A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, november 29., szerda 116. szám Ára: 495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 198/2000. (XI. 29.) Korm. r. 199/2000. (XI. 29.) Korm. r. 200/2000. (XI. 29.) Korm. r. 201/2000. (XI. 29.) Korm. r. 33/2000. (XI. 29.) BM r. 34/2000. (XI. 29.) BM r. 35/2000. (XI. 29.) EüM r. 167/2000. (XI. 29.) KE h. 168/2000. (XI. 29.) KE h. 169/2000. (XI. 29.) KE h. 170/2000. (XI. 29.) KE h. 171/2000. (XI. 29.) KE h. 1096/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1097/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1098/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1099/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1100/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1101/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1102/2000. (XI. 29.) Korm. h. 32/2000. (XI. 29.) ME h. Személyi rész Az úszólétesítmények lajstromozásáról A Magyar Akkreditációs Bizottság m úködésér ól A fels óoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér ól és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól A megkülönböztet ó és figyelmeztet ó jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A f óvárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér ól szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet módosításáról A gyógyszerek rendelésér ól és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról Miniszter felmentésér ól Miniszter megbízatása megsz únésének megállapításáról Politikai államtitkár felmentésér ól Miniszter kinevezésér ól Miniszter kinevezésér ól A gázközm ú-vagyonnal összefügg ó helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el óleg fizetésér ól szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozat módosításáról A 2001-ben felvehet ó államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról A IV. Magyarország 2000 tanácskozásról és a Nyugati Magyar Tanács létrehozásáról A k óolaj és k óolajtermékek stratégiai készletezésér ól és azok beszerzéséhez kapcsolódó állami kezességvállalásról A minisztériumokban kinevezhet ó helyettes államtitkárok számáról szóló 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozat módosításáról Az november 22-e és május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir ól és a kárenyhítésr ól szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat módosításáról Az ÁPV Rt. új Bels ó Ellen órzési Szabályzatának jóváhagyásáról F óiskolai tanárok felmentésér ól A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának hirdetménye Oldal

2 7230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám I. rész SZEMÉLYI RÉSZ A miniszterelnök el óterjesztésére az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint Magyarország NATO-csatlakozásának következetes támogatásáért, a magyar amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért Zbigniew Brzezinski politológusnak, külpolitikai szakért ónek, a John Hopkins University egyetemi tanárának a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata); a magyar bíróságokkal való kapcsolatok építésében és ápolásában, valamint a magyar bírói utánpótlás továbbképzésében kifejtett tevékenysége elismeréseként dr. Horst Brade-nak, a Graz-i Táblabíróság elnökének, a Magyarország és Horvátország közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és er ósítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként óexcellenciája dr. Zdenko Skrabalo-nak, a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, a magyar kultúra franciaországi terjesztése terén végzett tevékenységéért, m úvészi munkásságáért Lucien Hervé fotóm úvésznek a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata); a magyar irodalom franciaországi megismertetése és népszer úsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Véronique Charaire m úfordítónak, a magyar francia kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Farkas Gábor újságírónak, a magyar német, illetve a magyar badenwürttembergi tudományos és civil kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Norbert Steeger-nek, a Karlsruhei Egyetem Nemzetközi Hivatala vezet ójének, a magyarországi UNICBANK alapítása és m úködtetése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Herbert Stepic-nek, a Raiffeisen Zentralbank Austria AG igazgatótanácsa elnökhelyettesének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata); az igazságügy-miniszter el óterjesztésre a 100 tagú Cigányzenekar megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Balogh Dezs ónek, Buffó Rigó Sándornak, Lendvai Csócsi Józsefnek, Ökrös Oszkárnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata); Suki Andrásnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata); Lakatos Flóriánnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozom. A külügyminiszter el óterjesztésére a Francia Köztársaság Elnöke által Végh Ferenc vezérezredesnek, korábbi vezérkari f ónöknek adományozott FRANCIA BECSÜLETREND TISZTI FOKOZATA;

3 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7231 a japán miniszterelnök által Abrus Jen ó protokollf ónöknek adományozott a FELKEL Ó NAP ÉRDEMREND SUGÁR A ROZETTÁVAL FOKOZATA kitüntetés viselését engedélyezem. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Wernerné Szabó Andreának, a Nyéki Imre Uszoda edz ójének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozata); az ifjúsági és sportminiszter el óterjesztésére a évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked ó eredményéért Becsey János úszónak, A miniszterelnök el óterjesztésére a évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked ó, bajnoki címét meg órz ó eredményéért Vereczkei Zsolt úszónak, a évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked ó eredményéért Sánta Krisztián úszónak, a évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Mentes Éva edz ónek, Paksi Lászlónak, a Bajai Spartacus Vízügyi Sport Club edz ójének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata); a évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked ó eredményükért Majer Gábor úszónak, Pálfi Judit párbajt órvívónak, Pásztory Dóra úszónak, Rácz János úszónak, Szed ó Tibor úszónak, a évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Alföldy Lászlónak, a Paralimpiai Bizottság elnökének, dr. Anatolij Petrovnak, az Apáczai Nevelési Központ úszóedz ójének, a évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Becsey Péternek, az Orvosegyetemi Sport Club úszóedz ójének, Felletár Györgynek, az Újpesti Torna Egylet Selectrade vívóedz ójének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata); a évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked ó eredményükért Kovács Ervin úszónak, Krajnyák Zsuzsa párbajt órvívónak, Orsós Mária atlétának, Ponyori Sándor atlétának, Vincze Gábor cselgáncsozónak, a évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Beliczay Sándornak, a Törekvés Sportegyesület vívóedz ójének, Fóris Erika úszóedz ónek, Hoffer Józsefnek, a tatabányai Bárdos László Gimnázium testnevel ó tanárának, Keser ú Józsefnek, a Budapesti Spartacus vezet óedz ójének, Rákhely Bélának, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola Speciális Szakközépiskola és Diákotthon gyógypedagógusának, Tari Imrének, a Testnevelési Általános Sportiskola úszóedz ójének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozom. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

4 7232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám A Kormány rendeletei A Kormány 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete az úszólétesítmények lajstromozásáról A víziközlekedésr ól szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következ óket rendeli el: ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK 1. (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt lajstromban kell nyilvántartani. Egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani. (2) A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelent ós tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes és jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is. (3) A magyar lajstromban szerepl ó úszólétesítmény jogosult a magyar lobogó viselésére. 2. (1) A lajstrom vezetése, valamint a lajstromozási ügyek intézése a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: lajstromozó hatóság) hatáskörébe tartozik. A lajstromozó hatóság határozata ellen, annak kézbesítését ól számított 30 napon belül a Közlekedési F ófelügyelethez lehet fellebbezni. (2) A lajstromozó hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvényben foglaltak szerint jár el. (3) A lajstromozó hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok hiteles másolatait a bejegyzés iránti kérelemmel, megkeresésekkel, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett más iratokkal együtt, egyéb irataitól elkülönítetten tartja nyilván. (4) A lajstromozási eljárás díjköteles. A lajstromozás díját külön jogszabály állapítja meg. 3. (1) A tengeri és belvízi kishajókat, továbbá a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (2) A révhajót és a révcsónakot a lajstromozó hatóság a kompok lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (3) Folyam-tengeri hajó és hajón szállítható bárka a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy lajstromba jegyezhet ó be. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. (4) Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe jegyezhet ó be. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. 4. (1) A magyar tulajdoni hányadot annál az úszólétesítménynél, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, egy hónapnál nem régebbi cégmásolattal kell igazolni. A cégmásolaton kívül korlátolt felel ósség ú társaságnál a tagjegyzék, részvénytársaságnál a részvénykönyv hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez. (2) A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság megkövetelheti a társasági szerz ódés, illetve az alapító okirat bemutatását is. II. Fejezet A LAJSTROMOZÁS ELVEI A lajstrom nyilvánossága 5. (1) A lajstrom tulajdoni lapjának tartalma a Vkt. 10. (2) bekezdésében foglalt korlátokkal ismerhet ó meg; azt bárki megtekintheti és arról a törvény szerinti korlátokkal feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki: a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

5 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7233 b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megsz únt bejegyzésekre pedig utal, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik a lajstrom szerinti jogosult, illet óleg kötelezett teljes bizonyító erej ú magánokiratba vagy közjegyz ói okiratba foglalt engedélyével ismerhet ó meg a jogosult, illet óleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma. A lajstrom közhitelessége 6. (1) A lajstrom a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot a lajstromba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkez ó bizonyításáig a lajstromba bejegyzett jogról és feljegyzett tényr ól vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az a lajstrom szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén az ellenkez ó bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A jóhiszem ú szerz ó javára a lajstromot az ellenkez ó bizonyításáig az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzett ól eltér. A lajstromozási eljárás során jóhiszem ú jogszerz ónek min ósül az, aki a lajstromban bízva, jóhiszem úen és ellenérték fejében szerez jogot. (4) Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszem ú harmadik személy javára bejegyzett jog, illet óleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó id óponttól számított öt év eltelte után a lajstromból nem törölhet ó. (5) A lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyez óségét vitatja. Kérelemhez kötöttség 7. (1) A jogok és a jogilag jelent ós tények bejegyzésére, illet óleg feljegyzésére irányuló lajstromozási eljárás ha e rendelet másként nem rendelkezik az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a lajstromba csak az a jog, jogilag jelent ós tény jegyezhet ó be, illet óleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illet óleg az arról szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illet óleg egészíthet ó ki. Okirat elve 8. A lajstromban jog és jogilag jelent ós tény bejegyzésére, feljegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Rangsor 9. (1) A lajstromban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát e rendelet vagy nemzetközi szerz ódés eltér ó rendelkezése hiányában a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem beérkezésének id ópontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely el ózetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján a lajstrom tulajdoni lapjára legfeljebb egyévi id ótartamra e rendeletben meghatározott módon feljegyezhet ó. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a ranghely módosítása id ópontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat. III. Fejezet A LASTROMOZÁS RENDSZERE Az úszólétesítmény azonosító adatai 10. (1) A lajstrom az úszólétesítmény következ ó azonosító adatait tartalmazza: a) az úszólétesítmény nevét vagy bet ú- és számjelét; b) a hajózási körzetet; c) az úszólétesítmény korábbi nevét vagy szám- és bet újelét, ha ilyen volt,,ex jelöléssel; d) az úszólétesítmény típusát; e) a hajótest anyagát; f) a f ógép típusát és teljesítményét, kw-ban; g) vízrebocsátás helyét és évét; h) az épít ó nevét és székhelyét (telephelyét); i) a f ógép gyártásának évét és helyét;

6 7234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám j) az úszólétesítmény f óméreteit, méterben; k) a személyzet legkisebb engedélyezett létszámát, tengeri nagyhajó esetén a parancsnok nélkül. (2) A lajstrom tengeri nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ ó azonosító adatokat is tartalmazza: a) a hajó hívójelét és nemzetközi azonosító számát*; b) a hajó bruttó és nettó úrtartalmát, m 3 -ben; c) a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (3) A lajstrom belvízi nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ ó azonosító adatokat is tartalmazza: a) áruszállító hajónál a hordképességet, tonnában; b) vízkiszorítást teljes terhelésnél, m 3 -ben; c) osztályozásra kötelezett hajónál a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (4) A lajstrom kishajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ ó azonosító adatokat is tartalmazza: a) a befogadható személyek számát; b) a vízkiszorítást; c) vitorlás kishajónál a névleges vitorlafelületet, m 2 -ben; d) sorozatgyártású kishajónál és motornál a sorozatszámot. (5) Vitorlás kishajónál a kishajó hajtására használt segédmotort a f ógéppel azonosan kell bejegyezni. (6) A lajstromnak személyhajónál, kompnál és révcsónaknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az utas-befogadóképességet is tartalmazni kell. (7) A lajstromnak úszómunkagépnél az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a teherbírást, illetve a teljesítményt is tartalmazni kell. A jogosultak azonosító adatai 11. (1) Az úszólétesítmények lajstromozása során a magánszemélyek megkülönböztetésére a családi és utónevet (ideértve a leánykori családi és utónevet is), a jogosult anyja nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok) és lakcímét kell használni. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, statisztikai számjellel rendelkez ó szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni. * A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által megállapított azonosító szám. (2) A jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem benyújtásakor köteles a lajstromozó hatóság részére igazolni. A lajstromba feljegyezhet ó tények 12. (1) A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következ ó, jogilag jelent ós tények jegyezhet ók fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem, d) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem, e) bejegyzés iránti kérelem elutasítása, f) az eljárás felfüggesztésének a ténye, g) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, h) a szerz ódésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, i) árverés kit úzése, j) zár alá vétel, zár alá vételt megel óz ó biztosítási intézkedés, k) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történ ó lemondás, l) jelzálogjog ranghelyének el ózetes biztosítása, m) ranghely megváltoztatása. (2) Az (1) bekezdés a) f) pontjaiban említett tények bejegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként f úz ód ó joghatásokat nem érinti. A g) m) pontokban meghatározott tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszem ú harmadik jogszerz óvel szemben nem érvényesítheti. A tulajdoni lap és részei 13. (1) A lajstromban minden úszólétesítményt külön tulajdoni lapon (1. számú melléklet) kell nyilvántartani. A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzékét (2. számú melléklet) a tulajdoni lapok sorszámának és a törlés id ópontjának feltüntetésével a lajstrom els ó része tartalmazza. (2) A tulajdoni lap három részb ól áll: a) I. része az úszólétesítmény azonosító adatait, b) II. része az úszólétesítményhez kapcsolódó tulajdonjogot, üzembentartói jogot, valamint annak jogosultját, c) III. része az úszólétesítményhez kapcsolódó egyéb jogokat, jogilag jelent ós tényeket, illetve azok jogosultját tartalmazza.

7 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7235 (3) Gépi adatfeldolgozású lajstromozás esetén a lajstromozó hatóság az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott adatokat rögzíti. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon 14. (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve el ótt külön sorszámot kell feltüntetni. (2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a 11. (1) bekezdésében meghatározott adatait. (4) A jog vagy tény bejegyzésével, feljegyzésével egyidej úleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés id ópontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követ óen történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni. IV. Fejezet A LAJSTROMBA BEJEGYEZHET Ó JOGOK Tulajdonjog 15. (1) Tulajdonjogot az egész úszólétesítményre, több tulajdonos esetén az úszólétesítmény eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész úszólétesítményre vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogel ód tulajdoni illet óségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész úszólétesítményhez viszonyított hányadát kell feltüntetni. (3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. (4) A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját. Üzembentartói jog 16. (1) Az üzembentartói jogot akkor kell bejegyezni, ha az elválik a tulajdonjogtól. (2) Üzembentartói jogot a tulajdonos (tulajdonostársak) egyetértésével az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni a jogosult javára. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni az üzembentartói jog jogcímét és id ótartamát is. Bérleti jog 17. (1) A jogosult javára a bérleti jogot az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni. (2) Ha a bérleti jogot meghatározott id óre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végs ó id ópontját. Jelzálogjog 18. (1) Az úszólétesítményt terhel ó jelzálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) A jelzálogjog bejegyzésében fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. (3) A követelést összegszer úen, a követelés pénznemében kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha a jelzáloggal biztosított követelés kamatozó, a kamat mértékét is meg kell jelölni a bejegyzésben. (4) A kielégítési jog megnyíltának feltételeit a bejegyzésben fel kell tüntetni, vagy pedig amennyiben az erre vonatkozó okiratot a lajstromozó hatóságnál letétbe helyezték arra a bejegyzésben utalni kell. (5) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböz ó tulajdoni lapokon nyilvántartott úszólétesítményekre kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

8 7236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Önálló zálogjog 19. Önálló zálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet ezzel az elnevezéssel, meghatározott összeg erejéig bejegyezni. A hitelez ót a bejegyzésben fel kell tüntetni. Haszonélvezeti jog 20. (1) Haszonélvezeti jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Szerz ódés alapján a haszonélvezet azzal keletkezik, ha a haszonélvezeti jogot a lajstromba bejegyzik. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog id ótartamát is, illet óleg azt is, ha a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlél ó házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát,,özvegyi jog elnevezéssel kell megjelölni. (4) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidej úleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követ ó sorrendben illeti-e meg. El ó- és visszavásárlási jog 21. (1) El óvásárlási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Visszavásárlási jogot a jogosult által elidegenített tulajdonra (tulajdonrészre) a vev ó tulajdonjogának bejegyzésével egyidej úleg lehet bejegyezni. (3) Ha az el óvásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott id óre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végs ó id ópontját is fel kell tüntetni. Vételi jog 22. (1) Vételi jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelent ós tények bejegyzését. (3) A vételi jog bejegyzését követ óen bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. (4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. (5) Ha a vételi jogot meghatározott id óre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végs ó id ópontját. Végrehajtási jog 23. (1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követ óen további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet a lajstromba bejegyezni, hogy az a végrehajtást kér ó jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. (2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott úszólétesítményre kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell. (3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítend ó követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását). V. Fejezet A LAJSTROMBA FELJEGYEZHET Ó TÉNYEK Felszámolási eljárás, végelszámolás 24. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követ óen további feljegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthet ók.

9 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7237 Tulajdoni korlátozás 25. (1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének id ópontjában fennáll, ezzel egyidej úleg, ha kés óbb keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény a lajstrom adataiból egyébként kit únik. (2) Ha az úszólétesítményre bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kit únik, azt követ óen csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki. Fellebbezés 26. A lajstromozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották. (3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerz ódésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. (4) Az öröklési szerz ódésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerz ód ó javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerz ódéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadra. Árverés 29. (1) Az árverés kit úzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni. (2) Az árverés sikertelenségének tényét a lajstromozó hatóság a bírósági végrehajtó vagy az árverez ó hatóság által megküldött árverési jegyz ókönyv alapján jegyzi fel. (3) Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidej úleg az árverés kit úzésének tényét törölni kell. Bírósági jogorvoslati kérelem 27. Bírósági jogorvoslati kérelemr ól (a bejegyzésr ól, feljegyzésr ól, változásvezetésr ól szóló határozat megváltoztatása iránti kereset), valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként el óterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtásáról szóló feljegyzésben a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illet óleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották. Elidegenítési és terhelési tilalom 28. (1) A szerz ódésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidej úleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára. (2) A szerz ódésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját. Zár alá vétel 30. (1) Zár alá vételt az úszólétesítmény egészére lehet feljegyezni. (2) A zár alá vétel bejegyzése után jogokat jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogok kivételével csak a zár alá vétel feloldását követ óen lehet a lajstromba bejegyezni. Tulajdonjog fenntartással történt eladás 31. (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet ó eszmei hányadára lehet feljegyezni. A bejegyzésben a vev ó adatait is fel kell tüntetni. (2) A feljegyzés hatálya azonos a szerz ódésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával. (3) A tulajdonjog megszerzésekor a vev ó (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

10 7238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Kérelem elutasítása 32. Valamely jog, tény vagy adat bejegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát. Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása 33. (1) Ha a jelzálogjog törlését nem az úszólétesítmény tulajdonosa kéri, err ól a lajstromozó hatóság a törlés el ótt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határid ó kit úzésével értesíti. (2) A tulajdonos a lajstromozó hatóság által meghatározott id ó alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy erre vonatkozó kérelmének az el óterjesztését ól számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határid ó alatt nem terjeszt el ó kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a lajstromozó hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz. Jelzálogjog ranghelyének el ózetes biztosítása 34. (1) A jelzálogjog ranghelyét el ózetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszer úen fel kell tüntetni az el ózetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezd ó és végs ó id ópontját. A hatályosság id ótartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely el ózetes biztosítására irányuló kérelem a lajstromozó hatósághoz érkezett. (2) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határid ó alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az id óközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra. (3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illet óleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a bejegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részér ól tulajdonos kérelmére új határozatot kell részére kiadni. Ez a határozat nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti id ótartamát. (4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határid ó alatt a bejegyzést nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A lajstromozó hatóság a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának id ótartama alatt is törölheti. A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai 35. A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a kés óbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megel óz ó jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról 36. (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott kés óbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. (2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik. (3) A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése el ótt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a kés óbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott. (4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól.

11 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7239 Ranghely megváltoztatása 37. A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges. VI. Fejezet A LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS Az eljárás megindítása 38. (1) Az úszólétesítményhez kapcsolódó jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megsz únésével kapcsolatos eljárás kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból indul. (2) A jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megsz únésével kapcsolatos kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerz ódés (jognyilatkozat) keltét ól számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. Ha a szerz ódés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezést ól, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és a lajstromozási díj megállapításához szükséges egyéb iratokat. (4) A bejegyzést ha jogszabály rendelkezéséb ól vagy a felek megállapodásából más nem következik annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik. A bejegyzést az is kérheti, akinek ez bejegyezett jogát érinti. (5) Bejegyezhet ó jogra vagy feljegyezhet ó tényre vonatkozó joger ós határozata alapján az abban az ügyben eljáró hatóság (bíróság, közjegyz ó, bírósági végrehajtó stb.) megkeresi a lajstromozó hatóságot a bejegyzés iránt. Tulajdonszerzést létrehozó vagy megállapító határozatot a lajstromozó hatóság részére két példányban kell megküldeni. (6) A szerz ód ó felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig visszavonhatják, amíg abban a lajstromozó hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy válna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ó hozzájárulása is szükséges. (7) Ha a bejegyzés iránti kérelemben külföldi szerepel, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. (8) Amennyiben a lajstromozó hatóság ellen órzése során vagy hivatalból tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást vagy a változás bejegyzésére irányuló eljárást az arra jogosult a rendelkezésre álló határid ó alatt nem indította meg, az eljárást hivatalból indítja meg, amelynek során felhívja a mulasztót, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok benyújtására. A hivatalból indult eljárás külön jogszabályban meghatározott költségei a mulasztót terhelik. 39. (1) Az úszólétesítmény adatainak, valamint a lajstromba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) változását az érdekelt a változás bekövetkezését ól számított 30 napon belül köteles a lajstromozó hatóságnak bejelenteni. (2) Nincs szükség külön bejelentésre, ha az (1) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illet óleg a tulajdonjog, a vagyonkezel ói jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok 40. Az úszólétesítmény adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez külön jogszabályban meghatározott üzemképesség engedély is szükséges. Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok 41. (1) Jogok és jogilag jelent ós tények bejegyzésének ha törvény másként nem rendelkezik olyan közokirat, teljes bizonyító erej ú magánokirat vagy ezeknek a hiteles másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képez ó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megsz únését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megenged ó nyilatkozatot a lajstromba bejegyzett, vagy közbens ó szerz óként bejegyezhet ó jogosult részér ól (bejegyzési hozzájárulás). A bejegyzési hozzájárulást a jogosult külön, a bejegyzés alap-

12 7240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám jául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkez ó okiratban is megadhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, illet óleg hatóság határozata is, ha az bejegyezhet ó jogra és tényre vonatkozik. 42. (1) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti lajstromozási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerz ódést ól elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el és azt a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint a lajstromozó hatóságnak bejelentik. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megsz únése a lajstromból kétségtelenül megállapítható. 43. (1) A lajstromozó hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése el ótt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függ ó jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell. (2) Amíg a lajstrom szerint az örökös a tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet bejegyzést teljesíteni. Az okiratok kellékei 44. (1) A belföldön kiállított okiratnak ahhoz, hogy lajstromozási bejegyzés alapjául szolgálhasson tartalmaznia kell: a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és lakcímét, b) a statisztikai számjellel rendelkez ó szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illet óleg cégbírósági bejegyzésének számát, c) az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését (név vagy bet ú- és számjel), d) a bejegyezni kért jog vagy tény pontos megjelölését, e) a jogváltozás jogcímét, f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést enged ó nyilatkozatát, g) a szerz ód ó felek állampolgárságra és állandó lakóhelyre (székhelyre) vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha a szerz ód ó fél külföldi, e min óség feltüntetését. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kit únik bel óle a keltezés helye és ideje, továbbá a) a nyilatkozattev ó az okiratot saját kez úleg írta és aláírta, vagy b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattev ó a nem általa írt okiratot el óttük írta alá, vagy aláírását el óttük saját kez ú aláírásának ismerte el, vagy c) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszer úen aláírták, továbbá e) több lapból álló okirat esetén a szerz ód ó felek, a készít ó és ellenjegyz ó, illet óleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza, f) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, bérleti jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megsz únésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerz ód ó felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készít ó és ellenjegyz ó ügyvéd, illet óleg a közokiratba foglaló közjegyz ó szerz ód ó félként van feltüntetve. (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyz ó személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés id ópontját és az,,ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegz ó lenyomata. (5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megsz únésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthet ó, amelyet a nyilatkozattev ó hitelintézet nevének feltüntetésével szabályszer úen írt alá. 45. Ha az okiratot a nyilatkozattev ó helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra el óírt alakszer úségek szerint kell kiállítani.

13 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az okirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. 47. (1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz ha nemzetközi szerz ódés eltér óen nem rendelkezik csatolni kell annak hiteles magyar nyelv ú fordítását is. (2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi szerz ódés eltér óen nem rendelkezik, vagy eltér ó viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattev ó aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illet óleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem m úködik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képvisel ó állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltér ó nemzetközi szerz ódés fennállását a bejegyzést kér ó félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó. (3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem m úködik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattev ó aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni. 48. (1) A külföldön kiállított magánokiratot ha a kérelmez ónek a hiánypótlásra történ ó felhívást követ óen sem állt módjában azt hitelesíttetni a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügy-miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a körülményekre, amelyeket a kérelemben el óadtak. (2) A külföldön kiállított közokiratot amennyiben kétség merül fel annak tekintetében, hogy alakilag alkalmas-e a bejegyzésre a határozathozatal el ótt ennek megállapítása végett, a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni. (3) A lajstromozó hatósági eljárásban az (1) (2) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó. Bejegyzéshez szükséges igazolások 49. (1) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de lajstromba bejegyezhet ó jogra ügyleti képességgel rendelkez ó szervezeteknek, a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illet óleg konstituáló bejegyzési határozat, illet óleg a képviseleti jogosultságot igazoló, a bejegyz ó/nyilvántartó hatóságnál a bejegyzés alapjául szolgáló okirat (pl. aláírási címpéldány és cégmásolat) eredeti vagy közjegyz ó által hitelesített példányát. Ha ezek valamelyikét a lajstromozó hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejegyzési kérelemben elegend ó erre utalni. (2) A hajózási engedélyhez kötött tevékenységre használt úszólétesítmény tulajdonjogát érint ó és külföldi részvétellel m úköd ó gazdálkodó szervezet által benyújtott bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a magyar tulajdoni hányadot igazoló okiratot. (3) Az úszólétesítmény lajstromba vétele iránti kérelemhez az úszólétesítmény üzemképességi okmányait vagy azok hiteles másolatait csatolni kell. Új építés ú úszólétesítménynél az üzemképesség megállapítását a bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidej úleg kell megkérni. Közbens ó intézkedések 50. (1) Ha a kérelemnek, illet óleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmez ót határid ó megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. (2) Ha a lajstromozó hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmez ót nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthet ó részében fenntartja-e. (3) Nem alkalmas hiánypótlásra az a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, ha ahhoz, hogy a kérelem tartalma bejegyezhet ó legyen a) a benyújtott okirat tartalmát, illet óleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani, b) a szerz ód ó vagy jogosult, illet óleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni (a jogutódlás kivételével), c) a szerz ód ó, jogosult, illet óleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, d) az okirat ellenjegyezésér ól, az aláírás közjegyz ói hitelesítésér ól, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, e) a bejegyzési hozzájárulást kellene utólag pótolni, f) okirat keltezésének helyét vagy az id ópontját kellene feltüntetni.

14 7242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya a lajstromozásnak, c) a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. (5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik, ha azok a lajstromozó hatóság rendelkezésére állnak. 51. (1) El kell utasítani a kérelmet, ha a kérelmez ó felhívás ellenére határid ón belül nem pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhet ó be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmez ót figyelmeztetni kell. (2) Ha a kérelmez ó a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a lajstromozó hatóság a kérelem teljesíthet ó részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmez ót a felhívásban figyelmeztetni kell. (3) Ha a kérelmez ó úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthet ó részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. (4) A kérelem részben vagy egészben történ ó elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra azért kerül sor, mert a kérelem az 50. (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír. hatóság felfüggeszti, ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illet óleg a hitelesít ó vagy ellenjegyz ó személyek valamelyike vitatja. (2) A lajstromozó hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat jogszer úsége, illet óleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. (3) Amennyiben az (1) (2) bekezdésben foglalt bejelentést tev ó személyek a lajstromozó hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határid ó alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a lajstromozó hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében. Széljegyzés 54. (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti lajstromozási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érint ó változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell. A beadványok intézése 52. (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének id ópontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthet ó iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyz ó tanúsítja. Az eljárás felfüggesztése 53. (1) Az úszólétesítményre vonatkozó jogok és jogilag jelent ós tények bejegyzése iránti eljárást a lajstromozó Átlajstromozás 55. (1) Amennyiben az úszólétesítményt korábban külföldi lajstromban már nyilvántartásba vették, a kérelmez ónek igazolnia kell, hogy az úszólétesítményt abból törölték. (2) Az Európai Közösség tagállamainak hajózási hatóságai vagy a tagállamok által erre felhatalmazott hajóosztályozó társaságok által kiállított, nemzetközi egyezményekben el óírt érvényes bizonyítványokkal rendelkez ó tengeri nagyhajók átlajstromozását amennyiben azok jogszabályban megállapított egyéb feltételeknek megfelelnek a lajstromozó hatóság nem tagadhatja meg, és a hajóra az új bizonyítványokat a hajózási hatóság jogszabály kizáró rendelkezése hiányában ugyanolyan feltételekkel állítja ki, mint amilyen feltételekkel a hajó az el óz ó lobogója alatt közlekedett. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem érintve, az átlajstromozási eljárás során a hajózási hatóság a hajót megvizsgálhatja annak tekintetében, hogy a hajó és annak be-

15 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7243 rendezéseinek és felszereléseinek tényleges állapota megfelel-e a bizonyítványokban foglaltaknak. ZÁRÓ VII. Fejezet RENDELKEZÉSEK Ideiglenes lajstromozás 56. A hajózási hatóság a Vkt ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a külföldi részére épített úszólétesítményt is ideiglenesen legfeljebb az úszólétesítmény átadásáig (lobogócseréig) bejegyzi a lajstromba. A bejegyzéskor a hajó tulajdonosaként az épít ót kell megjelölni. 59. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet ó évi I. törvény 3. -ával összhangban a Tanács hajók Közösségen belüli átlajstromozásáról szóló 613/91/EK rendeletével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. A lajstromozás tanúsítása 57. (1) A lajstromozó hatóság a lajstromba történt bejegyzést a) belvízi nagyhajónál, hajóbizonyítványban, b) tengeri nagyhajónál, magyar és angol nyelven kiállított lajstromozási bizonyítványban (3. számú melléklet), c) kishajónál, hajólevélben, d) kompnál, kompbizonyítványban, e) úszómunkagépnél, úszómunkagép-bizonyítványban, f) úszóm únél, úszóm ú-bizonyítványban, g) motoros vízi sporteszköznél, vízi sporteszköz bizonyítványban tanúsítja. (2) Nagyhajónál a lajstromozást tanúsító okiratban utalni kell a hajó lobogóviselési jogára is. 58. (1) Ha a lajstromozást tanúsító okirat elvész, megsemmisül vagy használhatatlanná válik, a tulajdonos kérésére új okiratot kell kiállítani. Ha az úszólétesítmény külföldön tartózkodik, számára a Magyar Köztársaság konzuli tisztvisel óje az új okirat kiállításáig, de legfeljebb hatvan napig érvényes ideiglenes okiratot adhat ki. Tengeri hajóra az ideiglenes okiratot magyar és angol nyelven kell kiállítani. (2) A konzuli tisztvisel ó az általa kiállított ideiglenes okirat másolatát a lajstromozó hatóságnak megküldi. (3) A lajstromozást tanúsító új okirat kiadását követ óen az ideiglenes okiratot a lajstromozó hatóságnak haladéktalanul át kell adni (meg kell küldeni). 60. (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidej úleg hatályát veszti a hajólajstromról szóló 4/1974. (I. 9.) MT rendelet, valamint a módosítására kiadott, egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefügg ó kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. -a. (2) E rendelet 55. -ának (2) és (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ó csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ódést kihirdet ó törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lév ó lajstromozási ügyeket a lajstromozó hatóság az eljárás megindításának id ópontjában hatályos rendelkezések alapján bírálja el. (4) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény lajstromozási okmányát a tulajdonos kérelmére a lajstromozó hatóság legkés óbb június 30-ig külön díj lerovása nélkül e rendeletben meghatározott lajstromozási okmányra cseréli ki. (5) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény tulajdoni lapját a lajstromozó hatóság az els ó változás bejegyzésekor, de legkés óbb június 30-ig állítja ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

16 7244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám 1. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez a) Tengeri nagyhajóknál Tulajdoni lap I. rész Sorszám A hajó neve vagy bet ú- és számjele A hajó típusa A hajó hívójele, nemzetközi azonosítója A hajótest anyaga A hajó osztálya, hajózási körzete és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye hossz A hajó f óméretei*, m szélesség oldalmagasság A hajó úrtartalma, m 3 bruttó nettó száma típusa A f ógépek típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye fedélzeti A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma (parancsnok nélkül) Tisztek géptisztek egyéb fedélzeti szolgálat Legénység gépüzemi szolgálat egyéb * Az életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény szerint. b) Belvízi nagyhajóknál Sorszám A hajó neve vagy bet ú- és számjele A hajó típusa A hajótest anyaga A hajó osztálya, és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz A hajó f óméretei, m legnagyobb szélesség oldalmagasság A hajó hordképessége, t A hajó vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 A hajó utasbefogadó-képessége, f ó száma típusa A f ógépek típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma és összetétele

17 Sorszám A komp neve vagy bet ú- és számjele A komp típusa A hajótest anyaga A komp osztálya, és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz legnagyobb szélesség oldalmagasság A komp hordképessége, t A komp f óméretei, m A komp vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 A hajó utasbefogadó-képessége, f ó száma típusa típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma és összetétele A f ógépek d) Kompoknál * A kedvtelési célú vízijárm úvek tervezésér ól, építésér ól és megfelel óségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet szerint. Sorszám A hajó neve vagy bet ú- és számjele A hajó típusa A hajótest anyaga A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet hajótesten mért hossz hajótesten mért szélesség oldalmagasság A hajó f óméretei, m A hajó vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 Befogadható személyek száma száma típusa típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye Névleges vitorlafelület*, m 2 A f ó-, vagy vitorlás hajókon beépített segédgépek c) Kishajóknál 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7245

18 Sorszám Az úszóm ú neve vagy bet úés számjele Az úszóm ú típusa A hajótest anyaga A hajó osztálya és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz legnagyobb szélesség oldalmagasság Az úszóm ú hordképessége, t Az úszóm ú vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 Az úszóm ú személyi befogadóképessége, f ó száma típusa típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma Az úszóm ú f óméretei, m A kiszolgáló er ógépek f) Úszóm úveknél Sorszám Az úszómunkagép neve vagy bet ú- és számjele Az úszómunkagép típusa A hajótest anyaga Az úszómunkagép osztálya és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít ó neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz legnagyobb szélesség oldalmagasság Az úszómunkagép teherbírása, t Az úszómunkagép f óméretei, m Az úszómunkagép vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 száma típusa típusjele teljesítmény, kw gyártásának éve és helye A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma és összetétele A f ógépek e) Úszómunkagépeknél 7246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám

19 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7247 Tulajdoni lap II. rész Sorszám A tulajdonos, az üzembentartó neve, lakcíme (székhelye) és állampolgársága Tulajdoni hányad, % Jogcím Változás Széljegyzés Tulajdoni lap III. rész Sorszám A jogosult neve és lakcíme (székhelye) A jog, tény megnevezése és jogcíme Változás Széljegyzés 2. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzéke Sorszám A hajó (komp, úszómunkagép, úszóm ú) neve vagy bet ú- és számjele A tulajdoni lap száma A törlés id ópontja

20 7248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám 3. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez A lajstromozási bizonyítvány mintája MAGYAR KÖZTÁRSASÁG REPUBLIC OF HUNGARY szám number Nemzetközi azonosító szám: Hívójel: Call sign: International identification number: LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY CERTIFICATE OF REGISTRY A Központi Közlekedési Felügyelet Budapesten ezennel igazolja, hogy az alább megnevezett hajót -án sorszám alatt a magyar tengeri kereskedelmi hajók számára el óírt lobogó viselésére jogosított hajók lajstromába bejegyezték, és részére a hajózást engedélyezték. The Central Inspection of Transport in Budapest hereby certfies that below named ship has been entered on the under the succesive number in the register of the ships authorized to fly under the flag prescribed for the Hungarian seagoing merchant ships and has obtained the permission to navigate as 1. Lajstromozási kiköt ó: Budapest Port of Registry: 2. A hajó neve vagy bet ú- és számjele: Name or letter and number of ship: 3. A hajó típusa: Type of ship: 4. A hajótest anyaga: Material of hull: 5. A vízrebocsátás helye és éve: Place and year of launching: 6. Az épít ó neve és székhelye: Name and residence of builder: 7. F óméretek, m Hossz: Principal dimensions, m Lenght: Szélesség: Breadth: Oldalmagasság: Depth: 8. Úrtartalom, m 3 Bruttó: Tonnage, m 3 Gross: Nettó: Net: 9. F ógépek Száma: Propulsion engines Number: Típusa: Type: Típusjele: Mark: Teljesítmény, kw: Power, kw: Gyártásának helye és éve: Place of build and year of building: 10. A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma (parancsnok nélkül) Tisztek Legénység Minimum number of staff and crew accorded (master is not included) Staff Crew Fedélzeti tisztek: Fedélzeti szolgálat: Deck officers: Deck department: Géptisztek: Gépüzemi szolgálat: Engineer officers: Engine department: Egyéb: Egyéb: Others: Others:

21 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7249 LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY. szám CERTIFICATE OF REGISTRY No.. Tulajdonos (üzembentartó) Owner (operator) Sorszám Number Neve Name Lakcíme (székhelye) Domicile (residence) Tulajdoni hányad, % Share in property, %

22 7250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY. szám CERTIFICATE OF REGISTRY No.. Miután a nev ú hajó a magyar lobogó viselésére jogosult, felkérjük az államok hatóságait, hogy engedjenek szabad utat a hajónak, személyzetének, utasainak és rakományainak, útjában fel ne tartóztassák és ne akadályozzák e hajót és ne engedjék meg, hogy ez mások részér ól történjék, s ót szükség esetén oltalmazzák és támogassák. Whereas the ship named is authorized to fly the Hungarian flag, all authorities of the states, are requested to allow this ship, her crew, passengers and cargo and not to permit any other persons to interfere with the free passage of this ship, moreover to protect and help her in case of necessity. Budapest, aláírás signature A FENT BEJEGYZETT ADATOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Changes occurred in the above quoted data

23 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7251 A Kormány 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete a Magyar Akkreditációs Bizottság m úködésér ól A Kormány a fels óoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 80. -ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következ óket rendeli el: A Magyar Akkreditációs Bizottság jogállása 1. (1) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) a Kormány által az Ftv ában meghatározott feladatok ellátására létrehozott független szakmai testület. (2) A MAB m úködése felett a törvényességi felügyeletet az Ftv ának (7) bekezdésében foglaltak alapján az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a MAB összetétele, szervezete, m úködése, megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a MAB szervezeti és m úködési szabályzatának, továbbá hogy a MAB az Ftv.-ben biztosított jogkörét az Ftv.-ben és e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja-e. A törvényességi felügyeleti jogkör az Ftv ának (1) (4) bekezdéseiben megállapított feladataira vonatkozó részletes eljárási rend és követelményrendszer megtartására is kiterjed. (3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében határid ó t úzésével felhívja a MAB-ot a jogszabálysértés megszüntetésére. A MAB a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határid ón belül álláspontjáról vagy egyet nem értésér ól a minisztert tájékozatni. (4) A miniszter felügyeleti jogköre csak a (2) bekezdés keretein belül terjed ki a MAB fels óoktatási intézmények tevékenységének min óségét értékel ó megállapításaira. (5) A MAB szervezeti felépítését és m úködési rendjét a tagjainak kétharmados többségi szavazatával jóváhagyott szervezeti és m úködési szabályzata, az akkreditációs tevékenységek eljárási rendjét annak melléklete tartalmazza. A MAB szervezeti és m úködési szabályzatát a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a miniszter hagyja jóvá. A miniszter a szervezeti és m úködési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és m úködési szabályzatot jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a miniszter a benyújtást követ ó 30 napon belül nem nyilatkozik. A MAB szervezeti és m úködési szabályzatát a Magyar Közlönyben, az Oktatási Közlönyben, továbbá az Akkreditációs Értesít ó cím ú id ószaki kiadványban közzé kell tenni. A MAB feladatai 2. (1) A MAB feladata az Ftv a (1) bekezdésének els ó mondata értelmében a fels óoktatásban folyó képzés és tudományos tevékenység min óség hitelesítése és a min ósítés elvégzése. (2) A MAB az Ftv ának (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével a Magyar Köztársaság minden állami és nem állami fels óoktatási intézményét vizsgálhatja és min ósítheti az Ftv. alapján feladatkörébe tartozó kérdésekben. (3) Az Ftv ában részletezett feladatainak ellátása során a MAB az Ftv ának (7) bekezdésében el óírtaknak megfelel óen részletes folyamatleírást és eljárási id ótartamot is tartalmazó eljárási rendet, elvi állásfoglalásokat, valamint akkreditációs követelményrendszert dolgoz ki. A MAB-nak figyelembe kell vennie a felhasználók képesítési követelményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait az akkreditációs követelmények kidolgozása és továbbfejlesztése során. A MAB eljárási rendjét és követelményrendszerét rendszeresen, de legalább háromévenként felülvizsgálja. Az eljárási rend, illetve a követelményrendszer módosítását is nyilvánosságra kell hozni. A követelményeket, illetve annak módosítását az Oktatási Minisztériummal el ózetesen egyeztetve a Magyar Közlönyben, illetve az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. (4) A MAB a (3) bekezdés szerinti eljárási rend és követelményrendszer alapulvételével látja el az Ftv ában részletezett feladatait. Az eljárási rendnek tartalmaznia kell az eljárások lefolytatásának ügytípusonkénti határidejét mely e rendelet 3. és 4. -a szerinti akkreditáció esetében hat hónapnál, egyetemi, f óiskolai tanári pályázat véleményezésénél három hónapnál hoszszabb nem lehet, az eljárás felfüggesztésének feltételeit, az elutasítás következményeit. Az eljárási rendet úgy kell megállapítani, hogy az az eljárások gyorsaságának, egyszer úségének és szakszer úségének szempontjait egyaránt szem el ótt tartsa. (5) A MAB az Ftv ában a MAB tevékenységeként meghatározott feladatokat akkreditációs tevékenység, továbbá a fels óoktatás min óségét érint ó egyéb tevékenység keretében végzi. (6) A MAB akkreditációs tevékenysége során e rendelet a) 3. -ának (1) bekezdése szerint szakok létrehozásakor a képesítési követelmények akkreditációját, b) 3. -ának (2) bekezdése szerint a szakképzések egyetemi vagy f óiskolai szint ú képzésbe történ ó akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációját,

24 7252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám c) ai szerint fels óoktatási intézmények, karok vagy doktori iskolák létesítésekor, valamint az alapképzési szakok indításakor el óakkreditációt, d) 6. -a szerint m úköd ó fels óoktatási intézmények intézményi akkreditációja keretében intézmény-akkreditációt, ehhez kapcsolódóan programakkreditációt, valamint a doktori iskolák akkreditációját látja el. Szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációja 3. (1) A MAB az Ftv a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatkörében a szakok képesítési követelményeinek akkreditációjakor véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a létesíteni kívánt szakra kidolgozott képesítési követelmények olyan tartalmúak és színvonalúak-e, hogy azok alapján a szak létrehozható. Az akkreditációs vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy figyelembe véve a már m úköd ó szakok képesítési követelményeit indokolt-e új szak, vagy beilleszthet ó más, létez ó szak keretei közé szakirányként, vagy szakirányú továbbképzési szak létrehozása indokolt. A MAB a képesítési követelmények alapján állást foglal a szak tudományági, m úvészeti területi besorolásáról. (2) A MAB az Ftv ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzési program létrehozásakor véleményt nyilvánít a 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet szerint a kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmények alapján a szakképzésben elsajátított ismeretek egy részének az egyetemi vagy f óiskolai szint ú alapképzésben kreditértékként való beszámításáról, a befogadó alapképzési szak(ok)ról és a szakképzési program tudományági, m úvészeti területi besorolásáról. El óakkreditációs tevékenység 4. (1) A MAB intézmények el óakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésének a) b) és h) pontjában foglalt feladatkörében. (2) Az Ftv a (2) bekezdésének a) b) pontjában végzett feladatkörében a MAB arról nyilvánít véleményt, hogy a létesítend ó fels óoktatási intézmény, illetve kar megalakulása esetén fennállnak-e, illetve megteremthet ók-e az akkreditáció feltételei. Kar el óakkreditációja keretében a MAB vizsgálja azt is, hogy az intézmény által folytatott, illetve folytatni kívánt képzési és tudományos kutatási tevékenység indokolja-e a kari szervez ódést. (3) Az Ftv a (1) bekezdésének a) pontjában végzett feladatkörében a MAB jóváhagyja a doktori iskolák indítását, és ezzel dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori (PhD) fokozatot, valamint arról, hogy melyik m úvészeti területen folytathat mesterképzést és ítélhet oda mester (DLA) fokozatot. (4) A MAB az Ftv a (2) bekezdésének h) pontjában foglalt feladatkörében el óakkreditáció keretében vizsgálja meg, hogy az intézmény, amely magyarországi m úködésre engedélyt kér, az adott országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan fels óoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet fels óoktatási oklevélnek ismerik-e el, illetve akkreditálták-e. 5. A MAB programok el óakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv a (2) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 11/A. -ának (1) és 84. -ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében. A MAB programok el óakkreditációja keretében: a) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak indítása esetén a szakindítási engedély megadásának min óségi, szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési, illetve szakmai követelményeknek. Ha az indítani kívánt szak még nem létez ó, újonnan létrehozandó szak, akkor a szakindítási el óakkreditációt megel ózi az indítani kívánt szak képesítési követelményeinek a 3. (1) bekezdése szerinti akkreditációja; b) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak székhelyen kívüli képzésében a szakindítási engedély megadásának min óségi szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési követelményeknek; c) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak, szakirányú továbbképzési szak, akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés távoktatási képzésében a szakindítási engedély megadásának min óségi feltételei fennállnak-e, a tanterv, képzési program megfelel-e a képesítési, illetve szakmai és vizsgakövetelményeknek. Véleményt nyilvánít továbbá arról is, hogy a képzés tananyaga, az oktatásban alkalmazott ismeretátadási és tanulási módszerek alapján és a speciális taneszközök birtokában a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthet ók-e. Intézményi akkreditációs tevékenység 6. (1) Az Ftv ának (4) bekezdése alapján lefolytatott intézményi akkreditáció keretében a MAB arról foglal állást, hogy a fels óoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, valamint a képzési programok szakmai és

25 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7253 infrastrukturális színvonala megfelel-e az Ftv aiban a fels óoktatási intézménnyel szemben támasztott követelményeknek és ehhez kapcsolódóan a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek. (2) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett intézmény-akkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy az intézmény, illet óleg az egyes karok személyi, szervezeti és infrastrukturális feltételei alapján az intézményben, illetve az egyes karokon biztosított-e képzési és tudományos kutatási tevékenység folytatása, továbbá az egyetemen a doktori iskolák m úködése. (3) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy biztosítottak-e az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok, az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzések folytatásának azon min óségi garanciái, amelyeket a MAB az akkreditáció feltételéül szab. (4) A MAB az intézményi akkreditációs eljárás során az egyes képzések m úködése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy egyetemen mely tudományterületeken, illetve m úvészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés, valamint a doktori képzés feltételei, illetve f óiskolán mely tudományágakban, m úvészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés feltételei. A fels óoktatás min óségét érint ó egyéb tevékenység 7. (1) A MAB az Ftv ának (1) bekezdése a) pontjában, (2) bekezdése f) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott feladatok alapján a tudományágakat, m úvészeti területeket meghatározó külön jogszabály szerint minden engedélyezett alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak, továbbá akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzési program, valamint doktori iskola tekintetében állást foglal arról, hogy azok a fels óoktatási képzés szempontjából mely tudományterület, mely tudományághoz, m úvészeti területhez sorolhatók be. (2) A MAB az Ftv ának (2) bekezdése f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az intézményi akkreditációs eljárás keretében alakítja ki állásfoglalását. (3) A szakoknak, az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzési programoknak és a doktori iskoláknak az Ftv. 124/E. -a i), l) és m) pontja szerinti besorolását a MAB évente augusztus 31-éig közzéteszi az Oktatási Közlönyben. 8. (1) A MAB az Ftv a (1) bekezdésének b) pontja alapján állást foglal: a) a min ósítés elvégzése és a min óség hitelesítése során felmerül ó, az akkreditációt végz ó szakért ók által feltárt, az oktatás min óségét érint ó kérdésekben; b) arról, hogy a MAB az Ftv. 124/E. -ában fel nem sorolt, de az akkreditáció szempontjából jelent ós fogalmakat milyen tartalommal érvényesíti eljárásaiban; c) olyan kérdésekben, amelyekben a fels óoktatási intézmények a min óségbiztosítási tevékenységük kialakításával kapcsolatban szakvéleményét kérik. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalommeghatározásokra vonatkozó állásfoglalásokat az Oktatási Minisztériummal el ózetesen egyeztetve a MAB elvi állásfoglalásaira vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni. 9. (1) A MAB az Ftv a (1) bekezdésének s) pontjában és a 81. -a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján a miniszter kérésére véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemi, illetve f óiskolai tanári munkakörre pályázó megfelel-e az Ftv ának (4) bekezdésében, illetve a 18. -ának (2) bekezdésében meghatározott szakmai követelményeknek. A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött el óterjesztése alapján kéri a MAB véleményét. (2) A MAB az egyetemi, illetve a f óiskolai tanári kinevezéshez benyújtott pályázatok véleményezését a pályázatok benyújtási határidejét legalább három hónappal megel óz óen nyilvánosságra hozott az Oktatási Minisztériummal el ózetesen egyeztetett szempontrendszer, illetve véleményezési eljárás alapján végzi. (3) A MAB kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalását e rendelet 20. -ában szabályozott módon az Ftv ának (4) bekezdésében, illetve 18. -ának (2) bekezdésében foglaltak vagy az eljárási szabályok be nem tartása miatt lehet megtámadni. 10. (1) A MAB vizsgálhatja a doktori képzés színvonalát és a habilitációs tevékenységet egyetemek, doktori iskolák vagy tudományterületek szerint. Ha a MAB értékel ó szakvéleményében tett javaslatok alapján, az intézménnyel való egyeztetés során megállapított határid óben az intézmény nem változtat kifogásolt gyakorlatán, a MAB korábban hozott akkreditációs döntését felülvizsgálhatja. A MAB az eljárás rendjét a szervezeti és m úködési szabályzatának

26 7254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám mellékletében szabályozza. Döntését az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít óben nyilvánosságra hozza. (2) A MAB (1) bekezdés szerinti tevékenysége nem terjed ki az egyetemek doktori vagy habilitációs ügyekben hozott, vagy az oktatók munkavégzésének min óségét érint ó egyéb személyi döntéseinek megsemmisítésére. Az ilyen bejelentést tev óket a MAB tájékozatja arról, hogy jogorvoslatra a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében van mód. 11. A MAB közrem úködik azon m úvészeti szakok meghatározásában, amelyekre az Ftv ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a hallgatók érettségi bizonyítvány megszerzése el ótt is felvehet ók. Az ennek során kialakított állásfoglalását elvi állásfoglalásként hozza nyilvánosságra. 12. A MAB állásfoglalást hoz azon külföldi m úvészeti elismerésekr ól, amelyek az Ftv ának (8) bekezdése szerint olyan magyar m úvészeti díjjal egyenérték úek, amelyek a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig a habilitációhoz, az egyetemi vagy f óiskolai tanári, illetve egyetemi docensi kinevezéshez szükséges DLA fokozat helyett elfogadhatók. 13. A MAB titkársága útján az Ftv. rendelkezései alapján nyilvános, országos habilitációs és doktori nyilvántartást vezet. A pontos nyilvántartás érdekében a doktori fokozatok odaítélésér ól, illet óleg a habilitációs döntések meghozataláról a MAB-ot az egyetem köteles értesíteni. 14. E rendelet 9. -ában és 13. -ában meghatározott feladatokat illet óen a személyes adatok nyilvántartásával kapcsolatos személyiségi jogok védelmér ól a MAB elnöke gondoskodik a személyes adatok védelmér ól és a közérdek ú adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezései szerint. Az akkreditáció eljárási szabályai 15. (1) Új fels óoktatási intézmény és kar el óakkreditációjára, külföldi fels óoktatási intézmény magyarországi m úködésére, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására, alapképzésben a szak intézményi, illetve székhelyen kívüli indítására, valamint az egyetemi, f óiskolai tanári munkakörökre benyújtott pályázatokat véleményezésre a miniszternek kell benyújtani. A jogszabályi el óírásoknak megfelel ó kérelmeket véleményezésre meg kell küldeni a MAB-nak. (2) Az alapképzési és a szakirányú továbbképzési szak, valamint az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés távoktatási képzésének engedélyezésére és a doktori iskolák m úködésének jóváhagyására irányuló kérelmeket, közvetlenül a MAB elnökének nyújtja be a fels óoktatási intézmény vezet óje. (3) A szakképzés fels ófokú akkreditált iskolai rendszer ú szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációs kérelmet az Országos Szakképzési Jegyzékbe történ ó felvételr ól, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadhatóságáról hozott szakhatósági állásfoglalást követ óen a külön jogszabályban foglaltak szerint a szakképesítésért felel ós miniszter küldi meg a MAB-nak. 16. (1) A 15. (1) bekezdése szerint az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott, a jogszabályi el óírásoknak meg nem felel ó kérelmeket az Oktatási Minisztérium még a véleményezési eljárás megkezdése el ótt visszaküldi a kérelmez ónek. A kérelmeket az Oktatási Minisztérium és a MAB által közösen közzétett formai követelmények szempontjából a MAB vizsgálja, kivéve a kar el óakkreditációjára, valamint a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmeket, amelyeket formai követelmények szempontjából az Oktatási Minisztérium vizsgál. Az észlelt hiányok pótlására a MAB, illetve a kar el óakkredeitációja és a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmek esetében az Oktatási Minisztérium, határid ó t úzésével, szólítja fel a kérelmez ót. A MAB véleményezési eljárása csak a MAB formai követelményeinek mindenben megfelel ó kérelem MAB titkárságára érkezését ól számított id óponttól veszi kezdetét. (2) A miniszter által kért soron kívüli eljárásokat, kivéve az akkreditációs kérelmek elbírálása megkezdésének sorrendjét, a kérelmek beérkezésének sorrendje határozza meg. (3) A MAB a miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az Ftv ának (4) bekezdésében meghatározott vizsgálatot és adja meg az értékelést. Intézmény soron kívüli eljárásra vonatkozó kérelme nem teljesíthet ó. (4) A MAB az akkreditációs kérelmeket a kérelmeknek MAB titkárságára történ ó beérkezését megel óz ó 90 napnál korábban nyilvánosságra hozott eljárási rend és akkreditációs követelményrendszer szerint bírálja el, kivéve, ha

27 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7255 az érintett a beadással egyidej úleg írásban nem kéri az újabb rend szerinti elbírálást. (5) Ha az akkreditálási kérelem beadását követ óen az akkreditálás olyan egyéb alapvet ó jogszabályi feltételei változnak meg, amelyek figyelembevétele nélkül a kérelem nem bírálható el, úgy erre a kérelem e rendelet 15. -ának (1), illetve (2) bekezdése szerinti címzettjének a kérelmez ó figyelmét fel kell hívnia, és megfelel ó, legfeljebb azonban hatvannapos határid ót kell szabni az új feltételekre való felkészülésre és a hiánypótlásra. E nélkül a kérelem elutasításából származó hátrányos következmények a kérelmez óvel szemben nem alkalmazhatók. 17. (1) A szakindítási engedély megadására irányuló el óakkreditáció vagy az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció esetén az akkreditáció határozott id óre is adható, továbbá az akkreditáció feltételhez köthet ó. Feltételhez kötött akkreditáció esetén az akkreditációs eljárást lezáró MAB határozatban meg kell adni az akkreditáció érvényességi idejét, valamint azokat a hiányosságokat, amelyek megadott id ópontig történ ó kiküszöbölése a további akkreditáció feltétele. (2) Határozott id óre szóló akkreditáció esetében az alapképzési szakindítási engedély megadásának, illetve a szak további m úködésének a MAB javaslata alapján el ófeltétel a kérelmez ó intézmény azon szerz ódésének bemutatása a miniszternek, amely tanúsítja, hogy amennyiben az intézmény a végleges akkreditációs feltételeket nem teljesíti, az adott programra felvett hallgatók vizsgáztatását, vagy szükség esetén átvételét és azonos szakon történ ó képzését valamely más fels óoktatási intézmény vállalta. (3) A szakindítási engedély határozott id ótartamra történt megadásának tényét és id ótartamát az engedély megadásának közzétételekor, továbbá az Ftv ának (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Fels óoktatási felvételi tájékoztatóban is fel kell tüntetni. Határozott id ótartamra szóló indítási engedély után a képzés további id ótartamára szóló akkreditáció akkor adható meg, ha az intézmény az el óírt feltételeket a képzés további szakaszaira is igazolja. (4) Ha a szakindítási engedély határozott id ótartamra szól, vagyis nem terjed ki az adott program lefolytatásának teljes id ószakára, úgy a teljes programnak csak az engedély id ótartamával megegyez ó részére kaphat képzési és vizsgáztatási jogosultságot a kérelmez ó fels óoktatási intézmény. Az oklevél-kiadási jogosultság megszerzésének feltétele az adott program folytatásának teljes id ószakára kiadott indítási engedély. (5) Az (1) (4) bekezdésben foglaltakat értelemszer úen alkalmazni kell a doktori iskolák el óakkreditációjakor és intézményi akkreditációjakor is. (6) Az intézmény székhelyén kívül alapképzési szak indítására irányuló kérelem a szakon az intézmény székhelyén folytatott képzés els ó évfolyamának végzését követ óen kérelmezhet ó. (7) A fels óoktatási intézmény a távoktatási képzést csak e rendelet 19. -a szerinti határozat birtokában hirdetheti meg az Ftv. 83. (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Fels óoktatási felvételi tájékoztatóban, illetve a határozat alapján kérheti a minisztert ól az Ftv a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint a képzés közzétételét. Amennyiben a 6. (3) bekezdése szerinti intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció során a MAB azt állapítja meg, hogy a távoktatási képzés nem felel meg az akkreditáció feltételéül szabott követelményeknek, a MAB a korábban hozott határozatát felülvizsgálhatja és újabb határozatát az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít óben nyilvánosságra hozza. 18. (1) Az Ftv ának a (4) bekezdésével kapcsolatos tevékenysége körében a MAB min ósít ó véleményének kialakításához bekéri az intézmény önértékelését, bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat, és megvizsgálja az Ftv ának (3) bekezdésében foglaltak szerinti éves jelentéseket. A vélemény kialakítása során szakért ói látogató bizottságot küld ki, amely a helyszínen tájékozódik. (2) A látogató bizottságok tagjairól legalább 30 nappal a látogatást megel óz óen értesíteni kell az intézményt. Az intézmény vezet óje a tagokkal kapcsolatban 15 napon belül, indoklással ellátott összeférhetetlenségi kifogást tehet a MAB elnökénél. (3) Az intézményi akkreditáció során a látogató bizottság jelentést készít e rendelet 6. -ában meghatározott intézményi akkreditációs tevékenységi körében. (4) A látogató bizottság a jelentés részeként határid ó megjelölésével akkreditációs intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési tervet) készíthet a min óségi feltételek biztosításának további feladataira. (5) A MAB a látogató bizottság jelentése alapján kialakítja intézmény-akkreditációs állásfoglalását. A MAB határozatában a (4) bekezdésre való tekintettel közbüls ó eljárás lefolytatását is el óírhatja. Az akkreditáció megadásának feltételéül szabott követelményeket közölni kell az intézménnyel. (6) Az intézmény akkreditációjára vonatkozó végs ó állásfoglalás meghozatala el ótt a MAB testületi ülése elé kell terjeszteni az intézményvezet ó írásos véleményét is. (7) A MAB akkreditációs állásfoglalásáról minden esetben értesíti a minisztert és az érintett intézményt. Az intézményi akkreditációs állásfoglalásokat a MAB-nak az Ok-

28 7256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám tatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít óben is közzé kell tennie. Az intézménynek joga van arra, hogy az állásfoglalással kapcsolatos saját véleményét ugyanott tegyék közzé, ahol a MAB állásfoglalását. (8) Ha az intézményi akkreditáció vagy a közbüls ó eljárás során a MAB azt állapítja meg, hogy az intézmény határid óre nem teljesítette az intézkedési tervben meghatározott feltételeket, a MAB javaslatot tesz a miniszternek az Ftv. 81. (4) bekezdésének a) b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények érvényesítésére. (4) Ha a MAB új határozatában megváltoztatja a korábbi elutasító döntést, az akkreditációt az els ó, elutasító akkreditációs döntés meghozatalának id ópontjától kezd ód óen kell megadottnak tekinteni. (5) A MAB új, indoklással ellátott határozatát megküldi a miniszternek. (6) Ha a miniszter a MAB határozatától eltér ó döntést hoz, e döntését annak indoklásával együtt hozza nyilvánosságra. Az indoklás minden esetben megjelöli azt az okot, mely a MAB határozatától való eltérést megalapozza. 19. (1) A MAB az Ftv ában, továbbá a 11/A. -ában és a 84. -ának (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása során állásfoglalását határozatba foglalja, amelyben indokolni köteles e rendelet aiban, valamint a 17. -ban meghatározott követelmények szerint. Az indoklásnak minden esetben meg kell jelölnie: a) az adott akkreditációs tevékenységet vagy a fels óoktatás min óségét érint ó egyéb tevékenységet, b) az e rendeletben, továbbá a MAB nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményében meghatározottakat illet óen azt az okot (okokat), amely a MAB állásfoglalását megalapozza, c) szükség szerint a MAB javaslatát, d) e rendelet 15. -ának (1) bekezdése szerint benyújtott kérelmek esetében az Oktatási Minisztériumnak a véleményezési eljárásra vonatkozó megkeresésében megfogalmazott kérdésekre adott választ. (2) A MAB elnöke az (1) bekezdés szerint hozott MAB állásfoglalást megküldi e rendelet 15. -ának (1) (2) bekezdése alapján az oktatási miniszternek, a fels óoktatási intézmény vezet ójének, valamint illetékesség esetén a belügyminiszternek, illetve a honvédelmi miniszternek, a 15. (3) bekezdése szerinti az oktatási miniszternek és a szakképesítésért felel ós miniszternek. 20. (1) A MAB-nak az Ftv a (1) (4) bekezdése alapján hozott állásfoglalásait akkor lehet megtámadni, ha a MAB eljárási szabályt sértett vagy a nyilvánosságra hozott követelményrendszer el óírásait nem érvényesítette. A MAB állásfoglalását csak fels óoktatási intézmény támadhatja meg. (2) A beadványt a miniszternek kell címezni és a MAB elnökéhez kell benyújtani, aki azt az el ózményekre vonatkozó dokumentumokkal együtt, a benyújtástól számított 15 napon belül köteles a miniszternek továbbítani. (3) A miniszter a MAB-ot az eljárás megismétlésére kötelezheti. A miniszteri felhívás esetén a MAB köteles az ügyet érdemben megvizsgálni és új határozatot hozni. A MAB testületi m úködésére és tagjaira vonatkozó rendelkezések 21. (1) A MAB harminc tagból álló testület, amelynek tagjai legalább doktori (mester) fokozattal rendelkeznek. A MAB testületi ülésein a MAB minden tagja szavazati joggal rendelkezik. Sem a szavazati jog, sem a MAB-tagsággal összefügg ó egyéb jogok nem ruházhatók át. (2) A MAB testülete megfelel ó szakmai összetételének biztosítása érdekében a MAB tanácskozási jogú tagokat kérhet fel. 22. (1) A MAB tagjainak megbízása legfeljebb 3 évre szól, mely egy ízben meghosszabbítható. (2) A MAB 15 tagja a fels óoktatási intézmények vezet óinek testületei, 8 tagja a tudományos kutatóintézetek, 7 tagja a felhasználói szféra jelöltje. (3) A fels óoktatási intézmények vezet óinek javaslata alapján a fels óoktatási intézmények oktatói közül a Magyar Rektori Konferencia 9 tagot választ, akik közül egy tag az egyházi fels óoktatási intézmények, egy tag az egyetemeken m úköd ó f óiskolai karok jelöltje. A F óiskolai F óigazgatói Konferencia 5 tagot választ, ezek közül egy tag a magán fels óoktatási intézmények jelöltje. A M úvészeti Egyetemek Rektori Széke egy tagot választ. A fels óoktatási intézmények 15 jelöltjének összetételében az Ftv. 124/E. -ának m) pontjában meghatározott tudományterületek, továbbá az egyetemek és f óiskolák, illetve a 35/1998. (III. 20.) OGY határozat szerinti tervezési-statisztikai régiók arányos képviseletét biztosítani kell. (4) A tudományos kutatóintézetek jelöltjeit az Ftv.-ben meghatározott tudományterületeket figyelembe véve az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa választja meg. (5) A felhasználói szféra jelöltjei közül a külön jogszabállyal létesített kamarák két tagot, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala, a Magyar Innovációs Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet-

29 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7257 sége, valamint a M úszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége egy-egy tagot jelöl. A közoktatás képviseletére a Közoktatáspolitikai Tanács jelöl egy tagot. (6) A jelöl ó testületeknek, szervezeteknek a MAB elnökének felhívására 60 napon belül jelöltet kell állítaniuk. A jelöltállítás további részleteit a MAB szervezeti és m úködési szabályzata tartalmazza. (7) A jelöltek listáit a MAB elnöke felterjeszti a miniszterhez. A jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a jelölést elfogadják és összeférhetetlenségi szabály alá nem esnek. A miniszter a MAB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenség és a választásról készült jegyz ókönyvek megvizsgálása után javaslatot tesz a miniszterelnöknek a tagok megbízására. 23. (1) A MAB-nak, illetve szakbizottságainak tagja nem lehet olyan személy, aki tagja a Fels óoktatási és Tudományos Tanácsnak, az Országos Kredittanácsnak, továbbá aki köztisztvisel ó. A tudományos kutatóintézetek és a felhasználói szféra képvisel ói nem lehetnek a fels óoktatási intézmények közalkalmazottai. A közoktatás képvisel ójének csak pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógus jelölhet ó. E bekezdésnek a MAB tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait a megbízási eljárás során kell érvényesíteni. (2) Az Ftv a (9) bekezdésének megfelel óen a MAB-tagság összeférhetetlen a rektori, a f óiskolai rektori és a f óiskolai f óigazgatói megbízással. Az összeférhetetlenség létrejöttével a MAB tagjának megbízatása megsz únik. (3) A MAB állásfoglalásainak kialakítására vonatkozó döntés meghozatalában, továbbá a szakbizottságok javaslatának meghozatalában szavazati joggal nem vehet részt a MAB azon tagja, aki az adott ügyben érintett intézménnyel munkaviszonyban vagy más anyagi ellenszolgáltatással járó szerz ódéses viszonyban áll, továbbá, akit ól bármely más oknál fogva az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi kifogásokat a MAB elnökénél kell bejelenteni, aki a MAB döntését kéri. 24. Az újonnan megválasztott és megbízott MAB els ó ülését az MAB korábbi elnöke hívja össze a tagok megbízásának kézhezvételét ól számított 15 napon belül. A MAB az els ó, de legkés óbb a második ülésén a 25. (2) bekezdése szerint elnököt választ, aki megbízatásának kézhezvételéig ügyvezet ó elnökként látja el feladatát. Az új MAB elnökét megválasztó ülésen az elnöki feladatokat a MAB korelnöke látja el. 25. (1) A MAB elnökét a MAB titkos szavazással, saját tagjai közül választja. A MAB elnökét választó testületi ülés akkor határozatképes, ha megválasztott tagjainak legalább kétharmada jelen van. A MAB elnökének megbízása a hároméves megbízási id ószakkal azonos id ótartamra szól. Az elnököt a miniszter el óterjesztése alapján, a miniszterelnök bízza meg. (2) A MAB elnökét választó els ó ülésen valamennyi MAB tag több mint felének szavazata szükséges. A elnök megválasztásához többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a tagok több mint felének szavazatát, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az el óz ó fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban már nem vehet részt. Az ily módon legtöbb szavazatot kapott MAB tag elnöknek akkor választható meg, ha a személyét meger ósít ó újabb szavazáson a MAB tagok szavazatának több mint felét megszerezte. Az elnökválasztási eljárásban tartózkodni nem lehet. Eredménytelen választás, illetve meger ósítés esetén 8 napot követ óen, de 15 napon belül újabb választást kell elrendelni. Ezen ülésen elnöknek az választható meg, aki a jelen lév ó tagok szavazatainak több mint felét megszerezte. Többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapta meg a jelen lév ó tagok szavazatának több mint felét, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az el óz ó fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban már nem vehet részt. (3) A MAB elnöke a testület munkájának felel ós vezet óje és irányítója. Képviseli a testületet más testületeknél, intézményeknél és szerveknél. (4) A MAB el ótt folyamatban lév ó ügyekr ól hivatalos felvilágosítást csak a MAB elnöke adhat, és engedélyezheti az iratokba való betekintést, amelyet meg kell tagadnia, ha az sértené az akkreditációs eljárást kezdeményez ó intézmény jogos érdekeit. (5) A MAB elnöke szakért ói feladatok elvégzésére a szakbizottságok tagjait vagy küls ó szakért óket kérhet fel. (6) A MAB elnöke gondoskodik az akkreditáció min óségi követelményrendszerének kidolgoztatásáról, és az Ftv ának (3) bekezdése alapján az e rendelet szerint történ ó, valamint az akkreditáció e rendeletben nem szabályozott eljárási rendjének és menetének nyilvánosságra hozataláról. (7) A MAB elnökének helyettesítési rendjér ól a MAB szervezeti és m úködési szabályzata rendelkezik. (8) Az elnök megbízatása megsz únik, ha e rendelet 26. -ának (1) (2) bekezdése szerinti ok folytán a MAB tagsága megsz únik. A MAB elnökének felmentése a megválasztással azonos rendben akkor kezdeményezhet ó, ha írásos indoklás alapján a felmentést a megválasztott tagok több mint fele támogatja.

30 7258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám 26. (1) A MAB-tagság megsz únik: a) a megbízás id ótartamának elteltével, b) lemondással, c) a tag halálával, d) felmentéssel, e) összeférhetetlenségi ok keletkezésével. (2) Felmentésre tesz javaslatot a MAB, ha valamely tagja fél éven keresztül személyesen nem vesz részt a MAB munkájában. A felmentés a megbízással azonos rendben akkor kezdeményezhet ó, ha a MAB jelenlév ó tagjai azt egyszer ú szótöbbséggel megszavazták. (3) Amennyiben a hároméves megbízás alatt az (1) bekezdés b), c) vagy e) pontja alapján a MAB tagság megsz únik, err ól a MAB elnöke tájékoztatja a minisztert. Új tag megbízására az érintett jelöl ó szervezettel való egyetértésben a MAB elnökének felterjesztésére a miniszter tesz javaslatot. (4) A hároméves megbízási id ószakon belül adott megbízás érvényessége a megbízási id ószak végéig tart. 27. A MAB elnökének, alelnökeinek és tagjainak tiszteletdíja a költségvetésr ól szóló törvényben meghatározott köztisztvisel ói illetményalap nyolcszorosa, négyszerese, illetve kétszerese. 28. (1) A MAB küls ó tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottsági rendszer létrehozásánál követni kell az Ftv. 124/E. -ának m) pontjában meghatározott tudományterületi rendszert. Ett ól a MAB csak a tudományterületi szakbizottságok összevonása esetén térhet el. A MAB szakbizottságainak tagjaira a MAB tagjainak javaslata alapján az elnök tesz javaslatot. A szakbizottságokban a felhasználói szféra képvisel ói és esetenként külföldi személyek is részt vesznek. (2) A szakbizottságok összetételét, m úködését jelölési rendjét a költségvetési keretek között a MAB a szervezeti és m úködési szabályzatában határozza meg. A szakbizottságok összetételét úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a külön kormányrendeletben szabályozott, az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak (m úvészeti területek) fels óoktatási képzést és kutatást tükröz ó rendszerének, és biztosított legyen az egyetemi és a f óiskolai szint ú képzés képviselete. (3) A MAB köteles gondoskodni az akkreditációban részt vev ó szakemberek megfelel ó felkészítésér ól, illetve továbbképzésér ól. A képzésbe a MAB külföldi szakért óket is bevonhat. (4) A küls ó szakért ók, a látogatóbizottság tagjai munkájukért a költségvetési keretek között tiszteletdíjban részesülhetnek. A tiszteletdíjat és a kifizetés feltételeit a szervezeti és m úködési szabályzat rögzíti. 29. (1) A MAB mellett egy (legfeljebb tizenegy tagú) Nemzetközi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: NTT) m úködik. Tagjait, a MAB állásfoglalását kikérve, a MAB elnöke kéri fel a (2) bekezdésben foglalt feladatokra való alkalmasságot szem el ótt tartva. (2) Az NTT feladata els ósorban a MAB m úködési elveinek, eljárási rendjének, akkreditációs követelményeinek és gyakorlatának véleményezése és értékelése, különösen a nemzetközi követelményekkel való összhang szempontjából. (3) Az NTT tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak a MAB munkájáról. Az NTT szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést. A MAB titkársága 30. (1) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság felügyeletét a miniszter látja el. A titkárság teljes jogkörrel rendelkez ó központi költségvetési szerv. (2) A MAB titkárságának vezet ójét, a f ótitkárt nyilvános pályázat alapján a MAB elnökének egyetértésével a miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezet ói megbízást. (3) A MAB f ótitkára az akkreditációs eljárások alapján lefolytatott államigazgatási eljárások el ókészítése során együttm úködik az Oktatási Minisztériummal. Az együttm úködés a kölcsönös adatszolgáltatásra is kiterjed. (4) A titkárság gazdasági igazgatóját a f ótitkár véleményének figyelembevételével a miniszter bízza meg és menti fel. (5) A titkárság alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat a gazdasági igazgató esetében a kinevezés és a felmentés kivételével a MAB f ótitkára; a f ótitkár esetében a kinevezés és felmentés kivételével a MAB elnöke gyakorolja. 31. (1) Az éves költségvetési keret figyelembevételével MAB költségvetésének tervezetét és költségvetési beszá-

31 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7259 molóját a f ótitkár el óterjesztésére a MAB testülete hagyja jóvá. A MAB költségvetésében a MAB titkárságának m úködésére a MAB tagjainak, illetve szakbizottságok tagjainak juttatásaira vonatkozó kereteket elkülönítetten kell kezelni. (2) A MAB költségvetésének terhére kötelezettségvállalási joggal a f ótitkár, ellenjegyzési joggal gazdasági helyettese rendelkezik. Értelmez ó rendelkezések 32. E rendelet alkalmazásában a) akkreditációs eljárás (min óséghitelesítés): a MAB azon eljárása, amelynek során intézményi és programakkreditáció keretében vizsgálja, hogy a fels óoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek; b) akkreditációs követelmények: a MAB által meghatározott és nyilvánosságra hozott min óségi el óírások rendszere; c) akkreditációs min ósítés (akkreditáció): az akkreditációs eljárás (min óséghitelesítés) eredményeként megfogalmazott MAB határozat, amelynek értékelése lehet: akkreditálható (feltétel nélkül, illetve határozott id óre szólóan), vagy nem akkreditálható; d) doktori iskola (mester iskola): egyetemen a MAB jóváhagyásával m úköd ó, az egyetem különböz ó szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészít ó képzés folyik. A doktori iskolában közrem úködhet más fels óoktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. Az egyetemeken tudományáganként (m úvészeti területenként) legfeljebb egy doktori iskola m úködhet. Ez alól kivételt csak a külön jogszabályban meghatározott multidiszciplináris területeken m úköd ó doktori iskolák jelenthetnek; e) el óakkreditációs eljárás: a MAB akkreditációs eljárása a m úködési jogosultság megszerzésére irányuló kérelmek (létesíteni kívánt intézmény, kar, továbbá az indítani kívánt alapképzési szakok) véleményezése valamint a doktori iskolák jóváhagyása során; f) feltétel nélküli akkreditáció: az akkreditációs min ósítés érvényessége az Ftv.-ben meghatározottak szerint rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott, soron következ ó intézményi akkreditációs eljárás lezárásáig szól; g) határozott id óre szóló akkreditáció: az akkreditációs min ósítés érvényessége az akkreditációs min ósítést tartalmazó MAB határozatban megadott id ópontig és feltétellel szól; h) intézmény-akkreditációs eljárás: fels óoktatási intézmény további m úködésének jogosultságát vizsgáló akkreditációs eljárás; i) intézményi akkreditációs eljárás: rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott akkreditációs eljárás, melynek keretében intézmény-akkreditáció és programakkreditáció folyik. Az intézményi akkreditációs eljárás eredménye az intézmény, az intézmény karainak és az intézményben folyó képzések, továbbá egyetemen a doktori iskolák akkreditációs min ósítése; j) közbüls ó eljárás: az intézmény nyolcévenként esedékes akkreditációs eljárásai közé beiktatható akkreditációs részeljárás. Közbüls ó eljárás lefolytatására kerül sor, ha a szakindítási el óakkreditáció vagy programakkreditáció, illetve a doktori iskolák el óakkreditációja, illetve akkreditációja határozott id óre szólt; k) programakkreditációs eljárás: az egyetem, f óiskola korábban megszerzett engedélye alapján m úköd ó képzések (alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés), illetve azok különböz ó képzési formáinak (nappali, esti, levelez ó tagozat, távoktatás, székhelyen kívüli képzés) akkreditációs eljárása. Programakkreditációs eljárás az intézmény akkreditációs eljárása keretében történik; l) szakok el óakkreditációs eljárása: szakok indítási jogosultságának megszerzésére irányuló kérelmek véleményezését szolgáló akkreditációs eljárás, amelynek keretében a MAB vizsgálja: alapképzésben szakindítás engedélyezésére irányuló kérelmeket, alapképzésben a szak székhelyen kívüli képzésének feltételeit, alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzésben a szak, illetve a szakképzés távoktatási formában való indításának feltételeit; m) szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációs eljárása: amelynek keretében a MAB vizsgálja alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására irányuló kérelmeket, akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzés szakmai követelményeinek az egyetemi vagy f óiskolai szint ú alapképzésbe történ ó befogadását. Átmeneti és záró rendelkezések 33. (1) E rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. (2) Az Ftv ának (7) bekezdésében, illetve e rendelet 2. -ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a MAB feladatai ellátásának rendjét, valamint az akkreditációs követelményeket els ó ízben június 30-ig kell közzétenni a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben.

32 7260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (3) A MAB szervezeti és m úködési szabályzatának e rendelet szerint módosítását június 30-ig kell elkészíteni. (4) A MAB tagjainak névsorát a megbízási okmányok aláírását követ óen a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. (5) Az Ftv. 124/E. -ának v) pontja szerinti, január 1-jén már folyó székhelyen kívüli képzések, illetve az Ftv. 124/E. -ának z) pontja szerinti, július 2-án már folyó távoktatási képzések akkreditációját legkés óbb június 30-ig el kell végezni. (6) június 30-át követ óen doktori, illetve mesterképzésre, valamint fokozatadásra kizárólag akkreditált doktori iskola keretében kerülhet sor. (7) A doktori iskolák évi ideiglenes akkreditációja során: a) minimális követelményként, a doktori iskolák létesítésére és m úködésére vonatkozó hatályos elvi állásfoglalást kell alkalmazni, eltekintve azoktól a feladatoktól, amelyek a évi XCVII. törvény tudományterületekre és tudományágakra vonatkozó rendelkezései nyomán hatályukat vesztették; b) a tudományterületek és tudományágak, valamint a m úvészeti ágak vonatkozásában, a évi XCVII. törvény és külön korányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni. (8) E rendelet hatálybalépését követ óen els ó alkalommal a 22. (6) bekezdését figyelembe véve jelöltállítást úgy kell el ókészíteni, hogy az új MAB tagjai január 1-jét ól átvehessék megbízásukat. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg hatályát veszti a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetér ól, m úködésér ól és az akkreditációs eljárás alapvet ó szabályairól szóló 66/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet. 34. E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg a fels óoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történ ó finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 13. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,13. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit január 1-jét ól kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidej úleg hatályát veszti a fels óoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történ ó finanszírozásáról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a fels óoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történ ó finanszírozásról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete a fels óoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér ól és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról A Kormány a fels óoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. -ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a képzési szintek közötti, az intézményen belüli és az intézmények közötti átjárhatóságnak, azaz a hallgatói mobilitás biztosításának érdekében a fels óoktatási tanulmányi pontrendszerr ól (a továbbiakban: kreditrendszer) a következ óket rendeli el: Az intézményi tanulmányi kreditrendszerekre és azok nyilvántartására vonatkozó általános szabályok 1. (1) E rendelet értelmében az állami és az államilag elismert nem állami (egyházi, magán, illetve alapítványi) fels óoktatási intézmények által folytatott akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzésben, alapképzésben és kiegészít ó alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül el óírt minden, tanulmányi munkaid ó-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését fels óoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik. (2) A Kormány az ország fels óoktatási intézményeiben folytatott tanulmányok azonos szempontok alapján történ ó nyilvántartása, az intézményen belüli és intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadság és a különböz ó szint ú szakok egymáshoz illeszkedésének el ósegítése, az elsajátított ismeretek kreditekkel való elismerése érdekében intézményi és országos kreditnyilvántartás létrehozását rendeli el, melyet az e rendelet 10. -ának rendelkezései szerint az Országos Kredittanács Irodája (a továbbiakban: OKTI) vezet. (3) A kreditek azon a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított (összes) hallgatói tanulmányi munkaid ón alapulnak, amely egy átlagos képesség ú hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaid ó a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.

33 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7261 (4) Az országos kreditátviteli (kredittranszfer) rendszerben az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, a továbbiakban: ECTS) elveire tekintettel egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenérték ú. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenérték ú, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kreditnek felel meg (egy trimeszterhez 20 kredit rendelhet ó). (5) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek kreditet, ha a követelmények teljesítésér ól a hallgató sikeresen számot adott, azaz az intézményi szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelt. A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától. 2. (1) A fels óoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban állók más hazai vagy külföldi fels óoktatási intézményben szerzett kreditjeit intézményközi kredit-egyenérték úségi egyezmény, a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy a beszámítást el óíró jogszabály alapján ismerheti el. Két ismeretanyagot egyenérték únek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. Az ismeretanyag egyezésének mértékét az intézmény (kar) erre a célra létrehozott kreditátviteli bizottsága vizsgálja meg. Ez az egyenérték úség az intézmény számára egy adott intézményen belül és az intézmények között is kreditelismerési kötelezettséggel jár. A más intézményben (karon) teljesített helyettesít ó tantárgy annyi kredittel ismerhet ó el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditátviteli bizottság döntése ellen az intézmény rektoránál lehet fellebbezni. (2) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon vagy programon belül csak egy alkalommal adható kredit, de az ily módon elismert tanulmányi teljesítmények más szak(ok)on, illetve program(ok)ban elismerhet ók. (3) Az Ftv ának (2) bekezdésében nevesített képzési szinteken az alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon krediteket, amelyek a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. Doktori képzésben az intézmény doktori szabályzata által elismert tevékenységekre fordított munkaid ó számítható be kreditként. A képesítési követelmények és a kreditrendszer 3. (1) Az Ftv ának rendelkezései alapján a képesítési követelmények e rendelet 1. -ának keretei között és számítási módja szerint határozzák meg, hogy egy adott szakon a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez hány kredit szükséges. A magyar fels óoktatásban végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez e rendelet 1. és 2. -a keretei között a) f óiskolai szint ú végzettség esetén legalább 180, b) egyetemi szint ú végzettség esetén pedig legalább 240 kreditet kell teljesíteni. (2) A képesítési követelményekben kell meghatározni az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számát, a szakdolgozathoz, illetve a diplomamunkához rendelt kreditek számát. (3) Az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzésben végzett tanulmányokból f óiskolai, illetve egyetemi szint ú képzésbe legfeljebb 60 kredit számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor. (4) A 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben megfogalmazott tanári képesítési követelmények teljesítéséhez a szakterületi ismereteken túlmen óen legkevesebb 40 (kétszakos képzésnél 50) kredit megszerzése szükséges. (5) Az egyetemi szint ú kétszakos képzésben a 3. (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó mérték ú megszerzend ó kreditek számáról a képesítési követelményekben kell rendelkezni. (6) A kiegészít ó alapképzésben a f óiskolai szint ú tanulmányok alapján elismert krediteket az egyetemi szint ú végzettség megszerzéséhez szükséges kreditekre kiegészít ó számú kredit megszerzése szükséges. (7) A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kredit megszerzése szükséges. (8) A doktori képzésben szemeszterenként 30 kredit teljesítését kell el óírni. (9) A nem nappali képzési formákban egy adott szakhoz rendelt teljesítend ó kreditek száma megegyezik a megfelel ó nappali szakhoz rendelt kreditek számával. 4. (1) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra el óírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kal meghaladó kreditérték ú tantárgyak közül választhasson. (2) Az intézménynek lehet óséget kell biztosítani arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra el óírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditérték ú tárgyakat vehessen fel. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését kreditet eredményez ó teljesítésük esetén az intézménynek igazolnia kell.

34 7262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (3) A kreditrendszer ú képzésben a hallgató minden félévre a tantervben és az intézményi szabályzatban rögzített feltételekkel egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütem ú el órehaladás esetére az intézmény által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendt ól. (4) Ha a hallgató a képesítési követelményekben el óírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képesítési követelményekben meghatározott képzési id ónél hamarabb megszerzi, részére az Ftv ában az adott képzési szintre el óírt minimális képzési id ó után kiadható az oklevél. (5) Újabb szakon a szakképzettség megszerzése érdekében, a szak képesítési követelményei alapján meghatározott, teljesített és beszámított kreditek után a képzési id ó lerövidíthet ó. F óiskolai szint ú képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy évvel rövidíthet ó le, ha a beszámított kreditek száma legalább 60. Egyetemi szint ú képzés tanulmányi ideje legalább 60 kredit beszámítása esetén legfeljebb egy évvel, 120 kredit beszámítása esetén pedig legfeljebb további egy évvel rövidíthet ó le. (6) Párhuzamosan két szakon végzett tanulmányok esetén egy adott tanulmányi kötelezettség sikeres teljesítése hozzájárulhat mindkét szakon a kreditgy újtéshez. 5. (1) Ha az egyes szakok képesítési követelményei tantervi egységekb ól (a továbbiakban: modul) épülnek fel, meg kell határozni, hogy az egyes modulok a szakképzettség megszerzésén belül hány kreditet képviselnek. (2) Ha az szakmailag indokolt és lehetséges, egyes szakokon belül, valamint egy szakcsoporthoz tartozó szakok között a képzés olyan, a végzettség, illetve szakképzettség megszerzése szempontjából lényeges alapozó modulra vagy modulokra épülhet rá, amelyekb ól több szakképzettséget, illetve végzettséget nyújtó szak irányába történ ó elágazás lehetséges. Az intézményi kreditrendszer létrehozásának szabályai 6. (1) Az e rendeletben foglalt, valamint a képesítési követelményekben meghatározott keretek között az intézmények határozzák meg, hogy az általuk folytatott, végzettséget, illetve szakképzettséget eredményez ó képzések tantervi követelményeinek eredményes teljesítéséhez tantárgyanként (tantárgycsoportonként, modulonként) hány tanórát és kreditet rendelnek. Ez a kreditallokáció a tanterv részét képezi. (2) Az intézményeknek el kell készíteni az intézményt, a képzéseket, a tanterveket, a kreditgy újtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat ismertet ó Intézményi Tájékoztatót. (3) Az Intézményi Tájékoztatóban rögzíteni kell az el ótanulmányi rendet, azaz, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak el ózetes teljesítése szükséges. Egy adott tantárgyhoz legfeljebb 3 másik tantárgy (vagy egy modul) rendelhet ó el ótanulmányi kötelezettségként. Bizonyos tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem legalább egyidej ú felvétele is meghatározható. (4) A kreditrendszer ú képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgál a képzés egy félévére, a képzési id ószak hosszabb részére vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag. Az Intézményi Szabályzatban rögzíteni kell, hogy egyéni tanrend szerint tárgyakat felvev ó hallgatók esetében hogyan értékelik egy félév lezárása után a hallgatók tanulmányi teljesítményét. (5) Az Intézményi Szabályzat meghatározhatja a tanulmányok folytatásához, illetve az oklevél megszerzéséhez szükséges halmozott tanulmányi átlagot. (6) A teljes tanulmányi id óre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának nappali tagozaton a háromszorosát, esti tagozaton az ötszörösét, levelez ó tagozaton a tízszeresét, távoktatásban a húszszorosát. 7. (1) Az intézményi tanács elkészíti a kreditgy újtés intézményi szabályait is magába foglaló kreditrendszer ú tanulmányi és vizsgaszabályzatot, az Intézményi Tájékoztatót, és megküldi az Oktatási Minisztériumnak (a továbbiakban: OM). Az OM ezeket a dokumentumokat véleményezés céljából megküldi az Országos Kredittanácsnak (a továbbiakban: OKT). Ha az OKT megállapítja a dokumentumok e rendelettel vagy a képesítési követelményekkel való összhangjának hiányát, illetve, ha az intézmény az e rendeletben foglalt határid óket nem tartja be, kezdeményezi, hogy az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Ftv a (1) bekezdésének c) pontjában és a 74/A. -ban biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében járjon el. (2) A kreditrendszer ú tanulmányi és vizsgaszabályzatot és az Intézményi Tájékoztatót nyilvántartásba vétel céljából az OM megküldi az OKTI-nak. (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) az intézményi akkreditáció során az intézményi kreditrendszer alapján megszervezett oktatás min óségi feltételeit is értékeli.

35 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7263 (4) Az intézmény minden tanév megkezdése el ótt, július 15-éig köteles tájékoztatni az OKTI-t a kreditrendszerrel kapcsolatos dokumentumaiban bekövetkezett módosításokról. 8. (1) Az intézmény kreditrendszer ú tanulmányi és vizsgaszabályzatának részeként megalkotott kreditszabályzatnak rendelkeznie kell: a) a tanulmányok során bizonyos id ószak (pl. egy év) alatt megszerzend ó minimális kreditek számáról; b) az intézményi kreditek megszerzésének részletes feltételeir ól; c) a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges krediteken felül e rendelet keretei között az intézményben megszerezhet ó kreditek legmagasabb számáról; d) a más képzési szinteken, szakokon, intézményekben megszerzett és összegy újtött krediteknek az intézményben egy adott képzési szinten és szakon történ ó beszámítása feltételeir ól és mértékér ól; e) a tanulmányi id ószakra (félévre) történ ó beiratkozás intézményi feltételeir ól; f) a kreditek gy újtésének intézményi szabályairól; g) arról, hogy a hallgató hány alkalommal vehet fel ismételten egy adott tantárgyat, hány alkalommal ismételheti meg elvégzett tanulmányi munkájának értékeltetését egy tanulmányi id ószakban, tanulmányait milyen feltételekkel folytathatja, illetve legfeljebb hány félévre iratkozhat be tanulmányai során. (2) Az intézményi kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan az intézményben meg kell szervezni: a) a tanóraszámok, valamint a megszerzett kreditek nyilvántartását; b) az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadást; c) a hallgatók tájékoztatásának módját, a tájékoztatás szervezeti rendszerét. (3) Az intézményi kreditrendszer m úködtetésével párhuzamosan az intézményben minden tanulmányi id ószak megkezdése el ótt a hallgatók számára hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhet óvé kell tenni a következ ó információkat: a) a tanév id óbeosztása; b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai; c) az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás; d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök); e) tanszékek és tantárgyak bemutatása; f) megszerezhet ó végzettségek és szakképzettségek listája; g) tanterv; h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, el ófeltételek, oktató, id ótartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit); i) más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók; j) a kreditek egyenérték úségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények. Az intézményi kreditrendszerrel kapcsolatos szabályzatot és dokumentumokat minden év július 15-éig ki kell egészíteni az id óközben bekövetkezett változásokkal, és azokat a hallgatók számára beiratkozáskor hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhet óvé kell tenni. Az országos kredittanácsadás és a kreditnyilvántartás intézményei 9. (1) A miniszter az intézményi kreditrendszerek bevezetésének el ósegítésére, az intézményeknek a kreditrendszer általános elveivel kapcsolatos információátadásra, a szervezett, intézmények felé irányuló tanácsadásra fels óoktatási szakemberekb ól és kutatókból álló, legfeljebb 15 tagú szakért ói tanácsot (OKT) hoz létre. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal vesz részt az OKT munkájában. (2) Az OKT közrem úködik a képesítési követelmények és az országos kreditrendszer összhangba hozatalának el ókészítésében, véleményezi az intézményi tájékoztatókat, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzatok kreditrendszer ú képzéssel kapcsolatos rendelkezéseit, továbbá a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal való együttm úködésben áttekinti és elemzi a hazai és külföldi kreditrendszereket, és ajánlásokat fogalmaz meg a fels óoktatási intézmények és a döntéshozók számára. (3) Az OKT elnökét és tagjait 3 évre a fels óoktatási testületekkel való konzultáció alapján az egyes szakterületek és képzési szintek képviseletének szem el ótt tartásával a miniszter kéri fel, és adja ki részükre a megbízólevelet. Az OKT elnökének és tagjainak megbízatása egy alkalommal újabb 3 évre meghosszabbítható. (4) Az OKT tagság megsz únik: a) a megbízatás lejártával; b) a tag lemondásával; c) a megbízás visszavonásával; d) a tag halálával. (5) A miniszter az OKT elnökének javaslatára visszavonja annak a tagnak a megbízását, aki a tagságából ered ó kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb id ón keresztül neki felróható okból nem tesz eleget.

36 7264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (6) Az OKT m úködésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg. (7) Az OKT tagjainak szakért ói tevékenységükért munkavégzésükkel arányban álló tiszteletdíj jár, melyet az OKTI költségvetésében el kell különíteni. A tiszteletdíjat évente a miniszter állapítja meg. 10. (1) A miniszter az OKT m úködésének segítésére, az intézményi kreditrendszerek dokumentumainak nyilvántartására, az intézményi kreditrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza az OKTI-t. (2) Az OKTI az OKT feladatainak ellátásához szükséges minden rendelkezésére álló információt köteles az OKT rendelkezésére bocsátani. (3) Az OKTI vezet ójét a Fels óoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT), a MAB és a fels óoktatási konferenciák elnökei állásfoglalásának meghallgatása után a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az OKTI vezet óje és munkatársai közalkalmazottak. Az OKTI munkatársaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az OKTI vezet óje gyakorolja. (4) Az OKTI feladatai körében: a) kredit-adatbankot m úködtet, amelyben nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények kreditrendszereinek lényeges dokumentumait; b) folyamatosan kapcsolatot tart az OKT elnökével együttm úködve az intézményekkel, az OM-mel, az FTTvel és a MAB-bal az intézményi kreditrendszerek m úködtetése, összehangolása érdekében; c) az országos kreditrendszer m úködésével kapcsolatos információkat szolgáltat a fels óoktatást irányító, illetve felügyel ó kormányzati szervek, az OM, valamint a fels óoktatási intézmények számára; d) az intézményi kreditrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé, felkérésre szakért ói véleményeket ad. (5) Az OKTI rendelkezésére álló és rendszerezett információk a kormányzati szervek, fels óoktatási testületek, hazai fels óoktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhet ók. (6) Az OKTI szervezeti és m úködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. Meghatározások 11. E rendelet alkalmazásában: a) alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok (els ósorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthet ók; b) ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai fels óoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot; c) egyéni hallgatói tanulmányi munkaid ó: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaid ószakban a tanulásra fordított id ót); d) egyéni tanrend: az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi el óírások lehet óséget adhatnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi id ószakra a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül; e) (összes) hallgatói tanulmányi munkaid ó: átlagos (tehetség ú, felkészültség ú, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges id ó munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt; f) intézmény: az egyetem, illetve a f óiskola, a fels óoktatásról szóló évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsoroltak szerint; g) kredit: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaid óvel arányos relatív mér ószám; nemzetközi konvenciónak megfelel óen 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek; h) kreditgy újtés (kreditakkumuláció): kreditek gy újtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi id ószakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelez óen elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) el óírt számú kreditet el nem éri; i) kreditallokáció: a tantervben szerepl ó tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése; j) modul: a szak tantervének megfelel ó tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illet óen vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épül ók, egymást helyettesít ók; k) tanóra (kontaktóra): a tantervben szerepl ó tanulmányi kötelezettségek oktató közrem úködését igényl ó foglalkozásain való részvétel ideje;

37 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7265 l) tantárgy (tárgy, tanegység, kompetencia-modul): a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthet ók; m) mintatanterv: a tantervben szerepl ó tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az el ótanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (± 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési id ó alatt fejezi be; n) tanulmányi id ószak (félév, harmadév stb.): amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel (a mintatanterv alapján, vagy attól eltér óen, de az el ótanulmányi rendet betartva), és a tanulmányi id ószak befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek. Átmeneti és záró rendelkezések 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet 3. -ának el óírása alapján ki-, illetve átdolgozott, a kreditrendszer ú képzéssel összhangban álló képesítési követelményeket december 31-ig kell közzétenni. (3) Legkés óbb november 1-jéig valamennyi fels óoktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet aiban el óírt szabályzatok, dokumentumok és mellékletek, valamint a kreditrendszer ú tantervek tervezetét, melyeket az OKT véleményez. Ha az OKT észrevételei és a miniszternek az Ftv. 74/A. -a alapján hozott intézkedése, illetve határozata alapján a tervezeteket módosítani kell, az átdolgozott tervezeteket március 31-ig kell véglegesíteni és közzétenni. (4) szeptember 1-jével az alapképzési szakokon (a hitélettel összefügg ó képzések kivételével), a szakirányú továbbképzési szakokon folyó képzést és az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzést valamennyi fels óoktatási intézményben kreditrendszerben kell meghirdetni. A doktori és mesterképzés esetében a kreditrendszer kötelez ó bevezetésének határideje szeptember 1. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg hatályát veszti a fels óoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér ól és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k. miniszterelnök A Kormány 201/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól A Kormány a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indítását határozta el, amelynek m úködtetésér ól az alábbiak szerint rendelkezik: Általános rendelkezések 1. (1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K+ F Programok). (2) A Nemzeti K+F Programok a kutatás, fejlesztés témája szerint a következ ók: a) az életmin óség javítása, b) információs és kommunikációs technológiák, c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások, d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása. 2. A Nemzeti K+F Programok célja: a) olyan átfogó kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek eredményei hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, az életmin óség javításához, min óségi munkahelyek teremtéséhez és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez, b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek meger ósítése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük fokozása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése és a kutatás-fejlesztési szféra fejl ódésének el ósegítése, c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési m úhelyek kapcsolatainak er ósítése, d) a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi együttm úködés ösztönzése, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel el ósegítése. 3. A Nemzeti K+F Programok forrása a mindenkori költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében

38 7266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám jóváhagyott el óirányzat. Az el óirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett el óirányzat felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. (8) A PTE a Program Tanács bevonásával évenként szakmai beszámolót készít. (9) A Program Tanácsok m úködésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja. A programok m úködtetése és irányítása 4. (1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellen órzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki. (2) A Nemzeti K+F Programok m úködésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet bíz meg. A Programirányító Testület elnöke az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, alelnökei az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára és a Gazdasági Minisztérium Regionális Gazdaságfejlesztési helyettes államtitkára. (3) A Programirányító Testület tagjai: a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia f ótitkára, a Gazdasági Minisztérium, a Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kijelölt helyettes államtitkára, az Informatikai Kormánybiztos, valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelked ó képvisel óje. Ugyancsak tagjai a Programirányító Testületnek az egyes programok irányításával, az oktatási miniszter által megbízott Program Tanács Elnökök. (4) A Programirányító Testület feladata a) a pályázati kiírások jóváhagyása, b) a Program Tanácsok javaslatai alapján döntési javaslatot készít a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, c) a programok id ószaki beszámolóinak elfogadása, d) javaslattétel az egyes projektek finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére. (5) A Programirányító Testület stratégiai kérdésekben kikéri a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének véleményét. (6) Az egyes programokban, a Program Tanács Elnök (a továbbiakban: PTE) javaslata alapján Program Tanácso(ka)t kell létrehozni, amelynek tagjait az oktatási miniszter kéri fel. (7) A Program Tanács feladata a) a pályázati kiírások el ókészítése, b) a pályázatok elbírálása, és javaslattétel a Programirányító Testület számára projektek támogatására vagy elutasítására, c) a projektek rendszeres szakmai ellen órzése. A támogatás feltételei 5. (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhet ó el. (2) A pályázati rendszer m úködtetésére vonatkozó részletes szabályozást, a forrásfelhasználás rendjét a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás m úködési rendjér ól szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet el óírásait is érvényesítve, valamint a finanszírozás mértékét és módszereit, a kutatás folyamatos értékelését és módját, a jogkövetkezményeket és a támogatás folytatásának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza. (3) Támogatásban részesülhet minden olyan belföldi székhely ú jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek fels óoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is tanszék, kutatócsoport, intézet stb. amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU 5. Keretprogramjához teljes körben társult országokban bejegyzett szervezetek, azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek. (4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak min ósül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttm úködési megállapodás mintának megfelel ó együttm úködési társulás. A konzorcium bels ó munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvev ók a konzorciumi szerz ódésben határozzák meg. 6. (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következ ó jogcímeken használhatók fel: a) a projekt megvalósításában közvetlenül résztvev ók (kutatók, technikusok, egyéb kisegít ó személyzet) bére és a munkáltatót terhel ó járulékai, b) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, kizárólag kutatási-fejlesztési célra szolgáló m úszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy el óállítási költségei,

39 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7267 c) a projekt megvalósításához szükséges szellemi termékek (iparjogvédelem alá es ó találmányok, szabadalmak, szerz ói jogi védelem alá tartozó m úszaki tervek, dokumentumok és számítógépes programok) vételára, vagy hasznosítási jogának költségei, d) a projekt megvalósításának közvetlen anyagjelleg ú költségei, így különösen a megvalósításhoz közvetlenül felhasznált vásárolt vagy el óállított anyagok, félkész és késztermékek költségei és az igénybe vett közm ú-szolgáltatások díjai, valamint az intézményi szabályzatok szerint a projektre felosztott általános költségek ( fenntartás, m úködtetés, lebonyolítás), e) a projekt megvalósításához kapcsolódó kutatás-fejlesztési megbízások, konzultációk, szakért ói szolgáltatások igénybevételének költségei, f) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, piaci tanulmányok díjai, g) egyéb, a felel ós vezet ó által a kutatás-fejlesztés témaszámra utalványozott költség, nem kutatásnak min ósül ó szolgáltatások (pl. mérések, min ósítések) költsége, h) a kutatás-fejlesztési munkához elengedhetetlen egyéb közvetett költségek (pl. konzorcium esetén a kutatás-fejlesztési, illetve a demonstrációs projekt-költségeken kívül koordinációs költség is elszámolható a konzorcium vezet óje számára), i) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb jogcímek. (2) Az állami finanszírozású projektek körében az általános költségeknek a projektre elszámolható mértékét és arányát ágazati hatáskörben az oktatási miniszter szabályozza. (3) A támogatásból beszerzett eszközök a kincstári vagyon részei, a kezel ói jogokat a támogatott gyakorolja. 7. (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítend ó támogatást lehet elnyerni. (2) A támogatás feltételeir ól, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeir ól az Oktatási Minisztérium és a felhasználó szerz ódésben állapodik meg. A pályázati rendszer ellen órzése, értékelése 8. (1) A Nemzeti K+F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgy úlés Oktatási és Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. (2) A PTE a Program Tanácsok bevonásával évenként beszámolót készít a programok el órehaladásáról a Programirányító Testület számára. A Programirányító Testület javaslatot tehet az oktatási miniszter számára a projekt támogatásának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére. (3) A Nemzeti K+F Programok utólagos értékelése során független küls ó szakért ók vizsgálják meg a szerz ódés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat. (4) A Nemzeti K+F Programok eredményeir ól a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni. A Nemzeti K+F Programok eredményeir ól az Oktatási Minisztérium információs rendszert m úködtet. Átmeneti és záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. (2) A Nemzeti K+F Programok els ó kiírására a évi költségvetési törvény hatálybalépését követ óen kerül sor. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 33/2000. (XI. 29.) BM rendelete a megkülönböztet ó és figyelmeztet ó jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésr ól szóló évi I. törvény 48. -a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: Alapvet ó rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztet ó fényjelzést és a hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztet ó jelzést adó készülék): a gépjárm úre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó

40 7268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám berendezés, illetve a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztet ó jelzést adó készülék: a járm úre felszerelt villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdek ú feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyeget ó veszély elhárítása, nemzetközi szerz ódésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. (1) A gépjárm úre megkülönböztet ó jelzést adó készüléket, valamint a járm úre figyelmeztet ó jelzést adó készüléket a 3. és a 9. (3) bekezdésében foglaltak kivételével csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. -ban felsorolt szervezetek igényelhetnek, azokra a gépjárm úveikre, amelyekkel az 1. c) pontjában foglalt közérdek ú feladatokat ellátják. A megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Ment ószolgálat, a fegyveres er ók és a rendvédelmi szervek sürg ósségi betegellátást végz ó gépjárm úveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes t úzoltóság, a rend órség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárm úveire, c) a rend órség védett személyek szállítására rendszeresített gépjárm úveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárm úvére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárm úveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztet ó fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísér ó, zárt csoportban közleked ó (közrefogott) gépjárm úvekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárm úvekben a megkülönböztet ó fényjelzést adó készülék külön engedély nélkül tárolható. 4. Megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürg ósségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürg ósségi betegellátást végz ó szervek, illetve a bányament ó szolgálatok, b) a közm úvek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végz ó szervek, c) a Határ órség, vám- és pénzügy órség, az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal (APEH) B únügyi Igazgatósága és az ügyészségi nyomozó hivatal, d) a rend órségnek a 3. (1) bekezdés b) c) pontja alá nem tartozó, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a létesítményi t úzoltóság, h) a Magyar Honvédség gépjárm úveire adható. 5. (1) A megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet els ó fokon a 4. -nak a) az a) c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárm úveire a megyei (budapesti) rend ór-f ókapitányság, b) a d) pontjában meghatározott esetben a rend órkapitányságok használatában lév ó járm úvekre a megyei (budapesti) rend ór-f ókapitányság, a megyei (budapesti) rend órf ókapitányság és az Országos R end ór-f ókapitányság (a továbbiakban: ORFK) járm úveire az ORFK Közbiztonsági F óigazgatóság, c) az e) h) pontjaiban meghatározott szervek gépjárm úveire az ORFK Közbiztonsági F óigazgatóság bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban els ó fokon a) a megyei (budapesti) rend ór-f ókapitányság jár el, akkor másodfok az ORFK Közbiztonsági F óigazgatóság, b) az ORFK Közbiztonsági F óigazgatóság jár el, akkor másodfok az országos rend órf ókapitány. (3) A 4. a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez szakterületüknek megfelel óen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati Hivatal, a BM Országos Katasztrófavédelmi F óigazgatóság el ózetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdek ú feladatnak.

41 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7269 A megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. (1) A megkülönböztet ó jelzést adó készülék a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével csak olyan gépjárm úre szerelhet ó fel, amelynek üzemeltet ójét, üzemeltetési célját a gépjárm úvön felirattal, jelzéssel jól látható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezést ól számított három napon belül a megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésével egyidej úleg a feliratot, jelzést a gépjárm úvön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rend órség védett személyeket szállító, kísér ó, biztosító gépjárm úveinél, a 3. (1) bekezdés d) e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárm úveinél, a 4. c) és d) pontjában meghatározott szervek b únüldözési célból üzemeltetett gépjárm úveinél, valamint a 4. e) f) pontjaiban meghatározott szervek használatában lév ó hivatali gépjárm úveinél. A megkülönböztet ó jelzést adó készülék használata 7. (1) A gépjárm úre felszerelt megkülönböztet ó jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban 1 meghatározott rendelkezések megtartásával lehet m úködtetni. (2) A védett személyt szállító gépjárm ú megkülönböztet ó jelzést adó készüléket akkor használhat, ha a a) védett személy biztonsága érdekében annak m úködtetése szükséges, és azt a biztonságáért felel ó személy elrendeli, vagy b) felvezet ó rend órségi gépjárm úvet követve közlekedik. (3) A megkülönböztet ó jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárm úvein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során a jogszabályi feltételek betartása mellett lehet m úködtetni. (4) A megkülönböztet ó jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürg ós betegszállítást végz ó szervek az Országos Ment ószolgálat megyei ment ószervezeteinek központjában, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rend órkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. 1 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet. (5) A megkülönböztet ó jelzést adó készüléket használó gépjárm ú vezet óje a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a menetlevélben vagy annak megfelel ó más okmányban, a m úködtetését megel óz óen ha a késedelem veszéllyel jár, akkor utólag, illetve befejezését követ óen köteles rögzíteni. A szerv vezet óje gondoskodik arról, hogy az okmányok ellen órzése legalább negyedévente megtörténjen. 8. (1) A gépjárm úvet a megkülönböztet ó jelzést adó készülék m úködtetésének id ótartama alatt a 3. (1) bekezdés d) e) pontjában és a 3. (2) bekezdésében meghatározott gépjárm úvek kivételével csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban el óírt egészségügyi 2 és pályaalkalmassági 3 követelményeknek megfelel. (2) A mozgó üzemmódú (mobil), megkülönböztet ó fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges id ótartamra lehet a gépjárm úre felszerelni. A figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. (1) Figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély adható a) a jogszabályban 4 megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járm úvet rendszeresen kísér ó, b) az elromlott járm ú vontatását vagy a közúton elromlott járm ú hibaelhárítását rendszeresen végz ó járm úre, ha a járm ú üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszerelését els ó fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rend órkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rend ór-f ókapitányság engedélyezi. (3) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közm ú építésére, ellen órzésére, fenntartására (javítására), illet óleg tisztítására szolgáló, b) a kommunális szemétszállítást végz ó, c) a jogszabályban 5 el óírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méret ú járm úre. 2 A közúti járm úvezet ók egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet. 3 A közúti járm úvezet ók pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM BM együttes rendelet. 4 A közúti járm úvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának m úszaki feltételeir ól szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. 5 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.

42 7270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (4) A járm úre felszerelt figyelmeztet ó jelzést adó készüléket az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban 6 meghatározott rendelkezések megtartásával lehet m úködtetni. A megkülönböztet ó jelzést adó és a figyelmeztet ó jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 10. (1) A megkülönböztet ó és a figyelmeztet ó jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a járm ú id ószakos vizsgájának érvényességéig; els ó alkalommal, ha az id ószakos vizsga érvényességéb ól egy évnél kevesebb van hátra, akkor az érvényesség lejáratkor esedékes újabb id ószakos vizsgálat során megállapított érvényességi id ópontig adható. (2) A 3. (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárm úvezet óje a megkülönböztet ó jelzést adó készüléknek a 7. (3) bekezdése alapján történ ó használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezés tényét és id ótartamát a járm ú forgalmi engedélyébe és a járm únyilvántartásba is be kell jegyezni. (4) A 3. (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, továbbá a 9. (3) bekezdésében megjelölt járm ú üzemeltet óje a készülékek felszerelését és leszerelését nyolc napon belül köteles a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonos (üzembentartó) lakcíme (székhelye, telephelye) szerint illetékes közlekedésigazgatási hatóságon a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba, illet óleg engedélybe bejegyeztetni. (5) A 3. (1) bekezdés a) b) pontjában felsorolt szervek közül a rend órség által üzemeltetett gépjárm úvek és a c) pontjában megjelölt gépjárm úvek esetében a bejegyzés az üzembentartó hatáskörébe tartozik. 11. A hatósági engedély érvényessége megsz únik, ha a) az engedélyt a hatóság visszavonta, vagy az üzemeltet ót a megkülönböztet ó jelzést adó készülék, illetve a figyelmeztet ó jelzést adó készülék leszerelésére kötelezte, b) a járm ú üzembentartási célja megváltozott, vagy a járm úvet elidegenítették, c) az engedély id óbeni hatálya lejárt, d) a járm úvet a forgalomból kivonták, e) a megkülönböztet ó jelzést adó készülék használatára jogosult járm úvet az el óírt évenkénti id ószakos m úszaki vizsgán nem mutatták be, illetve azon nem felelt meg. Az engedély visszavonása 12. A hatóság a megkülönböztet ó jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a járm ú nem felel meg az engedélyezés jogszabályban meghatározott feltételeinek, vagy ha a visszavonást az engedély birtokosa kéri, b) az engedély birtokosa a külön jogszabályban 7 meghatározott, a megkülönböztet ó jelzést adó készülék vagy a figyelmeztet ó jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, m úszaki el óírásokat megszegi, c) az engedély érvényessége a 11. b) e) pontja szerint megsz únt. A megkülönböztet ó vagy figyelmeztet ó jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 13. (1) Ha a megkülönböztet ó jelzést adó készülék vagy a figyelmeztet ó jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 12. -ban meghatározott feltételek esetén az illetékes rend órkapitányság kötelezi az üzemeltet ót a készülékek leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járm úvek tekintetében az a rend órkapitányság illetékes, ahol a járm ú forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos (üzembentartó) lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet december 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidej úleg a megkülönböztet ó és figyelmeztet ó jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 11/1996. (V. 10.) BM rendelet hatályát veszti. (2) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszerelésére érvényes engedéllyel rendelkezik, köteles az engedélyt december 31-ig az e rendelet szerint hatáskörrel rendelkez ó engedélyez ó szervnek bemutatni. (3) Az engedélyez ó szerv a bemutatástól számított tizenöt napon belül az engedélyt megújítja, illet óleg visszavonja, ha a gépjárm ú az e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. 6 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet. 7 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.

43 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Aki a 14. (2) bekezdésében meghatározott bemutatási kötelezettségének az el óírt határid óre nem tesz eleget, annak az engedélye január 1-jén érvényét veszíti. (2) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(1) Az elektorok gy úlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele, de amennyiben ez a szám kevesebb 14-nél, úgy legalább 14 elektor részt vesz. Az elektorok gy úlését a korelnök nyitja meg. 16. (1) Akinek a rendelet hatálybalépése el ótt a megkülönböztet ó jelzést adó készülék felszereléséhez nem volt szüksége hatósági engedélyre és a rendelet hatálybalépését követ óen a) felszereléséhez hatósági engedély szükséges, jogosult az illetékes hatósághoz december 31-ig engedélyért folyamodni, b) továbbra sincs szüksége hatósági engedélyre, az eddig felszerelt megkülönböztet ó jelzést adó készülékre vonatkozó adatokat köteles az illetékes hatósághoz december 31-ig bejelenteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtása, illetve a bejelentés elmulasztása esetén január 1-jét ól a megkülönböztet ó jelzést adó készülék nem használható. A megkülönböztet ó jelzést adó készüléket ez esetben legkés óbb január 1-jéig le kell szerelni. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter Az egészségügyi miniszter 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelete a gyógyszerek rendelésér ól és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról Az emberi felhasználásra kerül ó gyógyszerekr ól szóló évi XXV. törvény 24. -a (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a gyógyszertárak létesítésér ól és m úködésük egyes szabályairól szóló évi LIV. törvény 42. -a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: A belügyminiszter 34/2000. (XI. 29.) BM rendelete a f óvárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér ól szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet módosításáról A f óvárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér ól szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom: 1. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(1) Az elektorok gy úlése határozatképes, ha azon a megválasztott elektorok fele, de ha ez a szám kevesebb 10-nél, úgy legalább 10 elektor részt vesz. 1. A gyógyszerek rendelésér ól és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet ( a továbbiakban: R.) 2. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,2. Az orvos a 12. -ban foglaltak kivételével csak a Szabványos Vényminták Gy újteményébe [Formulae Normales (a továbbiakban: FoNo)] és a Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett, illetve az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett gyógyszereket és tápszereket (a továbbiakban együtt: gyógyszer) rendelhet. 2. Az R. az alábbi 2/A 2/B. -okkal egészül ki:,,2/a. (1) A 2. -ban meghatározott a) már forgalomban lév ó gyógyszerek aa) teljes körét legalább évente egy alkalommal, ab) termel ói (import beszerz ói) árcsökkentéssel érintett körét naptári negyedévente,

44 7272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám b) újonnan törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket naptári negyedévente az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerekr ól szóló közlemény a közzétételt megel óz ó naptári negyedév els ó hónapjának utolsó munkanapjáig megküldött nyilatkozatok alapján tartalmazza a gyógyszer törzskönyvi számát, megnevezését, kiszerelését, rendelhet óségét, a forgalomba hozatali engedély jogosultja által bejelentett termel ói (import beszerz ói) árát, valamint a gyógyszerek kereskedelmi árrésér ól szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított tájékoztató jelleg ú fogyasztói árát. 2/B. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az e rendelet 6. számú melléklete szerinti,,adatlapon nyilatkozik az Egészségügyi Minisztériumnak a forgalomba hozatali engedély egyidej ú megküldésével. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg az R. a) 3. -a (1) bekezdésének ab) és bb) pontjában a,,gyógytápszerek szövegrész helyébe a,,tápszerek szövegrész lép, valamint b) 1. és 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul, és c) kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletével megállapított 6. számú melléklettel. (3) Az e rendelet hatálybalépését megel óz óen joger óre emelkedett forgalomba hozatali engedély jogosultjának legkés óbb az e rendelet hatálybalépését követ ó 6. hónap els ó napjáig kell az R. 2/B. -a szerint nyilatkoznia. Dr. Gógl Árpád s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelethez 1. Az R. 1. számú melléklete II. Csoport, Csak vényre kiadható gyógyszerek f ócím, 3. Immunbiológiai készítmények alcím alatt a következ ó szövegrészekkel egészül ki: [Megnevezés Kiszerelés]... [+ Meningococcal polysaccharide vaccine A+C 1 adag liofilizált vakcina + 0,5 ml oldószer egyszerhasználatos steril fecskend óben],,+ Meningitec Konjugált Meningococcus C vakcina + Menjugate TM Konjugált Meningococcus C-CRM 197 vakcina 1 0,5 ml 1 0,5 ml 2. Az R. 2. számú melléklete Kizárólag fekv óbeteg-gyógyintézeti esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli felhasználásra engedélyezett gyógyszerek f ócím, az 1. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények alatt az alábbi szövegrésszel egészül ki: [Megnevezés Kiszerelés]... [+ Meronem 1000 mg i. v. inj. 10 poramp],,## Metadon-EP 5 mg tabl. 200 ## Metadon-EP 20 mg tabl. 200

45 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelethez,,6. számú melléklet a 3/1995. (II. 8.) NM rendelethez Adatlap a gyógyszerek rendelésér ól és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet 2/A. szerinti közzétételhez 1. Típus: I. törzskönyvezett gyógyszer: a) allopátiás gyógyszer b) hasonszenvi (homeopátiás) gyógyszer c) immunológiai gyógyszer ba) monokomponens ú d) orvosi gáz bb) komplex e) radiofarmakon f) stabil vérkészítmény II. tápszer 2. a) Megnevezés:... b) Kiszerelés: Hatóanyag neve:... Kiszerelési egységre es ó hatóanyag mennyisége: WHO által meghatározott DDD:... Egy kiszerelési egységben foglalt DDD mennyiség: Gyártó:... Hazai Import Forgalomba hozatali engedély jogosultja:... Forgalmazó: Potencia Monokomponens ú homeopátiás készítmények esetében Típus: D C LM -tól értékhatár -ig értékhatár 7. Hatáser ósség: Nincs # # # 8. ATC csoport: 9. Törzskönyvi szám: Kiadhatóság: a) Vény nélkül kiadható b) Csak vényre kiadható c) Csak fekv óbeteg-intézetben d) Orvosi rendel ó számára e) Szakambulancián Rendelhet óség: Csak szakorvos 11. Ár: Termel ói ár:... Ft Fogyasztói ár:... Ft 12. Lejárati id ó:... (hó) 13. Termékazonosító EAN kód: Dátum:... P. H.... cégszer ú aláírás

46 7274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 167/2000. (XI. 29.) KE határozata miniszter felmentésér ól A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 33. -ának (4) bekezdése, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel ósségér ól szóló évi LXXIX. törvény 14. -a alapján, a miniszterelnök javaslatára Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter megbízatása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 33/B. b) pontja szerinti lemondással november 30-i hatállyal megsz únik. Budapest, november 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Orbán Viktor s. k., miniszterelnök dr. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisztert e tisztségéb ól november 30-i hatállyal felmentem. Budapest, november 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Köztársaság Elnökének 169/2000. (XI. 29.) KE határozata politikai államtitkár felmentésér ól A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel ósségér ól szóló évi LXXIX. törvény 23. -a alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Fónagy Jánost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát e tisztségéb ól más fontos megbízatása miatt november 30-i hatállyal A Köztársaság Elnökének 168/2000. (XI. 29.) KE határozata miniszter megbízatása megsz únésének megállapításáról felmentem. Budapest, november 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel ósségér ól szóló évi LXXIX. törvény 16. -ának (3) bekezdésében foglalt jogkörömben megállapítom, hogy Ellenjegyzem: Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

47 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7275 A Köztársaság Elnökének 170/2000. (XI. 29.) KE határozata miniszter kinevezésér ól A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 33. -ának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Turi-Kovács Bélát környezetvédelmi miniszterré december 1-jei hatállyal kinevezem. Budapest, november 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Köztársaság Elnökének 171/2000. (XI. 29.) KE határozata miniszter kinevezésér ól A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 33. -ának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Fónagy Jánost közlekedési és vízügyi miniszterré december 1-jei hatállyal kinevezem. Budapest, november 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány határozatai A Kormány 1096/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a gázközm ú-vagyonnal összefügg ó helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el óleg fizetésér ól szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a gázközm ú-vagyonnal összefügg ó helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el óleg fizetésér ól szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozatát (a továbbiakban: Korm. hat.) a következ ók szerint módosítja: 1. A Korm. hat. 2/a) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,a) a törvényjavaslat és a Kormány által támogatott módosító indítványok szerint járandóságra jogosult önkormányzatok részére els ósorban a 100 M Ft-ot meg nem haladó összeg ú juttatásokra még a törvényjavaslat elfogadását megel óz óen készpénzben el óleget folyósít, ha az önkormányzat megállapodásban magára nézve kötelez óen elfogadja, hogy 2. A Korm. hat. 2/c) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,c) felkéri a Miniszterelnöki Hivatalt vezet ó minisztert, utasítsa az ÁPV Rt.-t, hogy el ózetesen egy összegben 6 Mrd Ft-ot a Belügyminisztériumnak utaljon át; 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1097/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a 2001-ben felvehet ó államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról 1. A fels óoktatásról szóló többször módosított évi LXXX. törvény 72. -a j) pontjának felhatalmazása alapján a Kormány a 2001-ben felvehet ó államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot az állami és nem állami fels óoktatási intézményekben a katonai és rendészeti fels óoktatást kivéve nappali tagozaton legfeljebb f óben, esti-levelez ó tagozaton legfeljebb 7000 f óben határozza meg, beleértve az egyházi és magán

48 7276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám fels óoktatási intézmények államilag finanszírozott létszámát is. Az összesen f ós felvételi létszámon belül a Kormány az akkreditált iskolai rendszer ú fels ófokú szakképzésre felvehet ók létszámát 4000 f óben, a f óiskolai szint ú képzésre felvehet ók létszámát f óben, az egyetemi szint ú képzésre felvehet ók létszámát f óben határozza meg. 2. A évben fels óoktatási intézményekben tanulók államilag finanszírozott összlétszáma legfeljebb f ó lehet. 3. A Kormány megbízza az oktatási minisztert, hogy a 2002-ben felvehet ó államilag finanszírozott hallgatói összlétszám meghatározását készítse el ó. Felel ós: oktatási miniszter Határid ó: folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1098/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a IV. Magyarország 2000 tanácskozásról és a Nyugati Magyar Tanács létrehozásáról 1. A Kormány a) megállapítja, hogy a szabadon választott parlament megalakulásának 10. évfordulójához kapcsolódóan május án megrendezett IV. Magyarország 2000 tanácskozás sikeresen zárult, és lehet óvé tette az összmagyarságot érint ó számos kérdés alapos megvitatását; b) úgy értékeli, hogy a Magyarország 2000 tanácskozáshoz kapcsolódó szakmai megbeszélések ugyancsak eredményesnek bizonyultak, s a IV. Magyarország 2000 tanácskozás ajánlásaival együtt hozzájárulhatnak a határon túli magyarságot érint ó döntések jobb megalapozásához; c) felkéri a minisztereket és az országos hatáskör ú szervek vezet óit, hogy szakmai információk és konzultációk kérésével a jöv óben is vegyék igénybe a külföldön él ó magyar szakért ók tapasztalatait és szakmai tanácskozásaikra hívják meg óket; Felel ós: miniszterek és országos hatáskör ú szervek vezet ói Határid ó: folyamatos d) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy gondoskodjék a IV. Magyarország 2000 tanácskozáson és a kapcsolódó rendezvényeken elhangzott el óadások és felszólalások dokumentumköteteinek eljuttatásáról a tanácskozások résztvev óihez, a határon túli magyar szervezetekhez, a külképviseletekhez, az illetékes hazai szervekhez és a médiához; Felel ós: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid ó: december 31. e) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a IV. Magyarország 2000 tanácskozás utómunkálatainak során a dokumentumok és a híranyag rendszeres közlésével folyamatosan gondoskodjék a külföldi magyarok tájékoztatásáról, és használja fel erre az Internet nyújtotta lehet óségeket; Felel ós: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid ó: folyamatos f) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a IV. Magyarország 2000 tanácskozás utómunkálatainak keretében, a jöv óbeni kapcsolattartás szorosabbá tétele érdekében gondoskodjék a nyugati magyar diaszpóra közösségei helyzetének és a hazai lakosságnak a nyugati magyarokról alkotott véleményének felmérésér ól. Felel ós: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid ó: december A Kormány a szórvány-magyarsággal kapcsolatos kormányzati feladatok hatékonyabb ellátása céljából, a rendszeres kapcsolattartás érdekében konzultatív fórumként a Magyarország 2000 konferencia-sorozat jogutódjaként létrehozza a Nyugati Magyar Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). A Tanács 20 tagból áll. A Tanács társelnökei, illetve ügyvezet ó alelnökei: a Kormány, valamint a nyugati magyarság egy-egy képvisel óje. F ótitkára a Határon Túli Magyarok Hivatalának általános elnökhelyettese. A Tanács tagjait a miniszterelnök jelöli ki, illetve kéri fel a szórvány-magyarság köréb ól. A Tanács m úködési rendjét az e határozat mellékletét képez ó el óírásokon túl maga állapítja meg. Felel ós: a tagokra történ ó javaslattétel tekintetében: a Külügyminisztérium politikai államtitkára Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid ó: december A Kormány felkéri a külügyminisztert, a pénzügyminisztert és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalában 4 f ó köztisztvisel ói státusz létesítésével teremtse meg a Tanács létrehozásának és folyamatos m úködésének, valamint a nyugati magyarsággal való kormányzati kapcsolattartás szervezeti hátterét; ezen felül biztosítsa a kétévente sorra kerül ó Nyugati Magyar Kongresszus elnevezés ú tanácskozás megrendezésének feltételeit. Felel ós: külügyminiszter pénzügyminiszter Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid ó: december 31., illetve folyamatos

49 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását szolgáló szakért ói bizottságok létrehozásáról szóló 1079/1999. (VII. 7.) Korm. határozat 3. pontjában a,,magyarok Világszövetségét szövegrész helyébe a,,nyugati Magyar Tanácsot szövegrész kerül. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet az 1098/2000. (XI. 29.) Korm. határozathoz A Nyugati Magyar Tanács m úködési szabályzata 1. A Nyugati Magyar Tanács (a továbbiakban: Tanács) elnökei a napirend megjelölésével hívják össze és vezetik a Tanács üléseit. Az elnökök teljes jogkörben helyettesíthetik egymást. 2. A Tanács ülését évente legalább egy alkalommal, egyebekben szükség szerint össze kell hívni. Kötelez ó összehívni az ülést a tagok többségének írásbeli javaslatára. A javaslatoknak tartalmaznia kell a megtárgyalandó napirendet. 3. Az ülés napirendjére a Tanács bármelyik tagja javaslatot tehet. Kötelez ó megtárgyalni azt a napirendi javaslatot, amelyet a Tanács tagjainak többsége javasol. 4. A Tanács ülésén a tagokon kívül az elnökök által meghívott személyek vehetnek részt. 5. Az ülésen elhangzottakról jegyz ókönyvet kell készíteni, amely összefoglalóan tartalmazza az ott megfogalmazott lényeges megállapításokat, javaslatokat és véleményeket. A jegyz ókönyvet a Tanács ügyvezet ó elnökei és a f ótitkár írják alá. 6. A Tanács képvisel ói tárgyalási joggal részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet ülésein. A Kormány 1099/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a k óolaj és k óolajtermékek stratégiai készletezésér ól és azok beszerzéséhez kapcsolódó állami kezességvállalásról 1. a) A Kormány az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 33. -ának (1) bekezdésében és 42. -ában, illetve a Magyar Köztársaság évi költségvetésér ól szóló évi CXXV. törvény 34. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a behozott k óolaj és k óolajtermékek biztonsági készletezésér ól szóló évi IL. törvényben el óírt 90 napos készletszinthez szükséges mintegy 1600 kt k óolaj-egyenértéknek megfelel ó k óolaj és k óolajtermék (benzin, gázolaj, f út óolaj) beszerzését lehet óvé tev ó, a KKKSZ által a korábbi években már felvett hitelek megújításához, illetve új hitelek felvételéhez június 30-ig készfizet ó kezességet vállal. A hitelállomány december 1-jei nettó értéke M Ft. b) A kezesség a hitel bruttó összegének (nettó öszszeg+árfolyamváltozás+kamat) visszafizetésére vonatkozik. c) A kezesség a biztonsági k óolaj- és k óolajtermékkészletezés stratégiai fontosságára tekintettel készfizet ó kezesség. d) A Kormány a Magyar Köztársaság évi költségvetésér ól szóló évi CXXV. törvény 42. -ának (2) bekezdése alapján az inflációs hatások kivédése érdekében a kezességvállalási díjat elengedi. e) Az újonnan felvételre, illetve meghosszabbításra kerül ó hiteleknél a kezességvállalás feltétele az, hogy a K óolaj és K óolajtermék Készletez ó Szövetség legalább 10 hitelintézet hitelajánlatait megversenyeztesse, továbbá annak tudomásulvétele, hogy a tárolási szerz ódéseket és a hitelintézetekkel történ ó szerz ódés megkötése el ótt a kezességvállalás összegének indokoltságát a kezességbeváltás esetén pedig annak jogosságát a Kormány az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény ának (6) bekezdése alapján a Kormányzati Ellen órzési Hivatal útján ellen órzi. Felel ós: pénzügyminiszter Határid ó: azonnal 2. A K óolaj és K óolajtermék Készletez ó Szövetség készleteit az évi IL. törvényben el óírt, 90 napnyi k óolaj és k óolajtermék importnak megfelel ó szintre kell csökkenteni. Felel ós: gazdasági miniszter Határid ó: május A behozott k óolaj és k óolajtermékek biztonsági készletezésér ól szóló törvény módosítására vonatkozóan olyan hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot kell tenni, amely értelmében a K óolaj és K óolajtermék Készletez ó Szövetség készletei 30 napos szintre csökkenthet ók, ugyanakkor a magyar készletezési gyakorlat továbbra is feleljen meg a Nemzetközi Energia Ügynökség és az Európai Unió készletezési követelményeinek. Felel ós: gazdasági miniszter Határid ó: február A Kormány felkéri az Állami Számvev ószék elnökét, hogy tekintse át a készletezés jelenlegi gyakorlatát, különös tekintettel a biztonsági készletezési költségek indokoltságára vonatkozóan. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

50 7278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám A Kormány 1100/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a minisztériumokban kinevezhet ó helyettes államtitkárok számáról szóló 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel ósségér ól szóló évi LXXIX. törvény 33. -ának (2) bekezdése alapján a minisztériumokban kinevezhet ó helyettes államtitkárok számáról szóló, az 1011/1999. (II. 1.) és az 1146/1999. (XII. 30.) Korm. határozattal módosított 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozatot (a továbbiakban: H.) a következ ók szerint módosítja: 1. A H. 1. pontjában foglalt felsorolásban a,,belügyminisztérium 4 szövegrész helyébe a,,belügyminisztérium 5 szövegrész lép. 2. Ez a határozat január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1101/2000. (XI. 29.) Korm. határozata az november 22-e és május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir ól és a kárenyhítésr ól szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány az november 22-e és május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir ól és a kárenyhítésr ól szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat a következ ó 8/A. ponttal egészül ki:,,8/a. elrendeli, hogy az érintett tárcák számoljanak el a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak a 4. pontban biztosított helyreállítás és kárenyhítési feladatokra fordított forrásokkal; a fel nem használt pénzeszközöket a Belügyminisztérium Fejezeti kezelés ú el óirányzat felhasználási keretszámlára november 30-ig utalják vissza. A tárcák által visszautalt maradvány, illetve az önkormányzati elszámolások során visszautaltatott támogatásból 42,45 millió forint az egyházi ingatlanokban keletkezett károk enyhítését szolgálja, az ezt követ óen rendelkezésre álló maradványt a személyi tulajdonban lév ó lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett károk helyreállítására kell fordítani. Felel ós: szociális és családügyi miniszter gazdasági miniszter földm úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter belügyminiszter Határid ó: visszafizetést követ óen azonnal 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozata az ÁPV Rt. új Bels ó Ellen órzési Szabályzatának jóváhagyásáról 1. A Kormány az állam tulajdonában lév ó vállalkozói vagyon értékesítésér ól szóló évi XXXIX. törvény 1. -ának (7) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezel ó Részvénytársaság bels ó ellen órzési szabályzatát jóváhagyja, és e határozat mellékleteként közzéteszi. 2. A Szabályzat e határozat közzétételével lép hatályba, egyidej úleg hatályát veszti az ÁPV Rt. Bels ó Ellen órzési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1084/1995. (IX. 8.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 1057/1997. (V. 28.) Korm. határozat azzal, hogy azok rendelkezéseit a folyamatban lev ó vizsgálatok esetében alkalmazni kell. 3. Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet az 1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozathoz Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel ó Részvénytársaság Bels ó Ellen órzési Szabályzata ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK 1. Cím A szabályzat hatálya 1. Ez a Szabályzat az Állami Privatizációs és Vagyonkezel ó Részvénytársaság (ÁPV Rt.) szervezeti keretein

51 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7279 belüli ellen órzés rendszerének szabályait tartalmazza, különös figyelemmel a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos ellen órzésére, a vagyonkezelés ellen órzésére és az ÁPV Rt. Felügyel ó Bizottsága (FB) irányítása alatt m úköd ó bels ó ellen órzés végzésére, valamint az ÁPV Rt. tranzakciós ellen órzési rendszerére. 2. A Szabályzat személyi hatálya az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed. 3. A Szabályzat tárgyi hatálya egyaránt kiterjed az ÁPV Rt. saját vagyonával, valamint a hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos minden tevékenység ellen órzésére. A hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi ellen órzési hatáskör a Szervezeti és M úködési Szabályzatban foglalt feladatmegosztás szerint az ÁPV Rt. minden illetékes szervezeti egységét megilleti. A tulajdonosi ellen órzés tartalmát a privatizációs törvény, a társasági törvény, vállalati törvény stb. határozzák meg. 4. Az ÁPV Rt. küls ó ellen órzését ellátó szervek és hatóságok ellen órzési tevékenységét az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egysége és dolgozója feladatkörében eljárva segíteni köteles. 2. Cím Az ellen órzés általános céljai és intézményrendszere 5. Az ellen órzés általános célja az ÁPV Rt. tevékenysége szakszer úségének és szabályszer úségének folyamatos vizsgálata és értékelése a törvényes és hatékony m úködés segítése érdekében. Az ellen órzés kiterjed általában a) a vizsgált tevékenységre vonatkozó jogszabályok és a bels ó el óírások megtartására, b) a m úködés bizonylatolási fegyelmére, c) a m úködés szabályozottságára és szervezettségére, d) a tevékenység célszer úségének és gazdaságosságának elemzésére. 6. Az ÁPV Rt. komplex bels ó ellen órzési rendszere magába foglalja: a vezet ók ellen órzési tevékenységét, a tevékenységek folyamatába épített ellen órzést, és a függetlenített bels ó ellen órzést végz ó szervezeti egységek által végzett ellen órzéseket. 7. Az ÁPV Rt. szervezetében a Szervezeti és M úködési Szabályzatnak megfelel óen két ellen órzési munkaszervezet m úködik: az ÁPV Rt. átfogó bels ó ellen órzési feladatait ellátó, az ÁPV Rt. Felügyel ó Bizottságának szakmai irányítása alatt m úköd ó Bels ó Ellen órzési Igazgatóság; a vezet ói ellen órzési feladatok ellátását segít ó, vezérigazgatói irányítás alatt álló Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóság. A két szervezet tevékenységének koordinációja szempontjából a Felügyel ó Bizottság és a vezérigazgató egyeztetett álláspontja az irányadó. II. Fejezet AZ ELLEN ÓRZÉSRE JOGOSULT VEZET ÓK, ELLEN ÓRZÉSI SZERVEK JOGKÖREI, FELADATAI 1. Cím A vezet ói ellen órzés 8. A vezet ói ellen órzés a vezet ók irányító tevékenységének szerves része. Az ÁPV Rt. vezet ói és vezet ó testületeinek tagjai a döntéseik (döntési javaslataik) során kötelesek a) az el óterjesztések megalapozottságát és a javasolt intézkedés helyénvalóságát felülvizsgálni; b) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységet (dolgozót) a feladatuk teljesítésér ól rendszeresen, illetve szükség szerint beszámoltatni; c) a döntést el ókészít ó érdemi munkatársat a folyamatban lév ó ügyekr ól rendszeresen beszámoltatni és ellen- órizni; d) a vezet ói ellen órzés részeként külön munkaszervezet útján ellen órzéseket végeztetni. A tevékenység folyamatába épített ellen órzés 9. Az ÁPV Rt. vezet ói felel ósek a munkafolyamatba épített ellen órzés rendszerének hatékony m úködtetéséért. A munkafolyamatba épített ellen órzés követelményeit a munkaköri leírásokban kell szerepeltetni, és az ellen órzés megvalósításának módszereit a dolgozókkal írásban kell közölni. 10. A munkafolyamatba épített ellen órzés rendszerébe tartozik az ÁPV Rt. Szervezeti és M úködési Szabályzatában döntési joggal felruházott fórumok határozatai el ókészítésének, illetve azok végrehajtásának ellen órzése. 2. Cím Az ÁPV Rt. függetlenített bels ó ellen órzése 11. Az ÁPV Rt. függetlenített bels ó ellen órzési tevékenységét a Bels ó Ellen órzési Igazgatóság végzi, el ósegítve a Felügyel ó Bizottság a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (Gt.) 32. -ának (2), (3) és

52 7280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám (4) bekezdéseiben, a Priv. tv ának (1) bekezdésében írt feladatainak eredményes ellátását, valamint a Priv. tv. 1. -ának (7) bekezdésében meghatározott bels ó ellen órzési rendszer hatékony m úködését. Szakmai irányítása az SZMSZ szerint az ÁPV Rt. Felügyel ó Bizottságának hatáskörébe tartozik. 3. Cím Az ÁPV Rt. függetlenített bels ó ellen órzésének célja, feladatai 12. A függetlenített bels ó ellen órzés célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az alábbiakat: az ÁPV Rt. az évi XXXIX. törvény, valamint a hatályos jogszabályok betartásával m úködik-e, a társaság kialakította-e a m úködéshez szükséges jogszabályoknak megfelel ó bels ó szabályzatokat, eljárási rendeket, a társaság m úködése során eleget tesz-e a bels ó szabályzatok el óírásainak, a társaság bels ó számviteli és információs rendszere alkalmas-e a valós gazdasági események rögzítésére, illetve tükrözésére, a társaság vezetése (Igazgatósága, Ügyvezetése) megfelel ó, korrekt és naprakész információkkal rendelkezik-e döntései alátámasztására, a társaság bels ó ellen órzési rendszere (vezet ói és munkafolyamatba épített) és annak m úködése biztosítja-e a Priv. tv.-ben és e Szabályzatban el óírt rendelkezések érvényesülését. 13. A fenti célok elérése érdekében a függetlenített bels ó ellen órzés feladatai: a bels ó ellen órzésr ól rendelkez ó jogszabályok, alapítói, igazgatósági és felügyel ó bizottsági határozatok alapján ellen órzi az ÁPV Rt. tevékenységét, a jogszabályok és a határozatok végrehajtását, éves, illetve féléves munkaterv készítése, a Felügyel ó Bizottság által jóváhagyott munkaterv végrehajtása, a Felügyel ó Bizottság munkatervéhez kapcsolódó ellen órzési feladatok végrehajtása, a Felügyel ó Bizottság folyamatos információval történ ó ellátása. Ennek keretében szervezi az ÁPV Rt. tevékenységére vonatkozó bels ó és küls ó információkat tartalmazó jelentések, tájékoztatók rendelkezésre bocsátását, a bels ó ellen órzéssel összefügg ó koordinációs és adminisztratív feladatok ellátása, kapcsolat tartása a küls ó ellen órz ó szervekkel, továbbá az ÁPV Rt. könyvvizsgálójával. 4. Cím A Bels ó Ellen órzési Igazgatóság jogköre és kötelezettsége 14. Jogköre A munkatervek összeállításához, valamint a folyamatos tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez jogosult az Igazgatóság, az Ügyvezetés, illetve egyéb döntési fórumok elé vitt el óterjesztéseket, döntéseket folyamatosan megismerni. A jóváhagyott munkaterv, továbbá felügyel ó bizottsági határozat alapján a saját vagyonnal kapcsolatos tevékenységgel, valamint a hozzárendelt vagyon privatizációjával, kezelésével vagy hasznosításával kapcsolatban vizsgálatokat végez. Ennek keretében helyszíni ellen órzést folytathat, az ÁPV Rt. munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveibe, dokumentumaiba, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, illetve szakért óvel megvizsgáltathatja. Jogkörébe tartozik továbbá: vizsgálatai elvégzéséhez szükséges megbeszéléseket, egyeztetéseket stb. megszervezni és lefolytatni, a vizsgálat alá vont kérdésekkel kapcsolatos de nem a vizsgálathoz szorosan köt ód ó megbeszéléseken el ózetes vezérigazgatói engedély alapján részt venni, az ellen órzött egységek vezet óit ól az átadott dokumentumokra vonatkozóan teljességi nyilatkozatokat kérni, a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket utóvizsgálat során megvizsgálni, áttekinteni és véleményezni a társaság bels ó szabályzatait, utasítási és eljárási rendjét. 15. Kötelezettsége A vizsgálatok során tudomására jutott államtitkok, szolgálati titkok, üzleti titok, valamint személyiségi jogot érint ó információk meg órzése. A vizsgálatok megkezdésér ól a vizsgált szervezeti egység vezet ójét kell ó id óben értesíteni, hogy az illet ó egység felkészülési kötelezettségének eleget tehessen. A jóváhagyott munkatervben szerepl ó, valamint felügyel ó bizottsági határozat alapján, ellen órzések elvégzése, a megállapítás alapjául szolgáló adatok és iratok tartalmának, valódiságának ellen órzése, a feltárt tények valóságnak megfelel ó rögzítése. 5. Cím A Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóság jogköre, feladatai 16. A Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóság (KEI) az ügyvezetés vezet ói ellen órzésének munkaszervezete.

53 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A KEI feladatkörét az ÁPV Rt. más szervezeti egységeit ól függetlenül, a vezérigazgató közvetlen irányításával látja el. A vezérigazgató a KEI ügyvezet ó igazgatóját, illetve ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettesét vizsgálat elvégzésére utasítja. Az ÁPV Rt. szervezeti egységei a feladatkörükbe tartozó ügyekben a vezérigazgatónál kezdeményezhetik a KEI általi vizsgálat lefolytatását. Feladatait az ÁPV Rt. Igazgatósága és a vezérigazgató döntései alapján végzi az alábbiak szerint: a) vizsgálja a jogszabályok és más általános érvény ú rendelkezések, a bels ó szabályzatok és utasítások megtartását, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a gazdálkodás szabályszer úségét; b) e Szabályzatban foglaltak szerint ellen órzi és értékeli a vizsgált tevékenység ellátásának szervezettségét és célszer úségét; c) komplex, eseti, téma-, cél- és utóellen órzést folytat; d) ellen órzi az Igazgatóság és az Ügyvezetés határozatainak végrehajtását; f) az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezeteknél rendszeresen ellen órzést végez a vezérigazgató felhatalmazása alapján; továbbá: g) vizsgálja a beérkez ó panaszokat és közérdek ú bejelentéseket; h) végzi az ellen órzés el ókészítésével, lefolytatásával, a jelentés elkészítésével a szükséges intézkedési javaslatok kidolgozásával, a felel ósség megállapításával, az ellen órzés lezárásával, az ellen órzések nyilvántartásával kapcsolatos teend óket; i) ellátja az Igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó koordinációs és adminisztratív feladatokat; k) ellátja mindazokat az ellen órzési feladatokat, amelyekkel az ÁPV Rt. vezérigazgatója megbízza. 6. Cím Egységes eljárási szabályok 18. Az ellen órzési munkaszervezetek ügyvezet ó igazgatója, illetve ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgatóhelyettese gondoskodik minden ellen órzés esetében az ellen órzés szakszer ú és e Szabályzat szerinti lebonyolításáról. Ha az ellen órzés során küls ó szakért ók bevonására kerül sor, el ókészíti a megbízási szerz ódést. 19. A vizsgálatok el ókészítése A konkrét ellen órzés célja, programja a vizsgálat el ókészítésének szakaszában kerül kialakításra. Az el ókészítés során a tájékozódás és elemzés eszközeivel kell kijelölni a f óbb vizsgálandó területeket, be kell kérni a meglév ó dokumentumokat, iratokat, nyilatkozatokat. Küls ó szakért ó igénybevétele esetén az érvényben lév ó bels ó szabályzatok figyelembevételével el kell készíteni a megbízási szerz ódést, melyben részletezni kell a szakért ó feladatait. 20. A vizsgálatok lefolytatása A vizsgálatokat alapvet óen okmányok, bizonylatok alapján kell lefolytatni, melyek tartalmának valódiságát ellen órizni szükséges. 21. Az ellen órzés feltételeinek biztosításáról az ellen órzött szerv vezet óje (beosztottja) köteles gondoskodni, igény esetén teljességi nyilatkozatot adni. 22. Az ellen órzést végz ó munkaszervezet ügyvezet ó igazgatója, ügyvezet ó igazgató-helyettese, illetve az arra felhatalmazott munkatársa jogosult az ellen órzött személyekt ól, szervezeti egységekt ól ideértve a közrem úköd ó megbízottakat, illetve a privatizációban érintett szervezeteket a vizsgálattal összefüggésben felvilágosítást, tájékoztatást, nyilatkozatot kérni, szükség esetén az érintett személyt meghallgatni, a vizsgált szervezet irataiba (a titokra vonatkozó szabályok betartásával) betekinteni; dokumentációs anyagokról másolatot, illetve kivonatot készíteni; ha a vizsgálathoz szükséges különösen ha az irat meghamisításától vagy megsemmisítését ól lehet tartani másolat hátrahagyása mellett az iratokat elvinni. A megállapításokat minden esetben a hatályos jogszabályok és az azoknak megfelel ó bels ó szabályzatok, utasítások figyelembevételével kell megtenni. A megállapításokat, a vizsgálat tapasztalatait, a hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat jelentés formájában, írásba kell foglalni. A vizsgálati jelentés az ellen órzés alapvet ó okmánya. Ezért a vizsgálati jelentésben kizárólag olyan megállapítások közölhet ók, amelyeket a vizsgálatot végz ó bizonyító okmányokkal, illetve egyéb iratokkal, nyilatkozatokkal megfelel óen alá tud támasztani. 23. A vizsgálati jelentés tartalmazza: a vizsgált kérdések elbírálása szempontjából fontos tényeket. A megállapításokat fontossági sorrendben úgy kell csoportosítani, hogy a tények egymást követ ó kifejtése a vizsgált szerv tevékenységér ól átfogó értékelést adjon. Ezért a lényeges hibákon és fogyatékosságokon kívül rögzíteni kell a fejl ódés irányába ható fontosabb elemeket, a helyes kezdeményezést és mindazokat a jelent ós küls ó körülményeket is, amelyek a vizsgált kérdésekre hatottak, a hibák elkövetésének minden fontosabb okát, annak következményeit és a levonható általános következtetéseket, ha a szabálytalanság anyagi kárt is okozott, a bekövetkezett kár összegszer ú megállapítása mellett meg kell állapítani a felel ósséget is, az ellen órzési szervezet javaslatait a hibák megszüntetésére.

54 7282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám 24. Az ellen órzés tapasztalatait kizárólag a lényeges megállapítások rögzítésével úgy kell összefoglalni, hogy a jelentésb ól a rögzített hibák, hiányosságok mellett a mulasztások jellege, azok rendszerbeli okai és az el óidéz ó körülmények is kit únjenek; a pozitív tények, a követend ó megoldások is kerüljenek megfelel óen kiemelésre, a jelentésben rögzítettek a vizsgált szervezeti egységnek a megvizsgált területen vagy témakörben végzett munkájáról teljes kör ú és korrekt az el óz ó vizsgálati id ószakhoz képest bekövetkezett változásokra is kiterjed ó képet adjanak (a vizsgálat jellegét ól függ óen). 25. A vizsgálati jelentés ténymegállapításainak igazolása történhet: a jelentéshez szükség esetén csatolt bizonylati okmányokkal (azokat az okmányokat, amelyek elvesztését ól tartani lehet az ellen órnek csatolni kell a vizsgálati iratokhoz, a másolat visszahagyása mellett), személyes felel ósség megállapítása esetén a felel ósként megjelölt személyek részére a jelentés rájuk vonatkozó megállapításait meg kell küldeni a felel ósségi záradékkal együtt. (Melléklet) A záradék címzettje az átvételt ól számított nyolc munkanapon belül köteles a záradékot az ellen órzést végz ó munkaszervezet részére aláírva visszaküldeni. A felel óssé tett személy a záradék aláírásával tanúsítja, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte, és nyilatkozik arról, hogy felel ósségét elismeri-e vagy sem. Egyidej úleg megteheti észrevételeit, és csatolhatja bizonyítékait. Az aláírt felel ósségi záradékot és az ellen órzési szervezet arra tett esetleges észrevételeit a jelentéshez csatolni kell. Ha a felel óssé tett személy az iratot nem veszi át, vagy a záradékot nem írja alá, ezt a tényt az iraton rögzíteni kell. 26. Meg kell állapítani az ellen órzött szervezeti egység azon vezet ójének, dolgozójának felel ósségét, aki munkaköri kötelezettségét megszegte, s ezzel kárt, gazdasági vagy egyéb hátrányt okozott; jogszabályi el óírást vagy bels ó utasítást sértett, és ezzel veszélyeztette az állam vagy az ÁPV Rt. vagyoni érdekeit; magatartásával a korábban feltárt hibák, hiányosságok fennmaradását, ismétl ódését tette lehet óvé. 27. A felel óssé tett személlyel szemben a polgári jogi, munkajogi, büntet ójogi felel ósségre vonási eljárást a vonatkozó jogszabályok el óírásai szerint a Részvényesi Jogok Gyakorlója, az ÁPV Rt. Igazgatósága vagy a vezérigazgató kezdeményezi. 28. Az ellen órzési munkaszervezetek ügyvezet ó igazgatója, illetve ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettese az ellen órzés megállapításait megküldik az ellen órzött szerv vezet ójének, aki arra 8 napon belül írásban észrevételeket tehet. Az ellen órzést végz ó munkaszervezet kapcsolódó álláspontjával együtt 8 napon belül továbbítja azt a vizsgálatot elrendel ó szerv vagy személy részére. 29. Az ellen órzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján szükség esetén intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni, az alábbiak szerint: a) az ellen órz ó szerv ügyvezet ó igazgatója, illetve ellen- órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettese írásban felhívást intéz a vizsgált szerv vezet ójéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekr ól felel ós és határid ó megjelölésével adjon írásbeli tájékoztatást; b) a levél kézhezvételét ól számított 30 napon belül a megtett intézkedésekr ól az ellen órzött szerv vezet ójének írásbeli tájékoztatót kell küldenie az ellen órz ó szerv vezet ójének, illetve az ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgatóhelyettesének. Indokolt esetben az ellen órz ó szerv vezet óje 30 napnál hosszabb határid ót is megállapíthat. 30. a) Amennyiben a vizsgálati jelentésben foglaltak indokolják, így különösen súlyosabb, személyes felel ósség felvetését is igényl ó hiányosságok megállapítása esetén, továbbá, ha az ellen órzött szerv részér ól a megállapításokat vitatják, úgy az ellen órz ó szerv vezet óje, illetve ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettese, avagy megbízottjuk egyeztet ó tárgyalást tart, amelyen részt vesz az ellen órzési szervezet vezet óje, illetve ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettese, a vizsgálatvezet ó, valamint az ellen órzött szerv vezet óje. Az egyeztetésbe más személyek is bevonhatók. b) Az egyeztet ó tárgyalásról emlékeztet ót kell felvenni, amely tartalmazza az ellen órzött szerv által megteend ó intézkedéseket, különös tekintettel a személyi felel ósség érvényesítésére, az intézkedések felel óseit és határidejét, továbbá a megtett intézkedésekr ól szóló tájékoztatás megadásának határidejét. 31. Célellen órzés keretében vizsgálatot kell indítani, és fel kell vetni az ellen órzött szervezeti egység vezet ójének személyes felel ósségét, ha a) az ellen órzött szervezeti egység vezet óje a 29. b) pontban, valamint a 30. b) pontban el óírt, az intézkedésekr ól szóló tájékoztatót külön felszólítás ellenére sem küldi meg az ellen órz ó szervnek, b) a beérkezett válaszlevél tartalma és az egyéb információk szerint megállapítható, hogy a vizsgálat alapján szükséges intézkedések elmaradtak, illetve nem kielégít ók, c) az intézkedéseket meghatározni hivatott egyeztet ó tárgyaláson rögzítetteket nem hajtották végre. 32. a) Az ellen órzési megállapításokat követ óen tett intézkedéseket az ellen órzési szervezetnek vizsgálnia kell. b) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata történhet az ellen órzött szerv által megtett intézkedésekr ól szóló tájékoztató elemzésével, értékelésével, utóvizsgálat megtartásával, a következ ó átfogó vizsgálat keretében.

55 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7283 Ha az ellen órzés súlyos hiányosságokat tárt fel, külön utóellen órzést kell végezni, egyébként azt a következ ó vizsgálat keretei között kell lefolytatni. 7. Cím Eltér ó eljárási szabályok A Bels ó Ellen órzési Igazgatóság eljárása 33. A Bels ó Ellen órzési Igazgatóság ellen órzéseit a Felügyel ó Bizottság által jóváhagyott munkaterv, valamint a Felügyel ó Bizottság határozata alapján végzi. 34. A munkatervben szerepl ó vizsgálatok lehetnek átfogó, téma-, cél- és utóvizsgálatok. 35. A féléves vagy éves munkatervben szerepl ó ellen órzési feladatok id órendi átcsoportosítását a Bels ó Ellen órzési Igazgatóság javaslata alapján a Felügyel ó Bizottság hagyja jóvá. 36. A Bels ó Ellen órzési Igazgatóság által lefolytatott vizsgálatról készített jelentést a Felügyel ó Bizottság hagyja jóvá. 37. A magasabb vezet ó állású munkatársak, illetve tisztségvisel ók feladatellátását érint ó vizsgálatok esetében a vizsgálatot végz óket a Felügyel ó Bizottság jelöli ki. 38. A Felügyel ó Bizottság által jóváhagyott vizsgálati jelentést a Felügyel ó Bizottság küldi meg az Igazgatóság elnökének és a vezérigazgatónak. A Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóság eljárása 39. Az ügyvezet ó igazgató, illetve az ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettes köteles a vezérigazgatónál vizsgálati utasítást kezdeményezni, ha bejelentés vagy más információ olyan jogszabálysértésre vagy egyéb szabálytalanságra utal, amelynek alapján szükséges a vizsgálat elrendelése. 40. A KEI vezet óje, illetve az ellen órzésért felel ós ügyvezet ó igazgató-helyettes az ellen órzést a vezérigazgató rendelkezése alapján megkezdi, melyet bejelent a vizsgált szervezet vezet ójének. Ez utóbbi alól a vezérigazgató felmentést adhat; az ellen órzés megállapításairól, az azok alapján levont következtetésekr ól és a javaslatokról jelentést (jegyz ókönyvet vagy emlékeztet ót) készít. Az ellen órzésr ól készített jelentéshez mellékelni kell az érintett egység vezet ójének és az érintett személynek az esetleges észrevételeit. Ez alól a vezérigazgató felmentést adhat; minden vizsgálat megkezdésér ól, illetve annak eredményér ól értesíti a vezérigazgatót. III. Fejezet AZ ELLEN ÓRZÖTT SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI 41. Az ellen órzött szervezeti egységek kötelezettségei Az ellen órzött területek vezet ói és dolgozói a hatáskörükbe tartozó területeken kötelesek el ósegíteni, hogy az eljáró bels ó ellen ór feladatát akadálytalanul végrehajtsa. A Bels ó Ellen órzési Igazgatóság, valamint a Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóság által bejelentett ellen órzésekre a szervezeti egységek vezet ói kötelesek megfelel óen, el ózetesen felkészülni. Így a vizsgált területet érint óen mind a bels ó ellen órzés, mind a küls ó ellen órz ó szervek által megel óz óen végrehajtott ellen órzések dokumentációs anyagaiban foglaltakra megtett intézkedéseiket számba venni, és err ól az eljáró bels ó ellen órt a vizsgálat megkezdésekor írásban tájékoztatni, a kapcsolódó dokumentációkat átadni, a bejelentett ellen órzéshez az egyéb dokumentációs anyagot el ókészíteni. A vizsgált egység dolgozói kötelesek a bels ó ellen ór felhívására szóban vagy írásban a valóságnak megfelel óen nyilatkozni, illetve adatokat szolgáltatni, a kért iratokat bemutatni. A vizsgált egység vezet óje köteles a megismert vizsgálati megállapítások kapcsán a vezérigazgató által elrendelt intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére megtenni, és a megtett intézkedések eredményeir ól a Bels ó Ellen órzési Igazgatóságot, illetve a Kontrolling és Ellen órzési Igazgatóságot 30 napon belül tájékoztatni. 42. Az ellen órzött szervezeti egységek jogai Az ellen órzési jelentésekben foglalt megállapításokat az ellen órzött szervezeti egység vezet óje, illetve azon személy(ek), aki(k)nek a személyes felel óssége felmerült, jogosultak megismerni, és azokra észrevételt tenni. Melléklet Felel ósségi záradék: (név, beosztás)... Igazgatóság állományába tartozó munkatárs kijelentem, hogy a... ellen órzésér ól szóló jelentésnek a személyes felel ósségemet érint ó megállapításait megismertem. Az ezzel kapcsolatos megjegyzéseim: Felel ósségemet elismerem/nem ismerem el. Tudomásul veszem, hogy a mai naptól számított 8 munkanap alatt bizonyítékaim csatolása mellett írásban észrevételt tehetek. Budapest, hó... nap.... aláírás

56 7284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 32/2000. (XI. 29.) ME határozata f óiskolai tanárok felmentésér ól a Nyíregyházi F óiskolán dr. Fónai Mihály f óiskolai tanárt és dr. Gáspári László f óiskolai tanárt közalkalmazotti jogviszonyuk közös megegyezéssel történ ó megszüntetésére tekintettel november 15-i hatállyal e tisztségükb ól felmentem. Budapest, november 15. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) h i r d e t m é n y e Az FVM Nógrád Megyei Földm úvelésügyi Hivatala a földrendez ó és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 4/B. (5) bekezdése alapján nyilvá nos sorsolá st részarány-földtulaj- hirdet meg a karancslapujt ói,,karancs Mez ógazdasági Szövetkezet használatában nyilvántartott, donnak megfelel ó földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Karancslapujt ó, M úvel ódési Ház A sorsolás ideje: január 9., 10 óra. A sorsolásra kerül ó földrészletek adatai: Település: Etes Belterület A fels óoktatásról szóló évi LXXX. törvény 73. -ának a) pontja alapján, az oktatási miniszter el óterjesztésére Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 431/4-b ól szántó 2, ,37 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 010/2 szántó 0, ,90 012/10 gyep (legel ó) 0,0897 0,47 014/7 a, b szántó, gyep (legel ó) 2, ,46 Bányaszolgalmi jog 020-ból szántó 0,0912 1,35 021/18 a, b-b ól szántó, sz ól ó 0,1978 2,58

57 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7285 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 025/5 a, b-b ól erd ó, szántó 0,2255 3,53 025/6-ból szántó 0,6152 7,39 032/2 erd ó 1,2650 2,40 039/7 a, b-b ól gyep (rét), szántó 0,6554 5,60 Bányaszolgalmi jog 039/9 a, b gyep (rét), szántó 0,2241 2,83 Bányaszolgalmi jog 041/8 szántó 0,1655 2,45 041/11 szántó 0,1340 1,98 041/23 szántó 0,0308 0,46 Bányaszolgalmi jog 043 a, b gyep (legel ó, rét) 18, ,26 Bányaszolgalmi jog 059/2 erd ó 1,2753 5, a, b-b ól szántó, erd ó 13, ,99 065/4 szántó 2, ,00 071/1 a, b szántó, erd ó 0,9264 5,07 085/5 szántó 0,0887 0,90 085/7 erd ó 7, , /3 gyep (legel ó) 1,3822 1, /5 szántó 0,0614 0, /3 erd ó 0,9288 0, /1 gyep (rét) 0,9286 7, gyep (rét) 3, ,45 Zártkert Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 2056 gyep (legel ó) 0,1243 0, gyep (legel ó) 0,2121 0, gyep (legel ó) 0,0615 0, gyep (legel ó) 0,1293 0, /1 gyep (legel ó) 0,3316 0, /2 gyep (rét) 0,1199 1, /2 gyep (legel ó) 0,1973 0, gyep (rét) 0,0649 0, gyep (rét) 0,0350 0, gyep (rét) 0,3435 4, gyep (rét) 0,1508 2, gyep (rét) 0,1014 1, gyep (rét) 0,0842 1, gyep (rét) 0,1573 2, gyep (rét) 0,0204 0, gyep (rét) 0,0611 0, gyep (rét) 0,2926 4, gyep (legel ó) 0,1205 0, gyep (legel ó) 0,1076 0, gyep (legel ó) 0,1108 0,34 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

58 7286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Település: Karancsalja Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 04 erd ó 0,7208 2,52 06 erd ó 0,4369 1, gyep (legel ó) 0,0761 0,24 015/19 a, b-b ól szántó, gyep (legel ó) 4, ,64 Természetvédelmi terület 019/5 gyep (legel ó) 0,1519 0,47 Természetvédelmi terület 024/2 erd ó 0,3468 0,42 029/3 szántó 0,1755 1,23 029/5 erd ó 16, ,62 029/7 erd ó 7, ,51 029/9 erd ó 0,8037 2,81 031/4 gyep (legel ó) 0,2670 0,83 031/11 a, b-b ól gyep (legel ó), erd ó 4, , szántó 1, ,32 045/3 gyep (legel ó) 0,2677 0,51 045/4 gyep (legel ó) 0,2252 0,43 045/8 gyep (legel ó) 0,3258 1,01 056/12-b ól erd ó 1,4739 2,80 058/19-b ól gyep (rét) 0,0712 0,74 058/20-ból szántó 0,0021 0,03 058/23-ból gyümölcsös 0,0021 0, a, b szántó, erd ó 1,4290 6,86 066/1 erd ó 0,2334 0,82 Bányaszolgalmi jog 066/49 gyep (legel ó) 0,1008 0,31 Bányaszolgalmi jog 067/6 erd ó 0,3657 1,28 Zártkert Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 1221 kert 0,1117 0, /3 szántó 0,2624 3,88 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Karancsberény Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 03/31 gyep (legel ó) 1,1035 3,42 03/33 gyep (legel ó) 1,3475 2,56 03/51-b ól szántó 0,2655 3,93 03/58 szántó 4, ,39 03/63 gyep (legel ó) 0,4456 0,85 03/65 gyümölcsös 1, ,48 05/5 gyümölcsös 2, ,42 05/6 szántó 8, ,70 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

59 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7287 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 05/7 gyümölcsös 4, ,66 05/8 gyümölcsös 2, ,29 05/27 gyep (legel ó) 0,0703 0,22 05/31 szántó 2, ,97 05/32 gyümölcsös 1, ,88 05/34 erd ó 0,3020 0,57 08/8 erd ó 0,0550 0,19 08/23 szántó 0,2262 5,90 011/20 szántó 10, ,92 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 013/2-b ól szántó 1, ,41 013/18 gyep (legel ó) 1,9636 4,45 018/15 a, b-b ól gyep (legel ó), szántó 5, ,21 018/28 a, b szántó, gyep (legel ó) 1,2633 8,19 018/37 gyep (legel ó) 0,1025 0,72 018/39 erd ó 0,1821 0,35 019/7 szántó 0,2270 0,79 020/2 a, b, c szántó, gyep (legel ó) 2, ,50 Vízvezeték szolgalmi jog 034/46 gyep (legel ó) 0,9326 1,77 044/13-ból szántó 1, ,44 044/19 szántó 0,2949 5,90 044/28-ból szántó 0, ,75 Vízvezeték szolgalmi jog 044/30-ból gyep (legel ó) 0,3581 1,11 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 044/31 gyep (rét) 1, ,12 044/34 gyep (legel ó) 9, ,63 048/10 szántó 0,1532 4,00 Település: Karancskeszi Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 04/43 szántó 0,4473 6,62 Vízvezeték szolgalmi jog 06 gyep (legel ó) 0,0633 0,33 Bányaszolgalmi jog 011-b ól gyep (rét) 1, ,00 Bányaszolgalmi jog 023/1 gyep (rét) 0,3812 5,30 023/2 gyep (rét) 0,5599 7,78 026/2 szántó 0,0428 0,63 027/3 szántó 0,6115 9,05 027/20 szántó 39, ,41 027/21-b ól szántó 0,3540 5, a, b-b ól gyep (rét), szántó 2, , gyep (rét) 3, , erd ó 0,6052 3,39 057/1 gyep (legel ó) 0,5541 2,88

60 7288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 057/5 gyep (legel ó) 0,1462 0,76 061/4 szántó 12, ,66 061/7 gyep (legel ó) 2,6657 5,06 061/13 szántó 17, , gyep (rét) 0,3644 3,79 083/1-b ól gyep (legel ó) 24, , a, b gyep (legel ó), erd ó 7, , a, b, c-b ól szántó, gyep (legel ó) 10, , gyep (legel ó) 4, , /2 a, b, c, d, f, g, gyep (legel ó, rét), sz ól ó, szántó, erd ó 41, ,17 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 0105 gyep (legel ó) 2, , gyep (rét) 1, , gyep (legel ó) 1, , szántó 0,4338 4, /1 szántó 11, , /6 gyep (legel ó) 11, , /12 gyep (legel ó) 1,1821 4, /14 gyep (legel ó) 0,4911 1, /16 gyep (legel ó) 0,6108 1, /24 gyep (legel ó) 2,0988 9,75 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0123/28 gyep (legel ó) 4, , /19 szántó 52, , /20 erd ó 0,2422 0, /21 gyep (legel ó) 19, , /1 gyep (legel ó) 1,9826 3, /2 erd ó 0,4253 1, /3 a, b, c gyep (legel ó), erd ó 1,1246 2, /5 gyep (legel ó) 0,2104 1, /6 gyep (legel ó) 0,3575 1, /8 erd ó 0,0395 0, /9 gyep (legel ó) 0,0424 0, /10 gyep (legel ó) 0,0950 0, /11 gyep (legel ó) 0,0345 0, /1 szántó 0,8592 8, /2 szántó 0,4298 4, gyep (legel ó) 0,0454 0, gyep (legel ó) 0,1784 0, gyep (legel ó) 0,0791 0, gyep (legel ó) 0,0237 0, /1 gyep (legel ó) 0,0539 0, /3 gyep (legel ó) 0,5016 1, /5 gyep (legel ó) 0,1531 0,47

61 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7289 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 0157/1 a, b gyep (legel ó), szántó 0,2902 1, /2 gyep (legel ó) 0,0439 0, /1 erd ó 0,7476 2, /3 erd ó 2,0829 7, /5-b ól szántó 6, , b ól szántó 6, , a, b erd ó, gyep (legel ó) 0,5839 2, /2 gyep (legel ó) 3, , /4 gyep (legel ó) 0,0682 0, /7 gyep (legel ó) 0,4660 1, erd ó 1,0257 3, /1 szántó 0,0683 0, gyep (legel ó) 0,6877 3, szántó 0,4510 9, erd ó 0,7010 2, erd ó 0,7197 2, /2-b ól szántó 0,4270 8, /3 szántó 0,1020 1, /9 gyep (legel ó) 0,2172 0, /4 gyep (rét) 0,1645 2,99 Vízvezeték és bányaszolgalmi jog 0227/9 gyep (rét) 0,3329 6,06 Vízvezeték szolgalmi jog 0237/4-b ól szántó 0,3343 5,19 Vízvezeték és bányaszolgalmi jog 0241/15-b ól erd ó 0,0143 0, /16-ból erd ó 11, , a, b-b ól szántó, gyep (legel ó) 12, , /1 erd ó 0,3553 1, /4 erd ó 0,1084 0, /5 szántó 0,0739 0, /3 erd ó 0,3790 0, /8 gyep (legel ó) 0,1104 0, /13 gyep (legel ó) 0,0948 0, erd ó 1,0319 3, gyep (legel ó) 0,5287 1, erd ó 0,9550 3, /7 a, b, erd ó, szántó, gyep (legel ó) 0,4978 3,07 Vezetékjog c-b ól 0282/8 erd ó 0,1089 0, /10 erd ó 0,1362 0, /23-ból szántó 0,0771 1, /3 szántó 1, , /3 erd ó 0,6689 2, /30 erd ó 0,0475 0, /6 szántó 0,1180 1, /10 szántó 0,1535 1,55

62 7290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0300/14 szántó 0,0622 0, /1 szántó 0,0117 0, /3 szántó 0,0140 0, /9 szántó 0,0253 0, /11 szántó 0,0005 0, /2 szántó 0,1261 1, /3 szántó 0,1418 1, /6 szántó 0,0837 0, /7 szántó 0,1089 1, /8 szántó 0,1338 1, /10 szántó 0,0659 0, /58 szántó 0,1764 1, /59 szántó 0,6175 6, /1 szántó 0,0121 0, /2 szántó 0,0723 0, /49 szántó 0,0150 0, /3 szántó 0,0096 0, erd ó 1,2276 4, /2 erd ó 1,5065 5, gyep (legel ó) 0,1487 0, erd ó 0,4766 1, /1 a, b szántó, gyep (legel ó) 1,0861 6, /3 erd ó 0,0766 0, /4 erd ó 0,9783 3, /5 erd ó 0,0108 0, /7 szántó 1, , /3 gyep (legel ó) 0,6659 2, /2 erd ó 2,3794 8, szántó 17, , /2 erd ó 2,0522 7, /3 erd ó 0,3377 1, /4 erd ó 0,2830 0, /5 erd ó 0,4035 1, /6 erd ó 0,2956 1, gyep (legel ó) 6,3452 6, erd ó 1,4613 5, /1 a, b szántó, gyep (legel ó) 7, , gyep (legel ó) 1,4498 1, a, b szántó, gyep (legel ó) 12, , /2 erd ó 0,0604 0, /3 erd ó 0,0150 0, /4 erd ó 0,1669 0, a, b szántó, gyep (legel ó) 4, ,57 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

63 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7291 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 0398/4 erd ó 0,1021 0, a, b, c szántó, gyep (legel ó) 10, , erd ó 1,9001 6, a, b gyep (legel ó), erd ó 4,1193 5,03 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0406 gyep (legel ó) 3, , gyep (legel ó) 0,4079 2, gyep (legel ó) 0,1032 0, szántó 0,7776 7, gyep (legel ó) 5, , szántó 1,1545 4, erd ó 17, ,01 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0414 a, b, c, d gyep (legel ó), erd ó 4, , gyep (legel ó) 0,2291 0, erd ó 0,6288 2, erd ó 1,0743 3, erd ó 1,7624 6, /1 szántó 2, , /3 szántó 0,9749 8, /4 erd ó 0,1702 0, /5 erd ó 0,3927 1, /6 gyep (rét) 0,2538 3, /9 erd ó 0,9476 3, erd ó 0,8290 2, /6 erd ó 5, , /7 erd ó 13, , /1 a, b-b ól gyep (legel ó), erd ó 12, , /2 erd ó 0,1258 0, /6 erd ó 6, , /8-ból erd ó 23, , /9 erd ó 0,4398 1, gyep (legel ó) 0,9442 4, gyep (legel ó) 1,8489 9, /1 erd ó 0,6636 2, /2 erd ó 0,5972 2, /2 szántó 0,3921 3, /33 szántó 0,1407 0, /39 szántó 0,3493 3, /1 szántó 0, , /4 erd ó 0,7591 2, /14 szántó 0,4693 4, /15 szántó 0,4241 4, /16 szántó 0,4341 4,38

64 7292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 0477/17 szántó 0,4592 4, /18 szántó 0,4654 4, /19 szántó 0,3876 3, /20 szántó 0,4977 5, /22 szántó 0,3805 3, /47 erd ó 0,1331 0, /51 gyep (legel ó) 0,0375 0, /55 szántó 0,2938 2, /56 szántó 0,1252 1, /75 erd ó 0,1152 0, /90 gyep (legel ó) 0,0516 0, /93 gyep (legel ó) 1,1546 3, /4 gyep (rét) 0,1393 1, /1 gyep (rét) 1, , /3 szántó 0,3189 3, /4 gyep (rét) 2, , /1 erd ó 0,3631 1, /2 gyep (rét) 2, , /4 gyep (rét) 0,2741 3, /5 erd ó 0,3317 1, a, b-b ól szántó, gyep (legel ó) 10, ,76 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0495 szántó 2, , szántó 5, , gyep (legel ó) 2,3356 7, /2 a, b, c, d szántó, gyep (legel ó, rét) 16, , /4 a, b, c, d, f, g, h, j, k szántó, gyümölcsös, erd ó, gyep (rét, legel ó) 25, , a, b gyümölcsös, erd ó 1, , a, b-b ól szántó, erd ó 2, , gyep (legel ó) 0,6532 2, /1 gyep (legel ó) 2,2724 7, /3 gyep (legel ó) 3,1111 9, /3 erd ó 0,8484 2, /3 szántó 1, , /4 szántó 0,2608 2, /3 szántó 0,3268 6, /12 gyep (legel ó) 1,0720 3, /14 szántó 0, , /2 erd ó 0,1472 0, ból erd ó 5,0065 9,51 Földmérési jelek elhelyezését biztosító jog 0544/2 erd ó 0,3692 1, /2 szántó 0,1528 1,54

65 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7293 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0550/4 gyümölcsös 0,0811 1, /37 erd ó 0,4073 1, /38 gyep (legel ó) 0,0072 0, /39 gyep (legel ó) 0,0207 0,06 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Település: Karancslapujt ó Belterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 1115/16-ból gyep (rét) 0,1013 1,54 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 05 erd ó 0,5315 0,64 012/3 gyep (legel ó) 0,1679 0,52 034/22-b ól erd ó 0,0158 0,03 038/3 gyep (rét) 0,6403 6,48 038/20-ból gyep (rét) 0,0213 0,17 038/24 gyep (rét) 0,1110 1,15 051/4 erd ó 0,6745 1, a, b, c-b ól gyep (rét), szántó 0,3220 4,17 Vízvezeték szolgalmi jog 059/2 szántó 4, , b ól szántó 1, , szántó 0,5902 5,96 070/3 szántó 2,5418 8, a, b-b ól szántó, erd ó 3, ,76 076/1 erd ó 0,5833 1,11 079/4 gyep (legel ó) 0,0621 0,32 Vízvezeték szolgalmi jog 079/14 szántó 0,1430 2,12 079/23-ból szántó 0, ,71 079/24 gyep (legel ó) 6, ,83 093/12 szántó 0,2207 1, /2 gyep (legel ó) 0,0412 0, /4 szántó 0,0004 0, /5 szántó 0,0038 0, /6 szántó 0,0004 0, /4 szántó 0,0733 1, erd ó 0,2533 0,48 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0106/2 erd ó 0,2138 0, /3 erd ó 0,3124 0, /4 erd ó 0,0604 0, /17 gyep (legel ó) 0,2443 0, /1 gyep (legel ó) 0,8793 2,73

66 7294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0110/17 gyep (legel ó) 0,3011 1, szántó 1, , erd ó 0,1921 0, ból szántó 0,8038 7, a, b-b ól szántó, gyep (legel ó) 3, , /5 gyep (legel ó) 1,7717 5, /7 gyep (legel ó) 2,5953 8, /1 gyep (legel ó) 0,6066 1, /4 gyep (legel ó) 0,4449 1, gyep (legel ó) 0,6113 3, /5 gyep (legel ó) 0,5004 0, erd ó 0,2985 0, erd ó 1,4304 1, /3 erd ó 0,5758 0, /9 erd ó 0,6238 0, /13 gyep (legel ó) 0,1703 0, /14 gyep (legel ó) 0,1241 0, /17 szántó 0,4204 4, /18 szántó 0,1392 1, /19 szántó 0,1413 1, /21 gyep (legel ó) 0,0969 0, /22 gyep (legel ó) 0,3845 0, /23 gyep (legel ó) 0,1848 0, /44 gyep (legel ó) 0,6840 1, gyep (legel ó) 1,7696 5, erd ó 0,2532 0, b ól szántó 0, , /2 a, b-b ól szántó, erd ó 1, , b ól szántó 3, , a, b, c-b ól szántó, gyep (legel ó, rét) 0,2770 2, ból szántó 2, , /5 a, b, c, d-b ól gyep (legel ó), szántó, gyümölcsös 5, , /4-b ól szántó 0,0145 0, /1-b ól szántó 0, , /12 szántó 0,1295 1, /16 szántó 0,2793 4, /22 a, b-b ól szántó, gyümölcsös 13, , gyep (legel ó) 0,2569 1, /2 gyep (legel ó) 0,1876 1, /2 gyep (legel ó) 0,0768 0, /5 szántó 2, , /16 szántó 0, , /21 szántó 1, ,63 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

67 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7295 Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás 0252/23 gyep (rét) 0,1000 0, /25 gyep (rét) 0,1858 1, /27 gyep (rét) 0,0812 0, /2 szántó 0,1246 0,44 Vezeték jog 0285/19-b ól szántó 0,0379 0,56 Bányaszolgalmi jog 0285/20-ból szántó 0,0277 0,34 Bányaszolgalmi jog 0285/23 szántó 0,1140 1,69 Bányaszolgalmi jog 0285/27 szántó 0,1254 1,14 Bányaszolgalmi jog 0285/45 szántó 0,0163 0, /49 szántó 0,0745 0,75 Bányaszolgalmi jog 0285/55 szántó 0,0244 0,36 Település: Salgótarján Külterület Helyrajzi szám M úvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK érték 0423/2 erd ó 0,5806 0, /4 szántó 4, , /5 gyep (legel ó) 0,0195 0, szántó 1,9752 6, /9 erd ó 0,4113 1,07 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez ó részarány-tulajdonosok földtulajdona helyét fogjuk meghatározni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelen ó jogosult kés óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebb ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Urbán Imre s. k., hivatalvezet ó

68 7296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám KÖZLEMÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY címú, A/4 formátumú, 72 oldal terjedelmú kiadvány. A kézirat lezárva: február 11. Ára: 599 Ft áfával. [A következ ó kötet az önálló orvosi tevékenységr ól szóló évi II. törvényt (praxis törvény) és végrehajtási rendeleteit tartalmazza.] A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: vagy Megrendeljük a MEGRENDEL ÓLAP I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintéz ó neve, telefonszáma:... A megrendeló (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszer ú aláírás

69 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7297 KÖZLEMÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY folytatásaként II. A HÁZIORVOSI M ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉR ÓL ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN VAGYON ÉS M ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉNEK HITELFELTÉTELEIR ÓL SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM. RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK címú, A/4 formátumú, 224 oldal terjedelmú kiadvány. A kézirat lezárva: április 15. Ára: 924 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: vagy MEGRENDEL ÓLAP Megrendeljük a II. A HÁZIORVOSI M ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉR ÓL ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN VAGYON ÉS M ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉNEK HITELFELTÉTELEIR ÓL SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM. RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintéz ó neve, telefonszáma:... A megrendeló (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszer ú aláírás

70 7298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/116. szám K Ö Z L E M É N Y A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az ÉVI XXII. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR ÓL címú, A/4 formátumú, 48 oldal terjedelmú kiadvány. A kézirat lezárva: május 15. Ára: 457 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: vagy MEGRENDEL ÓLAP Megrendeljük az ÉVI XXII. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR ÓL címú kiadványt... példányban. A megrendeló (cég) neve: Címe (város, irányítószám): Utca, házszám: Az ügyintéz ó neve, telefonszáma: A megrendeló (cég) bankszámlaszáma: A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követó számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzószámára átutaljuk. Keltezés: cégszerú aláírás

71 2000/116. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7299