Magyar Biokémiai Egyesület

Átírás

1 Magyar Biokémiai Egyesület Biokémia

2 50 éves a MAGYAR BIOKÉMIAI EGYESÜLET JUBILEUMI KIADVÁNY Nyomda: Innovariant Kft. Szeged

3 A kiadványt szerkesztette: Szűcs Mária Technikai szerkesztő és címlapterv: Márki Árpád A fotókat készítette: Datki Zsolt, Gráf László, Nyitray László, Simon Zoltán, Szűcs Mária és az írások szerzői A kiadvány on-line formában a következő honlapon érhető el: BIOKÉMIA A Magyar Biokémiai Egyesület internetes folyóirata XXXVI. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM november Kiadja a Magyar Biokémiai Egyesület, 4012 Debrecen, Pf. 6, Felelős kiadó: Fésűs László Az engedély száma III/SZI/397/1977, HU ISSN (Online) HU ISSN (Nyomtatott)

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ELŐSZÓ történeti visszatekintéssel Fésüs László... 2 I. Az elmúlt 50 év magyar biokémiai műhelyei; a hazai biokémia forrásai... 7 Budapesti Műszaki Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék - Salgó András... 8 Debreceni Egyetem, ÁOK, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet- Fésüs László. 10 Debreceni Egyetem, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet- Gergely Pál ELTE, TTK, Biokémia Tanszék - Gráf László, Nyitray László MTA, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet - Pósfai György MTA, Enzimológiai Intézet - Závodszky Péter OVSZ-OHVI-OGYK-MTA-TTK (?) molekuláris sejtbiológiai kutató-csapatának kalandjai Sarkadi Balázs Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Benke József, ifj. Gallyas Ferenc Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet - Mandl József Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet - Ádám Veronika, Kraszimir Kolev, Tretter László Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémiai Intézet - Dux László Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék - Boros Imre Miklós II. Az MBKE és a FEBS kapcsolatrendszere Csermely Péter, Sarkadi Balázs III. A BIOKÉMIA folyóirat A Biokémia folyóirat: az első négy évtized - Székács András Bagdy Dániel emlékezete Gráf László IV. A Tankó Béla Díj és a Bio-Science Díj A Tankó Béla Díj története A Tankó Béla Díj nyertesei A Bio-Science Díj és nyertesei V. A Molekuláris Biológiai Szakosztály - Patthy László...78 VI. A biokémia új perspektívái: nemzetközi trendek, hazai irányok...81 Bioinformatika - Patthy László Genom dinamika - Pintér Lajos, Mórocz Mónika, Haracska Lajos, Vértessy Beáta Genomika - Nagy László, Puskás László Gyógyszerkutatás - Arányi Péter, Keserű György Miklós Hálózatkutatás - Csermely Péter Jelátvitel - Buday László Lipidomika - Péter Mária, Balogh Gábor, Török Zsolt, Horváth Ibolya, Vígh László.100 Molekuláris biológia - Venetianer Pál Proteomika - Medzihradszky-Fölkl Katalin, Tőzsér József Szerkezeti biológia - Gráf László, Nyitray László VII. Függelék A Magyar Biokémiai Társaság június 30.-i Alakuló Taggyűlésén elfogadott Alapszabálya A Magyar Biokémiai Társaság és a Magyar Biokémiai Egyesület vezetői Támogatói szponzoraink TARTALOMJEGYZÉK 1

5 ELŐSZÓ Előszó - történeti visszatekintéssel ELŐSZÓ történeti visszatekintéssel Arany Jubileumhoz érkeztünk, ötven éve alakult meg a Magyar Biokémiai Társaság. A jeles dátum a hazai biokémikusokat az öt évtized szakmai, társasági történéseinek áttekintésére ösztönözte. Ennek eredménye ez a kötet. Szorosabb európai szakmai kapcsolatrendszerünkben is számos kerek évforduló esik ezekre az évekre, így a brit Biochemical Society 2011-ben volt 100 éves, a francia 2014-ben lesz ugyanennyi, a Federation of European Biochemical Society (FEBS) és a European Molecular Biology Organization (EMBO) 2014-ben éri el az 50 éves kort. A hazai biokémia sikerei, nemzetközi beágyazottsága méltán helyezik jubileumi ünnepünket ebbe a rangos sorba. Az alapítás és a szervezeti változások. A Magyar Biokémiai Társaság (MBT) létrejöttét a Magyar Tudományos Akadémia Straub F. Brunó vezette Biológiai Tudományok Osztálya kezdeményezte 1961-ben. Az MTA Elnökség már ugyanebben az évben 23/1961 számú határozatában az előterjesztést tudomásul vette, jóváhagyta és hozzájárulását adta az MBT alapításához. A következő hónapok az előkészítés jegyében teltek, majd június 30.-án az MTA Felolvasó Termében lezajlott az Alakuló és Vezetőségválasztó Taggyűlés 123 alapító taggal (26 biológus, 53 vegyész, 37 orvos, 1 biokémikus, 2 mezőgazdász és 4 gyógyszerész), akik elfogadták az alapszabályt (lásd 1. sz. függelék) és megválasztották az MBT vezetőségét (lásd 2. sz. függelék; itt megtalálható a későbbi vezetőségek névsora is). Rusznyák István MTA elnök július 18.-án jóváhagyta a közgyűlés döntéseit. Az MBT első elnöke Tankó Béla, titkára Antoni Ferenc lett. Az MTA akkori Alapszabálya alapján azokban az időkben az MTA hozhatta létre, felügyelte és támogatta a tudományos egyesületeket. Az MBT-vel csaknem egy időben kezdte meg működését a Magyar Biofizikai Társaság és a Magyar Biológiai Társaság, szintén az MTA keretei között. Az MBT-t és a többi társaságot az MTA 1977-ben átadta a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ). Annak idején a magyar biokémia nem minden szakmai közössége vett részt az MBT megalakításában, sokan továbbra is a Magyar Kémikusok Egyesülete Biokémiai Szakosztályában tevékenykedtek, egészen 1981 májusáig. Ekkor alakult meg, öt éves kemény tárgyalások és az első közös siófoki kongresszus (1980) után a MTESZ kereti között a Magyar Biokémiai Egyesület, a mai MBKE, a Magyar Biokémiai Társaság és az MKE Biokémiai Szakosztály fúziójával. A gyökerek. A hazai biokémia gyökerei természetesen 1962-től jóval meszszebbre nyúlnak vissza. Elmondhatjuk, hogy biokémiai kutatásokat több mint száz éve művelnek hazánkban is, kezdetben a kémiai (vegytani) és élettani kutatások egyetemi műhelyeiben, ahogy azt e kötet szerzői több helyen is leírják. Tartalmilag három korai időszak különül el - ezekről részletesen írt Bagdy Dániel a Biokémia évi számaiban. Az első a kezdetektől a századfordulóig, Plósz Pálnak a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem első életvegytan profeszszorának haláláig, a második Szent-Györgyi Albert hazatéréséig tart. A harmadik a hazai biokémiai kutatások nemzetközi élvonalba emelkedésének időszaka, amelyet elsősorban a szegedi Szent-Györgyi iskola fémjelez. E korszak világra szóló sikere Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 1937-ben, a biokémia klasszikus anyagcsere kutatási korszakában. A 107. oldalon található képen láthatjuk a méltán világhírű vált szegedi iskola kiemelkedő tagjait. Nem kétséges, hogy Szent-Györgyi példája nyomán kivételes erősséggel bontakozott ki a biokémiai, molekuláris szintű kutatás hazánkban és lett az ország méretéhez viszonyít- 2

6 Előszó - történeti visszatekintéssel va kiemelkedően sikeres a következő évtizedekben is. Annak ellenére történt ez így, hogy maga Szent-Györgyi és sok más nemzetközi hírű tudós elhagyni kényszerültek az országot a II. világháború után. De sokan itthon maradtak, közülük meghatározóan fontos a Szent-Györgyi iskolából Straub F. Brunó munkássága, aki először a budapesti orvosi fakultáson, később az MTA Enzimológiai Intézetében teremtett igényes kutatási környezetet, majd a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) létrehozásával tudománytörténeti léptékkel mérve hatalmasat alkotott. Laki Kálmán a Szent-Györgyi iskola másik legendás alakja, közvetve teremtett itthoni iskolát Debrecenben először ösztöndíj lehetőségekkel, a 80-as években pedig már laboratóriumunk bekapcsolásával Szent-Györgyi USA-beli alapítványának kutatócsoporti hálózatába. Banga Ilona az MBT alapító tagjaként jelentette a közvetlen A Szent-Györgyi aláirásával ellátott meghívólevél az MBT tiszteletbeli tagsági rendezvényére. folytonosságot. Guba Ferenc Szegeden vitte tovább az izomkutatás hagyományait. Sokan mások segítették hasonló módon a hazai biokémia nemzetközi tekintélyének fennmaradását. Az MBT történetének emlékezetes napja Szent-Györgyi Albert tiszteletbeli taggá fogadása 1973-ban. ELŐSZÓ A rendezvényen Szent-Györgyi Albert (jobbról) az MBT jeles képviselőivel. Balról jobbra: Bihari István, Boross László, Tankó Béla. Vándorgyűlések, konferenciák. Az MBT első tudományos rendezvényére, az I. Nagygyűlésre 1963-ban került sor a Biológiai Tudományok Osztályával közös szervezésben. A részletes programot nem sikerült megtalálni, de az évi IV. Nagygyűlésé előkerült: az előadók között ott találjuk többek között Banga Ilonát, Gárdos Györgyöt, Gráf Lászlót, Muszbek Lászlót, Tankó Bélát, Závodszky Pétert és Udvardy Andort. A Nagygyűlések korszaka az 1994-ben Budapesten megrendezett 9. FEBS kongresszust követően lezárult, ezután Vándorgyűlések kerültek megrendezésre, általában 2 évente más-más helyszínen, többnyire 3

7 ELŐSZÓ Előszó - történeti visszatekintéssel Az MBT I. Nagygyűlésének címlapja Tankó Béla jegyzeteivel, köztük a mioglobin szerkezetéről készült vázlatos rajzzal. az egyetemi városokban - a fővároson kívül Debrecenben, Gödöllőn, Pécsett, Szegeden, Veszprémben számos esetben a Magyar Élettani Társasággal és/vagy a Magyar Biofizikai Társasággal közösen. A folyamatos számozás fennmaradt, így került sor a 25. Jubileumi Vándorgyűlésre, szintén Budapesten 1988-ban. Az MBKE által rendezett 20. FEBS kongresszus után a Vándorgyűlések abbamaradtak és csak ban, az újabb általunk rendezett FEBS Kongresszus után kezdődtek újra - ettől kezdve már évente. A köztes időszakban az Egyesület három igen sikeres angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervezett International Conference of the Hungarian Biochemical Society néven, az elsőt 1993-ban Debrecenben, majd Szegeden (1995) és Pécsett (1997). A szegedi nemzetközi konferencián megalakult Molekuláris Biológia Szakosztály tíz éven át rendezett olyan nagy léptékű konferenciákat (erről a kötetben Patthy László írása szól), amelyek helyettesítették a Vándorgyűléseket. Egyesületünk tehát rendezvényeivel rugalmasan alkalmazkodott az adott korszak igényeihez és lehetőségeihez. Jól mutatja ezt, hogy amikor meghirdetésre került a FEBS3+ konferenciák rendezésének lehetősége (legalább három FEBS tagország közös szervezésű rendezvénye), sikeres pályázat alapján 2012-ben Opatijában a horvát és szlovén kollégákkal együtt szerveztük igen sikeres kongresszusunkat. A évi, első ízben angol nyelvű konferenciánk pedig közös lesz a hazai genetikusokkal és sejtbiológusokkal. Szakosztályi szerveződések, egyesületi élet. Az MBT és az MBKE szakmai életének meghatározó eleme volt és marad a spontán kezdeményezések alapján létrehozott és a közös szakmai érdeklődés erejével különböző ideig fennmaradó szakosztályok aktivitása. Nehéz kideríteni, hogy időben melyik szakosztály kezdte meg először a munkáját és hogyan következtek utána a többiek. Ehelyett következzen itt felsorolásuk, függetlenül attól, hogy mely időszakban és mennyi ideig működtek: Agrár- és Élelmiszerbiokémia, Biomedicinális, Biotechnológiai, Fehérje, Funkcionális Biokémia, Környezetbiokémiai, Mikrobiológiai és Szteroidbiokémiai, Molekuláris Biológia, Neurobiokémiai, Jelátvitel és Gyógyszerbiokémia szakosztályok tevékenykedtek az 50 év során. Az utóbbi kettő ebben az évben is rendezett konferenciát. Egyesületünk szívesen befogad új kezdeményezéseket, így legutóbb a fiatal kutatók által szervezett Epigenetika szimpóziumot. Az 50 év történetét a hazai biokémia műhelyei írták. Az intézetekben, tanszékeken zajló kutatás, kutató nevelés (csaknem 20 éve már a PhD képzés is), egyetemi oktatás teremtette és teremti meg az egyesületi élet alapjait. A kötet ezen fejezeteit olvasva igen gazdag kép bontakozik ki arról, hogyan erősödtek meg már a hatvanas évekre ezek a műhelyek, bontakoztak ki a jelentős 4

8 Előszó - történeti visszatekintéssel nemzetközi tekintélyt szerző kutatók és csoportjaik, jelentek meg a korszerű technikák, műszerek, napjainkra a proteomikai vagy a genomikai szinte korlátlan kutatási lehetőségei. Kiemelkedő jelentőségű az SZBK megépítése a 70-es évek elejére, az új évszázadban pedig sorra kapnak új épületekben modern laboratóriumokat és elhelyezést csaknem kivétel nélkül az egyetemek orvostudományi és természettudományi karain működő intézetek, tanszékek. A biokémia jelentős súlyt képvisel az orvos- és természettudományos képzésekben, így az egyetemi intézetek és tanszékek jelentős oktatási feladatokat látnak el, tankönyvek (Elődi Pál Biokémia könyve, az Ádám Veronika által szerkesztett Orvosi Biokémia), jegyzetek íródnak, elektronikus tananyagok készülnek, napjainkban már három nyelven az angol és német nyelvű képzések miatt. Társaságunk a kezdeti évektől nagy hangsúlyt helyezett a rendszeres tanfolyamokra, módszertani bemutatókra, munkaértekezletekre (így pl. több éven át rendeztek nukleinsav munkaértekezleteket a 70-es években). Nagy jelentőségűek voltak a 60-as évek továbbképző előadásai; előkerült az 1967-ben tartott a Genetika biokémiai problémái sorozat programja, amin többek között Dévényi Tibor, Elődi Pál, Györffy Barna, Venetianer Pál és Vida Gábor tartottak előadást. A Biokémia lapban folyamatosan jelentek meg a biokémiai oktatással kapcsolatos információk, konferenciáinkon mindig napirendre kerültek oktatási kérdések is - informális keretek között biztosan. Sokan gondoljuk úgy, hogy ezen a területen vannak kihasználatlan lehetőségek, a nagy oktatási terhelést jelentősen könnyíthetné kész anyagok, gyakorlatok, digitális előadás blokkok cseréje. Díjak. Mint minden igényes tudományos társaság, az MBT és MBKE fontosnak tartotta a teljesítmény elismerését, díjak alapítását. Már az első két díjat, a Szörényi Imre pályadíjat és a Hári Pál emlékérmet fiatal kutató kollégák eredményeinek elismerésére alapította a Társaság. Később ezt Ifjúsági Díj és a Gerendás Díj váltotta fel. A Tankó család indította el alapítványi kezdeményezéssel a Tankó Béla pályadíjat kezdetben fiataloknak, majd az elkészült érem az MBKE kiemelkedő teljesítményeket elismerő legfontosabb díja lett. A fiatal kutatók elismerése a konferencia poszter díjakon túlmenően a Bio-Science külön előadás lehetőséget is biztosító legjobb közlemény díja, amelyre évente egyre több és színvonalasabb pályázat érkezik. A BIOKÉMIA folyóirat. Tudomásom szerint a több mint 35 éve negyedévenként megjelenő folyóiratunk egyedülálló Magyarországon. A lap társaságunk, a szakosztályok, a nemzetközi tudományos közélet híreinek folyamatos közlésével, történeti visszatekintésekkel, tudománypolitikai állásfoglalások megjelentetésével, tudományos közleményeivel évtizedek óta összetartó közösségi fórum. Köszönhető ez három lelkes és önzetlen főszerkesztőnknek, a heroikus munkát végző Bagdy Dániel alapító főszerkesztőnek, majd Székács Andrásnak és a legújabb, digitális korszakot jegyző Szűcs Máriának, valamint szerkesztő társaiknak. A jubileum alkalmából az első főszerkesztő idején készült kötetek tartalmát is digitalizáltuk, így a Biokémia számai ma teljes egészében elérhetőek honlapunkon ( Gazdasági önállóság. Társaságunk önállóvá válásában már a kezdetektől kiemelt fontossága volt az anyagi függetlenségnek. A tagdíjak adták és adják ehhez az alapot bár viszonylag kis mértékben. Kezdetben az MTA irodái, majd a MTESZ helységei, később az Enzimológiai Intézet, jelenleg a debreceni orvosi fakultás biokémia intézete adják az alapműködés feltételeit. A három FEBS kongresszus nyereségének egy része jelentősen növelte anyagi erőnket, a fiatal ELŐSZÓ 5

9 ELŐSZÓ Előszó - történeti visszatekintéssel kutatók támogatásának lehetőségét. A hazai konferenciák bevételei, pályázati lehetőségek, az utóbbi években pedig a szponzorok segítettek abban, hogy fenntartsuk önálló működésünket. FEBS, IUBMB. A Magyar Biokémiai Társaság a FEBS nyolc alapító tagjának egyike. A brit alapítványi törvényei szerint működő európai szervezetünk működésében, bizottságainak munkájában, folyóiratainak szerkesztőségeiben az öt évtized alatt jelentős szerepet vállaltunk. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása a három Budapesten megrendezett, emlékezetes és sikeres FEBS kongresszus, amely nem csak elismerése volt a hazai biokémiai kutatásoknak, hanem igen széleskörű kapcsolati lehetőségeket biztosított kutatói közösségünknek. Hosszú ideig az MTA keretei között ápoltuk kapcsolatainkat a biokémikusok világszervezetével, az IUBMB-vel; napjainkban ezt is az MBKE biztosítja. Venetianer Pál részvétele az IUBMB enzim nómenklatúra bizottságában jelentős elismerésnek számított. A jövő. Az arany jubileum alkalmat ad azon is elgondolkodni, hogy mit hoznak majd egyesületünk életében a következő évtizedek? Mi történik majd a biokémiával? Jelzés értékű volt, amikor a biokémiai társaságok, tanszékek sora felvette nevébe a molekuláris biológiát is. Napjainkban divatos molekuláris élettudományokról beszélni, vannak országok, ahol az egyetemi tanszéki nómenklatúrából is eltűnt a biokémia szó. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy az életműködések molekuláris alapjainak megértéséhez milyen nagy szükség van és lesz is a klasszikus biokémia eszköztárára. Kötetünk második felében azt mutatják be a szerzők, hogy milyen jelentős szerepe van az omics világ létrejöttében, annak eszköztára kialakításában a biokémiának, a biokémikusoknak. A természet- és orvostudományi egyetemi oktatásban megkerülhetetlen marad a biokémia. A szakmai társasági élet pedig természetes igényünket elégíti ki az új kutatási eredmények kollégákkal való megvitatására, az elért eredmények, sikerek örömteli megbeszélésére. Konferenciáink a szakmai kontrollt is jelentik, az eredmények első megmérettetésének színterei, a fiatal kutatók első előadási alkalmai, egyben a szakmai kapcsolati rendszer kialakításának pótolhatatlan lehetőségeit is nyújtják. Mindezek alapján és látva az Egyesületünkbe belépő és ott tevékenykedő sok tehetséges fiatalt, jó okkal lehetünk optimisták, lesz folytatás. Bízom benne, hogy kötetünk olyan olvasmány, amit a polcról levéve rendszeresen elővesznek majd kollégáink vagy gyakran belenéznek a digitális változatba. A történeti kép bizonyára nem teljes, van sok hozzátenni való - nem zárjuk le tehát a múltbeli adatok, események rögzítését, a hiányok pótlására módot és keretet adnak a Biokémia újság folyamatosan megjelenő számai. Itt rögzül majd az is, ahogy a jövő kutató generációi, tanítványaink gazdagítják itthoni eredményeikkel a biokémia tudományát. Debrecen, október Fésüs László a Magyar Biokémiai Egyesület elnöke 6

10 I. Az elmúlt 50 év magyar biokémiai műhelyei; a hazai biokémia forrásai MŰHELYEK

11 MŰHELYEK BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar BME VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Annak ellenére, hogy a Biokémia mint önálló tantárgy oktatása csak ban került be a vegyészmérnök képzés tantervébe, az Élelmiszerkémia Tanszék (később Biokémia és Élelmiszertechnológia Tanszék), továbbá a Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék (MGKT), majd a fenti két egységből integrálódott Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (ABÉT) megalakulásuk óta a biokémiai és kapcsolódó mérnöki területeken intenzív oktató és kutatómunkát végzett. Az Élelmiszerkémia Tanszék, majd utódai kutatómunkájának - az alapító Vuk Mihály (1921) professzortól kezdve Telegdy Kováts László és Lásztity Radomir professzorokon át - fontos része volt és ma is jelentős eredményekkel büszkélkedhet a gabonakutatás területén. A gabonakutatás alap- és alkalmazott témakörein belül a búzafehérje kutatás a legismertebb és nemzetközileg is magasra értékelt területe. A szerkezetvizsgálat - az aminosav szekvenciától a sikér komplex szerkezetéig (Lásztity R., Varga J., Békés F.), a szerkezet és funkció kapcsolata, szerkezet-technológiai minőség kapcsolata (Tömösközi S.), a fehérje bioszintézis és a mobilizáció biokémiai folyamatainak tanulmányozása (Salgó A.), a növényi szárazság és sóstressz válasz biokémiai hátterének vizsgálata (Simon-Sarkadi L.) - során elért eredmények a tanszéket e tudományterület egyik nemzetközileg is elismert központjává tették. Utóbbit jelzik a szakmai publikációk mellett az angol nyelven megjelent könyvek és nemzetközi elismerések, vezető pozíciók nemzetközi szervezetekben. Az élelmiszer minőséget döntően meghatározó, a növényi és állati nyersanyagokban lezajló biokémiai változások és ezek technológiai hatásai szintén évtizedeken át voltak a kutatások témakörei. Példaként a gyümölcsök post-harvest, húsok post-mortem változásait, lipidek oxidatív változásait, redox rendszerek egyes mechanizmusai, az enzimes és nem enzimes barnulási folyamatok mechanizmusának vizsgálatait lehet megemlíteni. Új fehérjeforrások felderítése témakörében mindkét korábbi tanszék végzett kutatásokat; a növényi eredetű új fehérje források előállítása (VEPEX program Holló János professzor és Koch Lehel vezetésével), új fehérje források biológiai értékének in vitro meghatározása és a kölcsönhatások vizsgálata fehérje rendszerekben álltak a kutatások középpontjában. A korábbi MGKT alapításától (Sigmond Elek, 1908) kezdődően a biokémia és kapcsolódó területeinek alkalmazott kutatási területeit művelte: természetes biopolimerek (keményítő) szintézise és lebontásukhoz szükséges enzimek tulajdonságainak és ipari alkalmazásainak kutatása (László E., Hoschke Á., Szejtli J., Réczey K.); ipari mikrobiológiai és fermentációs folyamatok mechanizmusa, szabályozása (Holló J., Nyeste L., Sevella B.); ipari enzimológiai kutatások (Görög J.); a szennyvíz technológiai és a környezeti mikrobiológiai kutatások (Tóth J., Jobbágy A., Gruiz K.); 8

12 BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar jelentős nemzetközi elismertséget szerzett a sejtciklus modellezéssel foglalkozó elméleti biológiai kutatások köre (Novák B., Sveiczer Á.). A fent bemutatott kutatási területek folyamatos fejlődése, fejlesztése, az új irányzatok és méréstechnikák megjelenése egy sor újabb kutatási terület felé orientálta tanszékünk oktatóit, kutatóit. A teljesség igénye nélkül néhány fontos alap- és alkalmazott kutatási terület: a mitokondriális szénhidrát és aszkorbinsav transzport és anyagcsere szerepe az ozmótikus és oxidatív stressz adaptációban; bioanalitikai és roncsolás-mentes módszerek fejlesztése bioaktív molekulák kimutatására és fiziológiai folyamatok követésére; mikrobiális folyamatok matematikai modellezése: sejtciklus, enzimrendszerek és sejtpopulációk modellezése; szerkezeti biológiai kutatások, fehérje szerkezet felderítés; komplex biotechnológiai eljárások fejlesztése: cellulázkutatások, fermentációs folyamatok technológiájának kidolgozása, második generációs bioetanol előállítás; fehér biotechnológiai kutatások, biorefinery; łomplex környezetvédelmi kutatások: szennyvíztisztítás, környezeti monitoring és kockázat elemzés, kármentesítés. Az összegző felsorolás alapján talán jól érzékelhető, hogy intézményünk, tanszékünk alapfeladata a modern biomérnök és vegyészmérnök képzéshez elengedhetetlen, erős kémiai és biokémiai, valamint mérnöki ismeretek és szemlélet összességének átadása hallgatóinknak, ami csak színvonalas alap- és alkalmazott kutatások művelése révén valósítható meg. Ezt a gondolatot képviselték az előttünk járt nemzedékek professzorai és a biokémia, biotechnológia területeinek gyors változásait, viharos iramú fejlődését az utódoknak is ezen szemléletet magukévá téve kell folyamatosan érzékelni és ezek értelmében végezni a kutató és oktató munkát. MŰHELYEK Salgó András 9

13 MŰHELYEK DE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet A BIOKÉMIAI ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI INTÉZET TÖRTÉNETE DEBRECENBEN Az intézetet Tankó Béla egyetemi tanár alapította 1950-ben. Őt 1947-ben nevezték ki a szerves kémia professzorává a Debreceni Tudományegyetemen. A Tankó család Simonyi-úti villájában, szülei engedélyével megszervezte az egyetemi szerves kémiai tanszéket, amelyet később az egyetem központi épületébe helyezett át. Amikor 1950-ben Debrecenben önálló egyetemek alakultak, Tankó professzor a megalakuló Debreceni Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetének lett a vezetője, amely a Tankó család Simonyi úti villájában nyert elhelyezést. Tankó Béla professzor ben Berlinben Neuberg professzor irányításával, majd 1933-tól Robison professzor intézetében Londonban dolgozott ben Ő izolálta elsőként és állította elő homogén formában a fruktóz-1-foszfátot, mely vegyület a fruktóz lebontás első intermediere (Tankó-Robison észter). A megalakuló Intézet egyik kutatási profilja természetszerűen a szénhidrát anyagcsere egyes reakcióinak, enzimeinek, intermediereinek tanulmányozása volt, majd az Intézet fokozatosan rátért a nukleinsavak, nukleotidok biokémiájának vizsgálatára Zsindely Attila részvételével. Tankó Béla szobra a DEOEC szoborparkjában. A biokémia 1951-től önálló tárgyként jelent meg a debreceni orvosképzésben. Az előadások alapján egyetemi jegyzetet adtak ki, mely az évek során modernizálódott. Manapság divatos beszélni az ipar és a tudomány kapcsolatáról; Tankó professzor korát megelőzve felismerte ennek jelentőségét és igen eredményes kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi vegyszergyártó és forgalmazó cégekkel, amelyek az intézettől vásároltak szellemes módszerekkel előállított nagy tisztaságú vegyszereket. Az Intézet történetéhez szorosan hozzá tartozik, hogy Tankó professzor úr alapító tagja volt a Magyar Biokémiai Társaságnak, és közel 10 évig elnöke. Hoszszú időn át képviselte hazánkat az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségében (FEBS). A DEOEC 2003-ban kialakított szoborparkjában elsőként az Ő szobra lett elhelyezve nyarára elkészült a Debreceni Orvostudományi Egyetem új Elméleti Tömb-je és új intézetigazgató, Elődi Pál került az ide költöző Intézet élére az MTA Enzimológiai Intézetből. Elődi professzor különösen nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, jelentősen fejlesztette a gyakorlati képzést. Számos kiadást megért Biokémia tankönyve hosszú évekig szolgálta az orvos- és természettudományi képzést hazánkban. 10

14 Elődi professzor több kiadást megért Biokémia tankönyve. A kutatómunkája fókuszában a fehérjék funkciója és szerkezete közti összefüggések, illetve az anyagcsere folyamatok vizsgálata állt. Irányításával megalakult a proteolízist tanulmányozó munkacsoport. Fehérjebontó enzimek szubsztrátspecificitását vizsgálva megállapították, hogy a tripeptid egyes alhelyein levő oldalláncok hogyan befolyásolják a peptid bonthatóságát, amiből a kérdéses enzim aktív centrumának felépítésére lehetett következtetni. Eredményes alapkutatási kollaborációk indultak fehérje dinamikai vizsgálatokra, a daganatkutatásban, a könny proteázok tanulmányozására. Aminosav analizátor beszerzésével további klinikai kollaborációra nyílt lehetőség összefüggésben a genetikai betegségek metabolizmusának tanulmányozásával, építve az intézetben folyó purin, pirimidin anyagcsere, poliamin és urea szintézis kutatásokra. Bárdos professzor buffalói munkacsoportjával kialakított együttműködés eredményeképpen az Intézet 1991-ben automatizált DNS szintetizáló készüléket vásárolt, így oligonukleotidok szekvenciaspecifikus aktivitásának tanulmányozására nyílt lehetőség ban kapcsolódott be az Intézet munkájába Fésüs László. Több sikeres pályázata és nemzetközi kapcsolata révén az intézet további értékes műszerekkel gyarapodott. Ekkor került beszerzésre HPLC, FPLC és protein szekvenáló készülék. Megteremtette a lehetőségét a sejttenyésztésnek az Intézetben ben FEFA pályázat elnyerésével új molekuláris biológiai program beindítását kezdeményezte. Ez magába foglalta az undergraduális és postgraduális (PhD) képzést az Universitas program keretein belül. Ebből nőtt ki a későbbi molekuláris biológus 5 éves egyetemi, majd MSc képzés. DE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet A DOTE Elméleti Tömb, aminek 1. és 2. emeletén működött az Intézet között. MŰHELYEK tól Fésüs László vette át a Biokémiai Intézet irányítását. A 90-es évek elején újabb paradigmaváltás történt a molekuláris élettudományokban. A génszintű vizsgálatok módszertanának ugrásszerű fejlődése lehetővé tette a biokémiai kutatások génektől, génkifejeződési mintázatokból történő megalapozását. Ezt kombinálva a fehérje, sejt, szöveti és állatkísérletes vizsgálatok legújabb technikáinak alkalmazásával lehetővé vált komplex orvosbiológiai problémák szisztematikus molekuláris megközelítése. Ennek alapján történt az intézet tudományos, módszertani és műszerparkjának intenzív fejlesztése, sikerült tudatos pályázati aktivitással a makromolekulák vizsgálatának korszerű technológiái mellett a sejtbiológia és a molekuláris biológia, genomika, proteomika, lipidomika teljes fegyvertárát megjeleníteni. Lehetővé vált az ún. core facilitások, szolgáltató laboratóriumok intézeten belüli kialakítása, ezek a Klinikai Genomikai Központ, a Proteomikai Központ, a Lipidomika Laboratórium. Az új, minden 11

15 MŰHELYEK DE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet igényt kielégítő, gén manipulációkat is lehetővé tévő Kísérletes Állatházat is az Intézet építette fel és működteti. Mindezek elvezettek az intézet nevének tól történő megváltoztatáshoz Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetre. Az új Élettudományi Épület, ahová az Intézet 2005-ben költözött. Az Intézet 2005-ben átköltözött az Élettudományi Épület és Könyvtár komplexumba, az eddigieknél jobb oktatási és kutatási feltételek közé. Az intézet korábbi működési helyszínének egy részén működnek a Proteomika, illetve Lipidomika szolgáltató laboratóriumok. A Klinikai Genom Központ 2011-ig a Mikrobiológia Intézet épületben működött, majd az annak a helyén 2012-re elkészült In Vitro Diagnosztikai Épületbe került, mint Klinikai Genomika és Személyre Szabott Orvoslási Központ, felszerelkezve a legkorszerűbb genomikai és bioinformatikai eszköztárral. Három spin-off cég alakult az Intézethez kapcsolódóan, az Innotears, a Biomer és a UD-GenoMed, közülük az utóbbi különösen dinamikus fejlődési szakaszba került 2010-től. Ebben az időszakban öt munkacsoport működött, illetve működik. A Nukleinsav Kutató Laboratórium 1993-ban alakult Aradi János vezetésével, biológiailag aktív nukleinsav származékokat készítettek és vizsgáltak, tanulmányozták a telomer/telomeráz rendszer biológiai funkcióját, érzékeny telomeráz módszert dolgoztak ki. A Retrovirális Biokémiai Kutató Laboratórium önálló kutatócsoportként 1992-ben alakult meg, amikor Tőzsér József hazaérkezett az USA-ból, ahol az NCI egyik laboratóriumában a retrovirális proteázok specificitását vizsgálta. Megalakulása óta a csoport számos retrovírus proteolitikus enzimének és egyéb fehérjéinek jellemzését végezte el. A Magreceptor Kutatólaboratórium 1999 végén alakult, azután, hogy Nagy László visszatért az Intézetbe a Salk Intézetben eltöltött tanulmányútja végeztével és lehetőséget kapott önálló kutatólaboratórium alapítására. A Laboratóriumban folyó munka középpontjába egyes lipidek által szabályozott magreceptorok működésének tanulmányozása áll. A kutatómunka központi hipotézise, hogy a közvetlen kapcsolatot a lipid környezet és a genom között különböző zsírmolekulák által szabályozott magreceptorok biztosítják. Modellként az immunrendszer sejtjeit, makrofágokat és dendritikus sejteket használva a munkacsoport szisztematikusan feltérképezte az ún. RXR heterodimer receptorok (PPAR, LXR, RAR, VDR) által szabályozott géneket, gén hálózatokat elsősorban globális génexpressziót detektáló módszereket használva. Új útvonalakat azonosítottak, amelyek a zsíranyagcsere és az immunválasz közötti kapcsolatot biztosítják. Az Apoptózis Jelátviteli Kutatólaboratórium Szondy Zsuzsa vezetésével az 1990-es évek elején alakult a T limfociták sejtelhalását meghatározó tényezők, azok jelátviteli mechanizmusai és a transzglutamináz 2 szerepének vizsgálatára a sejtelhalási programban. A vizsgálatok kiterjedtek arra is, hogy milyen kommunikáció zajlik az elhalásban lévő sejtek és az őket eltakarító makrofágok között; makrofágok által kibocsájtott molekulák közül a csoport azonosította az adenozint és a retinoidokat. A Sejtbiokémiai és Apoptózis Kutatólaboratórium kutatási profiljának középpontjában két markáns terület 12

16 DE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet van: a transzglutamináz és a sejthalál kutatás. Több mint 30 éve foglalkoztatja Fésüs Lászlót a fehérjéket kovalensen keresztkötő transzglutamináz (TG) enzimcsalád, különösen a TG2 szerkezete és funkciói. Legutóbb kalciumkötő helyeit azonosították irányított mutagenezissel és elkészítették a transzglutamináz szubsztrátok adatbázisát térszerkezeti információkkal. Megállapították, hogy a TG2 génkifejeződéseket szabályoz különböző sejtdifferenciálódási programok során, és az enzim fehérjéket keresztkötő aktivitása meghatározó szerepet játszik neurodegenerációs kórképekben. Leírták, hogy a TG2 indukálódik és aktiválódik apoptózis során később ennek számos részletét tisztázták. Az autofágia útján elhalt sejtekről megállapították, hogy speciális módom fagocitálódnak és a fagocitózisuk inflammasoma aktiválással és aktív IL-1b képződéssel jár. Az utóbbi években 4 új kutatócsoport kezdte meg munkáját az intézetben: Fuxreiter Mónika Fehérje dinamika, Szatmári István Őssejt kutatási, Goran Petrovski Szemészeti őssejt és Korponay-Szabó Ilma Ceoliakia kutatás csoportja. Az intézet vezető oktatói egyre nagyobb szerepet kezdtek játszani a hazai és nemzetközi tudományos életben folytatva és magasabb szintre emelve az intézeti hagyományokat. Az évente megjelenő közlemények (többek között Immunity, PNAS, Blood, J. Exp. Med., Cell Death and Diff., J. Biol. Chem. cikkek) IF összege között van. Két akadémikust választott tagjai közé az MTA (Fésüs László 1998, Nagy László 2007), két kolléga lett az MTA doktora (Szondy Zsuzsa és Tőzsér József). Az intézet kezdeményezésére alakult és azóta is irányításával működik az országos genomikai konzorcium. Fésüs László az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének (FEBS) irányító testületébe került, 2012-től vezeti annak Publikációs Bizottságát. Nagy Lászlót a European Molecular Biology Organization (EMBO) tagjává választották, Howard Hughes és Welcome Trust kutató lett, tagja a FEBS Letters és Molecular Cell Biology Editorial Board-nak. Az intézetben több ciklus óta át működik MTA támogatott kutatócsoport, ezen túl 2012-től két Lendület pályázattal támogatott kutatócsoport. Az Intézet a székhelye a Magyar Biokémiai Egyesületnek, mivel Fésüs László annak elnöke lett 2005-től. Az Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézete évente átlagban 1600 hallgatót oktat a különböző karokon és szakokon (orvostan-, fogorvostan és gyógyszerész hallgatók angol és magyar nyelvű, molekuláris biológus és biotechnológus MSc és számos BSc hallgató képzése). Évente átlagosan 25 tudományos diákkörös hallgató dolgozik az intézet laboratóriumaiban. A speciális debreceni oktatási rendszerhez készült el a Biokémia Orvostanhallgatóknak syllabus a legfrissebb eredmények gyors beemelésére magyar és angol nyelven 1994-ben, majd számos új kiadásban, néhány éve csak elektronikus változatban. Az intézetben, az utóbbi években, évente PhD hallgató folytatja tanulmányait. Vezető kutatói új Doktori Iskolát alapítottak 2006-ban Molekuláris Sejt- és Immunbiológia néven a velük kollaborációban dolgozó immunológus, sejtbiológus és klinikai kollégákkal. Az Iskola minden évben megrendezi a nemzetközi Molecular Cell and Immune Biology Winter School -t, ahol PhD hallgatók képzésén túl mód van az informális szakmai kapcsolatok erősítésére és a közös kikapcsolódásra is. MŰHELYEK Fésüs László 13

17 MŰHELYEK DE Orvosi Vegytani Intézet A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete A magyar királyi gróf Tisza István Tudományegyetem Orvoskarát 1918-ban alapították. Bár a Kar vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy a képzést minél hamarabb beindítsák, az orvostanhallgatók kémiai tanulmányaira, megfelelő előadó tanár hiányában, először csak az 1921/22. tanévben kerülhetett sor. Az intézet rangjára emelt szervezeti egység vezetésére 1922-ben Doby Géza növény-biokémikus, a növényélettani kémia magántanárának pályázatát fogadták el, aki két év múlva a Budapesti Közgazdasági Egyetemre távozott. Utódja Bodnár János lett, akit 1937-ben az MTA tagjává választottak. Működése során, 1924-ben az intézet a Bem tér 18/B alatti hajdani tanítói árvaház épületébe költözött. Szerteágazó, orvos-igazságügyi, növényélettani, dohány- és ásványkémiai területeket felölelő területekre terjedt ki az intézet tevékenysége, megalapozva a biokémiai kutatásokat Debrecenben. Orvosi Vegytani Intézet, Debrecen, Bem tér 18/B. Bot György egyetemi tanár között volt az intézet igazgatója. Irányítása alatt a kutatási profil biokémiai jellege teljessé vált. A szénhidrátanyagcsere, ezen belül a glikogénlebontás szabályozása volt az intézet fő témája. Bot professzor munkatársai közé tartozott Gergely Pál, aki között vezette az intézetet, valamint három jelenlegi kutatócsoport vezetője is: Dombrádi Viktor, Erdődi Ferenc és Csortos Csilla. Az intézet tudományos tevékenysége az enzimfehérjék szerkezete és funkciója közötti összefüggés, ezen belül a fehérje foszforilációt-defoszforilációt katalizáló protein kinázok és foszfatázok vizsgálatával egészült ki ben csatlakozott az intézethez Virág László, aki a fehérjék ADP-ribozilálásával egy újabb poszt-transzlációs módosítással bővítette a kutatási profilt. Tehetséges fiatal kollégák bevonásával (Bay Péter, Lontay Beáta, Kókai Endre és mások) további lendületet kapott a kutatómunka től az Orvosi Vegytani Intézet az újonnan épített Élettudományi Központban kapott elhelyezést a Debreceni Egyetem központjában, egy modern építészeti stílusban megvalósított épületben. Itt a XXI. század követelményeinek megfelelő körülmények között folytatjuk munkánkat. Az Orvosi Vegytani Intézetben jelenleg több munkacsoport működik. Az ADP-ribozilációs munkacsoport Virág László irányítása alatt a fehérjék poli-adp-ribozilációjától a szabad gyökökig és őssejtekig terjedő széles spektrumú kutató munkát végez. Igazolták a poli-adp-riboziláció szerepét az oxidatív stressz által kiváltott sejthalálban, különböző differenciációs folyamatokban és gyulladások pathomechanizmusában. Gergely Pál irányítja a Jelátviteli munkacsoportot, melynek munkatársai a protein kinázok és protein foszfatázok szerepét vizsgálják különböző jeltovábbító rendszerekben, valamint folytatják a glikogénanyagcserével kapcsolatos kutatásaikat is. Ismeretes, hogy a glikogén foszforiláz gátlószerei alkalmasak lehetnek a II. típusú diabétesz terápiás kezelésére, a máj enzimet, mint a gyógyszerkutatások lehetséges célpontját azonosították. 14

18 Sikerült olyan glükózanalóg vegyületeket szintetizálni, amelyek a foszforiláz jó gátlószerei, röntgenkrisztallográfiás adatok alapján az enzim aktív centrumához és a nemrégiben felfedezett allosztérikus gátlóhelyéhez egyaránt kötődnek, továbbá állatkísérletekben is hatékonynak bizonyultak. A Fehérje defoszforilációs munkacsoport Dombrádi Viktor vezetésével a fehérjék defoszforilációjáért felelős protein foszfatázok funkcióját és evolúcióját tanulmányozza. Bebizonyították, hogy a klasszikus protein foszfatáz 1 fontos szerepet játszik a sejtciklus szabályozásában, és számos új foszfatáz génjét DE Orvosi Vegytani Intézet Élettudományi Központ, Debrecen, Egyetem tér 1. azonosították. Erdődi Ferenc munkacsoportja a Protein foszfatázok és biomolekuláris interakciók szerepét tanulmányozza a jelátvitelben. A protein foszfatázok különböző típusaira specifikus inhibitorokat azonosítottak és ezeket alkalmazták a foszfatázok fiziológiai funkcióinak vizsgálatára. Azonosították a miozin foszfatáz alegység-kölcsönhatásaiban szerepet játszó fő szerkezeti egységeket és tanulmányozták ezen holoenzim fehérjékkel történő kölcsönhatásainak jelentőségét a nem-izom sejtek (neuronok, keratinociták, daganatos sejtek) sejtfolyamatainak (neurotranszmitter felszabadulás, sebgyógyulás, sejthalál, kemorezisztencia) szabályozásában. Csortos Csilla és munkatársai a protein foszfatázok és regulátoraik szerepét tanulmányozzák tüdő artéria endotél sejtekben. Igazolták, hogy a TIMAP (TGF- beta-inhibited membrane-associated protein) fehérje a protein foszfatáz 1 regulátoraként részt vesz az ERM (ezrin, radixin, moezin) fehérjék foszforilációs szintjének szabályozásában. Továbbá kimutatták, hogy az ERM kötő EBP50 adapter fehérje lokalizációja és foszforilációs állapota az endotél sejtekben sejtciklus függő módon változik. Bay Péter vezetésével nemrégiben új kutatócsoport alakult a PARiláció és az anyagcsere összefüggéseit vizsgálva. A kutatás fő iránya a PARP-1 és PARP-2 enzimek kölcsönhatásainak feltárása és funkcionális jellemzése egy másik NAD + -ot használó enzimmel, a SIRT-1-gyel összefüggésben. Kimutatták, hogy a PARP-1, a PARP-2 eltávolítása, vagy a PARP aktivitás gátlása több szövetben a SIRT1 aktivitás és a mitokondriális aktivitás növekedéséhez vezet. A megnövekvő mitokondriális biogenezis védelmet nyújt a magas zsírtartalmú diéta által indukált elhízás és az ennek a talaján kialakuló II. típusú diabétesz, illetve az oxidatív stressz által indukált mitokondriális károsodás ellen. A molekuláris kölcsönhatások kimutatására és nagy áteresztő képességű tesztek elvégzésre két önálló szolgáltató laboratóriumot működtetünk. A Biacore-3000 készülék, amely a felszíni plazmonrezonancia (SPR) elvén alapul és alkalmas különböző biomolekulák kölcsönhatásának (pl. fehérje-fehérje, fehérje-ligand, fehérje-dns/rns, antigén-antitest stb.) kvantitatív jellemzésére. A HTS (High-throughput Screening) laboratóriumban molekulabankok vegyületeit szűrtük citoprotektív vegyületek azonosítása és jellemzése céljából. A kutatások megvalósítására jelentős támogatást nyertek el az intézet munkatársai hazai és nemzetközi szervezetektől. Kutatómunkánk sikerét igazolja, hogy az utóbbi 10 évben az intézet munkatársai 138 tudományos közleményt jelentettek meg, melyek összesített impakt faktora 563. Ebben az időszakban 18 PhD hallgatónk MŰHELYEK 15

19 MŰHELYEK DE Orvosi Vegytani Intézet szerzett egyetemi doktori minősítést. Az intézet kutatási és oktatási profilja megismerhető és nyomon követhető a következő internetes honlapon: Bővebb ismertető található a 90 éves a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete című cikkben, ami a BIOKÉMIA folyóirat, a Magyar Biokémiai Egyesület internetes folyóiratának XXXV. kötetének 1. számában jelent meg. Az intézet szervezte az MBT évi Vándorgyűlését, és itt mutatkozott be először a poszter szekció, amelyet az évi budapesti FEBS kongreszszus inspirált. Részt vettünk az MBKE évi nemzetközi kongresszusának szervezésében és megrendeztük az MBKE évi Vándorgyűlését is. Több mint harminc évvel ezelőtt indítottuk el Polgár Lászlóval közösen a Fehérje Szakosztály évi munkaértekezleteit (Mátrafüred, Tokaj, Dobogókő ), majd a Jelátviteli Szakosztály konferenciáit (Csermely Péterrel és az utóbbi években Buday Lászlóval). Munkatársaink kivették részüket a Budapesten rendezett három FEBS kongresszus szervezésében is. Gergely Pál 16

20 ELTE TTK Biokémiai Tanszék AZ ELTE TTK BIOKÉMIAI TANSZÉK TÖRTÉNETE Egy intézmény és az azt megtöltő közösség története mindig a jogi értelemben vett megalakulás előtt kezdődik. Enyhe túlzással és büszkeséggel azt is mondhatnánk, hogy a Biokémiai Tanszék gyökerei európai hírű egyetemünk alapításáig nyúlnak vissza. Ehhez azonban némi malíciával azt is hozzá kell tennünk, hogy a szárbaszökés más európai egyetemek biokémiai intézeteihez képest jelentősen késett. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje a Pázmány Péter Tudományegyetem volt, amelyet Pázmány 1635-ben Nagyszombaton alapított. Jellemző módon a katolikus egyetem curriculuma már az egyetem megalakulásának évében magában foglalta a fizikát és kartográfiát. A természettudományos oktatás azonban csak egy évszázaddal később, 1769-ben egészült ki az orvostudománnyal. Az egyetem 1777-ben Budára költözött, majd a XIX. században tovább terjeszkedett. Ennek a századnak második felében felépült a Múzeum körúti és a Puskin utcai kampusz, ahol számos biológiai és kémiai tanszék alakult. Itt tanított a későbbi névadó, báró Eötvös Loránd is. Ez a szakmai környezet volt a biokémiai intézetek kialakulásának bölcsője. A tanszékalapító Bíró Endre a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosvegytani Intézetében 1945-ben kezdte el tudományos pályafutását. (Az intézetet ugyanebben az évben alapította Szent-Györgyi Albert.) 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem nevét Eötvös Loránd Tudományegyetemre változtatták, majd egy évvel ezután leválasztották róla a Semmelweis Orvostudományi Egyetem néven önállósodott orvosi fakultást. Bíró Endre 1953-ban kapott meghívást az ELTE TTK Állatbiokémiai Tanszékének (sic) megszervezésére. A tanszéket néhány év múlva megszüntették és helyette a Származás és Örökléstani Tanszék keretein belül egy kis Biokémiai Csoportot hozott létre. Az akkoriban igen szegényes felszereltségen sokat javított Bíró Endre találékonysága. Az ő szabadalmi eljárása alapján kezdte gyártani a MOM az első magyar ultraibolya tartományban is működő fotométert, az UVIFOT-ot. A lelkes csapat vonzotta a diplomázó diákokat. Ezekben az években óriási volt az aktivitás a Csoporthoz tartozó két apró laboratóriumban ben szerzett diplomát Gráf László és Hegyi György is, akik jelenleg a tanszék emeritus professzorai. MŰHELYEK A Biokémiai Tanszék épülete és bejárata a Puskin u. 3-ban. 17

21 MŰHELYEK ELTE TTK Biokémiai Tanszék A Biokémiai Csoport 1968-ban vált függetlenné a Származás és Örökléstani Tanszéktől és költözött a csoportnak otthont adó szűk területhez képest tágas Puskin utca 3. alatti földszinti és alagsori helységekbe. A tanszék tudományos tevékenységét Bíró Endre korai izombiokémiai kutatásai alapozták meg. A munka a miozin ATP-áz aktivitásának vizsgálatára, a miozin-aktin komplex és az aktin biokémiai sajátságainak tisztázására, majd később a miozin szubmolekuláris szerkezetének felderítésére irányult. Bíró Endre és iskolája az anyagilag szűkös körülmények között is kiemelkedő, nemzetközi hírű munkát végzett. Gráf László 1986-ban foglalta el a nyugdíjba vonuló Bíró Endre helyét. Gráf László a Biokémiai Tanszéken írt doktori értekezésének védését követően, között a Gyógyszerkutató Intézetben és különböző amerikai laboratóriumokban folytatta kutatásait. Ezekben az években hipofizis peptidhormonok, valamint a béta-endorfin izolálásával és szerkezetfelderítésével szerzett magának nemzetközi elismerést között San Franciscóban, William Rutter laboratóriumában sajátította el a géntechnológia módszereit és részt vett az irányított mutagenezissel előállított első tripszin mutánsok vizsgálatában. Hazatérése után ezekkel a frissen szerzett ismeretekkel és új témával gazdagította a tanszék kutatási profilját. Hosszú, 2007-ig tartó tanszékvezetői tevékenységének eredménye a géntechnológia módszertanának tanszéki bevezetése a 80-as évek derekán, a tripszin-kimotripszin szubsztrát-specifikus működésének felderítésére, majd egyéb szerin-proteáz és inhibitor mechanizmusokra irányuló kutatás megszervezése, 1995-ben az ELTE Szerkezeti Biokémia PhD programjának elindítása és vezetése, és végül a tanszék jelenlegi, meghatározóan pályájuk csúcsán lévő kutatókból álló személyi állományának kialakítása. A tanszék szeptember 14-én emlékezetes, az épület belső udvarában tartott kerti ünnepséggel búcsúzott a Puskin utcai épülettől és néhány napon belül beköltözött a Duna-parton épült új kampusz nagyszerű vörös épületének 5. emeletére. A korszerű infrastruktúra, az európai anyagi források pályázhatósága és a külföldi tanulmányútjukról visszatérő fiatalok csatlakozása új lendületet hozott a tanszék életébe és kutatási tevékenységébe. Nyitray László 2007 nyarán vette át Gráf Lászlótól a tanszék vezetését. Nyitray László a miozin kutatás emlőin nevelkedett, a Biokémiai Tanszék közösségében és amerikai tanulmányutakon (két Szent-Györgyi tanítvány, Gergely János és Szent-Györgyi András laboratóriumaiban dolgozva). Kutatási érdeklődése eredetileg a különböző típusú miozinok működésének és szabályozásának felderítésére irányult, de ma már A Biokémiai Tanszéknek otthont adó ELTE TTK Lágymányosi épület. 18

22 kiterjed a fehérje-fehérje kölcsönhatások általános vizsgálatára. A tanszék kutatási tevékenységét a fehérjetudományon belüli tematikus sokféleség jellemzi, amely a motorfehérjéktől kezdve, a proteázok és inhibitoraik kutatásán át az állványfehérjék és az amiloid aggregátumok vizsgálatáig terjed. A Biokémiai Tanszéken, amely az ELTE TTK Biológiai Intézet intézeti tanszéke, kilenc önálló kutatócsoport működik, Gráf László, Kardos József, Kovács Mihály, Málnási Csizmadia András, Nyitray László, Pál Gábor, Reményi Attila és Venekei István vezetésével. Idén szeptembertől csatlakozik a tanszékhez a korábban nálunk PhD fokozatott szerzett, Bolyai ösztöndíjat elnyert Fodor Krisztián. Korábban Gráf László, az idei évtől pedig Málnási Csizmadia András vezetésével működik a tanszéken egy kihelyezett MTA kutatócsoport. A Biológiai Intézet által idén létrehozott Molekuláris kölcsönhatás laboratóriumot (ProteOn SPR és Bio-Tek Synergy Gráf László 70. születésnapi ünnepségén Nyitray Lászlóval. ELTE TTK Biokémiai Tanszék multifunkciós lemezleolvasó készülék), Pál Gábor szakmai irányításával a tanszékünk működteti. Kutatásainkat számos hazai és nemzetközi szervezettől elnyert pályázat támogatja. Sikeresen vettünk részt az Európai Léptékkel a Tudásért ELTE Kutatóegyetemi pályázat megvalósításában. A Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk című alprojektet Málnási Csizmadia András vezette. Aktívak vagyunk a hazai és nemzetközi biokémiai közéletben az ELTE TTK kampuszán került megrendezésre a évi FEBS-IUMBM közös konferencia, s mi szerveztük az MBKE évi Vándorgyűlését (Buday Lászlóval karöltve). A dinamikusan fejlődő Biokémiai Tanszék szakmai teljesítményét az elmúlt 10 évben megjelent 172 publikáció fémjelzi, amelyek összesített impakt faktora 987. Ezen időszak alatt 25 PhD disszertációt védtek meg a tanszéki témavezetők mellett dolgozó diákok. A tanszék jelenéről, a kutatócsoportjaink munkájáról, oktatási feladatainkról, az utóbbi évek szakmai eredményeiről és sikereiről a BIOKÉMIA legutóbbi számában (36: 21-29, 2012) és a tanszék honlapján (elte-biokemia.hu) olvashatók további részletek. MŰHELYEK Gráf László és Nyitray László 19