A HADERŐ-ÁTALAKÍTÁS ÉS A SZEMÉLYI BIZTOSÍTÁS ÚJ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA I.

Átírás

1 DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DÚL SÁNDOR A HADERŐ-ÁTALAKÍTÁS ÉS A SZEMÉLYI BIZTOSÍTÁS ÚJ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA I. A Magyar Köztársaság 1999 óta a NATO tagja. A belépést követően több lényeges elvi és gyakorlati módosítás történt a Magyar Honvédségben. Ezek többségének értékét és jelentőségét nem vitatva megfigyelhető, hogy a fegyveres erő személyi biztosításában nem történtek olyan módosítások, amelyek teljes összhangban lennének a fejlődés irányaival. Személyi biztosításon a magyar katonai szaknyelv azt érti, hogy annak keretében töltődnek fel a haderő szervezetei tisztekkel, tiszthelyettesekkel, legénységi állományú katonákkal és polgári dolgozókkal, akik elsajátítva a beosztásukhoz fűződő szakismereteket és gyakorlatot, képesekké válnak a rendeltetésükkel kapcsolatos feladatok ellátására. A személyi biztosítás problémáinak az értelmezése és azokból a jelenlegi és a jövőbeli körülményeknek legmegfelelőbb módszerek kialakítása alighanem a legfontosabb feladatok egyike, a NATO kompatibilis magyar fegyveres erő további korszerűsítése terén. A személyi biztosítás témájával a magyar hadtudomány művelői közül az utóbbi évtizedben már néhányan foglalkoztak. Megjelent írásaikat tanulmányozva erősödött meg bennem az elhatározás, hogy ezekre az írásokra reagálva, illetve támaszkodva rendszerezve legyenek az oktatómunkában és a gyakorlati tevékenységek során szerzett tapasztalatok és a közreműködőkben felmerülő gondolatok A tanulmány a haderő-átalakítást kiváltó körülményekről és a jelenlegi személyi biztosítás alapvető módszereiről tartalmaz ismereteket a hadkötelezettségre épülő rendszerben, kiemelve annak főbb jellegzetességeit. Majd az önkéntes rendszerre történő átmenet személyi biztosításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, kellő hangsúlyt adva annak, hogy a honvédség tiszti, tiszthelyettesi és legénységi beosztásai feltöltéséhez milyen elvek és módszerek kapcsolódnak. AZ ÁTALAKÍTÁST KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK A kiindulási helyzet mindenkor az volt, és jelenleg is az, hogy a Magyarországon első ízben, 1868-ban bevezetett általános hadkötelezettség (akkor még 126

2 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY védkötelezettség) érvényesítésével a sorozott állomány folyamatos behívásával mind a béke mind a háborús létszám miként áll rendelkezésre. Mindez a korábbi haderő nagyságától, tipikusan a tömeghadseregi igényből eredt. Az 1994-ben hatályba lépett Honvédelmi Törvény közelítve az európai normákhoz a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos követelményeket és körülményeket nyíltabbá, kiszámíthatóbbá tette, egyben a sorkötelesek érdekében szigorúbb egészségügyi vizsgálati rendszert vezetett be, ezzel együtt kiszélesítette a szolgálat teljesítése elhalasztásának lehetőségeit azért, hogy a katonai szolgálat teljesítése az érintetteknek a lehető legkevesebb hátrányt okozzon. A hadkötelezettséget érintő lényeges momentum, miszerint a évre a bevonulási hajlandóságot jellemző adatok romló tendenciát mutatnak. Annak ellenére, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok igen szigorúan élnek a szabálysértési eljárások kezdeményezésével, valamint a rendőri elővezetés lehetőségével, míg 1996-ban a behívásra tervezetteknek csak 4%-a nem kezdte meg a sorkatonai szolgálatot, addig ez az arány 1999-re háromszorosára emelkedett. Különösen magas a behívóparancs kézhezvétele után polgári szolgálatra beadott kérelmek száma, melyekért a behívó parancsokat a kérelmezőktől vissza kellett vonni. Ezeknél a személyeknél nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a sorkatonai szolgálathoz való negatív viszonyukat nem fegyveres katonai szolgálattal kapcsolatos lelkiismereti, hanem valamilyen más feltételezhetően katonai szolgálattól való félelem határozza meg. A tartalékos katonai szolgálat teljesítésének a lehetősége igaz, hogy fennáll, azonban a haderő fenntartásához szükséges anyagi források olyan szűkösek, aminek alapján még a minimális létszámú tartalékos behívásokat is le kellett mondani, vagyis több évre visszamenőleg a tartalékosok felkészítésére nemigen került sor. A felvázolt kialakult helyzet indokolta, hogy az 1999 júliusában hozott kormányhatározat a hadkiegészítés területén is előírta a terület átvilágítását és annak átalakítását. Ennek során számos dolgot kellett megvizsgálni, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: Az utóbbi időben mind a hazai, mind a külföldi társadalmi és katonai körökben egyaránt érdekfeszítő témává vált a jövő század hadseregének személyi összetétele, vagyis, hogy a hadkötelezettségen vagy önkéntességen alapuljon. Magyarországon e téma egyre fokozódó intenzitással került napirendre. Egyes politikai és katonai körökben egyaránt hangot kapott elképzelés a katonai szolgálati kötelezettség esetleges eltörlése és a hivatásos hadseregre történő áttérés. A hadkötelezettségen alapuló haderő költsége közismerten magas, eléggé pazarló, a ciklikus újraképzési költség a haditechnikai eszközök elhasználódása alacsony hatékonyságot eredményez. A hivatásos és az önkéntes haderő kiképzési és fenntartási oldalról (kiindulva a tömeghadsereget fenn- 127

3 tartó rendszerből) költségtakarékos, viszont a bevezetés költségei magasak, melynek nagyságrendje ma hozzávetőlegesen is nehezen becsülhető meg. Tekintettel arra, hogy a katonák olyan speciális szaktudással rendelkeznek, amit a civil szférában kevés kivétellel nem lehet alkalmazni, a személyi biztosítás területén figyelembe kell venni, hogy esetleges kiválásuk esetén hogyan és miként illeszthetők vissza a polgári társadalomba. Ehhez az is segítséget ad, hogy esetenként a külső oktatási rendszertől átveszi a munkaerő specializált oktatását. A Magyar Honvédség a munkaerő piacon jelenleg nem tud, vagy nehezen tud vásárlóként megjelenni. A magasabb képesítéssel rendelkezők egyre kevesebben jelentkeznek a haderőbe. Ugyanakkor a szakképzetlenebbek meglehetősen gyakran válnak munkanélkülivé, ők azok, akik gyorsan cserélhetők kis betanítási költségűek, olcsó bérűek. A katonai szolgálatért felkínált jövedelem és egyéb juttatás jóval alacsonyabb, mint a piaci viszonyok között dolgozó cégek azonos beosztású munkavállalóinak valós és lehetséges jövedelme. AZ ÁTALAKÍTÁS 1999-BEN TERVEZETT FELADATAI Hosszabb távon (2005-ig) a haderő-átalakítás alapvető célja, hogy országunk biztonsági érdekeinek és a nemzetgazdaság teherbíró képességének megfelelő, a jelenleginél kisebb, de hiteles visszatartó képességgel bíró, szervezetében, felszereltségében és felkészítésében korszerű, európai színvonalú fegyveres erő alakuljon ki, amely a kormány honvédelmi politikájával összhangban képes a Magyar Köztársaság szuverenitásának megvédésére és alkalmas a NATO katonai szervezetéhez történő csatlakozásra. Az átalakítás átfogó jellegű, kiterjed a honvédség életének minden területére. Magába foglalja: a szervezeti és létszámstruktúra átalakítását, a technikai korszerűsítést, új vezetési és logisztikai (ellátási) rendszer kialakítását, a diszlokáció rendezését és az objektumok fejlesztését, a hadművészet megújítását és a kiképzés korszerűsítését, valamint új minőségű szolgálati és életkörülmények megteremtését. Az átalakítás eredményeként kialakuló honvédség jól feltöltött ezen belül azonnal alkalmazható valamint nagyobb részben mozgósítás esetén felállítandó reguláris szervezetekkel fog rendelkezni. Elengedhetetlen követelmény, hogy a honvédség az ország lehetőségeit figyelembe véve finanszírozható legyen, és teremtődjenek meg a későbbi technikai korszerűsítés szervezeti és anyagi alapjai. Mivel a katonai veszélyeztetettség reálisan a háborús küszöb alatti szinten prognosztizálható, ezért békében olyan nagyságrendű haderőt célszerű fenntartani, működtetni, amely biztosítja a reális veszélyeztetettségnek megfelelő hiteles visszatartó készenléti erőt, az állomány felkészítését, kiképzését, a technikai eszközök és anyagok tárolását, lehetővé teszi a haderő szükséges mérvű növelését és hadiállományra való feltöltését. 128

4 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY A haderőnemi és fegyvernemi összetétel belső arányain változtatva megnövekszik az azonnal alkalmazható erők aránya. Létrejönnek a helyi feladatokat megoldó területvédelmi rendszer kialakításának feltételei. A társadalmi változásoknak és elvárásoknak megfelelően megkezdődik a behívási rendszer átalakítása, a jelenleg csak sorozáson alapuló sorkatonai állományt önkéntes és sorozott állomány váltja fel. A hosszú távon kialakuló új szervezetű honvédség igényeinek is megfelelő és az erkölcsi, valamint fizikai elavultság miatti fokozatos eszközrendszer váltást jól átgondolt haditechnikai fejlesztés biztosítja. Ennek eredményeként a korszerű eszközökkel ellátott haderő létszámának jelentős csökkentése ellenére is képes lesz az ország védelméből ráháruló feladatok teljesítésére. A politikai törekvéseknek megfelelően a haderő-átalakítás eredményeként kialakul a Magyar Honvédség integrálódási képessége a NATO katonai szervezeteivel. Az új háborús hadrend kialakítása biztosítja a vezetési rendszer háborús igényeknek megfelelő átállítását, a hadműveleti vezetés szükség szerinti megosztását, a hadiszervezeteknek a helyzethez igazodó létrehozását, az erők gazdaságos felhasználását. A Magyar Honvédség új békehadrendje biztosítja a megfelelő reagáló-képességet, a háborús hadrend fokozatos és szervezett megalakítását. Kiképzett állománnyal és jól feltöltött szervezetekkel rendelkezik, rövid idő alatt képes különböző, az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben meghatározott, váratlanul jelentkező, korlátozott erőkkel is megoldható feladatok végrehajtására. Alkalmassá válik a többnemzetiségű kiképzési, valamint az ENSZ és más szervezetek keretében nemzetközi békefenntartó és humanitárius feladatokban való részvételre. Békében meglévő erőivel a Magyar Honvédség képes lesz az ország területén katasztrófa-elhárítási és más humanitárius feladatok ellátásában való részvételre is. A 2002-BEN HIVATALBA LÉPŐ KORMÁNY ELVÁRÁSAI Medgyessy Péter miniszterelnök és Keleti György a Parlament Honvédelmi Bizottsága elnökének jelenlétében tartotta első vezető értekezletét Juhász Ferenc honvédelmi miniszter június 10-én délután. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar vezető állományához először a miniszterelnök szólt, aki beszédében mindenekelőtt örömét fejezte ki, hogy a honvédelem a választások időszakában sem vált politikai vita tárgyává, ami arra utal, hogy biztonságunk, a nemzet védelmének ügye mindennél előbbre való. A legfontosabb teendők között említette egy legkésőbb 2006-ig létrehozandó professzionális haderő kialakítását, szövetségi vállalásaink teljesítését, és a HM HVK integráció valós tartalommal való megtöltését. A tárca vezetésében beállt változásokat lénye- 129

5 gesnek nevezte, és leszögezte, hogy a honvédelmi miniszter csak úgy, mint a Magyar Honvédség teljes bizalmát élvezi. Juhász Ferenc nyitottságot és átláthatóságot ígért, hitet tett az erős civil kontroll mellett és kijelentette, legfőbb törekvése, hogy az egyenruhások érezzék, hogy katonának lenni jó, Brüsszelben, a Sínai-félszigeten és Várpalotán egyaránt. Ezt követően bemutatta az új vezetőket, a már korábban kinevezett Iváncsik Imre politikai államtitkárt, dr. Fehér József közigazgatási államtitkárt, Bali József védelempolitikai helyettes államtitkárt ő korában is e beosztást töltötte be Zámbori Mihály védelemgazdasági helyettes államtitkárt, dr. Komor Levente humánpolitikai helyettes államtitkárt és Gömbös Jánost, a kabinetiroda vezetőjét. Medgyessy Péter miniszterelnök többek között ezt mondta: Köszönet és elismerés azért, ahogy az elmúlt években dolgoztak, és ezért önökön keresztül köszönetemet fejezem ki a csapatoknál szolgáló katonáknak is. Tudjuk, hogy nehéz évek állnak a hátuk mögött: átszervezések, laktanyabezárások, létszámleépítések érintették a katonacsaládokat, de ezek a fájdalmas lépések szükségesek voltak. Most az a célunk, hogy lezárjunk egy korszakot, stabilitást, megállapodottságot teremtsünk. A miniszterelnök ugyancsak reálisnak és szükségesnek nevezte a katonák év eleji illetményemelését és leszögezte, a kormány célja a jövőben is fenntartani az illetmények versenyképességét. Kijelentette, biztosítják az ehhez szükséges törvényi hátteret, a pénzügyi, anyagi feltételeket. Folytatódik a technikai korszerűsítés, az élet- és munkakörülmények javítása is, mindez azonban jelentős társadalmi áldozatvállalással jár, amiért joggal vár el a nemzet minőségi munkát katonáitól. NATO-vállalásaink terén is van pótolnivaló. A tisztánlátás érdekében még az idén a légierő, jövőre pedig a szárazföldi erők szövetségi értékelése lát napvilágot. Fejlesztéseinket a NATO-val összhangban kell végrehajtani, illeszkedve a szövetség új struktúrájához. A kormány rövidesen áttekinti a nemzeti biztonsági és a nemzeti katonai stratégiát, s ehhez kéri a katonák együttműködését. A kormányfő végezetül utalt arra, hogy az ország szempontjából igen fontos a katonák hivatása, szolgálata, és kérte, hogy ebben a tudatban végezzék továbbra is munkájukat. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a személyi változások ismertetése után leszögezte, a tárcánál nincs és nem is lesz politikai tisztogatás, szakmai bűnüldözés, csak depolitizálás. Célunk, hogy a haderő nemzeti haderő legyen, mert csak így tud eleget tenni szövetségi kötelezettségének. Ennek biztosítása a feltétele annak, hogy elismert tagjai legyünk a NATO-nak. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lesz-e több pénz, azt mondta a miniszter, hogy előbb meg kell nézni, hová lett az eddigi. A költségvetési támogatás jelentősen nőtt az elmúlt négy évben, a képességek pedig nem tartottak lépést ezzel. Az önkéntes (hivatásos, professzionális) haderő létrehozásáról szólva kijelentette, hogy ennek kimunkálása hosszú időt, végrehajtása pedig még többet igényel. A 2006-ra tervezett új típusú haderő bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy nem tervez- 130

6 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY nek alkotmánymódosítást, hanem szüneteltetni fogják a bevonultatást. Az integrációt illetően a tárca vezetője rámutatott, hogy meg kell vizsgálni, kellően hatékonye, működőképes-e, nincsenek-e benne párhuzamosságok. Ugyanis megfelelő szerkezeti keretek nélkül nem működhet jól a tárca. Nincs külön katonai minisztérium és civil minisztérium, egyetlen integrált Honvédelmi Minisztériumnak kell funkcionálnia. Juhász Ferenc is megerősítette a miniszterelnök által elmondottakat, miszerint egyszerre kell folytatni a haditechnikai fejlesztést, az élet- és szolgálati körülmények javítását, s ügyelni az illetmények színvonalának megőrzésére. Ennek pedig egyek forrása a takarékoskodás, s ezzel a lehetőséggel élni is fognak. A miniszter személyes ars poeticájáról szólva kijelentette: Büszke vagyok arra, hogy itt dolgozhatok, s arra is, hogy nagy feladat ok várnak ránk. Higygyék el, önökkel együtt képesek leszünk stabil viszonyokat, félelemmentes légkört teremtve nagyot alkotni. Ennek érdekében egymásban bízva partnerként együttműködve kell cselekednünk. Végezetül két nagy jövőbeni változásról szólt Juhász Ferenc. Az egyik a civil kontroll, amelyben szövetségeseknek és támogatóknak nevezte az ezt megvalósítókat, s kijelentette, ennek érdekében kész együttműködni bárkivel. A másik nagy változás a nyilvánosságot érinti, mert: csak magunkat bemutatva és megmutatva vagyunk képesek valódi társadalmi támogatást és elismerést szerezni, s ebben kérem a sajtó segítségét is. A JELENLEGI SZEMÉLYI BIZTOSÍTÁS ALAPVETŐ MÓDSZEREI A jelenlegi személyi biztosítás módszerei a modern értelemben vett tömeghadseregek, vagyis az adott ország férfilakosságának jelentős hányadát magába foglaló haderők először XVIII XIX. századi Európában kezdtek kialakulni. Létrejöttük feltételét alapvetően a nehézipar fejlődése teremtette meg, amikor már hatalmas mennyiségű hadianyagot tudott gyártani, a közlekedés olyan fokra fejlődött, hogy tömegeket volt képes gyorsan, nagy távolságra szállítani és a vezetési eszközök között megjelent a távíró. E feltételek együttes birtokában az iparilag fejlett államok többsége a nagyhatalmi céljai megvalósítását és az elért eredmények védelmét már nem látta a korábbi elvek alapján létrehozott vagyis a lakosság csak egy részére kiterjedő újoncállítás gyakorlatára támaszkodó kis létszámú hadsereggel megoldhatónak. A hadkötelezettség törvényi bevezetése alapján 1, a szellemileg és testileg alkalmas férfiakat általában 2-4 évre tényleges (sor-), ezután pedig további Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a mai szóhasználatban (törvényben) szereplő általános hadkötelezettség valójában helytelen kifejezés. A honvédelmi kötelezettség lehet csak általános, a hadkötelezettség esetében célszerűbb lenne a jelző nélküli változat használata. 131

7 éven át tartalékos szolgálatra kötelezték. A hadkötelezettség ilyen módon történő megvalósításával egyidejűleg alakult ki a haderőfenntartás keretrendszere is. Ez a rendszer megteremtette a feltételeit a tömeghadseregek gyors létrehozásának, mégpedig a békében is működtetett (a hadiszervezetnél lényegesen kisebb létszámú) keretalakulatok kiegészítésével (feltöltésével). A hadkötelezettséget első ízben Franciaországban, a forradalom idején 1793-ban, az Osztrák Magyar Monarchiában viszont jóval később, csak 1868-ban vezették be. A hadkötelezettség abban nyilvánult meg, hogy az évenkénti sorozás eredménye alapján behívták a sorköteleseket, illetőleg az időszakonként (fegyvergyakorlatokra) igénybe vett tartalékosokat, s a haderőben hivatásos tisztek, altisztek (tiszthelyettesek) és továbbszolgáló tisztesek kiképezték őket. Ez az állandó (a kiképző) állomány, valamint a hadkötelezettség alapján bevonuló sorállomány (a változó állomány) alkották azt a keretet, amely békében kiképzést folytatott, egyben végezte a hadiszervezetre való áttérés előkészítését is. Ez a keret mivel viszonylag jelentős erőt is képviselt képes volt a kormányok külpolitikáját is alátámasztani. Tehát egyértelmű, hogy az ilyen békehadsereg szükség esetén a vázát (keretét) alkotta a háborús célok elérését szolgáló, a békeállomány többszörösét is felülmúló hadiszervezet gyors megalakításának és a további mozgósítások végrehajtásának. Az első világháború előkészítése és megvívása folyamán szinte valamennyi államban keretrendszerre épülő tömeghadseregek működtek. A hadkötelezettséget még azok az államok is bevezették, amelyekben békében csak önkéntesekből álló haderők funkcionáltak, sőt, a háború legfeszítettebb éveiben, több országban még a népfelkelő alakulatok felállítására is sor került. A mozgósított haderő aránya a lakosság létszámához viszonyítva az utolsó békeév tükrében 2,0%-ról 15%-ra (Németországban 19,5%-ra, az Osztrák Magyar Monarchiában 17,5%-ra), a védelmi kiadások összege pedig az évi költségvetés 6%-áról a háború folyamán egyes országokban 40-50%-ra nőtt. Az első világháború után a haderők békelétszáma a korábbihoz viszonyítva jelentősen csökkent, és a lakosságnak csak mintegy 1,0%-át, a védelmi kiadások pedig a nemzeti jövedelem maximum 9%-át, tették ki. Sőt a két világháború közötti gyors haditechnikai fejlődés hatására egyre-másra jelentek meg olyan elméletek, amelyek szerint a jövő háborúját az egyes korszerű fegyverek és a belőlük alakított kis elit csapatok fogják megvívni és eldönteni. Közismert, hogy bár a páncélos csapatok és a légierő szerepe erősen megnőtt, a döntő súlyt a második világháború folyamán mégsem az elit csapatok, hanem a nagy létszámú haderők képezték. Nyilvánvaló, hogy az elméletek megelőzték korukat olyannyira, hogy a háború folyamán minden korábbinál hatalmasabb hadseregeket hoztak létre, hiszen az óriásivá duzzadt hadiipari termelés megoldotta ezek fegyverzettel és hadianyaggal való felszerelését, illetve folyamatos ellátását. A háború alatt ismét jelentősen nőtt a mozgósított haderő létszáma, elérte a lakosság 16%-át, a védelmi kiadások összege pedig túllépte a nemzeti jövedelem 60%-át. 132

8 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY A második világháború végén, amikor megjelentek az atomfegyverek, majd az azt hordozó rakétaeszközök, minőségi változás állt be az ún. hagyományos fegyverzet terén is. Az új fegyverek, a harci- és a kisegítőeszközök viszont igen drágák, gyártásuk bonyolult, és csak a fejlett hadiiparral rendelkező országokban állíthatók elő. Ennélfogva, ezekkel a haditechnikai eszközökkel nagy létszámú tömeghadseregek ellátása az első és második világháborúhoz hasonló mértékben, mennyiségben, ütemben már nem oldható meg. Ezekből az eszközökből még a békében élő csapatok egyszeri feltöltése és az első hadműveletek időszakára szükséges, megfelelő készletek felhalmozása is csak korlátozottan lehetséges, a mozgósítással tervezett alakulatok számára ilyen eszközök tartalékban tartása pedig szinte megoldhatatlan. Jellemző, hogy a legújabb típusú eszközökkel a kisebb országok még a békében élő katonai szervezeteiket sem képesek egyszerre ellátni, igen magas áruk és a beszerzés nehézségei miatt. A problémát tovább növeli, hogy a haditechnikai eszközöket részben az üzemeltetés, a használat, másrészt a haditechnika rohamos fejlődése miatt keletkező gyors erkölcsi elavulás következtében 8-12 évenként le kell(ene) cserélni. Így nem csoda, hogy a gyártási és a beszerzési nehézségek miatt a legkorszerűbb eszközökből mind kevesebb kerül rendszerbe, tartalékot pedig szinte egyetlen hadsereg sem tud képezni. Ez automatikusan vonja maga után a haderő béke-, majd hadilétszámának, szervezeteinek csökkentését is. A békekiegészítés az alakulatoknál Békeidőszakban a katonai szervezetek személyi állományának nagyságát, összetételét szabályok határozzák meg. E létszám biztosítása a tiszti és tiszthelyettesi iskolákba felvett és ott felkészített hivatásosok, a különböző beosztásokat betöltő szakemberek, továbbá a hadkötelezettség alapján behívottak útján történik. A békében fenntartott haderő létszámát, nagyságát az ország politikai vezetése határozza meg csak úgy, mint a háborús veszély bekövetkezésekor a felveendő hadi létszámot és szervezetet. A háborús szervezetre való áttérés után a hadiállományra való feltöltés (kiegészítés, utánpótlás) a békeidőben kiképzett tartalékállományból történik. A haderő zavartalan működése érdekében a fegyveres erőket a meghatározott békelétszámra: egyrészt megfelelő mennyiségben és minőségben kell feltölteni; másrészt biztosítani kell a szükséges személyi tartalék kialakítását. A mennyiségi követelmény azt a célt szolgálja, hogy a fegyveres erők béke időszakra rendszeresített állománya folyamatosan biztosítva legyen annak érdekében, hogy az adott katonai szervezetek a részükre meghatározott feladatokat el tudják látni. A minőségi követelmény viszont azt jelenti, hogy a sze- 133

9 mélyi kiegészítésre igénybe vett állomány minden tekintetben alkalmas legyen a fegyveres erők részére meghatározott feladatok ellátására. A személyi tartalék kialakítását az az ismert körülmény teszi szükségessé, hogy a honvédség keretrendszerű, reguláris haderő. Azaz a hadi állománya kialakításához jelentős számú, már békében kiképzett személyi tartalékra van szükség. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az esetleges hadiesemények során várható személyi veszteségeket pótolni kell, ami úgyszintén a kiképzett személyi tartalékot igényel. Ilyen módon a személyi tartalékok: egyrészt a mozgósítás végrehajtásához, a hadiállományra való kiegészítéshez és feltöltéshez; másrészt a háborús veszteségek pótlásához szükséges személyi állományt kell, hogy biztosítsák. Ezt a személyi tartalékot békében kell kiképezni, illetve megfelelő felkészültségű szinten tartani. A békében végzett személyi kiegészítésnek tehát az az elsődleges feladata, hogy megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű személyi állomány képződjön a békekiképzés során, a háborús hadrend kialakításához, illetőleg a háborús veszteségek pótlására. A sorkatonai szolgálatra történő felkészítés azon tevékenységek összessége, amelyek felmérik és megteremtik a sorkatonai szolgálatra történő behívás feltételeit és lehetőségeit, továbbá előkészítik a bevonuló hadköteleseknek a katonai közösségbe történő beilleszkedését. A fegyveres vagy a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a katonai szolgálatra alkalmas hadköteles állampolgárok kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására. A sorkatona alapvető kötelességei: a haza katonai védelmére felkészülni, és az ehhez szükséges kiképzésben, átképzésen és továbbképzésen részt venni; őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi, illetve futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni; részt venni a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák elvégzésében, továbbá a reá vonatkozó mértékben részt venni a fegyveres erők feladatainak végrehajtásában; részt venni az államhatár, valamint az ország légterének őrzésében és védelmezésében; részt venni a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésében, védelmezésében; szükség esetén közreműködni a polgári védelmi feladatok ellátásában; aktív fegyveres védelemmel és közreműködéssel védeni élete feláldozása árán is Magyarország függetlenségét, területének, lakosságának és anyagi javainak épségét és biztonságát; 134

10 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY segítséget nyújtani elemi csapás, ipari szerencsétlenség, közveszély, illetőleg közérdekű üzem működésének megzavarása vagy jelentős méretű egyéb katasztrófa esetén; részt venni humanitárius segítségnyújtásban. A tartalékos állományban lévő hadköteleseknek tartalékos katonai szolgálatot kell teljesíteniük, amelynek célja a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, illetőleg hivatásos és szerződéses állományból tartalékállományba került hadkötelesek átképzése vagy továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített sorköteles koron túli hadkötelesek kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása. A szerződéses katonák alapvető feladata a hivatásos katonák szolgálatának segítése, egyes parancsnoki beosztások betöltése, valamint meghatározott szakszolgálati feladatok ellátása. Szolgálati idejük alatt a betöltött katonai beosztásnak megfelelő rendfokozatot érhetnek el. Konkrét jogaikat és kötelességeiket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény I. (2) bekezdése tartalmazza. Az ún. szerződéses katonai beosztásokat meghatározott időre szóló, önként vállalt, szerződéses katonai szolgálati viszonyra jelentkező és meghatározott feltételekkel rendelkező személyek felvétele útján töltik be. A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, törvényben és jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. Ebből eredően a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A katonai szervezetek hadilétszámra emelése A fegyveres erők mozgósítása azon rendszabályok és tevékenységek összessége, amelyek lehetővé teszik a fegyveres erők békehadrendről, békeszervezetről, békeállományról, a háborús hadrendre, hadiszervezetre és hadiállományra való áttérést. Mozgósítás esetén: a békében hadiállományukat megközelítő feltöltöttségű katonai szervezetek a tartalékosok bevonultatásával és a nemzetgazdaságból előállított technikai eszközökkel kiegészülnek; a keretállományú katonai szervezeteket a tartalékos állomány bevonultatásával és a nemzetgazdaságból előállított technikai eszközökkel feltöltik; a békében fel nem töltött katonai szervezetek a személyi keretek fogadásával a tartalékosok bevonultatásával és a nemzetgazdaságból előállított technikai eszközökkel megalakulnak. 135

11 A békében élő katonai szervezetek végzik a saját és az általuk megalakítandó szervezetek vagy azok M előkészítő részlegei mozgósításának előkészítését, illetve végrehajtását. A mozgósítási központok végzik az általuk megalakítandó katonai szervezetek mozgósításának előkészítését, illetve végrehajtását. A hadkiegészítő parancsnokságok végzik az illetékességi területükön a tartalékos állomány, a nemzetgazdasági technikai eszközök, objektumok, szolgáltatások nyilvántartását, a katonai szervezetek igényének megfelelően azok biztosítását, illetve bevonultatásukat, előállításukat. A Magyar Honvédség (a fegyveres erők) mozgósítása során a következő alapvető feladatokat hajtják végre: a békeállomány egy része megmarad a béke beosztásának megfelelő hadibeosztásban, egy másik részét a parancsnok átcsoportosítja saját hatáskörben, saját szervezete részére, végül a megmaradt részt átadják más katonai szervezet hadiállományába vagy a személyi tartalékképző szervezetekhez; a tartalékos hadkötelesek bevonulnak és hadibeosztásukba, illetve a különböző tartalékokba kerülnek; a hadiszervezet megalakításához az előírt fegyverzet és technikai eszköz, valamint az agyagi készletek biztosítása a központi raktárakból, illetve átcsoportosításuk a katonai szervezetek között, továbbá az anyagi készletek lépcsőzése a háborús készletek létrehozására vonatkozó szabályok szerint történik; technikai eszközök igénybevétele a nemzetgazdaságból a katonai szervezetek állománytábláiban meghatározott hadiszervezet feltöltése érdekében, illetőleg a mozgósítási tartalékba; a mozgósítás biztosítása érdekében a rendőri szervek közreműködése a rendfenntartás, forgalomirányítás és egyéb biztosítási feladatok terén; a mozgósítás biztosításával összefüggésben a polgári szervek különböző szolgáltatási igényeket elégítenek ki. A hadkiegészítő parancsnokságnak kell biztosítania a katonai szervezetek részére a tartalékosok bevonultatását és a nemzetgazdaságból igénybevett technikai eszközök előállítását, valamint az igényelt polgári objektumokat és szolgáltatásokat is. A katonai szervezetek mozgósítási készségük elérése után kezdhetik meg a mozgósítási feladat végrehajtását. A mozgósítási készség a mozgósítási feladatok előkészítettségének és begyakoroltságának olyan szintjét jelenti, amely biztosítja a maradéktalan végrehajtás lehetőségét. A mozgósítási készségről akkor beszélünk, ha: befejeződött a mozgósítás tervezése, szervezése és előkészítése; a katonai szervezetek elérték az irányításra és végrehajtásra való készséget; a hadiállomány összetétele megfelelő; az előírt mozgósítási tervek, okmányok kidolgozása megtörtént; 136

12 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY a hadiszervezet feltöltéséhez szükséges személyi állomány az anyagi készletek, a nemzetgazdaságból bevonultatandó technikai eszközök, a kijelölt polgári objektumok és szolgáltatások igénybevételének tervezése megtörtént; a mozgósítás ideiglenes szervezeteibe beosztott személyeik ismerik a feladataikat, azok végrehajtását kellő szinten be is gyakorolták. A mozgósítás időszaka az elrendelő parancs vételétől a katonai szervezet hadiállományra, hadiszervezetre való áttéréséig tart. Ezen időszak alatt a katonai szervezet valamennyi mozgósítási feladatát végrehajtva éri el mozgósítási készenlétét. (Mozgósítási idő: a készenléti idő része, az az időtartam, amely alatt az adott katonai szervezetnek a tartalékos állományának bevonultatását, felszerelését és hadibeosztásba helyezését, illetve a nemzetgazdaságból előállított polgári technikai eszközökkel való fel töltését be kell fejeznie. Az M időt a katonai szervezetnél minden esetben központilag határozzák meg. A készenléti idő az az időtartam, amely alatt a katonai szervezetnek el kell érnie az alkalmazásához való készenléti állapotot. A készenléti idő magába foglalja a mozgósítást és a hadiállomány összekovácsolását.) A mozgósítási időszak akkor fejeződik be, amikor: a tartalékosok felszerelése befejeződött; az alegységek a rendszeresített létszámmal rendelkeznek, az alegység beosztási könyvet pontosították, az állományparancsot kihirdették; a mozgósítás során bevonult tartalékosok és a nemzetgazdaságból előállított polgári technikai eszközök, anyagok átvétele, beosztásba helyezése megtörtént. A fegyveres erők mozgósításának rendszere alatt a személyi állomány és a hadfelszerelés kiegészítésével kapcsolatos módok, méretek, formák, rendszabályok, irányító és végrehajtó szerveztek összességét, illetőleg e szervezetek összehangolt tevékenységének rendjét értjük. Az, hogy a mozgósítást milyen módon (rejtetten vagy nyíltan) hajtják végre, egyrészt a kialakult helyzettől, másrészt az elrendelő döntésétől függ. A rejtett mozgósításhoz történő felkészülési rendszer ennek megfelelően elvben a békeállapot időszakában is biztosítja, hogy a katonai szervezeteket az ország különböző területein kiegészítsék, feltöltsék és megalakítsák. Rejtett mozgósításról csak néhány katonai szervezet vagy azok meghatározott részeinek mozgósítása esetén beszélhetünk. A rejtett mozgósítás esetében az álcázási és megtévesztő rendszabályok következetes, komplex alkalmazásával még célszerű rejteni és álcázni: a mozgósítás eredeti célját; a mozgósítás tényleges nagyságrendjét; a mozgósítás egyes körzeteinek megterhelése közötti reális összefüggéseket; a hadiszervezetre és hadiállományra áttért katonai szervezetek létszámát, elhelyezkedését, csoportosítását; 137

13 a mozgósítás során létrehozott új csoportosításokat. Rejtett mozgósításkor a tartalékosok bevonultatása, illetve a nemzetgazdaságból igénybevételre tervezett technikai eszközök előállítása a mozgósítási készenléti idő függvényében differenciáltan történik. A bevonuló tartalékosok abba a konkrét katonai beosztásba kerülnek, amelybe a kiírás során őket eredetileg is tervezték. A rejtett mozgósítás gyakorlatát alkalmazó haderők esetében a nyílt mozgósításra akkor kerülhet sor, ha a katonapolitikai helyzet kiéleződése következtében a mozgósítás rejtése már egyébként sem célszerű vagy nem szükséges. A mozgósítás lehet: Szelektív mozgósítás: a tartalékos hadköteleseknek, illetve a nemzetgazdasági technikai eszközöknek csak egy meghatározott részét mozgósítják. Részleges mozgósítás esetén az egyes szervezeti elemeket, alegységeket, illetve Mozgósítás Előkészítő Részlegeket vonultatják be. A részleges mozgósítás teljes mozgósítássá válik, ha a meghatározott ütemezésnek megfelelően valamennyi lebiztosított tartalékos hadköteles és nemzetgazdasági technikai eszköz, anyag bevonul, előállításra kerül és befejeződik a hadiszervezet megalakítása. Teljes mozgósítás: során valósul meg a katonai szervezetek M készenléti idejének megfelelő valamennyi tartalékos hadköteles, nemzetgazdasági technikai eszköz, anyag bevonultatása, előállítása, amelynek végrehajtásával befejeződik a hadiszervezet megalakítása. A katonai szervezetek egymást követő kiegészítésével, feltöltésével, megalakításával a haderő mozgósítása teljessé válik. A mozgósítás formáit elvileg, az elrendelt mozgósítás méreteinek és módjainak kapcsolata alapján tudjuk meghatározni. Részleges rejtett mozgósítás: általában magasabb készenléti fokozat elérése nélkül, néhány katonai szervezetet érintően hajtható végre, mégpedig a mozgósítás valódi céljának rejtésével, a szükséges létszámú tartalékosok bevonultatásával, továbbá a nemzetgazdaságból igénybevételre tervezett eszközök előállításával. Részleges nyílt mozgósítás: a magasabb készenléti fokozat elrendelésével együtt vagy anélkül, a kijelölt katonai szervezetek vagy azok meghatározott csoportja részére rendelhető el. Ebben a mozgósítási formában is csak a szükséges tartalékosok bevonultatása és a feladat ellátását biztosító technikai eszközök előállítása történik meg, azonban a végrehajtás rejtése nélkül. Teljes nyílt mozgósítás: a haderő teljes készenlétének elrendelésével egyidejűleg minden lebiztosított tartalékos bevonultatását és a nemzetgazdaságból igénybevételre tervezett összes technikai eszköz előállítását, átadását jelenti, illetve annak befejezése után a fegyveres erő hadrendjében lévő valamennyi katonai szervezet áttér hadiszervezetre, hadiállo- 138

14 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY mányra. Az ilyen mozgósítás tényét általában a tömegtájékoztatási és egyéb hírközlő eszközökön is haladéktalanul közhírré teszik. A háborús kiegészítés elvei A háborús (minősített) időszakra szóló jogszabályok alapján végrehajtott hadkiegészítési tevékenység, amely magába foglalja a harctevékenységek során a katonai szervezetek állományából kikerült személyek, valamint megsemmisült harci technikai eszközök pótlását, továbbá a háborús szükségletek kielégítésére irányuló hadrendbővítéssel kapcsolatos feladatokat. A háborús (minősített) időszakban folytatott kiegészítés a háborús (minősített) időszakra szóló (békében nem alkalmazott) jogszabályok alapján folytatott katonai igazgatási tevékenység, amely a katonai szolgálatra alkalmas, hadköteles korba lépett fiatalok fegyveres katonai szolgálatra történő felkészítésére, behívására irányul. A háborús (minősített) időszakban folytatott kiegészítés célja, hogy a hadkötelezettség jogszabályi előírásai alapján biztosítsa a sorköteles fiatalok katonai szolgálatra történő felkészítését és behívását. A háborús (minősített) időszakban végrehajtott hadrendbővítés a rendkívüli állapot vagy a háborús időszakban felmerült szükségletekkel kapcsolatos új (a meglévő hadrendben nem szereplő) katonai szervezet felállítására (hadrendbe állítására) szóló tevékenység. A háborús (minősített) időszakban végrehajtott hadrendbővítés nyilvánvaló célja, hogy a fegyveres erők minél jobban megfeleljenek az alaprendeltetésükből fakadó feladatoknak. Az elrendelt hadrendbővítés kiterjedhet új szervezetek létrehozására (új hadrendi elem hadrendbe állítására), illetőleg a meglévő szervezetek módosítására (új szervezeti elem létrehozására, esetleg megszüntetésére) egyaránt. A háborús hadkiegészítéssel kapcsolatos feladatok alapjában véve a békekiegészítés teendőinek további folytatását jelenti a háborús időszakra szóló jogszabályi előírások alapján, kiegészülve a háborús időszakra jellemző új feladatokkal. A háborús kiegészítéssel kapcsolatos új feladatok: a hadkötelezettség korhatárának esetleges módosításával, a katonai alkalmassági fokozatok változtatásával, a katonai szolgálatteljesítés módosításával, a hadkötelesek és családtagjaik érdekvédelmének eltérő szabályozásával, a nemzetgazdasági eszközök nyilvántartásával, előállításával, a különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szabályok módosításához kapcsolódó jogszabály előkészítő tevékenység végzése; a háborús személyi nyilvántartásra való áttéréssel és a csapatok személyi állományával kapcsolatos nyilvántartások, jelentések, igénylések összeállítása és felterjesztése a háborús időszakra szóló szabályozás szerint; 139

15 a háborús hadrend bővítésével, az új katonai szervezetek megalakításával kapcsolatos feladatok előkészítése és végrehajtása; a háborús veszteségpótlással kapcsolatos feladatok végzése a hatályos szabályozók alapján; a lakosság kitelepítése esetén a kitelepített hadkötelesek összeírásával, katonai szolgálatra történő behívásával kapcsolatos feladatok végrehajtása; a nemzetgazdaság működésének végrehajtásához szükséges hadköteles állomány meghagyása; a csapatok részére szükséges újabb ingatlan és szolgáltatási igények öszszeállítása és benyújtása az illetékes védelmi bizottságoknak; tájékozódás az illetékes katonai parancsnokok részéről elrendelt szolgáltatások igénybevételéről azok mértékével kapcsolatban, illetőleg összesítése és elöljáróknak történő felterjesztése. Minősített időszakban: szünetel a hivatásos állományba történő felvétel; a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyukról, rendfokozatukról nem mondhatnak le; a sor- és tartalékos, póttartalékos szolgálatra behívottak a szükséges ideig visszatarthatók; a beosztásba történő kinevezés, előléptetés, vezénylés, ellátás, illetmény és szabadság szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók; az érdekvédelem szabályait a megbecsülés, a hozzátartozók támogatása, az érdekek elismerése érdekében az általánosnál kedvezőbben állapítják meg; a rendkívüli szolgálat teljesítéséért érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók; az anyagi felelősségre kedvezőbb felelősségi és káreljárási szabályok állapíthatók meg. A hadkiegészítő parancsnokságok feladata: végrehajtják az új katonai szervezetek megalakításával, a meglévő szervezetek kiegészítésével kapcsolatos hadkiegészítési feladatokat; végzik a békében és háborúban egyaránt végrehajtandó összeírási, nyilvántartási, sorozási, behívási, leszerelési feladatokat; a csapatok értesítése alapján az általuk biztosított személyi állomány elhalálozása esetén névjegyzéket állítanak össze, értesítési lapot töltenek ki és a halott hozzátartozói részére eljuttatják, valamint szociális gondozásba vételükkel kapcsolatban eljárnak; a védelmi bizottságok részére adatokat szolgáltatnak a fegyveres erők szervezeti munkaerő, nemzetgazdasági eszköz, anyag, objektum és szolgáltatási igényeiről, tájékoztatják azokat a fegyveres szervezetek mozgósításának végrehajtásáról, a nemzetgazdaságban meghagyottak helyzetéről, a hősi halottakról, a szociális gondozást igénylőkről; 140

16 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY a törvényileg meghatározott esetekben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnok elrendelheti szolgáltatások igénybevételét, és azokról a védelmi bizottság részére összesítést készít. A veszteségpótlás elvei A veszteségpótlás a háború időszakában a személyi állomány körében és a technikai eszközökben bekövetkezett vissza nem térő veszteségek, továbbá a nagyjavításra átadott technikai eszközök meghatározott rendben történő teljes vagy részleges pótlására irányuló tevékenység. A veszteségpótlás célja a csapatok harcképességének megőrzése, illetve helyreállítása annak érdekében, hogy biztosítsa az adott fegyveres tevékenység sikeres befejezését, vagy kedvező feltételeket biztosítson a következő feladat sikeres megvívásához. A háborús veszteségpótlás magába foglalja: egyrészt mindazon katona személyek pótlását, akik a védelmi harctevékenységek során elestek, fogságba kerültek, eltűntek, vagy akik sebesülés, illetve betegség miatt harcképtelenné váltak; másrészt mindazon harci és egyéb technikai eszközök pótlását, amelyek megsemmisültek vagy hadi használhatatlanná váltak; ezen túl a háborús veszteségpótlás körébe kell sorolni még a hadrend bővítését vagy a meglévő szervezetek módosítására irányuló tevékenységet is. Várható veszteségek nagysága függ: a fegyveres erő állományának nagyságától, fegyvernemi összetételétől, a hadműveleti elemek számától, hadműveleti felépítéséről, annak tagoltságától; a védelem műszaki erejétől és a terep adta védelmi lehetőségek kihasználtsági fokától; a támadó ellenség erejétől, pusztító fegyvereinek számától, alkalmazásának hatékonyságától; a védelmi hadművelet megvívásának eredményességétől és a harctevékenység szívósságától. A hadművelet várható veszteségeinek számvetésénél figyelembe kell venni, hogy a veszteségek térben, időben és fegyvernemenként a hadműveleti felépítés egyes elemei között igen eltérően alakulhatnak. A korszerű hagyományos fegyverekkel vívott harc időszakában a személyi, anyagi-technikai veszteségek nagysága térben és időben hullámzó lesz. Ennek oka, hogy az ellenség csapásai nem folyamatosan, hanem váratlanul, illetve bizonyos területeken kiszámíthatatlanul, meglepetésszerűen érik a katonai szervezeteket. Más-más veszteségekkel kell számolni fegyvernemenként, szakcsapatonként, az első és második lépcsőnél, illetve a többi hadműveleti elemnél. Az ellenség részéről a várható elsődleges megsemmisítés célpontjai általában a következők: 141

17 a vezetési pontok és a különböző vezetést biztosító technikai eszközök, berendezések; a felderítő és rádióelektronikai harceszközök; a tüzérség; a légvédelmi eszközök. A hadművelet során nagyobb személyi, anyagi-technikai veszteségek az ellenség első tömeges légitámadásakor, a védelmi hadművelet első napján, a fővédőöv megtartásáért vívott harc időszakában, valamint a hadtest ellencsapásának végrehajtásakor várhatók. A veszteségpótlásnak: minden körülmények között biztosítsa a fegyveres erők elszenvedett veszteségeinek megfelelő mennyiségű és minőségű pótlását; rendelkezzen a várható veszteségeknek megfelelő, megközelítően hasonló összetételű állománnyal; minden helyzetben biztosítsa a veszteségpótlás feltételét és végrehajtását; rendelkezzen a szükséges manőverező-képességgel; a fegyveres erőkön belül egységes rendszert képezzen a hatékonyság és együttműködés érdekében. A háborús veszteségpótlás végrehajtásához rendelkezni kell megfelelő személyi forrásokkal, amelyek az alábbiak lehetnek: személyi veszteségpótló szervezetek; vezérkari tartalék; mozgósítási tartalék; katonai tanintézetek; egészségügyi intézetek; személygyűjtő állomás. A személyi veszteségpótló szervezetek rendszeresített állománya két részből tevődik össze, állandó és a változó állományból. Változó állomány: egyharmadát fegyvernemi raj, szakasz, század kötelékben a nagy veszteséget szenvedett kisalegységek pótlására, a kétharmadát a csapatoknál jelentkező egyedi veszteségek pótlására katonai szakképzettség szerint, szakaszokba, illetve századokba rendezve alakították ki. Állandó állomány: a vezetési, felkészítési, ellátási, kiszolgálási és biztosítási feladatokat látja el. Feladata a teljes szervezet megalakítása, a változó állomány felkészítése, majd útbaindítása, illetve szállításának megtervezése és az átadás végrehajtása. A személyi veszteségpótló szervezetek állományába a háború időszakában behívott kiképzetlen állomány gyorsított ütemű kiképzése céljából újonc kiképző zászlóaljtörzs van kialakítva, amely az állandó állományba van beépítve. 142

18 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY Katonai tanintézetek a meglévő hivatásos állományukból, valamint a szervezetükben kialakított veszteségpótló alegységbe behívott tartalékosokból a tartalékos parancsnoki állomány pótlását biztosítják. Vezérkari tartalékban lévő állomány behívását a hadkiegészítő parancsnokságok a részükre meghatározott központi kivetés alapján készítik elő. A VKT állományának igénybevétele csak külön intézkedésre, rövid felkészítés után történhet meg. A VKT állománya raj, szakasz, század kötelékben szervezett típusalegységekből, illetve szakképzettségi szám szerint kiírt és a veszteségpótlás végrehajtásakor szakaszba, századba szervezett alegységekből áll. Mozgósítási tartalék a hadkiegészítő parancsnokságokon van nyilvántartva. A nagy létszám ellenére csupán egyharmada vehető igénybe a kedvezőtlen életkor és területi megoszlás miatt. Egészségügyi intézetek, stabil és mobil egészségügyi szervezetek állományukból a sebesültek a gyógyulást követően visszakerülnek volt katonai szervezeteikhez vagy a személygyűjtő állomásra helyezik el őket. Személygyűjtő állomása a magasabb egység hadműveleti felépítésében, annak hátsó határait zárva települ. Alapvető rendeltetése a hadművelet folyamán az egységtől elszakadt katonák összegyűjtése, átadása az eredeti katonai szervezeteknek, illetve a személyi tartalékképző egységeknek. Továbbá feladata a szabadságról visszatérő katonák egységeikhez történő irányítása. A tanulmány első részében a haderő-átalakítást kiváltó körülményeket, az átalakítás tervezett feladatait, a kormány által támasztott követelményeket, és annak érdekében, hogy világosan látható legyen, hogy milyen nagyságrendű feladatokat kell átalakítani, a jelenlegi személyi biztosítás alapvető módszereit fogalmaztuk meg. A tanulmány második része a személyi biztosítás alapvető elvi ás gyakorlati kérdéseit tárgyalja az önkéntes rendszerre történő áttérés során. Külön figyelmet szenteltünk a katonai költségvetés lehetőségeinek, a toborzásnak, a mozgósítási lehetőségeknek és szükségleteknek. FELHASZNÁLT IRODALOM BÁLINT SÁNDOR HORDÓS TIBOR PINTÉRNÉ THÚRZÓ ILONA: A Magyar Néphadsereg, Magyar Honvédség létszámgazdálkodásának és állományarányainak alakulása között. Tanulmány, Budapest, Érvényben lévő jogszabályok. HORVÁTH LÁSZLÓ: Az előrelátás szerepe a dandár védelmi harcának előkészítésében és személyi veszteségeinek pótlásában. PhD értekezés, ZMNE, Budapest, HÜLVELY LAJOS: A Magyar Honvédség lehetséges személyi kiegészítési rendszere. Vegyes- (hadköteles-) vagy önkéntes-rendszer. PhD értekezés, ZMNE, Budapest, LAKATOS LÁSZLÓ HÉJJA ISTVÁN: Védelmi Igazgatás. Egyetemi jegyzet, ZMNE, Budapest, Magyar Honvéd június 19., 24. sz. 143

19 MÓRICZ LAJOS CSABAI KÁROLY: A Magyar Honvédség önkéntes haderővé történő átalakításának lehetséges módjai és ütemezése. Tanulmány, Országos kiemelésű társadalomtudományi kutatások VII. főirány, Nyt. szám: 980/1996. NAGY ATTILA: Tájékoztató a haderő átalakításáról. Budapest, RÓZSA MIHÁLY: Az új Magyar Honvédség kialakításának lehetséges irányai a törvényi szabályozók tükrében. HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség, Budapest, SÁRI GÁBOR: Az önkéntességre épülő személyi kiegészítési rendszer kialakításának lehetőségei és főbb követelményei hazánkban a haderő átalakítás tükrében. Díjnyertes TDK pályázat. SZIGETI LAJOS: Békekiegészítés. Jegyzet, ZMNE, Budapest, SZIGETI LAJOS: Hadkiegészítés. ZMNE, Budapest, SZIGETI LAJOS: Az új évezred hadereje. Pályamunka, Új Honvédségi Szemle folyóirat, Budapest, 2001/1. sz. 144