HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Átírás

1 HÍRLEVÉL Havonta készített hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkrıl, valamint olyan mőszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklıdésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban. Tartalom: - I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei - II. Forgácsolás technológiai fórum - III. Vienna-Tech kiállítás - IV. JÖN!! - V. Új projektek - VI. Ágazati hírek, információk (kék dılttel jelölve a helyi vállalkozásokra nézve érdekes konklúziókat ) I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI Az év utolsó része egyrészt szakmai programok szervezésével, másrészt pályázatok elıkészítésével és beadásával telik. Okóberben a szeptemberi technológiai fórum kiértékelésével, illetve az év utolsó ilyen (forgácsolás témához kapcsolódó) rendezvényének megszervezésével foglalkoztunk. A nagyvállalati céglátogatások szervezése sajnos a tervekhez képest továbbra is csúszik; a pénzügyi válság miatt is többen visszamondták a lehetıséget. Komoly esély van arra, hogy most már csak talán 1 céglátogatásra kerül sor 2008-ban, vagy 2009-re tolódik ez a program. Új programként szerepel viszont a klaszter tagvállalkozás-bemutatkozó látogatás, amelynek során a Szınye Kft. mutatkozik be. A korábbi pályázati projektek zárását követıen jelenleg továbbra egy projektünk fut; a Baross 2005 projekt keretében támogatott Pannon Mechatronikai Klaszter Innovációs Program. Már a végsı feladatok lezárásán dolgozunk, és az elszámolásra kezdünk elıkészülni. 1

2 Sajnos nem nyert a júniusban beadott pályázatunk (Mecenatúra program). Várjuk az augusztusban beadott ROP klaszterpályázat eredményét, amelynek segítségével folytatni tudnánk 2009-ben is a klaszter programjait. Októberben beadtunk továbbá egy újabb Baross pályázatot, amely anyagvizsgálati mérı- és laboreszközök beszerzését tőzte ki célul. II. FORGÁCSOLÁS TECHNOLÓGIAI FÓRUM A Pannon Mechatronikai Klaszter az elmúlt hónapban két helyszínen rendezett Forgácsolástechnológiai Fórumot a Yamazaki Mazak Central Europe magyarországi képviseletével, valamint a SANDVIK Magyarország Kft-vel közösen. A rendezvény október 15-én Zalaegerszegen zajlott a General Electric Zrt tárgyalótermében, másnap, 16- án pedig Szombathelyen a Claudius Ipari Parkban. A két helyszínen összesen 24 vállalat 63 munkatársa vett részt. A program elsı felében a Mazak Kft. képviselıje elıadását a forgácsolástechnológia történeti bemutatásával kezdte, majd ismertette a forgácsolás legújabb trendjét, a MAZAK DONE IN ONE megoldást. Ezt követıen videoprezentációkkal szemléltette a cégük által forgalmazott új fejlesztéső intelligens forgácsológépek mőködését, variálhatóságát. A gépek kezeléséhez a MAZAK saját programnyelvet és vezérlıt fejlesztett, melyet továbbra is folyamatosan a vevıi és a gépigények alapján tökéletesít. Így jutott el az Imachine gépekhez, melyek rengeteg algoritmust tartalmaznak az üzembiztos, külsı beavatkozás nélküli mőködés érdekében. Ezek közül néhány: hıdilatációs kompenzáció, egyensúly analízis, folyamatos fıorsó paraméter figyelés. A fórum második felében a Sandvik Kft. képviselıje a Die and Mould, valamint a Multi Task megmunkálás intelligens szerszámait mutatta be videofelvételekkel illusztrálva. Elıadásának utolsó részében a Coromant szerszámcsalád újdonságaira hívta fel a résztvevık figyelmét. A cég innovatívitását jellemzi az általuk bevezetett újdonság/óra mérıszám, mely szerint minden órában keletkezik legalább egy újdonság a fejlesztésben. Ennek következtében saját fejlesztéső termékkel rendelkeznek, melynek 50%-a fiatalabb 5 évnél. A résztvevık nagy érdeklıdéssel hallgatták a helyszínen bemutatott MAZATROL programozási felület szimulációs bemutatóját, illetve a SANDVIK Kft. kiállított szerszámait is megtekinthették. A program büféebéddel zárult, melynek során lehetıség nyílt szakmai konzultációra, illetve személyes kapcsolatok kialakítására is további együttmőködési lehetıségek kialakítása céljából. 2

3 A fórumon elhangzott bemutató elıadások tematikája, illetve az elıadó partner cégek elérhetıségei Boda Judit kolleganınél elérhetıek a pfa@pfa.org.hu címen. SANDVIK MAGYARORSZÁG H-1103 Budapest Gyömrıi út 31 MAZAK HUNGARY 2040 Budaörs Liget u III. VIENNA-TECH KIÁLLÍTÁS A 6 szakkiállítás 4 csarnokban került megrendezésre összesen 753 kiállítóval 23 országból a világ minden részérıl. A kiállítások: 1. Automation Austria - Nemzetközi ipari automatizálási és hajtástechnikai szakkiállítás 2. Industrie Elektronik - Nemzetközi ipari elektronikai felszerelés szakkiállítás 3. Intertool - Nemzetközi Szerszámok, fémfeldolgozás kidolgozás-technikai szakkiállítás 4. Messtechnik Austria - Nemzetközi ellenırzéstechnikai, minıség-ellenırzési és ellenırzı berendezések szakkiállítása 5. Schweissen - Nemzetközi hegesztés technikai, kötéstechnikai, vágástechniai, tesztelés technikai és védelmi szakkiállítás 6. Energy-tec - Nemzetközi energiaszétosztás és kapcsolástechnikai szakkiállítás A kiállítások az ipar szemszögébıl az emelkedı energiaárakkal, kenıanyagok alkalmazásának jelentıségével, a fiataloknak az ipari pálya választására ösztönzésével, biztonságtechnikával, vezérléstechnikával, új ipari megoldások, és technikák bemutatásával és a jövı tendenciáinak prezentálásával is foglalkoztak. 3

4 Az idei kiállítás súlyponti témái: 1. Ember-Munka-Biztonság: Biztonság fejtetıtıl a lábujjakig, egészségvédelem. 2. Hidraulika fórum: A hidraulikus berendezések, kiegészítıik és irányítástechnikájuk, kenéstechnika, elektronika. 3. Légnyomásaréna: Üzlet és a nagynyomású rendszerek viszonya én a Klaszter képviseletében mi is meglátogattuk a kiállítást. Összegyőjtöttük a kiállítók standjairól az iparágak legfrissebb fejlesztéseit és információit tartalmazó prospektusokat, cégkiadványokat, katalógusokat és szaklapokat, amelyekrıl úgy gondoljuk, hogy a tagjaink számára hasznos információval szolgálhatnak. Akinek az érdeklıdését netalántán jobban felkeltette volna, hogy kik voltak kinn a kiállításon és milyen területen tevékenykednek, azok a kiállítás hivatalos oldalát megtekinthetik német és angol nyelven. Az alábbi címen kategóriákba sorolva találhatók meg a kiállítók és tevékenységi körük az elérhetıségük feltüntetése mellett.: A kiállítás fıoldalán is található egynehány hasznos információ, de fıleg technikai adatokkal szolgál a kiállításról magáról: Az összegyőjtött anyagok elérhetıek irodánkban, illetve kiválogattuk azokat a témákat, amelyek egyegy vállalkozás partnerünk számára érdekesek lehetnek. NOVEMBER-DECEMBERBEN: IV. JÖN! Németországi, amerikai és román piacra jutási lehetıségek ismertetése November 12- én; az ITD-H szervezésében Szombathelyen. Térségbeli japán vállalatokhoz való beszállítói kapcsolatfelvétel; beszállítói fórum keretében November 19-én; az ITD-H szervezésében Budaörsön. Évzáró alapítványi vacsora december 6-án a tavalyi szombathelyi évzárás után ezévben Zalaegerszegen, az Erdıgyöngye Étteremben kerül erre sor. Folytatjuk a klaszter bıvítésének elıkészületeit. 4

5 V. ÚJ PROJEKTEK 1) Vállalkozásokkal közösen konkrét kutatási témák körvonalazására már korábban sor került. Megjelent a GOP K+F pályázat, valamint az Innocsekk+ pályázat; amelyek ilyen célra használhatóak. Dolgozunk továbbá K+F témában további projektek elıkészítésén is. VI. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK AUTÓIPAR A német Gedia csoport magyar leányvállalata októberben kezdte meg beruházásának második ütemét, a teljes munka a tervek szerint 2010-ben fejezıdik be. Az autóipari beszállító vállalat 2006-ban indította hazai gyártóüzemének létesítését a tatai ipari park területén, az elsı ütem 2007-ben készült el. A gazdasági tárca egyedi kormánydöntés alapján nyújtott fejlesztési támogatásával együtt a beruházás összértéke meghaladja a hatmilliárd forintot. A bıvítéssel a dolgozói létszám a jelenlegi száz fırıl a gyár teljes kiépítése után mintegy ötszázra emelkedik. A Gedia csoport préselt és hegesztett biztonsági és ütközésvédelmi karosszériaelemeket fejleszt és állít elı az autóipar számára. Az 1910-ben alapított cégcsoport éves forgalma eléri a 340 millió eurót, világszerte összesen több mint 2100 fıt foglalkoztat. Magyarország mellett Lengyelországban, Spanyolországban, az USAban, Portugáliában és Kínában is jelen van önálló vagy vegyes vállalati gyártóüzemmel. Bıvülı gyár a térségben. A következı öt évben millió dollárt fordít gépjármővekhez való lítium-ion akkumulátorok fejlesztésére a német Robert Bosch dél-koreai partnerével, a Samsung SDI-vel közösen. A lítium-ion technológiában nagy tapasztalatot szerzett Samsung SDI és a német autóalkatrész-gyártó csoport vegyes vállalatot hozott létre. Új fejlesztési tevékenység. A Renault kutató-fejlesztı központot létesít a Bukaresthez közeli Tituban, amely 2009 végére tervezett megnyitása után várhatóan 3 ezer mérnököt fog foglalkoztatni. A létesítmény a Renault legnagyobb fejlesztı és tesztelı központja lesz Franciaországon kívül. Az új központ része a 450 millió eurós beruházási programnak, amelynek keretében a Renault regionális kutatási-fejlesztési központot hozott létre Romániában Renault Technologie Roumanie (RTR) néven. Titu mellett Bukarestben és a Pitesti Dacia gyárban is vannak fejlesztı egységek. A Renault eddig 1,4 milliárd eurót fektetett be Romániában, s a tervek szerint a beruházások hamarosan elérik a 2,2 milliárd eurót, és embernek adnak munkát. A Renault fejlesztései. 5

6 EGYÉB IPAR A folyamatosan növekvı kereslet miatt barnamezıs beruházással új üzemet épít Kaposváron a három céget tömörítı Lakics cégcsoport. Egy, a helyi önkormányzattól megvásárolt területen közel egymilliárd forintos fejlesztésbe kezd az elsısorban generátor- és motorgyártással foglalkozó, tavaly már több mint ötmilliárd forintos nettó árbevételt elérı cég. A mintegy 3500 négyzetméteres üzemi épülethez logisztikai központ is csatlakozik. Az egykori Kögáz-telepen felépítendı gyártóbázist a legmodernebb automata gépsorokkal szerelik fel. A döntés hátterében elsısorban az áll, hogy a külpiacokon - fıként az uniós országokban - egyre nagyobb az érdeklıdés a különbözı típusú szélerımővekben használt alkatrészek és részegységek iránt. Az információk szerint a Lakics Kft. (amely a világ vezetı szélkerékgyártóinak is beszállítója) a közelmúltban újabb, jelentıs volumenő megrendeléseket kapott. A Komlón, Sántoson és Dombóváron is üzemet mőködtetı társaság az új, várhatóan mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztató kaposvári üzemet elsısorban a meglévı dombóvári kapacitások bıvítése, illetve a jelenleginél korszerőbb technológia telepítése miatt hozza létre. Az építkezés a jövı év elején kezdıdik, s a tervek szerint még 2009-ben be is fejezıdik. Bıvülı vállalkozás a térségben. Megnyitott a Prologis fejlesztésében készülı ProLogis Park Budapest-Batta, mely a Batta Ipari Park területén helyezkedik el, s a raktározási, disztribúciós és könnyőipari tevékenységek mellett az ellátási lánc más nehézipari tevékenységeinek is otthont adhat. A ProLogis körülbelül 15,6 millió eurót fektetett a most átadott létesítménybe. A park a teljes kiépülést követıen több mint négyzetméter raktár- és irodaterületet foglal majd magában. A ProLogis Park Budapest-Batta a Batta Ipari Parkban helyezkedik el, Százhalombatta mellett, 25 kilométerre Budapest belvárosától. A terület közvetlenül csatlakozik a vasút- és közúthálózathoz, valamint egy kilométerre található az M6-os autópályától, kilenc kilométerre az M0-ás körgyőrőtıl. A ProLogis magyarországi portfóliója öt disztribúciós parkot foglal magában a budapesti régióban, amelyek területe meghaladja a négyzetmétert (2008. szeptember 30-i adatok szerint). A hatodik park, a ProLogis Park Hegyeshalom, az osztrák és a szlovák határ közelében található, teljes területe több mint négyzetméter. Logisztikai tevékenység. KUTATÁS-FEJLESZTÉS Ultramodern elektrotechnikai kutató-fejlesztı központ alapkövét rakták le szerdán október 15-én Újpesten. A több mint 2 milliárd forintból épülı beruházás 7500 négyzetméter hasznos alapterületén irodákat és mőhelyeket, 800 négyzetméterén konferencia- és oktató termeket magába foglaló épület-együttes 2010 tavaszán nyílik meg. Az EL-TECH Center Elektronikai Technológiai Központ európai színvonalú környezetet teremt a hazai elektronikai fejlesztést stratégiai célkitőzésüknek tekintı vállalkozásoknak, új magas színvonalú munkahelyeket hoz létre, támogatja a magyar elektronikai K+F tevékenységet és a felsıfokú szakember-képzést. Az újpesti Észak-pesti Ipari Parkban megépítendı EL-TECH Center Elektronikai Technológiai Központ tervezésekor az elsıdleges szempont az volt, hogy leginkább megfeleljen az elektrotechnika terén mőködı vállalkozások speciális kívánalmainak. 6

7 Így az irodákon, mőhelyeken túl megtalálható lesz benne például klímaszekrény, antenna-vevı szoba és antisztatikus szerelı helyiség is. A tervek szerint az épület 70 százalékában a központot létrehozó projekttársaság alapítói kapnak helyet, a fennmaradó területre elektrotechnikai kis- és középvállalatok betelepülését várják. A létrejövı innovációs központban az elektrotechnikával foglalkozó kis- és középvállalkozások az együttmőködésben rejlı lehetıségeket is kihasználva közösen tevékenykedhetnek s érhetnek el üzleti sikereket. Így például a nemzetközi piacra lépéshez nélkülözhetetlen - de tıkeigényes - teszteléshez és szabványmegfelelésekhez szükséges eszközöket tudják közösen használni, ami cégenként komoly megtakarítást hoz. Annál is inkább, mert erre az iparágra különösen jellemzı, hogy az egyes cégeknél rendelkezésre állnak olyan technológiai lehetıségek és berendezések, melyek a saját tevékenységhez nélkülözhetetlenek ugyan, de csak alig 20 százalékos kihasználtsággal mőködnek, miközben más cégek nem, vagy csak nagyon drágán férnek hozzá hasonlókhoz. A technológiai együttmőködésen túl a piaci tapasztalatok, a kialakult nemzetközi kapcsolatrendszer kölcsönös kiaknázása, a kapacitások optimalizálása, az egymást segítı együttmőködésben rejlı lehetıségek kihasználása garantálja, hogy az így létrejött tudásközpont sokkal több legyen, mint egy helyen lévı, független cégek csoportja. A projekt az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának társfinanszírozásával valósul meg. Az új központ alapkövét, az EL-TECH Center-t létrehozó cégek vezetıivel együtt Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelıs miniszter helyezte el az újpesti Északpesti Ipari Parkban. A tervek szerint 2010 tavaszán nyitja meg kapuit a központ. Az EL-TECH Center alapító vállalkozásai az innovációs központok kialakításával és mőködtetésével foglalkozó Budaörsi ISC Kft., valamint az elektrotechnika területén aktív BHE Bonn Hungary Kft., Technoorg Linda Kft. és Carinex Kft. A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. a rádiófrekvenciás és mikrohullámú technika területén kutatás-fejlesztéssel és kizárólag a saját fejlesztéső termékek gyártásával foglalkozó magánvállalkozás. Tevékenységi köre a GSM mobil hálózatokban használt ismétlıállomások (repeaterek) és passzív elemektıl a speciális, digitálisan vezérelhetı nagyfrekvenciás jelforrásokon keresztül a katonai és őrtávközlési berendezésekig terjed. A Budaörsi ISC Kft. a Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) fejlesztıjeként tett szert hírnévre. Ingatlanfejlesztési projektjein túl inkubációs- és innovációs központok kialakításával és mőködtetésével foglalkozik, melyek közül kiemelkedik a budaörsi Közép-magyarországi Innovációs Központ. A Carinex Kft. profilja a különleges rendeltetéső (katonai, rendıri, rendvédelmi, nemzetbiztonsági) eszközök és rendszerek, személy-, jármő és tárgykövetésére és irányításra alkalmazható rendszerek tervezése, fejlesztése, rendszerbe szervezése és kereskedelme, valamint információvédelmi és távközlési ellenırzı rendszerek fejlesztése és rendszerintegrációja. A Technoorg Linda Tudományos Mőszaki Fejlesztı Kft. az anyagtudomány és a lézertechnológia területén tudományos mőszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. 7

8 A Budapesti Mőszaki Fıiskola újabb támogatóval kötött együttmőködési megállapodást: az intézmény az elkövetkezı két évben 15 millió forintos projektmegbízást kap a Bosch Budapesti Fejlesztési Központtól. A megállapodás keretében a cég fejlesztési központja egy úgynevezett "Smart and Small Car", intelligens kisautó fejlesztésével bízza meg az intézményt. Fodor János, a fıiskola stratégiai és tudományos rektorhelyettese a megállapodás szerdai aláírása után úgy fogalmazott: a felsıoktatási intézmény örömmel vette a cégcsoport megkeresését, hiszen ritkán adódik alkalmuk olyan kreatív feladatok meghirdetésére, amelyek a legtehetségesebb diákokat is próbára teszik. Thomas E. Beyer, a cégcsoport magyarországi képviselıje és a rektorhelyettes megegyezett abban, hogy a következı két év során a projektre összesen 15 millió forint anyagi támogatást nyújt a vállalat, és folyamatos konzultációval, szakkönyvekkel segíti az intelligens autó megépítését célzó programot. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK Míg 2007-ben 20 milliárd forint pályázati forráshoz juthattak a hazai KKV-k beruházásaik és technológia fejlesztéseik finanszírozására, addig 2008-ban az összeg 30 milliárd forint fölé emelkedett. Bár a nyertesek száma mindkét évben elmaradt a GVOP nyertesek számától, az elnyert támogatások összege meghaladja a között elnyert támogatások éves átlagát. A között mőködı Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében a kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó támogatások összege elérte a 41,7 milliárd forintot. Emellett az egyéb, például az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztését célzó GVOP támogatásokból is sok kis- és középvállalkozás részesült, így az általuk évente elnyert támogatások összege meghaladta a 20 milliárd forintot, és évente két-háromezer KKV részesült támogatásban. A sikeres GVOP pályázatokhoz képest az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kiírt forrás mértéke a felfokozott várakozások miatt bizonyos mértékő csalódást keltett, amelyhez hozzájárult, hogy a 2007 során nagy érdeklıdéssel várt eredményeket csak második felétıl, illetve a nagyobb összegő támogatások esetében csak október végén hirdették ki. Összességében az Új Magyarország Fejlesztési Terv vállalkozások technológiai fejlesztését célzó kiírásaiban 2007-ben 1395 pályázatot támogattak 37,1 milliárd forint összegben, míg 2008-ban eddig 1378 nyertest hirdettek, akik összesen 43,0 milliárd forint támogatást nyertek el. A nyertes pályázatok nagy részét a hazai kis- és középvállalkozások adták be, és az elnyert támogatási összegbıl 2008-ban jelentısen nagyobb összeggel részesültek, mint 2007-ben. A nyertes pályázók száma az elmúlt két évben összesen 2773 volt, akik összesen 80,1 milliárd forintot nyertek el, amelybıl mintegy 2650 volt KKV, akik összesen milliárd forintot nyertek el. A magyar vállalatvezetık fontosnak tartják cégük hírnevét, mégsem készülnek fel a megvédésére. A negatív tapasztalatok ellenére jelentısen alábecsülik az imázsvesztés kockázatát. A magyar vállalatvezetık fontosnak tartják a reputációt, mégsem készülnek a megvédésére derül ki a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadócégnek a Figyelıvel és a Szonda Ipsosszal közösen készített felmérésébıl. A kutatás szerint a 8

9 magyar cégvezetık átlagosan több mint 50 százalékra becsülik a hírnév hozzájárulását a vállalat értékhez. A 2008 ıszén lefolytatott felmérés szerint a hazai cégvezetık szinte egyöntetően nagy hangsúlyt helyeznek a vállalat jó hírnevére az üzleti életben: 96 százalékuk fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja, hogy egy cégnek milyen a reputációja. A kutatás arra is rámutatott, hogy a cégvezetık szerint a vállalatok értékének mintegy 51 százalékát teszi ki a hírnév. Ez az érték valamivel kevesebb, mint a 63 százalékos nemzetközi átlaga, és azt sugallja, hogy a magyar vállalatvezetık némileg alábecsülik a hírnév fontosságát. Dr. Szőcs Ervin, a Weber Shandwick közép- és kelet-európai ügyvezetı igazgatója szerint a nemzetközi trendhez hasonlóan Magyarországon is mind többen ismerik fel a vállalati hírnév stratégiai jelentıségét. A hírnév azt mutatja, hogy egy vállalatot milyen pozitívan vagy negatívan ítél meg üzleti környezete: vásárlói, üzleti partnerei, munkavállalói vagy a média. A jó hírnév magas bevételt, lojális munkavállalókat és magas részvényárfolyamot jelent. A hírnévromlás mindig mással történik A felmérés szerint a magyar vállalatoknak mintegy kétharmada már megtapasztalta hírneve romlását. De érdekes módon eközben csak 29 százalékuk gondolja úgy, hogy vállalata hírnevét veszély fenyegeti az elkövetkezı években. Az erre vonatkozó nemzetközi adat 31 százalék. Dr. Szőcs Ervin szerint míg nemzetközi szinten a hírnévkockázatot (a természeti csapást, politikai kockázatot és humántıke-kockázatot megelızıen) a legjelentısebb üzleti kockázatnak tekintik, a magyar cégvezetık alulértékelik a vállalatot fenyegetı veszélyeket. A felmérésbıl kitőnik, hogy a magyar vállalatvezetık szerint a válság az a rossz, ami valaki mással történik. Hiszen míg a válaszadók közel kétharmada vallotta be, hogy vállalata életében elıfordult már hírnévromlás, mindössze 29 százalék számít hasonló fordulatra a közeljövıben. A válsággal már szembenézni kényszerültek magas száma azonban azt mutatja: senki sem érinthetetlen. Hasonló sajátos optimizmusra vall, hogy a megtépázott imázsú vállalatok szerint egy szők esztendı alatt (11,3 hónap) helyreállítható a hírnévromlás. A Weber Shandwick 2007-ben végzett nemzetközi felmérése szerint ezzel szemben a világ vállalatainak vezetıi Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt mintegy 3,5 évre teszik a hírnév visszaszerzéséhez szükséges idıt. 9