Karriertervezés Dr. Budavári-Takács, Ildikó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Karriertervezés Dr. Budavári-Takács, Ildikó"

Átírás

1 Karriertervezés Dr. Budavári-Takács, Ildikó

2 Karriertervezés Dr. Budavári-Takács, Ildikó Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Bevezetés... iv I. Karrierépítés történeti áttekintése A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében Statikus és komplexitásra törekvő elméletek... 8 II. Életút és karrier összefüggései Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei A tipológia jelentősége az életút elemzésben III. A karrier/pályafutás modern felfogása A karrierfelfogások fejlődési trendjei Modern és posztmodern karrier teóriák avagy a XXI. század modelljei IV. A karrierépítés társadalmi jellemzői napjainkban A férfi és női karrier utak összehasonlítása Női karrieresélyek a XXI. századi Magyarországon V. Az egyéni és szervezeti karriertervezés összefüggései A karriertervezés alkalmazási kérdéseinek összefüggése egyéni és szervezeti szinten VI. A szervezeti karriertervezés Karriertervezési felfogások a szervezetek gyakorlatában A karriertervezés kialakítása a munkahelyen A szervezeti stratégia, struktúra, kultúra és a karriertervezés összefüggései VII. A karrier sikeressége A karrier sikerességének értelmezése VIII. Az önmenedzselés technikái Az önismeret Az önéletrajz A felvételi beszélgetés Videó... lxxxix Felhasznált irodalom... xc iii

4 Bevezetés A Karriertervezés c. tananyag az emberi erőforrás tanácsadók számára íródott. A tananyag a karriertervezés elméleti és gyakorlati alapjait szándékozik megadni. A tananyag első témakörében a karrierépítés történeti áttekintésére vállalkozunk, majd a második témakör az életút és a karrier összefüggéseit igyekszik feltárni. A harmadik témakör a karrier/pályafutás modern felfogását hivatott bemutatni, majd a negyedik a karrierépítés társadalmi jellemzőit fejti ki napjainkban. Az ötödik témakör az egyéni és szervezeti karrier tervezés összefüggéseit mutatja be, a hatodik pedig a szervezeti karriertervezés jellemzőit. A hetedik témakör a karrier sikerességének értelmezéseit fejti ki, végül a nyolcadik az önmenedzselés technikáival foglalkozik. A tananyag célja, hogy modern, naprakész tudást adjon a karriertervezés elméleti hátteréről, és a karriertervezés gyakorlati problémáiról. Követelmény a tananyag elsajátítására vonatkozóan, hogy a hallgatók az emberi erőforrás tanácsadáshoz kapcsolódó karriertervezési problémakörökben, jelenségekben legyenek tájékozottak, valamint tudják ezt a tudást alkalmazni tanácsadói munkájukban. iv

5 I. rész - Karrierépítés történeti áttekintése Bevezető A tananyag első témakörében a karrierépítés történeti áttekintésére vállalkozunk. Így az első tanulási egységben a pályaorientáció és karrierépítés előzményeit elemezzük a magyar társadalmi fejlődés tükrében, majd a statikus ill. a komplex karrier elméletek jellemzőit foglaljuk össze. A témakör célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a karrier fogalmát, a karrierépítés Magyarországi történeti előzményeit, a társadalmi változások tükrében, a XIX. sz.-tól napjainkig. Ismerjék meg a pályalélektan alkalmasságból kiinduló elméleteit, a dinamikus elméleteket ill. a komplex fejlődés, személyiség és tevékenységelvet tükröző elméleteket. A témakör követelménye, hogy a hallgatók meg tudják határozni a karrier fogalmát, felismerjék a fogalom társadalmi változásokhoz köthető változását! Ismerjék a statikus és a komplexitásra törekvő elméletek lényegi elemeit!

6 1. fejezet - A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében Bevezető Cél: a hallgató ismerje a pályaorientáció és karrierépítés előzményeit a magyar társadalmi változások tükrében. Követelmény: a hallgató tudja a karrier fogalmát, ismerje fel a pályaválasztással és karrierépítéssel foglalkozó tudományok, rendszerek, struktúrák fejlődését segítő és gátló társadalmi folyamatokat A karrier jelentése, jelentésének történeti fejlődése A karrier szó a francia eredetű carriére szóból származik, melynek eredeti jelentése a lovak versenyeztetésére szolgáló pálya, ill. maga a lovak száguldása. A szó jelentésváltozáson ment keresztül, így a munka világában befutott pályát, pályafutást is jelenti. Az angol career szó életpályát jelent, a hosszú időn keresztül megszerzett munkatapasztalatok egymásra épülő szakaszait. Magyarországon a karrier szó sokáig negatív tartalmat kapott, törtetést, mások semmibevételét jelentette. A rendszerváltást követően az életpálya tanácsadás professzionalizálódásának köszönhetően a karrier szó pozitív fejlődésen ment keresztül, ma már a fogalmat az életpálya építésére használjuk. (Szilágyi, 2005) 1. ábra. A karrier jelentése: versenypálya. forrás: Nézzük meg a karrier szó tartalmának történelmi fejlődését! Az ókori társadalmaktól kezdve karrier alatt általában a társadalmi hierarchiában elért státuszt értették. Ez a státusz biztosította az egyén kiváltságait, vagyonát, köztiszteletét. Karriert az egyházi, állami és katonai pályák hierarchikus rendszerében lehetett elérni, akár társadalmilag alacsony származású egyének számára is, akik a társadalmi felemelkedés lehetőségét látták ezekben a karrier lehetőségekben. (Pl. a bibliai József, aki Potifár hivatalnoka, majd a Fáraó tanácsadója lesz) 2

7 A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében 2. ábra. Egyiptomi hivatalnok. forrás: A vagyonosabb rétegek ritkán éltek ezzel a fajta karrier lehetőséggel, hiszen a születési előjogok eleve társadalmi sikerességet biztosítottak számukra. A nemesség leginkább akkor lépett katonai, ill. hivatalnoki pályára, amikor elszegényedett, hiszen ezeken a pályákon újbóli felemelkedést remélt. Sokak számára ismerős a Magyarországi dzsentri világ emblematikus figurája, Mikszáth Noszty Ferije. Az indusztriális társadalmak létrejöttével, a munkamegosztás differenciálódásával a karrier szó jelentése változáson ment keresztül. Karrieren elsősorban munkát, munkatevékenységet kezdtek el érteni. Később az ipari forradalom hatásaként mélyreható gazdasági és társadalmi változások nyomán a karrier az egyén életpályájának alakulását kezdte el jelenteni. A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében A személyes karrier felépítésében igen nagy szerepe van a pályaorientációs folyamatnak, ill. a pályatanácsadásnak, hiszen a karrier építése már az iskolás korban megkezdődik. A pályaorientáció az a folyamat, amelyben a gyermek önismeretre, pályaismeretre és munkaerő piaci ismeretekre tesz szert. Ebben a folyamatban tudatosul, hogy milyen tevékenységeket végez örömmel (érdeklődés), milyen tevékenységekben jó (képesség), és mi az, ami fontos számára (értékek), megismeri a pályákat, pályaterületeket, azok tevékenységeit, kompetenciáit, jellemzőit, amelyeket összevet saját jellemzőivel. Ugyanakkor munkaerő piaci tudást is szerez, így a realitásssal, a pályák távlataival is megismerkedik. A pályatanácsadás ill. a pályaorientáció, mint szakma viszonylag új Magyarországon. Megjelenése egyrészt a gazdasági-társadalmi átalakulásoknak, másrészt a tanácsadás iránti igényének köszönhető. A következő táblázat a Magyarországi pályatanácsadás fejlődését mutatja be: 3

8 A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében A pályatanácsadás fejlődése nem választható el az utóbbi évszázadban lezajlott társadalmi változásoktól. A tizenkilencedik században lezajló ipari forradalom nyomán rendkívül gyorsan változott meg a társadalmi munkamegosztás, amelynek hatására újabb és újabb szaktevékenységek jöttek létre. Az átlagemberek egyre nehezebben tudták ezeket a szakmákat megismerni, követni, így merült fel a huszadik század első évtizedeiben a pályákkal kapcsolatos informálódás igénye. Ez az igény tulajdonképpen lefedi azt, amelyet napjainkban pályaválasztási tanácsadásnak nevezünk. A pályaválasztásban való eligazodás segítésének lényege, hogy az egyén tájékozódjon arról, hogy a társadalmi munkamegosztásban milyen szakmák, pályák vannak, másrészt tájékozódjon abban, hogy neki személyesen milyen tulajdonságai vannak, amelyek biztosítják a szakmai sikerességet. A huszadik század elején, a húszas, harmincas években a társadalom igen vékony rétege tudott élni a pályaválasztás lehetőségével, azonban a pályaválasztás igénye megteremtődött. A pályákkal, pályaválasztással ill. tanácsadással kapcsolatos kutatások a kezdetekben elsősorban a szociológiához, ill. a pszichológiához kötődtek. (Völgyesy,1996) A hazai pályaválasztás kezdetben kizárólag pszichológiai eljárásokra, pszichológiai alapokra épült, így a pszichológia tudomány magyarországi fejlődése nem hagyható figyelmen kívül, amikor ezt a területet kutatjuk. A kísérleti pszichológiának a megjelenése hazánkban Ranschburg Pál nevéhez fűződik. Nevéhez kapcsolódva az első lélektani laboratórium 1899-ben jött létre. Ranschburg Pál valójában csak közvetve foglalkozott a pályaválasztás kérdésével, munkájával mégis megteremtette a pályaválasztási tanácsadás pszichológiai gyakorlatának alapjait. (Kiss, 1995) A pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás iránti igényt erősítették hazánkban a Magyar Feministák Egyesületének törekvései is, akik megfogalmazzák azt az igényt, hogy gyermekeiknek szükségük van a pályaválasztásban való eligazodásra. (Gergefy, 1909) A pályaválasztási tanácsadás fejlődését a XIX. század első évtizedeiben több intézmény és jelentős személy is támogatta. Nagy László, a Gyermektanulmányi Társaság (később Bizottság) alapítója volt, aki hangsúlyozta a pályaválasztási tanácsadás mielőbbi intézményesülésének megteremtését. Ennek alapján feladatának látta a pályaválasztási irodák megszervezését. (Donáth, 2007) Az 1920-as években Focher László a pályaválasztás 4

9 A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében egészségügyi és pszichológia kérdéseit feszegeti írásaiban. Nagy szerepe volt a munkavállaláshoz szükséges egészségügyi feltételek meghatározásában. (Völgyesy, 2008) 1925-ben a Magyar Izraelita Kézműves és Földműves Egyesület pályaválasztási tanácsadó irodát nyitott. (Völgyesy, 2008) Az Országos Iparegyesület pedig a pályaválasztás témakörében, az ipari pályákhoz kapcsolódva szervezett kiállítást re már a vidéki városokban is, ahol egyetemek működtek megkezdték a tanácsadást. Főként olyan formában, hogy a felsőoktatási intézmények pszichológiai, illetve pszichotechnikai laboratóriumokat kezdtek működtetni. Jelentős lépés volt, hogy az Országos Társadalombiztosítási Intézet tevékenységeként meghatározták, hogy az, aki OTI biztosítással rendelkezik és tizenhét évnél fiatalabb, köteles az intézet által szervezett képességvizsgálaton részt venni. Ezt kimondta az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező évi XL törvény 99. paragrafusa. Célja az elhibázott pályaválasztási döntés elkerülése volt. Szintén az intézményi fejlődés terén kiemelkedő volt az 1933-ban létrehozott INDORG Pszichotechnikai és Szervezési Intézet. Munkájuk része volt a szülők felvilágosítása, a pályakezdő, továbbtanulni kívánó fiatalok vizsgálata. Továbbá segítették azokat is életkoruktól függetlenül akik pályamódosítás előtt álltak. (Völgyesy, 1996) Az 1939-ben kitört II. világháború negatív hatást gyakorolt a pályaválasztás ügyére. A pályaválasztás politikai szerepe előtérbe került. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló évi IV. törvény meghatározta, hogy a zsidó lakosság csak bizonyos mértékben kerülhet értelmiségi pályákra. Bizonyos értelemben faji kérdéssé vált a pályaválasztás. Ebben az időszakban kiemelkedő a pályaválasztási kérdések területén Mérei Ferenc, akinek egyik fő érdeme, hogy felismeri a pályaválasztás folyamatelvűségét ben publikálta is ezen gondolatait. (Kiss, 1995) Összességében megállapítható, hogy a tanácsadás intézményes megjelenése terjedőben volt, a pályaválasztás ügyét országos szintre emelték. Ez a töretlen fejlődés azonban nem tartott sokáig. A II. világháború után Magyarországon fokozatosan leépült, végül megszűnt a rendszeresnek mondható tanácsadói tevékenység. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a korszak pályaválasztási tanácsadásának alapját alkotó pszichológiát, mint tudományt egyre negatívabb megítélés övezte. Gyanús tudományként kezelték, amelynek következtében 1950-től nemkívánatos tudományterületté vált. (Kiss,1995) Ideológiai okokból nem tartották szükségesnek az ember tudományos megismerését. Az elutasított tudományok szakemberei a helyzet adta körülményekből adódóan kivándoroltak az országból. Hiányt teremtve ezzel az itthoni szakemberek körében, illetve az utánpótlást illetően. (Szilágyi, 2005) 3. ábra. Az ötvenes évek 3 éves terv plakátja. forrás: 5

10 A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében Az 1956-os forradalom leverése után, 1958-ban a pszichológia tudománya újra előtérbe kerül. A Munkaügyi Minisztérium alatt Csirszka János vezetésével megszervezték az első pályaválasztási csoportot. Csirszka János a pályaválasztási tanácsadást úgy definiálta, mint egy célirányos és segítő szándékú beavatkozást. Ez a fajta felfogás volt az, amelyből a napjaink tanácsadási elmélete és gyakorlata is építkezik. A 60-as évektől kezdve emelték kormányzati szintre a pályaválasztás kérdését, és a tanácsadás működésének kereteit különféle határozatok, rendeletek megalkotásával próbálták megteremteni. Az 1024/1959. évi (VII. 19.) kormányhatározat volt ezek közül az első, amely az iskolát végző fiatalkorúak munkába állításáról rendelkezett. A Kormány szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadás megszervezését. Utasítja a munkaügyi minisztert és a művelődésügyi minisztert, hogy irányelvek kidolgozásával és rendszeres közreműködéssel biztosítsák, hogy a pályaválasztási tanácsadás a népgazdaság szükségleteinek megfelelően történjék. A törvényi keretek kialakítását tovább folytatva 1961-ben újabb kormányhatározat született. Az 1027/1961 (XII. 30.) határozat kimondta a pályaválasztási tanácsadás intézményes megszervezésének szükségességét. A határozat főbb megállapításai közé tartozott, hogy a pályaválasztási felvilágosításnak be kell épülnie a tanmenetbe, a tanácsadást a területi egységek, illetve a munkaerő-szükséglet figyelembevételével kell végezni, a pályaválasztási tanácsadás országos irányítása a Munkaügyi Minisztérium feladata, a Művelődésügyi Minisztérium, és az Országos Tervhivatal közreműködésével. A kormányhatározat továbbá rendelkezett arról, hogy pályaválasztási tanácsot kell szervezni. (Kovács, 2011) A sorra születő kormányzati intézkedések következő lépcsője a 1029/1971 (VII. 3.) kormányhatározat volt, amely az ifjúság számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről rendelkezett. Ennek hatására alakul meg az országos pályaválasztási-tanácsadó hálózat, létrejön az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (OPTI) és az Országos Pályaválasztási Tanács. (Borbély - Pecze, 2009) A tanácsadás intézményesülésének alapjául szolgáló Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet további kisebb szervezetekre tagolódott. Megyei szinten megalakultak a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetek (MPTI). A szolgáltatásnyújtást ezek a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek végezték, az ország 19 megyéjében, és a fővárosban is. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet legfontosabb feladata az volt, hogy a különböző tudományterületek ismeretanyagát közvetítse a területen érintett valamennyi társadalmi szervezetnek. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetek főbb tevékenységi körébe tartozott a megyei pályaválasztási problémák megoldása, az információnyújtás, az iskolák pályaválasztási munkájának segítése, és az egyéni pszichológiai szaktanácsadás. (Ritoók, 1979) A pályaválasztási tanácsadásról a 60-as 70-es években elmondható volt, hogy minden iskolában kötelezően működött. Elősegítette ezt az, hogy a pályaválasztással foglalkozó tanárok órakedvezményeket kaptak. Az közötti időszak a pályaválasztási tanácsadás ügyét tekintve virágzó korszak volt. Magas színvonalú, részletesen kiépített tanácsadó-hálózat működött az országban, amelyekben mind elméleti, mind módszertani szempontból jól megalapozott, minőségi munka folyt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tanácsadás ebben az időben a tervutasítás rendszerének keretében működött, ill. nem tartották a pályaválasztási tevékenység feladatának az egész életen át tartó pályaorientáció megteremtését. (Borbély-Pecze, 2009) 1987-ben kritikusnak mondható változás következett be. A tanácsadás intézményes működése fokozatosan háttérbe szorult. A szakfelügyelet megszűnt. A megyei, területi szervezetekben átlagosan alig 1-2 fő maradt a pályaválasztási feladatok ellátásra. A rendszerváltás időszakában és azt követően nem maradt olyan intézmény, amely önállóan működött volna. A szakemberhálózat is fokozatosan leépült. (Borbély-Pecze, 2009) A munka-pályatanácsadás a rendszerváltás utáni Magyarországon elkezdett életre kapni. A pályaválasztás fogalmát a rendszerváltást követően egyre inkább a pályaorientáció fogalma váltotta fel. Első jelentős lépés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény volt. Ebben helyet kap a pályaválasztási tanácsadás kérdése, de a gyakorlatot tekintve már csak névleges formában. A törvény rendelkezésének értelmében a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatásokkal összefüggő hatósági feladatokat a munkaügyi központ látja el, valamint munkaerő-piaci szolgáltató tevékenységet végez, amelynek keretében pályaválasztási tanácsadást is nyújt. A törvényi kereteket tovább elemezve megemlítendő a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, amely meghatározza a szabad munka - és pályaválasztást. Az 1995-ben megjelent első Nemzeti Alaptanterv (NAT). Ez a dokumentum szintén helyet adott a pályaválasztás, helyesebben a pályaorientáció területének. A tíz műveltségterület közül az életvitel és gyakorlati ismertek oktatásának keretében jelent meg a pályaorientáció. A jogalkotók célja az volt, hogy az alaptanterv részeként megfogalmazott pályaorientációs pedagógiai feladatok ismételten az iskolák tevékenységi körének szerves részévé váljanak. A Nemzeti Alaptanterv azonban több alkalommal módosult, 2003-ban, és 2007-ben is. A kormány által 2007-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv a kompetencialapú oktatásra helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Alaptanterv tehát összhangba került az Európai Uniós célkitűzésekkel, hiszen kulcskompetenciák fejlesztését írja elő. (Nemzeti Alaptanterv, 2007) Minden kulcskompetencia terület alatt a szükséges ismeretek, készségek és attitűdök kerülnek felsorolásra, amelyhez kiemelt feladatok csatlakoznak. A NAT-ban foglalt kiemelt feladatok között található a pályaorientáció. Összességében elmondható, hogy a tervek 6

11 A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében ellenére a modern pályaorientációs tanácsadás a kellő óraszámok hiányában, illetve az oktatáspolitikai elköteleződés hiányából adódóan még nem valósult meg a magyar iskolákban. (Kovács, 2011) Az elmúlt pár évben a pályatanácsadás területén újabb nagyszabású változások kezdődtek. Magyarországi szakembergárda, Borbély-Pecze Tibor Bors (2008) és munkatársai az Európai Unió (EU), az International Labour Organization (ILO), az Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD), és az United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO) dokumentumainak elemzésére támaszkodva kidolgozták és létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ekkor alakul meg magyar Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) is. Kiemelt fő projekt ehhez kapcsolódva a 2008-ban indult, és napjainkban is aktívan folyó Társadalmi Megújulás Operatív Program A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése Összefoglalás Az első tanulási egységben áttekintettük a karrier szó fejlődését, értelmezésének változásait. Ezután részletesen tárgyaltuk a Magyarországi karrier/pályatanácsadás kialakulásának folyamatát a XIX. sz-tól kezdve egészen a XXI. századig, amikor már életpálya építésről és ezzel kapcsolatosan pályaorientációról ill. életpálya tanácsadásról beszélünk. Önellenőrző kérdések 1. Sorolja fel a karrier szó jelentéseit, emelje ki a jelentésváltozás fordulópontjait! 2. Vázolja fel a pályatanácsadás létrejöttéhez vezető okokat a XX. sz. elején! 3. Fejtse ki, milyen folyamatok mentek végbe a pályatanácsadás területén a második világháború alatt és a háború után egészen a 60-as évekig. 4. Ismertesse a pályatanácsadás virágkorát! 5. Fejtse ki napjaink karrier/pálya tanácsadási fejlődési tendenciáit! 7

12 2. fejezet - Statikus és komplexitásra törekvő elméletek Bevezető Cél: a hallgató ismerje a statikus és a komplexitásra törekvő elméletek lényegét. Követelmény: a hallgató tudja az alkalmasságon alapuló és a dinamikus pályaelméleteket jellemzőit ismerje fel a komplex elméletek elveit Statikus karrier elméletek A karrierelméletek egyik nagy csoportját a statikus felfogások körébe sorolhatjuk, sajátosságuk abban jelölhető meg, hogy a pályaválasztás folyamatát egyoldalúan, a pályaválasztó és a pálya statikus egymásra hatásában szemlélik. Ezen egyoldalú preferenciák szinte minden esetben óhatatlanul a pályát választó személy és a pálya diszharmóniájához vezetnek. A statikus elméletek közé tartoznak a döntéselméletek, a pályaalkalmassági elméletek, és a pszichodinamikus elméletek. Munkánkban a két utóbbit mutatjuk be. Pályaalkalmassági elméletek Megfelelő embert a megfelelő helyre! A pályaalkalmassági elméletek előképének számító mondat 1855-ben hangzott el, Lyard angol alsóházi képviselő szájából. A megállapítás kifejezi azt a statikus pályaalkalmassági felfogást, amely szerint minden pályára, munkahelyre, pozícióra van egy alkalmas személy, aki képes azt ellátni. A feladat csupán az, hogy megkeressük ezt az egyént. (Budavári-Takács, 2009) Az alkalmasság kérdése az ipari forradalom után, a munkamegosztás megindulásával került az érdeklődés homlokterébe. Az az elképzelés alakult ki, hogy az emberek különböző mértékben rendelkeznek képességekkel, amelyek különböző mértékben teszik őket alkalmassá egy egy pályára. A pályaalkalmassági elméletek lényege, hogy az egyén személyiségének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését vizsgálják. Itt Frank Parsons ( ) nevét kell megemlíteni, aki az USA-ban a pályatanácsadás atyjaként ismert. (Budavári-Takács, 2009) 4. ábra. Frank Parsons ( ). forrás: A pályaválasztás szerinte egy olyan lehetőség, amely a pályaválasztókat személyiségjegyein keresztül összekapcsolja a pályák világának szakmai követelményrendszerével. Parsons úgy gondolta, hogy 1. minden ember személyiségjegyei egyéni fejlettségének megfelelően alkalmassá teszik őt egy pályára; 2. az egy azonos pályán tevékenykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és személyiségjegyek jellemzik; 3. az egyéni pályasikert és a szakmai elégedettséget, a pályaalkalmassági követelmények és az egyéni alkalmassági jegyek megegyezőségének mértéke határozza meg; 4. a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény; 5. egy pálya választása lényegében tudatos, racionális probléma-megoldási és döntési folyamat. (Budavári-Takács, 2009) 8

13 Statikus és komplexitásra törekvő elméletek Az alkalmasság vizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és kutatások, a pszichológia vizsgálómódszereinek fejlődése, a pszichotechnika kialakulása, ill. a tesztek egyre pontosabbá válása idővel rádöbbentette a kutatókat arra, hogy az egyén több pályára is alkalmas és egy adott pályán való sikerességhez több képesség együttállására, vagyis egy bizonyos képességstruktúrára van szükség. (Budavári-Takács, 2009) A pályaalkalmassági megközelítés leginkább a munkahelyi vagy iskoláztatási céloknak megfelelő kiválasztásra, szelekcióra volt alkalmas. Ez a szemlélet él tovább ma is, amikor a szervezetekben a kiválasztás folyamatában alkalmassági vizsgálatokkal találkozunk. Ezeket a vizsgálatokat a munkáltatók a toborzás-kiválasztás folyamatában alkalmazzák és elsősorban azt várják tőlük, hogy előre jelezzék a dolgozók későbbi munkahelyi magatartását (pl. munkateljesítmény, beilleszkedés, vezetői képességek, stb.). A mai pályaalkalmassági vizsgálatok célja nem csupán az, hogy a legmegfelelőbb képességekkel rendelkező embert a legmegfelelőbb munkakörbe helyezzék, hanem egyéb, más szempontok is megjelennek a vizsgálatokkal kapcsolatban. Ilyen szempont lehet a baleset megelőzést szolgáló képességek vizsgálata, vagy a csapatépítés, vagyis amikor egy már meglévő munkahelyi közösségbe keresnek egy adott szerepre valakit. (Klein, 1998) A pályaalkalmassági elméletek szerint a pályaválasztás egy racionális döntés, amelynek célja, hogy különböző módszerek segítségével megmérjük az egyén különböző paramétereit, adottságait, majd összevessük a pályák jellemzőivel és ezek alapján előre jelezzük, amely pályákon lesz az egyén a legsikeresebb. (Budavári-Takács, 2009) A pályaalkalmassági elméletek előnye, hogy óriási segítséget nyújthatnak az egyénnek abban az esetben, ha az alkalmazott módszerek jól kidolgozottak, validizáltak, és sztenderdizáltak. Az elmélet hátránya azonban, hogy nem veszi figyelembe a tesztdiagnosztikai módszerek hiányosságait (pl. korlátozott érvényesség), a személyiség és a munka világának állandó és dinamikus fejlődését, változásait, és a pályakeresés és pályafutás időbeli lefutását. (Budavári-Takács, 2009) Pszichodinamikai elméletek A pszichodinamikai elméletek lényege, hogy a pályaválasztási, pályaépítési folyamatban a magatartást, a személyiséget mozgató, irányító tényezőkre teszik a hangsúlyt. Ilyen tényezők lehetnek az ösztönök, különböző szintű motivációk, de lehetnek értékek is. A pálya- és munkaválasztás pszichoanalitikai koncepcióinak kiindulási pontját S. Freudnak a korai gyermekkori ösztönökről vallott nézetei adják. Szerinte a személyiségben működő energiák akár agresszió, akár önszeretet, akár erotikus energiák áttolhatók a munka, illetve az emberi kapcsolatok területére. Ezeknek az eltolásoknak vagy áttolásoknak lényegét a szublimálással fejezhetjük ki. A szublimáció az alacsonyabb rendű ösztönös indítékok szellemi vagy alkotó tevékenységben való kiélését, megmunkálását jelenti. (Budavári-Takács, 2009) Bordin (1963) és munkatársai szerint a szublimálás a szakmai munka esetében... minden, a közvetlen kielégülésre szolgálótól eltérő tevékenység... Bordin szerint három elemből álló folyamat jellemzi az emberi fejlődést: a táplálékfelvétel, a testen való úrrálevés és a környezeti ingerek leküzdése. A felnőtt ember komplex tevékenységei ugyanazokon az ösztönforrásokon alapulnak, mint a gyermekek egyszerű magatartásformái, s az igényeknek az egész élet folyamán történő állandó módosulása ellenére az alapstruktúrájuk már az első hat életévben kialakul. A foglalkozási lehetőségek kikeresése az iskola alatt történik, azonban az, hogy milyen erők fogják majd irányítani, korai gyermekkorban eldől. Bordin és munkatársai úgy gondolják, hogy az ösztönök alapján történő pályaválasztás csak akkor jön létre, ha az egyént a gazdasági és kulturális környezet vagy pályalehetőségek ismeretének hiánya stb. a szabad választásában nem korlátozzák. (Budavári-Takács, 2009) Holland között dolgozta ki elméletét, amelynek célja, hogy ennek alapján előre lehessen jelezni a pályán tanúsított magatartás legfontosabb elemeit. Hat típust definiált, amelyek a személyiség orientálódását mutatják a külvilág felé. Szerinte a környezet is ugyan ezen típusokba sorolható. A típusok a következők: realisztikus, szociális, konvencionális, vállalkozó, művészi és kutató/intellektuális. Feltételezte, hogy ezek a típusok úgy alakultak ki, hogy egy foglalkozáscsoporton belül tevékenykedő emberek hasonló személyiségstruktúrával rendelkeznek. A hasonló személyiség struktúra azt is jelenti, hogy különböző helyzetekre és problémákra hasonlóan is reagálnak, ill. hasonló interperszonális szakmai környezetet is teremtenek maguknak. Holland szerint az emberek olyan környezeteket és pályákat keresnek, amelyek lehetővé teszik számukra képességeik és készségeik használatát, értékítéletük és hajlamaik kifejezését, valamint a nekik megfelelő szerepek vállalását, illetve a nem megfelelőek kikerülését. Holland nem hagyta figyelmen kívül az önértékelés és az intelligencia szintjét, amely determinálja a választásunkat. Fontosnak tartotta az önismeretet és önmagunk megértését, a különböző foglalkozási területek ismeretét, valamint a foglalkozási területek egyéni fejlődési lehetőségeit. Jelentős tényezőként vette számba a környezeti hatásokat, így pl. a család és a baráti kör által gyakorolt társadalmi nyomást, a munkaadók igényeit, valamint a gazdasági és társadalmi korlátozásokat. 9

14 Statikus és komplexitásra törekvő elméletek A gyakorlatban bevált Holland tipológiája, így a hazai vizsgálatokban is alkalmazzuk őket a pálya- és munkaprofilok elemzésében. Holland típusai a hazai adaptációban: a realisztikus típus a magyarban gyakorlatias, realista elnevezést kapta, az intellektuális típus a kutató, érdeklődő elnevezést, a művészi típus megtartotta ezt az elnevezést, a szociális típus magyar megfelelője az emberközpontú, együttműködő, a vállalkozó típus, magyarul a vezető, kezdeményező, végül a konvencionális típus magyarban szabályt követő, megbízható. (Budavári-Takács, 2009) Komplex karrier elméletek A komplex elméletek megpróbálják figyelembe venni a pályaválasztás folyamatában érvényesülő sokoldalú hatásokat és hatásrendszereket. A pályaválasztás komplex elméleteiben az alábbi elveket figyelhetünk meg: 1. fejlődés elv: a pályaválasztás az életút fejlődésének integráns része 2. személyiség elv: egy pálya választásában a személyiség törvényszerűségei, irányultsága, érettsége, stb. meghatározó 3. tevékenységelv: a személyiség alapvetően tevékenység szabályozó rendszer, amely a pályafejlődés folyamatában manifesztálódik (Szilágyi, 2005) Fejlődéselvet hangsúlyozó elméleteknek nevezzük a fejlődéslélektan azon elméleteit, melyek életpálya szemléletűek, és feltételezik, hogy a fejlődés egész életünkön keresztül tart. A fejlődési modellek a pályaválasztást annak az időbeni kiterjedésében és életszakaszok szerinti tagolásában elemzik. Az elméletek kiindulópontja, hogy a szakma szempontjából fontos személyiségjegyek az életnek, amelyik szakaszában jelennek meg és ekkor a környezet milyen jellemző (fázis-specifikus) befolyást gyakorol. Ginsberg kognitív-szociális növekedés elméletében a pályaválasztási döntésalkotás folyamatára fókuszál, ugyanakkor a kamaszkori viharok és feszültségek pályaválasztást befolyásoló hatásaira is felhívja a figyelmet. Ginzberg és társai év közötti fiatalokat vizsgáltak,, alapján felvázolták a választási és döntési folyamat fejlődéspszichológiai fázisait, amelynél az egyéni késztetéseknek a pályára vonatkozó kívánságokká történő átalakításának fajtája és módja volt a lényeges megkülönböztető kritérium. Ginzberg abból indult ki, hogy a pályaválasztás mint folyamat az előpubertás életszakaszában kezdődik el és a szakmai munka megkezdésekor fejeződik be. Ginzberg szerint a pályaválasztási folyamat visszafordíthatatlan, mivel az egyszer meghozott döntés a velük összekapcsolódó időben és munkában történt befektetéseket, az energia-ráfordítások miatt a vizsgált személyek általában nem változtatták meg és ezért a következő időszakban a pályát választó csak korlátozott mértékben korrigálhatja a meghozott döntést. Ginzberg szerint a pályaválasztás egy kompromisszum a belső és külső tényezők között, ez a folyamat pedig irreverzibilis. Három fejlődési periódust állapított meg, amely az alábbi volt (Szilágyi, 2007) A fantázia szerinti választás periódusa: a pályával kapcsolatos kívánságokat elsősorban a felnőtté válásra való törekvés, valamint a pillanatnyi kíváncsiság határozza meg. A próbaválasztás periódusa: fokozatosan felismerik a fiatalok a döntéskényszert a pályákra vonatkozóan. A realisztikus választás periódusa: a döntésben túlsúlyba kerülnek a valóságon alapuló információk. Az egyén ekkor ismeri fel, hogy kompromisszumot kell keresnie saját kívánságai és a rendelkezésre álló lehetőségek között. Ginzberg elméletének jelentősége, hogy a fejlődéselv gondolatát hangsúlyozottá tette a pályaválasztásban. Legnagyobb gyengeségét az irreverzibilitás fogalmának és kompromisszumkeresés fogalmának túlhangsúlyozásában és az időkeretek túlszabályozottsága. (Szilágyi, 2007) Super egyéni pályafutás modelljében a szakmai személyiség fejlődésének öt szakaszát írja le. Az elmélet ötvözi a klasszikus pálya alkalmasság pszichológia eredményeit a fejlődés-lélektani szemlélettel. (Szilágyi, 2007) Super tézisei (Szilágyi, 2007): az emberek különböznek egymástól képességeik, érdeklődési körük és személyiségük sajátos volta tekintetében, így minden ember egy sor pályára alkalmas 10

15 Statikus és komplexitásra törekvő elméletek minden pálya bizonyos mennyiségű ember számára hozzáférhető a (pálya) választást a szakmában való beilleszkedést állandó folyamatnak kell tekinteni ez a folyamat életstádiumok egész sorában foglalható össze. a személyes pályafutásmodellt meghatározza az egyén szüleinek a szociális gazdasági szintje, szellemi képességei és személyiségjellemzői, ill. az egyes rendelkezésre álló szakmai lehetőségek. az életstádiumok alatti fejlődés irányítható. a szakmai fejlődés az önmegfogalmazás (öndefiníció) kialakításából és megvalósításából áll az egyéni és társadalmi tényezők, valamint a saját elképzelés és a valóság közötti kompromisszumra jutás folyamata, szerepe kipróbálásának folyamata. a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, milyen mértékben talált az egyén lehetőséget képességeinek, érdeklődési körének, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására Super téziseiből következik, hogy a pályaalkalmasság lehetősége multipotenciális, és a pályaválasztás és beilleszkedés folyamatosan végbemenő fejlődést képez. A pályán való fejlődés a növekedés és a tanulás folyamata, aamely magában foglalja a pályán való viselkedés minden pillanatát. Super bevezeti a pályaérettség fogalmát: pályaérett az, akinek a pályán tanúsított magatartása megfelel a kérdéses életkorra jellemző szakmai fejlődési folyamatnak. Egy másik fontos fogalom a szakmai pályaérettség (amelyet helyesebben lenne életpálya érettség fogalomként meghatározni): szakmai pályaérett az, aki rendelkezik tervezési készséggel, aktívan alakítja pályáját, képes informálódni, van döntési kompetenciája és realitásorientációja. (Szilágyi, 2007) Super bevezeti a szakmai feladat fogalmát is: azok a cselekvések, amelyeket a társadalmi elvárások definiálnak, s az egyénnek a meghatározott életszakaszokban meg kell azokkal birkóznia. Super elméletének lényeges részét képzi a szakmai fejlődésnek a modellje. Super öt fő stádiumot különbözetet meg, amelyek további kettő vagy három alfázisra oszlanak. A fázisok életkori periodizációban jelenítik meg egy-egy adott életkorra vonatkozó pályával, munkával kapcsolatos személyiség fejlődési szintet. (Szilágyi, 2007) Super elmélete a pályaválasztás és a pályán tanúsított magatartás, a karrier átfogó, komplex elméletét jelenti. Egy szélesen megalapozott összefüggő modellt nyújt, amellyel a különböző életszakaszokban a személyiség szerveződése és a személyiség fejlődése összekapcsolható a kultúrákban erre jellemző szakmai fejlődési feladatokkal és magatartás formával. Azt az alapfelismerést segíti érvényre jutni, hogy a pályaválasztás és a szakmai fejlődés életre szóló folyamat, amely a személyiséggel és a pályával kapcsolatos követelmények egymásra hatását dinamikus egységben kezeli. (Szilágyi, 2007) Összefoglalás A második tanulási egységben áttekintettük a statikus pályalélektani elméletek közül Parsons elméletét, majd Holland dinamikus elméletét. Ezután ismertettük a komplex elméletek alapelveit, bemutattuk Ginzberg, végül Super életpálya elméletének lényegét. Önellenőrző kérdések 1. Sorolja fel a statikus pályalélektani elméleteket! 2. Foglalja össze Parsons nézeteit a pálya személy összeilléséről! 3. Fejtse ki Holland tipológiáját! 4. Foglalja össze a komplex elméletek lényegi elemeit! 5. Ismertesse Ginzberg elméletét és kritikáját! 6. Vázolja fel Super elméletét is ismertesse téziseit! 11

16 II. rész - Életút és karrier összefüggései Bevezető A második témakör az életút és a karrier összefüggéseiről szól. A témakör két tanulási egységből áll. A harmadik tanulási egységben az identitás szociálpszichológiai és pályalélektani megközelítéseit járjuk körbe. A negyedikben pedig a Weberi cselekvéselmélet alapján kidolgozott életút tipológiát, majd Völgyesy érték központú életút tipológiáját ismertetjük. A témakör célja, hogy a hallgató megismerkedjen az identitás Eriksoni fogalmával, majd Marcia identitás állapotaival, végül a pályaidentitás jellemzőivel és a pálya, munkakör és beosztás identitás különbözőségeivel. A témakör követelménye, hogy a hallgató legyen tisztában az identitás, az identitás krízis, az identitás állapot fogalmával. Ismerje az identitás pályalélektani jellemzőit.

17 3. fejezet - Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei Bevezető Cél: a hallgató ismerje Erikson és Marcia nézeteit az identitással kapcsolatban a hallgató tanulja meg a pályalélektan identitás fogalmát és jellemzőit Követelmény: a hallgató tudja megfogalmazni Erikson identitás fogalmát tudja megkülönböztetni Marcia identitás állapotait pontosan fogalmazza meg a pályalélektan identitás jellemzőit különböztesse meg a munka világához tartozó identitásokat Az identitás és a pályaidentitás A pályaidentitás meghatározásához először érdemes megnéznünk az identitás fogalmát, hiszen az identifikáció a pályaválasztáshoz kapcsolódóan egy igen fontos fogalom, amely az 1950-es, 1960-as években kibontakozott szociálpszichológiai kutatások nyomán jelenik meg. Az identifikáció-elméletek közül Erik Erikson (1969) pszichoszociális fejlődéselmélete emelkedik ki. Elméletében hangsúlyozza, hogy az identitás kialakulásában a társas környezetnek alapvető szerepe van. Az elmélet kulcsfogalma az énidentitás, amely a kapcsolatokban kialakuló, tudatosan megélt énélmény. Szerinte az egyéni élet folyamatos identitáskeresésként fogható fel. Elméletében nyolc életkori ciklust különít el, amelyek meghatározott sorrendben követik egymást. Erikson szerint a kívánatos identitás egy új és sajátos alakzat, amely nem mondható a részek összességének, hiszen egy új minőség jön létre. Az ember a fejlődés egymást követő szakaszaiban bizonyos személyeknek azokkal a rész-aspektusaival identifikálódik, amelyek különösen megragadják. A végső identitás ezeket a rész-identitásokat összerendezi és egységgé formálja. 5. ábra. Erik Erikson ( ). forrás: Az identifikáció fogalmát Kulcsár Zsuzsanna (1975) a következőképpen határozza meg: az identifikáció komplex tanulási forma jelölésére alkalmas terminus, amelynek során valamely interperszonális kapcsolat egyik tagja utánzás és empátia alapján partnere (vagy modellje) magatartásformáival és emocionális attitűdjeivel azonos magatartásformákat és attitűdöket sajátít el, amelyek azután viselkedésrepertoárját és értékrendszerét meghatározó módon fogják jellemezni. 13

18 Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei Erikson identitásról szóló elméletét James Marcia fejlesztette tovább. Négy különböző identitásállapotot különített el, két változó mentén. A két változó a következő: volt-e identitáskrízis a fiatal életében, vagyis feltette-e magának valaha is azt a kérdést, hogy Ki vagyok én?, Merre tartok?, Mik a számomra fontos értékek?, illetve sikerült- e megoldást találnia ezekre a kérdésekre, és ezek mellett elköteleződnie. Az énidentitás kialakulásához a következő területekről kell döntést hozni: filozófiai- vallási- ideológiai kérdések, a munka, a kikapcsolódás, a személyközi kapcsolatok kérdéskörei (Carver és Scheier, 1998). A négy identitás állapot: Az identitást a pályafejlődéssel összefüggésben vizsgálta Lucas (1997). Azt találta, hogy mindkét nemnél pozitív kapcsolatban voltak a pályafejlődés változói az identitással kapcsolatban. Vagyis minél inkább jellemző volt a pályával kapcsolatos döntés, a döntéssel való elégedettség, a döntéssel kapcsolatban észlelt énhatékonyság és az önismeret (a saját személyiség, érdeklődés, és képességek ismerete), annál erősebb volt az elért identitás. Ebből az eredményből levonható, hogy a karrier melletti elköteleződés, illetve az ehhez vezető út, az aktív keresés, informálódás az egyik módja a stabil identitás kialakításának, ill. a személy ezen az úton értékes információkat szerezhet a magáról kikristályosodó képhez. (Lukács, 2007) Lukas vizsgálatának eredménye szerint a pályával kapcsolatos önvizsgálat, azaz a lehetőségeket felderítő tevékenység, az elért identitással volt összefüggésben, nem pedig a moratóriummal, ahogy várhatnánk. Az identitás pályalélektani megközelítése A szociálpszichológiai kutatások a szociális szerepek társas tanulási folyamatában megemlítik a foglalkozásszerepeket is, de ezeknek kevesebb figyelmet szentelnek. A szakmai identifikáció Xantus László szerint tanulási folyamat. Szerinte a pálya és foglalkozási (szakmai) identifikáció nem más, mint modell útján történő tanulás, amelynek során a modellkövető átveszi a modell pályával, szakmával kapcsolatos cselekvési módjait, ill. attitűdjeit. A pályaidentifikáció folyamata és a pálya-identitás, mint eredmény tartalma a pályalélektani megközelítés szerint egy összetett, bonyolult folyamat, amely megértéséhez pályalélektani szempontokat is figyelembe kell venni. A pályalélektani megközelítés szerint (Szilágyi, 2005) a pályaidentifikáció: a pálya követelményrendszere és a munkát végző ember személyiségjegyei közötti megfelelés mértékét kifejező az életpálya és a személyiség fejlődésének folyamatában dinamikusan változó viszonyfogalom amelyben megmutatkozik az egyén pályájával kapcsolatos elégedettsége, eredményessége, 14

19 Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei és társadalmi aktivitása, s amely sajátos megközelítésben jelzi az egyén munkájában való önmegvalósításának mértékét is. Az elégedettség az egyén szubjektív pályaidentifikációját fejezi ki, az eredményesség az identifikáció objektív mutatója, az aktivitás pedig a pályához kapcsolódó tevékenységben megjelenő társadalmi cselekvőkészség jelzésére alkalmas. Az egyén pályaidentifikációjának mértéke a társadalmi beilleszkedési folyamat, vagyis a szocializáció összetevője. E két folyamat állandó kölcsönhatásban van, ugyanakkor a pályával való azonosulás egyben összetevője az egyén önmagával való azonosulási folyamatának is, vagyis a perszonalizációs folyamatnak, amely az életút során állandó változásban van. A pályaidentifikáció tehát egy dinamikus folyamatot jelöl, amelynek egy-egy metszéspontján vizsgálható a pályaidentitás tartalma és mértéke. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a pályaidentitás tartalmaz viszonylag állandó és ezek mellett folytonosan változó jegyeket is a társadalmi beilleszkedési és a személyiségfejlődési folyamat alakulásával összefüggésben. Így a pályafejlődésben indokolatlan elfogadni Erikson végső identitás fogalmát. Az állandóság csupán viszonylagos lehet, mivel az ember életútja során változékony, jegyeiben folytonosan módosul. A pályaidentifikáció fogalmát az életpálya egészére vonatkoztatva értelmezhetjük. Amennyiben vizsgálni szeretnénk a pályaidentifikáció folyamatát, úgy azt egy adott időszakban végzett tevékenységhez kell kötnünk. A munka világához köthető identitásokban megkülönböztetjük a pályaidentitást, a szakmai identitást és a beosztás identitást. (Csirszka, 1961.) Ritoók Pálné szerint a pályaazonosulás az életúttal párhuzamos, azzal összefüggő folyamat. Ennek tartalmát a pálya élménytartalmának és az egyén élményigényének a megfelelése határozza meg. Ha a pálya az egyén élményigényeit magasan kielégíti, akkor az egyén pályájával nagyon magas intenzitásfokon azonosul. A szerző szerint a sikeres pályaidentifikáció létrejöttében a legmeghatározóbbak a személyiségjegyek, nem pedig az értelmi képességek. Szilágyi Klára az életpályát Csirszka János gondolatai alapján pályaadaptáció és pályatevékenység szakaszokra bontotta. A pályaadaptáció az általános képzés és szakmai képzés szakaszából áll, míg a pályatevékenység a szakmai beilleszkedés, és a hasznos szakmai tevékenység szakaszából. Ehhez a személyiségfejlődési folyamat, illetve a pályára vonatkozó alkalmasság alakulásának folyamata kapcsolódik. Az életpályát így a személyiségfejlődés szempontjából a pályaválasztási érettség, pályaérettség és önmegvalósítási érettség folyamatában írhatjuk le, amelyhez a képzésre való alkalmasság, a pályaalkalmasság, illetve a beválás szakaszai kapcsolódnak. Összefoglalás A harmadik tanulási egységben körbejártuk az identitás fogalmát. Megismerkedtünk Erikson identitás fogalmával, Marcia identitás állapotaival, azok jellemzőivel, az identitás krízis szerepével az identitás alakulásában. Felvázoltuk a pályalélektan nézőpontját az identitással kapcsolatban, majd bemutattuk a pálya hatását az identitásra. Önellenőrző kérdések 1. Vázolja fel Erikson identitás elméletét! 2. Sorolja fel Marcia identitás állapotait, majd jellemezze az egyes állapotokat! 3. Fejtse ki az identitással kapcsolatos nézőpontbeli különbséget a szociálpszichológia és a pályalélektan között! 4. Sorolja fel a pályaidentifikáció konzekvenciáit! 5. Mutassa be, hogy hogyan függ össze az egyén elégedettsége, eredményessége, és társadalmi aktivitása az identitással! 15

20 4. fejezet - A tipológia jelentősége az életút elemzésben Bevezető A negyedik tanulási egységben bemutatjuk Weber cselekvéselméletét és cselekvés tipológiáját, amelyet az egyéni életútra is kivetíthetünk, majd Völgyesy életút tipológiáját részletezzük. Cél: Ismerje a tipológiák közötti különbség elméleti alapjait. Követelmény: Jellemezze Weber és Völgyesy tipológiáját. Max Weber cselekvéselmélete Ha egy egyén életútját, karrierjét megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az életutat áthatja valamilyen egyénre jellemző koncepció. Az embereket ez alapján a koncepció alapján különböző típusokba sorolhatjuk be. Az egyik ilyen tipológia Max Weber cselekvéselmélete. Weber szerint cselekvésnek kell neveznünk minden olyan emberi viselkedést (akár külső, akár belső ténykedésről, akár valamilyen tevékenység elmulasztásáról, akár valaminek az eltűréséről van szó), amellyel a cselekvő vagy a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak össze. Társadalmi cselekvésnek azt nevezzük, amikor a cselekvő számot vet mások viselkedésével, és ahhoz igazodik. Weber feltételezi, hogy az emberek célokat tűznek ki maguk elé, cselekvéseikben pedig valamilyen értéket követnek. Az emberek különféle értékeket követhetnek életútjuk során, amely lehet pl. a hatalomszerzés, meggazdagodás, boldogság, becsvágy, etikai értelmű tisztaság stb. Weber modelljében az életút lehet célracionális, értékracionális, affektív és tradicionális cselekvési formákat követő. (Busshoff, 1989, Weber, 1967) 6. ábra. Max Weber ( ). forrás: 1. A célracionális cselekvés lényege, hogy a személy kialakítja elvárásait a külvilág tárgyaitól és más emberektől és ezeknek megfelelően cselekszik. Ezeket az elvárásokat a személy igyekszik felhasználni arra, hogy saját racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljait sikeresen elérje. 2. Az értékracionális cselekvés lényege, hogy a személy viselkedését valamilyen érték határozza meg, ami lehet etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezhető Önértékbe vetett tudatos hit (függetlenül attól hogy ez sikeres vagy sem). Az értékeket képviselő társas minta jelentős önértéket, hitet közvetít, ami pl. az életvezetésben nagyfokú tudatosság alapja lehet. 3. Az affektív vagy emocionális cselekvés lényege, hogy az egyén cselekvését lényegében a szükségletek irányítják, amelyek miatt a magatartásra az impulzivitás lesz jellemző. Ez a cselekvési stratégia alapvetően mind céljait, mind eszközeit (értékeit) tekintve is rövid távú, rögtönző jellegű életvezetést eredményez. 4. Tradicionális cselekvés lényege, hogy a személy viselkedését racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó szokások determinálják. A tradicionális azt jelenti, hogy az egyén kötődik mindazokhoz az eszközökhöz, amelyeket szocializációja során megismert és elfogadott. Az ilyen életút sajátossága lehet az, hogy a tanulás nem elsősorban célként kerül előtérbe, hanem inkább eszközként, amely egy tradicionális 16

21 A tipológia jelentősége az életút elemzésben érték (például diploma) megszerzéséhez szükséges. A diploma tartalma sokszor elhanyagolható, a lényeg, hogy legyen. Völgyesy Pál érték központú életút tipológiája A pályatanácsadáshoz kapcsolódóan Völgyesy (1995) empirikus vizsgálatok, un. életútelemzések alapján kialakította életút tipológiáját. Feltételezi, hogy az életútban tükröződnek az egyén különböző jellemző megoldási stratégiái, elsősorban a pályamegvalósításra vonatkozóan, ugyanakkor bizonyos mértékig magában foglalja azokat a tágabb tényezőket is, amelyek az életvezetésben kapnak szerepet. A tipológia kulcsfogalma az érték, ill. az értékekhez való viszony. Az életút-típusok differenciálási lehetőséget adnak a tanácsadónak a tanácskérővel kapcsolatban, mintegy előre jelezve várható magatartási megnyilvánulásait. A megfogalmazott tipológiai jellemzők nem tekinthetők kizárólagosnak, a karrier-, pályatanácsadásnál azonban kiindulási pontként alkalmazhatók, ill. tovább finomíthatók. Az életút típusok a következők: 1. Királyi út: Az ún. sikeres emberek életútjellemzője. A személy életútjában nem tapasztalunk lényeges kudarcokat, akadályokat, amelyek céljainak megvalósítását gátolták. A királyi úton haladó személyiség nagyjából azokat a lehetőségeket érvényesíti, amelyek a benne lévő képességstruktúra alapján megvalósíthatónak tűnnek. A királyi út nem csak a kiemelkedő tehetségű emberek lehetséges életútja, hanem vonatkozik ez mindenkire, aki a benne rejlő tulajdonságok alapján képes életét megszervezni, céljait meghatározni. Az életút feltétele a szociális környezet (a család, iskola, munkahely stb.). A királyi út másik fontos alapállása, a töretlen optimizmus, amely szinte el sem tudja képzelni a kudarcokat. Az emberek kisebb hányada tartozik ehhez a típushoz. 2. Az önmagát építő ember: Olyan életútról van szó, ahol a személyiség egyértelműen önerejéből valósítja meg önmagát. Ez az önmegvalósítás többnyire a foglalkozáshoz kapcsolódó sikerek, illetve eredmények elérése alapján figyelhető meg. Az önmagát megvalósítani képes ember életútjában már jelentős szerepet kapnak az akadályok, illetve mindazok a gátló tényezők (pl. családi hátrány), amelyek a pályaválasztás kialakulását jellemzik. Az életútban gyakori a konfliktus, amely abból adódik, hogy gyakran nem tudatosítja önmagában lehetőségeit és így ösztönösen cselekszik. Ez az ösztönösség külső hatásokra, a társas környezet visszajelzéseire (eredmények, sikerek) egyre inkább egy tudatos életvezetésbe csap át. Az önmagát építő ember egyik jellemzője az egocentrikus magatartás, mely nem szükségszerűen társadalom ellenes. Ez a típus viszonylag gyakori a mai magyar társadalomban. 3. Értékfenntartó típusú életút: Az életút legfontosabb jellemzője, hogy az egyén a viszonylag fiatal korban megtapasztalt értékeket igyekszik megőrizni. Nagy jelentősége van minden korábbi élménynek, tapasztalatnak, ismeretnek. Az értékmegőrzés gyakran nem is annyira tudatos, hanem ösztönös cselekvésekben is nyomon követhető. Az értékfenntartó típus törekvéseit akkor tarthatjuk hitelesnek, ha több generációs előismereten alapulnak. A generációs folyamatosság annak biztosítékát adja, hogy a személy felismeri a számára fontos értékeket és azt is képes megítélni, hogy ezen értékek megvalósítását milyen útonmódon képes elérni. Meg kell különböztetni az értékfenntartó típust a hagyományőrző típustól, mivel az értékfenntartás sokszor eszmei síkon tudatosítja a cselekvést, a hagyomány, pedig inkább a szocializációs viselkedéshez kötődik. 4. Értékteremtő típusú életút. Az értékteremtő életút egyik leglényegesebb eleme, hogy az egyén igyekszik valamilyen kitüntetett ideálhoz viszonyítva új értékek felmutatására, amelyek számára egyéni és társadalmi többletként tudatosulnak. Az értékteremtés önérték tudatot eredményez, ill. önbecsüléssel jár, amely az életútban magabiztosságot, céltudatosságot, bizonyos mértékig kreativitást hív elő. Az értékteremtő életúttípusban fontos differenciáló kritérium a társadalom által elismert, illetve jelentős teljesítmény vagy érték létrehozása. Az értékteremtő típusú egyén az általa megélt és bizonyos szempontból adottnak tekinthető értékekből indul ki és annak további gazdagítását kívánja elérni, szemben az önépítkezéssel, ahol inkább a nulláról való indulás a jellemző. Az értékteremtő típus tudatában van annak, hogy milyen induló feltételei voltak, illetve vannak saját szociális helyzetének. Számára nélkülözhetetlenek a jól meghatározott célok, tehát az a motivációs struktúra, ami a cselekedeteit az elérendő értékekhez viszonyítva elrendezi. Az értékteremtő ember felismeri, hogy bizonyos értékek elérésének lehetősége indirekt módon valósítható csak meg (a tanulás nem cél, hanem eszköz lesz). 5. Értékvesztő típusú életút. Az életút jellemzője, hogy az egyén értékeket veszít el életútján. Ennek oka lehet valamilyen szocializációs defekt, pl. családi tragédiák, esetleg különböző okok miatt létrejött diszkrimináció. Az értékvesztés oka lehet személyiségbeli, az egyénre jellemző tulajdonság-mínusz, amely befolyással van az 17

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Mindig van választás Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Hallgatói jegyzet SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára A tételsor 1/A Az emberi erőforrás, mint komplex tudományelméleti probléma. Gáspár L. (2000): 11-20; 71-125. o. 2/A Stratégiai

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

KARRIERTERVEZÉS ÉS CSALÁDI HÁTTÉR

KARRIERTERVEZÉS ÉS CSALÁDI HÁTTÉR KARRIERTERVEZÉS ÉS CSALÁDI HÁTTÉR Modláné Görgényi Ildikó szakképzési és felnőttképzési szakértő AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN Active Ageing, Generations in New Roles Nyíregyházi Gerontológiai

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos

Részletesebben

Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK szakdolgozat Szerző: Mulik Tünde Pedagógia Szak Témavezető:

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció

INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi kutatások doktori program Doktori iskola vezetője: Bábosik István D.Sc., egyetemi tanár FAZAKAS

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása András István Balázs László Rajcsányi Molnár Mónika Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem 14. MELLearn Konferencia Debrecen,

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

DR. FAZAKAS IDA TERVEZZ VELÜNK! PÁLYAORIENTÁCIÓS FEJLESZTÉSEK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEMEN EFOP

DR. FAZAKAS IDA TERVEZZ VELÜNK! PÁLYAORIENTÁCIÓS FEJLESZTÉSEK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEMEN EFOP DR. FAZAKAS IDA TERVEZZ VELÜNK! PÁLYAORIENTÁCIÓS FEJLESZTÉSEK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEMEN EFOP-3.2.13-17-2017-00002 FEJLESZTÉSI ELŐZMÉNYEK, DETEKTÁLT IGÉNYEK Pedagógusképző Központ Pályatervezési Iroda

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI

AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Pályaorientáció az általános iskolában

Pályaorientáció az általános iskolában Pályaorientáció az általános iskolában Az Európai Unió a foglalkoztatást, valamint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiájának egyik kiemelt célkitűzése a képzettségi

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A tanárok és a pályaorientáció Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben Az MPT Pályaorientációs Szakosztályának konferenciája Budapest, 2015. október 27. Dr. Borbély-Pecze Tibor

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

A szakadékok áthidalása

A szakadékok áthidalása A szakadékok áthidalása Az életpálya tanácsadás rendszerszintű fejlesztése a TÁMOP 2.2.2. kiemelt projektjében CCBI első nemzeti műhelymegbeszélés 2010. május 12 Borbély-Pecze Tibor Bors, programvezető

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Élelmezési menedzser Élelmezésvezető

Élelmezési menedzser Élelmezésvezető 151808 Menedzseri feladatok végzése A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola Budapest

Kodolányi János Főiskola Budapest Kodolányi János Főiskola Budapest PEDAGÓGUS PÁLYA AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Bella Tibor 2013. Június 7. Jogszabályok A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Pedagógusképzés Nemzeti

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Szaktanárok a 21. században

Szaktanárok a 21. században Szaktanárok a 21. században Pedagógiai, pszichológiai kihívások és lehetőségek Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia 1 Vázlat Történeti áttekintés (2010 jan 2011 október) A szaktanárképzés lehetséges

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben