Eszközök és források értékelési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 3 II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke: Mérlegben történő szerepeltetés Értékelési szabályok FELELŐSSÉGEK MÉRLEG TÉTELEINEK ÉRTÉKELÉSE Eszközök Követelések Pénzeszközök... Hiba! A könyvjelző nem létezik Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Források A kötelezettségek értékelése Passzív pénzügyi elszámolások értékelése A kötelezettségvállalások értékelése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. III. AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOKAT, MÓDSZEREKET ALÁTÁMASZTÓ BIZONYLATOK KÖRE

3 I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 14. (5) bekezdése értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források értékelési szabályzatát. Az Sztv., valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az államháztartási szervezeteknek a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz számviteli politikájuk kiegészítéseként az eszközök és források értékelési szabályzatát is el kell készíteniük. Az uniós előirányzatokból nyújtott támogatások nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatás visszaköveteléséről, adott helyzetben a biztosítékok érvényesítéséről az illetékes irányító hatóságok (a továbbiakban: IH) kötelesek gondoskodni: - a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet, - a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről szóló 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet, - a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint - a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] foglaltak szerint. A szabályzat hatálya alá tartozó előirányzatok a számviteli politikában felsorolt előirányzatok. Költségvetési hely: XIX. Fejezet, 2. cím II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke: Bekerülési érték meghatározása:a bekerülési érték a vételár engedményekkel, felárakkal módosított összege az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem képezi a bekerülési érték részét. A bekerülési érték részét képező tételeket a gazdasági esemény megtörténte után, (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, valamint a kivetett összegben. Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Ha a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. 3

4 Az utólagos módosítás során akkor kell jelentős összegűnek tekintetni a különbözetet, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1 %-át, de legalább 100 ezer forint. A bekerülési érték meghatározásánál az Áhsz. 15., 16. -ainak megfelelően kell eljárni Mérlegben történő szerepeltetés A könyvviteli mérlegben az eszközöket és forrásokat kivéve az immateriális javakat és tárgyi eszközöket bruttó módon kell szerepeltetni. A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését Értékelési szabályok Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az előző év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek és emiatt a változás tartósnak, állandónak minősül. A követeléseket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell. Mérlegben a követeléseket bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A követelések értékelése az IH-k feladata. Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket bekerülési értéken kell a mérlegben kimutatni. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére beszerzett ilyen eszközök átadásra kerülnek a Pénzügyi Számviteli Főosztály részére, így ilyen mérlegtétel mérlegben történő kimutatása nem lehetséges. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérlegben szereplő értékét a december utolsó napján jegyzett Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) devizaárfolyamon átszámított értéken kell meghatározni. A tárgyi eszközök a fejezeti kezelésű előirányzatok tulajdonába nem kerülhetnek. A fejezeti kezelésű előirányzatok tartósan befektetett eszközökkel az előirányzatok tekintetében nem rendelkeznek. A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. A végelszámolási, felszámolási eljárás során bekerülő eszközök bekerülési értéke a vagyonfelosztási javaslatban megjelölt érték. A követelés fejében átvett eszközök nem kerülnek üzembe helyezésre, értékcsökkenést elszámolni nem kell. 2. FELELŐSSÉGEK A Miniszterelnökség által kezelt XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok értékelési szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért az Uniós Fejezeti Főosztály (a továbbiakban: UFF) vezetője, jóváhagyásáért Miniszterelnökséget vezető államtitkár a felelős. Mivel az uniós előirányzatok a Végrehajtás Operatív Program (a továbbiakban: VOP) kivételével tekintetében az analitikus nyilvántartások vezetése az IH-k feladata, a kötelezettségek, követelések és egyéb eszközök értékelését ezen szabályzat rendelkezései alapján az IH-knak kell elvégezniük. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok és a VOP tekintetében az eszközök értékelését az UFF végzi. 3. MÉRLEG TÉTELEINEK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Eszközök 4

5 A befektetett eszközöket, valamint a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni. A követeléseknél, tartósan adott kölcsönöknél az egyedi értékelés alapján értékvesztést kell elszámolni. Pénzeszközök: A pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a fizetési számla év utolsó napjának számla-kivonatán szereplő értéken kell kimutatni. A devizaszámlán lévő devizának a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, ha az összevontan jelentős összegű a következő módon kell elszámolni: - a devizaszámlán lévő deviza, az aktív és passzív pénzügyi elszámolások árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, - a devizaszámlán lévő deviza, az aktív és passzív pénzügyi elszámolások árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között. A deviza lebonyolítási számlán lévő devizának, mint idegen pénzeszköznek a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó az előzőekben meghatározott értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, - ha az összevontan jelentős összegű - árfolyamveszteségét, illetve árfolyamnyereségét a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell elszámolni. Az euró deviza lebonyolítási számlák államháztartáson kívüli számlának idegen pénzeszköznek minősülnek, így forgalmuk a könyvekbe elszámolási áron kerül figyelembe vételre. Elszámoló ár a évre 300 Ft/euró. A fejezetnek államháztartáson kívüli devizaszámlája nincs. A deviza bekerülési értéke a bekerülés módjától függően lehet: EFK-ról utalt deviza esetében a kincstári hivatalos devizaárfolyamon a ténylegesen fizetett forint összeg, követelés érvényesítése esetében az EFK-ra történő teljesítéskori kincstári átváltási euró devizaárfolyammal jóváírt összeg. A fejezeti kezelésű előirányzat pénztárt nem működtet. Az UFF kezelésében lévő deviza és más számlákat a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak pénzkezelési szabályzata tartalmazza. A pénzeszközök év végi egyeztetésének folyamatát a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak leltározási és leltárkészítési szabályzata határozza meg Követelések A követeléseket az elfogadott, az elismert összegben kell nyilvántartásba venni. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a következő jogcímeken keletkeznek követelések a szabálytalan kifizetés miatti követelések (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is), nemzetközi támogatási programok miatti követelések, különféle egyéb követelések (pl. támogatási projektek pénzügyi zárása), a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a szerinti kötbér, az előző pontok szerinti követelésekhez kapcsolódó, befolyt késedelmi kamat, ügyleti kamatkövetelések. A követelések előírásának bizonylata az arra jogosult döntése alapján a követelés jogcímét, a szabálytalanság tényét megállapító feljegyzés, bizonylat. A követelés előírásának időpontja a számvitelben: 5

6 a szabálytalan kifizetés miatti követelések esetén a szabálytalanság megállapítása a vezetői jóváhagyással egyidejűleg történik [Új Széchenyi Terv esetén az egységes működési kézikönyvben (a továbbiakban: EMK) foglaltak szerint], a nemzetközi támogatási programok miatti követelések esetén a közösségi hozzájárulás igazoló hatóság jóváhagyásának időpontja, a különféle egyéb követelések esetében a támogatási projektek pénzügyi zárása, a kötbér vonatkozásában a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a szerint. A követelések értékét forintban kell meghatározni. Az euróban előírt követelések nyilvántartása a bekerülés napjára vonatkozó, az MNB által közzétett hivatalos euró devizaárfolyamon történik. Amennyiben az MNB az adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az értékelések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni. Az Európai Területi Együttműködéshez kapcsolódó programok euró elszámolású gazdasági eseményeit a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet, valamint a programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet szerint az Európai Bizottság által meghatározott, az Európai Bizottság hivatalos lapjában közzétett árfolyamon szükséges forintra váltani azok keletkezésének napján, illetve a pénzforgalmi tételeknél a pénzügyi teljesítéskori kincstári átváltási euró devizaárfolyamon. A fentiek szerint a követelésekkel kapcsolatban a következő keletkezési napok lehetségesek: A követelés előírásához kötve a közreműködő szervezet (a továbbiakban: KSZ) által a követelés jóváhagyásának napja. A követelés visszafizetésének napja (EFK jóváírás napján realizált árfolyam). Egyéb esetben a pénzügyi teljesítés napján az MNB által közzétett hivatalos euró devizaközép árfolyam, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A követeléseknél a követelések összegének értékelése az adósok fizetési készségének, képességének megfelelően értelmezhető. Az adósok tartozását, azok megfizetését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert a lejárt fizetési határidejű követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Ha az adós a fizetési felszólításra nem reagál, második fizetési felszólítást kell kiküldeni. A második megkeresés sikertelensége esetén a követelés behajtása érdekében a jog eszközeivel kell eljárni. Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszerében keletkezett követelések kezelése területén az EMK követeléskezelésről szóló fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni. A felszámolás, végelszámolás alatt lévő adósok esetén a követelések minősítése érdekében a felszámolóktól, illetve a végelszámolóktól teljes körű nyilatkozatot kell kérni az adós tartozásának várható megtérüléséről. Az adósok, vevők minősítése során vizsgálni kell a vevő, valamint az adós jövedelmi helyzetét, fizetőképességét, likviditási gondjainak tartósságát, továbbá azt, hogy a vonatkozó szerződés alapján garancia érvényesítésére van-e mód és esély, csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. Teljes értékű követelés: a mérleg fordulónapján fennálló, és a mérlegkészítés időpontjában fizetési határidőn belüli, a másik fél által elismert vagy jogszabályon alapuló követelések teljes állománya ebbe a kategóriába sorolandó. Teljes értékűnek kell tekinteni a követelést abban az esetben is, ha az adós fizetési kötelezettségének eleget tesz a mérlegkészítés időpontjáig, illetve, ha nem áll 6

7 rendelkezésre olyan információ, melynek alapján a jövőben vélelmezhető az adós fizetési fegyelmének romlása. Határidőn túli követelések állománya: a fordulónapon fennálló azon követeléseket, amelyre vonatkozóan az adós fizetési kötelezettségének határidőre nem vagy csak részben, illetve késedelmesen tesz eleget, ugyanakkor a követelés megtérülése várható, a lejárt követelések között kell szerepeltetni. A minősítés utáni kivezetésre csak az erre megalapozott döntés után kerülhet sor. Kétes követelés állomány: kétes az a követelés, amelynek a megtérülése bizonytalan az adós helyzetének ismeretében (az adós ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy végelszámolás alatt áll). Behajthatatlan követelés: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a rendelkezésre álló fedezet a követelést csak részben fedezi. Nem behajthatatlan a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, a kis összegű Ft alatti követelés tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, melynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely elévült. A behajthatatlanság tényét bizonyítani kell. Azt a követelést, amelyet a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. A Ft-ot meg nem haladó maradvány értékű követelések esetében figyelembe véve a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket behajtási eljárást nem kell indítani, kivezethető a könyvekből. A Ft-ot meg nem haladó kis összegű követeléseket behajtásra előírni nem kell. Az államháztartás alrendszereiben az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell ben a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény a szerint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára Ft. Az egyedi értékelés elve alapján minden egyes követelést önállóan kell minősíteni év végén. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy az adott követelés a mérlegkészítés napjáig rendelkezésre álló információk alapján várhatóan, valószínűsíthetően mekkora értékkel kerülhet majd pénzügyi rendezésre. Ha az adósról egyedi információ nem áll rendelkezésre, illetve az év folyamán nem történt olyan gazdasági esemény, amelyből következtetni lehet a követelés behajthatatlanságára, a lejárt, határidőn túli követeléseket az óvatosság elve alapján a következő táblázatban meghatározott kategóriákba kell sorolni és az IH elszámolja rá a feltüntetett értékvesztést: Adós minősítése Külön figyelendő adós A minősítés kritériuma Aki fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig 90 napon belül Átlag alatti adós Aki fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig nap között Elszámolható értékvesztés A követelés 20%-a A követelés 30%-a 7

8 Kétes adós Aki fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig nap között Rossz adós Aki fizetési kötelezettségének a mérlegkésztés időpontjáig 360 napon túl nem tett eleget A követelés 50%-a A követelés 100%-a Ha megbízható információ áll az értékelést végző Irányító Hatóságok/Közreműködő Szervezet rendelkezésére az adósról vagy követelésről, amely alapján a behajthatóság mértéke nagy valószínűséggel megállapítható, a követelést a várhatóan befolyó összegen kell a mérlegben kimutatni. Megbízható információ (pl. vagyonfelosztási javaslat) alapján a követelés minősülhet kétes követelésnek vagy behajthatatlan követelésnek. Az értékvesztést a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartós a különbözet, ha az előző évi beszámoló készítésekor is fennállt, jelentős összegű a különbözet, ha meghaladja az adott követelés bekerülési értékének 10%-át, de legalább Ft-. Csoportos értékvesztés Az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, az adósok együttes minősítése alapján ide nem értve az Áhsz. 31/A. (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérleg fordulónapi értékeléskor az adósonként kisösszegű követelések hasonló módon megállapított értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet előjelének megfelelően a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Nem kerül alkalmazásra, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyedi értékelést kell alkalmazni. Az esedékessé váló ügyleti, valamint késedelmi kamat A szerződés, megállapodás alapján megállapításra került, a szerződésben, megállapodásban kikötött ügyleti, valamint az esedékessé váló késedelmi kamatot a követelések között nyilvántartásba kell venni. és a továbbiakban a követelésekre vonatozó előírások szerint kell kezelni. Egyedi információ hiányában az óvatosság számviteli alapelve alapján kell kezelni. Az adós minősítése Az adósok egyéb információ hiányában a velük szemben nyilvántartott követelések alapján minősülnek külön figyelendő, átlag alatti, kétes vagy rossz adósnak. Minél rosszabb az adós besorolása, az IH-nak és a Jogi Szolgáltatási Főosztálynak annál inkább törekednie kell az információk beszerzésére a követelés megtérülésével kapcsolatban (telefonos vagy írásos egyeztetés, cégközlöny, céghírek figyelemmel kísérete). Egyeztető eljárás az adósokkal: A tárgyév december 31-én fennálló követelésállományt az IH-knak a mérlegkészítés időpontjáig minden adóssal egyeztetni kell. A tartozások egyeztetése az egyenlegközlő formanyomtatványon történik. Az egyenlegközlőnek a következő adatokat kell tartalmaznia: az egyenlegközlőt kiállító adatait (név, cím), az adós azonosító adatait (név, cím, szerződés/döntés száma), a tartozás jogcímét, a tőketartozás összegét az esedékesség időpontja szerint részletezve és összesen, az egyenlegközlő visszaküldésének határidejét, 8

9 az adós részéről az adósság elismerésére vonatkozó nyilatkozatot, a tartozás adataival kapcsolatban az eltérés jelzésére vonatkozó közlés lehetőségét. A visszaküldött egyenlegközlőt tételesen felül kell vizsgálni, az esetleges eltéréseket rendezni kell. Elfogadottnak minősül a követelés, ha az egyeztető levélre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz vagy elfogadó válasz érkezik. Az adós által el nem ismert követelést a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0. számlaosztályba. Elismert a jogszabályon alapuló követelés, ha jogszabály vagy határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt. Az uniós előirányzatok tekintetében a követelés-érvényesítéssel kapcsolatos feladatok az érintett előirányzatok eljárásrendjében részletesen rögzítésre kerülnek, így pl.: Nemzeti Fejlesztési Terv I.: operatív program működési kézikönyvek, Új Magyarország Fejlesztési Terv: interaktív működési kézikönyv, Új Széchenyi Terv: egységes működési kézikönyv, INTERREG: működési kézikönyv, Norvég Alap: működési kézikönyv, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus ( ): végrehajtási szabályzat Svájci Alap: működési kézikönyv Egyéb aktív időbeli elhatárolások Egyéb aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban merülnek fel, de ténylegesen a mérlegforduló nap utáni időszakot terhelik, valamint azokat a bevételeket, amelyek a mérleggel lezárt időszakban befolynak, de a mérlegforduló napot követő időszakot illetik. Az aktív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni Források Saját tőke részeként a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, egyéb eszközök induláskori értéke és változásai, felhalmozott eredmény, eszközök értékhelyesbítésének forrása, valamint a mérleg szerinti eredményt könyv szerinti értéken kell kimutatni A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek értékelése Az év közben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartások alapján év végén értékelni kell a mérleg fordulónapján fennálló, és pénzügyileg még nem teljesített kötelezettségeket. A kötelezettségek értékelésénél figyelembe kell venni többek között az adott napi ténylegesen fennálló, benyújtott és elfogadott elszámolásokat, a teljesítések, részteljesítések, visszalépések, érdekmúlások miatti módosításokat. A XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai hosszú lejáratú kötelezettségeket nem vállalnak, vagyonkezelésbe eszközöket nem vesznek, eszközöket nem lízingelnek. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a Miniszterelnökség által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy 9

10 önkormányzati vagyon részét képező eszközök törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő kezelésbevételéhez kapcsolódnak. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó forintban teljesítendő kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettséget az elismert, számlázott összegben, a devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek az MNB teljesítéskori hivatalos devizaárfolyamán átszámolt forintösszegben kell a könyvviteli mérlegben kimutatni, mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettségként kell kimutatni az uniós támogatások tekintetében a kedvezményezett által benyújtott, a KSZ által kifizethetőnek ítélt és az IH által jóváhagyott kifizetési igényeket (elszámolás, előlegkérelem) az elfogadott összegben. A kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettségeket az UFF a FORRÁS SQL-ben, a Monitoring Információs Rendszerben vagy az IMIR-ben folyamatosan, mennyiségben és értékben tartja nyilván. Év végén egyeztetéssel leltározza a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak leltározási és leltárkészítési szabályzata előírásai szerint. A kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli összefüggéseket és a nyilvántartások rendjét a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak számlarendje szabályozza. Devizában kiállított szállítói számla összegét a teljesítésnapi, a devizában megállapított támogatási összeget a jóváhagyás napján közzétett MNB hivatalos devizaárfolyamon kell nyilvántartásba venni és ugyanezen az árfolyamon kell kivezetni állománycsökkenés esetén. Az általános forgalmi adó elszámolása szempontjából a teljesítés dátuma eltérhet a számviteli teljesítési dátumtól (pl. határozott időre szóló teljesítés esetén az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény szerint az ellenérték megtérítésének esedékessége a teljesítés dátuma). Ilyen esetben a számviteli nyilvántartásokban a számviteli teljesítés szerinti időszakba kerül be a számla, míg az általános forgalmi adó bevallásba az általános forgalmi adó szerinti teljesítés időpontjában. Amennyiben az MNB az adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az értékelések alkalmazása során az adott napon utolsónak jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni. A fentiek szerint a következő keletkezési napok lehetségesek: kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség előírásának napja (a nemzeti hatóság jóváhagyásának napja), a kifizetések közösségi forrást érintő része a kifizetésekről készített kiegészítő szelvény kiállításának napján, hazai része az EFK terhelés időpontjában realizált árfolyamon. A kötelezettségeket a mérlegben tárgyévben, illetve tárgyévet követően esedékes kötelezettségként kell kimutatni, megkülönböztetve azokat működési, felhalmozási, államháztartáson kívüli, államháztartáson belüli kötelezettségként Passzív időbeli elhatárolások értékelése A mérlegben egyéb passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat az olyan eredményszemléletű bevételeket, amelyek a mérleg fordulónap utáni időszak bevételét képezik, valamint azokat a ráfordításokat, amelyek a ráfordítások között megjelennek, de számlázásra csak azt követően kerülnek. A passzív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. III. AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOKAT, MÓDSZEREKET ALÁTÁMASZTÓ BIZONYLATOK KÖRE 10

11 A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az analitikus nyilvántartásokat kell vezetni a számviteli politikában meghatározott analitikus nyilvántartásokat kell vezetni. Az analitikus nyilvántartás a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak számlarendje 4. függelékében felsorolt előirányzatok tekintetében a FORRÁS SQL pénzügy moduljában történik. A kötelezettségek és követelések állományváltozása havonta az állományváltozás főkönyvi feladásával történik, mely a FORRÁS SQL pénzügy moduljából indítható el. A fejezet összes többi előirányzata esetében az analitikus rendszer az EQUAL, az Nemzeti Fejlesztési Terv I., valamint az Új Széchenyi Terv tekintetében az Monitoring Információs Rendszer, az INTERREG és az Európai Területi Együttműködési programok tekintetében az IMIR. A gazdasági műveletek (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, követelés) az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzítik a nyilvántartásokban az év első negyedévében tárgyhót követő hó 15-ig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. A feladás alapja az Monitoring Információs Rendszerből, illetve az IMIR-ből lehívott analitika és leltár, melyet az IH-k szolgáltatnak. Az éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás határidejét az UFF által kiadott zárlati körlevél tartalmazza. Az adatáramlás részletes leírását és az ehhez kapcsolódó bizonylatok előállításának rendjét az Monitoring Információs Rendszer Kézikönyv, valamint a kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjéről, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályzatok kiadásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza. Hatálybalépés A szabályzatban foglaltakat január 1-től kell alkalmazni. 11