KÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA
|
|
- Antal Gulyás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Fehér Helga KÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA PhD értekezés tézisei Témavezető: Dr. Majoros Pál Veszprém 2014
2 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉSEI Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének erősödése a nemzetközi közösség országainak figyelmét az elmúlt évtizedben egyre markánsabban az ázsiai sárkány felé fordította. Világgazdasági színtéren alig tudunk olyan országról, amely valamilyen oknál fogva ne lenne részese (érintettje) Kína növekvő erejének a működőtőke befektetések, nemzetközi kereskedelem vagy a diplomáciai kapcsolatok terén. Gazdasági növekedéséhez erőforrásokra van szüksége, amellyel biztosítani tudja további növekedését. Ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul rendelkezésre számára, így azokhoz számos termékcsoport tekintetében import útján juthat hozzá. A kőolaj vonatkozásában a közel-keleti országok nem nyújtanak biztonságos, kiszámítható forrást Kína számára, ezért a primer szektor által előállított termékek beszerzésének helyszíne jelentős mértékben átterelődött a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai és dél-amerikai országokba. E folyamatokat az is nagyban erősíti, hogy az Egyesült Államok Energia Információs Szolgálata (US Energy Information Administration) által közzétett adatok szerint 2011-re a világ második legnagyobb kőolaj-felhasználó országa Kína lett. A statisztikai adatok 1 azt is alátámasztják, hogy Kína függése folyamatosan növekszik a világpiactól nem csak az ásványi termékek, hanem a mezőgazdaság termékei tekintetében is. Kína modern kori fejlődésének szakaszai, fegyelmezett gazdasági szerkezetátalakítási programja, valamint a felzárkózás példátlan gyorsasága és növekvő világgazdasági befolyása kellő indokot szolgáltatott arra nézve, hogy e folyamat legmarkánsabb (történelmi, gazdasági, társadalmi) elemeinek azonosítása és keretbe foglalása a disszertáció részét képezze. Kutatásomban egyrészt arra kerestem a választ, hogy Kína milyen okokra visszavezethetően növelte a fekete-afrikai régióban kimutatható befolyását, valamint mely történelmi események, külgazdasági kapcsolatok és politikai (ideológiai) hatások következményeként jöhettek létre a ma ismert Kína és a fekete-afrikai országok közti reláció(k). Másrészt kísérletet tettem annak feltárására, hogy lehetséges-e ténylegesen kimutatható viszony(rendszer)t és önálló kapcsolódási pontokat azonosítani a távol-keleti ország és a szub-szaharai térség országai között. Érdekes összefüggésekre világítottak rá a folyamatok áttekintése közben a dinamikus szemléletű elemzések, amelyekkel célom annak megállapítása volt, hogy a fekete-afrikai országok és Kína között kialakult viszonyrendszer az ezredforduló óta milyen irányú és jellegű változásokon ment keresztül, azaz tovább erősödtek-e a kapcsolatok? Megnyugtató választ 1 A disszertáció keretein belül elvégzett számítások alapját az International Trade Center adatbázis szolgáltatta 2
3 kerestem arra a kérdésre is, hogy azonosítható-e összefüggés, netán szoros kapcsolat Kína megnövekedett erőforrás-szükséglete és az afrikai kontinensen történő térnyerése között. A távol-keleti ország bővülő erőforrásigénye kimutatható hatással van-e a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai országok kereskedelmi specializációjára? E tekintetben felmerült az a kérdés is, hogy Kína és a fekete-afrikai országok egyes termékcsoportjainak specializációs mintái között van-e s ha igen, akkor milyen irányú és erősségű kapcsolat továbbá a specializációs minták komplementer jellege ténylegesen érvényesülni tud-e e relációban. A disszertáció keretein belül ökonometriai módszerekkel arra is kerestem a választ, hogy Kína gazdaságának ezredforduló óta bekövetkező erőteljes növekedése egyben folyamatosan bővülő külkereskedelmi lehetőségeket biztosít-e a természeti erőforrásokban gazdag feketeafrikai országok számára. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy az egyes fekete-afrikai országok között a Kínával folytatott külkereskedelem kapcsán milyen (földrajzi, természeti erőforrásokkal való ellátottság tekintetében megvalósuló) hasonlóságokat és különbözőségeket lehetséges azonosítani. 3
4 2. A KUTATÁS MÓDSZERTANA, ADATOK Köztudottan számos afrikai ország tekintetében igen hiányosak a nemzetközi szervezetek adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok, sőt igen gyakran előfordul, hogy a szóban forgó ország egyes nemzeti szervezetei (minisztériumok, felügyeleti szervek, jegybankok) a nemzetgazdaság teljesítményét mérő ugyanazon mutatókkal kapcsolatosan eltérő adatokat szolgáltatnak. Az átfogó statisztikai számításokhoz az International Trade Center (ITC) adatbázist használtam, amely lehetővé tette a 2001 óta teljes körűen publikált termékcsoport-szintű adatok felhasználását. Az ITC a Vám Világszervezet (WCO) által standardizált Harmonizált Áruleíró-és Kódrendszer (Harmonized System HS) szerinti osztályozásban közli a külkereskedelmi adatokat. A disszertáció keretein belül ennek megfelelően a termékforgalom alakulása a HS-nomenklatúra szerinti árucsoportok és áruosztályok szerint került bemutatásra. A régiós elemzéseknél a fekete-afrikai régióba tartozó UNCTAD 2 definíció szerinti 47 ország által alkotott fekete-afrikai országcsoport kiegészítésre került az észak-afrikai régióhoz tartozó Szudánnal, mivel e tekintetben nem egységes sem a nemzetközi szervezeteknél alkalmazott, sem a releváns irodalomban a csoportosítás. A Világbank osztályozása 3 szerint a szub-szaharai országok közé sorolható Szudán, amely a legtöbb tekintetben (elsősorban kultúrája, etnikuma, gazdasága vonatkozásában) 4 a fekete-afrikai régió országaival mutat azonosságot, emiatt indokolt a csoport Szudánnal való bővítése. Szudán mintába történő bevonásának kérdését bonyolította az ország 2011-ben történt kettészakadása. A külkereskedelmi adatokat az egységes Szudán alapján vontam be a számításba, a konkrét elemzéseknél az országot a szub-szaharai térségen belül a kelet-afrikai országcsoportnál vettem figyelembe. Szudán esetében a 2009-es év kereskedelmi adatai tekintetében tükör adatok (mirror trade data) felhasználására került sor, mivel az ország a szóban forgó évben nem szolgáltatott külkereskedelmi adatokat a nemzetközi szervezetek felé. Az empirikus kutatás során amennyiben lehetséges volt a 2 United Nations Conference on Trade and Development 3 A fekete-afrikai régióba tartozó országok Világbank nomenklatúra szerinti felsorolása: PK:258664~pagePK:146736~piPK:226340~theSitePK:258644,00.html. Letöltve: szeptember Észak-Afrika fő földrajzi régióinak felosztása egyben meghatározza az etnikum eloszlását is: a Maghreb régióban a világosabb bőrű berberek, északon és a Nílus völgyében az egyiptomiak és a núbiaiak (Ilahiane, 2006: 112). Ezen országokban az (elsődleges) hivatalos nyelv az arab. A legnagyobb etnikai csoport az arab és a berber, vallásuk szerint az észak-afrikai térséget túlnyomó részt muzulmánok, kisebb részben keresztények, valamint zsidó kisebbség lakja (Mughal, 2012: ). 4
5 több releváns forrásból elérhető adatok összevetése is megtörtént abból a célból, hogy az anomáliák kiszűrhetők legyenek. A külkereskedelmi forgalommal és működőtőke befektetésekkel, az általános gazdasági mutatókkal kapcsolatosan az UNComtrade, Világbank, Central Intelligence Agency (CIA) Factbook, International Monetary Found (IMF) adatbázisai szolgáltatták az adatokat. Ezek feldolgozása Excel 2007, az ökonometriai adatelemzés SPSS 20.0 program felhasználásával történt. Az adatok gyűjtése november közepén zárult le. A statisztikai elemzések alkalmával célszerű lett volna a vizsgált időszak elején és végén lévő adatok átlagolása, ezzel a módszerrel mérsékelhető ugyanis a kapott eredmény egy év adatára való érzékenysége. A disszertációban vizsgált periódus utolsó évei tekintetében azonban két év (2009 és 2010) a globális pénzügyi és gazdasági válság időszakának meghatározó időszakát öleli fel, így indokolt volt a klaszterelemzéses vizsgálatnál - mind a statikus mind a dinamikus adatelemzés esetében - az időszak eleji (2001: bázisév) és a vizsgált időszak végi (2011: tárgyév) adatainak vizsgálatba történő bevonása. A dolgozat a HS-nomenklatúra szerinti árucsoport és áruosztály-bontásban vizsgálja a versenyképességet és annak alakulását, különös figyelmet fordítva a versenyképességi vizsgálatokban gyakran használt megoszlási viszonyszámok alakulására. A versenyképességi mutatók relatív változását mérő számítások, valamint a korrelációelemzés alapját a fekete-afrikai országok ENSZ földrajzi régiók szerint definiált országcsoportjainak összesített külkereskedelmi adatai képezték. A külkereskedelem versenyképességének mérésére a szakirodalom számos mutatót alkalmaz, köztük is a legnépszerűbb és leggyakrabban használt a Balassa-féle megnyilvánult komparatív előny mutató (Revealed Comparative Advantage RCA). Az index aszimmetriája 5 miatt azonban a dolgozatban indokolt volt a Vollrath-féle módosított RCAindex használata, mivel e speciálisan kialakított versenyképességet mérő mutatóval egyszerre volt kiküszöbölhető a többszöri számításba vételből és a már említett aszimmetriából eredő probléma (Vollrath, 1991: ). Az index pozitív értékei komparatív előnyt, negatív értékei komparatív hátrányt jeleznek. A versenyképességi vizsgálatoknál igen fontos szerepet játszanak a megoszlási viszonyszámok. A külkereskedelem koncentrációjának és a szerkezet hasonlóságának azonosításához, valamint a specializáció polarizációs fokának kifejezéséhez különösen a külkereskedelmi hasonlósági, koncentrációs mutatók és az ágazaton belüli kereskedelmet mérő mutatók alkalmazása célszerű. Ugyanakkor az összefüggések feltárásához és a kapcsolat 5 A Balassa-féle RCA-index aszimmetriája úgy jelentkezik, hogy a komparatív hátrányt 0-1 intervallumban méri, ugyanakkor a komparatív előnyt jelző intervallum hossza végtelen (Poór, 2010: 24) 5
6 szorosságának kimutatásához éves szintre lebontott, termékcsoportok közötti Vollrath-féle RCA-indexekre kalkulált korrelációelemzés elvégzésére volt szükség. E módszerrel részletesen megvizsgálható volt, hogy az egyes fekete-afrikai országcsoportok exportspecializációja mennyiben különbözik egymástól, illetve azok milyen mértékben igazodtak Kína exportspecializációjához. A pozitív értékek az országok hasonló specializációs mintáját mutatják, azaz az eredmények az egymással folytatott kereskedelem korlátaira világítanak rá, tehát minden bizonnyal kényszerűen versenyezni fognak az azonos harmadik piacokon. A negatív értékek arról tanúskodnak, hogy a specializációs minták kvázi kiegészítik egymást, azaz Kína komplementer fejlődését jelzik. Többváltozós statisztikai elemző módszer alkalmazásával olyan adattömböket lehet klasszifikálni, amelyek meghatározott dimenzió szerint önálló, azonos tulajdonsággal rendelkező, homogén csoportokat alkotnak, melyek ugyanezen dimenzió tekintetében különböznek más klaszterektől. A disszertációban a nagyobb elemszám miatt a nem hierarchikus K-közép módszer (K-means) alkalmazására került sor. Elsődleges feladatként szerepelt azon változók azonosítása, amelyek a csoportok közötti különbségeket eredményezik. E tekintetben a 30 fekete-afrikai ország és Kína 2011-es külkereskedelmi adataira kalkulált Vollrath-féle megnyilvánult komparatív előny mutatónak a 15 HSnomenklatúra szerinti termékcsoport vonatkozásában számított értéke képezte az analízisbe bevont tizenöt statikus változót. A 30 afrikai ország kiválasztása a 2011-es Kínával folytatott export/import adatok alapján történt olyan módon, hogy a külkereskedelmi értékük alapján rangsorba állított országok közül a rangsor végén elhelyezkedők a vizsgálatból kihagyásra kerültek. Ennek oka az, hogy ezen országok önállóan igen kis súllyal, emiatt a számítások során felhasznált adatok tekintetében elenyésző torzítási lehetőséggel bírnak. Az elemzésből kihagyott 18 ország összesített részaránya a Kínával folytatott külkereskedelemben csupán 1,5%. A vizsgálatban tehát konkrétan 30 fekete-afrikai ország külkereskedelmi adatai szerepeltek, melyek a Kínával folytatott külkereskedelem tekintetében 98,5%-os súllyal bírtak. A vizsgálat ilyen irányú szűkítése célszerű és egyben indokolt volt amiatt, hogy a külkereskedelmi adatok vonatkozásában kis részaránnyal bíró országok feleslegesen növelték volna az adatbázis méretét, s ezen túl a klasztertagok számát, amivel a kapott eredmények értelmezése és értékelése, valamint a következtetések levonása nehézkessé vált volna. 6
7 3. HIPOTÉZISEK A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatainak sajátosságai és egyedi jellemzői alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Kína az átalakulás nyersanyag-intenzív szakaszában van, ami a nyersanyagkeresletének hosszú távú és erőteljes felfutását okozta, ezért az ezredforduló óta a távol-keleti ország az elsődleges szektor termékei beszerzése végett erőteljes mértékben növelte importját. Kína fejlődésének, példátlan gazdasági teljesítményének bemutatását a 2. fejezet tartalmazza. Egyszerű és speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazásával került sor a fejezetben. 2. Kína fekete-afrikai reláció újragondolása és a távol-keleti ország fokozódó jelenléte a fekete-afrikai országok árukereskedelmi kapcsolataiban szinte egy időben kezdődött azzal, amikor az ezredforduló idején Kína gazdaságának növekedése és az ehhez szükséges nyersanyag- és energiaigénye kimutathatóan megnőtt. A vizsgálatba bevont mutatók elméleti áttekintését az 1.4. fejezet tartalmazza, az empirikus adatok alapján számított speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazására, illetve a korrelációelemzés elvégzésére a alfejezetben került sor. 3. Kína növekvő importkereslete ösztönzőleg hat a fekete-afrikai országokra, ezért a primer szektor termékei vonatkozásában a szub-szaharai országoknak érdemes dinamikusan növelni exportjukat a távol-keleti ország felé, ezzel kihasználva a kínai gazdaság növekedéséből származó előnyöket. Az elemzéshez többváltozós statisztikai módszer alkalmazására került sor klaszterelemzés formájában. Az ide vonatkozó módszertant az 1.4. alfejezet, az elemzés alapjául szolgáló statikus és dinamikus speciális külkereskedelmi mutatók számítását a alfejezet, a konkrét klaszterelemzéseket a alfejezetek tartalmazzák. 7
8 4. A külkereskedelmi egyenleg alakulását szem előtt tartva a fekete-afrikai országoknak olyan termékek (termékcsoportok) exportját érdemes Kína irányába növelni, amelyek vonatkozásában Kína külpiaci helyzete nem elég erős, esetleg csökkenő tendenciát mutat. A megoszlási viszonyszámok dinamikájával, szerkezethasonlósági mutatókkal kapcsolatos elméleti áttekintést az 1.4. alfejezet tartalmazza, a konkrét számításokat a 4. fejezet és az ide tartozó mellékletek foglalják össze. A specializációs minták alakulása alapján levonható következtetéseket és a relatív versenyképességet kifejező számításokat a és alfejezetek egységesítik. Az exportpiaci koncentráció mérésének módszerét az 1.4. alfejezet, a korrelációelemzést és a versenyképesség relatív változását jelző számításokat a alfejezet tartalmazza. 5. Az olcsó és nagy mennyiségben előállított kínai feldolgozóipari exporttermékek számára nagy potenciállal rendelkező és rendkívül vonzó felvevőpiacot biztosítanak a fekete-afrikai térség országai. A feltételezést a fejezetek bizonyítják, a módszertan bemutatására az 1.4. fejezetben kerül sor. 8
9 4. AZ ÉRTEKEZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, KÖVETKEZTETÉSEK Kína növekvő világgazdasági szerepének egyik legmarkánsabb megnyilvánulása a feketeafrikai országokkal folytatott külkapcsolati tevékenységének fokozódása. Az ezredforduló óta igen dinamikusan bővül Kína és a szub-szaharai térség országai közötti bilaterális kereskedelem, a kínai működőtőke befektetések földrajzi eloszlása és mértéke is meghatározó a fekete-afrikai régióban. Ez a fokozódó érdeklődés a fekete-afrikai országok iránt nagyjából egyszerre kezdődött a kínai gazdaság példátlan ütemű fejlődésével és az ország világgazdasági befolyásának növekedésével. A kínai oldalról intenzív érdeklődésre számot tartó fekete-afrikai régió országai eltérő politikai, gazdasági, társadalmi környezettel rendelkeznek, néhány fontos tulajdonságukban azonban megegyeznek. A gyarmati rendszer felbomlása után ezek az országok nem, vagy csak nagyon szerény mértékben tudtak bekapcsolódni a globalizációs folyamatokba, tekintettel arra, hogy az egyes térségbeli országok instabil politikai és gazdasági helyzete miatt a külföldi működőtőke elkerülte ezt a régiót. A fekete-afrikai országok többsége az évtizedekre visszatekintő segélyezési tevékenység ellenére sem volt képes a fejlődő országok közül kiemelkedni. Az ezredforduló óta azonban a fekete-afrikai térség országai mind a külkereskedelmüket tekintve, mind tőkevonzó-képességüket figyelembe véve világviszonylatban is jó teljesítményt mutatnak, amely nagyrészt annak köszönhető, hogy ezen országok jelentős lépéseket tettek az üzleti klíma javítása érdekében, ami a régió gazdasági teljesítményét mérő mutatók alakulása alapján jól nyomon követhető. A világ kereskedelméből és működőtőke befektetéseiből csak igen kis részesedéssel bíró országok világgazdasági integrálódásában előrelépés következett be (lásd 1. ábra), de ez nagy részben a Kínával folytatott külgazdasági kapcsolatok felfutásának köszönhető. Kína elsősorban nyersanyagokat, alapanyagokat keres a fekete-afrikai régió országaiban, az ehhez szükséges működőtőke befektetések is főként a primer szektorban realizálódnak. A térségbe irányuló működőtőke befektetésekkel kapcsolatos projektek is jelentősen növekedtek, a beáramló direkttőke elsősorban a gyártás és infrastrukturális beruházások területére, illetve a szolgáltatási szektorba áramlott. A fekete-afrikai térségben az FDI igen fontos forrása e termelő beruházásoknak. A térség országaiba áramló direkttőke befektetések legnagyobb hányada erőforrás kereső beruházásnak tekinthető. 9
10 1. ábra: A fekete-afrikai országokba irányuló működőtőke befektetések ( ) milliárd dollár Észak-afrikai országok Fekete-afrikai országok milliárd dollár Olajexportőr Fekete-afrikai országok Olajimportőr Fekete-afrikai országok Forrás: UNCTAD, WIR, IMF WEO adatok alapján saját szerkesztésű ábra Számos kutatás és elemzés foglalkozik a fekete afrikai országok és Kína kapcsolatrendszerével, annak egyes elemeivel, a hatótényezők értelmezésével, a közeledés főbb mozgatórugóinak azonosításával, e jelenség világpolitikára gyakorolt hatásainak egzakt bemutatásával. E magyarázatok többnyire a fekete-afrikai országok és Kína ezredforduló óta bővülő külkereskedelmi kapcsolataiból indulnak ki, azonban a bilaterális árukereskedelmi kapcsolatok irányát, dinamikáját, tényleges összefüggéseinek feltárását célzó fundamentális elemzések vonatkozásában a releváns szakirodalom igen szűk körű. Főként ezen érvek mentén haladva indokoltnak tartottam a kérdéskör részletes kibontását, az ok-okozati tényezők azonosítását, valamint Kína és a fekete-afrikai országok között kereskedelmi kapcsolatok analitikus elemzését. 1. Kína és a fekete-afrikai országok kereskedelmi kapcsolatainak felfutása és a távol-keleti ország fokozódó nyersanyagigényének időbeli párhuzamba-állítása kapcsán a disszertáció keretein belül számos, a bilaterális kereskedelem felfutását bizonyító részelemzésre került sor. A 2.2. és 2.5., a fejezetek kimerítően alátámasztották előzetes feltételezésemet arra vonatkozóan, hogy teljességgel igazolható Kína nyersanyagkeresletének hosszú távú és 10
11 erőteljes felfutása, valamint a távol-keleti ország és a fekete-afrikai országok egymáshoz való közeledése. Ez utóbbinak alapvetően két (időben egymástól jól elkülöníthető) nagyon fontos vetületét lehet kiemelni. Az 1955-ös Bandungi Konferencia alkalmával a harmadik világ országainak diplomáciai jellegű főként ideológiai lapokon nyugvó kapcsolata kezdett kibontakozni, amelyet az ezredforduló óta felváltott egy minden korábbinál dinamikusabb, a gazdasági kapcsolatokat előtérbe helyező viszonyrendszer, amelyet az első ízben 2000 októberében Pekingben megrendezett Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) foglalt egységes keretrendszerbe. FOCAC elindítása tulajdonképpen az újdonsült kínai fekete-afrikai kapcsolatok első lépésének tekinthető. Mindazonáltal a 2. fejezetben tárgyalt témakörök, amelyek Kína fejlődésének, felemelkedésének, külkapcsolatai kiszélesedésének, a reform és nyitás politika térnyerésének, valamint a Go Global stratégia intenzív kibontakozásának egyes elemeit jellemezték, egyben megmutatták azt is, hogy milyen tényezőknek köszönhetően növekedett Kína gazdasági fejlődését biztosító erőforrásigénye. Kína keresleti oldalon az átalakulás nyersanyag-intenzív szakaszában van, amely nyersanyagkeresletének hosszú távú, erőteljes felfutását okozta. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy a nyersanyagok, főként az ásványi és növényi termékek, valamint a különféle fémek, tehát az elsődleges szektor termékeinek beszerzése miatt a távol-keleti ország erőteljes mértékben növelte külkereskedelmi kapcsolatait az erőforrásokban gazdag fekete-afrikai országokkal. 2. A fekete-afrikai országok Kínával folytatott külkereskedelemében növekedés történt az ezredforduló óta. A 3.1. fejezetben alkalmazott egyszerű és speciális külkereskedelmi mutatók alakulása kimerítően számot adnak e tendenciákról. Mivel a fekete-afrikai országok többségének a legnagyobb exportbevételét a nyersanyagtermékek (energiahordozók, ásványkincsek, növényi termékek, különféle fémek) adják és a 2008-as év folyamán (a globális pénzügyi és gazdasági válság kezdetének évében) ezek világpiaci ára az arany kivételével nagyrészt a csökkenő kereslet miatt esni kezdett, így a legtöbb térségbeli országnak rövid ideig exportbevételeik apadásával kellett számolniuk. Az egyes fekete-afrikai országcsoportok 6 azaz a nyugat-afrikai, közép-afrikai, délafrikai, valamint kelet-afrikai régió Kínával folytatott kereskedelmének értéke és az exportimport növekedésének dinamikája meglehetősen eltérő képet mutat, mégis egyértelműen növekvő tendenciát tudunk azonosítani mind a négy önálló afrikai régió tekintetében (lásd 2. ábra). 6 Az ENSZ hivatalos, földrajzi régiók szerinti felosztása alapján, országcsoport-bontás szerint készítettem az elemzést. 11
12 milliárd dollár ábra: A fekete-afrikai országok Kínával folytatott külkereskedelmének megoszlása 2001 és 2011 között (Mrd dollár) export Kínába West Africa South Afrika East Afrika Central Afrika milliárd dollár import Kínából Nyugat-Afrika Dél-Afrika Kelet-Afrika Közép-Afrika Forrás: ITC és UNComtrade adatbázis alapján saját szerkesztésű ábra A 4.1. fejezet keretein belül elvégzett korrelációelemzéses vizsgálat alapján kapott eredmények alátámasztották azt az előzetes feltételezést, hogy az egyes önálló fekete-afrikai földrajzi régiók országai és Kína termékcsoportokra kalkulált külkereskedelmi specializációs mintája komplementer jelleget ölt, amiből az egyes fekete-afrikai országcsoportok és Kína közötti külkereskedelem bővülésére lehet következtetni (lásd 3. ábra). 12
13 3. ábra: Az egyes fekete-afrikai országok RCA-indexei és Kína RCA-indexei közötti korreláció ( ) 0,40 Correlation 0,20 0, ,20-0,40-0,60-0,80 Forrás: ITC és UNComtrade adatbázis alapján saját számítás A 4.2. fejezetben előkészített és a 4.3. fejezetben lefolytatott klaszterelemzéses ökonometriai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az egyes fekete-afrikai országokra szintén igaz a feltételezés, hogy ugyan eltérő mértékben és változó súlypontokkal, de a fekete-afrikai országok Kínával folytatott külkereskedelme tekintetében a páronként alkotott specializációs minták komplementer jelleget öltenek, amiből a bilaterális kereskedelem bővülésére lehet következtetni. A nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai országok esetében az ásványi termékek tekintetében különösen szembetűnő a specializációs minták alakulása: a megnyilvánult komparatív előnyt mérő RCA-indexek igen magas pozitív értékeket mutatnak, azonban 2001 és 2011 közötti időszak tekintetében az RCA-mutatók már igen eltérő eredményekről adnak számot, azaz az egyes fekete-afrikai országok szintjén mért relatív változás tekintetében nem mutatható ki egységes kép. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy Kína az ásványi termékek tekintetében komparatív hátránnyal rendelkezik, ezzel párhuzamosan a fekete-afrikai országok többsége ugyanezen termékcsoport vonatkozásában komparatív előnyt tud kimutatni. Feltétlenül meg kell jegyezni azonban, hogy némely fekete-afrikai ország, köztük Kína második legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Angolának az ásványi termékek esetében a komparatív előnye csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált időszakban. 13
14 3. A nemzetgazdaságok más-más adottságokkal rendelkeznek: eltérő a rendelkezésre álló termelési tényezők mennyisége és minősége, a technológia fejlettségének színvonala. Adam Smith abszolút előnyök klasszikus elméletének összegzése szerint amennyiben egy nemzetgazdaság bizonyos terméket egy másik országhoz képest relatíve hatékonyabban tud előállítani, akkor annak a terméknek a termelésre (előállítására) kell/érdemes szakosodnia. Amíg az országok között az eltérő javak előállításakor a relatív hatékonyság tekintetében eltérés mutatkozik, azaz az adott ország némely jószág vonatkozásában komparatív előnnyel, más javak esetében komparatív hátránnyal rendelkezik, ez az országokat nemzetközi cserére (kereskedelemre) ösztönzi. Az így megvalósuló nemzetközi kereskedelem a fogyasztási lehetőségek bővülését hozza magával. Azzal, hogy a külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit, lehetővé válik, hogy a nemzetgazdaságok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit nemzetközi kereskedelem (csere) nélkül egyébként fogyasztanának. Viszont fontos megjegyezni azt is, hogy a nemzetközi kereskedelemben ezek az előnyök csak abban az esetben használhatók ki, ha az adott jószág iránt a külpiacokon van kereslet. A Heckscher Ohlin-elmélet értelmében amely a komparatív előnyök klasszikus elméletének egyfajta felülvizsgálatát és egyben modernizálását jelentette minden ország akkor juthat kölcsönösen előnyökhöz a nemzetközi kereskedelemben, ha a termékek relatíve eltérő tényezőigényességét (azaz munkaintenzív, vagy tőkeintenzív jellegét) és az adott ország más országokhoz viszonyított tényezőellátottságát figyelembe véve a relatíve bővebben rendelkezésre álló termelési tényező intenzívebb felhasználását igénylő termékek előállítására specializálódik. A 4. fejezet alfejezetekben, valamint a , , alfejezetekben Kína és a fekete-afrikai országok külkereskedelmi specializációs mintája komplementer jellegének azonosításán keresztül a komparatív előnyök kihasználásából fakadóan a kapott eredmények teljes körűen igazolták, hogy a feketeafrikai országoknak olyan termékek előállítására kell specializálódni és azokkal exportpiacokra lépni, amely tekintetében Kína kevésbé versenyképes a külpiacokon. 4. Kína dinamikus gazdasági növekedése az ezredforduló óta igen markáns importkeresletet generált a nyersanyagok, különösen az ásványi anyagok vonatkozásában. A Kínával folytatott külkereskedelmi adatok alapján kalkulált, Kína és a fekete-afrikai országok komparatív előnyét jelző mutatók az ásványi anyagok tekintetében számos termékcsoport esetében egyértelműen ellentétes irányba mozogtak a vizsgált időszak alatt (lásd 1. táblázat). Ez a jelenség mind országcsoportok ( alfejezetben), mind az egyes országok szintjén ( alfejezetben) megfigyelhető volt. 14
15 1. táblázat: A fekete-afrikai országok és Kína RCA-indexeinek alakulása termékcsoportonként (2001 és 2011) Kína Fekete-afrikai országok Dél-afrikai országok Közép-afrikai országok Kelet-afrikai országok Nyugat-afrikai országok HS Név Élő állat és állati eredetű termékek 0,26-0,24 0,13-0,25 0,80 0,06-1,65-3,00 2,61 1,58-0,16-0, Növényi termékek -0,50-1,46-0,02 0,10-0,08 0,23 0,72 0,21 1,65 1,05-0,42-0, Élelmiszer-készítmények 0,71 0,26 0,64 0,54 0,81 0,34-0,52-1,12 0,40 0,03 0,90 1, Ásványi termékek -1,29-3,26 1,95 2,87 0,87 2,11 5,63 4,96 1,49 1,64 3,64 4, Vegyipari és vele rokon vegyipari termékek -0,86-0,61-1,02-0,79-0,69-0,52-2,94-0,32-1,50-1,05-1,02-0, Műanyagok és ezekből készült áruk -1,27-0,81-1,25-0,58-1,09-0,87-2,06-2,65-1,52-1,37-0,78 0, Nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk 0,56 0,93 0,79 0,73 0,39 0,16 0,12 1,05 3,02 2,05 0,50 1, Fa- és faipari termékek -1,23-0,78 0,30 0,15 0,16 0,35 2,31 1,51-0,77-0,79 1,11 0, Textilipari alapanyagok és textiláruk 0,90 1,83 0,17-0,63-0,13-0,55-1,23-2,09-0,36-0,16 0,70-0, Lábbelik 3,29 3,38-1,38-2,08-2,10-2,62-3,52-0,69-0,29-0,80 0,09-1, Kő/üveg 0,44 0,51 2,23 2,36 2,35 2,37 5,44 2,17 2,13 2,37 1,66 2, Különféle fémek -0,80-0,18 0,33 0,59 1,17 1,28 1,67 2,25-1,42-1,04-1,66-1, Gépek / Elektromos berendezések -0,72 0,29-1,73-1,60-1,41-1,17-2,78-1,61-3,66-2,10-2,95-2, Járművek és alkatrészeik -0,73-0,78-0,65-1,23-1,30-0,77-1,46 0,09-6,36-2,37 0,42-1, Különféle egyéb áruk 0,51 0,15-1,13-1,41-1,06-1,18-1,18-0,66-1,76-1,39-1,61-2,13 Forrás: ITC adatbázis alapján saját számítás Kína az ásványi anyagok vonatkozásában (HS 25-27) megnyilvánuló (mérsékelten növekvő) komparatív hátránya, valamint az ezredforduló óta megnövekedett importkereslete az ásványi termékek esetében arra ösztönzi a fekete-afrikai országokat, hogy e termékek vonatkozásában dinamikusan növeljék exportjukat a kínai külpiac felé. Különösen a dél-afrikai országcsoport és a nyugat-afrikai országcsoport versenyképes az ásványi termékek tekintetében, ugyanakkor az egyes fekete-afrikai önálló országok már nem minden esetben tudták növelni versenyelőnyüket. Kína termékcsoporton belüli legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Angolának a versenypozíciója gyengülő: a statikus RCA-mutatók alapján feltérképezett specializációs minta igen erőteljes szakosodást mutat az ásványi termékek tekintetében, azonban a dinamikus indexek alapján kapott eredmények szerint ennek mértéke egyértelműen szerényebb, mint a vizsgált időszak elején. 5. Kína és az egyes fekete-afrikai országok megnyilvánuló komparatív előnyét mérő mutató értékei alapján kirajzolódott egyedi specializációs minták és azok relatív változása azt mutatta, hogy számos feldolgozóipari termék (különös tekintettel a textilipari termékek, lábbelik, műanyagáruk) esetében a fekete-afrikai országok meghatározó többségének
16 ben már meglevő komparatív hátránya volt, amely a vizsgált időszak alatt egyre növekedett, miközben Kína ugyanezen termékek tekintetében (az időszak alatt folyamatosan növekvő) komparatív előnnyel rendelkezett. Ezt a jelenséget a távol-keleti ország és az egyes feketeafrikai régiók és benne az egyes önálló országok egyszerű és speciális külkereskedelmi mutatói is igazolták. A statikus és dinamikus RCA-mutatók alapján lefolytatott klaszteranalízis (4.3.1., , valamint a alfejezetek) eredményeiből is azt a nyilvánvaló következtetést lehet levonni, hogy a relatíve hatékony kínai feldolgozóipar számos ágazatában különösen a textilipari és műanyagtermékek vonatkozásában Kínának komparatív előnye van, amely a vizsgált időszak alatt folyamatosan növekedett, így a specializációs minták e termékcsoportoknál mindinkább egymás komplementerét alkották. Ez igazolta az előzetes feltételezést, hogy egyrészt Kína és a fekete-afrikai országok a harmadik országok piacain a feldolgozóipar termékei tekintetében nem lesznek versenyzők, másrészt a kínai feldolgozóipari termékek számára a fekete-afrikai országok igen vonzó felvevőpiacot jelentenek, így minden bizonnyal növekedni fog e termékek vonatkozásában is az egymással folytatott külkereskedelmük értéke. 6. A fekete-afrikai országok közötti exportszerkezet komplementaritásának növekedésével az ezredforduló óta egyre határozottabban épül ki az a termékstruktúra, amely alapján megállapítható, hogy a fekete-afrikai országok nyersanyagokat, Kína ezzel párhuzamosan pedig a feldolgozóipar késztermékeit exportálja. Ennek alátámasztását szolgálta az önálló fekete-afrikai országok és Kína termékcsoportonkénti specializációjának vizsgálata (4.2.2), az egyes országok specializációs mintájának megalkotása komplementer jellegének azonosítása (lásd 4. és 5. ábra). Az ásványi termékek (HS 25-27) esetében növekvő komparatív előnnyel, valamint csökkenő komparatív előnnyel rendelkezők csoportjába négy ország kivételével (Mauríciusz, Szenegál, Togo, Benin) beleilleszkedik az összes vizsgált fekete-afrikai ország. Közülük Kína termékcsoporton belüli legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Angolának a versenyképességi pozíciója gyengülő: ugyan még mindig igen erőteljes az ország külkereskedelmi specializációja az ásványi termékek esetében, de ez az időszak elejéhez viszonyítva mindenképpen szerényebb mértékű. 16
17 ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása ( ) Ásványi termékek (HS 25-27) csökkenő komparatív hátrány Libéria növekvő komparatív előny RCA-index (változás) Kína Mauríciusz Szenegál Togo Benin Elefántcsontpart Mali Mauritánia Botswana Egyenlítői Guinea Dél-Afrikai Köztársaság Tanzánia Guinea Mozambik Djibouti Kenya Nigéria Kongó Zimbabwe Madagaszkár Ghána Szudán Angola Etiópia Kongói DK Zambia Gabon Namíbia RCA-index (változás) -20 növekvő Kamerun csökkenő komparatív komparatív hátrány előny RCA-index 2011 Forrás: ITC adatbázis alapján saját kalkuláció 5. ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása ( ) Lábbelik (HS 64-67) Nigéria csökkenő komparatív hátrány Kenya Tanzánia Dél-Afrikai Köztársaság Botswana Mozambik Kongó Angola Kongói Mauritánia DK Libéria Zimbabwe Gabon Mauríciusz Guinea Namíbia Togo Kamerun Benin Zambia Szudán Mali Elefántcsontpart Madagaszkár Djibouti Ghána Etiópia Egyenlítői Guinea -8 Szenegál csökkenő komparatív növekvő komparatív hátrány -10 előny RCA-index 2011 Forrás: ITC adatbázis alapján saját kalkuláció 17 Kína növekvő komparatív előny
18 A lábbelik (HS 64-67) vonatkozásában a fekete-afrikai országok specializációja megközelítőleg a komplementerét alkotja annak a mintának, mint ami az ásványi termékek esetében kirajzolódott. A mintában szereplő harminc ország két negyedsíkba rendeződött a koordinátarendszeren belül, Ghána és Etiópia kivételével közös jellemzőjük, hogy egyértelmű és erős komparatív hátrány azonosítható a termékcsoport vonatkozásában. Mind az országcsoportokra alkalmazott korrelációelemzés ( alfejezet), mind az önálló fekete-afrikai országokra elkészített statikus ( alfejezetek) és dinamikus ( alfejezetek) RCA-indexekkel elvégzett klaszteranalízis igazolta a fekete-afrikai országok specializációs mintáinak erősen komplementer jellegét a nyersanyagok és feldolgozóipari termékek vonatkozásában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a fekete-afrikai országok és Kína egymással folytatott külkereskedelmi kapcsolatai a komparatív előnyök kihasználásából fakadóan a nyersanyagok és a feldolgozóipari termékek tekintetében kölcsönösen előnyöket hordoznak az országok számára, amelyből Kína és a fekete-afrikai országok közti bilaterális kereskedelem bővülése feltételezhető. 18
19 6. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatainak sajátosságai és egyedi jellemzői alapján a következő téziseket fogalmaztam meg: 1. TÉZIS T1. Kína keresleti oldalon az átalakulás nyersanyag-intenzív szakaszában van, ami a nyersanyagkeresletének hosszú távú, erőteljes felfutását okozta, ezért főként az ásványi anyagok, valamint a különféle fémek, növényi termékek, azaz az elsődleges szektor termékei beszerzése végett a távol-keleti ország erőteljes mértékben növelte importját. 2. TÉZIS T2. Kína növekvő jelenléte a fekete-afrikai térség országainak árukereskedelmi kapcsolataiban egy időben kezdődött azzal, amikor az ezredforduló idején a távol-keleti ország gazdasági növekedése és az ehhez szükséges nyersanyag- és energiaigénye kimutathatóan fokozódott. 3. TÉZIS T3. Kína ásványi anyagok vonatkozásában megnyilvánuló (mérsékelten növekvő) komparatív hátránya, valamint az ezredforduló óta növekvő importkereslete arra ösztönzik a feketeafrikai országokat, hogy e termékek vonatkozásában dinamikusan növeljék exportjukat a kínai külpiac felé, így a nyersanyagban gazdag fekete-afrikai országok képesek kihasználni Kína dinamikus gazdasági növekedéséből származó előnyöket, ezért az elsődleges szektor termékei vonatkozásában minden bizonnyal sikeresek lesznek a kínai külpiacon. 4. TÉZIS T4. Kína és a fekete-afrikai országok külkereskedelmi specializációs mintája komplementer jellegének azonosításán keresztül a kapott eredmények teljes körűen igazolták, hogy a feketeafrikai országoknak az összes termékféleséget figyelembe véve olyan termékek előállítására kell specializálódni és azokkal exportpiacokra lépni, amely tekintetében Kína kevésbé versenyképes a külpiacokon. A vizsgálat alapján négy olyan relatíve homogén országcsoport körvonalazódott, ahol az ásványi anyagokon kívül a fekete-afrikai országoknak 19
20 versenyelőnye, Kínának versenyhátránya azonosítható: az 1. számú klaszter esetében az élő állat és állati eredetű termékek, valamint a növényi termékek, a 2. klaszteren belül a fa- és faipari termékek, a 3. klaszternél szintén az élő állat és állati eredetű termékek, végül a 4. klaszter vonatkozásában a növényi termékek tekintetében mutatható ki komplementaritás. 5. TÉZIS T5. Az olcsó és nagy mennyiségben előállított kínai feldolgozóipar termékei számára nagy potenciállal rendelkező és rendkívül vonzó felvevőpiacot jelentenek a fekete-afrikai térség országai. 6. HIVATKOZÁSOK 1. Ilahiane, Hsain (2006): Historical Dictionary of the Berbers (Imazighen) pp Scarecrow Press, Oxford, ISBN-13: Majoros Pál (2004): Kína, a világgazdaság motorja pp In: Bassa Zoltán Buzás Sándor Ludvig Zsuzsa Majoros Pál Székely-Doby András Szigetvári Tamás (szerk.): Világgazdasági régiók. Perfekt, Budapest, ISBN: Mughal, Muhammad Aurang Zeb. (2012): Native Peoples of the World: An Encyclopedia of Groups, Cultures, and Contemporary Issues pp Tunisia. Steven Danver (ed.)vol. 3. Armonk, NY: M. E. Sharpe. 4. Poór Judit (2010): Érték- ás áralapú módszerek a külkereskedelemi versenyképesség mérésében a magyar hústermékek külkereskedelmi példáján. pp. 24. Doktori disszertáció. Pannon Egyetem 5. Török Ádám (1999): Verseny a versenyképességért? pp Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest. ISBN Vollrath, Thomas. L. (1991): A Theoretical Evaluation of Alternative Trade Intensity Measures of Revealed Comparative Advantage pp Weltwirtschaftliches Archiv, Vol. 127, Issue 2. ISSN
21 A SZERZŐNEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ Folyóiratban megjelent cikkek: PUBLIKÁCIÓI, KONFERENCIA ELŐADÁSAI Helga Fehér Judit Poór: Foreign Trade Competitiveness of Sub-Saharan African Countries The Effects of China s Trade Expansion Studia Oeconomica, Issue no. 2/2013. Volume 58. pp ISSN Fehér Helga: Kína gazdasági fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok kereskedelmi specializációjára In: EU Working Papers XV. évfolyam, 2. szám. 2/2011. pp ISSN Poór Judit Fehér Helga Böcskei Elvira: Változások a kereskedelempolitikai eszközök terén - avagy hogyan hatott az uniós csatlakozás Magyarország kereskedelempolitikájára In: Közgazdász Fórum, Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának közös szakmai közlönye, IX. évfolyam 11. szám (58), pp ISSN Fehér Helga: A nemzetközi adósságkezelés aktuális kérdései a súlyosan eladósodott országokban In: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakmai Füzetek 16., 2006., pp ISSN Fehér Helga: A nemzetközi pénzügyi intézmények vállalkozásösztönző politikájának új irányai a HIPCországokban In: Tudományos Közlemények ÁVF, Budapest 2006., pp ISBN Fehér Helga Horváth József: Gondolatok a pénzügyi szféra meghatározó világgazdasági szerepéről In: Acta Scientiarum Socialium Kaposvár, XIX./2005., pp ISSN
22 Tanulmánykötetben és konferencia kiadványban megjelent cikkek: Judit Poór Helga Fehér: The Answer to increasing Chinese Food Demand: International Trade megjelenés alatt In: 20 th Youth Scientific Forum, May 2014, Keszthely Judit Poór Helga Fehér: Changing Chinese Foreign Trade Competitiveness In: Economics Questions, Issues and Problems, pp Komárno, IRI - International Research Institute s.r.o. ISBN Fehér Helga Poór Judit: A dinamikus kínai külkereskedelmi növekedés mögött álló tényezők In: Győr, VEAB tanulmányok, Fehér Helga Globális sakkjátszma avagy hogyan válik az afrikai kontinens napjaink energiapolitikai célterületévé? In: A regionális versenyképesség innovációs tényezői, pp Pannon Egyetem, ISBN Fehér Helga: Kínai afrikai szerepvállalásának nemzetközi vonatkozásai új geostratégiai elképzelések? Kiadványkötet, Kecskemét. pp ISBN I. kötet Fehér Helga: Globális változások, új afrikai államok Kheops, 2011, Lektorált tanulmánykötet, pp ISBN Fehér Helga: A fekete kontinens fekete aranya In: Európai integráció elvek és döntések Gazdasági fejlődés Európában Tanulmánykötet I., pp Fehér Helga: EU-ECHO: Szólj, gondolj, tégy jót In: Tudás és versenyképesség Pannon Szemmel, Pannon Egyetemi Kiadó, pp ISBN
23 Fehér Helga: LDC s: Hogyan tovább? In: Agrárgazdaság, vidék, régiók multifunkcionális feladatok és lehetőségek XLVIII. Georgikon Napok Kiadvány CD, ISBN Fehér Helga: Adósságcsapda és gazdasági növekedés a súlyosan eladósodott szegény országokban In: Kihívások és trendek a gazdaságban és a közszférában napjainkban Kheops, 2006, Lektorált tanulmánykötet, pp ISSN Fehér Helga Poór Judit: A hivatalosan támogatott exporthitelezés szerepe a magyar külkereskedelem versenyképességének javításában XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA (Osztrák Agrárgazdasági Egyesület) éve találkozó konferencia kiadványa Keszthely, szeptember CD oldalszámozás nélkül. ISBN Fehér Helga: A pénzügyi közvetítés mélysége In: XI. Ifjúsági Tudományos Fórum Veszprémi Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, március 24. Fehér Helga Horváth József: A súlyosan eladósodott országok aktuális adósságkezelési problémái In: Gazdasági növekedés Magyarországon Budapesti Műszaki Egyetem, ISBN Konferencia előadás: Helga Fehér Aims of means? The Evaluation on the Growing Chinese Influence in the African Continent 2nd Internatonal Conference on Emerging Economies Knowledge and Sustainable Economic Development October 2011, Partium Christian University Partiumi Keresztény Egyetem, Oradea Nagyvárad, Románia 23
24 24
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKülkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés ex post mutatói és módszerei
AGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG GAZDASÁGSTATISZTIKAI SZAKOSZTÁLY Külkereskedelmi pozíció, versenyképesség elemzés e post mutatói és módszerei Poór Judit PhD egyetemi docens Budapest, 215. április 2. Tartalom
RészletesebbenFEHÉR HELGA 1 Kína gazdasági fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok kereskedelmi specializációjára
FEHÉR HELGA 1 Kína gazdasági fejlődésének hatása a fekete-afrikai kereskedelmi specializációjára The impact of China s economic growth on the trade specialization of the Sub- Saharan African countries
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAdatelemzés Excellel és SPSS-sel
Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom
RészletesebbenKÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Fehér Helga KÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA Témavezető:
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenPodruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése
Podruzsik Szilárd Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban F046283-as számú OTKA zárójelentése A külföldi működőtőke befektetések elméleti magyarázatára a vállalatgazdaságtan és
Részletesebben- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI
RészletesebbenSzegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenOROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI
Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések
RészletesebbenFenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?
Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban? Vakhal Péter* *Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2017. Szeptember 8. Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Eger Gazdaságpolitika
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenBEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának
RészletesebbenNövekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.
Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenKÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Fehér Helga KÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA Témavezető:
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
Részletesebben2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon
2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon Ez a fejezet a kelet-közép-európai országok világpiaci agrárkereskedelmének legfontosabb jellemzőit mutatja be az 1992 közötti
RészletesebbenLengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45
Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenSzékelyföldi statisztikák
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 066 07700/110, Fax.: +4 066 07703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.28. COM(2014) 319 final ANNEXES 1 to 7 MELLÉKLETEK a következőhöz Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE egyes alapvető gyógyszerek kereskedelme Európai
RészletesebbenMAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (1%) Kormány: KELETI NYITÁS STRATÉGIA Új piacok, új lehetőségek! CÉL 2018-RA
ÚJ IRÁNYVONALAK A HAZAI KKV EXPORTÖSZTÖNZÉSBEN MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Gyula, 2015. február 10-11. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenEGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK Jövőbe mutató Innováció a logisztikában és szállítmányozásban Konferencia Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törökbálint 2017.Április 26.
RészletesebbenBevezetés. (47) MÉSZÁROS K. A V4-es országok versenyesélyei a szarvasmarhahús külkereskedelmi forgalmazásában az EU27-ben
(47) MÉSZÁROS K. A V4-es országok versenyesélyei a szarvasmarhahús külkereskedelmi forgalmazásában az EU27-ben Competitiveness of beef cattle sector of V4 coutries in EU27 in aspect of export trade meszaros.kornelia@gtk.szie.hu
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenTelepüléshálózati kapcsolatrendszerek
Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenNemzeti versenyképess. pesség. Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály
Nemzeti versenyképess pesség tapasztalatok és s kihívások Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály A versenyképess pesség g mindennapi, de annál nehezebben meghatározhat rozható fogalom? competitiveness
RészletesebbenGazdasági válság és a komparatív előnyök törékenysége az EU-ban
Gazdasági válság és a komparatív előnyök törékenysége az EU-ban Dr. Igazgató, tudományos tanácsadó MKT vándorgyűlés, Kecskemét, 2016. szeptember 16. Motiváció Tanulságok a kereskedelem tartósságáról szóló
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina
RészletesebbenMédiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY Fehér Helga: Kína fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok árukereskedelmének specializációjára
OPPONENSI VÉLEMÉNY Fehér Helga: Kína fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok árukereskedelmének specializációjára című doktori értekezéséről Fehér Helga doktori disszertációjának témaválasztása jól
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenA válság mint lehetőség felsővezetői felmérés
A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes
Részletesebben4. Hogyan alakult át a komparatív előnyök szerkezete a kelet-közép-európai országok agrárkereskedelmében
10. Következtetések E kötetben, a legújabb elméleti fogalmakat és empirikus módszertant alkalmazva, rendszerezetten megvizsgáltuk a kelet-közép-európai országok és benne Magyarország világpiaci agrárkereskedelmét.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA dokumentum egy feladatgyűjtemény második fejezetének előzetes változata.
A dokumentum egy feladatgyűjtemény második fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban Előadó: Dr. Péter Zsolt Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Az előadás főbb témakörei Témaválasztás indoklása
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenGOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.
Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.
RészletesebbenAz európai integráció gazdaságtana
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Az európai integráció gazdaságtana The Economics of
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs
RészletesebbenÖnkormányzatok és helyi fejlesztés
Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA DR. TÁRKÁNYI ESZTER PH.D.
PUBLIKÁCIÓS LISTA DR. TÁRKÁNYI ESZTER PH.D. Idegen nyelvő publikációk: The relative influence of parents and peers on young people's consumer behaviour. In: Thyne, M. Deans, K. R. Gnoth, J. (eds.): 3Rs
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenSzőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján
Szőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján Míg 2012 elején a rekord magas szinten tartózkodó magyar CDS-felár volt az egyik legmagasabb a feltörekvő univerzumban, mára hitelkockázati
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenCsehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros
Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros CSEH KÖZTÁRSASÁG parlamentáris köztársaság Prága Terület 78 886 km 2 Népesség 10 467
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett
RészletesebbenA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a
Részletesebben2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
RészletesebbenA hazai hús és az élelmezési célra alkalmas melléktermékek kereskedelmi pozíciójának vizsgálata
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 370 A hazai hús és az élelmezési célra alkalmas melléktermékek kereskedelmi pozíciójának vizsgálata POÓR JUDIT Kulcsszavak: húspiac, külkereskedelem, CMS modell, RCA mutató.
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenA magyar kis- és középvállalatok piacra jutási lehetőségei Ukrajnában. HITA Roadshow október 7-11.
A magyar kis- és középvállalatok piacra jutási lehetőségei Ukrajnában HITA Roadshow 2013. október 7-11. Ukrajna, mint piac Ukrajna az áruforgalmi ország-sorrendben (H1 2013 adatok alapján) a 15.-ik helyet
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ FELÉBEN
A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ FELÉBEN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első felében az ajánlatkérők összesen 5250 eredményes eljárást folytattak le,
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
Részletesebben