T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla évi működéséről

Átírás

1 GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 00.El.II.B.33.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 009. évi működéséről

2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 997. évi LXVI. tv. 63. () bekezdés k./ pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam a bírói kart és a bíróság dolgozóit, illetve beszámoljak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bíróság működéséről.. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. Az OIT. 007/39. (XI. 6.) számú határozatával 008. január -jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 7 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 54 főben határozta meg. megnevezése engedélyezett 009. január -én évközi változás betöltött 009. december 3- én eltérés Bíró 7 7 Titkár Fogalmazó + Bírósági ügyintéző 4 - Tisztviselő 9 9 Írnok Fizikai alkalmazott 8 8 Összesen megjegyzés fő ügyintéző helyen fő ügyintéző helyen fő ügyintézővel Tisztviselői álláson fő írnok álláshelyen fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk álláshelyen 4 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk Valamennyi bírói álláshely betöltésre került 008. novemberében, az elmúlt évben ezzel a bírói létszámmal végeztük ítélkezési tevékenységünket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács dr. Farkas Attila ítélőtáblai bírót 009. november -től határozatlan időtartamra beosztotta a Legfelsőbb Bíróságra. Az ő távozásával egyidejűleg került betöltésre a megüresedett bírói álláshely, amelyre dr. Szalay Róbert a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság bírája nyújtott be sikeres pályázatot.

3 3 Az igazságügyi alkalmazotti körben történt változások: Dr. Varga Vivien Éda, dr. Német Attila és dr. Samodai András fogalmazók 009. februárjában sikeres szakvizsgát tettek, fogalmazói munkájuk értékelése és a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzése után, 009. március. napjától bírósági titkári kinevezést nyertek. Hamplné dr.kormány Katalin az addigi, határozott időre szóló bírósági titkári kinevezés helyett 009. május -től határozatlan időre szóló kinevezést kapott. Sárköziné Sebestyén Edit, Gats Margit és Ventura Szilvia igazságügyi alkalmazottak (mindhárman kitűnő eredménnyel) sikeres Büsz vizsgát tettek, ezt követően, 009. április 5. napjától kinevezésüket határozatlan idejűvé változtattam. Ventura Szilvia szolgálati viszonya kérelmére - közös megegyezéssel 009. november 5. napjától megszűnt, az így megüresedett álláshelyet Szabó Anikó tisztviselővel töltöttük be, aki a Győri Városi Bíróságtól került áthelyezésre. Békési Klára bírósági ügyintéző gyermekgondozási szabadságáról visszatérve 009. novemberében megkezdte munkáját, míg Szabó Dominika, a gazdasági hivatal tisztviselője a gyermeke gondozása miatt egész évben távol volt. Néhre Béláné hivatalsegéd nyugdíjba vonult, de 009. október -től négyórás takarítói foglalkoztatására került sor. A hivatalsegédi teendőket 009. szeptember. napjától Pintérné Takács Éva, korábban részfoglalkozású dolgozónk látja el. Németh Gyuláné nyugdíjas, részfoglalkozású takarító határozott idejű kinevezésének lejártát követően, az év végével további foglalkoztatását az egészségi állapota miatt nem kérte. Az álláshelyére 00. január 5. napjától Sárréti Attiláné alkalmazására került sor. Egyéb változás a személyi feltételeket illetően nem volt.. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika Épület: Az ítélőtábla épületének megvalósítása kapcsán a kivitelező 00. július 3-ai lejárattal garanciális kötelezettséget vállalt. Az összeállított hibajegyzéket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a KÖZÉV Zrt. (korábban Európai Építő Zrt.) számára elküldtük. A kapcsolatfelvétel során a szavatossági osztály korábbi vezetője azonban közölte, hogy a cég felszámolás alatt áll, a garanciális munkák elvégzésével kapcsolatban nincs intézkedési joguk. A további garanciális igényünkkel a CASH and Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Zrt.-hez kellett fordulnunk. A kivitelezés kapcsán felmerült javítások hibajegyzékét 009. június -én megküldtük a felszámoló biztosnak. Egyben intézkedést kértünk arra, hogy a hibák kijavítását a törvénykezési szünetben végezzék el. Tájékoztattuk egyben arról is, hogy amennyiben a Középület Zrt. fa. a javítást a megjelölt időre nem végzi el, úgy azt a rendelkezésünkre álló bankgarancia terhére mással

4 4 végeztetjük el. Tekintettel arra, hogy a javításra kötelezett a munka elvégzésére nem jelentkezett, eft bankgarancia lehívását kezdeményeztük a Raiffeisen Zrt. Banknál, mely összeget a bank a számlánkra 009. augusztus 4-én átutalta. A bekért ajánlatok alapján a legjobb ajánlatot tevő vállalkozókkal kötöttünk szerződést a legsürgősebb munkák elvégzésére. Ezáltal a további beázásokat megszüntettük és a közvetlen balesetveszélyt elhárítottuk. Megtörtént a szélviharban feltépett 0 m tető rögzítése, új fémlemez-fedés elkészítése, a teljes tetőfelületen a csöves hófogók kijavítása, a tető homlokzat-burkolatának javítása, a tárgyalótermek előtti kőburkolat m-en csiszolásra, lakkozásra került, összesen 6 m-en próbafelületen belső kőburkolat javítása. Tekintettel arra, hogy a kőburkolatok korábbi garanciális javítása nem volt megfelelő, a felszámoló-biztossal történt egyeztetést követően az ÉMI-től kőszakértői véleményt kértünk a végleges javítás meghatározására. A nemrégiben elkészült szakvélemény szerint a belső kőburkolat teljes felületét szakszerűen ki kell javítani, a külső burkolat (lépcső és oszlopcsarnok burkolata egyaránt) teljes cserére szorul, a külső lépcső alatti helyiségek beázását a szigetelés javításával kell megszüntetni, a teremgarázs burkolatát, a zsiliphelyiségével együtt ki kell javítani. E szakvélemény alapján a 00-es év első félévében hozzá kell kezdeni a javítási munkákhoz, amelyhez a bankgarancia még rendelkezésünkre álló összegét kell igénybe venni. A javítást elvégző kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás keretében kerülhet sor. Az épület biztonsági rendszeréhez eredetileg kiépített kültéri kamerák nem tették lehetővé a parkoló és a vendégszobák előtti terek megfigyelését. Ezért további három kamerát szereltettünk fel, a beltéri rögzítő egységet pedig a szükséges méretre bővítettük. A beépített technikai eszközök rendszeres karbantartását szerződésünk értelmében a Persecutor Vagyonvédelmi Kft. végzi. A tűzvédelmi, munkavédelmi és sugárvédelmi feladatokat az erre kötött szerződés alapján külső cég látja el. A munkatársaink a szervezett oktatásokon megjelentek, ennek dokumentálása is megtörtént. Az elmúlt évben az ítélőtábla épületének biztonságát érintő, rendkívüli esemény nem történt. Informatika: A bíróság a 009. évben informatikai szempontból változatlanul jó körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott - akinek a feladata ezt szükségessé teszi - rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel.

5 5 A számítógépek jelentős része azonban elérte az öt éves kort. Ezért az utóbbi években a bírósági informatikai rendszerben bekövetkezett fejlesztések nyomán megnőtt teljesítmény igényt teljes körűen már nem tudták kielégíteni. Ezért az év végén húsz darab, korszerű számítógép beszerzésére került sor. Megvásároltuk továbbá egy példányban dr. Nagy Gábor igazságügyi vegyész-szakértő kábítószer- kalkulátor programjának.0.5. verzióját. A nyomtatási igények kielégítése jellemzően az épület folyosóin elhelyezett, nagy teljesítményű, hálózati nyomtatók segítségével történik. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka könnyítése érdekében feltétlenül szüksége van, saját, asztali nyomtató áll rendelkezésére. 3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Győri Ítélőtábla 009. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására ezer Ft eredeti, az év közben végrehajtott 3.%-os elvonást követően ezer Ft összegű módosított előirányzat állt rendelkezésre. Az összes kiadásunk ezer Ft volt. Az ítélőtábla a működési és felhalmozási kiadásait szinte teljes egészében támogatásból fedezi, a támogatási bevételünk ezer Ft volt. Az összeget az előző évi pénzmaradvány 4.55 ezer Ft összege és a saját, intézményi működési bevétel 555 ezer Ft összege növelte. Saját bevételként a vendégszobák után fizetett térítési díjakat és a telefonok magáncélú használata után befizetett összegeket számoltuk el. A nemzetközi pénzügyi rendszer válságának magyarországi hatásaira figyelemmel a Kormány javaslatára 009-ben a keresetek nem emelkedtek, így a bíróságnál is csak a korábbi Ft alapilletmény figyelembe vételével lehetett tervezni a személyi juttatások előirányzatát. Az illetmény emelésében csak a törvény szerint kötelező előresorolásra jogosult négy bíró és öt igazságügyi alkalmazott részesült. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 008. december 9-ei ülésén az ítélőtábla 009. évi elemi költségvetésének előirányzatait jóváhagyta. A 009. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - az éves rendszeres illetményre és a bírák esetében 3. havi külön juttatásra - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 009. január -jei kötelező előresorolására - a jubileumi jutalmakra - dolgozókat alanyi jogon megillető ruházati költségtérítésre - a munkavállalóknak adómentesen adható étkezési hozzájárulás Ft/fő/hó összegére - egyéb - ezen belül a készenléti, ügyleti - díjak kifizetésére - a külső személyi juttatásokra

6 6 A költségvetési helyzet bizonytalanságai miatt az eredeti előirányzatban a cafeteria rendszer már nem volt tartható, fedezetet csak az alanyi jogon biztosítandó juttatásokra lehetett tervezni. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 008. decemberi ülésén a nem rendszeres személyi juttatások és a hozzájuk kapcsolódó járulékok előirányzatának 55,6 %-át zárolta és az OIT hatáskörébe utalta annak felhasználását. A Tanács a 009. novemberi ülésén tárgyalta meg a bírák és igazságügyi alkalmazottak 009. évi elismeréséről szóló előterjesztést és engedélyezte a zárolt keret egy részének felhasználását. eft Megnevezés Személyi juttatás Járulék Eredeti zárolt,509 7, /009/ OIT. Hiv. intézkedés - 7,800-5,696 szerinti elvonás Elismerésre felhasználható előirányzat 4,709,507 Az OIT által felszabadított keret és a rendelkezésre álló saját bérmegtakarítás arra adott lehetőséget, hogy a 009. szeptember havi, pótlékkal növelt összes illetmény 70 %-át kitevő jutalmat fizessünk, melynek teljesítésére novemberben került sor. Fontos kiemelni, hogy ennek egy részét a dolgozók adómentesen adható természetbeni juttatás formájában igényelték évi kiadások ezer Ft Megnevezés 009. eredeti előirányzat módosított előirányzat 009. évi teljesítés teljesítés % rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatások ,4 állományba nem tartozók juttatásai SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN , társadalombiztosítási járulékok munkaadói járulék egészségügyi hozzájárulás START kártya + táppénz hozzájárulás MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK dologi kiadások ,6 egyéb folyó kiadások DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK ,7 BERUHÁZÁSOK intézményi beruházási kiadások ,5 központ beruházási kiadások felújítások beruházások ÁFA-ja ,7 beruházási kiadások összesen ,8 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN ,9

7 évi bevételek ezer Ft megnevezés 009.eredeti Módosított 009.évi teljesítés előirányzat Előirányzat teljesítés % INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott 456, Intézmény beruházás Előző évi maradvány Központi beruházás átvett pénzeszköze TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK Összesen A személyi juttatások előirányzata: 59,4 millió forintban teljesült, a módosított előirányzathoz viszonyítva ez az összes kiadás 66,4%-a. Ezen belül a rendszeres személyi juttatás kiadása az előző évi teljesítéshez képest 4%-kal csökkent. A csökkenés indokai: január -től megszüntették az alkalmazottak részére havi illetményük / részének folyósítását - az alkalmazottak részére az első fél évben Ft/fő/hó kereset-kiegészítést fizettünk, míg ez az összeg a Kormány rendelete értelmében 80 %-kal csökkent. - az OIT 008/4. (XII. 9.) belső határozatában felkérte a költségvetési szervek vezetőit, hogy a rendszeres személyi juttatás megtakarítást elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiányra használják fel. Ennek megfelelően 5 millió forintot csoportosítottunk át az épület őrzésével kapcsolatos költségekre. A nem rendszeres személyi juttatásokra 45,4 millió forintot használtunk fel, ez az előző évi kifizetés 74,3 %-a. A rendelkezésre álló előirányzatból a törvény szerint járó juttatásokon (ruházati-, étkezési költségtérítés, jubileumi jutalom) túl, a bírák és alkalmazottak munkájának elismerésére a fent írt mértékű külön juttatást, továbbá adómentes iskolakezdési támogatást fizettünk. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által a zárolt keretből engedélyezett összeget a saját bérmegtakarításból kiegészítve.345 ezer Ft-ot használtunk fel a 009. évi munka elismerésére. Munkatársaink az adómentesen adható természetbeni juttatásokat az alábbiak szerint igényelték: - üdülési csekk 34 fő 3.3 e Ft - üdülési csekk hozzátartozóknak 3 fő 0 e Ft - csekély értékű ajándékutalvány 5 fő.5 e Ft - csekély értékű ajándékutalvány hozzátartozóknak 0 fő.88 e Ft - internet előfizetés 8 fő.394 e Ft - önkéntes nyugdíjpénztár 9 fő 47 e Ft - MKB egészségpénztár 6 fő 86 e Ft - művelődési csekk 3 fő.74 e Ft

8 8 A 3. havi külön juttatások számfejtésére és kifizetésére a januári bérekkel együtt került sor - 7 fő bíró részére.8 eft, - 38 fő alkalmazottnak 44 eft összeggel. Az iskolai tanév kezdetén az adómentesen fizethető.450 Ft iskolakezdési támogatásban részesült minden iskoláskorú gyermek ( fő). Az első félévi bérmegtakarítás terhére ezen a címen ,- Ft-ot fizettünk ki. Az év végén az adómentesen igényelt juttatásoknál elért megtakarítás összegét felhasználva a bírák részére összesen.79 eft, az alkalmazottaknak.643 eft jutalmat fizettünk ki. A külső személyi juttatásokon az állományba nem tartozók részére teljesített kifizetések összege 47 ezer Ft volt, amely fedezte a bírói eljárásban közreműködő szakértők, védők, tanúk díjazását, illetve költségét. A munkaadót terhelő járulék módosított előirányzata ezer Ft volt, a rendelkezésre álló előirányzat a járulékköteles juttatásokkal arányosan változott. A dologi kiadásokra rendelkezésre álló összeg A kiadási főösszegen belül a dologi kiadások aránya 0 % volt. Az előirányzat évek óta elmarad a tényleges szükségletektől. A rendelkezésre álló keretből elsősorban az intézményi működéshez és üzemeltetéshez szükséges kiadásokat biztosítottuk, a beszerzéseket csak a legszükségesebbre korlátoztuk. Az OIT a 008/4. számú belső határozatában felhívta az intézmények vezetőinek a figyelmét arra, hogy a keletkező rendszeres személyi juttatás és járuléka megtakarítását elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiányra használják fel. Ennek megfelelően a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben öt millió forintos átcsoportosítást hajtottunk végre. - intézményi hatáskörben végrehajtott módosítás 5.00 e Ft - többletbevételből végrehajtott módosítás 5 e Ft. A legjelentősebb kiadási jogcímek a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése.678 eft - könyv, folyóirat.80 eft - hajtó és kenőanyag vásárlása.956 eft - nem adatátviteli célú távközlési díjak 66 eft (korábbi beszámolási évben 80 eft) - villamos-energia szolgáltatás díja 6.5 eft (korábbi beszámolási évben 6.94 eft) - gáz energia díja eft (korábbi beszámolási évben eft)

9 9 - egyéb üzemeltetési szolgáltatások eft (korábbi beszámolási évben.307 eft) ebből posta.500 eft (korábban.04 eft) egészségügyi szolgáltatás.46 eft (korábban.49 eft) tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 987 eft (korábban 453 eft) őrzési-őrszolgálati díj eft (korábban 5.0 eft) A kiadások egy részének jelentős növekedését a második félévtől az ÁFA 0%-ról 5%-ra történő növekedése okozta. A jelentősebb beszerzések és lekötések: - számítógépek beszerzése. 33 eft - bírói szoba bútorzata 566 eft - kávéfőzők vásárlása 46 eft - 3 darab kültéri kamera 68 eft Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya az ítélőtáblánál 007-ben folytatott rendszer-ellenőrzés megállapításainak végrehajtását 009-ben ellenőrizte. Az összesített vélemény az volt, hogy bíróságunkon az intézkedési tervbe foglalt valamennyi feladat a vállalt minőségben és tartalommal végrehajtásra került. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Állami Számvevőszék is végrehajtotta nálunk a vizsgálatát, amelynek során hiányosságot nem állapított meg. A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A megfontolt, kiemelten takarékos gazdálkodás tette lehetővé, hogy fizetési kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítettük, tartozásunk nincs, ebben az évben sem volt likviditási problémánk. Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel, megrendelésekkel kötöttük le.

10 0 4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések). A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként..számú táblázat Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint Érkezett Ügyszak/ügycsoport ügyek száma 008- ban foly.maradt Befejezett ügyek száma ben foly. maradt Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek Másodfokú fellebbezett peres ügyek Harmadfokú fellebbezett peres ügyek Fellebbezett büntető nemperes ügyek Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek Kifogás az eljárás elhúzódása miatt Bírósági mentesítés iránti ügy Perújítási indítvány 0 3 Bíróság kijelölése Egyéb nemperes ügy Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Felterjesztett kifogás 0 3 Egyéb ügyek Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Végelszámolási kifogások Fellebbezett csődeljárási ügyek Önkormányzatok adósságrendezése Egyéb ügyek Fellebbezett vagyonrendezési ügy Büntető és civilisztikai ügyek összesen

11 A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban az elmúlt év volt az első olyan ítélkezési év, amelyben a kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró teljesített szolgálatot. Ennek megfelelően másfél tanács ítélkezett, amit a kollégiumvezető tanácselnöklése tett lehetővé. A másfél tanácsra 679 ügy érkezett, ami 8 üggyel több a továbbiakban bázis évként megjelölt 008-hoz képest. A befejezések száma 695 ügy, amely 08 üggyel több a tavalyinál. Ezzel nem csak az elmúlt évihez képest nőtt a befejezések száma, de az is megállapítható, hogy a befejezések száma meghaladta a megnövekedett érkezést is. Ebből a peres érkezés száma 9 (szemben a 008-ban érkezett 09 perrel), a peres érkezés némileg tehát nőtt. Ez a 9 per 7,5 %-a a teljes érkezésnek, amely szinte azonos a korábbi beszámolási időszak 8 %-ával. A peres befejezések (másodfok és harmadfok összesen) száma 46 perrel nőtt, mert ez az adat 008-ban 9 ügy volt, most pedig 38. A folyamatban maradt perek száma csökkent 7-ről 98-ra. A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma csökkent 0-ról 8-ra, míg ezek befejezésének a száma nőtt (3-ról 8-ra). A fellebbezett nemperes érkezés száma a bázis évben 488 ügy volt, most 560, azaz nőtt az érkezés 7-vel, de nőtt a befejezés is 495-ről 557 re, azaz 6 üggyel és mindösszesen 8 nemperes ügy maradt folyamatban. A nemperes ügyek között 96 ügy a bíróság kijelölése, ez a nemperes ügyek 35 %-a (tavaly 8,7 %), 46 ügy az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett, ez a nemperes ügyek 6%-a, míg 008-ban, most perújítási indítvány érkezett. A bázisévben 3, most viszont az eljárás elhúzódása miatt kifogás érkezett, amelyet elbíráltunk. A büntető ügyszakban a bázisévben az érkezés 98,3%-át fejeztük be, most az érkezés 0,3 %-át. Összességében ebben az ügyszakban az elmúlt évhez képest száznyolc üggyel többet fejeztek be bíráink. Ez tizenhat üggyel több, mint az összes érkezett ügy. A folyamatban maradt ügyek száma tizenhat üggyel lett kevesebb a bázisévhez képest. A büntető ügyszakba rendszeresített egy plusz bírói álláshely eredményeként lényegesen nőtt a befejezések száma, melynek következtében a megnőtt érkezés mellett is csökkenteni tudtuk a folyamatban maradt ügyek számát.

12 Civilisztikai ügyszakban változatlanul két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese lát el tanácselnöki feladatokat. Az ebbe az ügyszakba beosztott előadó bírák száma hat fő. A tanácselnökök és a bírák tevékenységének számszerű adatait a 5. számú táblázat mutatja be. Az ügyszakba összesen 808 ügy érkezett, amely érkezés a bázisévihez képest 5 üggyel kevesebb. Összességében az elmúlt évinél kevesebb (35 db üggyel) a polgári szakági érkezés. Ezen belül -gyel nőtt a perek száma, de csökkent a nemperes ügyeké, továbbá a bírósági kijelöléseké. A gazdasági szakágban némileg csökkent a perek száma ( perrel), lényegesen a bíróság kijelölési ügyeké (5-ről -re). Kiemelkedően magas azonban az érkezés a felszámolási ügyekben: a bázisév 334-es érkezéséhez képest 5 ügy, de megduplázódott a cégtörvényességi ügyek száma is (33-ról 77-re). Összesen 680 ügy került befejezésre, amely 8 üggyel több, mint a bázisévben. Ebből 9 a polgári ügy, ami 36-tal kevesebb a bázisév 958-as befejezéséhez képest, míg a gazdasági ügyszakban a bázisév 74-es befejezéséhez képest most 758 ügyet, azaz 44-gyel több ügyet fejeztek be. Az összes befejezés most az érkezés 93 %-a, a bázisévben ez 9 % volt. A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 8 üggyel nőtt (69-ről 757-re emelkedett). A peres érkezés a tavalyi 499-hez képest 489-re csökkent, amely az összes civilisztikai érkezésnek most is, akárcsak a bázisévben, 7 %-a (a korábbi években ez 3,4 %-a, 006- ban 30,3%, 005-ben 7 %). A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 343 (bázisban 33), gazdasági 46 (bázisban 67). A peres befejezések száma összesen 49 (bázis évben 47), folyamatban maradt összesen 98 per (a bázisban 300 per). A peres ügyszakban nincs számottevő eltérés az érkezés, befejezés adatai között, de a folyamatban maradt perek száma is közel azonos a bázisévi adattal. Mindössze annyi megállapítás tehető, hogy nem nőtt (kettővel csökkent) a folyamatban maradt perek száma. Az ügyek zömét (73 %-át) kitevő nem peres ügyből összesen 303 bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezés 7 %-a. A gazdasági ügyszakban tovább emelkedett a felszámolási ügyek száma, a bázisév 334 ügyéhez képest most 5 felszámolási ügy érkezett. Mindkét ügyszakot tekintve az ítélőtáblára érkezett a beszámolási időszakban 487 ügy (a bázisévben 430), amelyből befejeztünk 375 ügyet (a bázisévben 59-et) amely az összes érkezés 95,5%-a (a bázisévben 93 % volt).

13 3 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a 009. évre vonatkozóan is elkészítette a az ügyforgalmi adatokról szóló jelentést. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 00. március -ai ülésére került előterjesztésre. Az ebben szereplő táblázatokat használtam fel ahhoz, hogy az adatokat összevetve a Győri Ítélőtáblát elhelyezzem a peres ügyek érkezése, befejezése és a folyamatban maradt ügyek tekintetében az ítélőtáblák között. Az elmúlt évi beszámolómmal ellentétben most nem elemeztem a bírói egyéni statisztikai adatszolgáltatás alapján nyerhető adatokat. Ennek az az oka - miként ezt már az elmúlt évi beszámolómban is jeleztem -, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztikai számítás módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe, illetve az éves statisztikában azt is, hogy egy év - a tárgyalásmentes időszakra tekintettel - hány hónappal veendő számításba. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. Mindaddig, amíg az egységes statisztikai adatszolgáltatás feltételei nem teremtődnek meg, az összehasonlítás nem tekinthető egzaktnak. A bíróságok egységes statisztikai adatszolgáltatásának megteremtése érdekében azonban előrelépés történt, mert az OIT elnöke által felkért személyekből alakult bizottság ez idő szerint készíti elő, dolgozza ki ennek feltételeit. Az OIT márciusi ülésére készült előterjesztés elöljáróban megállapítja, hogy az ítélőtáblák ügyérkezése emelkedett, összesen 4 %-kal, míg a befejezések száma is tovább emelkedett 9%-kal. A 009. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 58% Debreceni Ítélőtábla 3% (5 bíró) Győri Ítélőtábla 3% (7 bíró) Szegedi Ítélőtábla 0% ( bíró) Pécsi Ítélőtábla 6% (5 bíró). A 009. évi fellebbezett peres ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 60,5 % Debreceni Ítélőtábla 5,5% (5 bíró) Győri Ítélőtábla 9,6% (7 bíró) Szegedi Ítélőtábla 8,% ( bíró) Pécsi Ítélőtábla 6,% (5 bíró)

14 4 A befejezések ( peres, nemperes és egyéb ügyek ) száma ítélőtáblánként: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla 09 ügy 30 ügy (5 bíró) 375 ügy (7 bíró) 87 ügy ( bíró) 084 ügy (5 bíró) Az ítélőtáblánk bírói létszáma nyilvánvalóan nem igazodik az ügyforgalomban való részesedéshez, s ennek következménye, hogy az ítélőtáblákhoz egy évnél régebben érkezett 44 pernek mintegy fele nálunk vár befejezésre és az ügyhátraléknak 6%-a egy évnél régebbi érkezésű, szemben az országos százalékos részaránnyal..

15 évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam 0 3 Hónap 3 6 hónap 6 hónap - év Között -3 év között. számú táblázat 3 év felett Összesen Bázis év Polgári ,3% ebből 55 7,4% peres gazdasági 3 45,% ebből 0 6,5% peres Civilisztika 87 5,% 009 Bázis év ,5% 49 4,7% 66,9% 5 5,9% ,9% 5,4% 76 4,% 60,4% 37 3,9% 375,4% 009 Bázis év 4 6,% 66 9,8% 54 33,5% 3 0,4% 496 9,5% 57 6,4% 48 46,8% 0 30,8% 96 6,9% 377,6% 009 Bázis év 09,7% 86 55,7% 86 37,7% 83 5,9% 495 9,5% 35 3,7% 35,% 0,5% 0 6,5% 45,7% 009 Bázis év 3 3,4% 3 9,3% 5 6,7% 6 0,% 8 4,9% 0,% 0,3% 0,% 0,8% 0,% 009 Bázis év 0,% 0,5% 0,% 0,6% 3 0,% 0,% 0,3% 0,% 0,8% 0,% 009 Bázis év ebből peres Büntető % Ebből 65 3,8% 4 5,% peres II.fok ebből peres III.fok 5,4% Összesen ,6% 74 5,% 567 8,6% 7 5,8% 4,% 7 49,3% 3 3,9% 5,6% 3,9% 5,4% 390 7,3% 98 9,9% 6 3,7% 4 0% 5,6% 5 % 44 5,8% 37 6,3% 3 39,% 6 46,% 44 8,3% 69 54,8% 36 5,% 3 5,8% 5 7,8% 53,4% 45 9,5% 35 5,9% 3 40,5% 3 3,% 80 3,5% 47 9,6% 64 9,% 56 46,7% 8 44,4% 46 6,% 0,5% 0,%,3% 3 0,6% 0,3%,7% 0,5% ,% 5 0,% 0,% ebből peres 7,6% 85 3,5% 6,4% 3 9,6% 8 49,9% ,5% 80 4,% 7,6% 3 0,5% 5 0,8% 0,4%

16 év végén folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam 3. táblázat 0-3 hónap 3-6 hónap 6- hónap - év között -3 év között Összesen Polgári ,% 50,8% 3,9% 5,5% 0,6%,0% 4,4%,4% 0,0% 0,3% ebből peres ,7% 39,0% 30,% 4,9% 30,6% 3,7% 6,6% 3,9% 0,0% 0,5% Gazdasági ,9% 47,% 4,3% 9,% 3,7%,9%,5% 0,5% 0,0% 0,% ebből peres ,5% 46,% 6,9%,6%,7% 9,0% 4,9%,% 0,0%,% Civilisztika ,8% 48,7% 4,% 7,6% 4,%,%,8%,3% 0,0% 0,3% ebből peres ,0% 4,3% 9,0% 4,% 3,0% 30,9% 6,0% 3,0% 0,0% 0,6% Büntető ,% 33,6% 4,%,4% 4,% 3,% 3,5%,9% 0,0% 0,0% Ebből peres II.fok ,6%,7% 4,5% 7,7% 4,5% 36,% 30,4% 4,5% 0,0% 0,0% ebből peres III.fok ,7% 0,0% 46,7% 0,0% 46,7% 40,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Összesen ,% 46,7% 4,% 6,9% 4,% 3,3% 6,4%,9% 0,0% 0,% ebből peres ,7% 36,4% 8,5% 4,7% 30,0% 3,3%,8% 6,% 0,0% 0,5%

17 7 Az ítélkezés időszerűsége. A táblázatból kiemelendő adatok: Az összes polgári ügy 47,5 %-át (a bázisévben 57,3%-át, az azelőtti évben 66,4 %-át) három hónapon belül befejeztük. Ebből a perek 4,7 %-a (a bázisévben 7,47 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme (55,8%-a) 6 és hónap között fejeződött be. A hat hónapon túli befejezés 6,4 %-ról,7 %-ra emelkedett. A bázisévben 35 pert fejeztünk be egy és két év között, most 3-et. Két pert és 3 év között fejeztünk be. Az összes gazdasági ügy,9 %-át (a bázisévben 45, %-át) három hónapon belül fejeztük be. Az ügyek zöme (37,7 %-a) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. Ebből a pereknek most 5,9 %-a (a bázisévben mindössze 6,5 %-a) került befejezésre három hónapon belül. A perek többsége (5,9%-a) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. A korábbi 0 perrel szemben most 6 pert fejeztünk be egy éven túl és pert és 3 év között. Az összes büntető ügy 8,6%-a (a bázisévben 85%) három hónapon belül befejeződött. A perek 5,8 %-a (a bázisévben 5, %) nyert befejezést három hónap alatt, zömükben (46,7 % II.fok és 44,4 % III. fok) egy éven túl fejeződtek be. A bázisévben a beszámolási év végére a folyamatban volt polgári pereknek 30,6 %-a (60 per) a gazdasági pereknek,7 %-a (33 per), míg a büntető pereknek 4,%-a (3 per) volt olyan, amelynek pertartama meghaladta a hat hónapot. Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt perek pertartama: Az időszerűségi adatoknak csak kisebb mérvű romlására utal, hogy most a polgári pereknek 3,7%-a, (a korábbi 30,6%-hoz képest) olyan, amely hat és tizenkét hónap között van folyamatban. Most a gazdasági perek 9%-a van folyamatban hat hónapnál régebben, a tavalyi,7%-hoz képest. A büntető ügyszakban most 30 másodfokú és 6 harmadfokú per van folyamatban hat és tizenkét hónap között. Jelentős javulás ebben az ügyszakban, hogy míg tavaly a másodfokú perek 30%-a, most 4,5%-a olyan, amely - év között van folyamatban és csökkent 0-ről 83-ra a folyamatban lévő másodfokú perek száma. Civilisztikában a folyamatban lévő 98 perből 9 darab egy éven túli, ami a perek 3 %-a, míg a bázisévben ez az adat: 300 perből 8 darab (6%) egy éven túli volt. A büntetőben a 6 folyamatban lévő perből 5 per (,9%) az egy éven túli (a bázisév 3 peréhez, 3,5 %-hoz képest).

18 8 A tárgyaló tanácsok összesített adatai: 4. számú táblázat Büntető ügyszak Civilisztikai ügyszak tárgyaló tanácsok száma,5,33 tárgyalási napok száma 66 0 egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma 5,8 5,5 kitűzött ügyek száma egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 4,8 74, halasztás tárgyalás előtt 5 8 tárgyalt ügyek száma egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma 04,8 70,8 kiesett tárgyalási napok száma 0 0 Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 0,4 0,7 folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma 78,4 7,9 Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 445,6 50, ,4 97

19 9 A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintjük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tart. Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban a beszámolás évében a korábbi évhez képest kedvezőbben alakult, mert az év egészében egy kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezett. Az ún. másfél tanács működésével nőtt a tárgyaló tanácsok száma (0,87-ről,5-re), nőtt a tárgyalási napok száma (45-ről 66-ra), a kitűzött ügyek száma (96-ról 56-ra), az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma (09,7-ről 4,8-ra), az egy tanácsra jutó tárgyalt (97,-ről 04,8-ra), és befejezett peres ügyek száma (05-ről -ről 0,4- re), míg csökkent az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma (33,7- ről 78,4-re). A civilisztikai ügyszakban a változatlan létszám mellett változatlan a tárgyaló tanácsok (,33) és a tárgyalási napok száma (most 0, a bázisévben ), továbbá az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma (most 5,5, bázisévben 50,9). Csekély mértékben, de nőtt a kitűzött ügyek száma (399-ről 406-ra), az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma is emelkedést mutat (68-ról 74,-re) a tárgyalt ügyek számával együtt (389-ről 398-ra). A befejezett peres ügyek emelkedtek 47-ről 49-re, az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 98,3-ról 0,7-re emelkedett. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma a bázis évével szinte azonos maradt (most 7,9, bázisban 6,3). Lényegesen nőtt azonban az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma: 38-ról 97-re. Annak ellenére nőtt ez a szám, hogy az egy tanácsra jutó, peren kívüli befejezések száma meghaladta a bázis évét (505-ről 50-re emelkedett).

20 0 Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel: Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 5. számú táblázat Név elnök Előadó Szavazó beosztás peres nemperes Peres nemperes peres Nemperes Civilisztika ügyszak Dr.Havasiné dr.o.m. eln Dr.Világi Erzsébet elnh Dr.Zámbó Tamás k.v Dr.Ábrahám Éva t.e Dr.Vass Mária bíró Dr.Lezsák József bíró Dr.Szalai György t.e Dr.Farkas Attila bíró Dr.Hammer Sándor bíró Dr.Ferenczy Tamás bíró Dr.Maurer Ádám bíró Dr.Szalay Róbert bíró Összesen civilisztika Büntető ügyszak: Dr.Nagy Zoltán k.v Dr.Tné dr.helyes K. bíró Dr Miklós Mária bíró Dr.Kovács Tamás t.e Dr.Csák Csilla bíró Dr.Zólyomi Csilla bíró Dr.Világi Erzsébet elnh Dr.Havasiné dr.o.m. eln Összesen büntető Mindösszesen:

21 Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök Dr. Világi Erzsébet elnökhelyettes Dr. Zámbó Tamás koll.vezető Dr. Ábrahám Éva tanácselnök Dr. Szalai György tanácselnök Dr. Vass Mária bíró Dr. Lezsák József bíró Dr. Farkas Attila bíró 7 07 Dr. Hammer Sándor bíró 8 33 Dr. Ferenczy Tamás bíró Dr. Maurer Ádám bíró 67 Dr. Szalay Róbert - 48 Dr. Nagy Zoltán koll.vezető 5 98 Dr. Kovács Tamás tanácselnök Dr. Tné dr.helyes Klára bíró Dr. Miklós Mária bíró 9 73 Dr. Csák Csilla bíró Dr. Zólyomi Csilla bíró 6 53 A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 08-at fejezett be, a bázisévben 93-at, 007-ben 54 db-ot, 006-ban 55-öt míg 86 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 53-at. Az I. tanács összes befejezése: 394 (a bázisévben 446) A dr. Szalai György vezette II.tanács 5 peres ügyet (a bázisévben 37) fejezett be, míg 378 volt a nemperes befejezése (a bázisévben 38). A II. tanács összes befejezése: 503 (a bázisévben 445) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 74 pert (a bázisévben 53 pert) fejezett be, és 95 nemperes ügyet (a bázisévben 355)) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 369 (a bázisévben 408) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 84 pert (előző évben 88-at) és 330 (előző évben 75) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 44 (a bázisévben 363).

22 A büntető ügyszakban a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető által vezetett tanács 5 peres és 47 nemperes ügyet intézett el. A teljes tanácsként működő, dr. Kovács Tamás által vezetett tanács 87 peres és 509 nemperes ügyet bírált el. Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban. Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek: 6. számú táblázat Megye/bíróság Pf Pkf összes saját össz. Pk Pv Pkif Összesen %-a Pkk %-a Győr (,8) 7 (30,5) (3,7) 69 (9,5) Vas (,) 69 (48,6) (5,5) 74 (47,) Komárom (3,) 43 (3,8) (,7) 37 (,5) Zala (4,9) 8 (36,) (6,) 76 (3,7) Veszprém (8,5) 60 (9,4) (,7) 34 (,7) 0 50 Egyéb (0,4) (6,7) (0,3) (50) Összesen Gazdasági ügyek: Megye/ bíróság Gf Fpkf Fpkhf Cgf Cg Tf Ügycsoportok Gpkf Gkk Ckk Cs pkf Vgkf V pkf Összesen Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb Összesen

23 3 A legtöbb peres ügy a polgári ügyszakban a tavalyihoz hasonlóan most is Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett, a legkevesebb pedig Veszprém megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most Veszprém, míg a legkevesebb Vas megyéből érkezett. Most is Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy most is (Pkk.) Zala megyéből, míg a legkevesebb Veszprém és ismét Komárom-Esztergom megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas és Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A bázis évben:. 49 ügy Vas Megyei Bíróság. 4 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Zala Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság 5. 3 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság A beszámolás évében:. 48 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. 397 ügy Zala Megyei Bíróság ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezett a legtöbb ügy. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben Vas megye azzal a 0 gazdasági ügyben érkezett kijelölési üggyel (Gkk.) került az első helyre, amely egyszeri és kimagasló érkezést jelentett, akkor a sorrendet most is változatlannak kell tekintenünk. E megállapításnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, az illetékességi területünk megváltoztatását, Zala megyének a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez való csatolását célzó határozatára figyelemmel van jelentősége, amely illetékességi terület megváltoztatása iránti döntés változatlanul nem került végrehajtásra.

24 4 A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 7. számú táblázat Ügyforgalom 008-ban 009 év végén Megye/Bíróság folyamatban Érkezett Befejezett Folyamatban maradt maradt Győr-M-Sopron peres II.fok III.fok nemperes Vas peres II.fok III.fok 0 nemperes Komárom-Eszt peres II.fok III.fok nemperes Zala peres II.fok III.fok nemperes Veszprém peres II.fok III.fok nemperes Egyéb megye 0 0 peres II.fok III.fok nemperes Összesen peres II.fok III.fok nemperes

25 5 Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A bázis évben:. 5 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság. 36 ügy Veszprém Megyei Bíróság 3. 6 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság ügy Zala Megyei Bíróság A beszámolás évében:. 80 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság. 63 ügy Veszprém Megyei Bíróság ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Zala Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság Ebben az ügyszakban a működésünk megkezdése óta eddig csak 007-ben történt meg, hogy nem Zala megyéből érkezett a legkevesebb ügy, most másodízben került sor arra, hogy nem Zala megye volt az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok közül a legkevesebb számú büntető ügy felterjesztője. E megállapításnak ismét a már említett OIT határozat miatt van jelentősége. Megyénként, ügyszakonként, a peres és nemperes határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyek Megye Győr 78 49,4% Komárom 59 39,6% Vas 50 64,5% Veszprém 63 43,8% Zala 66 48,5% Egyéb 00% összesen 38 47,7% 8. számú táblázat Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül helyezés Egyéb Összesen ,5% 4,6% 0,5% 8,% 8,7% 7,8% 38,3% ,5%,5% 9,9% 3,4% 7,% 5,5% 9,4% ,8%,% 8,% 9,% 6,4% 3,9% 33,6% ,8% 5,9% 9,% 8,8% 5,%,5% 6,9% ,6% 4,7%,%,3% 0,3% 5,5% 4,9% % ,8% 7,3% 7,7% 4,4%,9% 0,6% 30,6%

26 6 Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. (Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyek 39,8 %-át (a bázisévben 47,7%-át) hagyta helyben, a tavalyival azonos mértékben, 7 %-át változtatta meg, és a bázisév 4,4 %-ához képest most,9%-át helyezte hatályon kívül. Civilisztikai ügyszak: peres ügyek 9. számú táblázat Megye Győr 63 55,3% Komárom 48 49,5% Vas 3 46,9% Veszprém 5 0,5% Zala 44 48,3% Egyéb 00% összesen 39 50,7% Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Helyezés Egyéb Összesen ,3% 45 4,9% 37 54,4% 38 4,% 48 47% 00% 5 45,8% 5,9%,7% 7 5,8% 0 9,8% 9 0,9% 47 37,9% 8 6,7% 9 7,9% 7 8,9% 7 6,5% 9,6% 5 5,5% 6 9,% 4 3,9% 5 6,5% 8 6,5% 8 7,% 5 7,4% 6 7,8% 5 4,7% 5 3,%,3% 8,% 6 5,8% 3 4,3% 4,3% 4 3,3% 7 0,3% 9,%,8% 5 3,%,3% 8,% 6 5,8% 3 4,3% ,9% 38 8,% 6 3% 6,7% 68 4,4% 66 3,4% 68 4,4% Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 45,8 %-át (a bázisévben 50,7 %-át) hagyta helyben, 8, %-át (a bázisévben,9 %-át) változtatta meg,,7 %-át (a bázisévben 3 %-át) hatályon kívül helyezte, míg a perek 3,4 %-át (a bázisévben 4,4 %-át) egyéb módon fejezte be. Az összes peres befejezéshez képest csökkent a helybenhagyás és a hatályon kívül helyezés és nőtt a megváltoztatás aránya.

27 7 Büntető ügyszakban : Büntető ügyszak: nemperes ügyek 0. számú táblázat Megye Győr 50 64,9% Komárom 70 73,7% Vas 47 83,9% Veszprém 47 65,3% Zala 47 85,5% Főváros Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Helyezés Egyéb Összesen % összesen 6 73,6% 63 7,4% 7 7,4% 40 8,6% 6 74,4% 3 77,5%,6%,%,8% 6 8,3%,8% 3 3,4% 9 9,% 3 6,% 6 7,3% 3 7,5%,6% 3 3,%,8% 4 5,6% 3 5,4% 3 3,4% 3 9,9% 0 0 % 0 7,5%,4% 5 0,8% 0 4 7,3% 8 0,7% 8 8,4% 6,3% 3 5,9% 6 5% ,8% 3,4% 4 6,7% 3 3,7% 5,4% 69 9,4% 6 7,% (Az adatok a bíróság kijelölési ügyeket nem tartalmazzák.) Az ítélőtábla a felülbírált nemperes ügyeknek 74,5%-át (a bázisévben 73,6 %-át) hagyta helyben és,4%-át, azaz 5 ügyet (a bázisévben 3,7 %-át, 3 ügyet) hatályon kívül helyezett. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is.

28 8 Büntető ügyszak: peres ügyek II.fok Megye Helyben- Hagyás hatályon kívül h. súlyosítás enyhítés Megvált. Győr ,9% ,8% 6 8,6% ,4% 6% 7,3% 9,% 4,% Komárom ,3% 5,5% 6,7%,% 7,8% ,4% 9,% 9,% 5,% 8,% Veszprém % 0% 0% 0% 0% % 0% 0% 5% 35% Vas ,3% 6,7% 5% 5% ,7% 6,3%,5% 3,% Zala ,% 4,3% 8,6% %,3% 5,5% 5,5% 6,7% Egyéb megye 00% Összesen ,9% 6,3% 8,9% 6,5% 4,% ,7% 0%,5% 3,3% 4,%. számú táblázat fel- egyéb Összement sen 0 4,7% ,5% % % % 0 6 6,3% ,3% 0 4 3,3% 79 0 Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 36,7 %-át (a bázisévben 37,9 %-át) hagyta helyben, 0%-át, mindössze pert (a bázisévben 6,3 %, 5 per) helyezte hatályon kívül. Az összesen befejezett 0 perből tehát per került hatályon kívül helyezésre. A perek,5 (a bázisévben 8,9 %-ában) súlyosításra, 3,3 %-ában (a bázisévben 6,5 %-ban) enyhítésre került sor. A büntető ügyszakban a bizonyítás felvétele miatti elnapolásra kivételesen kerül sor. Amennyiben bizonyítás felvétele látszik szükségesnek, azt tanácsülésen rendelik el. A büntető ügyszakban a peres ügyek harmadfokú elbírálása történik az ítélőtáblán, amelyre összesen 8 perben (a bázisévben 3 perben, előtte 9 perben) került sor, amelyből 0 ügyben

29 9 helybenhagyás, 3 perben (6,7 %) hatályon kívül helyezés, egy-egy perben enyhítés, súlyosítás, felmentés történt, míg két pert egyéb módon fejeztünk be. Lényeges változás az elmúlt évi adatokhoz képest, hogy most a perek zömében (55,7 %) helybenhagyás született. Büntető ügyszak: peres ügyek III.fok Megye Helyben- Hagyás hatályon kívül h. súlyosítás enyhítés megvált.. számú táblázat fel- Egyéb Összement sen Győr % Komárom % % Veszprém ,5% % % 5% 0% 34% 0 0% % 0 0,5% Vas % Zala % ,3% Összesen 008 5,4% ,7% % % 33,3% 8 6,5% 3 6,7% ,4% 0 0 7,7% 0 5,5% 7,7% 5,5% 5,5% 7,7%,% A statisztikai adatgyűjtést a fenti adatok tekintetében jogszabály, illetve szabályzat nem írja elő. Erre nézve elnöki intézkedés alapján gyűjtöttük ki az adatokat. Megítélésem szerint ugyanis ezek az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok vezetői számára lényeges információt tartalmaznak. Az ítélőtábla határozatainak a felülvizsgált és fellebbezett ügyekben keletkezett statisztikai mutatói: Civilisztikai ügyszak: 7 ügyben került sor fellebbezés folytán felterjesztésre. Elbírálást követően visszaérkezett 5 ügy (ebből még 007-ben felterjesztve), melyek közül 0 helybenhagyással, ügy a fellebbezés hivatalból történő elutasításával és hatályon kívül helyezéssel, egy pedig megváltoztatással fejeződött be évben felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztésre került 80 ügy. Elbírálást követően visszaérkezett 6 ügy, melyekből egy ügy még 007-ben, tíz ügy pedig 008-ban került felterjesztésre.

30 30 A visszaérkezett ügyekből hatályában fenntartva 39, hivatalból elutasítva 5, hatályon kívül helyezve 5, igazolási kérelem elutasítása, részben megváltoztatva. Büntető ügyszak: 5 felülvizsgálati kérelem érkezett vissza, ebből 8 elutasításra került, 3 ügyben az ítélet hatályában való fenntartására került sor, 3 ügyben megváltoztató döntés született (ebből egy súlyosítás, egy enyhítés és egy ügyben a minősítés megváltoztatása és enyhítés), hatályon kívül helyezve. A nemperes ügyekben 9 érkezett vissza, valamennyi helybenhagyással zárult. Az 4 felterjesztett és visszaérkezett peres ügyből 3 helybenhagyás és megváltoztatás történt. 5. Az előző évre kitűzött igazgatási feladatok teljesítése vagy azok elmaradásának okai. A beszámolási időszakban a módosított 999. évi 9. számú OIT szabályzatban előírtak szerint négy alkalommal tartottunk vezetői értekezletet. A 009. március 9-i értekezleten a kollégiumvezetők tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek, tájékoztatást adtam az előző ítélkezési év ügyforgalmi adatairól. A 009. június -i vezetői értekezleten beszámoltam a 009. évi országos tábla- és megyei bírósági elnöki értekezleten történtekről, elemeztük az ítélkezés első féléves tapasztalatait, a sajtóval való kapcsolattartásról tárgyaltunk, és megbeszéltük az ítélkezési szünetre való felkészülést. A 009. október 8-i vezetői értekezleten tájékoztatást adtam a 009. szeptember 7-i konzultatív tanácskozásról, beszámolt tevékenységéről az informatikai vezető, elemeztük az ítélkezés számszerű adatait. A 009. december 4-i vezetői értekezleten megtárgyaltuk a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, elemeztük az éves ítélkezés számszerű adatait és felkészültünk a téli ítélkezési szünetre. Minden vezetői értekezletnek napirendje volt a munkateher, az időszerűség, a tanácsok közötti és a tanácson belüli ügyelosztás aránya és folyamatosan figyelemmel kísértük az írásbafoglalási határidőket. A vezetői értekezleteken minden alkalommal jelen volt a bírói tanács elnöke, a gazdasági hivatal vezetője, míg az OIT Hivatal eddigi gyakorlatának megfelelően - egyszer sem képviseltette magát.