szerkezei felépíésében van valami krimiszerû hiszen a regény, vagy a megoldás bárhová elrejheõ, bárkinél keresheõ Tudunk a léeésérõl, de sosem pillanhajuk meg És az se mellékes, hogy Keserû nem más, min egy óriásivá felnagyío álagolvasó köznéven: szerkeszõ; hogy Keserûben Majláh Zia: Párbeszéd haványozoan vannak jelen az olvasó alapulajdonságai Elsõsorban az, hogy folyon dön arról: jó e az ado könyv, vagy sem Azzal, hogy Keserûben a mindenkori olvasó porréjá adja, az olvasó is Keserûvé eszi, ezálal szembesíve a szöveg befogadójá azzal a énnyel: a megoldások kívül esnek a regényírás, illeve az olvasás körén, az igazán fonos örénések ugyanis nem leírhaóak És így juunk el az íráshoz, a körbe ír mondahoz, hiszen az: Auschwiz uán nem lehe verse írni, a monda a Kaddisból, hogy: öszöneink öszöneink ellen mûködnek, és A kudarc azon pillanaa, amikor az öreg gondolkodva (gondolaaiba merülve) áll az iraszekrénye elõ ezek a mondaok összeérnek, és egyelen kör alkonak min egy cigarea füsje Az elõzõ ké regénybõl származó részleek, moívumok áemelése a Felszámolásba egységes egésszé kovácsolják ez a három regény (Még vélelenül sincs igaza a fülszöveg írójának, amikor szoros kapcsolao vél felfedezni a Sorsalanság és az az köveõ regények közö a Sorsalanság fõszereplõje gyermek, a öbbi regény hõsei érelmiségiek, hogy csak egy apróbb ellenérve mondjak) A Kaddis kaegorikus Nem! kiálása és a Kudarcban emaizál kudarc uán Kerész ismé válaszúhoz vezei hõsé, akinek örénee, min valóban léezõ öréne már felszámolódóban van Keserû, B, az öngyilkossá le író könyveinek szerkeszõje, megpróbálja megalálni az élemûve lezáró regény Kiderül, hogy a könyv megíródo, de B egykori felesége az elégee Keserû úgy ju el a célhoz, hogy annak már csak hûl helyé alálja, és egy levele, amelyben ilyen mondaoka ír le B : Nincs mirõl beszélni () Elvégezem a dolgoma, és ez nem arozik senkire sem Ez a regény minha lezárna valami Kerész élemûvében, de ha mégsem, ez a könyv akkor is folyamaosan befelé ar, újra és újra kihangsúlyozva a lezárás geszusá, a örénebõl való kilépés jelé Az olvasó, akárcsak Keserû, nem ismerhei meg az igazi regény, amely ûz álali halállal juo á egy másik (b)irodalomba Megismerheõ Keserû, a dráma és annak válozaai, a ké búcsúlevél, de ez csupán a jéghegy csúcsa a öbbi rejve marad: az emlékezés vizeinek zöldje ala KARÁCSONYI ZSOLT *(Kerész Imre: Felszámolás, Magveõ, Budapes, 2003) PAPP ATTILA ZSOLT A Balkán Expressz A Balkán Expressz hajnalájban sípol Úgy négy körül án alszik még a város, és kuckójában horyog már a baker, ki zöld ua és célirány haároz S ha ez az órá, álmosan, az állomáson ölöm én, még láhaom, hogy in nekem egy biedermeier hölgyemény Egy vonafülke ablakán kereszül megvillan egy piszkosfehér kendõ A Balkán Expressz érini a város virradara mindenünk veszendõ Az ablakban a biedermeier asszony A Balkán Expressz árobog a hídon, és elviszi a szíveme magával És semmi nincs, mi onnan visszahívjon TAR KÁROLY Téli mosoly Pecsenye pirosra piríja ké kezed a él Párása pöfékel párosan üzelõ üdõd Felhõben fürdõzik fölöe kéken kél az ég Szemedben szikrázva szökkenõ avasz ündököl Évszakok Tél aní hallgaásra Tavasz ébredésre Övös õsz elmúlásra Nyár reménykedésre Koppány dala Neved kimondam: megeremeelek Rádolvasam minden igézeeme Szómmal szorosan bekeríeelek Gúzsba köve igékkel ülegelelek Kilendül nevedre Szia-szia pének Fel-felsír a gyermek Szia-szia pének Jó és rossz haalma Örökûz zabszalma Jobbról balra Nyárból élbe Fénybõl söébe Fehérbõl fekeébe Hív, küld, visz az Úr Vassal próbálam üze Házamból nõ égígérõ fád ala Vasagodó üskés örzsén kúszam Balámmal balogul csapkodam Szia-szia csüörök Teremõ babszerda Arccal borulok a földre Kilenc égben járam Tálosoda váram Nézõide láam Zengék éneküke Veszeül verem a doboka Viaskodam nagy szellemekkel Tombolam ovaûn lelkemmel Áélem világmindensége Lóvá eek dühös bikává Nincs ki ávenné udásom Tehenek véres ejé vesszõzöm Könyörögve ajó nem nyiok Áldozaá kelle lennem Fürdök forró kancaejben Halálbagoly ársa leem Világmindenségen dobolom dalom

9 2003 november december IX Kovács kaáng Ferenc Az ember kilép az ucára Ha az ember ucára lép, ellenõrzi pénzárcájá, bankkáryájá, lábán az azonos színû zoknika A legelsõ helyen újságo vesz A pénzárnál hosszú sor áll, de szívesen nézelõdik várakozás közben Háboríalanul fürkészhei a közelben állók arcá, sminkjé, frizurájá Elleshei az apró hangfoszlányoka, a mini éleöréne-darabkáka Nem kell a elevízió vagy a rádió szappanoperáira fanyalodnia Osloban I zajlik az igazi éleshow a pénzárgépek árnyékában, s úl a pénzrabló auomaák körül, a kijáraban áruika, szolgálaásaika reklámozó vigécek körül, az uca forgaagában, a keskeny járdán, ami még a reklámáblák, a gyümölcsös rekeszek, s a kijárahoz köö apró(?) kuyusok is leszûkíenek Az ember kin van az ucán, séál ovább, üzlerõl üzlere jár, amik folyon önkremennek, gazdá cserélnek, s azonnal a legújabb designba ölöznek, kerül amibe kerül, fuja az alapõke csak erre a célra elkülöníe részébõl Poszizé sílusban ökegyformán másmilyen mind A divacégek koncepcióervezõi fiye hánynak a nõmozgalmisok haározo, sõ, fenyegeõ ilakozásaira, s hirdeéseikben fiaal, csinos, éreségize eladólányoka keresnek s alálnak is Többnyire egyeemi hallgaóka, rész- vagy hévégi munkaidõben Akik pár évig a anulmányi kölcsön kiegészíésére vállalnak munká S i nem kell hajnal hakor kelni, a vevõk uán akaríani, ablako mosni Frissen sminkelek, magas homlokukból hára, lófarokba fésülik, vagy valamivel lazábbra köik a hajuka, a cég legújabb ruhái reklámozzák magukon Kellemes zene szól, vagy a célközönséghez, divaáruhoz éppen passzoló rap, echno, vagy meál Az ember e helyekrõl kinézik, i csupa ini urkál a szakad, épe, ilyen-olyan fesékbe máro, majd meserségesen koszol, kopao, meggyûr rongyok közö Összesúgnak a háa mege, vihognak, kihívóan viselik mezelen köldökük, csokinkólán növesze hasuk, szolárium-barna húsuk Az ember mosolyog magában, mer nem udják igazán megboránkozani, hiszen õ is vol fiaal Kevesebb, szine semmi pénzbõl õ is felûnõsködö Hamiskás mosollyal az arcán megy ovább Egy új kiraka szolidabb áru ígér Spanyol Dui Kézzel kivarr fazon a férfiölönyön, kézzel felvarro zsebek, karcsúsío modellek Üres az üzle, vevõköre szûk, szomba dél és keõ közö van csak némi forgalom Az anyagok elsõoszályúak, az árak nem kevésbé Pedig ma már ilyen nemes anyagokból sem egy élere szánnak ölöny Divacikk le, egy év ala kifu a keskeny fazon, jövõre már késoros, egygombos modell reklámoz a Fashion TV Férfi eladó évek óa csak a számíógépes, mobilelefonos üzleekben lehee láni, s elvéve még a sporbolokban Mos újra felkapoak, fõleg a nõi oszályokon Jó szagúak, zseléze, épe-üskés a hajuk Lámpázo arcuk már kicsi puhány, de kellemesen bánnak a vevõkkel Don-Donna opánkákba szuszakolnak 39-es, 40-es lábaka Ismerik az anyagok öszszeéelé, a nemzeközi számozásoka Az ember áll és csodálkozik, hogy lám, mûködik ez a furcsa, rohanó világ így, szakérelem, udvariasság, kellemes közérzeeremés ellenére is Lászólag mindenki ar valahová Nyüzsgés van, de nincs könyöklés, olakodás Az auók lépésben haladnak, de ha valaki egy járókelõvel pár szó akar válani, megehei Türelemmel várakoznak a mögöe állók Az ember derûs A napsüés eszi, bár szembõl jön, vakí, de a rolók árnyékából így is kifigyelhei a séálóka Rájuk mosolyog, mer szép ez a nap Színes mûanyag foganyús Max-Mara feliraú papírzacskók, DKNY feliraúak, néhány Mango, Kookaï, Sand, Taler séál a ömegben A Paloa parkjában, a nyíro füvön labdázni szabad Egyszer használaos grillsüõkön virsli, csirkecomb sül Aprók, nagyok kergeik egymás Az idén a fadobálás a diva Felállío hasáboka kell hasonlókkal felboríani Ahány csopor, annyi a szabály A frisbee, a kuyafuaás, úgy lászik, sosem megy ki a divaból S a félmezelenül napozás sem Bár a legújabb saiszikai adaok szerin a éves lányok idegenkednek a szüleiknek annak idején oly ermészees de bevalloan is lázadó magamuogaásáól A mai fiaalok nemcsak a enyérnyi, eshez simuló op-ok ala viselnek mellaró A Paloa elõ a szokásos urisa csoporosulás Az õrségválás amúgy unalmas, csöppe sem láványos ceremóniájára várakoznak A gárda ölözee nem valami fényes, nincs óriási kucsmájuk sem, min, például, a szegény angoloknak De sorkaonaságból válogao szép szál legények (újabb példa az amúgy hivaalosan, örvényileg elíél diszkriminációra) A szél por és salako kavar Karl Johann szobra körül Az éjszakai esõ mély árka s a lefoly hordalék nem éppen felemelõ lávány, de még az elõzõ király haározo kívánsága vol, hogy ne vegye körül cifra köveze, hivalkodó pompa Halála óa a Paloa közvelen védelmére egy keskeny, lánckordonnal elzár bizonsági sáv léesül Ennyi válozo De a köznép királya míosz ovább öröklõdö A megleheõs korban rónra kerül jelenlegi király ha nem is síelésben, min az apja, de viorlázásban jeleskedik, s rendre versenyez, iszességes helyezéseke ér el civil legénységével Sûrûn járja az országo, bár nem úgy, min a mi álruhás Máyásunk Kulúra pároló, igen mûvel és bájos felesége balján bárki álal könnyen elérheõ, egezheõ, viccekkel megneveeheõ Az embernek szine nincs kedve ovább menni Jó lenne leelepedni a piknikezõ, jászódó családok közé, sükérezni a héágról ûzõ napon, ami perzsel a krisályisza levegõn á Az árnyékban mégis borzongaóan hûs van A séálóucára nem ismerne rá, aki íz évvel ezelõ jár i Apró aszalkák melle szorongva nemcsak urisák söröznek, de õslakos fiaalok, s még meglepõbb, szüleik is Az én házam, az én váram csigaházából kinõ fiaalok ódulak elébb a nyilvános helyek kínála, dél-európai nyaralóparadicsomokól ellese eraszokra Majd szüleik hagyák cserben a szomba délelõökre percnyi ponosságra beállío fûnyíró, sövényvágó, fesékszóró alkalmaosságaika Keres házuk garázsába állíják a háziasszonyok ma már koránsem kicsi és kisigényû auói, s a családi baárral nem a legközelebbi bevásárlóközponba hajanak, hogy felölsék az elkövekezõ hére a hûõ- és fagyaszó szekrényeike (ma már szine napona vásárolnak az újból népszerû, öbbnyire idegen ajkúak vezee, családias légkörû sarki kisbolokban), hanem a városközponba mennek shoppingolni Azán valamilyen egzoikus vendéglõben esznek (nem húspogácsá barna szósszal és eszergályozo fõkrumplival), majd elséálnak a régi-új kiköõbe, zené hallganak egy állandóra kiköö komphajón, s a világ legdrágább csapol söré isszák hab nélkül, garanálan mércéig ölö négydecis poharakból Egy angol nyelvû arisa bohóc kedvesen évõdik a köréje seregle kicsikkel, nagyokkal Égõ fáklyá, labdá dobál ördögi ügyességgel egykeréken, ké méer magasságban Pénzér kalapoz, az emberek arcáról lefagy a baráságos mosoly, elszélednek Innen a fjord, a közeli szigeek s az erõdímény láványa lenyûgözõ Észak különleges fényei, színei haványozoan élvezhei, anulmányozhaja az ember Nincs olyan napszak, ami ne szolgálna meglepeéssel Leszámolva az esõs, a világon mindenü egyformán szürke, lehangoló alkalmaka Az ember háal áll a csõdbe men, egykor prosperáló, a világ minden ájára hajóka gyáró, s 1956 uán sok magyar meneküle foglakozaó gyárból szórakozaó-, vásárló- és vendégláónegyeddé áalakío ízlésficammal A lávány más lépékben ugyan, de Nyíregyháza szede-vede emelees épüleei, ervezõinek eheségelen kivagyiságá idézi I még szörnyûbb, mer ráadásul jó anyagokból, nemes acélból, finom márványból, szine ökélees nyílászárókból áll össze ez a koyvasz Szerencsére csak a várból s a városháza lépcsõirõl lehe igazán ráláni, leleplezni összevisszaságá A város üõere a Paloáól a nagyállomásig húzódó séálóuca Bája mára megkopo Külön anulmány igényelne, miõl le durvább a hang, közönségesebb a viselkedés, rosszarcúbb az uca népe Pedig a haóság egyre ávolabbra ûzi a Parlamen, az állomás és a Dómemplom környékérõl a kábíószereseke Ez uóbbiban vol ké éve a királyfi világra szóló, rangjához mélalan esküvõje egy minden lébe kanál, szereplési viszkeegségben szenvedõ püspök közremûködésével Legújabban az ucai zenészeke is üldözik, mer elállják az ua, s ezzel csökkenik az üzleek forgalmá A civil rendõrök a szám közepén is képesek megszakíani, például, a chilei zenészeke, mer lejár az a fél óra, ami egy helyen ölhenek Mer mások is várnak sorukra kipakol hangszereikkel Aki CD-, vagy kazeá árul számla nélkül, az örökre kiilja innen a város Nagy a forgaag, állíólag keleeurópai zsebes bandák foszogaják a kék szemû (nálunk úgy mondanák, hogy naiv, óvalan) járókelõke S az üzleeke is A drága arckrémek, a márkás napszemüvegek, a habkönnyû, egyedi ruhadarabok a legkapósabbak (a riaszó kapun különleges béléssel elláo sporáskákkal junak á) A boli õrzésre felfogado, egyenruhás, URH készülékkel felfegyverze hölgyeknek és fiaalembereknek nincs joguk felarózani, megmoozni a eenéreke sem A rendõrök vagy idõben érkeznek, vagy ilyesmiér ki sem szállnak A bolok bizosíva vannak, a vevõ pedig megfize mindenér, ha nem várja ki az idényvégi kiárusíás Bár már ez sem igaz, TILBUD van folyon, csak a feliraok sílusa válozik idõrõl idõre Az áru sem bóvli, min régen, amikor egy-egy olcsóságra csábíoák be a hiszékeny vevõ (aki így a drágábból is ve ezaz) A kereskedõ ma nem kap bizományba semmi, Gyenis Tibor: Akció a rafó falán ami rendel, kezdeben nagy nyereséggel, majd a válaszék csökkenésével egyre olcsóbban adja, végül felmosórongy árában, csak ne foglaljon helye az új kollekciók elõl Rakára nincs, ne várd há kedves fogyaszó, hogy a avaly megszeree kényelmes cucco idén is megalálod! Nem rika, már borány is kavar, hogy egyes áruházak szemees konénereibe felbonalan dobozokban selyem alsónemûk, férfi ingek, pólók ömkelege kerül De így junak szemébe a önkremen buikok, elkölözõ irodák egy-ké éves búorai, berendezési árgyai is Vajon nem aranak aól, hogy az emberek elhordják, s piaco ronva, ingyen junak használai árgyakhoz? De nem ám, szándékkal eszik, háha reggelre kiürülnek a konénerek, s a szemészéválaszásra specializálódo szolgálaóknak nem kell eemes óradíja, az elszállíóknak súlydíja, a árolóknak köbméer díja fizeni Egy gurulós irodaszék elemei a mûanyag szöve, a habszivacs, a keményplasz karfák s görgõk, valamin a vasváz s a faalkarészek mind-mind más szemécsoporba sorolandók A 3-4 éves, kiöregede számíógépér egy másik ársaságo kell igénybe venni (exra drága, mer aprólékos kézimunká köveel az alkarészek kiforraszása, a nemesfémek kiolvaszása sb ) A falburkolaban aszma- és rákkelõ azbesz és fesékanyagok lehenek, erre álarcos, szkafanderbe ölözö brigád érkezik zár elszívó rendszerû masinákkal, dupla falú arályokkal Az ember séál az ucán, egyik ámulaból a másikba esik Büszke lehe kormányára, jogrendszerére, az olaj bizosíoa anyagi jóléére De nem mer unokáira, dédunokáira, a kiapad gáz- és olajmezõkre gondolni, s bánja már az is, hogy családo alapío, s önzõ módon szaporíoa az amúgy is úlnépesede Föld lakói De akkor miõl van i munkaerõhiány? A fõváros kórházaiban, iskoláiban, szociális ohonaiban nincs elég orvos, ápoló, aníó s anár Pedig az egyeem évrõl-évre onja a diplomásoka A szakmák, hivaások szerini szelekció nem az állambácsi, vagy a felvéeli ponhaár szabályozza, hanem a piac A fiaal a középiskola végéig, ha más nem is, az meganulja, hogy mi lesz jó neki, mik a jogai, mi kell kiköveelnie a ársadalomól Oda megy, ahol kis munkával is soka kereshe S a diplomás anár bár örökké farigcsálják, még mindig hosszú nyara fizeése a mérnökével veekszik Az egészségügyben fanaszikus eszközpark eszi majdnem jáékossá az amúgy valóban felelõsségeljes és nehéz munká Persze jualékrendszere mia minden ügynöki, banki, közveíõi állás csábíóbb, min pl egy egyeemi, kuaói Ez uóbbira egyébkén min az állami adminiszrációs állásokba is a rossz nyelvek szerin olyan élheelenek pályáznak csak, akik nem boldogulnának a privá szekorban Zajlik a nagy szakmai népvándorlás kelerõl nyugara Pillananyilag még mindenki jól jár, kivéve alán a kiinduló országoka, ahová a kör bezárandó csak a nyugai missziók, segélyszervezeek viszik hiányos apaszalaaika, na és az országukban felhalmozódo, felesleges rakárkészlee Az ember uazik a merón Valójában T-bane a neve, s jórész zár pályán ugyan, de föld fele halad I is felûnik néhány egyenruhás bizonsági ember, mer fiaalkorúak inzulálják napközben is az uasoka Tíz év körüli ársaika foszogaják, elszedik mobilelefonjaika, zsebpénzüke, élen márkás kabájuka A meró ö vonala nagyon különbözõ Megláni, hogy ki hova ar, honnan jön, miben uazik Nem sigmák ezek, csak arcok, vonások, ölözeek Szemek, a lélek ükrei Az ember ül és olvas Polgári, baloldali, vagy bulvár napilapoka Eseleg színes családi újságo, vagy képregény Könyve csak a helyközi vasúon ingázók kezében láni, öbbnyire krimi, vagy ponyvá Az egyeem, s ovább, a diákváros felé uazók jegyzeeike lapozgaják, s leginkább csak õk szólnak egymáshoz I még az is kifigyelheõ, ki kihez arozik Máskülönben házaspárok sem igen árulják el viszonyuka, még ha egymás melle ülnek sem Van, hogy leszállásig a beszállóajó melle hagyo gyerekkocsiban ülõ baba szülejére sem derül fény A jólé hideg sugarai, min sündisznó üskéi, arják õke egymásól ávol Ha kiaróan nézel a szemükbe, egy idõ uán ráéreznek, hogy külföldi vagy, mosolyra fakadnak, s azonnal segíségedre sienek Ha megszorulsz, nem sajnálnak jó szó, anyagi áldozao sem TV-akciókban, jól reklámozo gyûjõhadjáraokban, minegy ömeghipnózis ala, szívesen adakoznak De amin le annyid, min nekik, vagy fényeshivalkodóra pucolod az ócska auóda, félékenyen háa fordíanak Nem esznek direk kereszbe, de az ellenmondás nehezen ûrik Séál az ember ovább, s naná, hogy megáll a Nemzei Színház hirdeményei elõ Az idén sajnos, páralan év lévén, nem lesz Nemzeközi Ibsen Feszivál, de lesz Oscar Wilde, Holberg, Karen Blixen, Lars Norén, Marie Jones elõadás, és ké hazai szerzõ darabja A fõváros másik nagy színháza öbb hazai szerzõ kínál, min a Nemzei Vajon így van ez a világon mindenü? S ha már a közponban jár az ember, a mozik plakájain hirdee elõadásokról is készí egy gyors saisziká Egy auguszusi hee kiragadva a fõváros 29 veíõermében 25 amerikai film melle az összes öbbi náció 18 filmmel szerepel, ebbõl 5 a hazai A Jazzfesziválon viszon, neves vendégelõadók melle, rengeeg a hazai zenekar Szabadéren, kocsmákban, koncerermekben elház elõ zajlik minden évben a radicionális és minden más irányzao is felölelõ koncersoroza S amin ennek vége, máris a Kamarazene Feszivál részvevõi foglalják el a pódiumoka Nyár közepén a magángalériák ajaja zárva, pedig a legizgalmasabb kiállíásoka õk rendezik 2-3 hees periódusokban Az ember elindul a város egyik végébõl, s mire a másik végébe ér, megnézhee kiállíás Legközelebb érdemes cikk-cakkban haladni, felkeresni a maradék galériá Ember legyen a alpán, aki eligazodik a szín- és síluskavalkád e dzsungelében Mégis megéri, mer valószínûleg a világon sehol nem láni ilyen õszine, kiárulkozó, felszabadul alkoókedve, ermészees önmegmuaó-készsége Évene ké hévégén mûerem-úrá is rendez a város Kisbuszok szállíják a nyio mûermekbe az érdeklõdõke, ahol a mûvészek fogadják, vezeik körbe õke, majd a kövekezõ kisbuszszal mehenek ovább S ha elfárad az ember, hazabandukol Megin szembe sü a nap, mos is nagy a forgalom, eseledik A kezekben már nem bevásárlóáskák, hanem vendégségbe, ársaságba mene apró ajándékcsomagok, vagy össze-össze koccanó üvegeke rejõ zacskók libegnek Ohon foeljába roskad a nap vándora, nagy sóhajással a lapopjába pöyögi frissen szerze élményei, majd hálóra csalakozva, pár szerkeszõségnek elküldi az Jó esé! 2003, Oslo

10 X 2003 november december Egy fényképe sokáig õrizgeem aszalom fiókjában Haan volunk raja, koszosan, folos ruhában, ahogy éppen megállunk ebédelni, vagy fújni egye, nem emlékszem már, miér is ponosan; szuros, malerszeplõs, de mosolygós ábrázaal mereszeük a szemünke a gép lencséjébe Miközben elmerülen nézem a képe, magam elõ láom az is, mer el nem felejheem, hogy a gépe Vikória keze aroa, a kioldógombo az õ hosszúra hagyo, szolidan fese körmökkel ékes muaóujja nyoma le Kilencszáznyolcvannyolc nyara vol, azon a képen örökké Egy idõben napona elõveem ez a képe, forgaam, vizsgálgaam, nézegeem, azán valahová elkeverede Egy ideig még keresem, késõbb hagyam, had járja a sajá újá Mikor újfen elõkerül, egészen meglepõdem Meglepe, ahogy állunk a gép elõ, meglepe, ahogy összearozunk, illeõleg összearozni lászounk Meglepe, hogy bárki elõ úgy ûnhe, aki megpillanja ez a képe, hogy én is odaarozom egészen, hogy nem lógok ki, belesimulok a síkba Minha egy másik világban készül volna; s alán nem is kell ez a minha, mer az a foó ényleg egy másik világban készül, minden szemponból másik világban, egy másik bolygón, ha eszik, egy másik korban, egy másik éleben máshol, máskor, máshogy De ez inkább hagyjuk Ez nem is arozik igazán ide M városkában dolgozam, egy kõmûves-vállalkozó (vagy ahogyan akkoriban nevezék: maszek) keze ala, min segédmunkás Néhány meggondolalan kijelenés mia azon a avaszon rúgak ki az egyeemrõl, hogy a lábam se ére a földe (vagy alán nagyon is alálkozo a földdel, igen közeli, erõsen meghi kapcsolao léesíe vele hirelenjében, s a légies, a föld fölö járó egyeemisa élemódo felváloa egyfaja, nem rossz érelemben ve, de azér mégis csak földhözragadság, ami egyben véglegesnek és végzeesnek érzékel röghöz köésnek is ûn számomra) Három elvégze és egy megkezde szemeszerem vál egyik pillanaról a másikra érelmelenné, fölöslegessé, szánalmassá, neveség árgyává, szégyenkezésre oko adó énnyé, kisebbrendûségem cáfolhaalan bizonyíékává És nem álahaam magama azzal, hogy áldoza vagyok, mer nem volam áldoza, csupán egyszerû összeevõje, pusza része egy úgy, ahogy, de azér még mindig megbízhaóan mûködõ gépezenek KISS ANDRÁS Szél Fájdalom de a délelõi szél számomra eljesen hasznaveheelen vol Megpendíee bennem az amúgy is feszül indulaoka izüleeimnek próbála érzékenységé személyesen meggyõzõdö hogy nem vagyok szélmalom így há a délelõi szél eljesen hasznaveheelennek alál Plaká Figyeld a madarak vergõdésé a láhaár hálójában: kék begyükbe nyeldesik szél-szárnyukkal verdesik a SEMMIT mi érhe így a madarak vergõdése a ávolban ahol a délibáb BENE ZOLTÁN Töredék M busszal fél órára feküd Szegedõl A legkorábbi járaal menem ki minden nap A buszmegálló mellei kocsmában alálkozam a öbbiekkel, ahol ki kávé, ki feles, ki mind a keõ ivo, mielõ dolgozni indulunk Amikor elõször iam velük éleem újdonsül fõszereplõivel feles, úgy érezem (min hasonló eseben eladdig soha), minha megálosodam volna Illeõleg nem úgy érezem Sokkal inkább valójában, eljes valómban álosodam meg A világ, mikén a pupillám: kiágul ami leheõségnek, leheelennek, álomnak, elérheelennek lászo addig, az imígyen, imeen realiás nyer, eceera ((Hogyan is ovább?)) Amikor a fénykép készül, már belerázódam a munkába, és fülig szerelmes volam Vikóriába, egyik munkaársam izennyolc éves lányába, aki a foó készíee rólunk, min emlíeem És a szerelem, valamin a munka melle, de egyben eme ké meghaározó ényhez igazodva, bõszen fogyaszoam reggelene a ké-három fél pálinká, hogy úgy érezzem: élek, nem csupán léezem; s nem csupán vegeaív reflexeim és kémiai eredeû öszöneim arják fenn növényekéhez hasonlaos léeme, hanem volaképpen, mindezzel ellenmondva (=ellene mondva) képes vagyok a csodára Vikória azonban velem szemben egy Alfonz nevû, angyalarcú fiú részesíe elõnyben, aki rá se hederíe a lányra Klasszikus felállás, gondolam, a végleekig elkeseredve Ma sem udom, bánom-e, hogy azon a avaszon repülem az egyeemrõl, hiszen végsõ soron ez vezee M -be, Vikória közelébe Ha bánom, alán Vikória mia bánom leginkább, ha nem bánom, annak is õ lehe az oka Éppen ezér Vikóriáról szerenék beszélni Ponosabban egy nyári éjszakáról M -ben Azon a napon sokáig dolgozunk, s mikor a buszhoz érem, már eselede O szólío meg a megállóban, ahol elmélázva ácsorogam Mész vissza Szegedre? kérdeze Az ervezem felelem, szellemesnek szánva válaszoma (sikerelenül) Van még busz ezen kívül is, nem? Persze, van Akkor nincs kedved beülni velem ide? Egy valamire Dehogynincs felelem, s már menünk is a kocsma felé, ahol reggelene a öbbiekkel alálkozni szokam Vikória rosszkedvû vol, kér mindkeõnknek egy Marini Azán mesél, vonaoan, sejelmesen Mondandójának nagy részé nekem kelle kialálnom nem minha nehéz le volna Egyszerû öréne vol, mindennapos Alfonzról szól és róla, s iokban rólam is, persze, de ez csak én udam akkor még Alfonz érzékelensége vol a fõ moívum, s én mélyen meg udam éreni Vikóriá, hiszen engem éppen az õ érzékelensége báno éppoly mérékben, amilyen mérékben õ Alfonzé Szomorúak volunk, s én, hogy vigaszaljam õ, elmondam, mikén leem szépreményû egyeemi polgárból kõmûves segédmunkás Tari Eszer: Vivien ablója Eõl valahogy felvidámodo, alán úgy éreze, nála nagyobb balekok is léeznek a világon, alán másér mulaaák a szavaim, mindenesere hangosan felnevee Vele neveem Széles jókedve kerekede, s meglepeésemre az javasola, menjünk el a srandra De há már zárva van veeem ellene Az nem számí, gyere! Fizeünk és menünk, illeve fuounk, kézen fogva Eõl a orkomban dobogo a szívem A srand valóban zárva vol, de a keríésen könnyedén ámászunk, Vikória és M fél ifjúsága gyakora megee ez már korábban is, min megudam Odaszaladunk a medencéhez, s a lány elkezde lehányni magáról a ruhái Én szemérmesen, de inkább maflán állam, megbabonázva nézem, mi mûvel Úgy nem illik, ha e nem! mosolygo rám kedvesen, kicsi évõdve Úgy nem ér! Tessék levekõzni! Há vekõzem én is, s közben nem bíram levenni a szemem róla Nagyon szépnek láam bizonyosan az is vol Fiaal, üde, ruganyos: kerek, ahol egy nõnek kereknek kell lennie, lapos, ahol arra van szükség Igazi eszéikai élvezee nyújo a láványa, olya, min egy jól sikerül, remekbe szabo képzõmûvészei alkoás, s én olyan áhíaal bámulam, min egy régi reneszánsz fesmény Arra ocsúdam a mûélvezebõl, hogy beugrik a vízbe Uána veeem magam Úszunk, bolondozunk, fogócskázunk (sokkal ügyesebb vol nálam) Élvezük a fürdés Mikor egy óvalan és önfeled, vigyázalan pillanaban meg akaram csókolni, azon nyomban és jéghidegen elol magáól, kimászo a vízbõl, s a parról sziszege felém: Hülye vagy? Ki engede meg? Bocsánao rebegem, de õ rám se hederíe, felkapa a ruhái, és már szalad is, o hagyo faképnél, fuában ölözködö Én is kimászam, hanya végigheveredem a füvön, bámulam a csillagoka Halloam Vikória alpainak ávolodó neszé, a fû langyos vol, az éjszakai szellõ kellemesen hûvös A hold gúnyosan végigmér; az hiszem, kikacago volna, ha nem olyan öreg és apinaos ilyeneke gondolam Tényleg ilyeneke S az, hogy mos mi lesz Elherdálam egy újabb remény, mos éppen a szerelmem beeljesíésére, s ezér csak és kizárólag magama okolhaom: álnok módon ki akaram használni egy kihasználhaalan pillanao Nem hiba vol ez, öbb annál: bûn rongyemberségem, mélalanságom, kisebbrendûségem újabb cáfolhaalan bizonyíéka Talán csorogak a könnyeim, nem emlékszem Talán csak mos gondolom, hogy csorogak, mer éppen velük küszködöm, az elfojásukon munkálkodom serényen Min éleemben szine semminek, úgy ennek sem udom oká adni, még épkézláb módon elmesélni, elmagyarázni se De volaképpen nem is kell, hogy megegyem, hisz semmi sem akarok rekonsruálni Nem keresek mondanivaló sem Bocsinála narráora volam csupán sajá magam öréneféleségének És ezzel vége MUSZKA SÁNDOR Férjek Megülünk i a szögleen Lesve szoknyára s mi förelem Óra kezünkön Neked nekem más Megülünk i a szögleen Záróráig, s ha gyõzelem Mene hazáig Számomra más Május Leünk szemekben Korárs ki jó árs Lebujban dúló Pul meni had Vize sziokkén Hörgõ derék nép Élcek barája Pincéreké Majális Üsre fedõre Lennénk öbben há Bozóra hegyre Ráerel had Pázsira gyepre Összegyûl marhák Áuazók köz Vidéki nép I O Másra-magadra I-o felezve Megjössz maradsz is Kapuk kilincsek Hayúk a bárban Különös ágyak Felezve i-o Szerekezések Ahogy a darvak Ahogy a darvak Lábada édes V-ben nem érem Miér rakod szé Tõlem udod pénz Háza kocsi más Alig ha várhasz Gyûrû-papo Kulcsom lakáshoz Sajnos nem vol nincs Ado ki ennem Szereem az Masza Keõ s fél négy köz Nem veem észre Énrám hogyan néz Mikén kacsin rád Hogy hív a vécék Felé s a szádon Reggelre fogkrém Színû a rúzs 007 Délben kommandó Szájamban pó fog Küldék a lányok Minek köszönjem

11 2003 november december XI Beûveõk az idõ forgaagában Folyaás az I oldalról Kép-fesõ (könyvfesõmûhelyek), emblémák, moívumok, iniciálék problemaikája, lám, így alálkozik majdan fese falú kolosoraink krónikaíróinak vagy másolóinak képíróaszalain, s velük párhuzamosan ermészeesen a kancelláriák, megyés hivaalok szorgalmas hivaalnokainak, paragrafuskörmölõinek a kalamárisa környezeében Ahol egyébkén a passiók, imák, legendák, szabad fejegeések és példabeszédek egyik oldalon, a másikon a száraz reguláka, örvénycikkeke vagy várkaona-szolgálai igazolásoka is olykor rímbe szedõ, új mûfajszülemények bizony a magyar középkor felnövõ érelmiségének a szellemi ápszereivé lesznek A beûk özönlése, így vagy úgy, de egy egész nyelvország belsõ épülésének, búvópaakudaának az éleõ elemévé válik Igen, így vagy úgy * Jakó Zsigmond örénész professzor 1976-ban, a Krierion kiadásában megjelen Írás, könyv, érelmiség címû köeében számalan kódex, kéziraban megõrzö mû vagy másola, avagy nyomao munka sorsá kövehejük nyomon Megudhajuk például, hogy Máyás udvari emberének, a diplomaa Viéz Jánosnak (kb ) a váradi humanisa közpon szellemi irányíása melle könyvmásoló mûhelyének köszönheõen minõ felbecsülheelen érdemei vannak a magyarországi könyvgyûjés (bibliofília) elerjedésében is A könyvgyûjõk pedig érdeklõdnek, uaznak, vagyonoka áldoznak: álaluk válik a könyv érékké, olykor áruvá, de mindenképp egy-egy ársadalom szellemi kamajává, érékpapírjává Ami beválhaó különösen a magyar humanizmus pariumi közponjában, Váradon (Ha Viéz egyeemalapíási erveire gondolunk, a könyvgyûjési örekvés és szemléle udaos erjeszése érheõbb ) Papok és más eheõsebb emberek nem egy eseben könyvvel fizenek, könyvvel a poggyászaikban indulnak, vagy érnek meg Európa nagyobb városaiból Vespasiano da Bisicci, a XV századi neves firenzei könyvmásoló-mûhely ulajdonosa visszaemlékezésében Viéz János legnevezeesebb megrendelõi köz mélaja Igen szép könyvára rendeze be írja, és az akara, hogy abban mindenféle udományághoz arozó könyv meglegyen, és ezeke Iáliában és Iálián kívül keresee össze És sok könyve, ami megszerezni nem lehee, Firenzében másolao le, s a kölségekkel nem örõdve csupán arra ügyel, hogy azok szépek és ellenõrzö szövegûek legyenek // Kevés oly könyv vol lain nyelven, ami neki meg ne le volna 1 Mikor Viéz János eszergomi püspökké nevezék ki (1465), kedvenc könyvei Váradról magával hoza a Duna-kanyarba Tudnunk kell, hogy a pariumi székesegyház könyvesháza már a XIII század elején igen érékes szeraráskönyveke aralmazo, s ebbõl Viéz János az 1241-es aárjárás uán megmarad példányoka a sajá könyvára állományába sorola be Valószínûleg így õrzõdö meg Benedek püspök híres kódexe is, amely Viéz Eszergom felé aró szekereiben vészele á a kölözés, a könyvmenéssel felérõ hurcolkodás A hûlenség vádjába ese püspök halála (1472) uán azán az eszergomi székesegyház könyvárának egy részé a budai királyi Corvina kebeleze be, sok érékes darabjá viszon a Máyásól III Frigyes császárhoz párol püspök-uód, Beckensloer János ( ) érsek csene ki magával Salzburgba A könyvek kálváriája folyaódo: Salzburgból 1805-ben Napóleon hadai a kódexeke Párizsba hurcolák, ahonnan az összekeverede könyvzsákmány késõbb Münchennek, illeve Bécsnek szolgálaák vissza A múl század végén e könyvár állományá is Bécsbe helyezék, a Benedek-kódexe (benne Szen László király legendájával) ma az oszrák Naionalbibliohek félve õrzö kincsei közö arják számon Elismerõn vélekede Viéz váradi könyváráról Galeoo Marzio ( ), Máyás budai udvarának olasz humanisája is: Nem mondom el olvassuk, hogy mekkora kölséggel léesíee majdnem az egész emberiség elõ nagynevû könyvárá, amelyben összegyûjöe az összes udományszakok emlékei Egész irodalma van már a váradi könyvárnak Csapodiné Gárdonyi Klára elõször a Guenberg-Jahrbuch (1973) lapjain néme nyelven eszi közzé felméréseinek eredményei azokról az Európában fellelheõ kódexekrõl, könyvekrõl, amelyek Viéz János könyvárában megvolak, vagy amelyeke az õ mûhelyeiben másolák 1975-ben e felmérés magyarul is megjelen Viéz János könyvára címmel Csapodiné Gárdonyi Klára 52 olyan kódexe sorol fel, amelyeken a nagy váradi humanisa címere vagy bejegyzése késégelenné eszi a felbecsülheelen érékû munkák hovaarozásá Nem elhanyagolandó kincsek Akkor, amikor az igazságos Máyás kegyeibõl kiese Viéz püspök elnyeri a pápa jóváhagyásá, hogy egyeemalapíói ervei másu, Pozsonyban próbálja megvalósíani: már kész udományos könyvanyaggal rendelkezik e nagyszerû kulúrpoliikai e véghezvielére Tudjuk, a püspök rendkívüli érdeklõdés anúsío a csillagásza és a maemaika irán Személyes kapcsolaban állo kora olyan hírességeivel, min Johannes Regiomonanus, Georg Peuerbach (bécsi könyváros) vagy Marin Ilkusz (lengyel könyvbará) A örénész Tius Livius római hisóriájá, Plauus munkái öbb példányban is beköee, és nem is akármilyen kompakoroknál Firenzei kódexköései felveszik a verseny a legmûvészibb budai remekekkel Terullianus vörös bõrbe köö és arany beûkkel címeze Apologeicus-a a váradi könyvköészei iskolák magas színvonalá muaják Viéz püspök szine mániákus könyvgyûjõ vol Nincs még egy XV századi magyar gyûjõ írja róla Jakó Zsigmond kolozsvári örénészprofesszor, akinek a könyveivel való kapcsolaairól annyi inimiás marad volna reánk, min errõl az országos poliika fordulaai és a örök elleni védõháborúk izgalmai közö is olvasmányaiba elmerülõ váradi püspökrõl Böszörményi Isván: Tiok De lépjünk ovább az idõben, könyveink idejében! Középkori könyvárkulúránk alán legimpozánsabb emléke a Lõcsén szülee Henckel János ( ), késõbb váradi püspök könyvgyûjeménye Amikor, a reformációval való rokonszenvezése mia elávolíoák udvari papságából, már Európa-szere ismerék a nevé: felvilágosul ember lévén Erasmusszal leveleze, kapcsolaban állo Melanchonnal és Luherrel egyarán Henckel nagybáyjáól, Leudeschi György szepesi kanonokól örököle gyûjeményének a magvá, ez azán jogi kiadványokkal erõsíee-duzzaszoa fel Halála uán könyvára állománya szészóródo, darabjai jelenleg a gyulafehérvári Bahyaneumban, a kolozsvári akadémiai könyvárban, Budapesen és Gyöngyösön õrzik Tudomásunk van arról, hogy Roerdami Erasmus öbb mûvé maga külde el Budára Henckelnek, Mária királynõ udvari papjának, aki prédikációiban azán ezek idézeei fel is használa Évekkel késõbb az özvegy királynõ Henckel kövee külföldre, Sziléziába, humanisa emberkén ide könyvárá is magával vie Könyvei Henckel legöbbször maga köee be,a díszíõelemeke legöbbször sajá maga válaszoa Könyveibe álalában bejegyeze a vásárlás idejé, helyé, a kompakor (könyvköõ) nevé, és az, hogy milyen alkalommal és kiõl szereze meg Bejegyzései ily módon kivéeles érékû adaoka szolgálnak a magyar könyvöréne mindenkori búvárlói számára Könyveink úja lényegében szellemöréneünk úja, emberségünke és nemzei hovaarozásunka meghaározó ú Máyás könyvesháza 1541-ben örök kézre kerül, a Corvina állománya szészóródo Európában, úgy is mondhajuk: megermékenyíee Európá Az alexandriai könyvárégeés európai példája ekképpen nem elhamvaszoa, hanem újraszüle, újraéleszee önmagá, sajá hamvaiból Bécs, Prága, Párizs könyvárai és könyvkereskedõi melle brassói, udvarhelyi, kolozsvári és gyulafehérvári bibliopolák korvinákkal gyarapodnak * A corvinák hosszú idõre az erdélyi fejedelmi udvar szellemiségé haározzák meg A korabeli krónikás, Háporoni Forró Pál Behlen Gábor 1619-es gyulafehérvári könyváralapíásáról jegyzi meg, hogy az erdélyi fejedelem ezzel volaképpen,,az nagy hírrel-névvel ündöklõ Máyás királynak dicsérees példájá kövee Tudjuk, a örénész Szamosközy Isván ebben a fejedelmi könyvárban vol levéláros Õneki módjában vol apaszalni, hogy a híres inkunábulumok melle a fejedelmi kincsárban új ereklyék jelennek meg, így Máyás király kardja és Corvin János kereszje, amelyek mind-mind a Budáról ide menekíe könyves ládákból kerülek elõ Az 1600-as évek, amelyek román vajdá, Mihai Vieazul juanak Erdély fejedelmi székébe méghozzá a székelyek ámogaásával (egyedül Aranyosszék voksol ellene!), nem csupán Erdély gazdasági-poliikai érelemben ve zuhanásá, hanem az erdélyi magyarok önmeghaározó szellemiségének a sorvadásá indíják el Sajnos, a Behlen Gábor-i aranykor sem képes ez megállíani Mindez ermészeesen a szellem, a könyvek világában is jelenkezik Az alexandriai könyvégeéssel ér fel például a gyulafehérvári fejedelmi biblioéka 1598-as elpuszulása A szörnyû ragédiá jelképnél öbbe mondóan egyelen könyvmásoló ifjú éle úl, aki egyszerûen befalazaa magá a könyveivel együ A vész elmúlával o bukkanak rá a romok köz éle uán kuaó gyulafehérvári lakosok Persze a ragédiák sora folyaódo 1603-ban a kolozsvári jezsuia rendház könyvárá dúlják fel Náprágyi Demeer ( ) erdélyi kaolikus püspök a örénelmi puszíások elõl a fejedelmi könyvár jó részé Gyõrbe menekíee á Egyelen háryakódex marad Kolozsvár, amelyre a könyvár levélárosa, Szamosközy ee rá a kezé Megörén, hogy a corvinák egyike-másika adománykén kerül a könyvbaráok ulajdonába A közhiedelem sokáig úgy aroa, hogy a Tibullus-, Caullusés Properius-verseke aralmazó háryakódexe budai örökök ajándékozák az erdélyi fejedelemnek, Apafi Mihálynak ( ) Mondják, az Érsekújvár osromáról hazaérõ Apafi Budán aro pihenõ, aki némi kávézás és fürdõzés uán fölkerese Máyás maradék könyvesházá Az udvari szokások szerin magas rangú vendége nemes ajándék ille Mondjuk egy corvina Mi az egy öröknek! Könyveink köré ígyen nõnek a hiheõ mesék Igen ám, de ez a háryakódex, hogy, hogy nem: egyszer csak bekerül a bécsi Naionalbibliohek állományába Honnan? Állíólag a Budá felszabadíó vezér, Savoyai Jenõ herceg könyvárából Nagyobb a valószínûsége annak, hogy a három római kölõ versei aralmazó háryáka a Duna-Tisza ájá megszálló örök seregek elõl menekíeék á Erdélybe, a fejedelmi udvarba, majd annak szészóraásakor (Mihai Vieazul gyulafehérvári bevonulásá köveõen) valamelyik gyûjõõl kerül a fejedelmi udvarba Persze, kövekeze az Apafi-ingóságok árverése, s a kódexek külön úja úgyszinén Nádudvari Sámuel nagyenyedi diák (késõbb ugyano reformáus pap) poom pénzen vásárolja fel az Apafi-gyûjemény legérékesebb darabjai, közük az emlíe kódexe, õõle azán a Küküllõváro állomásozó Joseph W Lichensein herceg Köleséri Sámuel könyvszakérõ hahaós segédleével könnyedén megszerezhee a mos már (igaz, anyagi gondokkal küzdõ) nagyenyedi reformáus lelkészõl A corvina uolsó oldalán alálhaó bejegyzés szerin Köleséri Savoyai Jenõ hercegnek próbál kedveskedni a könyvvel Sikerrel A vél ajándékból valós ajándék le: egy haalmas szellemi-anyagi érék ismé kicsúszo kezünkbõl Talán a majdani, az írásunk elején már emlíe Kazinczy-korabeli übingiai pályázao elõkészíendõ? Szerencsére örének okos könyvmenési akciók is * A örénészek feljegyzései szerin az erdélyi fejedelmek idõ, pénz, diplomáciai furfango nem kímélve azon fáradozak, hogy Máyás örök kézre kerül híresneves bibliohecajá Budáról kiszerezzék Rákóczi György Huszein budai pasához 1632 auguszus 10-én címze levelében írja:,,budán mennyi sok szép deák könyvek legyenek, melyek csak úgy senyvednek el Ha kegyelmed módjá aránzaná (alálná), bár ugyan ígérne vagy száz allér, vagy 100 aranya Zölfikárnak, bárcsak másfél száza szerzene ide bennek (belõlük) válaszva Ha pedig mind ide szerzené, adnék bizony ezer aranya neki Poliikusi fogás: Zölfikár dragomán az válaszola a kövenek, hogy az erdélyi fejedelem a budai könyvek Erdélybe való,,kiszerzése dolgában írjon magának a szulánnak, a vezírnek és a fõmufinak És az erdélyi fejedelem ír, és micsoda szine napjainkig érvényes poliikusi furfanggal A Pora érdekeire hivakozva ulajdonképpen magá a könyve meni Az erdélyi ifjak könyvek híján az ország érdekében hangzik a bölcs indoklás felsõ országokba ( nyugai egyeemekre, iskolákra) kényszerülnek járni Akik azán beiván a néme humor, pápisákká löek, és mos nem hasznára, hanem romlására szolgálnak hazájoknak, nemzeségeknek Melyre képes igen eszesen gondolkozván róla, ugyani: Fehérváro indío vol meg (mármin a örökbará Behlen) éleében magunk vallásán való egy derekas nagy scholá, melye soha el nem végezhee, de oly állapoal hagya, hogy immár nem sok híja lévén, Isen engedelmébõl elvégzõdik () Az volna reménységem, ezuán nem kellene pápa birodalmában bocsáanom az ország fiai, Haalmasságod országának nagy kárára Vagyon mindazonálal ilyen nehézségem, hogy könyveim scholámban kevesen vagyon, ki nélkül igen szûkös lévén, ez nagy zûrzavarjában az oda fel való országoknak szeré nem udom enni A levél szine évszázadokra elõreveíi a könyve írók, könyvér sírók várhaó sorsá Igaz, i még csupán a gyulafehérvári iskola könyvárállományának felöléséér kilincsel, alázkodik porig a fejedelem, de már feldereng az idõben a könyve kiadása érdekében mecénásáér esdeklõ kölõfejedelem, Csokonai Viéz Mihály, a maga keserû szájízû kövekezeésével: az is bolond, aki poéává lesz Magyarországon Hajlamosak vagyunk arra gondolni, vajon szüleek volna-e késõbb papok, írók, borbélyorvosok századok múlán is, ha a beûveõk munkáinak összehordásáér, az idõk viharain való ámenéséér nem áldozo volna annyi kereskedõ vagy poliizáló államférfiú Akár egy áru, akár egy szellemi épímény églájá láák is eme másol vagy nyomao porékában De érjünk vissza I Rákóczi György emlíe leveléhez A Budán még fellelheõ kódexek, ugyebár, csak nehézsége okozhanak, állaguk fennarása feleébb idõigényes O is csak a moly eszi õke! Nem szenvedne ehá kár sem a budai pasa, sem a magasságos Pora, ha a könyves szekereke Erdély felé irányíanák És i ismé a poliikusi furfang hangjá halljuk: Nagy alázaossággal esedezem Haalmasságodnak, mélozassék Haalmasságod azoka kiadani, hadd ne kellessék hazafiai sok kölséggel az némeek közö felneveleni, kik az valamikor beszíák, soha országa csendességben nem lehee Hogy mi le az öreg Rákóczi könyvmenési ervébõl, nem udni A Corvina megszerzésének a gondolaa azonban még hosszú idõn kereszül foglalkozaa az erdélyi fejedelmi udvar * A corvinák úja ehá folyaódo a magyar nyelverüleen és nem csupán o A lényeges az, hogy ezek az õsnyomaványok, másolaok az európai kulúra és szellemiség megmaradásá segíeék elõ a örök hódolság idején is Közük a magyar Akkor és o, amikor és ahol épp megalálhaók volak Hogy azán hogyan és miér széledek szé ismé a nagyvilágban, az is könyveink sorsához, sorsunkhoz, örénelmünk alakulásához arozik * Szólunk nemrég a magá falba épíõ gyulafehérvári könyváros öréneérõl Kik volak ezek a bibliohecariusok, milyen ársadalmi elismerségben részesülek? ahogy ma kérdeznénk Szalárdi János Siralmas magyar krónikájá-ban olvashajuk: a gyulafehérvári fejedelmi-kollégiumi könyvár gondviselése egyik o való kápalan hûségére bízaván regesrum (nyilvánarás) szerin,() melyre a bibliohecariusnak ugyan fizeése is jár vala A krónikaíró világossá eszi, hogy eljes érékû állásról beszélheünk Fizeésük? Barsi Mihály bibliohecarius jegyzi fel Szalárdi pénzben fél annyi kapo, min Bojhi Veres Gáspár udvari hisorikus, azaz 50 forinoka, ami megegyeze a hazai oskolameserek javadalmazásával Ez,,fejelék meg ermészebeni juaásokkal, úgymin 32 köböl búzával, 3 hordó borral, 10 rõf poszóval,,,makkon hizlal 2 disznóval, uca báránnyal és ugyanannyi öl ûzifával Nem semmi! Többen úgy vélik azonban, hogy krónikaírónk a nagy Behlen Gábor-kori állapooka idézi, hiszen a könyváralapíó fejedelem csupán a fõállású megoldás fogada el egyedül üdvözíõnek Ami az jelzi, hogy a fejedelmi udvar milyen szerepkör ulajdonío a kulúrának, írónak, könyvnek egyarán 1 Viéz János köny várában szíva magába a fiaal Corvin Máyás a könyvek szereeé Ez vol az elsõ magyar könyvesház, amely kölõ ihlee versírásra Janus Pannonius ( ) írja Búcsúja Váradól c versében: Könyvár, ég veled, i a búcsúóra,/ Híres könyvei drága régieknek,/ Már Phoebus Paara elhagya, s i él, / Kölõk iseni párfogói, Múzsák/ Többé nem szereik Casiliá már

12 XII 2003 november december 120 éve szülee Babis Mihály Makk A múl század elsõ évizedeinek egyik legjelenõsebb magyar kölõje, anárkén kezde pályájá, de már egyeemisa korában megjelenek köleményei A nagyváradi Holnap címû folyóiraban figyel fel rá Ignous, akinek a révén indulásáól, 1908-ól kezdve a Nyuga munkaársa, 1933 és 1941 közö fõszerkeszõje Jó ideig igyekeze Babis a Nyugao semleges középen arani jobb és bal közö, nem láva á ennek a képelenségé az egyre fasizálódó világban Kassákék bal felõl ámadák, de a Babisnál sokkal baloldalibb Móricz Zsigmond is kivál a Nyugaól Jobb felõl pedig, ha udomásul is veék Babis kölõi nagyságá, ellenségesen nézek az egész Nyugara Elsõ versesköee 1909-ben jelen meg Levelek Iris koszorújából címmel Mûfordíókén legjelenõsebb alkoása Dane Iseni színjáékának magyarra üleése Emberi és mûvészi hivallásának összefoglalása a Jónás könyve címû elbeszélõ kölemény 1940-bõl Babis Mihály gégerákban hal meg 1941-ben November 25-én vol szüleésének 120 évfordulója miér az emlékek, miér a mulak? miér a lámpák és miér a holdak? miér a végé nem lelõ idõ? vagy vedd példának a piciny fûszála: miér nõ a fû, hogyha majd leszárad? miér szárad le, hogyha újra nõ? (Esi kérdés) Kulurális hírek Elkölöznek A berlini Collegium Hungaricum új helyre készül A jelenlegi bérleménybõl ahol éppen ma harminc eszendeje mûködnek várhaóan 2006-ban a belvárosban, a Humbold Egyeem közelében alálhaó, a magyar állam ulajdonában lévõ elken felépülõ inézménybe kölöznek Wolfar János, a beruházás miniszeri bizosa elmonda, az épüle magánõkébõl, minegy négymilliárd forinból valósul meg Bemuaó elõadások A Kolozsvári Magyar Színház december 3-án arja Ionesco Jacques vagy a behódolás címû darabjának bemuaójá A fõbb szerepekben Haházi András, Kézdi Imola, Boér Ferenc, Borbáh Júlia Rendeze Tompa Gábor A Szamárnémei Északi Színház Harag György Társulaa december 4-én muaja be a Jevgenyij Griskovec mûve alapján készül Tél címû elõadásá Kerész bécsi sikere Kilencszáz vendég ünnepele a héen a bécsi városháza díszermében Kerész Imré, az Egy könyv egy város rendezvény zárófogadásán A Nobel-díjas író a Sorsalanság Lépésrõl lépésre címmel némeül megjelen forgaókönyvébõl épíe orony övében ado inerjú egy évéársaságnak Európa Filmhé Nagyszabású fiesza színhelye lesz a budapesi Mûvész mozi: december 4-õl 14-ig rendezi meg a Budapes Film az immár hagyományos Európa Filmhee Földrészünk legérdekesebb, legeredeibb filmjeinek musráján ezúal nemcsak Nyugaról, hanem Kelerõl érkeze lánivalókkal is alálkozhaunk Összesen 23 jáékfilm, ö rövidfilm és ké dokumenumfilm szerepel a programban (NOL) Aiszkhülosz-drámá alálak Sikerrel fejezõdö be egy ókori dráma resaurálása Cipruson egy egyipomi múmia közveíésével A dráma szerzõje az ókori görög ragédiaíró, Aiszkhülosz, a szóban forgó mû pedig a rójai háborúról ír rilógiája A udósok korábban úgy udák, hogy a görög ragédia ayjakén emlegee író mûve az alexandriai könyvár leégésekor (Kr e 48 ) elpuszul, ám szerencsére részben a kéziraba pólyálak egy egyipomi múmiá, és így ha darabokban is, de megkerül A bõ ké évezredes drámának, a ervek szerin 2004 nyarán lesz õsbemuaója A darab fõszereplõje Akhilleusz, aki a háború öbb fonos összecsapásának, egyebek közö a rójai király, Hekor meggyilkolásának öréneé meséli el Hukkle A legjobb jáékfilm díjával üneék ki Pálfi György Hukkle címû filmjé a hévégén vége ér barcelonai L Alernaiva függelen filmfesziválon A Hukklénak ez már a 17 nemzeközi díja A filme 2002 szepembere óa öbb min száz nemzeközi fesziválra és filmbemuaóra hívák meg Rejõ Jenõ képregények Még karácsony elõ kiadják Rejõ Jenõ és Korcsmáros Pál A három esõr Afrikában címû képregényé Az Elákozo par uán ez a második Rejõ-képregény, mely eredeileg a Füles rejvényújságban jelen meg, s mos füze alakban adják ki A Képes Kiadó sorozaának kövekezõ darabja Az elõreol helyõrség lesz Tallózó Korunk Nem is érem, mi akarnak a kurdok, amikor az sem lehe udni, hányan vannak, kémillióan, ízmillióan vagy húszmillióan, mer a kurdoka meg sem számolák becsüleesen a kurdok És nem lehe az sem éreni, még mi is szerenének a kurdok, amikor van nekik ö szép és becsülees hazájuk, és nem lehe udni, ez miér kevés a kurdoknak írja Bajor Andor a lap novemberi számában További szerzõk Lászlóffy Aladár, Kukorelly Endre, Bogdán László, Gál Sándor, Domokos Géza, Szõcs Imre, Oli Ágoson és mások Helikon A lap 21 száma a 60 éves Király László köszöni, közli, öbbek közö Egyed Péer regényrészleé, Nagy Koppány Zsol, Nagy Géza novellájá, Balázs Imre József versei Láó A novemberi számban olvashaó Kinde Annamária Arad, színházi ese címû szonekoszorúja, Jánosházy györgy szoneei, Dobozi Eszer, Szabó György, Nagy Aila versei, Zsidó Ferenc levele, Gál Sándor naplója, Láng Zsol, Szász János írásai Vasárnap A kaolikus szemle november 23-i száma inerjú közöl dr Maron Józseffel A gyulafehérvári hiudományi fõiskola öréneé feleleveníõ könyv szerzõjével Várad A nagyváradi folyóira 2003/4-es számában Szûcs László, Csiki László, Fábián Imre, Paizs Tibor, Lipcsei Mára, Tüzes Bálin, Giai Isván, Pomogás Béla, Lovas Isván, Kocsis Csaba és sokan mások közölnek írásoka Japán árla A kolozsvári Szépmûvészei Múzeumban japán mûvészei árla nyíl, amelyben a különbözõ árgyak, mûalkoások, ruházai cikkek melle kolozsvári diákok japán ihleésû alkoásai is helye kapak Magyar Filmfeszivál Los Angelesben Károly Egy hé Pesen és Budán címû filmje nyioa meg az 5 Los Angeles-i Magyar Filmfeszivál Beverly Hills-ben A filmfeszivál fõvédnöke Tony Curis lesz, Kerész Imre Sorsalanságából pedig Szabados Mihály olvas fel Tizenö magyar jáék- és dokumenumfilme muanak be a december 5-ig aró fesziválon, melynek célja a magyar filmkulúra bemuaása az Egyesül Államokban A rendezvényen az ado év magyar filmermésének javából láha válogaás az amerikai közönség, és bemuaják az Oscar-és Golden Globe díjakra neveze magyar alkoásoka is A filmeke és a fesziválon részvevõ alkoóika az amerikai közönség melle a szakmának is bemuaják A rendezvénysoroza programjának részekén a Los Angeles-i magyar konzul rezidenciáján Kerész Imre irodalmi Nobel-díjjal kiünee Sorsalanság címû könyvébõl ar felolvasás Szabados Mihály színész A feszivál alapíó-igazgaója Bunyik Béla, amerikai filmforgalmazó, a Los Angeles-i Magyar Film Baráai (Friends of Hungarian Cinema) alapívány vezeõje A Beverly Hills-i Music Hall Theareben európai alkoásoka is mûsorra ûznek Az 1938-ban alapío Laemmle Theares mûvészmozi-hálóza Wilshire Boulvard-i filmszínháza ugyanabban az ucában helyezkedik el, ahol a híres Academy of Moion Picure Ars & Sciences A fesziválon a kövekezõ jáékfilmek szerepelnek: A boldogság színe (2003, Pacskovszky József), A jáékos (1997, Makk Károly), A Rózsa énekei (2003, Szilágyi Andor) Bánk bán (2002, Káel Csaba), Boldog Magyar filmhé Bukaresben November uolsó heében a bukaresi közönség összesen húsz nagyfilme és nyolc rövidfilme nézhee meg az uóbbi idõszak magyar filmermésébõl A román fõvárosban a magyar alkoások álalában sikernek örvendenek A rendezvénysorozao megszervezõ kolozsvári Moebius Egyesüle, illeve a ársszervezõ bukaresi Magyar Kulurális Közpon legalábbis igyekeze, hogy a legjobb alkoások jussanak el Bukaresbe Gohár Péer nagy sikeréõl, a Passzporól, egészen Tarr Béla Werckmeiser harmóniák címû alkoásáig még nagyon sok örömeli pillanao kínálnak a román publikumnak A helyszínen személyesen is bemuakozhao Almási Tamás rendezõ (akinek húsz dokumenumfilmjé öbb min 40 országban jászoák), de Bukaresbe várák Pálfi György rendezõ is, akinek Hukkle címû filmjé idén Oscar-díjra javasolák Inerar II November 29-én a szamárnémei Mûvészei Múzeum kiállíóermében nyílik meg az Inerar II Szamárnémei és Nyíregyháza képzõmûvészeinek alkoásai bemuaó kiállíás Nagyváradon a Balazár Színház A BACH-iroda meghívására december 2-án Nagyváradon vendégszerepel a budapesi Balazár Színház, a fogyaékos emberek világnapja alkalmából A Repülési engedély angyaloknak címû elõadás, a Lous Markeben muaják be A Balazár Színház jellegzeessége, hogy a csapa valamennyi színésze sérül ember, akik maguk válaszoák e hivaás, szívvel-lélekkel jászanak, s a eárum fennállásának ö eszendeje ala számos alkalommal bizonyíoák: udnak igazi érékeke felmuaó mûvészi produkcióka alkoni Székelyföldi Filharmónia alakul Több fiaal muzsikus kivándorlásá állíhaja meg a Székelyföldi Filharmónia lérehozása Haáz Sándor megyei anácsos, a Szenegyházi Gyermekfilharmónia vezeõje szerin a klasszikus zené jászó muzsikusok azér hagyják el a régió, mer nem alálnak zenekar maguknak Ezér azán, a megyei anács leguóbbi rendkívüli ülésén haározo a esüle a Székelyföldi Filharmónia lérehozásáról, amely a Hargia és Kovászna megyei, illeve a csíkszeredai, sepsiszengyörgyi és székelyudvarhelyi önkormányzaok közös finanszírozásával mûködik majd A haározaerveze indoklásában szerepel, hogy Hargia megyében nincs filharmonikus zenekar, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mûködnek viszon kamarazenekarok Összeállíoa IRHÁZI JÁNOS szüleésnapo! (2003, Fazekas Csaba), Bolondok éneke (2003, Bereczki Csaba), Egy hé Pesen és Budán (2003, Makk Károly), Glamour (2000, Gödrös Frigyes), Rengeeg (2003, Fliegauf Benedek), Szerelemõl sújva (2002, r : Sas Tamás), és a Szracsaella (1996, r : Kern András) Négy magyar dokumenumfilme is láha az amerikai közönség: Az ú vége (2003, Almási Tamás), Táncrend (2003, Gyarmahy Lívia), Az a nap, a miénk (2002, Kézdi-Kovács Zsol) és A püspök kerje (2002, Forgács Péer) Lapszámunk szerzõi Bágyoni Szabó Isván 1941-ben szülee Bágyon, író, kölõ, mûfordíó, újságíró Elsõ köee Földközelben (versek, 1976) címmel jelen meg A Szabad Föld kulurális rovaának és a Polisznak a szerkeszõje Barabás Zolán 1953-ban szülee Nagyváradon, kölõ, újságíró Köeei: Ulysses gúnyájában (1997), Valaki áll a szélben (1998), Hûvös holdfényben (2000), Balkáni szürküle (2002) Bene Zolán 1973-ban szülee Kecskeméen, író, jelenleg Nagykáán könyváros Köeei: Fekee föld (2001), Válozaok, leheõségek (2002) Bréda Ferenc 1956-ban szülee Déván, kölõ, író, mûfordíó, kriikus Köeei: A léezésõl a leheõségig (1980), Tûzpróba (1983), Anraci (2003) Eszeró Isván 1941-ben szülee Végváron, ny anár, kölõ, Temesváron él Köee: Üveges (versek, 1983) Farkas Zsol 1986-ban szülee Nyíregyházán, kölõ, jelenleg diák Kinde Annamária 1956-ban szülee Nagyváradon, kölõ, szerkeszõ Köeei: A hiúzok ermészeérõl (versek, 1996); Egy másik arc (versek, 1999); Szandra May kerje (versek, 2002) Kinizsi Zolán 1979-ben szülee Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE bölcsészkarának hallgaója, a kolozsvári rádió riporere Kiss András 1950-ben szülee Végvár községben, kölõ, jelenleg a emesvári Bánsági Múzeum ermészeudományi részlegén dolgozik Fonosabb köeei: Nagy- Narancs- Hold (1980), Tücsköknek szól (1985) Kovács kaáng Ferenc 1949-ben szülee Nyíregyházán, a BME-n szerze villamosmérnöki diplomá, 1982 óa Norvégiában él, jelenleg az oslói egyeem médiamérnöke Filmes, író, fordíó, fesõ, irodalomszervezõ Köeei: Színrevalók (1995), Olvasópróba elõ: Ibsen (1996), Nincs öbbé dráma (1997), A napok maradéka (1998) Lovas Ildikó 1967-ben szülee Szabadkán, az Üzene fõszerkeszõje Köeei: Kalamáris (1994), A másik öréne (1995), Mezelenül a öréneben (2000), Via del Corso (2001) Pálkovács Isván 1947-ben szülee Deán, vegyészmérnök, helyörénész Több anulmánya jelen meg köeben és folyóiraokban A Pariumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Egyesüle Temes megyei elnöke, Temesváron él Tar Károly 1935-ben szülee Kolozsváron, író, újságíró, szerkeszõ, fordíó, jelenleg Svédországban él és alapíója a Lundi Lap, Magyar Lige újságoknak, valamin az Ághegy c inernees irodalmi lapnak Eddig 24 köee jelen meg, elsõ a Köszönöm, jól vagyok (1969), leguóbbi pedig a Légszó (2000) Varga Anikó 1980-ban szülee Nagybányán, earológia szako végze Kolozsváron Jánk Károly 1967-ben szülee Szamárnémeiben, jelenleg A Hé munkaársa Köeei: 1994 Álom a nyomokban (1994), Másvilág (1997), Ellenszél (2003) Muszka Sándor 1980-ban szülee Kézdivásárhelyen A Babeº-Bolyai Tudományegyeem másodéves szociológia-anropológia szakos hallgaója Versei a Helikon és a Kapu közöle A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA Szerkeszi: Böszörményi Zolán, munkaársak: Irházi János, Karácsonyi Zsol, Orbán János Dénes, Pongrácz P Mária hp://ij nyugaijelen com, ij@nyugaijelen com Anyagaink uánközlése csak a forrás megjelölésével