VÁROSFEJLESZTÉS EURÓPAI SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE, STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI

Átírás

1 VÁROSFEJLESZTÉS EURÓPAI SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE, STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI VÁROSFEJLESZTÉS Urbánné Malomsoki Mónika Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, Bizottsági közlemény, július Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, július Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, december Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, május Területi Agenda, május AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb. koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FŐBB SZEMPONTJAI A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VONATKOZÁSÁBAN integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK VÁROSFEJLESZTÉS A IDŐSZAKBAN: városi szövet az épületek és az épületek által alkotott épített terek együttese, a helyi társadalom életének és működésének fizikai kerete a városi élet anyagi hordozója városfejlesztés a városi szövet egy új vagy megújult darabjának előállítása A városi szövet és a város társadalmi és gazdasági élete összefüggő rendszert alkot, melynek elemei kölcsönösen hatással vannak egymásra és együttesen, összefüggésükben határozzák meg a városi élet minőségét és a város versenyképességét, attraktivitását A városfejlesztés és a városrehabilitáció keretében történő fizikai beavatkozások a városi szövet fizikai átalakítására irányulnak a városi élet fizikai feltételeinek javítása érdekében. (IVS) akcióterület: az integrált településfejlesztési stratégiában kijelölt egybefüggő terület, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van, és amellyel kapcsolatban középtávon jelentős beavatkozást tervez; együtt tervezendő terület: egy vagy több településszerkezeti egység, vagy legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület; (ITS) szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. (314/2012 Korm rend 10. melléklet) ROP városrehabilitációs intézkedések célja, hogy funkciójukat vesztő, romló állapotú településközpontokat, vagy részközpontokat újítson meg új funkciók megjelenésének ösztönzésével, ill. többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, romló állapotú és alacsony státuszú településrészek rehabilitációját valósítsa meg. Cél volt továbbá, hogy a barnamezős területek, felhagyott ipari területek és volt katonai területek kármentesítésével új funkció megjelenését támogassák a fejlesztések. 1

2 VÁROSFEJLESZTÉS 2013-IG Város rehabilitáció és városfejlesztési kézikönyv VÁROSFEJLESZTÉS 2020-IG 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Városfejlesztési kézikönyv VÁROSREHABILITÁCIÓ BAN KÉZIKÖNYV A VÁROSOK SZÁMÁRA Létrehozója: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága. Létrehozás-elfogadás időpontja: október 5. célja, hogy egy összefoglaló dokumentumban rögzítse a városrehabilitációs fejlesztési irányvonalakat és kereteket, melyek meghatározzák városaink rehabilitációs fejlesztéseit a következő évek során. A kézikönyv a között megvalósuló, Európai Unió által támogatott városrehabilitációs fejlesztések peremfeltételeit és a felkészüléshez szükséges információkat szerkesztetten és módszertani megjegyzésekkel kiegészítve egységesen szolgáltatja a városok számára. Kialakítás oka: közötti időszakban egyrészről rendelkezésre állnak a regionális operatív programok (ROP-ok) fejlesztési forrásai, melyek hatékony felhasználásával nagymértékű előrelépés érhető el a városrehabilitációs fejlesztések terén A regionális operatív programok által támogatott fejlesztések feltételrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai közreműködésével a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága alakította ki. VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV A városrehabilitációs kézikönyvet mind az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága szakmai útmutatóként ajánlja a városok számára eredményes városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása, és az ehhez szükséges források megszerzése érdekében. A kézikönyv a városi önkormányzatoknak szól és tárgyalja mindazokat a kérdésköröket, melyeket az önkormányzatoknak ismerniük kell ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a városrehabilitációs fejlesztési források elnyerésében. Létrehozás-elfogadás dátuma: január 28. Előzmény: Összegyűjtötték a évek tapasztalatait (workshop-ok városok vezetőivel, szakértőkkel, RFÜ-kel, ROP IH-val, bíráló bizottsági ülések), ennek alapján jelentős változtatásokra nincs szükség, ezért az alapvető tartalmi elemek, a városfejlesztés fő irányai, az IVS és ATT módszertanának a lényege nem változott. Szükségessége: Egyértelműbb, pontosabb fogalmazás, több gyakorlati javaslat, bevált módszerek bemutatása Nagyobb hangsúly az érdemi tartalmon van (formai megfelelés helyett) IVS szerepének egyértelmű meghatározása (nemcsak a pályázati csomag háttere!) IVS jogszabályi hátterének megteremtése 2

3 A VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV TARTALMA Eredmény: Már nem tartalmazza a konkrét pályázathoz kapcsolódó kritériumokat (azok külön pályázati útmutatóban jelennek meg ezek a ROP IH-val együttműködésben készülnek) Követelményrendszer helyett ajánlás és útmutató A ROP városrehabilitációs pályázatok esetében továbbra is kötelező elem lesz (IVS, ATT) Önkormányzatok által jelzett igény alapján: cél az IVS alkalmazásának kiterjesztése más pályázati lehetőségekre is (pl. TÁMOP, TIOP, ROP egyéb konstrukciói, hazai támogatások) Az elkövetkező évben nem változik (később a Településhálózat-fejlesztési Koncepció tartalma, Településfejlesztési Koncepció tartalmi követelményei, pályázatok további tapasztalatai módosíthatják) 1. Bevezetés 2. Városfejlesztés 3. Városfejlesztési támogatások 4. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 5. Akcióterületi terv (ATT) 6. A városfejlesztő társaság 7. Anti-szegregációs terv 8. A fenntartható fejlődés programja INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA: ÉLHETŐ VÁROSOK EGYÜTTMŰKÖDŐ ÉS VERSENYKÉPES HÁLÓZATÁNAK MEGTEREMTÉSE A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó ÚMFT környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a intenzíven kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan együttműködnek. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése A MAGYAR VÁROSPOLITIKA FŐ CÉLJA A jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. Ennek eleme a főváros nemzetközi versenyképességének erősítése, a regionális központok kijelölése és a fejlesztési pólusok támogatása, elősegítve a főváros dominanciájának, és az ország monocentrikus térszerkezetének oldását. A fő cél megvalósulását szolgálja a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolatok valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. A városok nem izoláltan, hanem hálózatban jelennek meg, amelyek egyes elemeit különböző intenzitású kapcsolatok kötik össze. POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT ISMÉRVEI: (PUR, POLYCENTRIC URBAN REGION) (1) Egymástól elkülönült városok alkotják, (amelyek különféle mintázatot alkothatnak, így elhelyezkedhetnek egy folyosó mentén, halmazban, vagy máshogy). (2) Van tehát egy minimális elkülönültség a városok között, azaz a folyamatos metropolisz-szövet (multi-centered metropolitan area) nem értendő ide. (3) Létezik az elkülönültségre egy felső limit is, célszerűen kb. egy órán belül egymástól megközelíthető települések alkothatnak egy PUR-t. (4) A központok egymástól való távolsága kisebb, mint az összehasonlításra figyelembe vehető nem PUR térségek településhálózatán. (5) A PUR-t alkotó centrumok nincsenek egymással klasszikus hierarchikus viszonyban, (6) Erős és kölcsönös belső kapcsolatrendszer van a központok között, gazdasági, kereskedelmi, átfedő munkaerőpiaci stb. (7) Az egyes centrumok specializálódnak, sajátos profiljuk alakul ki az együttműködésben, amit külső kapcsolatokban is képviselnek. Középtávú cél: BP mellett a regionális központok fejlesztési pólus szerepkörének erősítése Fejlesztésük különböző kiemelt tudomány és iparágak támogatására épül Debrecenben a tudás iparosítása (gyógyszeripar, agrárinnováció), Miskolc Technopolis (nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák), Szeged Biopolisz (egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia), Pécs az életminőség pólusa (kulturális és környezetipar), Győr Autopolis (autóipar, gépgyártás, megújuló energiák), Székesfehérvár és Veszprém (társközpontok), mechatronika, logisztika, környezetipar. A pólusok egyben a regionalizáció központjai is, így a közigazgatási reformnak várható hatása lesz a regionális önkormányzatiság és a régióközpontok fejlesztéspolitikai szerepkörének erősödése. 3

4 Középvárosok a középvárosok tekinthetők a gazdasági fejlődés központjainak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a regionális központok és kisvárosok között. Számos középváros markáns, megyei szintű funkciókat lát el, középvárosok térségi szerepe az Európai Unió bővítésével újjáéledhet A középvárosok térbeli kiegyensúlyozottságának megteremtése és térszervező képességük növelése fogalmazható meg fő városfejlesztési célként. kisvárosok A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek a városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált város-vidék rendszer megteremtése. ösztönözni kell a kisvárosi központok létrejöttét, ill. megerősödését VÁROSREHABILITÁCIÓ TÍPUSAI A városfejlesztési beavatkozások egyrészt az attraktivitás növeléséhez, másrészt a városokban sűrűsödő társadalmi gazdasági problémák oldásához járulnak hozzá. A városhierarchiában betöltött szerepüknek megfelelően a városok térségükben kiemelt szerepet játszanak a lisszaboni célok elérésében, a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, helyet adnak az üzleti tevékenységnek és a közigazgatásnak, az oktatási és kulturális élet központjaként működnek. A városi vonzerőt, gazdasági attraktivitást szolgáló fejlesztések is elsősorban integrált módon, akcióterületeken valósulnak meg. Funkcióbővítő városrehabilitáció Kisléptékű pontszerű városrehabilitáció Szociális városrehabilitáció FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások illetve intézmények, szervezetek számára. Ennek során egyes városi funkciók megerősítését vagy szükség szerinti bővítését szolgáló beruházások kerülnek támogatásra. Az adott terület fejlesztési céljai érdekében pl. megújításra kerülhet a környezet, az infrastruktúra, megóvják és hasznosítják az épített örökség értékeit, ösztönzik a gazdasági tevékenységek, illetve a közcélú funkciók, közszolgáltatások bővülését, megújítását. FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ JELLEGE SZERINT IRÁNYULHAT: Településközpontok vagy alközpontok funkcióinak megerősítésére és új gazdasági és (vagy) közösségi funkciók megjelenésének támogatására, esetenként központok vagy alközpontok kialakítására Tradicionális belvárosi jellegű kereskedelmi területek (főutca, főtér) koncentrált megújítására, új, a területek igénybevételét támogató funkciók kialakulásának elősegítésére Műemléki jellegű városközpontok, történelmi városrészek koncentrált megújítására, kereskedelmi, turisztikai, rekreációs funkciók megjelenésének, kialakulásának elősegítésére Rekreációs területek kialakítására Felhagyott ipari (vagy egyéb, pl. honvédségi) területek (ún. barnamezős területek) funkcióváltásának elősegítésére Célszerű a magán és civil szféra bevonása! 4

5 A funkcióbővítő városrehabilitáció jellemző elvárt eredményei A funkcióbővítő rehabilitáció integrált mivolta alapvetően azt jelenti, hogy egy adott akcióterületen belül az egyes fejlesztési elemek egymáshoz kapcsolódnak, egymás hatásait erősítik, s együttesen illeszkednek egy összvárosi stratégiai elképzelésbe. A fizikai megújítás mellett általában szükség van a fejlesztés által érintett közösségek képességeinek fejlesztésére (közösségépítés, változáskezelés és kommunikáció, képzés, átképzés, foglalkoztatás, stb.) valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, szabadidő területek, energiaracionalizálás, tömegközlekedés stb.) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, a városlátogató turisták, valamint a letelepült vállalkozók komfortérzetét, a település vonzerejét, s ezáltal a betelepülni szándékozó vállalkozások számára is kedvezőbb (szociális, gazdasági) környezet hozható létre. A megújuló városrészek olyan tevékenységeket vonzanak a városba, amelyek hozzájárulnak a város központi szerepkörének erősödéséhez, bővüléséhez (pl. innovatívabb gazdaság, több és jobb munkahely) A fejlesztések érdemben hozzájárulnak a város eddigi kedvezőtlen általános megítélésének ( image ) megváltoztatásához, ezzel növelve a település vonzerejét mind a vállalkozások mind a betelepülő (képzett) munkaerő számára A történelmi és kulturális örökség szempontjából is értékes településközpontok, településrészek rehabilitációja hozzájárul a település gazdasági és kulturális fellendüléséhez A biztonságosabb, kényelmesebb és esztétikusabb valamint a további fenntartható fejlődést lehetővé tevő települési környezet és település-szerkezet hozzájárul a város hatékonyabb üzemeltetéséhez és a város vonzerejének fokozódásához mind a városlakók, mind a potenciális betelepülő intézmények és vállalkozások számára. A településen a lakosság számára vonzó élettér alakul ki, mely segíti a helyben maradást és támogatja a társadalmi és gazdasági aktivitás fokozódását A városi barnamezős területek száma csökken, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. KISLÉPTÉKŰ PONTSZERŰ VÁROSREHABILITÁCIÓ Olyan kisvárosokban, ahol a fejlesztések összesített volumene nem indokolja az akcióterület-alapú megközelítést Azon városrészekben, ahol a város fejlesztési stratégiája nem irányoz elő jelentősebb városrehabilitációs tevékenységet, de egy-egy helyi probléma megoldása érdekében fejlesztésre van szükség A kisléptékű fejlesztések önmagukban álló, de tevékenységeiket tekintve gyakran integrált projektek SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ EU: a leromlott, gettósodó városrészek felemelése Az esetek többségében a szegénységi problémát etnikai, bevándorló problémák is nehezítik. Magyarországon mind a probléma mértéke, mind a rendelkezésre álló eszközök (pénz, bérlakások, civil kapacitások) lényegesen kisebb volumenűek. Magyarországon a mélyszegénység döntően a falvakra jellemző, a szociális városrehabilitáció programja mégis városi program. Adódik ez abból, hogy a falvak esetében nem elegendő lokális, akcióterületi programokban gondolkodni, mert a probléma valós gyökere a települések elzártságából, munkahelyek hiányából, települési infrastruktúra hiányából adódik. A feladat a leszakadó városrészek beintegrálása a városba, a létező szolgáltatások, infrastruktúra, munkahelyek eljuttatása a rászorulóknak. SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ CÉLTERÜLETEI HAZÁNKBAN Az Európai Unió városrehabilitációs programja akcióterületi alapú, és a leromlott városrészeket érinti. Ennek mintájára a szociális városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi és többnyire ebből adódóan fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. Ezt a leromlott helyzetet pályázati támogatás igénybevétele esetén indikátorokkal kell igazolni. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, vagyis a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat mind az épített környezet, mind a társadalmi helyzet tekintetében. Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredeti lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. Azonban ezen telepek helyzete is különféle lehet, leginkább városszerkezeti elhelyezkedésük, lakásállomány minősége és az alacsony státuszú népesség koncentrációjának mértéke szerint. A teleprehabilitációnak a célja mindenképpen a szegregáció további elmélyülésének megakadályozása, lehetőség szerint oldása kell, hogy legyen. A szociális városrehabilitációt csakúgy, mint a funkcióbővítő rehabilitációt egy behatárolt területen belül érdemes végrehajtani. (pl. mobilizációs program: melynél a társadalmi integráció területét a város egésze jelenti, és az akcióterületen élő hátrányos helyzetűek koncentrációját hivatott csökkenteni. A leromlott területek felértékelése szükséges, a túlzott fejlesztési is káros!) 5

6 A szociális rehabilitáció akcióterületeinek eltérő fejlesztési szükségletei A funkcióbővítő és a szociális városrehabilitáció programjaiban vannak átfedő, hasonló elemek, és indokolt esetben érdemes a kétfajta megközelítést ötvözni. Ezek a közösségépítés, a partnerség építés, a hátrányos helyzetű családok integrációja. A végleges leszakadás megelőzése hatékonyabb, mint a totális szegregáció felszámolása a későbbiekben. A szociális városrehabilitációs program előkészítése általában lényegesen hosszabb időt igényel, mint egy funkcióbővítő rehabilitációé. Lakótelepi fejlesztési szükségletek lakótelepeken a lakóépületek felújítása, közterületek felújítása, közösségépítés, fiatalok értelmes időtöltésének megszervezése, az idősek programjainak kialakítása Hagyományos beépítésű, leromlott városrészek rehabilitációja Roma telepek tipikus fejlesztési szükségletei a városi szövetbe ágyazódott területek esetén általában szegregált területek rehabilitációja, a városszövettől elkülönülten álló telepek esetén általában a telepek felszámolása indokolt Integrált városfejlesztési stratégia Az IVS sikerének kulcselemei: A hosszú távú ( koncepcionális ) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása a területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása a fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja ennek érdekében a városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása pontos probléma- és lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával ( partnerség ) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban IVS tartalmi elemei Városi léptékű fejezetek: A város szerepének meghatározása a településhálózatban, (Az adott város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban) Városi szintű helyzetértékelés (városszerkezet, gazdaság, társadalom, települési környezet, közszolgáltatások, funkció ellátottság, korábbi időszak fejlesztései, SWOT, Problémafa) Városrész léptékű fejezetek: Városrészek elemzése, funkció ellátottság bemutatása Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése (területi alapú és ágazati alapú helyzetértékelés) Városi Stratégia: A város jövőképe hosszú távon (15-20 év) Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Fenntarthatósági szempontok Stratégia külső és belső összefüggései (illeszkedés: TrT, TFK) stratégia megvalósításának főbb kockázatai IVS MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése VÁROSFEJLESZTÉS Partnerség A partnerség jellemzően várható eredményei Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása 6

7 2020-RA AZ EU EGÉSZÉNEK TELJESÍTENIE KELL AZ ALÁBBI ÖT CÉLT: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. (EU 2020 stratégia céljai) A Kormány az 1322/2013. (VI.12.) határozatában döntött a tervezési ciklus operatív programjainak indikatív forrásallokációjáról. A teljes pénzügyi keretből a gazdaságfejlesztésnek jut a legnagyobb arány, melyet a terület- és településfejlesztés követ. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP: 39,4% Terület- és Településfejlesztési OP: 16,15% Versenyképes Közép-Magyarország OP: 3,55% Emberi Erőforrás Fejlesztés OP: 10,94% Környezet és Energiahatékonyság OP: 14,77 Közlekedésfejlesztési OP: 13,69% Végrehajtási Koordinációs OP: 1,5% 1181/2013. (IV. 5.) KORM. HATÁROZAT A VÁROSTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROGRAMOK TERVEZÉSI TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS IRÁNYELVEKRŐL GÁSPÁR EDIT ELŐADÁS a közötti európai uniós fejlesztési források magyar gazdaságban történő hasznosulása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a kormány az integrált városfejlesztés kérdésének, és ennek érdekében a as időszakban a következő várostérségi fejlesztési irányelveket határozza meg a továbbtervezés alapjául: a) a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, b) a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, c) a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözni, d) mind a várostérségi fejlesztési dokumentumok készítése, mind az abban foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során a széleskörű partnerség, valamennyi, a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv részvételének biztosítása, Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a közötti időszakra) határozza meg egy város fejlesztésének főbb irányait és konkrét lépéseit az önkormányzat által jóváhagyott hosszútávú településfejlesztési koncepció alapján. Az ITS-ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszútávú célokhoz, és a kijelölt fejlesztési irányokhoz Területrendezés Településrendezés Területfejlesztés Településfejlesztés 7

8 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. részét képezi a szerkezeti tervlap HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket: a település teljes közigazgatási területére, az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. SZABÁLYOZÁSI TERV A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.7. A település társadalma 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.9. A település gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Zöldfelületi rendszer vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Közlekedés Közművesítés Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma 8

9 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ( A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése) 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis (A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével.) 3.2. Problématérkép/értéktérkép (A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása) 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére 4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTAMI KÖVETELMÉNYEI 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) TERVEK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK JAVASOLT ANYAGOK A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készül. A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készülnek. A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Mellékletek!!!!!!! 1298/2014. (V. 5.) Korm. Határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról 1181/2013. (IV. 5.) Korm. Határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapja Falu-város-régió című szakmai lap 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 9

10 Köszönöm a figyelmet! 10