Iszkémia/reperfúzió okozta kamrai aritmiák és megelőzési lehetőségeik
|
|
- Róbert Somogyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szívelektrofiziológia kurzus 2008 Iszkémia/reperfúzió okozta kamrai aritmiák és megelőzési lehetőségeik Papp Rita PhD hallgató Hemodinamikai labor
2 A miokardiális iszkémia fogalma "Ischo" = "visszatartás" "haima" = "vér "A szívizom elégtelen vérellátása" (Opie) "Az artériás keringés hiánya" (Jennings) "Ellátás-igény egyensúly felborulása" (Schelbert) Alapkoncepció: A miokardium vérigénye és vérellátása közötti egyensúly felborul Oka: a koszorúér arteriák betegsége (CAD = Coronary Artery Disease) (az erek intimájában és mediájában fellépő degeneratív elváltozások, endothel károsodás, atheromás plakk képződés)
3 Iszkémia következményei a szívben Koszorúér szűkület, okklúzió Fizikális/emocionális stressz vér ellátás /vér igény csökkent perfúzió metabolikus változások csökkent szívfunkció Elektrofiziológiai változások, aritmiák
4 Az iszkémia súlyosságát befolyásolja: fizikális, emocionális stressz (vérigényt növeli) vérellátás-csökkenés mértéke, ez függ: a szűkület helyétől a szűkület mértékétől kollaterális keringéstől okklúzió rossz kollaterális keringés szte n proximális ózis :Iszkémiás terület disztális jó kollaterális keringés vérhiány időtartamától (<5 okklúzió reverzibilis, <15-20 reverzibilis de idő kell hozzá, >20-30 már irreverzibilis)
5 Enyhe iszkémia Normál vérellátottság extracell. glükóz extracell. zsírsav zsírsav glükóz extracell. zsírsav ATP piruvát tejsav O2 glükóz ATP piruvát citrát kör ox. foszf. ox. foszf. NAD+ ADP+Pi NADH CP F1F0 - zsírsav glikogén citrát kör NADH O2 extracell. glükóz glikogén ATP tejsav NAD+ CP F1F0 O2 O2 - ADP+Pi ATP
6 Súlyos iszkémia Normál vérellátottság extracell. glükóz extracell. zsírsav zsírsav glükóz extracell. zsírsav ATP piruvát tejsav O2 glükóz piruvát ox. foszf. ox. foszf. NAD+ ADP+Pi NADH CP ATP - ATP citrát kör F1F0 - zsírsav glikogén citrát kör NADH O2 extracell. glükóz glikogén tejsav NAD+ CP F1F0 O2 O2 - ADP+Pi ATP
7 Aritmiák már néhány perc iszkémia után megjelenhetnek Extraszisztolék száma Kutya iszkémia/reperfúzió modell Bal koronária anterior descendens (LAD) ágán okklúzió LCX: bal koronária circumflex ága LCX LAD a 5 1b Iszkémia idő (perc)
8 Az 1a aritmiák celluláris háttere: az ionegyensúly gyors felborulása H+, Na+i, Ca2+i, K+ vesztés Tejsav, H+, Na+, ADP, Pi: vízbeáramlás, ödéma H 2O H + NHE ph (5,5-6!!) 3 Na IKATP NCX Na+ Tejsav H+ sejtmag K+ + Ca2+ ATP IK1 K+ ADP, Pi SER Cl-
9 Hatás a szívfunkcióra és az ST-szakaszra Szívfunkció: Sok Ca2+i: diasztolés relaxáció, végdiasztolés nyomás, preload Kevés ATP: kontrakciós erő gyengül, hibernáció, reverzibilis (reperfúzióban azonnal helyreáll) ST szakasz: okklúzió áram Sérült területen K+ kiáramlás az extracell. térbe: pozitívabb lesz áram folyik ide az egészséges részről EKG-n látható, ST-eleváció Perceken belül megjelenik, az iszkémia súlyosságával arányos
10 Elektrofiziológiai következmények depolarizáció, nyugalmi membránpotenciál Na+ csatorna inaktiváció, lassú AP felfutás, AP hossza és amplitúdója is lassú, bizonytalan ingerületvezetés, vezetési blokkok po2, K+, ph gradiensek Legsúlyosabb elváltozások az iszkémia középpontjában és többnyire az endokardiumban lassú ingerületvezetés, blokkok Iszkémiás-normál terület határa: heterogén aritmiáknak ez is kedvez AP
11 Kamrai aritmiatípusok vérnyomás balkamrai (LV) nyomás LV kontraktilitás (+/-dp/dt) aktiváció inhomogenitása epikardiális EKG 1-2 koronária flow végtagi EKG Extraszisztolé (ES)
12 Kamrai tachykardia (VT) Kamrafibrilláció (VF) vérnyomás balkamrai (LV) nyomás 4 vagy több ES LV kontraktilitás (+/-dp/dt) aktiváció inhomogenitása epikardiális EKG 1-2 koronária flow végtagi EKG
13 VT és VF 1 Unipoláris EKG elvezetések iszkémiás kutyaszív epikardiális felszínéről in vivo VF: kaotikus aktiváció Szinuszritmus VT 2 4 Ref. VF 3
14 Az 1a aritmiák kialakulási mechanizmusa Reentry Oka: vezetési blokk, inhomogén refrakteritás aktivációs hullám visszafordul Reentry 2D-ben: (Aktivációs térkép izolált egérszív epikardiumáról) Normál ütés Reentry reentry kör hasadása: fibrilláció
15 Az 1a aritmiákat rövid aritmiamentes periódus, majd újabb aritmiafázis követi 40 ES a 5 1b Iszkémia 3-8. perc Iszkémia perc Kevésbé súlyos aritmiák Súlyos aritmiák, nagy mortalitás, emberben is! Emberben kevéssé ismert 60 Idő (perc)
16 Az 1b fázisú aritmiák jóval súlyosabbak, mint az 1a fázis Modell: altatott kutya, ES VT VF LAD okklúzió a 5 1b Okklúzió időtartama (min) 20 25
17 Az 1b aritmiák okai és mechanizmusa ATP elfogy, ATP-ázok leállnak, katekolaminfelszabadulás: Ca2+i K+ Na+-K+ pumpa 3 Na+ NCX Na+ Késői utódepolarizáció (DAD), ha eléri a küszöböt (TP), fokális aritmiákat okoz Membrán Ca2+ ATPáz NA, A β-ar Réskapcsolatok bezáródása Ca2+ ATP Ø sejtmag SERCA SER ph
18 A réskapcsolat (gap junction) = elektromos szinapszis Közvetlen elektromos kapcsolat ingerületvezetés Anyagok kicserélődése a sejtek között (< 1kDa) 6 db connexin fehérje: félcsatorna, 2 félcsatorna: réskapcsolat (gap junction) Molekulatömeg alapján 3 connexin izoforma a szívben: Cx40, 43, 45; kamrában a Cx43 a leggyakoribb Szabályzás: Ca2+i, ATP, ph, foszforiláció
19 Iszkémia okozta réskapcsolat-zárás (elektromos szétkapcsolódás, uncoupling) Ca2+i meredek emelkedése és a réskapcsolatok zárása egybeesik Réskapcsolat-záródás mérése: Ca2+ Küszöbalatti áram a szövetre feszültség visszamérése Elektromos impedancia (váltóáramú áramkör ellenállása) U/I: szöveti ellenállás uncoupling Modell: nyúl szemölcsizom Fáziskésés: membránok okozzák, réskapcsolatzárással arányos
20 Uncoupling egybeesése az 1b fázisú aritmiákkal in vivo kutya szívben Hogyan vezet aritmiához a réskapcsolat-záródás? ES száma/perc Ingerületvezetést lassítja, inhomogénné teszi Szöveti ellenállás Vezetési blokk keletkezhet (Ohm*cm) Zárt GJ Reentry Nyitott GJ Fáziskésés ( ) Nyitott GJ Zárt GJ Idő (perc)
21 A szövet további sorsa: További iszkémia, szubakut fázis (órák-napok) kevés aritmia, ezek nem életveszélyesek, viszont: egyre súlyosabb károsodások (3-4 órán belül nagymértékű sejtpusztulás, apoptózis-nekrózis) Reperfúzió, ha 2-3 órán belül történik: a még menthető sejtek egy része túlél
22 Funkcióváltozások: akut/szubakut fázis (iszkémia 30 - órák, napok) Szabadgyökök, foszfolipáz membránkárosodás Membrán pórusain át ion, fehérjevesztés Enzimvesztés: laktát dehidrogenáz, kreatin kináz, szintjük a vérből mérhető, infarktus markerek +annak súlyosságát jelzik Kontraktilis rendszer bontása elkezdődik Sejthalállal végződik, fibrózis a nekrotikus területen infarktusos heg Enzimvesztés: LDH, CK Lyukak a membránon: az ionegyensúly teljes felborulása!! foszfolipáz Ca2+ proteázok Ca2+ O2-, H2O2, OH., OONO- sejtmag Kontraktilis rendszer proteolízise
23 Reperfúzió: az anyagcsere gyors helyreállása (?) EKG, ph gyorsan helyreáll (2-3 perc) Ca2+, Na+ szint továbbra is magas Robbanásszerű szabadgyök felszabadulás (reperfúzió 4-7 tetőzik) Károsodott endotél: permeábilis, + reaktív hiperémia is elmaradhat, no-reflow veszélye. Xantin oxidáz Hirtelen nyíló réskapcsolatok: halálszignált is továbbítják a szomszéd sejtbe Neutrofil granulociták: szabadgyökforrások! 3 Na+ O2-, H2O2, OH., OONOsejtmag Ca2+ Ca2+ Ca2+ NCX Sejthalált indukáló szignálok átjutása
24 Reperfúziós aritmiák Altatott kutya, 25 perc LAD okklúzió, hirtelen reperfúzió Súlyos aritmiák, nagy mortalitás Emberben, lassabb reperfúzió esetén kevésbé súlyos ES VT VF Reperfúzió
25 Iszkémia/reperfúzió együttes következményei Sejtpusztulás, infarktusos heg (fibrózis) anatómiai reentry Stunning: ( hibernációval!) ideiglenes, reverzibilis kontraktilitás-csökkenés a reperfundált szövetben, inotrópokra válaszol, csökkent Ca2+ érzékenység? Szívelégtelenség, pitvarfibrilláció Okklúziótól disztálisan szimp. idegek elhalnak β-ar upreguláció heterogén, extrém katekolamin-érzékeny terület, további aritmiák forrása lehet Anatómiai (fix) reentry Inf. heg
26 I/R károsodás megelőzési lehetőségei 1. Gyógyszeres megelőzés: szívfunkció javítása, koleszterolszint csökkentése, reperfúzióban antioxidánsok, Ca2+ antagonisták adása 2. A szív saját adaptációs mechanizmusainak kihasználása prekondicionálás posztkondicionálás
27 A prekondicionálás fogalma Ami nem öl meg, erősebbé tesz (Nietzsche) Rövid, szubletális iszkémia/reperfúziós periódusok védetté (prekodicionálttá) teszik a szívet az ismételten fellépő, de immáron hosszabb iszkémia/reperfúziós inzultus káros következményeivel szemben A jelenség 1986 óta ismert (Murry et al.). Klasszikus (iszkémiás) prekondicionálás protokoll: I R I R 5 min 20 min 5 min 20 min Prekondicionálás Teszt iszkémia 25 min Reperfúzió
28 Antiaritmiás hatás in vivo kutyában Kontroll ES VT VF Prekondicionált ES 5 10 VT 15 VF Túlélés! Okklúzió időtartama (min) REPERFÚZIÓ
29 A prekondicionálás: védelem Iszkémia/reperfúzió okozta aritmiákkal szemben I/R okozta sejtpusztulással szemben (késlelteti) Iszkémia okozta szívfunkcióromlás, ST eleváció, I/R okozta stunning ellen A védőhatás időtartama: korai fázis: PC inger után 1-2 óráig érvényes (szignalizációs események) késői fázis: PC inger után óráig ismét van védő hatás (génszintű változások)
30 A prekondicionálás mechanizmusa Prekondicionáló inger: klasszikus PC-ben iszkémia, de lehet szívingerlés, hő/hideg, fizikai aktivitás O2 igény/o2 ellátás arány eltolása szükséges. I R I R 5 min 20 min 5 min 20 min Teszt iszkémia Reperfúzió 25 min Effektor: Trigger : Mediátor: NHE, NCX, L-típ. Ca2+ csat. adenozin másodlagos hírvivők (Ca2+) szarkolemmális KATP csat. bradikinin endogén opiátok NO szabadgyökök PKC, ERK, MAPK, Akt kinázok mit. KATP csatorna réskapcsolatok, mitokondrium O2 felhasználás ATP vesztés, savasodás Ca2+, Na+ túltelítődés Jobb ingerületvezetés
31 A prekondicionálás csökkenti a réskapcsolatok záródását teszt iszkémiában ES száma/perc Kontroll PC Szöveti ellenállás Zárt GJ Nyitott GJ Fáziskésés Nyitott GJ Zárt GJ Idő (perc)
32 A prekondicionálás klinikai vonatkozásai Jelen: megléte emberben is igazolt PTCA koronáriatágítás infarktus után szívműtét: szív megállítása előtt több rövid aortalefogás életmód: fizikai aktivitás prekondicionál Jövő: farmakológiai prekondicionálás a szívinfarktus által veszélyezetett embereknél, leutánozva a klasszikus prekondicionálás szignalizációját mechanizmus teljes, pontos ismeretét igényli
33 Posztkondicionálás Lassabb, fokozatosabb reperfúzió csökkenti a reperfúziós aritmiákat és stunning mértékét, gyorsítja a szívfunkció helyreállását, ill. csökkenti a reperfúzió okozta sejtpusztulást (de nem befolyásolja az iszkémia következményeit). Posztkondicionálás protokoll: Iszkémia I-R Reperfúzió régi-új felfedezés, prekondicionáláshoz hasonló háttérmechanizmusok, pl. adenozin Klinikai alkalmazás: könnyebb, kézenfekvőbb mint a prekondicionálásé PTCA akut infarktus utáni trombolízis
34 K ö s z ö n ö m a f i g y e l m e t!
A SZÍV VÉRELLÁTÁSI ZAVARAIT (ISZKÉMIA) KÖVETİ ELEKTROFIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK
A SZÍV VÉRELLÁTÁSI ZAVARAIT (ISZKÉMIA) KÖVETİ ELEKTROFIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A myocardiális ischaemia definiciója és patofiziológiai jellemzıi "A szívizom elégtelen vérellátása" (Opie) "Az arteriás keringés
RészletesebbenGönczi Márton. PhD Tézis. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar. Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola
A réskapcsolatok szerepének vizsgálata a nitrogén-monoxid antiaritmiás hatásában és a gyors szívingerléssel kiváltott prekondicionálás késői antiaritmiás hatásában Gönczi Márton PhD Tézis Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenAz akut simvastatin kezelés hatása az iszkémia/reperfúzió okozta kamrai aritmiákra altatott kutya modellben
1 Az akut simvastatin kezelés hatása az iszkémia/reperfúzió okozta kamrai aritmiákra altatott kutya modellben Kisvári Gábor PhD Tézis Témavezető: Prof. Dr. Végh Ágnes Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenA peroxinitrit szerepe a késői prekondícionálással és posztkondícionálással kiváltott kardioprotekcióban. Pályázati téma összefoglalása
A peroxinitrit szerepe a késői prekondícionálással és posztkondícionálással kiváltott kardioprotekcióban Pályázati téma összefoglalása Kedvesné dr. Kupai Krisztina Szegedi Tudományegyetem 2011 Bevezető
RészletesebbenA peroxinitrit és a capsaicin-szenzitív érző idegek szerepe a szívizom stressz adaptációjában
A peroxinitrit és a capsaicin-szenzitív érző idegek szerepe a szívizom stressz adaptációjában Dr. Bencsik Péter Ph.D. tézis összefoglaló Kardiovaszkuláris Kutatócsoport Biokémiai Intézet Általános Orvostudományi
RészletesebbenECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele
ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. AZ INFARCTUS SZÖVŐDMÉNYEI STRESSZ ECHOCARDIOGRAPHIA DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR KLINIKAI FIZIOLÓGIAI TANSZÉK TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 Az ischaemiás
RészletesebbenA RÉSKAPCSOLATOK SZEREPE AZ AKUT ISZKÉMIA OKOZTA ARITMIÁKBAN ÉS AZ ISZKÉMIÁS PREKONDICIONÁLÁS ANTIARITMIÁS HATÁSÁBAN. Doktori értekezés tézisei
A RÉSKAPCSOLATOK SZEREPE AZ AKUT ISZKÉMIA OKOZTA ARITMIÁKBAN ÉS AZ ISZKÉMIÁS PREKONDICIONÁLÁS ANTIARITMIÁS HATÁSÁBAN Doktori értekezés tézisei Papp Rita Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenSZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Igazgató: Dr. Varró András egyetemi tanár
SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Igazgató: Dr. Varró András egyetemi tanár TDK felelős: Dr. Pataricza János egyetemi docens tel.: (62) 545-674 fax: (62) 545-680 E-mail: Pataricza@phcol.szote.u
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA szív és vázizom megbetegedések laboratóriumi diagnózisa. Dr. Miseta Attila Laboratórimi Medicina Inézet, 4624 Pécs, Ifjúság u. 13.
A szív és vázizom megbetegedések laboratóriumi diagnózisa Dr. Miseta Attila Laboratórimi Medicina Inézet, 4624 Pécs, Ifjúság u. 13. Bevezetés Tárgykörök: szív infarktus, szív elégtelenség, kockázati tényezők
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei. Juhász László. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
ÚJABB BIZONYÍTÉKOK A NITROGÉN-MONOXIDNAK AZ ISZKÉMIÁS PREKONDICIONÁLÁS ANTIARRHYTHMIÁS HATÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRE: A PEROXYNITRIT ÉS A NOS-ENZIMFÜGGŐ NO KÉPZŐDÉS Doktori értekezés tézisei Juhász László
RészletesebbenA miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások
Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenBevezetés az EKG analízisbe IV. Myocardiális ischemia, sérülés és nekrózis. Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet
Bevezetés az EKG analízisbe IV. Myocardiális ischemia, sérülés és nekrózis Prof. Szabó Gyula SZTE ÁOK Kórélettani Intézet Jobb kamra Bal kamra Középső Jobb pitvar Aorta Apikális Bazális 2 Bazális Inferobazális
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenA SZÍVIZOM ENDOGÉN ADAPTÁCIÓJA, SZIGNÁL MECHANIZMUSOK, TERÁPIÁS MEGFONTOLÁSOK: KÍSÉRLETES ÉS KLINIKAI VIZSGÁLATOK
1 A SZÍVIZOM ENDOGÉN ADAPTÁCIÓJA, SZIGNÁL MECHANIZMUSOK, TERÁPIÁS MEGFONTOLÁSOK: KÍSÉRLETES ÉS KLINIKAI VIZSGÁLATOK A szívizom iszkémiás prekondicionálásával kiváltható endogén védelem a ma ismert egyik
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenAZ UROCORTIN SEJTPROTEKTÍV HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZÍVIZOMZAT ENDOGÉN ADAPTÁCIÓS MECHANIZMUSAIBAN. Dr. Cserepes Barbara
AZ UROCORTIN SEJTPROTEKTÍV HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZÍVIZOMZAT ENDOGÉN ADAPTÁCIÓS MECHANIZMUSAIBAN Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Dr. Cserepes Barbara Klinikai doktori iskola vezető: Prof. Dr. Nagy
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenA nitrogén monoxid és a szabadgyökök szerepe a prekondícionálás korai és késői antiarrhythmiás hatásának kialakításában
A nitrogén monoxid és a szabadgyökök szerepe a prekondícionálás korai és késői antiarrhythmiás hatásának kialakításában Hajnal Ágnes Tézis füzet Témavezető: Dr. Végh Ágnes Farmakológiai és Farmakoterápiás
RészletesebbenA szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenA szelektív NCX gátlás kardioprotektív hatásának vizsgálata szívizomsejteken
A szelektív NCX gátlás kardioprotektív hatásának vizsgálata szívizomsejteken PhD Tézis Kormos Anita, MSc Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Szeged
RészletesebbenSzívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül
Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenFizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében
KÓSA LILI 1 Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében 1. BEVEZETÉS Számos ember végez rendszeres fizikai aktivitást annak érdekében, hogy megőrizze a
RészletesebbenA szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák
A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák Dr. Jost Norbert SZTE, ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Az ingerület vezetése a szívben Conduction velocity in m/s Time to
RészletesebbenAlternatív kardioprotektív eljárások és azok hatásai a miokardiális peroxinitritre, RISK és SAFE jelátviteli utakra
Alternatív kardioprotektív eljárások és azok hatásai a miokardiális peroxinitritre, RISK és SAFE jelátviteli utakra PhD értekezés összefoglalója Dr. Pipicz Márton Témavezetők: Dr. Csont Tamás, PhD és Dr.
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenSZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS
SZÍVRITMUSZAVAROK - 2014.03.05. SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 1 SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 2 SUPRA A SZÍV ELEKTROMOS AKTIVÍTÁSÁNAK ÉLETTANA SUPRA 60-80 ütés /perc SZINUSZRITMUS 1. SUPRA
RészletesebbenELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK
ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd
RészletesebbenMűködésük átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól független, gyors működésűek (automácia
Szív- és érrendszeri Szívbetegségek Szív feladata, munkája A szív egy életen át, pihenés nélkül működő szabályozott ritmussal rendelkező kettős izompumpa. Jobb oldalán a vért oxigén frissítés céljából
RészletesebbenAz intracelluláris kalcium túltelítődés kivédése az NCX gátlásával
Az intracelluláris kalcium túltelítődés kivédése az NCX gátlásával PhD Értekezés Szepesi Judit, Msc Farmakológiai és Farmakoterápiaiai Intézet, Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Szeged
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenA gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége
A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége Varró András SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform
RészletesebbenVazoaktív szerek alkalmazása és indikációs területeik az intenzív terápiában. Koszta György DEOEC, AITT 2013
Vazoaktív szerek alkalmazása és indikációs területeik az intenzív terápiában Koszta György DEOEC, AITT 2013 Cél A megfelelő szöveti perfusio helyreállítása Nem specifikus terápia Preload optimalizálása
RészletesebbenSAV BÁZIS EGYENSÚLY 1
SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1 ph- a H ion koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa ph= - Log 10 [ H + ] Normál értéke: 7,35-7,45 (H + 35-45 nmol/l) Az élettel kompatibilis: 20-160 nmol/l (ph 6,8-7,7) 2 3 A
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenKRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Horváth Sándor
KRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK Dr. Horváth Sándor Pest megyei Flór Ferenc kórház Neurológiai Osztály Szinonimák vascularis encephalopathia cerebrovascularis insufficientia
RészletesebbenAz ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
RészletesebbenAz iszkémiás szívizomkárosodás felépülésének el segítése farmakológiai beavatkozásokkal
EGYETEMI, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az iszkémiás szívizomkárosodás felépülésének el segítése farmakológiai beavatkozásokkal Írta: Juhász Béla Témavezet k: Dr. Tósaki Árpád, Dr. Vecsernyés Miklós
RészletesebbenA szívritmus zavarok (aritmiák) általános
A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai Dr. Jost Norbert Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Szegedi Tudományegyetem When the pulse strikes out in long beats and smoothly for a long
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenKardiovaszkuláris Rendszer Farmakológiájának újdonságai
Kardiovaszkuláris Rendszer Farmakológiájának újdonságai 2011 március 10 Kutatás napjainkban Molekuláris szint új stratégiák kidolgozása megelőzésre és kezelésre Kulcsfontosságú gének azonosítása Molekulák
RészletesebbenAktív életerő HU/KAR/0218/0001
Aktív életerő HU/KAR/0218/0001 A bizonyítottan javítja az idősödő kutyák életminőségét: élénkebbé teszi az állatokat és ezáltal aktívabb életmódot tesz lehetővé számukra. Az oxigenizáció mellett a szív-
RészletesebbenAnesztézia és prekondicionálás
Anesztézia és prekondicionálás Bátai István PTE ÁOK AITI 2008 Kezdetek Drosophila nyál mirigy sejt hőhatás "puffs" Ritossa F. A New puffing pattern induced and temperature shock and DNP in Drosophila.
RészletesebbenSzívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)
Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként
RészletesebbenIschaemias szívbetegség kezelése PCI-vel
Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /
RészletesebbenVérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. Állati Struktúra és Funkció II. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenVérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
RészletesebbenSzívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.
Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2
RészletesebbenHeveny szívelégtelenség
Heveny szívelégtelenség Heveny szívelégtelenség CS Heveny keringési elégtelenség Az O 2 kínálat és az O 2 igény elhúzódó aránytalansága Rudas László, 2012 október 2 Szeged Heveny szívelégtelenségen a kóros
RészletesebbenPhD értekezés magyar nyelvű összefoglalója Dr. Patocskai Bence
Cilostazol, milrinon, izoproterenol és ajmalin korai repolarizációs szindróma elektrokardiográfiai és aritmiás manifesztiációjára gyakorolt hatásainak celluláris mechanizmusai, valamint mexiletin optikai
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
Részletesebbenrepolarizációs tartalék
A projekt négy munkaévében, a kutatási tervben kitűzött céloknak megfelelően, az antiaritmiás és proaritmiás hatás mechanizmusában szereplő tényezők vizsgálatára került sor, amely az alábbi fontosabb új
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
RészletesebbenSzív- és érrendszeri betegségek (Kardiovaszkuláris betegségek)
Szív- és érrendszeri betegségek (Kardiovaszkuláris betegségek) 1. dia: Szív feladata, munkája A szív egy életen át, pihenés nélkül működő szabályozott ritmussal rendelkező kettős izompumpa, amely, jobb
RészletesebbenVérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia Bsc. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
RészletesebbenA COPD keringésre kifejtett hatásai
A COPD keringésre kifejtett hatásai Dr. Habil. Varga János Tamás Országos Korányi Pulmonológiai Intézet MTT Továbbképzés 2019 2019. január 25. A FEV1 csökkenés következményei Young R 2008 COPD-cluster
RészletesebbenHiperbár oxigénkezelés a toxikológiában. dr. Ágoston Viktor Antal Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológia
Hiperbár oxigénkezelés a toxikológiában dr. Ágoston Viktor Antal Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológia physiological effects of carbon monoxide could be mitigated considerably by increasing the partial
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
Részletesebben2. ALKALMAZOTT ALAPKUTATÁS
1. ALAPKUTATÁS A szepszis felelős az intenzív osztályokon történő halálozás legnagyobb részéért, a betegség mortalitása akár 50% is lehet. A szisztémás tüneteket a Gram negatív baktériumokból származó
RészletesebbenHUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ
ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ Pályázat címe: A szívritmuszavarok és a myocardiális repolarizáció mechanizmusainak vizsgálata; antiaritmiás és proaritmiás gyógyszerhatások elemzése (NI 61902) Vezetı kutató:
RészletesebbenBevezetés. Tudományos háttér
Bevezetés A szív-érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokot jelentik az iparilag fejlett országokban. Jelenleg Európában és az Egyesült Államokban a kardiovaszkuláris betegségek az összmortalitás
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenSzakmai zárójelentés
OTKA azonosító: 46810 Típus: F Támogatott periodus: 2004-2006 Vezető kutató: Csont Tamás Kutatóhely: Szegedi Tudományegyetem, Biokémiai Intézet Zsűri: IB1 Szakmai zárójelentés 2007 Bakteriális lipopoliszachariddal
RészletesebbenAkut szerv károsodás antioxidáns modulációja
Akut szerv károsodás antioxidáns modulációja Egyetemi Doktori (Ph.D.) Értekezés Tézis Dr. Ghosh Subhamay Programvezető: Témavezető: Tutor: Doktori iskola vezetője: Professzor Dr. Rőth Erzsébet Professzor
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSzív feladata, munkája
A szívműködés molekuláris biológiája Szív feladata, munkája A szív egy életen át, pihenés nélkül működő szabályozott ritmussal rendelkező kettős izompumpa, amely, jobb oldalán a vért oxigén frissítés céljából
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenNeurovaszkuláris csatolás
Neurovaszkuláris csatolás Farkas Eszter 2016. október 20. Az első bizonyíték a neurovaszkuláris csatolásra Kognitív feladat végzése az agytérfogat változásával jár (Mosso, 1881) A Roy-Sherrington elv Neurovaszkuláris
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenTóth András MTA doktori értekezés Intracelluláris Ca2+ homeosztázis-változások hatásainak elemzése izolált szívpreparátumokon
Tóth András MTA doktori értekezés Intracelluláris Ca2+ homeosztázis-változások hatásainak elemzése izolált szívpreparátumokon Válasz Tóth Attila, PhD, MTA doktora opponensi véleményére Először szeretnék
RészletesebbenA VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program)
A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program) Programvezeto: Dr. Monos Emil A keringési betegségek a haláloki statisztikákban világszerte vezeto helyet foglalnak el.
Részletesebbenmonitorozás jelentısége
A széleskörő hemodinamikai monitorozás jelentısége szepszisben Gondos Tibor Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest Mire jó a hemodinamikai monitorozás szepszisben? Diagnosztikus segítség Disztributív
Részletesebben