ERDŐMONITOROZÁS HOLTFA VISZONYOK. Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása. Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban

Átírás

1 Fajok és élőhelyek monitorozási eredményei II. MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet TREND es Természetközeli élőhelyek kiterjedésének változása ERDŐMONITOROZÁS Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása HOLTFA VISZONYOK Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban

2 Biró Marianna, Bölöni János és Molnár Zsolt A természetközeli élőhelyek kiterjedésének változásai a 18. századtól napjainkig CÉL Számszerűsíteni a hazai élőhelyek hosszú távú kiterjedés-változásait TREND es KÉRDÉSEINK Milyen mértékű a vizsgált Natura 2000 élőhelyek két évszázados pusztulása? Milyenek a természetközeli élőhelyek összesített változásai A természetvédelemnek van-e olyan hatása, amivel fékezni tudta a folyamatokat?

3 5000 random választott mintapont, 7 időpont: 18. századtól napjainkig TREND es

4 1780-as évek Forrás: Arcanum as évek Forrás: Arcanum FŐ FORRÁSOK I. Katonai Felmérés, II. Katonai Felmérés, Háborús Katonai Felmérés (Arcanum, HM HIM); Corona és Landsat műholdfotók (USGS, Interspect); Ortofotók (FÖMI); Recens műholdképek (ArcGIS,ESRI/Imagery) és terepi információk TREND es 1940-es évek Forrás: Arcanum as évek Forrás: USGS, Interspect TOVÁBBÁ 1980-as évek Forrás: USGS, Interspect Forrás: FÖMI Forrás: ArcGIS.ESRI/Imagery

5 TÉRKÉPI, ÍROTT ÉS SZÓBELI KIEGÉSZÍTŐ ADATFORRÁSOK Kéziratos térképek (forrás: Sugár I. (1989): A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (1790, 1845), Eger) Leírások, statisztikák, helynevek, pl. I. Katonai Felmérés Országleírása Vályi (1799): Magyarország leírása I-III. Fényes (1839): Mo.Geográfiai Szótára. Pesty Frigyes helynévgyűjtései Úrbérrendezések, úrbáriumok Flóraművek, egyéb források pl. Menyhárth (1887): Kalocsa vidékének Zólyomi: A Hanság növényszövetkezetei Kitaibel Pál útinaplója ( ) Ökológiai emlékezet kutatása Több, mint 400 interjú 26 élőhelytípusról Csak az elmúlt évre látunk rá Marhák és lovak legeltetése a Zab-szék zsiókásaiban (Somogyi László felvétele 1956, fotóalbumból fényképezte: Havel Alexandra) TREND es Térkép: I. Katonai Felmérés, Arcanum, HM HIM Fotó: Molnár Zsolt

6 1780-as évek TREND es

7 1860-as évek TREND es

8 1960-as évek TREND es

9 2010-es évek TREND es

10 A LEGGYAKORIBB ÉLŐHELYTÍPUSOK 18. SZÁZADI KITERJEDÉSE, ORSZÁGOS BECSLÉS TREND es

11 TREND es ÉLŐHELYEK CSÖKKENÉSE A 18. SZÁZADTÓL, ORSZÁGOS BECSLÉS A 18. századi kiterjedés %-a

12 Élőhelycsökkenés (az 1783-as értéket tekintve 100%-nak) TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK CSÖKKENÉSE TREND es Fotó: Molnár Ábel

13 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK CSÖKKENÉSE VÉDETT ÉS NEM VÉDETT TERÜLETEKEN 1981 ELŐTT védetté nyilvánított 1981 UTÁN védetté nyilvánított TREND es NEM védett Fotó: Molnár Ábel

14 Horváth Ferenc, Csicsek Gábor, Molnár Csaba, Ortmann-né Ajkai Adrienn és mtsai Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása a Natura 2000 vagyis a természetközeli erdők struktúra és funkció monitorozásának támogatása a módszertan továbbfejlesztése (egyszerűbb, hatékonyabb), széles körű egyeztetés és továbbképzés ERDŐMONITOROZÁS az Erdőrezervátum Program felmérési eredményeinek, referenciaként való hasznosítása hozzájárulás az országjelentésekhez statistically robust estimation és favourable reference value ható (H) és veszélyeztető (V) tényezők Typical species értékelés Structure & Function értékelés

15 JELENTÉSI IDŐSZAKOK (2007/2009) legjobb elérhető információ alapján (2013/2015) monitorozás alapján (2020/2021) monitorozás alapján ERDŐMONITOROZÁS

16 TOVÁBBFEJLESZTETT MÓDSZERTAN 1 ha mintavételi terület, 4 rész-minta felmérés 1 ha-ról N2000 élőhely, természetesség, becsült állományméret termőhelyökológiai állapot és folyamat idős élő fa, vastag álló holtfa, vastag fekvő törzs száma szomszédos (200 m) élőhelycsoportok és elszigeteltség erdőgazdálkodás, erdőhasználat, H(ató) / V(eszélyetető) tényezők táji szintű vad: kerítés, ill. etetés tipikus fajok ellenőrző listája, özönfajok, degradációt jelző fajok ERDŐMONITOROZÁS rész-minták felmérése ÁNÉR 2011 szintezettség, szintenkénti borítások szintenkénti fafajsorok, ill cserjefajsorok dominancia kategóriák (összetétel és szerkezet) vadhatás: hántottság, csúcsrágottság és életjelek

17 NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÓ ADATLAPOK (V 3.1) ERDŐMONITOROZÁS

18 TIPIKUS FAJOK SZÁMA ÉLŐHELYENKÉNT 9110 mészkerülő bükkösök szubmontán és montán bükkösök sziklai bükkösök törmeléklejtő- és szurdokerdők 14 91E0 éger- és kőrisligetek, puhafás liget/láperdők 29 91F0 keményfás ligeterdők 15 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 14 91H0 pannon molyhos tölgyesek 14 91I0 kontinentális erdőssztyepp tölgyesek 22 91K0 illír bükkösök 15 91L0 illír gyertyános-tölgyesek 15 91M0 pannon cseres-tölgyesek 15 91N0 pannon borókás-nyárasok 11 ERDŐMONITOROZÁS Szakértők: Bölöni János, Csiky János, Kun András, Király Gergely, Molnár Csaba, Nagy József, Ortmann-né Ajkai Adrienn

19 N2K TIPIKUS FAJOK SZÁMA: CÖNOLÓGIAI TABELLÁHOZ VISZONYÍTVA 9130 bükkös 14 tipikus fajból, hány fordul elő? 91F0 keményfás ligeterdő 15 tipikus faj, mekkora gyakorisággal fordul elő? ERDŐMONITOROZÁS

20 N2000 indikátorok száma ADAPTÁLT TERMERD ÉRTÉKELÉS ERDŐMONITOROZÁS

21 HATÉKONYABB MÓDSZER ADATOK KÖZPONTI (WEB-ES) ADATBÁZISBAN ERDŐMONITOROZÁS

22 JAVASOLT, VÁLLALT ÉS ELKÉSZÜLT FELMÉRÉSEK 2008-as javaslat: SH/4/8 vállalás: Elkészült: 472 intenzív / 2040 extenzív mintavétel 500 STR/FNK 538 STR/FNK mintaterület és felmérés ERDŐMONITOROZÁS Veszélyeztető tényezők % F ROSSZ VADGAZDÁLKODÁS 25.7 B02.04 HOLTFÁK ELTÁVOLÍTÁSA 13.7 I01 - ÖZÖN FAJOK INVÁZIÓJA 9.2 B TARVÁGÁS, GYÉRÍTÉS B ALJNÖVÉNYZET, CSERJEIRTÁS 5.7

23 TEREPI OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS HONLAP ÉS ÖNKÉPZŐ OKTATÁSI MODUL ERDŐMONITOROZÁS

24 Ódor Péter, Papp Viktor, Guba Erika, József Júlia, Benedek Lajos, Kutszegi Gergely Holtfa viszonyok az Északi-középhegység gazdasági erdeiben és erdőrezervátumaiban MOTIVÁCIÓ A holtfa biológiai jelentősége Gazdasági erdők holtfa viszonyairól kevés a publikus ismeret Gyakorlati kérdés: Mennyi holtfa legyen az erdőkben? HOLTFA VISZONYOK CÉLOK Holtfa viszonyok jellemzése mennyiség, típusok, méret, korhadási állapot megoszlása jellemzők rétegezése hegység, kor, erdőzóna szerint gazdasági erdők összevetése erdőrezervátumokkal holtfán megjelenő tapló és moha diverzitás és az azt meghatározó holtfa jellemzők feltárása

25 MINTATERÜLETEK KIVÁLASZTÁSA GAZDASÁGI ERDŐKBEN Rétegzett mintavétel üzemtervi adatok alapján: 3 Erdőzóna: CS-KTT, GYT, B 3 Korcsoport: 20-49, 50-79, 80- év 5 Hegység: Börzsöny, Mátra, Bükk, Aggtelek Karszt, Zemplén HOLTFA VISZONYOK Hegységenkénti ismétlésszám 6-12 Térbeli elrendezés ismétlésenként kvázi szisztematikus 450 mintapont ERDŐREZERVÁTUMOKBAN 14 erdőrezervátum magterületen, 48 preferenciális mintavétel üzemtervi adatok alapján

26 MÓDSZEREK Mintaterületek pontszerű objektumok Élőfakészlet: szögszámlálás Álló holtfa (fa, csonk, tuskó): terület alapú (500 vagy 1000 m 2 ) Fekvő holtfa: Vonal menti mintavétel, 3 irányban 30 m Számolás térfogatban, m 3 /ha Megoszlás: típus, méret, korhadási fázis Abszolút értékek és arányok HOLTFA VISZONYOK Feldolgozás csoportosító változói Gazdasági erdő Erdőrezervátum magterület Gazdasági erdőkön belül: Hegység, Kor, Zóna

27 NYILVÁNOSSÁG HONLAP HOLTFA VISZONYOK

28 GAZDASÁGI ERDŐK ERDŐEZERVÁTUM MAGTERÜLETEK Holtfa térfogat, p<0,001 Vastag (D>20cm) holtfa arány, p<0,001 Álló holtfa arány, p=0,171 Tuskó arány, p<0,001

29 GAZDASÁGI ERDŐK: KORCSOPORTOK Holtfa térfogat, p<0,001 Vastag (D>20cm) holtfa arány, p<0, Álló holtfa arány, p<0,001 Tuskó arány, p<0,

30 A MOHÁK FAJSZÁMA ÉS A CSOPORTOSÍTÓ VÁLTOZÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI 90 mohafajt találtunk A mintaterületenkénti átlagos fajszám 7,1 Kevés a korhadéklakó (epixil) faj. Vizsgálati szempont Az erdő rendeltetése Erdőgazdasági táj A mintaterületek átlagos fajszámainak megoszlása Átlagos fajszámok Statisztika faanyagtermelést erdőrezer- Mood-féle szolgáló vátum mediánteszt 6,19 a 15,29 b *** Aggtelek Börzsöny Bükk Mátra Zemplén deviancia 9,32 a 6,32 b 6,63 b 3,52 c 6,75 b 57,59 *** HOLTFA VISZONYOK Korcsoport év év > 80 év deviancia 5,34 a 6,07 a 7,17 b 20,51 *** Erdőzóna B CS KTT GY T deviancia 5,23 a 6,42 b 6,95 b 18,38 *** Szignifikanciaszint: *** = p < 0.001

31 A GOMBÁK FAJSZÁMA ÉS A CSOPORTOSÍTÓ VÁLTOZÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI 100 gombafajt találtunk A mintaterületenkénti átlagos fajszám 7,3 Gazdafafaj tekintetében főleg generalista fajokat találtunk Vizsgálati szempont Az erdő rendeltetése Erdőgazdasági táj A mintaterületek átlagos fajszámainak megoszlása Átlagos fajszámok Statisztika faanyagtermelést erdőrezer- Mood-féle szolgáló vátum mediánteszt 7,156 a 9,104 b ** Aggtelek Börzsöny Bükk Mátra Zemplén deviancia 7,20 a 7,49 a 8,92 b 5,32 c 6,99 a 25,27 *** HOLTFA VISZONYOK Korcsoport év év > 80 év deviancia 6,43 a 7,53 b 7,51 b 8,35 *** Erdőzóna B CS KTT GY T deviancia 6,78 7,17 7,52 2,60 ns Szignifikanciaszintek: *** = p < 0.001, ** = p < 0.01

32 Gombák Mohák A FAJÖSSZETÉTELEK ÉS CSOPORTOSÍTÓ VÁLTOZÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI Szempont F p Az erdő rendeltetése Erdőgazdasági táj 19,36 <0,001 11,65 <0,001 Korcsoport 6,56 <0,001 Erdőzóna 14,27 <0,001 Szempont F p INDIKÁTORFAJ-ELEMZÉS (ISA) Fajkészlet fele rezervátumokhoz kötődött (epifiton- és epixil fajok) Aggteleki-karszt fajgazdag Az epifitonok inkább tölgyesekben, míg a korhadéklakók inkább bükkösökben fordultak elő. HOLTFA VISZONYOK Az erdő rendeltetése Erdőgazdasági táj 6,82 <0,001 7,08 <0,001 Korcsoport 2,52 0,002 Erdőzóna 16,84 <0,001 8 gombafaj kötődött rezervátumokhoz 10 faj B-höz, 7 CS KTT-hez, 5 GY T-hez kötődött A tájakhoz és a korcsoportokhoz is kötődtek fajok

33 KÖVETKEZTETÉSEK Gazdasági erdőkben az Északi-középhegység holtfa viszonyai kedvezőbbek, mint általában Európa gazdasági erdeiben Okok: Gyakori természetes bolygatások Gazdálkodói szemlélet megváltozása Természetvédelmi szempontok érvényesülése HOLTFA VISZONYOK Rezervátumok holtfa viszonyai egyes esetekben elérik, máskor elmaradnak az európai referencia állományokétól Felhagyás után a holtfa a leggyorsabban regenerálódó szerkezeti elem Jelentős különbség van rezervátumok és gazdasági erdők között kb. háromszoros mennyiség és vastag arány, kevés tuskó

34 Gazdasági erdőkön belül a kor a legfontosabb tényező Mennyiség és vastag arány nő, álló arány csökken Bükkben a legtöbb, Mátrában, Börzsönyben a legkevesebb a holtfa Zóna: mennyiség hasonló, tölgyesben több álló holtfa, bükkösben magasabb korhadt arány Mohák esetében a rezervátumok fajgazdagságban és fajösszetételben egyaránt elkülönültek a gazdasági erdőktől, míg gombáknál ez kevésbé volt meghatározó HOLTFA VISZONYOK A mohák alapvetően a vastag fekvő holt faanyaghoz kötődtek, míg sok gombafaj meg tudott jelenni vékony fekvő faanyagokon is A gazdasági erdőkön belül mindkét közösség esetében elkülönült a tölgyesek és a bükkösök fajkészlete.

35 Köszönjük a figyelmet! KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Palotás Brigitta, Horváth Ferenc, Botta-Dukát Zoltán, Czúcz Bálint, Lellei László, Polgár László, Hollós Roland, Hahn István, Horváth Soma, Mesterházi Attila, Király Gergely, Deák József Áron, Juhász Magdolna, Ortmann-né Ajkai Adrienn, Dénes Andrea, Tóth István Zsolt, Szigetvári Csaba, Türke Ildikó, Lelkes András, Takács Gábor, Bauer Norbert, Molnár Csaba, Lendvai Gábor, Varga Anna, Demeter László, Sonnevend Imre, Barina Zoltán, Biró Csaba, Takács Gábor, Vidéki Róbert, Molnár Ábel, Bódis Judit, Erdős László, Wágner László, Teleki Balázs, Pándi Ildikó, Horváth Dénes, Lelleiné-Kovács Eszter, Jankó Annamária, HM GEOSZ, Földművelésügyi Minisztérium, Interspect Kft, FÖMI, USGS, Arcanum Kft., HM HIM Térképtár, Kiskun LTER, MTA ÖK légifotóarchivum, Kungeo Kft., MTM Növénytár, MTA TAKI, NÉBIH Csicsek Gábor, Molnár Csaba, Ortmann-né Ajkai Adrienne, Szabó Gábor, Zimmermann Zita, Lukács Márió, Szegleti Zsófia, Bölöni János, Horváth Gábor, Ittzés Dóra éa Jakab Nikoletta Kutszegi Gergely, Papp Viktor, Szűcs Péter, Németh Csaba, Guba Erika, József Júlia, Benedek Lajos, Merényi Zsolt Az erdőrezervátum programot a természetvédelmi tárca, a VM Környezetügyért Felelős Államtitkársága támogatja!