INCLUZIUNE PRIN MUNCĂ

Átírás

1 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI, PROTECŢIEI SOCIALE ŞI PERSOANELOR VÂRSTNICE OIRPOSDRU NORD-VEST ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI, PROTECŢIEI SOCIALE ŞI PERSOANELOR VÂRSTNICE OIRPOSDRU NORD-VEST ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA Conținutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziția oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României. Contract: POSDRU/168/6.1/S/143853, Editorul materialului: Asociaţia pentru Promovarea Afacerilor în România, Data publicării: ianuarie 2015 Befektetés az emberekbe A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program keretében. ADJ, KIRÁLY, MUNKÁT! Titlul programului: Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane Titlul proiectului: Dezvoltarea economiei sociale în mediul rural: o șansă pentru comunitățile rome Támogatási program: Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program A projekt címe: A szociális gazdaság fejlesztése vidéken: esély a roma közösségek számára INCLUZIUNE PRIN MUNCĂ Investește în oameni! Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane Támogatási szerződés száma: POSDRU/168/6.1/S/ Kiadó: Romániai Vállalkozásokért Egyesület, Kiadás időpontja: január A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy Románia Kormányának hivatalos álláspontját.

2 Közel tízéves tevékenysége alatt a Romániai Vállalkozásokért Egyesület számos vállalkozásfejlesztési projektet valósított meg, többrégiós vállalkozásfejlesztési modell gyakorlatba ültetésétől kezdve határmenti inkubátorház létrehozásáig és működtetéséig. Képzéseinken sok száz személy tanult új szakmát és szerzett vállalkozói ismereteket, vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaink is egyre szélesebb célcsoport számára válnak elérhetővé, ráadásul ingyen, az Európai Unió támogatásának köszönhetően. Projektjeink célcsoportjában mindig helyet kaptak a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő személyek, de ezzel a projekttel valami újat szeretnénk mutatni. Például azt, hogy érzéketlenül állni mások szociális problémája és létbizonytalansága előtt nem dicséretes magaviselet, és hogy A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS MINDANNYIUNKAT KÖTELEZ. Ennek fényében hat olyan vidéki településsel léptünk partnerségre, ahol a roma közösség problémáinak megoldása a helyi önkormányzat számára is fontos és sürgős feladat. Ezzel a projekttel a ROVE hat községet indít el a roma közösség felzárkóztatásának eddig járatlan útján, úgy, hogy hat új társadalmi vállalkozás által munkát, megélhetést, új esélyt kapnak azok, akik erre leginkább rászorulnak. Igazi kihívás ebben a projektben vezető partnerként részt venni, mert úgy érezzük, hogy ez a vállalkozásfejlesztésnek egy magasabb, emberibb szintje, ahol nem csak jövedelmet termelünk, hanem bizalmat, tiszteletet, befogadást, a kirekesztett közösségek számára reményt, kiutat teremtünk. Nagy Gábor, projektmenedzser, a ROVE elnöke

3 A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Bihardiószeg lakosságának közel 9 százaléka roma. A helyi önkormányzat legfontosabb feladatainak egyike a munkahelyteremtés elősegítése, de a helyi roma közösség körében tapasztalható inaktivitásra nehéz megoldást biztosítani a formális gazdaság eszközeivel. A hátrányos helyzetű emberek munkába helyezése leginkább helyi társadalmi vállalkozások által valósítható meg, így ezzel a projekttel a bihardiószegi roma közösség életében új fejezet kezdődik. Az a legegyszerűbb, ha hiszünk az előítéleteknek. Ha elfogadjuk, hogy egy népcsoport, csak mert kultúrája más, lusta, mi több, munkakerülő. Megérteni, együttérezni, emberszámba venni, nem kirekeszteni, nem megalázni, de A BEFOGADÁSt választani, cselekedni azért, hogy másoknak is élhetőbb legyen az élet, sokkal nehezebb. Mi mégis ezt a nehezebb utat választjuk, mert hisszük, hogy a romák munkaerőpiaci integrációja társadalmi megítélésük javulásához, az előítéletek enyhüléséhez, eltűnéséhez vezethet. Mert hisszük, hogy dolgozni mindannyiunk joga és kötelezettsége. Mert hisszük, hogy a munka egyenlővé tesz és FALAKAT BONT. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Románia lakosságának 3%-a roma nemzetiségű. De a nemzetiségi besorolás minden állampolgár személyes döntése, EZÉRT ez az arány nem feltétlenül fedi a valóságot. Az Európai Bizottság becslései szerint a romániai roma közösség mintegy főt számlál, ez pedig az ország lakosságának több mint 8 százaléka. Azok a problémák, amelyekkel a roma közösség tagjainak nap mint nap szembesülniük kell, áthatják az élet minden fontos területét, az oktatástól, kultúrától, foglalkoztatástól kezdve az egészségügyi kérdéseken át egészen a lakhatási körülményekig. Ebből a problémaáradatból sejlik fel az az elkeserítő állapot, amely mellett nem illik elmenni közömbösen. ÉPPEN elmehetnénk, de nem tesszük, így ez a projekt 180 roma nemzetiségű személynek szól: Bihardiószeg, Alsólugas, Kraszna, Előpatak, Bacon és Etéd községek roma lakosának, köztük összesen 90 roma nőnek. A projekt során létrehozott társadalmi vállalkozások négy-négy alkalmazottja éppen közülük kerül ki, hiszen egy megbélyegzett és elutasított kisebbségi csoport tagjaiként ŐK azok, akik leginkább támogatásra szorulnak azért, hogy a munkaerőpiac és a társadalom aktív résztvevőivé váljanak. Környezetünk védelme érdekében újrahasznosított papírt használunk. 2 3

4 A FENNTARTHATÓ megoldások több pilléren nyugszanak, így a mi megoldásunk is. A projektben részt vevő 180 személy első lépésként információkat szerez a munkaerőpiac aktuális állásáról, a keresett foglalkozásokról, megismeri saját képességeit és munkaerőpiaci esélyeit, fejleszti önbizalmát és önértékelését, egyszóval megteszi azokat a lépéseket, amelyek bárki számára szükségesek a munkakeresés előtt. Ez a karriertanácsadási pillér. Közülük az a huszonnégy, aki leginkább megfelel az építkezési munkás munkakör követelményeinek és szeretne elhelyezkedni a helyi társadalmi vállalkozások keretében, azonnal a munkaerőpiac aktív szereplőjévé válik. Ezeknek a személyeknek a két éves időtartamú munkaszerződés munkát és megélhetést biztosít, legégetőbb problémáikra MEGOLDÁST jelent. Ez a foglalkoztatási pillér. A munkaszerződés nem minden, a megélhetéshez egy állást meg is kell tudni tartani. A társadalmi vállalkozások alkalmazottai ebben is segítséget kapnak: munkaviszonyuk első kilenc hónapjában megtanulják a belső szabályokat, az együttműködés és kon iktuskezelés formáit, de még azt is, hogy hogyan hangolják össze a munkát a családdal, hogyan szűrjék ki a munkával való felhagyásra buzdító hangokat. Ez a munkahelyi beillesztési pillér. Annak a 156 személynek, aki a társadalmi vállalkozások keretében nem kap munkát, kilenc hónapon át folyamatos támogatást NYÚJTUNK: tájékoztatjuk őket az álláslehetőségekről, az ingyenes képzésekről és állásbörzékről, de szakértőink állásinterjúra is felkészítik és elkísérik azokat, akik munkára jelentkeznének. Ez a munkaközvetítési pillér. Egy olyan többnemzetiségű községben, mint Alsólugas, a helyi önkormányzatnak állandóan késznek kell állnia a párbeszédre, a sajátos problémák felismerésére és kezelésére. A községben szép számban élnek romák, és természetes, hogy az őket érintő problémákkal a helyi önkormányzat kiemelten foglalkozik. A projekt során létrehozott helyi társadalmi vállalkozás is e közösség életminőségén hivatott javítani. Kraszna község önkormányzata számára alapvető irányelv, hogy a település minden lakójának egyenlő társadalmi esélyeket és jogokat biztosítson, nemzeti hovatartozástól függetlenül. A helyi roma közösség munkaerőpiaci integrációja a gazdasági vonatkozásokon túl esélyegyenlőségi kérdés is, és erre a helyi önkormányzatnak olyan választ kell adnia, mely emberi, társadalmilag elfogadható és egyben fenntartható is. A szociális gazdaság fejlesztése éppen ehhez nyújt keretet. Az elszigetelt vidéki települések örök problémája a MUNKAHELYTEREMTÉS, különösen a hátrányos helyzetű emberek számára. A helyi önkormányzatok által létrehozott társadalmi vállalkozások részleges megoldást jelenthetnének, de alacsony költségvetésből nehéz kigazdálkodni százezer eurónyi összeget egy-egy új vállalkozás létrehozására és fejlesztésére. Még nehezebb ezt megindokolni az ilyen lépések előtt értetlenül álló helyi lakosságnak. A projekt keretében az új vállalkozások pénzügyi és szakértői támogatást kapnak ahhoz, hogy elinduljanak és hosszú távon is FENNTARTHATÓ vá váljanak. A támogatás nem ér véget a bejegyzési költségek fedezésével és az infrastruktúra biztosításával, ezt követően kezdődik igazán. A vállalkozások üzemeltetésének első szakaszában üzleti tervek, marketing stratégiák készülnek, és szakértők segítik a vállalkozásokat abban, hogy ezeket megfelelő MÓDON ültessék gyakorlatba. 4 5

5 A hivatalos statisztikák szerint Előpatak lakosságának közel fele roma nemzetiségű, de valójában több mint hetven százalékra tehető a cigányság aránya, és közülük alig néhányan dolgoznak. A nagyfokú bűnözés visszaszorításán túl a település legégetőbb problémáinak egyike, hogy ezeket az embereket bevezesse a munka világába, akár saját vállalkozásaik támogatásával, akár célzott munkahelyteremtéssel. Bacon egyike azoknak a Kovászna megyei községeknek, ahol igen népes roma közösség él. Ha gyelembe vesszük a népesedési tendenciát és azt, hogy a cigányság elsöprő többségben nem dolgozik, az a kép, amely elénk tárul, nem túl biztató. A helyi önkormányzatnak az árral szemben is tennie kell azért, hogy ezek az emberek ne a havi segélyt tekintsék a munkát kiváltó biztos jövedelmi forrásnak, hanem maguk is dolgozzanak. A vállalkozásfejlesztés és a célcsoport munkába helyezésének sikereit és kudarcait nem tartjuk meg magunknak. A társadalmi vállalkozások működését és a huszonnégy roma alkalmazott életének, munkához való viszonyának alakulását kis lmek formájában rögzítjük és MEGOSZTJUK mindazokkal, akik számára ez ihletforrás lehet. A projekt utolsó négy hónapjában hat különböző helyszínen a szociális gazdaság lehetőségeit népszerűsítő kampányeseményeket szervezünk, ahol átadjuk A TAPASZTALATOKAT, és ezen túl műhelymunkák keretében más vidéki településeknek is segítünk abban, hogy megértsék, az általunk fejlesztett és gyakorlatba ültetett szociális vállalkozási modellt miként alkalmazhatják a helyi roma közösségek munkaerőpiaci integrációja érdekében. A társadalmi VÁLLALKOZÁS abban különbözik a többi vállalkozástól, hogy a pro tnövelés helyett társadalmi problémák megoldására törekszik, a többletjövedelem pedig nem az alapítók vagyongyarapodását, hanem a közösség javát szolgálja. A szociális gazdaság egyszerre két problémára igyekszik választ adni. Egyrészt a formális gazdasághoz viszonyítva alapjaiban MÁSKÉPPEN olcsóbban és alapértékek mentén elégít ki bizonyos személyi és közösségi igényeket, másrészt megoldást kínál a munkaerőpiacról kiszorított, hátrányos helyzetű emberek elhelyezésére. 6 7

6 8 A hivatalos népszámlálási adatok nem erről tanúskodnak, de Etéd és a hozzá tartozó falvak lakosságának közel fele a helyi roma közösségek tagja. A község sajátossága, hogy a helyi cigányság igen megosztott, ami társadalmi helyzetükben és a munkához való viszonyukban is megmutatkozik. Munka dolgában saját közösségükön belül is láthatnak követendő példát, de a helyi önkormányzatnak is folyamatosan tennie kell azért, hogy egyre többen tekintsék a munkát járható útnak.