Fekete Antal Keynes, a közgazdaságtan Mefisztója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fekete Antal Keynes, a közgazdaságtan Mefisztója"

Átírás

1 Fekete Antal Keynes, a közgazdaságtan Mefisztója A Havi Magyar Fórum korábban cikket közölt Unger László tollából A világméretű pénzügyi válság okai, következményei, felelősei és tanulságai címmel. A cikk a keynesianizmus szellemében íródott, és a magyar közvélemény számára - amely Keynes elméletéről és gyakorlatáról csak szórványosan értesülhetett a szovjet megszállás évei alatt - félrevezető lehet. Ezzel a recenzióval az egyensúlyt szeretnénk helyrebillenteni. Ki szabadította a csatornatölteléket a világra? A cikk már az első bekezdésében a gazdasági válsággal fenyegető pénzügyi válságot a finánckapitalizmus számlájára írja. Fel sem veti annak lehetőségét, hogy esetleg a kapitalizmus Keynes által sugalmazott forradalmi átalakításának a következményeivel állunk szemben, aminek a kudarcát az osztrák közgazdasági iskola már rég megjósolta. A Keynes-féle forradalom 1930 és 1970 között a kapitalista pénzügyi és gazdasági berendezkedést a feje tetejére állította: a takarékosság elvét sutba dobta (theory of over-saving), és azt a pazarló fogyasztás felmagasztalásával helyettesítette (theory of under consumption); intézményesítette a magángazdaságba való állami beavatkozást, és azt az elvet, hogy a fogyasztók elégtelen keresletét állami költekezéssel kell pótolni lehetőleg úgy, hogy az állam olyan pénzeket költsön, amely nincs meg neki (compensatory fiscal policy). Azt tanítja, hogy a munkanélküliséget meglehet szüntetni mesterségesen adagolt inflációval. A Keynes-féle forradalom az individualizmust háttérbe akarja szorítani és kollektivizmussal helyettesíteni. Kollektivizmus: szocializmus álruhában. A cikk szerzőjének magyarázata a válságra annál furcsább, mivel elítélőleg így körvonalazza a válság pénzügyi hátterét: A nemzeti devizáknak és valutáknak az aranytól való teljes elszakítása; a lebegő átváltási árfolyamrendszer bevezetése; az ex nihilo (fedezetnélküli) papírpénzgyártás világméretű elterjesztése; a forgalomban lévő papírpénz-tömeg exponenciális növelése; az egyes kormányok félelmetes eladósodása; óriási inflációs nyomás a forgalomban lévő gigantikus fedezetlen papírpénztömeg következtében; az Egyesült Allamok véget-nem-érő külkereskedelmi deficitje; az amerikai államháztartás állandósult és növekvő hiánya, a dollár-kamatláb 0-ra való leszorítása. Emlékeztetnünk kell arra, hogy nagyjából ezek voltak az eredeti mefisztofelészi program főbb pontjai, amelyet Keynes az 1930-as évek elején meghirdetett és az Unger által nagy műnek titulált A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete c. könyvében kifejtett. Feltesszük a kérdést: Vajon nem Keynes volt az, aki a Lordok Házában május 23-án elmondott beszédében barbár ereklyének (barbarous relic) nevezte az aranyalapú pénzrendszert, ami szerinte a munkanélküliség és a szegénység szálláscsinálója? Aki azt hirdette, hogy a sziklát kenyérré lehet változtatni azáltal, hogy a jegybank arany helyett az államadósságra építi bankjegyeit, vagy még inkább, ex nihilo pénzszaporítást rendez? Vajon nem Keynes-Mefisztó zászlaja alatt hirdette meg az amerikai jegybank a 0-kamatlábas monetáris politikáját? Vajon nem Keynes volt az, aki az államhatalom és a gőgös, kapzsi, felelőtlen pénzarisztokrácia összefonódását szorgalmazta, aki a magán és állami tulajdon közti vegyes gazdasági struktúra apostola volt, aki a munkanélküliséget az állami költségvetés egyensúlyának a felborításával akarta megszüntetni? Nos, a leves megfőtt, tessék megenni! Teljesen téves Keynes Unger által való pozitív értékelése: Keynes emberközeli közgazdasági gondolatai és tézisei harminc éven át biztosították a második világháború után a teljes foglalkoztatottságot, és soha nem látott általános jólétet és magas életszínvonalat eredményezett a nyugati demokráciákban egészen a Bretton-Woods néven fémjelzett monetáris rendszer 1973-évi erőszakos felszámolásáig, amikor is újra színre léptek az elvadult finánckapitalizmus pestises csatornapatkányokhoz hasonlító sötét romboló erői. Nem a finánckapitalizmus Unger szerinti jellemzésével van problémánk, hanem azzal, hogy ezt a csatornatölteléket ugyanaz a keynesianizmus szabadította rá a világra, amelyet Unger istenít. A beválthatatlan papírvaluta 1924-ben, tehát egy évvel az angol fontnak az aranyalapra való visszaállítása előtt, Keynes kiadta a Tract on Monetary Reform c. pamfietjét. Ebben az aranyra be nem váltható papírvaluta mellet tört lándzsát, és megpróbálta azt népszerúsíteni. A papírpénz, mint végleges fizetőeszköz megelőzőleg csak kényszerűségből keletkezett, és létezése óta pénzügyi szakértők mindig anomáliának, szükséges rossznak tekintették. Mint szabadon választott, végleges valutáris berendezkedés a papírvaluta a történelemben nem fordult elő, és egy ilyen valutatípus bevezetésének javaslatát kuruzslásnak tekintették. A történelem és a logika azt tanítja, hogy a be nem váltható papírpénz rendszere előbb-utóbb katasztrófába sodorja a kibocsátó országot. Keynes mindezzel nem törődve javasolta, hogy az angol fontot nyilvánítsák papírvalutának. Azzal érvelt, hogy a papírvaluta jobban biztosítaná az árszint állandóságát, mint az aranyvaluta, és emellett olcsóbb is volna. Szerinte az árszint stabilitása fontosabb, mint a váltóárfolyamok stabilitása, ergo, ha mindkettőt egyszerre nem lehet megvalósítani, akkor az utóbbit kell feláldozni. Ellenezte a font vissza-állítását az aranyalapra, mert ez szerinte megnehezítené az árszint stabilizálását. Az aranyat ennek dacára fel akarta használni valutáris célokra, így a kereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítására. Keynes tehát elsőként javasolta, hogy a bankjegy-forgalom és az aranykészlet közti kapcsolatot meg kell szüntetni úgy, hogy a jegyforgalom szabályozásánál ne az aranykészlet nagysága, hanem az árszínvonal, az üzleti tevékenység, és a foglalkoztatás alakulása legyen az irányító szempont, az aranykészlet pedig csak a fizetési mérleg deficitjének a korrigálására használtassék fel.

2 Keynes javaslatának kritikája nem váratott soká magára. A szakértők túlnyomó többsége azon az állásponton volt, hogy a bankjegy írásos ígéret arra, hogy azt első kérésre aranyra váltsák, mégpedig előre meghatározott mennyiségben és minőségben. Ennek az ígéretnek a megtagadására nem lehet bizalmat építeni, márpedig a bizalom minden valutáris berendezkedésnek az alapja. Ha a jövőben a pénzűgyi és hitelforgalmi kríziseket el akarjuk kerülni, akkor a papírvaluta aranyértékét valamilyen magasságban stabilizálni kell. Minden más megoldás szelet vet, hogy később vihart arasson. Keynesnek az az érvelése, hogy a jegybank fő feladatává az árszint stabilizációját kell tenni, amely éppen úgy nélkülözhetetlenné tenné a jegybank meghatározott, céltudatos politikáját, mint a jegybeváltási kötelezettség, nem talált megértésre. A jegybeváltási kötelezettség világos és félremagyarázhatatlan, megsértését tagadni nem lehet. Az árszint stabilizálásának a követelménye homályos és ellenőrizhetetlen, már csak azért is, mert akárhány árszintmutató van, és ezek között az index-számok között akármilyen nagy eltérések előfordulhatnak. A beválthatatlan papírvaluta esetében teljesen hiányoznak a jegybank-politikának azok a korlátai, amelyek főleg a fedezeti előírások révén éreztetik hatásukat. Aranyvaluta esetén elképzelhetetlen az ex nihilo pénzszaporítás; míg ez a beváltha tatlan papírvaluta esetében elképzelhető, sőt, valószínűsíthető. Keynes szerint a papírvalutánál a hiányzó korlátokat és a hiányzó automatikus elemeket részben a jegybankpolitika részben pedig a gazdaságpolitika más ágai fogják átvenni. Ez az emberi akarat-elhatározások számára sokkal tágabb lehetőségeket nyitna meg. A jegybank vezetőitől valamint a gazdaságpolitika egyéb ágainak irányítóitól még nagyobb tudást, függetlenséget, kooperációs készséget követelne meg, és ezzel lényegesen növelné azokat a veszélyeket, amelyek a valutát fenyegetik. Jóllehet Keynes az 1924 évi vitában vereséget szenvedett, az angol font 1925-évi visszaállítása az aranyalapra pünkösdi királyságnak bizonyult szeptemberében az Angol Bank bejelentette a font csődjét és aranyembargót tett foganatba. Ezt Keynes Úgy könyvelte el, mint elméletének az események által való utólagos igazolását. Keynes ázsiója nagyot ugrott akadémiai és politikai berkekben. Hanem az nevet, aki utoljára nevet. Az 1930-as évek elején világszerte meghonosított papírvaluta és a Keynes által beígért árszint-stabilizáció a történelem keserű és kegyetlen tréfái közé sorolható. Egy font sterling 1931-ben egy szoba ára volt egy jobb londoni szállodában; ma már egy újságot sem lehet érte kapni. Nesze neked árszint-stabilizáció. A tőke pusztulása A második világháborút követő harminc bő esztendő, amit harminc szűk esztendő majd pedig a mostani pénzügyi válság követett, az évszázadok alatt felhalmozott tőke felélésének a jegyében telt el. Példátlan pazarlás folyt szerte a világon a Keynes-féle elmélet gyakorlati megvalósítása során. Az amerikai és angol vállalatok az inflációs monetáris politika következtében kénytelenek voltak a munkabéreket, osztalékokat és a menedzseri kompenzációt tőkéjük rovására folyósítani, miközben elhanyagolták a tőke-amortizációt. Senki sem gondoskodott az elfecsérelt tőkejavak pótlásáról. A látszólagos jólét eltakarta a rablógazdálkodást, amelynek a böjtje csak később, harminc év elmúltával következett be. A szisztematikus adóssághalmozás - állami éppúgy, mint magán - szintén ekkor vette kezdetét. A jelenlegi pénzügyi válság megértéséhez hozzátartozik a tőke pusztulásának a megértése. Bretton-Woods pénzrendszerét éppen ennek a rablógazdálkodásnak a következtében kellett felszámolni. E pénzrendszer alapját az amerikai arany-tartalékok képezték, amelyre a világ hitelrendszereépült. Senki se hitte volna ben, amikor e tartalékok szintje minden addigi rekordot megdöntött, hogy csekély húsz éven belül megrendül a dollárba vetett bizalom, pontosan az állandóan zsugorodó aranyfedezet miatt. De hát nincs az a nagy vagyon, amelyet megfelelő rablógazdálkodással a tönk szélére ne lehetne juttatni. Bretton-Woods elvérzik A Keynes-féle New Economics, amelyet az angolok és az amerikaiak habozás nélkül öleltek a keblükre, ilyen rablógazdálkodás volt től az amerikai arany-tartalékok szintje évről-évre csökkent. Végül is a világ aranybányáinak a termelése és az amerikai arany-export már nem a központi bankokba folyt hanem az örökös infiációtól tartó magánkezekben nyoma veszett. Az arany eltűnése természetszerűleg pánikhoz vezetett. Még az angol font 1968-évi harmadik devalvációja sem tudta a pénzügyi vihart lecsitítani. Az amerikai kincstár aranykészlete gátszakadásra emlékeztető módon kezdett kiürülni. Nixon elnök a krízisnek úgy vetett véget, hogy augusztus 15-én dollár-csődöt és aranyembargót jelentett be. Azt is mondhatnók, hogy Bretton-Woods elvérzett. Vér és arany! Amerika megtagadta a rövidlejáratú dollárkölcsöneinek aranyban történő elszámolását, amire korábban nemzetközi szerződésekben kötelezte magát, és ezzel a világ pénzrendszerét az ex nihilo pénzszaporítás szakadékába lökte. A világpiaci árak és a kamatláb elszabadultak arany horgonyukról. Innen az olajválság, a valutaválságok végeláthatatlan sorozata, innen a részvénytőzsdei, kötvénypiaci és ingatlanpiaci buborékok. Lehetetlen tudomásul nem venni, hogy ez a katasztrófa a megelőző rablógazdálkodás következménye volt, ami pedig a Keynes-féle közgazdasági tanokból merített ihletet. Keynes életrajzi adatai John Maynard Keynes ( ) angol közgazdász, jómódú akadémikus családba született Cambridge-ben. Apja is közgazdász volt. Ő maga matematikát hallgatott a Cambridge Egyetemen. Köztisztviselői pályára ment; az első világháború alatt a Kincstárnak dolgozott. A háború után valuta- és tőzsdespekulációval nagy vagyonra tett szert, de nem látta előre az 1929-es tőzsdekrachot (mint ahogy hívei és követői sem látták előre a 2008-as pénzügyi válságot!) Majdnem mindenét elvesztette, azonban vagyonát a nagy gazdasági válság éveiben kötvényspekulációval sikerült visszaszereznie. A saját maga által szorgalmazott kamatlábcsökkentésből hasznot tudott húzni. Mint alább látni fogjuk, a kamatláb leszorításának monetáris politikája mesés kockázat nélküli profitot eredményez a kötvényspekulánsok számára. Keynes kiterjedt publicisztikai tevékenységet folytatott pénzügyi és közgazdasági téren. Legismertebb műve A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címmel jelent meg 1936-ban, és lett a következő közgazdásznemzedék bibliája. Ez a könyv biztosította számára a helyet,

3 mint a huszadik század legbefolyásosabb közgazdásza. Ebben nagyobb szerepet játszott a politikusok gondolkodásának sekélyes volta, mint Keynes gondolkodásának mélysége. A második világháború alatt megint a Kincstár alkalmazásába lépett tól haláláig tagja volt a Lordok Házának. Ő vezette 1944-ben a brit delegációt Bretton- Woods-ba, ahol a háborúban győztes szövetséges hatalmak az Új nemzetközi pénzrendszert kidolgozták (amely erről a New Hampshire államban lévő üdülőhelyről nyerte nevét). Keynes tanainak sok lelkes követője lett, de legalább annyi ellensége is. Legfőbb kritikusai az osztrák gazdasági iskola követői közül kerültek ki, Úgy mint Ludwig von Mises, Friedrich Hayek, Henry Hazlitt, Murray Rothbard. Keynes és Friedman A Nobel-díjas Milton Friedman ( ) aki Keyneshez hasonlóan saját iskolát alapított monetarizmus néven, szintén kritizálta Keynes tanait. Azonban e két közgazdász lényegileg egy húron pendült. Mindkettő az arany pénzügyi szerepe ellen foglalt állást, mindkettő az ex nihilo pénzszaporítás és az egymástól függetlenül lebegő nemzeti valuták rendszerének volt a híve. A kettő közti különbség legjobb esetben is sekélyes volt és lényegtelen részletekre korlátozódott, vagy formai különbségekben mutatkozott meg, mint például Friedman álságos hittétele a szabad piac mellett. Hol beszélhetünk szabad piacról, amikor az államhatalmat arra használjuk, hogy a papírvalutát a társadalomra oktrojáljuk? Száz szónak is egy a vége: a két úgynevezett ellenlábas közgazdász együttesen felelős a világgazdaság kisiklatásáért, amit az ex nihilo pénzszaporítás petárdájával értek el. Keynes a petárda bal, Friedman a petárda jobb végét fogta, amikor azt a közeledő gyorsvonat elé a sínekre helyezték. A tőke nem sallang Keynes tanainak ugyanaz a lényege, mint az infláció korábbi apostolai, például Silvio Gesell ( ; Keynes mentora; az 1919-es rövidéletű bajor proletárdiktatúra pénzügyi népbiztosa) tanainak is. Eszerint a felhalmozott termelő tőke sallang, amit közprédává lehet tenni. Természetes, hogy a tőke feldarabolása és szétosztása népszerű. Az értetlen tömegek csak azt látják, hogy a tőkések elég hosszú ideig ültek a vagyonon és dúskáltak a javakban, s még a morzsákat sem voltak hajlandók megosztani a szegényebb rétegekkel. A méltányosság és az emberközeli gondolkodás megkívánja, hogy a társadalom minden rétege részesüljön ezekből a javakból, amit a társadalom termelt ki korábban, de az erősebbek kisajátították és kizárólagosan a saját javukra fordították. A termelő tőke azonban nem sallang. Ha közprédává teszik, akkor pusztulása után megáll a termelés és elpárolog a jólét. Ezt a legtöbben azért nem látják, mert a tőke elhalása többkevesebb időt vesz igénybe, nem azonnal következik be, ami elhomályosítja az ok-okozat nexust. Tudjuk, hogy Keynes nem volt olyan naiv, hogy a tőke elherdálhatóságának meséjét maga is elhitte volna. De cinikus manipulátor volt, akinek fő ambíciója az emberiség orránál fogva vezetése. Azt gondolta, hogy elég hosszú ideig fog élni ahhoz, hogy a tőke fontosságának a témáját idejekorán bedobhassa a köztudatba, a kapitalizmus megmentőjének a színeiben tetszeleghessen, és mint ilyen vonuljon be a világtörténelembe. A sors azonban másképp döntött. Keynes 63 évesen szívrohamban meghalt. Nem hagyott bizalmast maga után, aki a kapitatizmus megmentésének ügyét befejezhette volna. Keynes epigonjai mind kisszerű emberek voltak, képtelenek megérteni a termelő tőke valódi szerepét. Ez a szerep abban áll, hogy a tőke teljes egészében a kétkezi dolgozók termelési eszközeinek a javítását illetve kiegészítését szolgálja - beleértve a gyárépületeket is és az egész ipari infrastruktúrát. Csakis így érhető el az a mennyiségileg és minőségileg magasabb rendű termelési szint, amelynek a gyümölcsét már az egész társadalom élvezi, legfőképpen pedig a kétkezi dolgozók, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy a fogyasztáson kívül a megtakarításokat másra is lehet fordítani - például a termelési eszközök fejlesztésére. A tőkések részesedési hányada az ily módon nyert terméktöbbletből minimális. A kétkezi dolgozó tömegek életszínvonalának tartós emelésére nincs más mód, mint szabad teret engedni a tőke felhalmozásának, amely nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy a vállalkozók a termelőeszközök mennyiségét és minőségét emelhessék, és ezáltal a termelés mennyiségét és minőségét növeljék. A katasztrófa kezdete: az 1971-es év Látható, hogy a 2009-ben kezdődő válság valódi magyarázata a tőke pusztulásában keresendő. Nem véletlen, hogy az amerikai vállalkozók tőkéje kivándorolt Ázsiába. A tőke oda megy, ahol szívesen látják. Ha egy országban vagy kontinensen ellehetetlenítik - mint ezt Keynes és hívei tették Amerikában és Európában demagóg propagandájukkal - akkor számolni kell a tőke pusztulásával és annak minden következményével. Az arany csupán a tőke egyik sajátos formája, amely a körülményekhez legkönnyebben tud alkalmazkodni, és korlátozások vagy zavargások esetén a leghamarabb fog kereket oldani. Keynes és Friedman legnagyobb tévedése az volt, hogy figyelmen kívül hagyták az aranyvaluta kiküszöbölésének gyilkos következményeit. Ezek között a legfontosabb a kamat vitustánca, amelyet a kamatláb eutanáziája követ. Az érem másik oldala a kötvénypiac stabilitásának felbolydítása. A kamatláb és a kötvényárak között szigorú fordított viszony áll fenn: alacsonyabb kötvényár magasabb kamatlábat eredményez, és viszont. A stabil kamatláb és a stabil kötvényárak a tőkés termelés nélkülözhetetlen kellékei, ami csak az arany-valuta alapján valósítható meg. Ha ez a feltétel nincs meg, a tőke pusztul. Az aranyvaluta megszüntetése 1971-ben a kötvényárak katasztrofális zuhanásával, tehát a kamatláb robbanásszerű emelkedésével járt. Erre az eshetőségre sem Keynes, sem Friedman nem voltak felkészülve, sem tanaik nem tudtak rá utólag elfogadható magyarázatot adni. Pedig a magyarázat kézenfekvő: a kötvénytulajdonosok elvesztették egyetlen megbízható biztosítékukat arra, hogy kötvényeik nem fognak részben vagy egészben a lejárati időn belül elértéktelenedni. A hosszúlejáratú hitelek kamatlába 1981-re, alig tíz év leforgása alatt, megnégyszereződött: felment 4-ről 16%-ra. Ez a 30 éves lejáratú kötvények közel 75%-os el értéktelenedésének felelt meg (amiben az inflációs értékveszteség nincs is benne!) A termelők egész sora ment tönkre, akiknek a vállalkozása nem

4 tudott versenyezni a 16%-os hozammal, ami a kötvénypiacon elérhetővé vált. A pénzügyi szektor sem úszta meg szárazon. A kötvények elértéktelenedése egyszersmind e szektor tőkéjének a pusztulását jelentette. A könyvelők és a bankrevizorok állami utasításra eltussolták a tőkepusztulás tényét, nehogy világraszóló bank-pánik kapjon lábra. Úgy tűnt, hogy ütött az utolsó ítélet órája. Keynes és Friedman kísérlete az ex nihilo pénzszaporítással kudarcot vallott - csakúgy, mint előtte számtalan más hasonló kísérlet az 1790-es francia assignat-tól az 1946-os magyar adó pengőig. A kamatláb eutanáziája A dollár megmentője Paul A. Volcker volt, aki mint a Federal Reserve elnöke 1979-ben átvette a kor mányrudat és pár hónapon belül meghirdette az új monetáris politikát Friedman szellemében. Eszerint a jövőben az amerikai jegybankok a hitelpolitikájukat nem a kamatlábhoz fogják igazítani, mint eddig, hanem a dollár összvolumenének növekedéséhez (monetary policy of targeting the money supply instead of targeting interest rates). Ez azt jelentette, hogy a kamatláb megszabadult a korábbi korlátaitól, és szabadon szárnyalhatott egyre magasabbra. Más szóval Volcker a magas kamatláb sokk-terápiáját alkalmazta, hogy megállítsa a dollárnak a már folyamatban lévő összeomlását. A dollár és a dollár névértékű értékpapírok egyszeriben népszerűek lettek, és a katasztrófát sikerült elkerülni - a termelő szektor tönkretétele árán. Keynes mefisztofelészi programjának szerves része a kamatláb eutanáziája, azaz zéró szintre való fokozatos leszorítása, amire csak napjainkban került sor, mikor az amerikai jegybankok nyilvánosan meghirdették a 0-kamatláb monetáris politikáját 2001-ben. Ez a politika voltaképp már 1981-ben megkezdődött. A világ pénzrendszerének irányítói rádöbbentek, hogy a dollár nem fog túlélni még egy, az 1971-eshez hasonló kamatlábkatasztrófát. Ezért adoptálták a Keynes-féle politikát, a kamatláb eutanáziáját. Keynes teljes mértékig tudatában volt annak, hogy a kamatláb leszorítása 0-ra szükségképp a kötvénytulajdonosok mesés meggazdagodását fogja eredményezni. Maga is ezzel a stratégiával tudta visszanyerni az 1929-ben a részvénytőzsdén elvesztett vagyonát, mivel az 1930-as évek deflációs reakciójára is a csökkenő kamatláb volt a jellemző. Keynes szempontjából a kötvénytulajdonosok meggazdagodása nem kívánatos mellékhatás, amit a jövőben mindenáron el kell majd kerülni. Tehát már 1936-ban meghirdette a euthanasia of the rentier programját. Rentier magyarul járadék-húzót jelent aki, mint az özvegyek és árvák is, örökségüket államkötvényekbe helyezik, és azok kamataiból élnek. Ezeknek a könyörületes halálba-segítése lett a Keynes által tervezett kamatpolitika egyik fő célkitűzése. Hogy a Biblia az özvegyek és árvák nyomorgatását égbekiáltó bűnként említi, azt most államérdekek miatt figyelmen kívül kellett hagyni. A programot sikerrel végre is hajtották. Az aranyvaluta megszüntetése, mint fentebb említettük, a kötvények példátlan elértéktelenedéséhez vezetett az 1971-et követő évtizedben. Ezek után épelméjű beruházó nem fektette többé megtakarításait államkötvényekbe. A kötvénypiac a spekulánsok játékterévé degradálódott. A spekulánsokat már nem lehetett olyan könnyen elintézni, mint az özvegyeket és árvákat. Ezek túlságosan furfangosak voltak ahhoz, semhogy a nagy birkanyírásra elmentek volna. Velük szemben más stratégiához kellett folyamodni. A spekulánsokat meg kellett vesztegetni. A Keynes-féle program, ami kezdete volt a jegybankok úgynevezett nyíltpiaci műveleteinek, kivette a kockázatot a kötvényspekulációból. A kötvényspekulánsok ki tudják számítani, hogy mikor esedékes a jegybank következő nyílt-piaci kötvényvásárlása, amire azért van szükség, hogy a pénzszaporításhoz a kellő fedezetet beszerezze. Nem kellett mást tenniök, mint felvásárolni a kötvényeket a jegybank orra előtt, hogy azokat - felárral - a jegybankkal feletessék. A kötvényspekulánsok, a legmagasabb hatóság jóváhagyásával, a köz kárára gazdagodhatnak. Illegális nyíltpiaci műveletek Nyíltpiaci műveleteken a jegybanknak a piacon végrehajtott olyan értékpapír-vásárlásait vagy eladásait értjük, amelyeknél a jegybank kezdeményezőként lép fel. Míg a rendes leszámítolási vagy kölcsönüzletben a jegybank csupán megállapítja a maga üzleti feltételeit, de nem kezdeményez üzletkötést, addig a nyiltpiaci múveleteknél kimegy a piacra és ott rendes piaci feltételek mellett értékpapírokat vesz vagy elad. Az 1921 évi amerikai kötvénypiaci crach előtt a nyíltpiaci műveletek fogalma gyakorlatilag ismeretlen volt. A nyíltpiaci műveleteknél az volna az alapgondolat, hogy ha a jegybank a kamattételek megállapításával nem tudja elérni, hogy üzletfelei vele megfelelő üzleteket kössenek, vagy ilyenektől tartózkodjanak, akkor a piacon ráerőszakolja az üzletfelekre a megfelelő ügyleteket. Ha a kamatláb leszállítása dacára nem növekedik a jegybank hitelének igénybevétele, a bank értékpapírokat vásárol a piacon és így juttatja be a forgalomba azokat a fizetőeszközöket, amelyeket a rendes hitelüzletben nem akarnak tőle megszerezni. A nyíltpiaci művelet alkalmas a jegybankpolitika eredményességének biztosítására olyan esetben is, amikor a kamatláb-politika nem vezet eredményre. Legfontosabb példa erre a bankjegyforgalom erőszakos növelése, ahol a jegybank kiveszi a spontán piaci erők kezéből a pénzmennyiség meghatározásának felségjogát. Az amerikai jegybankok nyíltpiaci műveleteit a törvény tiltotta. Mindazonáltal ez nem akadályozta meg őket abban, hogy sub rosa ne vásároljanak állampapírokat, hogy ezeket a bankjegyforgalom fedezeteként használhassák fel. Ezzel a törvényellenes taktikával a Kongresszust befejezett tények elé állították. A törvényhozás 1935-ben kénytelen volta nyíltpiaci ügyleteket ex postfacto legalizálni. Keynes csak erre várt, mert ezzel egyszeriben megnyílt a lehetőség egy eddig soha nem látott méretű pénzszaporításra. Több ízben áthajózott Amerikába, ahol Roosevelt elnökkel is tárgyalt, hogy az inflációs lehetőségekre felhívja az illetékesek figyelmét. Keynes mint veterán kötvényspekuláns feltétlenül kellett, hogy lássa az amerikai változások következményeit a spekulációra vonatkozólag. A nyíltpiaci műveletek legalizálása a kötvényspekulációból kivette a kockázatot. Ez azonban az ő szempontjából nem volt zavaró. Ellenkezőleg. A kötvényspekulánsokat szövetségeseinek tekintette, akik lehetővé fogják tenni, hogy az Államkincstár adandó alkalommal korlátlan mennyiségű kötvényt dobhasson a piacra. Nem kell többé félni a dollár összeomlásától. Számítani lehet arra, hogy a kötvény-spekulánsok vérszemet kapnak a kockázzatmentes profit láttán, és vevők lesznek a kötvényekre minden mennyiségben. Keynesnek ez az általunk feltételezett elképzelése 2010-ben lett igazán aktuális, amikor az állampapírok piaca telítődött, és

5 az amerikai költségvetési hiány tobzódása az állampapírok további végeláthatatlan kibocsátását tette szükségessé. Mindenki azt várta, hogy a kínálat túltengése és a kereslet hiánya a kötvényárak zuhanásához, tehát a kamatláb ugrásszerű növekedéséhez fog vezetni. Tévedtek. Keynes- Mefisztó jobb pszichológus volt. Számolt a kötvényspekuláciával. Ezentúl a csillagos ég a határa a kötvényárak további emelkedésének, és megnyílt az út a Keynes által oly kívánatosnak tartott zéró-százalékos kamatlábhoz. A pénzügyi válság valódi magyarázata A kamatláb intézményes leszorítása harminc év óta folyik és feltehetőleg még továbbra is folytatódni fog. Ennek azonban van egy következménye, ami elkerülte a keynesiánusok figyelmét, pedig ebben keresendő a pénzügyi világválság valódi magyarázata. A csökkenő kamatláb a tőke további pusztulásának a legfőbb oka. Csökkenő kamatláb nem tévesztendő össze az alacsony, de stabil kamatlábbal. Az utóbbi jótékony, míg az előbbi kártékony. A csökkenő kamatláb azt jelenti, hogy minden korábbi beruházás szükségképp veszteséges, mert azt lehetett volna alacsonyabb kamatláb mellett finanszírozni, ha varunk vele. Ezt a veszteséget regisztrálni kellene a vállalkozás egyenlegében, és a hiányt új tőkefelhalmozással pótolni. De senki sem teszi ezt. Abban a boldog tudatban ringatják magukat, hogy az alacsonyabb kamatláb a malmukra hajtja a vizet. Pedig ez nincs így. A régi termelők nem tudnak versenyezni az újakkal, akik később kezdték üzleti tevékenységüket és az alacsonyabb kamatláb előnyét kezdettől fogva élvezik. A defláció igazi oka nem az árak esése, mint azt a Keynes-féle diagnózis tévesen megállapította. Az igazi ok a kamatláb esése illetve leszorítása. Az árak esése csupán ennek következménye. Miért növeli a csökkenő kamatláb az adósságterheket? Itt ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben, amit fentebb már megemlítettünk: a kamatláb csökkenése a kötvények piaci értékét szükségképp növeli. Ebből folyik, hogy az adósság azonnali likvidálása pontosan annyival fog többe kerülni a hitelfelvevőknek, amennyivel a kötvények piaci ára emelkedett. A tőke pusztulása a kamatláb csökkenésével nem korlátozódik a termelőkre. A pénzügyi vállalkozások: bankok, nyugdíjpénztárak, biztosító intézetek tőkéje ugyanúgy pusztul, mivel passzíváik likvidálási értéke állandóan emelkedik. Elhangzik az ellenvetés, hogy teljes mértékben kompenzálja aktíváik növekvő piaci értéke. Igen ám, de a könyvvitel szabályai értelmében az aktívákat megszerzési árukon kell az egyenlegben feltüntetni, ha a piaci érték túlszárnyalja azt. Ezzel a metrikával mérve a világ pénzintézeteinek mindegyike a harminc éve tartó példátlan kamatlábcsökkenés miatt ma már fizetésképtelen. Ezt csak azért nem látja még mindenki világosan, mivel a bankfelügyelők ezt a tényt felsőbb utasításra eltussolják azzal, hogy szemet hunynak a könyvelők csalásán, amellyel az aktívákat felül-, a passzívákat pedig alulértékelik A tőke pusztulásának a fényében látható a Keynes-féle tanok és politika teljes csődje. Az aranyvaluta megszüntetése a stabil kötvényárakat lerombolta, és megnyitotta az utat a kamatláb intézményes csökkentéséhez. Ez azután alattomos módon a tőke általános erózióját illetve pusztulását eredményezte. A jegybank vezetői az adósságtömeg, a pénzforgalom növelésében és a kamatláb csökkentésében keresik az üdvösséget. Ezzel olajat öntenek a tűzre: a tovább csökkenő kamatláb a tőke további pusztulásához vezet. A világ rohan a vesztébe. Szépségverseny - Keynes ízlése szerint A foglalkoztatás, a kamat és a Pénz általános elmélete c. könyvének 12. fejezetében Keynes egy igen érdekes és jellemző példát hoz fel. Beszél egy feltételezett szépségversenyről, amit egy bulvárlap rendez meg. A versenyben résztvevő olvasóknak hatot kell kiválasztani száz csinos hölgy képe közül. Az első díjat az az olvasó kapja, akinek a választása legközelebb esik az összes versenyző választásának átlagához. A felületes olvasó választása a néki legjobban tetsző hölgyekre fog esni. Feltételezi, hogy a bulvár lap olvasóinak az ízlése nem elkorcsosult ízlés. A kicsit mélyebben gondolkodó olvasó azonban arra gondol, hogy az átlagolvasó ízlése különbözik az övétől, és ennek választását próbálja pályázatával rekonstruálni. A még mélyebben gondolkodó olvasó megpróbálja a tömegeknél hívebben megjövendölni, hogy fognak a tömegek viselkedni. Ezzel megfogtuk a harmadfokú gondolkodás logikáját. De még ez sem a nóta vége. A negyedfokú gondolkodó azt próbálja kifundálni, hogy a harmadfokú gondolkodók hogy gondolkodnak. De lesznek ötöd-, hatodfokú gondolkodók is, és így tovább, ad infinitum. Keynes ezt a példát azért hozta fel, hogy a tőzsdei spekulánsok gondolkodását illusztrálja, akik pénzüket egy bizonyos számú részvénybe akarják befektetni. A felületes spekuláns természetesen azokat a részvényeket választja, amelyeket a legjobban menedzselt, pénzügyileg és gazdaságilag legjobban felvértezett vállalatok bocsátottak ki. A másodfokú spekuláns nem így gondolkodik. Ő arra fogad, amit az átlagos spekuláns gondol. De lesznek harmadfokú spekulánsok is, akik arra fogadnak, amit az átlagos másodfokú spekuláns gondol, stb. A nyertes spekuláns választása nagyon különböző lehet az úgynevezett felületes spekuláns szolid választásától. Nem a valóság a fontos, hanem a valóságról alkotott kép még akkor is, ha az délibáb. A Keynes-féle szépségverseny bepillantást enged Keynes legbelsőbb pszichéjébe. Tudja, hogy az aranyvaluta olyan tükör, ami a valóságot a legkevésbé torzítja el. Következésképp az aranyvaluta birtokában az emberek véleménye a legkevésbé manipulálható. De azt is tudja, hogy ha az államhatalom elkobozza ezt a tükröt, illetve megtiltja annak használatát, akkor jobb híján az emberek görbe tükör használatára fognak kényszerülni, véleményük ennek megfelelően eltorzul és manipulátható lesz. Keynes ezzel kidolgozta a demagógia elméletét. A demagóg eleme az a környezet, amelyben az emberek véleménye maximálisan eltorzult és manipulálható. Ebben a környezetben megkeresi a vélemények legkisebb közös nevezőjét. Erre épít még akkor is, ha annak fonákságáról meg van győződve. Ez Keynes-Mefisztó világnézetének kis tükre.

6 Hivatkozások Unger László: A világméretű pénzügyi válság okai, következményei, felelősei és tanulságai, Havi Magyar Fórum, XVIII. évfolyam 2. szám; február. John Maynard Keynes, The General Theory of Employment, Interest and Money,1936, London: Palgrave Macmillan, see also: John Maynard Keynes, Tract on Monetary Reform, 1924, London: Macmillan Függelék Szemelvény Francisco D Anconia védőbeszédéből arra a vádra, hogy a pénz minden rossz gyökere, Ayn Rand Atlas Shrugged c. regényéből, ami magyar fordításban 2009-ben jelent meg Veszett világ címmel. A védőbeszéd a 371-ik oldalon található. Ha tudni akarod, hogy mikor kezd felbomlani a társadalom, figyeld a pénzt. A pénz a társadalom erényének barométere. Amikor pusztítók tűnnek fel az emberek között, azzal kezdik, hogy megrontják a pénzt, mert a pénz az emberek védelme, és a morális lét alapja. A pusztítók megragadják az aranyat, és tulajdonosának papírpénzzel szúrják ki a szemét. Ezzel lerombolják az objektív értékrendszert, és az embereket kiszolgáltatják egy önkényes értékmegállapító bitorló hatalmaskodásának. Az arany objektív érték volt, a megtermelt javak egyenértékű megfelelője. A papírpénz nemlétező vagyon jelzáloga, fedezete, a fegyver, amit azokra fordítanak, akiktől a vagyon megteremtését várják. A papírpénz a törvényesített fosztogatóknak olyan számlára kiállított csekkje, amely nem az övék, hanem áldozataik erényének a számlája. Lesd a napot, amikor a bank megtagadja a csekk kifizetését: számlafedezet kimerítve. A szerző: Fekete Antal professzor neves matematikus és pénzügyi tudós. Budapestben született 1932-ben. Az ELTE matematika szakán 1955-ben graduált. Az 1956-os forradalom leverése után egy évvel Kanadába emigrál. A következő évtől kezdődően 35 éven át a Newfoundland-i egyetemen dolgozott. Számos egyetem vendégprofesszora volt (Columbia University, Trinity College, Acadia University, Princeton University) óta az IISAM professzora. Kapcsolódó anyagok:

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (RUVA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági

Részletesebben

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index A MAX TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index 1999. január 1-i hatállyal érvényes felülvizsgált és kiegészített leírása 1999. július 8. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 1983 írta: DR. GUBCSI LAJOS DR. TARAFÁS IMRE TARTALOMJEGYZÉK Az első kiadást

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december

hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december K&H megtakarítási cél - október rés 2015. ember Befektetési stratégia Az alap célja, hogy egy

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba Morita Tsuneo: Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba illetve Gulyás kommunizmusból a populista kapitalizmusba A 17 éves magyar rendszerváltás egy japán kutató szemével A rendszerváltás magyar

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter Államháztartástan 71/2015 1 Tartalomjegyzék 1. Az államháztartás szerepe, rendszere... 5

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Készítette: Cseh Ágnes Budapest, 2005

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben