Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo
|
|
- Ernő Varga
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2008. február 7. sz. elearning Papers Vezércikk Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo Cikkek Bevándorlás és Net hálózat: új virtuális tér a kulturális identitás építéséhez Paz Prendes, Francisco Martínez-Sánchez & Linda J. Castañeda Az e-learning, a tanulási elméletek és a tanítási modellek interkulturális dimenziói Claire Bélisle Távképzés tanárok részére Kenya egy falusi vidékén Chiara Pozzi A SCROM előírások a fejlődő világ érdekében: a nyelvi diverzitás Mokhtar Ben Henda Szabad tanítási forrás és gyakorlat Sandra Schaffert & Guntram Geser A gyors e-learning egy informális tanulási eszköz haladó diákok számára Nicolò A. Piave elearning Papers Az elearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. editorial@elearningeuropa.info ISSN: Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, elearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el:
2 Vezércikk: Tanulás és interkulturális közeg A 2008-as évet az interkulturális párbeszéd európai évének nyilvánították. Mint ahogy azt joggal hangsúlyozza egyik szerzőnk, ez csak az egyik jele annak a felismerésnek, hogy szükséges társadalmunk multikulturális dimenzióin gondolkodni, tevékenyen munkálkodni azon, hogy áthidaljuk a távolságokat és megszüntessük a félelmeket, amelyek gyakran elválasztják a különböző kultúrájú népeket. Ebből kiindulva, elearning Papers szeretne az e témával kapcsolatos eszmefuttatáshoz hozzájárulni. Mindenek előtt szeretnénk hangsúlyozni az IKT fontosságát, valamint azt, hogy az e-learning használata jelentős hozzáadott értéket jelent. Az interkulturalitás fogalma magában hordja a sokféleséget és elismeri azt a tényt, hogy egyre bonyolultabb társadalmakban élünk, amelyekben szükséges a kultúrák között találkozási pontokat létrehozni. Ebből a szemszögből nézve, a pedagógiai folyamatoknak figyelembe kell venniük ezeket az alapvető szempontokat, és az interkulturalitást ösztönző tanulást kell elősegíteniük: feltétlenül fontos, hogy olyan légkört alakítsunk ki, amelyben a kisebbségekkel szemben a párbeszéd, a megbeszélés és a tisztelet az uralkodó. Az interkulturális nevelés az IKT és az e-learning szemszögéből kétségtelenül fontos kihívást, illetve komoly elkötelezettséget jelent a kormányok, állami és nem állami szervezetek részéről. A kihívás abból áll, hogy olyan ingerdús és potenciális tanulási környezetet hozzunk létre, amely egyszerre felel meg az információs társadalomnak és most születő interkulturális állampolgárság új típusainak. A jelen számban megjelent cikkek az interkulturalitás kihívásával foglalkoznak az egész életen át tartó tanulásban. A Murcia Egyetem kutatói azt ismertetik, hogy az IKT korrekt felhasználása az oktatásban mennyiben járul hozzá egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megóvásához. Claire Bélisle cikkében azt mutatja be, hogy a kulturális integrációt hogyan kell alkalmazni a tanulási elméleteknél és az oktatási modelleknél. Chiara Pozzi, egy kenyai tanárok számára létre hozott e- learning projektet mutat be. A cikke ismerteti a helyi, valamint az országos kontextust, illetve azt, hogy a kultúra miként játszik közvetítő szerepet az egyén és a technológia között. Mokhtar Ben Henda az e-learning szabványosítására vonatkozó kezdeményezéseket, eljárásokat, valamint az eddig elért eredményeket és a jövőben várható perspektívákat ismerteti cikkében. Az interkulturalitás témája mellet két másik cikket is közlünk ebben a számban. Sandra Schaffert és Guntram Geser a szabad tanítási forrásokra vonatkozó aktuális kezdeményezéseket veszik szemügyre. Befejezés képen pedig Nicolò A. Piave cikkét közöljük, amely a gyors e-learningről mint informális pedagógiai eszköz felhasználásáról számol be. Roberto Carneiro, igazgató, elearning Papers Lluís Tarín és Elina Jokisalo, elearningeuropa.info elearning Papers ISSN
3 Bevándorlás és Net hálózat: új virtuális tér a kulturális identitás építéséhez Paz Prendes Francisco Martínez- Sánchez Linda J. Castañeda Oktatási Technológiák Kutató Csoportja (GITE) Murcia-i Egyetem Célunk, hogy azt elemezzük, hogy miképpen teszi lehetővé az IKT pedagógia kontextusban történő korrekt felhasználása egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megőrzését és ugyanakkor, miképpen járul hozzá más kultúrák jobb megismeréséhez és elfogadásához. multikulturálizmus, IKT, pedagógia, iskola, bevándorlás, akkulturáció, alkalmazkodás Ebben a cikkben a Murcia-i Egyetem Oktatási technológiákat kutató csoportjának (GITE) a multikulturálizmus és bevándorlás témájával kapcsolatos projektjeiből, eszmefuttatásaiból és eredményeiből ismertetünk néhányat. Az ismertetett projektek közül volt néhány, amelyik egyetemek közötti együttműködési program volt, ezeket támogatta a Spanyolországi Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (AECI). Célunk, hogy azt elemezzük, hogy miképpen teszi lehetővé az IKT pedagógia kontextusban történő korrekt felhasználása egy adott közösség kulturális jellemzőinek a megőrzését és ugyanakkor, miképpen járul hozzá más kultúrák jobb megismeréséhez és elfogadásához. Manapság a fiatal bevándorlók Spanyolországban (akik többségükben az első vagy a második bevándorló generációhoz tartoznak) különböző típusú akkulturáción estek át, ami több tényezőből fakad, és amely meghatározza mind életstílusukat, mind kapcsolataikat a befogadó kultúrában. Ezek közül a tényezők közül a lefelé történő akkulturáció és az asszimiláció jelentős akadályt jelentenek egy olyan társadalom kialakulásában, amelyben igazán tartós modell biztosítja a multikulturális együttélést. Az iskola egy intenzív kommunikációs környezetet jelent a gyerekek számára. Ebből adódóan az első időkben az iskola játssza a legjelentősebb szerepet mind a befogadó kultúra elsajátításához, mind a származási kultúra elvesztéséhez, illetve a különböző kultúrák megértéséhez, elfogadásához és terjesztéséhez. Olyan technológiai világban élünk, amely óriási lehetőséget biztosít számunkra kommunikációs hálózatok építéséhez és ahhoz, hogy nyitottá váljunk más népekkel és kultúrákkal való kapcsolatra. Projektjeink célja, hogy megoldást találjanak az új technológiák segítségével, mindazokra a problémákra, amelyek a jelenlegi bevándorlásból adódnak, és ehhez arra a tényezőre támaszkodunk, amely az embereknek a környezetükhöz való alkalmazkodásában az egyik legjelentősebb: az oktatásnevelésre. files/media/media14902.pdf elearning Papers ISSN
4 Az e-learning, a tanulási elméletek és a tanítási modellek interkulturális dimenziói Claire Bélisle LIRE (Lyon 2 Egyetem és CNRS), Franciaország A multikulturális és többnyelvű társadalmakban az e-learning környezetre vonatkozó implicit pedagógiai hipotéziseket világosan ki kell fejteni. tanulási elméletek, interkulturalitás, tanítási modellek, gyakorlat, modell kidolgozás files/media/media14903.pdf Ez a cikk azt az elméletet támasztja alá, amely szerint az e- learning környezet megkönnyíti az interkulturális tudat fejlesztését a diákoknál. A szerzőknek és a nevelőknek tisztában kell lenniük a pedagógiai tevékenység rejtett dimenzióival már akkor, amikor egy e-learning környezetben a tanítási objektumok megválasztásához kezdenek. A kulturális integráció ugyanúgy vonatkozik a tanulási elméletekre mint a tanítási modellekre. A reflexió ezekről a szempontokról, és ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele a különleges környezetek létrehozásánál bizonyosan meg fogja könnyíteni az interkulturális tanulást és tanítást. A multikulturális és többnyelvű társadalmakban az e-learning környezetre vonatkozó implicit pedagógiai hipotéziseket világosan ki kell fejteni. A nevelési gyakorlat két kulturális dimenziója különösen érintett: a pedagógia kultúra és az innét fakadó értékek, hitek, attitűdök, elméletek és modellek egyrészt, a digitális kultúra és a kezdeti változások az ismeretek és a pedagógiai modellek kidolgozása terén másrészt. A nyelvoktatás terén már jelen lévő interkulturális fejlődőképesség új utat nyithat egy gazdag tanulási és oktatási tevékenységhez. Diákok és tanárok egyaránt megerősödhetnek ettől a tapasztalattól abban az esetben ha egy új oktatási kultúrát sikerül felfejleszteniük, amely az interkulturális kapacitásra, a kritikai szellemre, valamint az önszabályozott gyakorlatra lesz alapozva. elearning Papers ISSN
5 Távképzés tanárok részére Kenya egy falusi vidékén Chiara Pozzi Milánói Egyetem Bicocca Centro di Produzione Multimediale Elsőként ismertetjük az országos, valamint a helyi szituációt, majd azt tanulmányozzuk, hogy miként használható a kultúra mint közvetítő az egyén és a technológia között. digitális szakadék, Afrika, e- learning, Kenya, globalizáció, tanárok, multikulturális, oktatás, behatolás, fejlődő országok files/media/media14905.pdf A globalizáció világszinten megnövelte és delokalizálta a társadalmi kapcsolatokat. Összekapcsolt egymástól messze található helyeket, olyan módon, hogy mesze történő dolgok is befolyásolhatják a helyi dolgokat vagy éppen fordítva. A helyi átalakulás a globalizáció egyik komponense ugyanúgy, mint, ahogy a társadalmi kapcsolatok térben és időben történő megszaporodása (Giddens, 1990). Az információs technológiákban végbement forradalmi fejlődés és az ebből fakadó digitális szakadék jelensége fontos aspektusát képezik ennek a folyamatnak. Ebben a tanulmányban egy periferikus szemszögből kiindulva elemezzük a digitális szakadékot, amelyet olyan ipari országok helyzetével hasonlítunk össze, ahol ez a forradalom már elkezdődött. Afrika és Kenya példáját felhasználva tanulmányozzuk a globalizáció keretében történő új technológiák behatolását egy a változó helyi kontextusba. Az Afrikában megfigyelhető digitális szakadék, az információs technológiák használatát befolyásoló társadalmi különbségek és különösképpen ezeknek a technológiáknak az eléréséhez és felhasználásához szükséges infrastruktúrák létrehozásában tapasztalt lemaradás alkalmatlanná teszi a helyzetet. Ugyanakkor meg kell, hogy jegyezzük, hogy a globalizáció folyamata elősegíti az új technológiák folyamatos terjedését az afrikai kontinensen. A lakosságnak meg kell szereznie a képességet, hogy felhasználja, terjessze, kezelje és szabályozza ezeket az új technológiákat. Ez egy rendkívül fontos dimenzió, hiszen az IKT erős hatással van a társadalmi kapcsolatokra és a helyi kultúrára. A jelen cikk egy kísérleti e-learning projektet mutat be, melynek keretében egy távtanítási programot hoztak létre a kenyai Gwassi régió tanárai számára. Elsőként ismertetjük az országos, valamint a helyi szituációt, majd azt tanulmányozzuk, hogy miként használható a kultúra mint közvetítő az egyén és a technológia között. Befejezésképpen, azt a helyi kontextust illetve azokat a stratégiai problémákat vesszük majd közelebbről szemügyre, amelyeket a projektben résztvevők pillanatnyilag próbálnak megoldani. elearning Papers ISSN
6 Mokhtar Ben Henda ISIC, Bordeaux 3 Egyetem, Franciaország Számos projekt, együttműködés és kezdeményezés arra törekszik, hogy megfelelő megoldást találjon a digitális szakadék csökkentésére vagy felszámolására szabványok kidolgozásával és alkalmazásával az oktatás területén. e-learning szabvány, nyelvi diverzitás, multikulturális nevelés, kompetencia, AUF, SCORM files/media/media14906.pdf A SCROM előírások a fejlődő világ érdekében: a nyelvi diverzitás Amikor a különböző modellek, technikák és e-learning megoldások világszerte terjednek, a digitális szakadékból fakadó új kihívások arra kényszerítik a fejlődő országokat, hogy szükségszerűen részt vegyenek az elkerülhetetlen világméretű oktatási folyamatban. Számos projekt, együttműködés és kezdeményezés arra törekszik, hogy megfelelő megoldást találjon a digitális szakadék csökkentésére vagy felszámolására szabványok kidolgozásával és alkalmazásával az oktatás területén. Az e-learning úttörői légi közlekedés és hadipar voltak az elsők, akik az interoperábilis együttműködési rendszereket harmonizáltak és rendszereztek szabványelőírások alkalmazásával, amelynek keretében forrásanyagot és az oktatási folyamatra vonatkozó információt cserélhettek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével. Később számos előírás és jogi szabvány jelent meg, melyek világszinten szabványosították az e- learninget. Az IMS-t (Instructional Management Systems) a Global Learning Consortium kidolgozta, a SCORM referencia rendszert (Sharable Content Object Reference Model) pedig az amerikai Honvédelmi Minisztérium (DoD) kérésére hozták létre. Ezek a rendszerek, amelyeket kezdetekben főként az angol nyelvű közösségekben használtak, felhívták végül is magukra a nemzetközi kulturális és oktatási szervezetek figyelmét, melyek tudatában vannak annak, hogy szükséges az oktatás által megerősíteni a kulturális és nyelvi diverzitást. Az AUF (Francia Nyelvű Egyetemi Ügynökség) egyike azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek csatlakoztak az e-learning nemzetközi szabványosító folyamatához és ehhez közvetítőként képviselte a partnerországok kultúráit és nyelveit. Az AUF-nek ezen a téren indított egyik fő kezdeményezése az volt, hogy segítséget nyújtott a tanároknak és diákoknak szánt szabványosított pedagógiai forrásanyag kidolgozásában a francia nyelvű partnerrégiók számára, amelynek során figyelembe vették a helyi kulturális és nyelvi sajátosságokat. Ez a cikk ismerteti az AUF kezdeményezéséből született eljárásokat és eredményeket, valamint a jövő perspektíváit, illetve más e-learningre vonatkozó nemzetközi szabványrendszerek közül bemutatja a SCROM uralkodó modell előírásait. elearning Papers ISSN
7 Szabad tanítási forrás és gyakorlat Sandra Schaffert Guntram Geser Salzburg Research Forschungsgesellschaft Az új OERek kidolgozását, illetve a tanulói közösségek közötti együttműködésen alapuló OER megosztását az innovatív oktatás fontos katalizátorának tekintik. szabad tanítási források, szabad tartalom, szabad forrás, oktatási politika, útiterv, útmutatók, együttműködéses munkaeredmény files/media/media14907.pdf Az utóbbi években nagy érdeklődést keltett fel az úgynevezett szabad oktatási forrás témája (Open Educational Resources OER). Az OLCOS projekt (Open elearning Content Observatory Services), melynek finanszírozásához az Európai Bizottság is hozzájárult az elearning Program keretében, azt tanulmányozta január és december között, hogy milyen pluszt jelenthet az OER a tanulásban és az oktatásban. A projekt célja különböző termékekre és tevékenységekre támaszkodva az OER terjesztése volt, többek között egy európai OER útiterv és egyéb OER használati útmutatók segítségével. Ebben a cikkben ismertetni fogunk az útiterv eredményeiből néhányat, amelyek jó rálátást adnak a teljes OER-re és felvázolják a forrás termelés növekedéséhez, jobb megosztásához és hatékonyabb felhasználásához vezető utakat. Ezenkívül az útiterv tartalmaz néhány ajánlást a szükséges akciókra és rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek elősegíthetik a döntéshozatalt politikai szinten és az oktatási intézményekben. A útterv kiemelten hangsúlyozza azt a tényt, hogy a tudástársadalom olyan kompetenciákat és képességeket igényel, amelyek elsajátításához innovatív oktatási gyakorlatot kell bevezetni, amely a gondolatok szabad megosztásán és értékelésén alapul, amely előnyben részesíti a kreativitást és a tanulók közötti csoportmunkát. Az új OERek kidolgozását, illetve a tanulói közösségek közötti együttműködésen alapuló OER megosztását az innovatív oktatás fontos katalizátorának tekintik. Az OLCOS projekt keretében szintén sor került szabadon megtekinthető online útmutatók kidolgozására. Ezeknek az útmutatóknak a célja, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak, illetve a tanulóknak a létező források felhasználásában és megosztásában, valamint új források kidolgozásában. A gyakorlati munka ösztönzését célozva, az útmutatók többek között a következő kérdésekre adnak választ: Hogyan keressünk OER? Milyen dokumentumokat lehet felhasználni, illetve módosítani? Hogyan kell kidolgozni egy OER és hogyan lehet elismertetni? Ezek az útmutatók könnyen elérhetők lesznek és meg lesz a lehetősége annak, hogy rendelkeznek a megfelelő potenciával ahhoz, hogy az OLCOS projekt befejezése után is fejlődjenek, hiszen egy nagy számú látogatóval bíró wiki platformon jelentek meg, ahol bárki megtekintheti őket és szükség esetén frissítheti az oda vonatkozó információkat (Wikieducator.org). elearning Papers ISSN
8 Nicolò A. Piave Macerata-i Egyetem; Studio e-learning ONE, Olaszország A gyors e-learning képes arra, hogy szinkronizált digitális tartalmakat állítson elő valamint, hogy különböző dokumentumokat egy formátumba összesítve megteremtse a kompatibilitást közöttük és a hagyományos VLE között. informális tanulás, gyors e- learning, tartalom, stratégiák o/files/media/media14908.pdf A gyors e-learning egy informális tanulási eszköz haladó diákok számára A jelen cikk annak a lehetőségét tanulmányozza, hogy miképpen lehet hagyományosan tanárok és tartalom előállítók által használt gyors e-learning szoftvert beilleszteni egy hibrid tanulási modellbe mint informális tanulási eszközt. Az ilyen fajta szoftverek felhasználása a virtuális osztálytermekben két különböző típusú de egymással kapcsolatban álló forrás megjelenését hozza magával a piacon a hagyományos virtuális tanulási környezetben (Virtual Learning Environment = VLE): Az elsőbe tartoznak az egyszerű források, melyeket könnyen lehet egymással kombinálni és ezáltal bonyolultabb digitális forrásokat létrehozni, a másodikba azok a bonyolult források tartoznak, amelyek vagy az előbb említett belső piacról vagy egyenesen a Webről származnak. A belső piachoz történő hozzáférést elősegítheti az e-learning újabb formáinak a terjesztését a diákok körében, valamint ráébresztheti őket tartalom megközelítésükben a médianevelés fontosságára abban, érdemes a különböző tartalmakhoz nyúlni. A gyors e-learning képes arra, hogy szinkronizált digitális tartalmakat állítson elő valamint, hogy különböző dokumentumokat egy formátumba összesítve megteremtse a kompatibilitást közöttük és a hagyományos VLE között. Ebből kifolyólag, ha úgy használják mint a Web 2.0 eszközöket, a gyors e-learning szoftver képes arra, hogy a megfelelő önállóságot biztosítsa a tanulónak, aki saját maga fogja előállítani a tartalmat, valamint biztosít a tanulók számára egy olyan segédeszközt, amelynek segítségével megoszthatják a bonyolultabb tartalmakat és mindez egy magasabb szintű megértést és újraértelmezést eredményez. Tekintettel erre, részben módosítani kell a Salmon modellt, olyan módon, hogy az e-learning módszer kompatibilis legyen egy informális megközelítéssel, amely a gyors e-learning eszközök használatára épül, azzal a kikötéssel, hogy a diákok a hagyományos VLE keretében vitatják meg az elért eredményeket. elearning Papers ISSN
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenAz innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből Claudio Dondi
4. sz. 2007. május elearning Papers Vezércikk Az e-learning jelenség elemzése Roberto Carneiro és Fabio Nascimbeni Cikkek Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből
RészletesebbenSteps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu
Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
Részletesebben814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás
814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
RészletesebbenA helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon
A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenGyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha
2007. szeptember 5. sz. elearning Papers Vezércikk Gyakorlati közösség Michelle Selinger & Roberto Carneiro Cikkek etwinning: új út az európai iskolák számára Anne Gilleran Gyakorlati közösség és virtuális
RészletesebbenAmit tudni kell a pályázatról:
A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő
RészletesebbenVezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin
21. szám 2010. szeptember elearning Papers Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin Innováció, információs műveltség és az egész életen át tartó
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenAz EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka
Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének
RészletesebbenVidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai
Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenSzemélyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro
2008. július 9. szám elearning Papers Vezércikk Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro Cikkek Megérteni a tanulási tereket Philip Banyard & Jean Underwood A személyre
Részletesebben2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenEgy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ulf-Daniel Ehlers
Nº 2 2007. január elearning Papers Vezércikk Minőség az e-learningben Pierre-Antoine Ullmo & Ulf-Daniel Ehlers Cikkek Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ulf-Daniel Ehlers Az e felelősség
RészletesebbenSTART+ információs nap január 25.
START+ információs nap 2019. január 25. ERASMUS+ 2014-2020 ERASMUS+ 2014-2020 CÉLOK Kompetenciafejlesztés Interaktív ifjúságpolitika Részvétel a munka világában és a közéletben Kultúrák közötti párbeszéd
RészletesebbenAz újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
Részletesebben1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.
INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra
RészletesebbenOktatás és tanulás online környezetben
A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenAZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP
AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
RészletesebbenVilágos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET
Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET 60. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2017. március 15-18. A projekt születése
RészletesebbenSTART+ INFORMÁCIÓS NAP
START+ INFORMÁCIÓS NAP CÉLOK Kompetenciafejlesztés Interaktív ifjúságpolitika Részvétel a munka világában és a közéletben Kultúrák közötti párbeszéd Társadalmi befogadás Az ifjúsági munka fejlesztése Eredmények
RészletesebbenTANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN
TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN
RészletesebbenA finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016
A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016 For learning and competence Oktatási rendszer Finnországban Age 16 Age 7-15 Age 6 KORAI OKTATÁS ÉS GONDOZÁS
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenINTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FOLYAMATÁBAN
INTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FOLYAMATÁBAN Készítette: Szabó Ildikó általános iskolai matematika-fizika tanár Pécs 2009. április 2.. A kor, amiben élünk Digitalizáció kora Egy
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA
Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:
RészletesebbenCSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok
CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:
RészletesebbenVolatilitásváltozatosság. globalizáció. big data. digitális darwinizmus. lakóhelyváltások 7X. munkahelyváltások 6X. oktatás átalakulása
Trendek Technológiai változás technikai fejlődés: a 21. század = előző 20.000 év 2020-ra 200 milliárd okos eszköz az IoT-n 2030-ig online agy számítógép kapcsolat 4D nyomtatás Volatilitásváltozatosság
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebbenstratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ
Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
RészletesebbenAz elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink
MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenA Common Cartridge tananyagok jövője
A Common Cartridge tananyagok jövője Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba gyula.papp@gmail.com, vagvolgyi.csaba@gmail.vom Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Networkshop 2010-2010. 04. 08. Debrecen 1
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenSmart City feltételei
Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális
RészletesebbenMOODLE mobileszközön
SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenMoodle. ingyenes elearning keretrendszer
Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM
KREATÍV EURÓPA (2014-2020) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/18/2017: PIACHOZ JUTÁS TÁMOGATÁSA FIGYELEM! Ez a pályázati felhívás az alábbi feltételek teljesülésének függvényében él: a rendelkezésre
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenHÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS
HÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS Ökoiskolák regionális találkozója Budapest 2011. 10. 17. Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Mi a hálózat? Egyszerű szerveződés, Elemek + kapcsolatok
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenAz Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink
RészletesebbenSuccess Intermediate Kompetencia Alapú Tanmenet. Pearson Education Magyarország Megjegyzések:
Success Intermediate Kompetencia Alapú Tanmenet Pearson Education Magyarország 2009 Megjegyzések: 1) A Success Intermediate tankönyvet a Közös Európai Referenciakeret B1/B2 szintjeinek deskriptorai és
RészletesebbenEPALE. A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja június 15. NSZFH, Vedovatti Anildo
EPALE (Electronic Platform for Adult Learning in Europe) A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja 2017. június 15. NSZFH, Vedovatti Anildo Mi az EPALE? A felnőttkori tanulás fejlesztésében,
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenInformációs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?
Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenSzociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.
Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:
RészletesebbenPRIORITÁSOK. Egészséges életmód, sport. Infokommunikációs eszközök, online felületek. Soknyelvűség, nemzetköziesítés
ERASMUS+ IFJÚSÁG CÉLOK Kompetenciafejlesztés Interaktív ifjúságpolitika Részvétel a munka világában és a közéletben Kultúrák közötti párbeszéd Társadalmi befogadás Az ifjúsági munka fejlesztése Eredmények
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc
RészletesebbenDIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya
DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya A DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS (DIGITAL STORYTELLING) Történetmesélés
RészletesebbenEPALE. Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért január, NSZFH, Kovácsné Péter Éva
EPALE Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért 2017. január, NSZFH, Kovácsné Péter Éva Mi az EPALE A felnőttkori tanulás fejlesztésében, szolgáltatásában részt vevők nyitott közössége. Céljai:
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenA köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság
RészletesebbenVarjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6.
Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. A tanári kompetenciák Egyéni képességek (ismeretek, készségek, jártasság és attitűd) a tanár szerepe kulcsfontosságú közvetlenül befolyásolja a tanuló tanulását
RészletesebbenJean Monnet támogatás egyesületeknek
Jean Monnet támogatás egyesületeknek Ez a Jean Monnet tevékenységtípus olyan egyesületeket támogat, amelyek kifejezett hozzá kívánnak járulni az európai integrációs folyamatra vonatkozó tanulmányokhoz.
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenGrundtvig szakmai továbbképzés felnőttoktatóknak. Reference : IT-2013-944-002
Grundtvig szakmai továbbképzés felnőttoktatóknak Reference : IT-2013-944-002 Szervezett tanfolyamunk célja, hogy a migránsok társadalmi integrációjával foglalkozók, ill. a téma iránt érdeklődők gyakorlatban
Részletesebben