SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓKÖNYV

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓKÖNYV

2 SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLATOK A KÖZÉPSZINTÛ ÉRETTSÉGIN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM FELVÉTELI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT FELVÉTELI, ÉRETTSÉGI ÉS NYELVVIZSGA SZAKKIADVÁNYOK SZERKESZTÕSÉGE BUDAPEST, PF. 544, TEL.: 06/ info@fisz.hu SZERKESZTETTE: MAGYAR SZILÁRD LEKTORÁLTA: MÁRTON JÁNOS A FELADATSOROKAT ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: HERMANN VERONIKA JAGASICS GERGÕ MAGYAR SZILÁRD MEZEI PÉTER POROGI DORKA KIADJA A DFT-HUNGÁRIA KÖNYVKIADÓ 1053 BUDAPEST, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 5. A KÖNYV RÉSZLETEINEK UTÁNKÖZLÉSE KIZÁRÓLAG A KIADÓ ÍRÁSOS BELEEGYEZÉSÉVEL LEHETSÉGES TEL.: 06/ , KIADO@DFT.HU KIADÓVEZETÕ: VARGA MIKLÓS SZAKMAI VEZETÕ: KATONA RENÁTA ÜGYVEZETÕ: DR. CSIKESZ TAMÁS BORÍTÓ: TÓTH JUDIT TÖRDELTE: GYURKÓ NOÉMI KÉSZÜLT A DEBRECENI KAPITÁLIS NYOMDÁBAN A NYOMTATÁSÉRT FELEL: KAPUSI JÓZSEF 4002 DEBRECEN, BALMAZÚJVÁROSI ÚT. 14. TEL.: 06/ ISBN KIADÁS ÉVE: 2006 A KÉZIRAT LEZÁRÁSÁNAK IDÕPONTJA: JANUÁR

3 TARTALOMJEGYZÉK Szerkesztõi elõszó 5 Szövegértési feladatsor 1. 6 Szövegértési feladatsor 2. 8 Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás Megoldás

4

5 Könyvünk elé A 2005-ben élesben is bemutatkozott kétszintû érettségi alapján megismerhettük az új rendszer pozitív és negatív tulajdonságait, hogy mely szempontokból lett a Nagy Megmérettetés nehezebb vagy könnyebb. Nehezebb lett, hiszen egy rendkívül komplex elvárásrendszernek kell megfelelni, viszont kedvezõbb is abból a szempontból, hogy a vizsgázó maga választhatja ki, milyen mélységben szeretne foglalkozni egy adott területtel: emelt vagy középszinten. A magyar nyelv és irodalmi középszint egyik komoly pontszámokat érõ része a szövegértési feladatsor, mely a megoldó forráshasználati, szövegelemzési és logikai kompetenciáit méri. Jól meggondolva azonban a szövegértés mint képesség nemcsak az érettségi vizsgán fontos, hanem az élet minden területén, hiszen az olvasottak tartalmának gyors és pontos átlátása az intelligens és mûvelt ember fontos jellemzõje még vizuális forradalomba rohanó világunkban is. Mindezek szellemében kívánok sikeres és hasznos munkát mindenkinek, aki képességei pallérozásának vágyával kézbe veszi kiadványunkat! Magyar Szilárd szerkesztõ

6 1. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 1. FELADAT Összeállította: Hermann Veronika Papp Sándor: Környezet és jövõkép (részlet) Az új évezred küszöbén különösen nagy a csábítás arra, hogy a jövõt kutatva jóslatokba bocsátkozzunk: hogyan alakul az emberiség, s benne a kisebb közösségek, a nemzet, az ország sorsa. Azonban feltûnõ lehet, hogy míg korábban a jóslatok ideológiai alapállástól szinte függetlenül a biztos jövõt vázolták fel (determinisztikus kép), mára a jövõképek egyre több eleme csupán valószínûsíthetõ (sztochasztikus), sõt, egyre gyakoribb a kiszámíthatatlan tényezõkre történõ utalás (kaotikus folyamatok). A gondolkodók, akik korábban rendíthetetlenül hitték, hogy jóslataik helyesek, és megvalósításukhoz kikövezett út vezet, napjainkban inkább csak töprengõk, akik tétován vizsgálódnak a lehetséges alternatívák között. A kérdést különösképpen aktuálissá teszik a világban lezajló globalizációs folyamatok, amelyek kapcsán egyértelmûen megállapítható, hogy a politikai, közigazgatási területállamok fokozódó mértékben adják át a helyüket a gazdasági, kulturális és környezeti/ökológiai régióknak. Világosan felismerhetõ viszont az is, hogy bár a globalizációs tendenciák elkerülhetetlennek látszanak hacsak az euro-amerikai univerzalizmus nem ütközik más, öntudatosodó civilizációk/kultúrák törekvéseivel, ám számos tekintetben nem minõsülnek pozitívnak, másként fogalmazva lassan kitapinthatóvá válnak a globalizáció korlátai és határai is. Egy találó megállapítás szerint a Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja el. Korunkat, a 20. század végét bátran nevezhetjük a gazdaságba ágyazott társadalmak korának, hiszen napjaink emberének látómezejébõl szinte minden egyéb kiszorul, ami nem az anyagi célokkal függ össze. A jövõ szempontjából meghatározó oktatási rendszerek csaknem egyetlen valós feladata minden, látszólag jóval szélesebb feladatrendszer ellenére olyan ismeretek közlése, amelyek bizonyos javak elõállításával és a lehetséges szolgáltatások sokféleségével függenek össze. Meghökkentõ megállapítás lehet, de a gazdasági-technológiai rendszerek körül kialakult mítosz, amely szerint az omnipotens gazdaság az emberiség minden problémája megoldásának kulcsa, napjainkban szinte azt a kizárólagosságot élvezi, mint a 20. század korábbi szakaszában a faj- vagy osztálymítosz. A gazdaság több tekintetben szakralizálódott, egy-egy gazdasági akciót, pénzügyi manõvert, technológiai tökéletesítést, a tõzsdeindex rezdülését csaknem áhítatos hit és figyelem kíséri. Ha valamire ma azt mondják, hogy gazdaságtalan, az lesújtóbb vélemény, mint ha valakirõl azt állítják, hogy csúnya vagy erkölcstelen, ami egyértelmûen utal az etikai és esztétikai értékek másodlagos voltára. Jövõképben gondolkodva azt mondhatjuk, hogy az ideológiai alapozású jóslatok mindig szigorúan egyféle utat vázolnak fel a vagy-vagy kizárólagosságával, hiszen idegen tõlük az isis gondolkodásmód. A rendszerszemléletû, pragmatikus közelítés viszont alternatívákat vázol fel a ha-akkor kérdés/feltevés-válasz logika mentén. Az alternatívák egyike feltétlenül abból indul ki, hogy az éppen aktuális tendenciák folytatódnak, hiszen lineáris logikánk alapja az a hit, hogy a jövõ valamiképpen a múltra fog hasonlítani. A hazai távlatokra vonatkozó lehetséges jóslatok kapcsán elkerülhetetlen annak figyelembevétele, hogy az ország belátható idõn belül tagjává válik az európai intézményrendszernek. Nem elhanyagolható annak a szempontnak szem elõtt tartása, hogy ez a lépés a nemzetre nézve nem jelent egyidejû és automatikus csatlakozást. A taggá válás ily módon néhány alapelv betartását kikerülhetetlenül szükségessé teszi. A legfontosabbak: (a) a fenntarthatóság globális elve, tehát annak tudomásulvétele, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi rövid távú hasznot 6 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

7 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 1. FELADAT a jövõ költségeivel nem finanszírozhatjuk; (b) a nagyregionális (EU) és a nemzeti szempontok összhangba hozása, azaz a feltételezhetõ (várható) harmonizáció és gazdasági növekedés egyben a jólét környezeti elemeinek javulását is kell, hogy szolgálja; (c) a helyi és regionális szinteken zajló elemzések és döntések a szubszidiaritás elve alapján kiemelkedõ szerephez jutnak. Forrás: Természet Világa, május * * * 1. Mi a különbség a determinisztikus, sztochasztikus és kaotikus jövõkép között? 2. Milyen stílusjegyek jellemzik a szöveget? Ezek melyik stílusrétegre utalnak? 3. A Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja el. A szöveg alapján hogyan értelmezné ezt a mondatot? 4. Érveljen egy baráti vitában a globalizáció mellett vagy ellen! Álláspontját néhány mondatban fejtse ki! 8 pont 5. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! 6. Hogyan állítható szembe a vagy-vagy és az is-is gondolkodásmód a jövõkép szempontjából? Mi a lineáris logika? 7. Összegezze a szöveg tartalmát néhány mondatban! 8. Mennyire érvényesül a szerzõ saját álláspontja a szövegben? Miért? DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 7

8 2. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE Összeállította: Hermann Veronika 2. FELADAT Szekér Endre: Életre-halálra olvasni Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék (Márai Sándor) Márai Sándor otthon, Magyarországon, majd a kényszerû számûzetés éveiben külföldön, távol Kassától és Budától, a Mikó utca gesztenyefáitól anyanyelvébe fogódzva mindig csak olvasott. Neki kedvesebb volt talán az írásnál, az alkotásnál is az olvasás. Egész életét befonta, megalapozta, alakította, formálta az olvasás minden körülmények között. Õ írt és olvasott éjjel és nappal, békében és háborúban, egészségesen és betegen, fiatalon és öregen, mindig könyvek között élt, hajóládáiból a távoli San Diegóban is régi könyveit vette elõ, a megjelent új könyveket lapozgatta, korábbi olvasmányait ízlelgette, legtöbbször talán Arany János és Krúdy Gyula mûveit olvasgatta életének hosszú évtizedei alatt. A könyv, az olvasás neki többet jelentett mindennél, a kor emberpróbáló eseményeinél stb. Egyszer pl ben ezt írta naplójában: Éjjel Shakespeare szonettjeit olvasom. Mennyivel több ez, mint egy világháború! S e szonettek túl is éltek egynéhány világháborút. Az olvasásról többször vall pl. a Füveskönyvben, az Ég és földben vagy naplóiban. Erõvel kell olvasni, néha nagyobb erõvel olvasni, mint amilyen erõvel az írás készült, melyet olvasol. S aztán így folytatja: áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül kell olvasni. Meglepõ az, hogy Márai, az író, és Márai, az olvasó olykor megütközik, véleményét átformálja, ellentétbe állítja. Azt gondolná az ember, hogy Márai az író szûkszavúságára, mûvének szigorú megrostálására gondol (például késõbb naplói kiadásakor is). De õ az olvasó helyére ül le a fotelbe, az õ nézõpontját emeli ki: az író fecseghet; de te olvass szûkszavúan. Minden szót egymásután, elõre és hátra hallgatózva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sûrûbe vezetnek A könyv sûrûjébe érve figyelmezteti az író az olvasót, barátként szólítja meg õt, hogy vigyázzon, el ne tévedjen, az útjelzéseket figyelje. Hiszen a könyverdõben is eltévedhetünk, nem vesszük észre a titkos jeladásokat, útkanyarokat, útkeresztezõdéseket. S most talán az író is ott lapul az olvasásra tanító mester háta mögött: fitymálva sohasem szabad olvasni. Nem szabad lebecsülnünk az írást, nem lehet csak úgy mellékesen olvasni: hiszen egy isteni lakomára hívtak minket vendégül. Ez a könyv, ez az olvasás, és mi, olvasók ne csak a villa hegyével turkáljunk a finom falatokban, drága ételekben. Elegánsan, nagylelkûen kell olvasnunk. Értékelni kell a könyvet, talán elõször hunyjunk szemet a hibák felett, és a szép, az élményt adó fejezeteket vegyük észre elõször. S minden olvasás életrehalálra megy: mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Így kell kézbe vennünk minden könyvet, így kell válogatni, értékelni, megbecsülni, megérteni, baráti társként olvasni. Mert mindenkor nagy felelõsség ez, az olvasás emberi mivoltunk nagy ajándéka. Forrás: Tiszatáj, július * * * 8 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

9 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 2. FELADAT 1. Mi a cím és szöveg kapcsolata? Fejtse ki néhány mondatban, illik-e a cím a szöveghez! 2. Hogyan értelmezné a címben szereplõ életre-halálra olvasni kifejezést? 3. Mire utalnak a következõ, a szövegben szereplõ olvasási módok: áhítattal, szenvedéllyel, erõvel, kérlelhetetlenül? 4. Írja le néhány mondatban a legnagyobb olvasmányélményét, indokolja, hogy miért erre esett a választása! 5. Mi a szerepük a szövegben a Márai Sándortól vett idézeteknek, a rá való hivatkozásoknak? 6. Fejtse ki bõvebben véleményét arról, hogy a modernizálódó világ és a technikai vívmányok módosították-e az emberek könyvhöz, olvasáshoz való viszonyát, és ha igen, miben és mennyiben! 8 pont 7. Soroljon fel Márai Sándortól még legalább két mûvet a szövegben szereplõkön kívül! 1 pont 8. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 9

10 3. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE Összeállította: Jagasics Gergõ 3. FELADAT Nagy Gábor: A KÍNAI HADSEREG MODERNIZÁLÁSA A kétfejû sárkány Az elsõ orosz kínai hadgyakorlat egyszerre jelzi, hogy van élet az amerikai szövetségi rendszeren kívül is, és azt, hogy Peking próbálgatja lázas ütemben korszerûsített hadserege teljesítõképességét. A fókusz továbbra is Tajvan, ám a Pentagon már regionális katonai hatalmi törekvéseket is lát. Békemisszió 2005 szokásos nagyhatalmi eufemizmussal ezt a nevet viseli Oroszország és Kína elsõ, e héten véget érõ közös hadgyakorlata, amelynek deklarált célja a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelemre való felkészülés, ám a Vlagyivosztokban kezdõdött és a Sárga-tenger vidékén záruló katonai mûveletek mögött egészen mást sejt az egészet távolról figyelõ Egyesült Államok. Washingtonban sokan úgy vélik, ez egyrészt fejlett orosz fegyverek marketingbemutatója a potenciális kínai vevõnek erre utal a nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat is hordozni képes TU 95-ös és TU 22M-es bombázók részvétele, másrészt Peking részérõl annak demonstrálása, hogy a hidegháború megnyerése után szuperhatalomként egyedül maradt Egyesült Államok sem lesz mindig rivális nélkül, legalábbis a csendes-óceáni térségben. Ugyanerre figyelmeztetett a Pentagon múlt hónapban nyilvánosságra hozott jelentése a kínai katonai képességekrõl. A washingtoni kongresszus számára minden évben elkészülõ összesítés az idén négy hónapot csúszott, a bennfentesek szerint azért, mert a hadügyminisztérium héjái és a külügy galambjai között elhúzódtak az egyeztetések a nyelvezetrõl. Ami végül mégis az utóbbi évek legélesebbje lett, megállapítva, hogy a kínai hadsereg gyors ütemû korszerûsítése nyomán fölborulhat a katonai egyensúly a régióban. Hasonlóképp vélekedett a jelentés nyilvánosságra hozatala elõtt néhány héttel egy szingapúri regionális biztonsági értekezleten Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is, aki a rakétaeszközök, a légierõ és a haditengerészet kiemelt fejlesztését említette, és úgy vélte, a kínai fegyverkezés sokkal lendületesebb, mint ahogyan azt Peking elismeri. Rutinszerûen hárommal beszorozzák az amerikai stratégiai elemzõk azt az összeget, amit Kína katonai költségvetésként nyilvánosságra hoz, mondván, ez a pénz az idén 30 milliárd dollárnak megfelelõ jüan csak a hadsereg fenntartását fedezi, a fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket gyakran más költségvetési fejezetben rejtik el. Peking az utóbbi másfél évtizedben egy kivételével minden évben tíz százalék fölött növelte katonai kiadásait. Az elsõ Öböl-háború idején az irakiak gyors összeomlását figyelve ugyanis fölismerték, hogy a nagy néphadseregek fölött eljárt az idõ, a jövõ a harctéri elektronikáé és a katonai csúcstechnológiáé. A kínai hadsereg 2,3 millió fõvel még mindig a világ legnagyobb fegyveres ereje a létszámot ugyan 2005 végéig 200 ezerrel csökkentik, ám Peking saját erõbõl, illetve fõleg orosz és izraeli forrásokból évek óta minõségi fejlesztést végez. A hangsúlyváltást az is jelzi, hogy tavaly szeptemberben a Kínai Kommunista Párt katonai bizottságába elõször került be a légierõ, a haditengerészet, valamint a ballisztikus rakétaegység parancsnoka. Az új hangsúlyok mellé a régi vesszõparipa társul: elrettentéssel megakadályozni, hogy a Peking által renegát tartománynak tekintett Tajvan fölrúgja az 1949 óta tartó status quót, és kimondja formális függetlenségét. Kína az idén márciusban törvénybe foglalta a katonai fellépést erre az esetre (HVG, március 19.), és felkészültsége is nagyot változott azóta, hogy az es évek elején amerikai stratégák még azzal viccelõdtek: a kínai hadsereg legfeljebb akkor száll partra Tajvanon, ha katonái átússzák a szigetet a szárazföldtõl elválasztó 160 kilométeres szorost. 10 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

11 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 3. FELADAT Peking idõközben a partraszállást segítõ eszközökre tett szert csak 2002 és 2004 között 23, a katonák mellett nehézfegyverzetet, illetve harckocsikat szállító hajót épített és állított hadrendbe, és több száz rakétával rakta tele a Tajvannal szembeni partszakaszát. Légierejét és haditengerészetét is azt szem elõtt tartva fejleszti, hogy az alkalmas legyen egy ilyen hadmûvelet támogatására. Oroszországból a közelmúltban két Szovremennij osztályú torpedóromboló érkezett és további hatra van megrendelés, amelyek Sunburn rakétája képes akár atomtöltetet is célba juttatni, és a vízfelszín fölött a hangsebesség két és félszeresével száguldva a radarokat is el tudja kerülni. Orosz eredetûek a Kilo osztályú, dízelmeghajtású tengeralattjárók is, amelyekrõl kétszáz kilométer fölötti hatótávolságú rakéták indíthatók hadihajók elpusztítására. Ráadásul egyes hírszerzési jelentések szerint már zajlik az elsõ kínai repülõgép-hordozó hajó építése is, márpedig ez az a hadieszköz, amely az USA elsöprõ tengeri fölényét biztosítja. A kínai légierõ zöme ugyan NATO-mércével továbbra is elavultnak tekinthetõ, a modernizáció itt is zajlik. Peking az oroszoktól 250 Szu 27-es, illetve Szu 30-as vadászgépet vásárolt, és rövidesen csatasorba állhat a hazai fejlesztésû F 10-es, amely egy izraeli prototípus tervei alapján készült. Kína azzal is megbirkózott, hogy amerikai nyomásra Izrael öt éve visszalépett attól, hogy egymilliárd dollár fejében Phalcon légi radarrendszert szállítson, így saját erõbõl készítette el felderítõrendszerét, amelyet egy orosz gyártmányú IL 76-os szállító repülõgépre szerelt. Emellett négyet vásárolt a Beriev A50-esbõl is, amely a légi felderítést és katonai gépek irányítását végzõ amerikai AWACS-ok orosz megfelelõje. Mindez azonban még nem borítja föl a Tajvani-szorosban az erõviszonyokat, amelyeket Peking legutóbb 1996-ban tesztelt, amikor rakétakísérleteit a szigeten zajló elnökválasztásra idõzítette, és ezzel a Tajpej megvédéséért egy 1979-es törvényben George W. Bush amerikai elnök által is megismételt katonai felelõsséget vállaló USA flottafelvonulását provokálta ki. Ahhoz viszont figyelmeztetnek amerikai stratégák már bõven elegendõ, hogy egy esetleges invázió bekövetkeztekor addig késleltetni tudják az amerikaiakat, amíg el nem foglalják Tajvant. Washingtonban ekkor már folytatódik a gondolatmenet a sziget sokkal nagyobb erõket kívánó visszafoglalásáról kellene dönteni, és a háttérben ott vannak Kína 2007-ig várhatóan hadrendbe álló, mobil interkontinentális ballisztikus rakétái, amelyek egy esetleges amerikai csapás elõl elmenekíthetõek, és az USA területének nagy részét elérhetik nukleáris robbanófejeikkel. Néhány hete a kínai nemzetvédelmi egyetem dékánja azt találta mondani, hogy ha Tajvan védelmében az USA megtámadná Kínát, akkor nukleáris ellencsapással számolhat. Peking gyorsan a tábornok magánvéleményének minõsítette a megjegyzést, ám a fõtisztnek haja szála sem görbült, amibõl amerikai elemzõk azt olvasták ki, a nem túl jól csomagolt figyelmeztetés a kínai vezetés hallgatólagos jóváhagyásával született. Forrás: * * * DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 11

12 3. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 1. Mi a neve az orosz kínai hadgyakorlatnak? Mi a célja? Mit gondol róla az USA? 2. Írjon vázlatot arról, hogyan fejlesztette Kína az utóbbi idõben a hadseregét! Vázlata legalább ból álljon! 3. Mikor és hogyan fenyegette meg Kína utoljára Tajvant? Mi volt erre az USA válasza? 4. Mivel viccelõdnek az amerikai elemzõk? Miért van okuk mégis félni? 5. Igaz vagy hamis? A kínai hadseregbõl hamarosan leszerelnek százezer katonát. Kínáé a világ legnagyobb hadserege. A kínai légierõ mára a legfejlettebb a világon. A Pentagon jelentése az idén három hónapot csúszott. Kína rendelkezik nukleáris fegyverekkel. 6. Helyettesítse rokon értelmû kifejezésekkel az alábbi szavakat! Status quo: Eufemizmus: Deklarált: Rivális: Renegát: Invázió: 7. Adja meg a következõ földrajzi nevek -i képzõs alakját! Csendes-óceán: Tajvani-szoros: Amerikai Egyesült Államok: 8. Mit takarnak az alábbi metaforák? Héják: Galambok: Vesszõparipa: 9. A cikk ismeretében értelmezze a címet! 12 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

13 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 4. FELADAT 4. FELADAT Összeállította: Jagasics Gergõ Izsák Norbert: Az Isten-gén nyomában HINNI KELL Létezhet-e olyan gén, amely meghatározza, hívõ lesz-e felnõttkorában az ember? Egy amerikai egyetem friss ikerkutatásai ezt erõsíthetik meg, ám a szakma jó része még kételkedik az Isten-gén létében. A fiatal felnõttek istenhitét vagy éppen ateizmusát elsõsorban nem a neveltetésük, hanem a génjeik határozzák meg ekképpen summázható Laura Koenig amerikai pszichológus a Journal of Personality lélekgyógyász szaklap múlt havi számában publikált tanulmányának lényege. Koenig állítása szerint eredményei nem légbõl kapottak: 271 ikerpártól csupa 30- as éveit taposó férfitól megkérdezték, milyen gyakran járnak vallási összejövetelekre, imádkoznak, beszélgetnek istenes dolgokról, valamint azt is, mennyit foglalkoztak lelkiekkel a gyermekkorukban. Kiderült, hogy az egypetéjû ikrek nem csupán gyermek-, hanem felnõttkorukban is azonos mértékben voltak vallásosak, a kétpetéjû ikreknél viszont nagyjából 40 százalékkal kevesebb volt a felnõttkori azonosság. Koenigék szerint az egypetéjû ikrek hasonló vallásossága génkészletük azonosságára vezethetõ vissza, míg az egymástól genetikailag eltérõ kétpetéjû ikrek bár nyilván egyforma neveltetésben részesültek, amint kikerülnek az otthoni környezetbõl, géneltéréseik hatására már másként lesznek hívõk. Így jutottak arra a következtetésre, hogy nemcsak az ikreknél, hanem az egész társadalomban a gének határozhatják meg a saját lábra állt fiatalok istenhitét. Koenig publikációja annyira friss, hogy a szakma még nem tudott rá érdemben reagálni, annyi azonban szinte bizonyos, hogy az amerikai pszichológus bele sem vágott volna a maga kutatásába, ha nem vált ki nemzetközi érdeklõdést és némi botrányt Dean Hamernek, az USA Országos Rákkutató Intézete genetikai struktúrával foglalkozó részlegvezetõjének tavaly megjelent könyve, Az Isten-gén (The God Gene). A szerzõ, aki 1993-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megtalálni vélte a férfi homoszexualitásért felelõs DNS-szekvenciát (kísérleteit jóllehet a tudomány valóban genetikai kódoltságot sejt a homoszexualitás mögött szakembereknek nem sikerült ugyanolyan eredménnyel megismételniük), ezúttal is bombasztikus bejelentést tett: a VMAT2 nevû gén döntheti el, ateista vagy istenhívõ lesz-e az ember. Erre úgy bukkant rá, hogy 1998-ban folytatta Robert Cloninger amerikai pszichiáter kutatásait, aki úgy vélte, a lelki élmények iránt nyitott emberekben hasonló vonások jelennek meg, például képesek objektív bizonyítás nélkül is elfogadni dolgokat. Ezt vizsgálva Hamer rábukkant a 10-es kromoszómán lévõ VMAT2-re, amelynek csak kétféle változata létezik ami eltér, az pusztán a DNS-lánc egyetlen apró alkotóeleme, egy nukleotid. Akikben az egyik irányba billen ez a kapcsoló, azok általában kevésbé hiszékenyek, míg a másik VMAT2-változatot magukban hordozó emberek, úgy tûnt, hajlamosabbak a hitre. Keresztény egyházi vezetõk rögtön tiltakoztak, mondván, nem az agy elektromos impulzusai adnak lelki megvilágosodást, hanem a Szentlélek. Arra hivatkozva is többen elutasították Hamer állításait, hogy a protestáns többségû USA-ban különösen sok olyan intellektuális keresztény él, aki nem meditál, sõt kifejezett ellenérzésekkel viseltetik a természetfeletti élményekkel szemben, mégis hisz Istenben. De a génsebészettel foglalkozó szakemberek is szkeptikusak: Falus András genetika- és immunológiaprofesszor a HVG-nek elmondta: azért is tartja tudománytalannak Hamer felvetését, mert nagyon valószínûtlen, hogy lennének a DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 13

14 4. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE magatartásért vagy a világnézetért felelõs gének. Falus szerint már a magas vérnyomás vagy a hízásra való hajlam kialakulásához sem egy gén megléte szükséges, hanem több tucatnak az együttmûködése, egy-egy magatartásbeli vonást pedig az határoz meg, hogy az ember nagyjából 25 ezer génje közül legalább ezernyi gén hogyan befolyásolja sok milliárd lehetõség közül az aktuálisan mûködõ idegsejthálózatot. Azt persze õ sem tagadja, hogy a Hamer által nevesített gén egy elem lehet a természetfeletti iránti vonzalom mértékét is meghatározó idegrendszeri mûködésben, ám durva leegyszerûsítésnek tartja az Isten-génrõl való beszédet. Nemcsak a genetikusok, hanem a pszichiáterek is tamáskodnak. Tringer László pszichiáter professzor egyenesen szamárságnak tartja ilyen gén feltételezését. Méghozzá azért, mert amint azt a HVG-nek kifejtette az eddigi tudományos ismeretek szerint az értékválasztás nem befolyásolható genetikailag, hiszen az élet során akár többször is változhat, a szülõk, barátok vagy példaképek hatására. Ennek igazolására azt említi, hogy ha az istenhitet a gének komolyan befolyásolnák, akkor nem válhatnának hívõvé olyan, nem vallásos hátterû gyerekek, akiket a magasabb színvonalú oktatás reményében írattak be egyházi iskolába. Annyit azonban õ is elismer, hogy az intelligenciától is függhet a fogékonyság az Istenhez hasonló elvont fogalmak befogadására magát az intelligenciát viszont valóban befolyásolják a gének. A sok kritika hatására végül Hamer is kissé visszakozni kényszerült. Elismerte, félrevezetõ lehet könyvének címe, és úgy nyilatkozott: A vallás az emberek által tanult kulturális jelenség, viszont aminek inkább genetikai okai vannak, az a spiritualitásra való fogékonyság. Ezt a fogékonyságot már Hamer elõtt is kutatták, de az istenhitért felelõs biológiai tényezõket két évtizede még nem a génekben, hanem az agy egyes régióiban igyekeztek megtalálni (HVG, június 9.). E tekintetben a Hamer által is hivatkozott Michael Persinger kanadai neuropszichológus volt az úttörõ, aki agykutatásaival megteremtette az idõközben lassan önálló diszciplínává érõ neuroteológia alapjait. Kísérleteirõl 1987-ben Az istenhit neuropszichológiai alapjai címû mûvében számolt be. Ezek során enyhe mágnesességgel mesterségesen izgatta önkéntes alanyai jobb halántéklebenyét, így próbált vallásos élményt stimulálni az illetõkben. Ez részben sikerült is neki. A zsidó-keresztény hátterû emberek Isten, míg az ateista, netán ufóhívõ önkéntesek földönkívüliek jelenlétérõl számoltak be. (Persinger kísérleteinek hatására aztán néhány éve leleményes vállalkozók pár száz dollárért elektromágneses fejfedõket dobtak a piacra, isteni találkozókat ígérve az erre fogékonyaknak.) A Neuroscience Letters címû neurológiai szaklap néhány hónapja megjelent számában Pehr Granqvist svéd pszichológus viszont megkérdõjelezi Persinger eredményeit. Méghozzá azért, mert szerinte Persinger 1980-as évekbeli kísérletének résztvevõi módszertani hibák miatt tudat alatt igyekeztek megfelelni a természetfeletti élményekben reménykedõ kutatók elvárásainak. Granqvist nem ragadt le a kritikánál, hanem munkatársaival maga is aktív agymágnesezésbe kezdett. Azt tapasztalták, hogy sem az elektromágneses mezõ, sem annak hiánya nem okozott semmiféle vallásos élményt az embereknél. Viszont az is igaz, hogy azok a résztvevõk, akik a kísérlet után kitöltöttek egy, a természetfölötti élményeket firtató kérdõívet, a kérdések hatására rengeteg ilyen tapasztalatról számoltak be megint csak függetlenül attól, be volt-e kapcsolva a mágneses mezõ. Amibõl akár az is következhet, hogy az efféle kísérletek tudományosságának elfogadásához legalább annyi hit kell, mint ahhoz, hogy valaki ne kételkedjék a Mindenható létezésében. Forrás: * * * 14 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

15 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 4. FELADAT 1. Kik jártak az Isten-gén nyomában? 2. Értelmezze a címet! 3. Mit jelölnek a szövegben a következõ évszámok? 1987: 1993: 2005: 4. Hogyan találta meg Hamer az új gént? Mit szolgál ez a gén? 5. Milyen csoportok tiltakoztak, hogyan próbálták megcáfolni Hamert? 6. Igaz vagy hamis? Falus András szamárságnak tartja az isten-gén létezését. Az embernek körülbelül 25 ezer génje van. Laura Koenig csak egypetéjû ikreket kérdezett meg kísérlete során. Persinger, az amerikai neuropszichológus alapozta meg a neuroteológiát. Tringer szerint az intelligenciától függhet az Isten iránti fogékonyság. 7. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Diszciplína: Publikáció: Summázható: Szkeptikus: 8. Mit tudunk meg Persinger kísérletérõl? Kik és hogyan használták ki ezt? 9. Fejtse ki, mi Falus véleménye a génrõl! DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 15

16 5. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 5. FELADAT Összeállította: Jagasics Gergõ Izsák Norbert: Cromwell, a vitatott ALAPÍTÓ ATYA Több életrajz született róla, mint például Napóleonról, ennek ellenére mind a mai napig igencsak ellentmondóak az értékelések Cromwellrõl. Ezekrõl is megemlékezik a minap megjelent elsõ magyar Cromwell-monográfia. Háromszor kergette szét az angol parlamentet, mégis a londoni Országház tövében kapott szobrot Oliver Cromwell: immár évszázada karddal és bibliával a kezében õrködik ott. Egyesek kis, netán közepes Hitlert, mások szinte szentként tisztelt, csodálatra méltó államférfit látnak az elszegényedett nemesbõl Anglia korlátlan urává elõlépett katonazseniben. Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ, fundamentalista vallási fanatikus volt. Így vagy úgy, az 1599-ben született és ifjúkorában jelentéktelen méretû birtokát maroknyi béresével együtt izzadva mûvelõ Cromwellt semmi nem predesztinálta késõbbi fényes karrierjére. Még az sem, hogy 21 évesen oltár elé vezethette a kor egyik leggazdagabb londoni prém- és bõrkereskedõjének nála egy évvel idõsebb leányát. Ahhoz persze ez is elég volt, hogy kései kritikusai Machiavellit idézõ gátlástalansággal vádolják meg a majdani lord protectort (az ország fõvédnökét), akinek azt is a rovására írják, hogy az ifjú Cromwell rövid úton diliházba csukatta nagybátyját tudható meg Szántó György Tibor nemrégiben megjelent, elsõ magyar Cromwell-monográfiájából, hogy ekképpen idõ elõtt juthasson hozzá örökségéhez. Ha netán tényleg õrült volt a nagybátyja, latolgatják mások, az unokaöcs is örökölhetett néhány hibás gént a felmenõitõl. Újkori angol legendák szerint már a gyermek Cromwell is angyalokkal társalkodott, mi több, magával Istennel is közvetlenül értekezett. Jóllehet ezt sokan mítoszként tartják számon, tény, hogy Cromwell egész életén végigkövethetõ a neurózis és a depresszió, amit csak fokozott súlyos hipochondriája. Az viszont nem mítosz, hogy 1636 környékén hirtelen megtért addigi léha életébõl, és vakbuzgó protestáns lett. Ettõl kezdve nemcsak puritán életvitelével tûnt ki, hanem engesztelhetetlen katolikusgyûlöletével is. Magától értetõdött, hogy Cambridge parlamenti képviselõjeként Cromwell az akkoriban végletesen egymás ellen forduló két erõ, az egyre újabb adókat bevezetõ, a szólásszabadságot korlátozó I. (Stuart) Károly és a parlament csörtéjében a protestáns kisegyházaknak vallásszabadságot ígérõ parlament csapataiban találta magát. Nem kis részben azért, mert a király 1641-ben a katolikus spanyoloktól, mi több, a kor Angliájában Antikrisztusként elkönyvelt pápától kért segítséget a parlament ellenében. Ez persze csak még inkább feltüzelte a hamarosan egyre több, a mellvértjük okán vasbordájúaknak nevezett harcosnak parancsoló hadvezért. A katonatársai által angol Mózesnek tekintett Cromwell sajátos rekrutálási újítást bevezetve, az Antikrisztus elleni küzdelemre protestáns gyülekezetekben toborozta hittársait, akikkel aztán zsoltárokat énekelve rontott rá a királyi csapatok képében testet öltött ördögre. Az égiek mindvégig ki is álltak mellette: Cromwell egyetlen ütközetet sem vesztett. Ezt nyilván azzal is kiérdemelte a katolikusvérontással Krisztus visszatértét siettetni igyekvõ puritán ezredes, hogy olyan katonai zsebbibliát hozott forgalomba, amelyben a megalkuvás nélküli harcra felszólító ószövetségi idézetek domináltak. Jelenkori szövegírókat is megszégyenítõ marketingötlettel a könyvecske e szavakkal 16 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

17 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 5. FELADAT reklámozta magát a címlapján: kapóra jön ütközet elõtt, ütközet közben és ütközet után. A vérgõzös csaták sem csökkentették Cromwell ájtatosságát. Fontosabb döntések elõtt a kemény katona állítólag hosszú órákat töltött önmarcangoló imádkozással. Még akkor is hosszasan kutatta Isten akaratát az addigra Anglia elsõ számú vezetõjévé avanzsált Cromwell, amikor a bíróság 1649 januárjában halálra ítélte a parlamenti erõk fogságába esett I. Károlyt. Mire azonban égi választ kaphatott volna kérdésére, már megjött a hír: a bakó elvégezte dolgát, a király fej, az ország pedig legitim uralkodó nélkül maradt. És maradt az intõ példa is a késõbbi uralkodóknak, akiknek netán megfordult a fejében, hogy megnyirbálják a parlament jogkörét. Ezért tekinthetik sokan Cromwellt a modern parlamentarizmus megteremtõjének. De a hazának ezek után is szüksége volt a puritán katonatisztre. Hol a lázongó katolikus íreket, hol pedig az elhunyt király fia, a késõbbi II. Károly mellett kiálló presbiteriánus skótokat kellett megregulázni. Londonban eközben a parlamentpárti Cromwellnek egyre jobban meggyûlt a baja a képviselõházzal. A honatyákat többnyire az foglalkoztatta, hogyan tudnák elkerülni a macerásnak gondolt választási procedúrákat, és bebetonozni a hatalmukat. Afféle muszáj-herkulesként Cromwell az 1650-es években többször is szétkergette katonáival az utólagos értékelések szerint erre valóban rászolgáló képviselõket. Nem tûrhette például, hogy az július 4-én összeült parlamentben szép számmal helyet foglaló vallási fanatikusok legelébb is a papok fizetésemelésérõl kívántak rendelkezni, majd életbe léptették volna a mózesi törvényeket, hogy munkájuk koronájaként antik zsidó mintára megalakuljon az országot irányító hetventagú testület, a Szanhedrin. Ez még Cromwellnek is sok volt, jóllehet õ is feltétel nélkül hitt abban, hogy Angliában épül fel Isten szemmel látható országa, az új Sion, ezért még azzal is siettetni vélte Krisztus eljövetelét, hogy fittyet hányva az Államtanács ellenkezésére nagy csoport zsidót fogadott be. Csoda-e hát, hogy sokakban felmerült a kérdés, nem zsidó vér csörgedezik-e Cromwell ereiben, s nem a keresztyén Anglia romlására próbálja-e felhasználni újonnan megszerzett hatalmát. Mindeközben a hálás zsidóság legképzettebb elméiben az is megfogalmazódott, hogy az angol hadúr a megígért Messiás. Napjaink történészei jóval prózaibban értékelik a többnyire katonaszentként lefestett ezredest. Jobbára azt hangsúlyozzák: újra és újra visszadobta a parlamentnek a hatalmat, ám az, mintegy bumerángként, mindannyiszor ismét az õ kezébe került. Mégis, a jóindulatú diktátor, a parlament többszöri könyörgése ellenére, élete végéig következetesen visszautasította a királyi koronát, pedig az õt uralkodóként tisztelõ európai királyok is elfogadták volna az angol trónon. Forrás: * * * 1. A második és a harmadik bekezdés alapján írja le, mit tudhatunk meg Cromwellrõl! 2. Miért csukatta diliházba nagybátyját? Õ maga milyen betegségekben szenvedett? 3. Ki az angol Mózes, miért nevezik így, mi kötheti össze a bibliai Mózessel? 4. Pár mondatban írja le, milyen harc folyt a hatalomért! Kitõl kért segítséget Károly? 5. Kit idéz a muszáj-herkules kifejezés? 1 pont 6. Kik a vasbordájúak? Milyen új eljárást vezetett be Cromwell? DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 17

18 5. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 7. Értelmezze a zsebbiblián található mondatot: Kapóra jön ütközet elõtt, ütközet közben és ütközet után. 8. Igaz vagy hamis? I. (Stuart) Károlyt lefejezték. Az európai uralkodók nem fogadták volna el Cromwellt Anglia királyának. Cromwell 22 éves volt, amikor megházasodott. Az elsõ magyar Cromwell-monográfiát Szántó György János írta. Cromwellt sokan Messiásként tisztelték. 9. Fejtse ki, mit csinált Cromwell az 1650-es években! 10. Milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötõszó? Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ fundamentalista vallási fanatikus volt. A honatyákat többnyire az foglalkoztatta, hogyan tudnák elkerülni a macerásnak gondolt választási procedúrákat, és bebetonozni a hatalmukat. Ettõl kezdve nemcsak puritán életvitelével tûnt ki, hanem engesztelhetetlen katolikusgyûlöletével is. 11. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Fanatikus: Puritán: Megnyirbál: Mítosz: Hipochondria: 18 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK

19 EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE 6. FELADAT 6. FELADAT Összeállította: Jagasics Gergõ Nagy Gábor: Digitális lejátszók népszerûsége ZENE A FÜLNEK A hordozható digitális zenei lejátszók sikerterméke továbbra is az Apple amerikai számítógépgyártó ipodja, ám egyre inkább zárkóznak fel a szaporodó riválisok. Fõként a japán Sony, amelynek walkmanje negyedszázada forradalmasította az egyéni zenehallgatást. Rekordnyereséget ért el az elõzõ negyedévben az amerikai Apple számítógépgyártó cég, ám a bevétel megugrása korántsem a hagyományos komputerek iránti keresletnek, sokkal inkább egy cigarettásdoboznyi, hófehér mûanyag készülék, az ipod digitális zenei lejátszó sikerének köszönhetõ. A több ezer zeneszám felvételére, tárolására és lejátszására képes ipod különösen tavaly májusi megújulása óta (HVG, május 17.) valósággal kultikus tárgy lett nemcsak a számítástechnikához vonzódók, de az egyszerû zenerajongók körében is. Az Apple az utolsó negyedévben 860 ezer a októberi bemutató óta már több mint 3 millió ipodot adott el, és a digitális lejátszó alaposan megélénkítette az Apple számítógépek, így a Macintoshok iránti érdeklõdést is. A július közepén nyilvánosságra hozott adatok szerint az Apple negyedéves bevétele az elõzõ év azonos idõszakához képest 30 százalékkal, 2,01 milliárd dollárra emelkedett, az adózás utáni nyereség pedig elérte a 61 millió dollárt. A sikerszériának azonban valószínûleg még koránt sincs vége, az Apple ugyanis a múlt héten bemutatta az ipod újabb szûk három év alatt immár a negyedik generációját. A vezérlõfelület változtatásán túl az igazi újdonság az újratölthetõ akkumulátor megnövelt kapacitása, na és persze az alacsonyabb ár. A legnagyobb, akár 10 ezer zeneszámot is tárolni képes, 40 gigabájtos, valamint a kisebb, 20 gigabájtos modell 399, illetve 299 dolláros árával 100 dollárral olcsóbb a jelenlegi változatnál, õsszel pedig legfeljebb ennyiért jönnek a Hewlett-Packard (HP) neve alatt és kék színében forgalmazott készülékek. Sem a gyors megújulás, sem a tetemes árcsökkentés akárcsak a világ második legnagyobb személyiszámítógép-gyártójával, a HP-vel kötött szövetség nem véletlen, hiszen az ipod fenomenális sikere valósággal beindította a hordozható digitális lejátszók piacát. Így aztán az Apple riválisai a legnagyobb felvevõpiacnak számító USA-ban az iskolakezdés, valamint a karácsonyi szezon elõtt sorban új modellekkel jelentkeznek, amelyek majd némi késéssel Európába is megérkeznek. Az igazi verseny immár a hordozható számítógépekben is használt, kisméretû merevlemezeket alkalmazó készülékek terén zajlik, az elemzõk szerint ugyanis leszálló ágba kerültek az általában 256, illetve 512 megabájt kapacitású lejátszók, amelyek a csak drágán bõvíthetõ úgynevezett flashmemóriákat használják. E részpiacnak szintén az Apple támasztott versenyt, amikor idén januárban megjelent a 4 gigabájt kapacitású merevlemezes és az eddigi kizárólagos fehértõl eltérõ színekben is rendelhetõ ipod Minivel, amely ezer zeneszám, illetve 70 órányi muzsika tárolására képes. A siker itt sem maradt el, az Apple eleinte képtelen volt eleget gyártatni az ipodok memóriáját a japán Toshiba készíti, a navigációs szoftver alapjainak licenctulajdonosa pedig az amerikai PortalPlayer nevû cég, a 249 dollárba kerülõ ketyeréért az USA-ban várólistára kellett feliratkozni, Európában pedig a tervezettnél késõbb került sor a premierre. A merevlemezes lejátszók között egyes adatok szerint mintegy 60 százalékos részesedéssel DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) , info@dft.hu, 19

20 6. FELADAT EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE rendelkezõ ipodnak ha stílusában nem is, de árban jelenleg három nagy gyártó is versenytársat állít. Az amerikai RCA a Lyra családdal, a korábban elsõsorban Sound Blaster számítógépes hangkártyáiról ismert, szingapúri Creative Technology pedig Nomad, illetve Zen modelljeivel igyekszik kihasználni a konjunktúrát 40 gigabájtos modelljük egyaránt 250 dollárba kerül, míg a világ legnagyobb számítógépgyártója, az ugyancsak amerikai Dell a tavaly karácsonyi szezonra jött elõ kétféle kapacitású lejátszójával, amelyek sok újdonságot nem kínálnak ugyan, ellenben olcsóságukkal tüntetnek. A késhegyre menõ verseny azonban sokak szerint csak most kezdõdik, amikor a szórakoztatóelektronika óriásának számító ám a digitális lejátszók terén némiképp elszundikáló japán Sony megjelenik saját modelljeivel, a 20 gigabájtos Network Walkmannel (NW-HD1), valamint a kétszer ekkora kapacitású Vaio Pocket Playerrel, amelyek augusztus közepén tûnhetnek föl az Egyesült Államokban 400, illetve 500 dollár körüli áron, õsszel pedig Európában. Az egyéni zenehallgatást forradalmasító elsõ walkman premierjének 25. évfordulóján, július 1-jén bemutatott termékek piaci hódításának elõsegítésére a Sony amelyet csak fölpaprikáztak azok a lelkes kommentárok, amelyek az ipodot a 21. század walkmanjének minõsítették valószínûleg azt is kihasználja majd, hogy lemezcége és a BMG Music fúzióját a múlt héten jóváhagyta az Európai Unió. Minden sikerjelentés ellenére a digitális zenei lejátszók terjedését némiképp fékezheti, hogy nincs köztük kompatibilitás. Az ipod az Apple saját tömörítési módja, az AAC mellett képes ugyan a legelterjedtebb formátum, az MP3 lejátszására is, a cég itunes online zeneboltjából amely a legális internetes zenei piac forgalmának 70 százalékát hozza, és július elején töltötték le róla a százmilliomodik dalt viszont csak ipodokra és AAC-formátumban lehet zeneszámokat vásárolni. A japán cég két készüléke kizárólag az általuk használt ATRACformátumot ismeri majd, és a Sony online zeneboltjával, a Sony Connecttel képes együttmûködni, amelyrõl azonban más lejátszóval nem tölthetõk le zeneszámok. Végül pedig sem az ipodok, sem pedig a Sony-gépek nem képesek a Microsoft kifejlesztette és számos más digitális lejátszó által használt Windows Media Audio olvasására. Forrás: * * * 1. A második bekezdés alapján fejtse ki, mi is az az ipod! 2. Melyik cég vezette be az ipodot, milyen sikereket ért el vele? Mely cégek jelentenek versenytársat neki? 3. Hogyan segítette az ipod megjelenése az Apple céget? 4. Mi a célja a cikkben elõforduló korábbi dátumnak? 2 pont 5. Mi a Sony válasza az ipodra? sorban írjon reklámot a legújabb Apple ipodnak! 7. Milyen zenei formátumokat említ a cikk? 20 EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK