Egy elhalasztott csúcs apropóján: kérdőjelek az Európai Unió Keleti Partnerség kezdeményezése körül
|
|
- Fanni Dudás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ludvig Zsuzsa: Egy elhalasztott csúcs apropóján: kérdőjelek az Európai Unió Keleti Partnerség kezdeményezése körül a Világgazdasági Kutatóintézetben február 17-én a témában lezajlott csütörtöki beszélgetés összefoglalója A Keleti Partnerség lényege: A Keleti Partnerség az Európai Unió 2009 májusában 6 európai posztszovjet ország felé indított új kezdeményezése, amelynek célja az adott országokkal való politikai-gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele, s egyúttal a partnerországok egyfajta europaizálása, azaz átalakulási folyamatuk európai értékek mentén történő elősegítése. Mindehhez az EU meghatározott pénzforrásokat is rendelt. A Keleti Partnerség (KP) lényegi eleme, hogy meghirdetésével az európai posztszovjet országok a mediterrán szomszédokétól eltérő, a közös európai szomszédságpolitikán belül leválasztott keretrendszerben működhetnek együtt az Európai Unióval. Oroszország, bár szintén európai posztszovjet állam, nem vesz részt ebben az együttműködésben, vele az Európai Unió külön párbeszédet folytat. Dilemmák, problémák a Keleti Partnerség lényeges tartalmi kérdéseiben 1. Tagság vagy nem tagság? A Keleti Partnerség (KP) meghirdetésével az EU két jellemző megközelítését mutatta meg újfent. Egyrészt újra tömbösített olyan országokat, amelyek számos tekintetben ugyan valóban hasonlóak, de egy sor lényegi vonatkozásban mégis igen különbözőek (ilyen lényegi kérdés az EU-hoz való viszonyban az EU-tagsági perspektíva igenlése vagy ennek hiánya). Másrészt a kezdeményezéssel időt nyert ugyanezen lényegi válaszok megadásához, pl. az ukrán, moldáv és grúz EU-tagsági ambíciók megválaszolására. Két fő csoport rajzolódik ki a partnerországok között: Uniós tagságot igénylők Ukrajna a kedveszegett és lefokozott úttörő Moldova a gyors utolérő? Grúzia a legerősebben igénylő, mindent elfogadó? AZ EU-val lazább együttműködési formával beérők Örményország Azerbajdzsán Belorusszia A KP egyik fő baja, hogy nem kellően vonzó az EU felé korábban elkötelezettséget mutató posztszovjet országok, különösen Ukrajna számára, amely általa elveszítette korábbi úttörő státuszát, hiszen mind az öt másik posztszovjet ország (Belorusszia részleges kivételével) lényegében ugyanazt kapta a kínálati tálcán, amelyért ő már éveken át keményen küzdött.
2 2 2. EU-tagok megosztottsága a KP végső célját illetően A KP, amely direkt módon mégsem zárja ki a tagság lehetőségét a távolabbi jövőben, olyan rugalmas keretrendszer lett, amely egyszerre táplálhatja a reményt a tagságban reménykedő érintett partnerországokban és az őket ebben támogató EU-tagállamokban, valamint elégítheti ki azon partnerországok igényeit, amelyek nem igényelnek tagságot, csak szoros együttműködést az EU-val, s egyúttal azon uniós tagállamokét is, amelyek a KP országainak EU-tagságában egyelőre nem szívesen gondolkodnak. A Keleti Partnerség az orosz kérdéshez hasonlóan, gyakran ahhoz kapcsoltan igen megosztja az uniós tagállamokat, szorosabb akár tagságig elvezető kapcsolatok kialakítását igénylő tagállamok és távolságtartó tagállamok csoportjára. Ezek az ellentétek számos esetben meglehetősen markánsak, bár egyes kevésbé érintett országoknál a vonatkozó álláspontok kevéssé kontúrosak. Ukrajna tagsági perspektívájának felajánlását egyes tagállamok már évek óta igyekeznek kijárni, míg mások ettől igen ódzkodnak. Az is igaz azonban, hogy az idő múlásával, az ukrán (vagy moldáv) problémahegyek egyre nyilvánvalóbbá válásával párhuzamosan a támogatók hangja némileg alább hagyott. (Ebben szerepet játszik az érintett országok bizonytalan belső politikai helyzete is.) A megosztó vonalak kialakulását a földrajzi (és történelmi) helyzet is determinálja: a mediterrán térséggel szoros kapcsolatban álló tagállamok kibékíthetetlen ellentétben állnak a forrásokért vívott harcban a keleti dimenzióban érdekeltek csoportjával. A KP és általában az EU akkor maradhat hiteles rövid- és középtávon is a leginkább elkötelezett partnerországok számára, ha ugyan még nem kész tagsági perspektívát nyújtani, de helyette hiteles módon tud valami számukra lényegeset kínálni. 3. Vízumliberalizációs uniós ajánlat csakis hosszabb távon versus azonnali ( tegnapelőtti ) igények az érintettek részéről Az ajánlat másik fontos eleme a vízumkényszer eltörlése lehetne, hiszen ez az érintett partnerországok számára kulcsfontosságú kérdés. (Az EU ma már szinte kizárólag a posztszovjet államoknak nem kínál vízummentességet Európában.) Kérdéses azonban, hogy az óvatos és lassan döntő EU kész-e ezen a téren egy jelentősebb gesztusra a már belátható jövőben. Jelenleg a hosszú távú vízummentesség témájában vízumdialógus folyik Ukrajnával és Moldovával, az ennek elindításához szükséges vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények megkötésére került sor Grúziával, s még csak ezen utóbbi egyezményekről való tárgyalások előkészítése zajlik Örményország, Azerbajdzsán és Belorusszia esetében. 4. Mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kinek az érdeke? A Társulási Megállapodásról szóló tárgyalások elsőként Ukrajnával indultak meg, majd 2010 januárjában Moldovával, s 2010 júliusától Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával is. A társulási megállapodás magja a gazdasági integrációt célzó mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (deep and comprehensive free trade agreement DCFTA), amely egyúttal a társulási forma pillanatnyilag legkiforrottabb konkrét kezdeményezése. Ez azonban rövidtávon inkább uniós érdek, mint partnerállami, az utóbbiakban várható súlyos
3 3 gazdasági és társadalmi hatások miatt. Hosszú távon a megállapodástól strukturális, azaz pozitív gazdaságszerkezeti hatások várhatók a partnerországok gazdaságaiban, ehhez azonban fájdalmas út vezet. Ukrán szakértői vélemények szerint szinte nehezebb a DCFTA-hez felállított uniós feltételeket teljesíteni, mint a tagjelölteknek az aquis t! Ukrajnával a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások előrehaladottak, azonban az elmúlt időszakban egyes ukrán lobbiérdekek megjelenése következtében lelassultak. 5. Az energetikai együttműködés tartalmassá tétele Egyes partnerországok esetében vonzerőt jelenthetnek a Keleti Partnerségben meghirdetett energetikai együttműködés kézzelfogható eredményei, például azok, amelyek az orosz szorításon enyhíthetnek. E téren azonban egyelőre kevés a konkrétum. Ukrajna esetében az energetikai együttműködésben az ukrán energetikai szektor reformja áll a középpontban. Az európai Energia Közösség megállapodáshoz csatlakozott: Moldova, Ukrajna aláírta a megállapodást, de a ratifikációs eljárás még folyamatban volt 2010 végén. Örményország ugyanitt megfigyelő kíván lenni. Grúzia szintén tagságra törekszik. Azerbajdzsánnal az energetikai együttműködés a déli korridorra (Nabucco) fókuszál, míg kevésbé kiforrott, a konzultáció szintjén tart Belorussziával 6. Multilaterális célkitűzés versus érintettek közötti kibékíthetetlen ellentétek A Keleti Partnerség programban újdonságként, az általános európai szomszédságpolitikai keretrendszertől eltérően megjelent a multilaterális dimenzió, azaz a hat ország egymásközti kapcsolatai támogatásának célkitűzése. Képes lehet-e erre az EU úgy, hogy közben nem kíván állást foglalni azok befagyott konfliktusaiban, miközben az érintettek Unió felé megfogalmazott elvárásai a konfliktus kezelésében igen nagyok? A multilaterális együttműködés meghirdetett területei: 1. demokrácia good governance stabilitás, 2. gazdasági integráció és konvergencia, 3. energia biztonság, 4. emberek közötti kapcsolatok. 7. EU-orosz kapcsolatrendszer fejlődése versus nagyívű KP program? További dilemma, hogy mi módon illeszthető össze a formálódó uniós külpolitikában a Keleti Partnerség program hiteles továbbvitele és az Oroszországgal való kapcsolatok holtpontról való kimozdításának szándéka. Az EU-orosz kapcsolatok egyik fő feszültséggócát ugyanis éppen a közös szomszédok, azaz az európai posztszovjet államok orientációs folyamatainak eltérő megítélése jelenti. Az EU sikertelenségének egyik oka mind az EU-orosz, mind az EU és egyéb posztszovjet országokkal való kapcsolatrendszerben az országok és országcsoportok merev elválasztásával és a kölcsönhatások vizsgálatának mellőzésével hozható összefüggésbe. Így például nem várható áttörés az EU-orosz kapcsolatokban mindaddig, amíg az EU egyéb posztszovjet országokra vonatkozó elképzelései irritálják Moszkvát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az EU-nak be kellene hódolnia a moszkvai érdekek előtt, mindenképpen hasznos azonban bevonni Moszkvát a konzultációkba. Az EU-nak érdemes lenne egy átfogó
4 4 posztszovjet politika kialakításába fognia a fragmentált kezdeményezések (Keleti Partnerség, Közép-Ázsiai Stratégia, EU-orosz párbeszéd a négy közös térségről) mellett. 8. Források elégtelensége Általános kritikaként fogalmazódik meg a Keleti Partnerséggel szemben, hogy a megfogalmazott célkitűzésekkel szemben a melléjük rendelt anyagi eszközök meglehetősen szerények. A partnerországoknak szánt pénzösszegek továbbra is alapvetően az európai szomszédságpolitikai eszközön (ENPI) keresztül csatornázódnak az országokhoz. Egyéb donorok után is néz az EU (pl. reformfolyamatok támogatását célzó comprehensive institutional building programhoz). Másik oldalról azonban abszorpciós nehézségek is fellelhetők, így 2010-ben például Azerbajdzsán az előirányzottnál kevesebb tényleges forráshoz jutott abszorpciós kapacitás hiány miatt. 9. Az EU kihívói a térségben egyéb vonzáscentrumok Az EU a térségben több nagy, esetenként bőkezűbb kihívóval (pl. Törökország, Oroszország, Kína) is szemben találja magát. Fontos annak tudatában lennünk, hogy a versenytársaknál nincs vagy lényegesen gyengébb a kondicionalitás! Mindemellett a gazdasági integrációs célkitűzés sem csak az EU irányában fogalmazódik meg. Belorusszia például tagja a nemrégiben elindított orosz-kazah-belorusz vámuniónak, s a FÁK-on belüli szabadkereskedelmi és szorosabb gazdasági integrációs célkitűzések is újra és újra előtérbe kerülnek, újabban többek között éppen Ukrajna szorgalmazza ezeket. 10. KP országok belső politikai változásai Az EU-nak tekintetbe kell vennie a KP formálásakor a partnerországok belső politikai változásait is, amelyek a KP iránti lelkesedésüket, elkötelezettségüket befolyásolják. Ilyen változás a 2010-es ukrán belpolitikai fordulat, amely kissé áthangszerelte az uniós viszonyrendszert az orosz kapcsolat megváltozása révén, vagy a moldáv belpolitikai problémahalmaz kiéleződése. Grúzia stabilan a KP leglelkesebb híve! Belorusszia számára a KP egyelőre leginkább egy igen fontos ellensúly az orosz befolyással szemben. 11. Vonzó EU versus önző EU fejlesztés versus hasonítás Az EU egyik nagy hiányossága, hogy nem rendelkezik hatékony, józan, jól körülhatárolt fejlesztéspolitikával, sem általában véve az uniós külkapcsolati rendszert, sem konkrét esetünkben a Keleti Partnerség államainak vonatkozásában. Reális fejlesztési célkitűzések helyett az EU egyfajta hasonítást kezdeményez, azaz saját belső felépítését, joganyagát állítja mintául, ami számos esetben meghaladhatja az érintettek lehetőségeit és/vagy elképzeléseit, és túlzottan részletekbe menő is, ami a folyamatok végtelenbe nyúlását, s egyúttal a partnerországok elfásulását eredményezi. **
5 Összességében a Keleti Partnerség még egy sor megoldatlan problémával küzd, s különösen fontos lenne néhány lényegi, elvi kérdés tisztázása. Az érintett partnerországok érdeklődésének fenntartása, azaz hiteles és vonzó ajánlatok megfogalmazása nélkül az EU nem lesz képes ezt a régiót tartósan magához kötni, vonzani. 5
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az
RészletesebbenOROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI
Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
Részletesebben14244/16 eh/kf 1 DG C 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 14. (OR. en) 14244/16 COEST 292 CFSP/PESC 925 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 14. Címzett: a delegációk Előző dok.
RészletesebbenAz EU szorosabbra fűzi a szomszédaival ápolt kapcsolatát és támogatja azok reformtörekvéseit
IP/09/625 Brüsszel, 2009. április 23. Az EU szorosabbra fűzi a szomszédaival ápolt kapcsolatát és támogatja azok reformtörekvéseit Éves beszámolóiban az Európai Bizottság számba veszi azokat a konkrét
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenUkrajna a keleti partnerség kedveszegett úttörője?
ORSZÁGTANULMÁNYOK - KELETI PARTNERSÉG 129 LUDVIG ZSUZSA* Ukrajna a keleti partnerség kedveszegett úttörője? Ukrajna egyértelműen a keleti partnerség program úttörõ állama, amely már a kilencvenes évek
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
Részletesebben8831/16 eh/ju 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenFÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG
FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK, Orosz-magyar Gazdasági Fórum, Piac&Profit 2015. május 21 Gyabronka Tibor FÁK Üzleti Klub Magyarország FÁK, sateliták, önállósodó régiók? A
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
Európai Parlament 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2016/0125(COD) 18.7.2016 ***I JELENTÉSTERVEZET a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
RészletesebbenÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: A KONTINENS BIZTONSÁGOS JÖVŐJÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN KAPHAT KULCSSZEREPET MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ DÁTUM:
ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: A KONTINENS BIZTONSÁGOS JÖVŐJÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN KAPHAT KULCSSZEREPET MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ DÁTUM: 2019.09.20. Juncker von der Leyen: politikai hangsúlyváltás várható?
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA KRITéR projekt nyitórendezvénye
A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenAz Európai Unió külpolitikája
Balázs Péter Az Európai Unió külpolitikája Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2016 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35. Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője Kiadásért
RészletesebbenI. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió
Európai Tanács Brüsszel, 2016. december 15. SN 97/16 Az Európai Tanács következtetései a migrációról, Ciprusról és Ukrajnáról (2016. december 15.) I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió 1. Az Európai Tanács emlékeztet
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenRészletes beszámoló. a T38289 sz. Az Európai Unió és közvetlen környezete a kibővítésen túl c. OTKA-projekt zárójelentéséhez
Részletes beszámoló a T38289 sz. Az Európai Unió és közvetlen környezete a kibővítésen túl c. OTKA-projekt zárójelentéséhez Összefoglaló A kutatás során azt kívántuk megvizsgálni, hogyan alakulnak az Európai
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/2817(INI)
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Külügyi Bizottság 2014/2817(INI) 9.9.2014 JELENTÉSTERVEZET az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti megállapodás megkötésére vonatkozó tanácsi
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenA DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitika Algériára, Egyiptomra, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Líbiára, Marokkóra, Palesztinára, Szíriára és Tunéziára terjed ki. Az Unió és a tíz partnerország
RészletesebbenSzándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.10. COM(2010) 649 végleges 2010/0318 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenExim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) Szuverén minősítése Ba2 STABIL kilátások
Georgia (Grúzia) 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Grúz Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Tbiliszi Terület 69 700 km 2 Népesség 4 926 330 fő (2017) Egy főre jutó GDP 4 127
Részletesebben15571/17 ea/ms 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 11. (OR. en) 15571/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. december 11. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 14446/17 Tárgy:
RészletesebbenÖsszefoglaló beszámoló a Küldöttközgyűlés számára a VSZT munkájáról
Összefoglaló beszámoló a Küldöttközgyűlés számára a VSZT munkájáról 2008 2013 Martonvásár, 2013. május 16. Takács Géza elnök Elnökségi ülések Az Elnökség évente ülést tartott az elmúlt időszakban és minden
RészletesebbenA 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka
Kelet-Közép-Európa a 21. század geopolitikai erőviszonyaiban Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője SZE RGDI Kelet-Közép-Európa térszerkezetének változásai 2012. november 30.
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2306(INI) a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásairól (2011/2306(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 13.2.2012 2011/2306(INI) JELENTÉSTERVEZET a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásairól (2011/2306(INI)) Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
RészletesebbenÚton az Európai Unió felé Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Úton az Európai Unió felé Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa Végh Zsuzsanna A posztszovjet térség talán egyik legérdekesebb állama az apró, mindössze három és fél millió lakost számláló Moldáv Köztársaság
Részletesebbenfejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:
Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik
RészletesebbenIskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése
Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő
Részletesebben2. Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott arról, hogy a következtetéstervezetet elfogadás céljából továbbítja az EPSCO Tanácsnak.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 1. (OR. en) 15015/16 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács SOC 755 EMPL 505 ECOFIN 1136 EDUC 409 JEUN 104 Előző
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a június 12-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. június 12-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I
Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2016)0056 A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2016. február 25-én elfogadott módosításai
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
RészletesebbenIII. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT
C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.10.27. COM(2015) 610 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Részletesebben2018/137 A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK ÚTMUTATÓJA július 18.
2018/137 A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK ÚTMUTATÓJA 2018. július 18. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója
RészletesebbenAZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
RészletesebbenHÁROM KELETI PARTNERSÉGI SZOMSZÉD: UKRAJNA, MOLDOVA ÉS BELARUSZ
HÁROM KELETI PARTNERSÉGI SZOMSZÉD: UKRAJNA, MOLDOVA ÉS BELARUSZ Az EU 2009-ben megindított keleti partnerségi politikája hat posztszovjet államra terjed ki: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenAz Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata
Valletta, 2017. február 3. (OR. en) Az Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata a migráció külső vonatkozásairól: a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kezelése 1. Üdvözöljük és támogatjuk
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2017.10.24. COM(2017) 650 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenÁllampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009 2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.1.2013 2012/0138(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM. EACEA 30/2018: Európai audiovizuális alkotások online népszerűsítési
KREATÍV EURÓPA (0-00) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 0/08: Európai audiovizuális alkotások online népszerűsítési. CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS Ez a felhívás az európai kulturális és kreatív ágazat
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenEurópai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé Az Európai Parlament álláspontja a évi eredményjelentésekről
P7_TA-PROV(2013)0446 Európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé Az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi eredményjelentésekről Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az
RészletesebbenA pozsonyi nyilatkozat
Pozsony (Bratislava), 2016. szeptember 16. A pozsonyi nyilatkozat Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenAZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács fenti ülésén elfogadott következtetéseket.
Európai Tanács Brüsszel, 2017. december 14. (OR. en) EUCO 19/1/17 REV 1 CO EUR 24 CONCL 7 FEDŐLAP Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Tárgy: Az Európai Tanács ülése (2017. december 14.)
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. március 23-ai ülésére Tárgy: Javaslat a Gödöllő Európa Kulturális Fővárosa 2023" című pályázaton való elindulás megerősítésére, valamint
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.4.6. COM(2017) 162 final 2017/0072 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Ukrajnának a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenKépzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak
Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 29. (OR. en) 9736/17 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 24. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenKözép és Kelet-Európa gázellátása
Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ
RészletesebbenA MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN
A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenBRICS Summit III. Sanya Kína
Az atlanti erőtérből az eurázsiai erőtérbe? Magyarország a 21. század többpólusú világában Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője Orosz és kínai befektetők Magyarországon SZE-
RészletesebbenXT 21023/17 hk/ms 1 TFUK
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 22. (OR. en) XT 21023/17 BXT 31 INF 100 API 73 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások
RészletesebbenBetekintés. évi. azeurópaiközösség2006.évifejlesztéspolitikájáról. ésakülsősegítségnyújtásvégrehajtásáról EURÓPAIBIZOTTSÁG
Betekintés évi 2007 azeurópaiközösség2006.évifejlesztéspolitikájáról ésakülsősegítségnyújtásvégrehajtásáról EURÓPAIBIZOTTSÁG EkiadványhátoldalánCD ROMtalálható,melytartalmazzaa2007esévesjelentésteljesszövegétangolésfrancianyelven,valamintazEUdonorok2006.éviatlaszát,
Részletesebben