Hír levél á p r i l i s. Fókuszban Programok Továbbképzések Műhelyfoglalkozások Tanulmányi versenyek Hírek Könyvajánló

Átírás

1 Hír levél A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet információs kiadványa Fókuszban Programok Továbbképzések Műhelyfoglalkozások Tanulmányi versenyek Hírek Könyvajánló á p r i l i s Főovárosi Pedagógiai Napok 2008

2

3 Bevezetõ Hírlevelünk mostani száma némiképp eltér az eddig megszokottaktól. Megújulásra törekszünk egyrészt formai és esztétikai szempontból, másrészt tartalmilag is szeretnénk jobban megfelelni a velünk szemben támasztott igényeknek Ezt a számot a Fővárosi Pedagógiai Napok rendezvényeinek bemutatására, valamint arra szánjuk, hogy fő témánkat az agressziót és annak kezelését körbejárva, több oldalról megközelítve ízelítőt adjunk az április első hetében zajló Pedagógiai Napok várható hangulatából. Pszichológus kollégáink rövid írásaikban az agresszió manifesztálódásának okait, körülményeit világítják meg szubjektív gondolataikkal. Egy budapesti kutatás rövid összefoglalóján keresztül láttatják meg a családi kohézió és a prevenció fontosságát. Olvashatunk arról, hogy hol kereshetők a gyermekkori erőszak gyökerei, mit kellene/ lehetne tennünk a durvaság terjedése ellen. Rövid gyakorlati példákat is bemutatunk néhány sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő intézményben alkalmazott eljárásból, a tapasztalatok oldaláról megközelítve a témát. A konfliktusaink és félelmeink kezelésének lehetséges változatai közül szólunk egynémely érdekesnek mondható alternatíváról is, mely újszerűségével nagy érdeklődésre tarthat számot. Végül, egyik szakértőnk konkrét eseten keresztül ábrázolja, hogy a tehetséges gyerekek esetében milyen lényeges kérdés az agresszió mögött látens módon meghúzódó ok-okozati összefüggések felismerése. Hírlevelünk közepén a Fővárosi Pedagógiai Napok rendezvénysorozat részletes programját találják, melyek között reményeink szerint - mindenki megtalálhatja az érdeklődésének legmegfelelőbb eseményt. Szerkesztő Tartalom Fókuszban az agresszió kezelésének módszerei...2 A FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI NAPOK PROGRAMSOROZATA...13 Továbbképzések és műhelyfoglalkozások Tanulmányi versenyek...29 Hírek...32 Könyvajánló...34 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 1

4 Fókuszban Gondolatok az iskolai agresszió kapcsán Nem tudnám megmondani, hogy az agresszió (ami pszichológiai értelmezésben nem tisztán destruktív fogalom), növekedett-e az elmúlt pár év alatt, hiszen elég sok frusztrált, sajátmagára irányuló agresszív cselekedettel találkoztam szakmai múltam harmincegynéhány éve alatt. Az iskolai agresszió, ami a gyengébbekkel megmutatkozó erőteljes viselkedés - Mobbing szerint - többnyire a éves korosztályban jellemző. Ezt a szerző Svédországban, Japánban, Hollandiában, az USA-ban, Kanadában, valamint Nagy Brittaniában vizsgálta. Okként, a nemet (a fiúk agresszív viselkedése kifejezettebb), a családi hátteret és mintát, a tanulmányi eredménytelenséget említi, de fontos körülményként az iskolatípust, a társadalmi környezetet is. aránytalan félelmek egyaránt. A Média hatása, (híreinek élményanyaga ) mintája. A tolerancia hiánnyal, vagy csak minimumával rendelkező, sokféle kultúrából és sokféle temperamentummal megáldott, és sokféle nevelésben részesült felnőtt és gyerek. Általában az agresszív magatartás periódusai: a kiváltás, az eszkaláció és a krízis. Az un. nyílt agressziónak persze vannak előzményei. Azonban ezeket gyakran csak utólag elemezik a szakemberek. A frusztrációról, vagyis arról, hogy jobb életlehetőségeket látok, de ennek Tapasztalatom alapján a hétköznapok agresszív megnyilvánulásai a frusztrációval közös tengelyen definiálható leginkább. Befolyásolja a környezetben élő felnőttek napi példája. A szóban, a gesztikulációban, vagy a mimikában megnyilvánuló durvaságok éppúgy, ahogy a városi sűrűség, a terek hiánya (ami alatt a személyes és fizikai tér fontosságát is értem), a szinte állandó egymásnak ütközés, valamint az emiatti ingerültség (főként a városban tapasztalható siető, és ráérő emberek közötti ingerküszöb különbségek), a feszültség növekedése. Befolyásolhatja még bár nem gondolunk ezekre a körülményekre a tartós hőség, a fájdalomérzet is. Növelő, vagy csökkentő hatású lehet a kibicek (nézők) viselkedése is. Előtörténeteként említhető a féltékenység, a tartogatott sértettségek, egyéb konfliktusok, illetve az irigységek, a kapzsiságok, de a bizonytalanságok, a változásoktól való az elérésében állandóan megakadályoznak, sok-sok pszichológiai vizsgálat szól. A genetikai meghatározottságán túl, az indulatok fejlődéséről talán kevesebb. Szerintem a fantáziálás, a még gondolati síkon beinduló vágyképek gyűjtőhelye lehet a később, már verbálisan is megjelenő szándékos bántásnak, majd a tettlegességnek is. A fantáziát erősen terhelik a környezeti hatások: a gyakran valóságosan anonim, ám ismertnek tűnő, fontosnak tartott személyek durva 2 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

5 Fókuszban megnyilatkozásai. De ez, nem csupán az egyre közönségesebben kommunikáló felnőttek és gyerekek kiváltsága, idetartozik a rejtett és nyílt intrika, a lekezelő kapcsolattartási technika, a gőgöt kifejező irónia, a nem egyformán szocializált, a reagálásokra felkészületlen emberek, gyerekek felé. Gyerekeknél a bizonytalanság és a fölényes, nagyzoló magatartás váltakozik, ami szintén növelheti a támadó indulat erejét. Úgy gondolom ezek után jelenik meg, többnyire a cselekvéses, agresszív viselkedés. Tanácsadónk sajátos helyzete miatt, inkább az új helyzet okozta izgatottságokkal találkozunk. Ritka a szóban, vagy a metakommunikatív jelzésekben kinyilvánított bármilyen támadó viselkedés. Mégis, a vizsgálataink során vannak előjelző tesztjeink (én a projektív teszteket, a rajzolást tartom a legfigyelmeztetőbbnek). Ezek gyakran lappangó diagnózisként működnek, és nem eléggé figyelmeztetőek a gyerek környezetét moderáló felnőttek számára. (szülőknek, tanároknak). Mint erőforrás, az agresszió szocializáltan hasznosítható akár a felnőtt tevékenységében, de kezeletlenül antiszociális magatartáshoz, önértékelési problémákhoz vezethet. Úgy gondolom, mivel a pályaválasztás önismeretet, érettséget, tervezést igényel, elősegítése közös feladat, nem csupán a diákok és a tanácsadók részére, hanem a tanárok a szülők, és a pszichológusok számára is. Régi elképzelésem, egy tanárokkal közös esetmegbeszélő, rendszeres munka, valamint a szülő-gyerek családi konzultáció bevezetése. Bár ez látszólag nem kapcsolódik köznapi értelemben a pályaválasztási tanácsadáshoz, valójában meghatározóan segítheti a felnőtté válás, így a pályaérettség szakaszát is. Rozsnyai Margit, pszichológus Az agresszió mint a problémamegoldás leegyszerűsített formája Az agresszióval kapcsolatos kutatások, a sokféle tudomány sokféle megközelítése oly nagy területet ölel fel, ami átfoghatatlan, alig áttekinthető. Egy hatalmas mező, ahol megszámlálhatatlanul sokan és sokféleképpen legelhetünk, mi több kérődzhetünk, az agresszió társadalmi problematikájához azonban mégsem találjuk a varázspálcát. Egy egyetemi oktatóm jut eszembe, aki fél éven keresztül tanította nekünk az általános lélektan egyik fejezetét, a gondolkodást. Már mindenféle jellemzőjét, fajtáját tanultuk, hogy a gondolkodás lehet kreatív, meg konvergens, meg divergens stb., de mint mondta: azt, hogy gondolkodás közben mi történik a black boxban, azt ugye senki nem tudja. Az agressziónak, ill. az agresszív viselkedésnek számtalan kiváltó oka, ill. magyarázata lehet. Ismerünk erre vonatkozó elméleteket, kezdve a biológiai, adaptív funkcionális magyarázattól Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 3

6 Fókuszban a frusztráció-agresszió hipotézisen keresztül a Freud által megalkotott elméletig, sokféle tudományos megközelítést. Elgondolásom a nem bűnözői szintű agresszió kapcsán a hétköznapjainkból indul ki. Abból, hogy problémát okozó helyzetekben sokszor az agresszív viselkedés tűnik a leghatásosabbnak, legeredményesebbnek. Úgyszólván energiatakarékos megoldást jelenthet, mivel rövid idő alatt egyértelműséget teremt. Belátjuk, sokkal könnyebb egy gyerekekre ráordítani, mint többször elmagyarázni, vagy beláttatni, hogy mi az elvárásunk, avagy hosszasan kigondolni azt a pedagógiai eszköz repertoárt, amivel elérhetjük a kívánt eredményt. Vagy: könnyebb elvenni a másét, mint megküzdeni, dolgozni, kivárni, míg előteremtem a magamét. Rövidebb ideig tart egy ütés, mint egy meggyőzés. nap folyamatosan hat ránk, s anélkül hogy tudatosulna, a szervezetünk (érzékszerveink) szükségképpen állandóan reagál rájuk. És akkor még nem említettük azt a mérhetetlen információ-dömpinget, ami folyamatosan teleszemeteli a fejünket. Ha mindezt számításba vesszük, akkor könnyű belátnunk, hogy a hétköznapi élet nemcsak felgyorsult, de permanens idegrendszeri fáradtságot idéz elő. Logikusnak tűnik tehát, hogy problémahelyzetekben, konfliktus esetén törekszünk a gyors, eredményes, energiatakarékos megoldásra. A türelmetlenség, a nem kellően kontrollált indulat pedig könnyen sodorhat agresszív viselkedés felé. Orosz Anna, pszichológus Mostanában gyakran halljuk, hogy megnövekedett az agresszió. Azt is halljuk, hogy felgyorsult az életünk. Valószínűleg így van, tapasztalataink is ezt bizonyítják. Ám nemcsak gyorsabb, hanem bonyolultabb és főleg sokkal ingergazdagabb is a mai élet. Gondoljuk meg, hogy évvel ezelőtt az emberek mit láttak, mit hallottak a környezetükben? Sok mindent, ami a természethez tartozott; állathangok, természeti környezet jelenségei, vagy keréknyikorgás, kalapálás, énekszó, beszédhang, harangszó, stb. Ma mit lát, hall az ember? Rengeteg szintetikus hangot (csipog, pityeg, csöng, szirénázik, állandó a közlekedési alapzaj stb.), a TV, mozi, monitor, villogás, mozgás, állandóan változó vizuális élményt jelent. Azt hisszük, hogy amire nem figyelünk, azt nem is érzékeljük, pedig nem így van. Ez a milliónyi inger nap, mint 4 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

7 Fókuszban Devianciára való hajlam és családi légkör néhány részlet egy kutatásból Egy vizsgálatban mintegy 500 fővárosi serdülő (végzős általános ill. középiskolás tanuló) körében gyűjtöttünk adatokat két, eltérő elméleti megközelítésből származó, többfaktoros kérdőív segítségével. Ezek közül az egyik arra irányul, hogy a személy hogyan értékeli saját családi klímájának állapotát (családtagok közötti kohézió, agresszió és konfliktus), a másik kérdőív pedig a deviáns viselkedésre való hajlam szintjére és mintázatára tesz becslést (társas alkalmazkodás, deviáns értékekhez való attitűd, elidegenedettség szintje, manifeszt agresszivitás, hajlam az elutasításra). A tanulók önjellemző állításokat osztályoztak. Az eredmények nagyjából megegyeznek az e témával kapcsolatos szakmai vélekedésekkel, ezek közül a teljesség igénye és hozzáfűzött megjegyzések nélkül a következőket emeljük ki. Általánosságban megállapítható, hogy a rossz szociális alkalmazkodás és a belső konfliktusok magas szintje (melyek az agresszivitás társas és egyéni velejárói) összefügg a gyenge családi kohézióval és az alacsony önkifejezési készséggel; magasnak ítélt családi kohézió esetén pedig kisebb mennyiségű nyílt agresszivitást és konfliktust tapasztaltunk. Az életkori sajátosságok közül érdemes kiemelni, hogy a 14 évesek családjaikban magasabbnak látják a kohézió, egyetértés, egymásnak nyújtott támogatás és segítség szintjét, mint a négy évvel idősebbek. A középiskolások több nyílt agresszivitásról számolnak be. A nemek közötti eltérések egyik érdekes példája, hogy a középiskolás lányok ítélik családi környezetükben a konfliktusok esetén megjelenő harag és agresszív megnyilvánulások szintjét a legmagasabbnak. A családszerkezet és méret is összefüggésben áll a konfliktusok számával: azok a tanulók jeleznek több nyílt konfliktust, ahol háromnál több testvér van. A gyermeküket egyedül nevelő szülők családjaiban a gyerekek veszélyeztetettebbnek tűnnek a deviáns magatartásra való hajlamok tekintetében, mint a teljes családban élők. Az egyik legérdekesebb tapasztalat, hogy összevetve egy, az 1970-es években végzett vizsgálati eredménnyel, mindkét nem és korosztály esetében határozott emelkedés tapasztalható a bizalmatlanság, elidegenedettség területén. Ez felhívja a figyelmet a prevenció fontosságára mind az egyéni, mind a közösségi mentálhigiéné területén. Elsősorban azoknak a készségeknek a fejlesztése fontos, amelyek társas helyzetben gyakorolhatók, ilyenek: empátia, énerő, stressz-kezelő és feszültséglevezető technikák, konfliktusmegoldó képességek (frusztrációs tolerancia, önkifejezési készség), kreativitás. Gebauer Ferenc, pszichológus Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 5 5

8 Fókuszban Az agresszió kezelés gyakorlata a Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központban (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) Az agresszió (latin agressió szóból, jelentése: támadás) minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka az, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. Az agresszió ott van az egész társadalomban, a gyermekek világában, így a mi iskolánk gyermekközösségeiben is. (Megvetés, káromkodás, trágárság, durvaság, bántás, sértés, megalázás, fenyegetés, zsarolás, kegyetlenkedés, csicskáztatás, verés, rombolás, garázdaság) Sajátos nevelési igényű tanulóinknál előfordulhat, hogy bántalmazzák a családban, aminek hatására agresszivitás, hyperaktivitás, tanulási nehézségek, önértékelési zavarok, beilleszkedési gondok, neurotikus tünetek jelennek meg náluk. A tanulásban akadályozott tanulóink viselkedésének alakulását intézményünkben is igen nagymértékben befolyásolja a nem megfelelő családi háttér, amelynek hatására megnőhet az agresszió kialakulása. A mi iskolánkban dolgozó tanárok a gyermekszerető és odafigyelő magatartásukkal próbálnak segíteni ezen a téren a problémák megoldásában. Az osztályfőnököknek ebben óriási szerepe van, hisz a nem megfelelő családi háttér miatt olykor még az anya szerepét is fel kell vállalniuk. A mi intézményünk olyan, mint egy nagy család, ahol békességben, szeretetben tudunk élni, ahol van idő a gyerekekre és a meglévő empátiás képességünkkel, szinte meghalljuk a ki nem mondott szavakat is. Megbeszéljük a tanulóink gondjait, problémáit, kéréseit. Jó tanácsainkkal segítjük őket a minden napi életükben. Az agressziót igyekszünk átalakítani valamilyen az iskolában is elfogadott aktivitássá, energiává, ami nagy pedagógiai kihívást is jelent számunkra, egyben a legfontosabb eredményt is, ha sikerre vezet. Az agresszív energia levezetését elősegítő módszerek: fizikai tevékenységek (mozgásos játékok), fantázia általi agresszió (mese kitalálása), szimbolikus agresszió (rálegyintünk valakire). A leghatékonyabbnak a kreativitás lehetőségének felkínálása bizonyul. Az agresszió nem csak tettleg, esetleg verbálisan zajlik, hanem képi formában, a rajzban is felfedezhető a tanulásban akadályozott tanulóinknál. A rajzolást kiváló feszültség-levezető foglalatosságként alkalmazzuk. A diákönkormányzat keretén belül a délutáni szakkörökön illetve a napközikben játékos foglalkozások: ötletbörze, kézművesség, pantomim, mesélés, szerep és szabályjátékok is az agresszív viselkedés megoldását segítik elő. 6 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

9 Fókuszban Hiszen fontosnak tartjuk az egyéni érdeklődés lendítőerejét, amely biztosítja a személyiségfejlesztést, a pihenést, a regenerálódást, és a kompenzálást is. Az agresszió csökkentésére kialakított helyes viselkedési formák megerősítését segíti az iskolán kívüli programok megszervezése, lebonyolítása. A siker érdekében bevonjuk a családokat: a szülőket és testvéreket. A különböző tantárgyakat tanító kollégák óráin mindennapos a szociális kompetenciát fejlesztő gyakorlatok napi alkalmazása, ami segíti az önismeret, az énkép, az önértékelés fejlesztését illetve az agresszivitás szempontjából a legfontosabb tulajdonságnak, az önkontrollnak a kialakítását. Mindenképpen hisszük, hogy pedagógiai személyiségünkkel befolyásolhatjuk tanulóink viselkedését, és fontosnak tartjuk a megelőzést. Gyakorlatban alkalmazzuk az erőszak mérséklésének módszerereit: az empátia kialakítását, az alternatív viselkedés minták jutalmazását és a nem agresszív modellek szerepeltetését. A tanulásban akadályozott tanulók tagozatának munkaközössége Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 7

10 Fókuszban Az agresszió kezelés gyakorlata a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthonában Intézményünkben ép értelmű gyengénlátó, aliglátó, valamint tanulásban akadályozott, azaz halmozottan sérült gyermekeket nevelünk. Országos beiskolázású intézményként tanulóink családi háttere rendkívül különböző, a veszélyeztetett gyermekek aránya elég magas. Szélsőséges iskolai agresszió ugyan nem fordult elő, de a durvaságot, a harag megnyilvánulásait, az erőszak és agresszió megjelenését, mint életkori velejárót, az otthoni környezetből hozott, vagy a médiából vett mintát, nap mint nap tapasztaljuk. Az osztályfőnöki órák és a nevelőtanárokkal délután tartott foglalkozások mellett tanulóink lehetőséget kaphatnak az iskola pszichológusaival való beszélgetésekre és terápiára. Emellett intézményünkben rendszeresen rendel gyermekpszichiáter is. A szakemberekkel történő konzultációra mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek lehetősége van. A es tanévtől kezdődően a habilitációs-rehabilitációs órák keretében a serdülő gyermekek számára speciális foglalkozást is bevezettünk önismeret, jellemfejlesztés, kapcsolatok, családi életre nevelés témakörben. A foglalkozások heti 1 órában a osztályfokon, az osztályfőnökökkel, illetve a tanulókkal egyeztetve kiscsoportos beszélgetések keretében zajlanak az alábbi témakörökben: - önismeret, önértékelés, önnevelés (testkép, én-kép, egészséges önértékelés, adottságok, erősségek és gyengeségek, a látássérülés elfogadása, a serdülőkor problémái, félelmek, szorongás, kudarc és feszültségtűrés, a látássérülés szerepe az életalakításban stb.), - jellem és értékrend (kis és nagy döntések, sodródás vagy tervezés, álmok és lehetőségek, értékek és értékrend, szabadság és szabadosság, felelősségtudat, meggyőződés), - életmód - életvitel (jellegzetes kamaszkori problémák, szabadidő és szórakozás, káros szokások, szenvedélybetegség, függőség, az elhárítás módjai), - társas kapcsolatok (barátság, kommunikáció, konfliktuskezelés, szerelem, párválasztás, család), - szexualitás, nemiség (biológiai ismeretek, felvilágosítás, a nemiség szerepe, felelősség, veszélyek, AIDS, nemi betegségek védekezés, pornó, erőszak ne válj áldozattá!, kényes kérdések megbeszélése). A csoportbeszélgetéseken a gyermekek megtanulják elfogadni a szabályokat mint: a személyes jelleggel elhangzottakat nem mondhatják tovább, nem kritizálhatják egymás érzelmeit stb., és nagyon mélyen képesek megnyílni egymás előtt. A Fővárosi Pedagógiai Napok idején tartandó bemutató foglalkozásainkon és előadáson ebből nyújtunk ízelítőt, lehetőséget biztosítva a tanárokkal és intézményünk pszichológusával történő találkozásra. Józsáné Éltető Katalin gyógypedagógiai tanár 8 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

11 Fókuszban Az agresszivitást kezelő (az FPN programjaiban bemutatásra kerülő) módszerek nem csak a gyógypedagógiában A komplex dramatikus fejlesztő program egy olyan elsősorban a dráma eszköztárára építő több elemből álló módszerspecifikus eljárás, mely ötvözi a drámapedagógia, a playback (improvizációs színház), és a pszichodráma elméletét és eszköztárát a benne résztvevők alap-, szociális és kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében. A playback vagy más néven újrajátszó, lejátszó vagy visszajátszó rögtönzés színház az un. nem írott színházi formák közé tartozik, melyben a színészek a nézők által mesélt saját, személyes történeteket játsszák el improvizatív módon. A játékot különböző hangeffektusokkal kísérik, és színes selyemdrapériákat használnak kellékekként. A foglalkozások alapja saját élmény, mind módszertani mind tartalmi szempontból. A résztvevők a csoportot vezető felnőttek is elsősorban saját életeseményeik történéseit mesélik el egymásnak, és az ahhoz kapcsolódó érzelmeket jelenítik meg dramatikus módszerekkel. A feldolgozás során elemzik a látottakat és hallottakat, verbális és nonverbális visszajelzéseket adnak egymásnak, és az analóg helyzetek vizsgálata során használják a mintha játékot és a drámapedagógiában használt egyéb dramatikus technikákat is. A saját élményként elmesélt történetre a színészek (gyerekek) játéka által rátekinthet a mesélő és ezáltal a benne keletkezett érzelmek (félelem, harag stb) láthatóvá és értelmezhetővé válik. Balázs Ágnes szaktanácsadó 9

12 Fókuszban A holisztikus pedagógia módszerek A holisztikus egyensúly az egészségben nyilvánul meg. Az egység az egész állapot megőrzése a prevenció, megteremtése, a habilitáció, fejlesztése a folyamatos kontroll és gondozás, visszaállítása a rehabilitáció. Pedagógiai eszközökkel is lehet gyógyítani, ezt a célt hivatott szolgálni a gyógyító nevelés, a gyógyító pedagógia. Gyakran előfordul, hogy már minden pedagógiai módszert megpróbáltunk és mégsem következik be a várt eredmény. Ilyen helyzetekben különösen aranyat ér, ha még a szokásos, ismert módszereken kívül is van a tarsolyunkban tartalék alternatív terápiás kínálat. Ezt a színes repertoárt bővíti a holisztikus természetes gyógymódok tárháza, amely az ember egységre és egész-ségre való törekvését segíti. Bemutatásra kerülő holisztikus pedagógiai módszerek, terápiák: 1. Paradigmaváltás a tanulásmódszertanban Az egész emberi élet egy fejlődési folyamat, melynek alapja kezdettől fogva a tanulás. Tudatállapotunk az ébrenléttől az alvásig igen széles skálán mozog. Szerencsére a tudat fogékonyságát lehet mozgósítani, így számtalan ügyes tan-trükkel illetve tanulási módszerrel megteremthetjük a mentális befogadás optimális állapotát. A tanulás élethosszig végigkísér bennünket az élet valamennyi területén, ezért érdemes törekedni arra, hogy nevelő és nevelt egyaránt örömét lelje a szellemi gazdagodásban. 2. Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) modellje Köztudott, hogy a betegségek, zavarok, problémák először a lélek nyelvén szólalnak meg. Ez az első állomása a harmonikus, egész-állapot megbomlásának. Az együtt érző kommunikáció segítségével új megvilágításba helyezzük kapcsolatainkat, azáltal, hogy meghalljuk önmagunk és a másik fél mélyebb igényeit. Kedvező, ha arra összpontosítjuk figyelmünket, hogy tisztázzuk, mit is figyeltünk meg, mit kérünk, és mire vágyunk, ahelyett, hogy diagnosztizálnánk, bírálnánk, vagy elítélnénk a másikat. A saját magunkra és a másikra irányuló odaadó figyelem hangsúlyozásával az EMK elősegíti a tiszteletet, a figyelmesség és az empátia kialakulását, s azt a kölcsönös vágyat ébreszti fel bennünk, hogy mindketten a szívünkből szóljunk. Az EMK négy alkotóeleme: megfigyelések, érzések, szükségletek, kérések. 3. Dr. Edward Bach pszichiáter által alkotott virág-terápia 4. Fül akupunktúra (különösen bevált hiperaktív gyermekeknél) 5. Reflexterápia 6. Színterápia 7. Betty Edwards által alkotott jobb agyféltekét erősítő rajz terápia Az FPN keretén belül megrendezett előadás kedvébresztő szakanyag bemutatóval és eszközbemutatóval zárul. Szeretettel várom minden kedves érdeklődő kollégámat: Faragóné Bircsák Márta igazgató 10 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

13 Tehetség és agresszió Fókuszban Pétert 7 éves kora óta ismerem. Hatalmas fekete bogárszemeivel kíváncsian, de öntudatosan vett szemügyre iskolás életének első napjaiban. Mindig tudta, mit AKAR. Bizony sokszor kellett megküzdeni, hogy elfogadja mások szempontját is, belássa, nem minden úgy történik, ahogy abban a pillanatban ő azt elképzelte. Dacolt és mindennemű kooperációt elutasított. Azokkal a társakkal értett szót, akik elfogadták, hogy a játék során hatalomra, dominanciára vágyik. Mint jómódú gyerek, rendelkezett azokkal a játékokkal, amelyekkel ezt a státuszt néhány gyerek szemében - bitorolhatta. Sok volt körülötte a konfliktus: rendszeresen testi erejével harcolta ki igazát, gyakran felemelte hangját, probléma-megoldási javaslatokra sértődéssel, duzzogással válaszolt. Maximálisan sikerorientált kisfiú volt, míg egyegy dicséret szárnyakat adott neki, a kudarcokat nem tudta feldolgozni. Egy dührohama utáni négyszemközti idill hozta meg az áttörést Kettesben voltunk, a többi gyerek már az udvaron játszott, és Peti fantáziavilága kitárult! Rajzolt és rajzolt, űrlényeket, űrhajókat és mesélt és mesélt és mesélt! Elkápráztatott mesevilágával, választékos kifejezésmódjával, tájékozottságával! Ezt Ő is megérezte. Akkor a rajz nem készült el, így alkalom adódott, hogy másnap folytassuk. És Péternek egyre fontosabbá váltak azok a fél órák, amelyeket csak kettesben, az ő mesebirodalmában töltöttünk! Egy idő után már akkor is odafigyelt a kéréseimre, ha nem csak kettesben voltunk és nem csak az ő világáról beszélgetünk. Zokon is vette, ha egyik-másik társával durván viselkedett és én azt mondtam neki, hogy ma elment a kedvem a négyszemközti rajzolgatástól. Lassan-lassan gyűlni kezdtek körülötte az igazi barátok is A tehetséges gyermekeknél sokszor megjelenik az agresszió, hiszen ez nemcsak olyan reakció, amelynek negatív célja a rombolás vagy az erőszak, hanem egyféle belső indíttatás, törekvés is mindenfajta cselekvésre, a siker eléréséhez. A tehetséges emberek általában, de különösen a tehetséges gyermekek nagyon terhesnek érzik a korlátozásokat, úgy érzik, bármifajta korlátozás akadályozza őket a lehetőségeik kibontakozásában. Határok viszont mindenütt vannak (otthon és iskolában egyaránt) és a tehetségeseknek ez sok nehézséget okoz. Egyesek keresztül tudják vinni akaratukat, mások visszahúzódnak, megint mások felveszik a harcot a korlátozó személyek ellen. Egy kutatás során tehetséges gyerekek különböző magatartásformáit vizsgálták (E. Landau), 4 különböző típust különböztettek meg: a legtöbb tehetséges gyermekre agresszív mozgások jellemzőek: mindent megnéznek, megtapogatnak, kipróbálnak. Sohasem ülnek nyugodtan, kezük mindig mozog. Feleleteik provokatív jellegűek és figyelmet keltők. Az iskolába általában jól, kreatív módon beilleszkednek. Vannak barátaik kisebb konfliktusok ellenére is kedvelik őket. Ezeknél a gyerekeknél az agresszió konstruktív módon kerül kifejezésre, mert nincsenek olyan konfliktusok, amelyek akadályozhatnák lehetőségeik kreatív megvalósulását. Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 11

14 Fókuszban A következő csoportba olyan tehetséges gyerekek tartoznak, akik a tanárok kedvencei, de soha sincsenek megelégedve magukkal, mindent még jobban akarnak csinálni. Mindent előbb alaposan megvizsgálnak, és csak azután látnak munkához. Jó ideig eltart, míg elég biztonságot éreznek ahhoz, hogy a rendelkezésükre álló szabadsággal éljenek, hogy merjenek kísérletezni. Ők sajnos elfojtják konfliktusaikat, ezáltal adottságaikat szigorú határok közé szorítják. A harmadik csoport a legproblematikusabb. Az idetartozóknak minden egyre megy, nem érdekli őket sem az iskola, sem egyéb tevékenység. Ők az ún. alulteljesítők. Esetükben a konfliktusok a személyiség mélyebb rétegeiben vetnek gyökeret. A félelem erősebb, mint az agresszió. Az eredmény teljes passzivitás és közömbösség. A negyedik csoport dacos, kooperációt elutasító gyerekekből áll. Küzdenek tanáraik, szüleik, társaik ellen egyaránt. Többnyire nincsenek barátaik, mert túlságosan hatalomra vágynak. Sokszor maradnak otthon, mert nincs kedvük iskolába járni. Ők az agressziójukat, konfliktusaikat a környezetre vetítik, képességeiket, aktivitásigényüket csak destruktív módon tudják kifejezésre juttatni. A tehetségek nevelésében az a nehéz feladat, hogy miközben csökkentjük az agresszió destruktív formáit, ugyanakkor az energiát, ami belőle származik, pozitív hajtóerővé formáljuk át. Péter ma már elmúlt 20 éves az Ő szavaival élve: kutatja a rák ellenszerét, csak azt, de azt keményen. Az Ő története sikertörténet, hiszen a kezdeti kis mufurcból mára kutató ifjú vált. Ez pedig csak úgy valósulhatott meg, ha a környezete családja, tanárai, kortársai SZERETETTEL, TÜRELEMMEL, TÁMOGATÓAN és MEGÉRTŐEN egyengették az útját idáig. Gonda Judit, tehetségfejlesztő szakértő 12

15 Fővárosi Pedagógia Napok programja , hétfő Kiállítás megnyitó a Weszely Ödön galériában (FPPTI, 1088 Budapest, Vas u ) Nagy László a tudós pedagógus közelítések az életúthoz A kiállítást köszönti: Dr. Varga Katalin, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója, Sárik Zoltán, a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója A kiállítást megnyitja: Dr. Germánné Vastag Györgyi, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke , kedd Fővárosi Pedagógia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Helye: Multikulturális nevelés - tolerancia tréning (zártkörű) Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u Kelédi Ildikó, Gonda Judit pedagógiai szakértők (FPPTI) Belváros-Lipótváros Pedagógiai Szolgáltató programja Helye: Problémás gyerekek vagy problémás környezet? Aranytíz Művelődési Központ, Színházterem Budapest, V. ker., Arany János u. 10. dr. Hirsch Anikó gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter, pszichoterapeuta (Bethesda Gyermekkórház) Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 13

16 Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ programja Az iskolai agresszió és erőszak Helye: Baross Gábor Általános Iskola, 1078 Budapest, Hernád u. 42/ : Rövid tájékoztató az iskoláról Futás Béláné, igazga2tó 1. osztály: óra IV. emelet, 405. terem Üssed, üssed, botocskám! Szabályok a mindennapi életben. Foglalkozás-vezető: Komaság Margit 7. osztály: óra III. emelet, 303. terem Az érem két oldala Nézőpontok ütköztetése Foglalkozás-vezető: Skaliczky Tímea Szakmai megbeszélés Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézmény A testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségei életigenlő hagyományaink felhasználásával az óvodákban és iskolákban Helye: Táncsics Művelődési Ház, 1238 Bp., Grassalkovich út dr. Máté Lajos (Napvilág Alapítvány) Pedagógiai fejlesztések és alternatívák az alapítványi iskolákba Budapesten Helye: Független Pedagógiai Intézet, 1027 Budapest, Frankel Leó utca 6. Megnyitja: John Emese, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának alelnöke Horn György: Pedagógiai fejlesztések és alternatívák Iskola bemutatók: Zöld Kakas Líceum: Zűrös gyerekek konfliktuskezelés az iskolában. Sütő Magdolna, szakpszichológus Közgazdasági Politechnikum: Gyerekbarát iskola. Gáti István, szakpszichológus Belvárosi Tanoda: Akiket mindenhonnak kicsaptak a devianciakezelés lehetőségei Alternatív Közgazdasági Gimnázium: Patrónusok az iskolaszervezetben Palánta Általános Iskola: A projektoktatásra épülő iskola. Megtanítalak együttműködni. Burattino Iskola: Nehéz sorsú gyerekek az agresszió és megelőzése Kiállítás megnyitó a Burattino Iskola növendékeinek munkáiból 14 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

17 , szerda Plenáris ülés (zártkörű, csak meghívóval) Helye: Nyitó műsor: Megnyitja: Levezető elnök: Szünet Budapest Főváros Önkormányzatának Díszterme 1052 Budapest, Városház u Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Germánné dr. Vastag Györgyi a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának elnöke Dr. Aáry-Tamás Lajos, az Oktatási Jogok Biztosa Dr. Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára Jenei Ágnes médiakutató, tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutatásvezető Csak a szakiskolák és szakközépiskolák igazgatói számára: Dr. Szenes György a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára Hogyan változnak az érettségi követelmények a szakmai érettségi tárgyak tekintetében!? Ifi István, a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztály vezetője Plenáris délután a médiahatásról (pedagógusok, diákok, médiaszakemberek, pszichológusok és szülők számára) Helye: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1082 Budapest, Horváth Mihály tér (Aula) Sajtótájékoztató a felnőtt- és a diákmédia munkatársainak Tájékoztatnak: Sárik Zoltán igazgató (FPPTI), Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, Jenei Ágnes médiakutató, és a Fazekas Mihály Gimnázium diákjai (Nagyterem) Megnyitja és levezető elnöke: Kucsák László, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának alelnöke Erőszakról erőszakosan (Tévéműsor részlet-vetítés) Mi a probléma? Az erőszakos tévéműsorok hatása a különböző hátterű fiatal tévénézőkre (Szűcs Imre iskolapszichológus Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Erőszak, ernyő, gyerekek (Obersovszky Péter szerkesztő-műsorvezető, Echo Tévé) A család lehetőségei és felelőssége: szülői részvétel a fiatalok médiafogyasztásában (Dr. Kósa Éva médiapszichológus, főiskolai tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Agresszív képekről magánemberként (Krizsó Szilvia, az MTV 1. szerkesztője) Szünet Kedvenc videójáték-karaktereim. Videójáték-prezentáció. (Az idei mozgókép- és médiaismeret OKTV egyik győztes diákja) Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 15

18 15.45 A médiaerőszak-diskurzus, mint pótcselekvés. Rendhagyó beszélgetés (Z. Karvalics László egyetemi docens, Szegedi Egyetem) Létezik-e gyermekbarát televízió? A köz szolgálata. (Dr. Sipos Pál főszerkesztő, Magyar Televízió Kulturális főszerkesztőség) Mit lehet és mit nem? Szabályozási oldalról - emberi szempontokból (Tímár János ORTT tag) Mi a megoldás? A médiaoktatás lehetőségei az önreflexiv magatartás fejlesztésében (osztálytermi esetek, tapasztalatok, jó módszerek) Papp Zsolt médiatanár, szaktanácsadó (Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény) Zárszó (Sárik Zoltán igazgató, FPPTI) Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Helye: 1118 Budapest, Beregszász u. 10. Témák: 1. Speciális nevelési igényű gyermekek agressziója és az őket ért erőszak Bemutató osztályfőnöki óra. diákközgyűlésen elhangzott beszámoló a társadalomban zajló agresszióval kapcsolatos adatokról tanórán a diákok egy-egy szituációt a szaktanár irányításával játszanak el, melyet társaikkal kiértékelnek ehhez kapcsolódik Zsombor György a XI. kerületi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadójának ismeretterjesztő előadása 2. A tanórát kötetlen beszélgetés követi, melyet az egymás közti türelmetlen megnyilvánulási formákról és annak következményeiről beszélgetnek a megjelentek Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Helye: (1134 Budapest, Váci út 21.) 12 szakmacsoportban (egészségügy, gépészet, elektrotechnika elektronika, informatika, építészet, könnyűipar, közlekedés, környezetvédelemvízgazdálkodás, közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom) tájékoztató és vita az egységes fővárosi szakmai alapozó ismeretek kerettanterveinek kialakításáról és ezek érettségi követelményeinek meghatározásáról. (Szakmai igazgatóhelyetteseket, munkaközösség-vezetőket, szakértőket várunk.) Humán Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti, Módszertani és Családsegítő Központ Helye: Budapest, XI., Bogdánfy u. 7/d. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálatok és az iskolák között a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód esetén Németh Margit, tanácsadó szakpszichológus, Papp Krisztina, módszertani központ vezető 16 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

19 , csütörtök Bemutatók, szakmai beszélgetések Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Helye: 1035 Budapest, Szellő u Természetes gyógymódok a gyógyító pedagógiában holisztikus szemlélettel Faragóné Bircsák Márta igazgató Regisztráció: Östör Péterné iskolatitkár /2. mellék Szent Miklós Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Helye: 1035 Budapest, Miklós tér Módszer: Módszer: Az Officina Bona (OKI FPI) Tantervcsalád Komplex Személyiség- és magatartásfejlesztő Programjának intézményi adaptációja, rendszere az osztálytermek világában és a tanórán kívüli nevelésben Dr. Szegedi Mártonné gyógypedagógus, programíró Előadás, eszközök, szakanyagok bemutatása majd kerekasztal beszélgetés A mindennapok erkölcstanának elsajátítása: A vidámság, az engedelmesség (III. modul) Papasné Horgosi Katalin gyógypedagógus Bemutatóórák, foglalkozások: 1.osztály Módszer: Módszer: Szeretet nélkül nem lehet élni (III. modul) Dr. Urbancsek Lászlóné gyógypedagógus Bemutatóórák, foglalkozások: 3.osztály Időutazás énvédő stratégiák, konfliktuskezelés (IV. modul) Virt István igazgatóhelyettes Lakásotthoni diákotthoni csoport, Tanácskozás, megbeszélés Regisztráció: Gaál Edit iskolatitkár,

20 Kormos István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Logopédiai Szakszolgálat Helye: 1054 Budapest, Szemere u Módszer: Hétköznapi félelmeink kezelése play back technikával, Rögtönzés Színház Balázs Ágnes szaktanácsadó Harmath Anikó gyógypedagógus Előadás Módszer: Hétköznapi félelmeink kezelése play back technikával, Rögtönzés Színház Balázs Ágnes szaktanácsadó Gabó Ilona Harmath Anikó Pályi Attila gyógypedagógus bemutató foglalkozás Kerekasztal beszélgetés, megbeszélés Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona Helye: 1147 Budapest, Miskolci u Módszer: Módszer: Módszer: Önismeret fejlesztése ép intellektusú gyengénlátó tanulóknál Józsáné Éltető Katalin gyógypedagógus Bemutató foglalkozás osztály Önismeret fejlesztése a halmozottan sérült tagozaton Palatinczkyné Szőts Etelka gyógypedagógus Bemutató foglalkozás 7-8. osztály Harag erőszak, agresszió Fazekas Ágnes pszichológus Előadás, kerekasztal beszélgetés Bejelentkezés: Komlódiné Szuri Éva, iskolatitkár, Móra Ferenc Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Helye: 1193 Budapest, Irányi u Módszer: Mit tudunk tenni az iskolában a harag erőszak, agresszió manifesztálódása ellen Schmel Júlia igazgató Előadás 18 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

21 A harag erőszak, agresszió manifesztálódásának megelőzése a drámapedagógia módszerével, eszközével Törökné Horváth Andrea gyógypedagógus Módszer: Drámaóra Kerekasztal beszélgetés Bejelentkezés: Kassai Györgyné, iskolatitkár, , Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Helye: 1097 Budapest, Ecseri út 5-7. Témák: Az agresszió természete, az iskolai agresszió okai A tanulók által készített ráhangoló videó, szakirodalmi kísérletek és tanulói élmények megbeszélése (bemutatóóra) Szakmai beszélgetés a jelenségről, kérdések, lehetőségek Az órát tartja, a beszélgetést vezeti Pallag Ilona pszichológus, fejlesztőpedagógus Szabómester Szakképző Iskola Helye: 1089 Budapest, Elnök u. 3. Témák: 1. Agressziócsökkentő gyakorlatok, játékok a szakképzés előkészítő osztályban Az órát tartja Dudás Katalin osztályfőnök és Tóth Erzsébet szaktanár 2. Lehetőségek és eszközök a szakiskolában az agresszív viselkedés megelőzésére Az előadást és a beszélgetést vezeti Szabados Attila szociológus, gyógypedagógus igazgatóhelyettes Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Helye: 1115 Budapest, Thallóczy L. u. 1. Témák: 1. Fent és lent : tanítási drámaóra kilencedikes diákokkal. Az erőszak által létrejött áldozati szerepek kezelése a középiskolában a drámapedagógia eszközeivel. Foglalkozásvezetők: Bori Viktor és Gyombolai Gábor 2. Szakmai beszélgetés a foglalkozás vezetőivel Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola Helye: 1011 Budapest, Ponty u. 3. Témák: 1. A reklámok csapdájában az iskolai marketingoktatás felelőssége A bemutató órát tartja Kónyi Eszter közgazdaságtan és marketing tanár 2. A család kiegészítő szerepe az agresszió elleni nevelésben Dr. habil Domonkos Andrea egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Büntetőjogi Tanszékének vezetője Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 19

22 Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Helye: 1134 Budapest, Váci út 21. Témák: 1. Olvasással az agresszió ellen Oláh Anna, XVIII. kerületi esélyegyenlőségi szakreferens 2. Konfliktuskezelés a könyvtárban, a könyvtárral Törökné Jordán Katalin, a Könyvtári Intézet munkatársa 3. Drámapedagógiai gyakorlat Vezeti: Sándor Zsuzsa, a Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtáros tanára 4. Agresszióval foglalkozó szakórák a könyvtárban (biológia, történelem, magyar irodalom, osztályfőnöki) Hock Zsuzsanna, az FPPTI könyvtárpedagógiai szakértője Meghívottak: könyvtárpedagógusok ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Helye: Budapest XIV. ker., Cházár András utca 10. Médiapedagógia műhely az erőszakos képsorok befogadásáról A két mikrotanítást rendhagyó óramegbeszélés követi. Horváth Beáta mozgókép- és médiaismeret tanár Szarka Judit mozgókép- és médiaismeret tanár (Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Rozsnyai Margit pszichológus (FPPTI) Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium Helye: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Esélyek,konfliktusok,agresszió; Előadás és gyakorlat a Zrínyi Miklós Gimnázium a Fazekas Gimnázium és a CIKK Egyesület szervezésében Az agresszió a gyermekrajzokban-mit tehet a rajztanár? Sipos Endre, tanár, Buji Ágnes, pedagógiai szakpszichológus, FPPTI FŐDISZ rendezvénye Helye: Teleki Blanka Gimnázium (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.) Beszélgetés az iskolai agresszióról. Van-e módszer az iskolai agresszió megfékezésére? Résztvevők: FŐDISZ küldöttek Rudas Péter igazgató Szeginé Hammel Erzsébet diákönkormányzatot segítő pedagógus Horváth Ferenc FŐDISz ü.t. tagja Rozsnyai Margit pszichológus FPPTI Orosz Anna pszichológus FPPTI Latyák Tamás moderátor FPPTI 20 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

23 15.00 Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház 1061 Budapest Jókai tér 10. A FPN keretében a pedagógusok számára ingyenesen megtekinthető színházi előadás Figyelem: regisztráció szükséges! Kérjük a leendő nézők a kocsag@fppti.hu címre küldjék meg nevüket és munkahelyük nevét és címét! Nem a Kócsag az első olyan darab a Kolibri Színház ifjúsági repertoárján, amely a tizenéves korosztály problémáit igyekszik feldolgozni, de ennyire komor képet még nem mutatott a zsebkendőnyi méretű színpad. A rá épített helyszín klausztrofób hangulatot áraszt: graffitivel telefújt sötétszürke falak, semmiből jövő, végtelen közüzemi csövek, szeméttel teli zsákok. Lehetne ez panelházak közötti külső tér, amelyben jobb híján a csöveket használják játszótéri mászókaként, korlátként, de emlékeztet a nedves falú alagsori búvóhelyekre is. Ennek a külvárosnak nincsenek fényei, csak monotóniája, amit külön kiemel Novák János feszesen pulzáló, egyszerre indusztriális, dub és techno jellegű, arctalanságra asszociáltató, sötét tónusú, az eseményeket kommentáló és előre jelző zenéje. ( ) Mert amit a színpadon hallunk és látunk, a hétköznapokból táplálkozik: fiatalkorú bűnözés, válás, családon belüli erőszak, kortárs csoportból való kirekesztettség, fegyver és hatalom viszonya, munkanélküliség, traumák feldolgozása, pszichés problémák tüneti kezelése gyógyszerekkel, alkalmazkodási lehetőségek egy agresszív világban. Bár időnként röhög az ember a tréningruhás bandavezér Scott (Papp Attila) kiszolgáló spanjain, a szellemileg teljesen sötét untermannokon, Aaronon (Pomlényi Attlia) és Darrenen (Bárdi Gergő), mosolyogni a kiúttalanságon lehetetlen. (Színház: Mániákus agresszió - Papp Tímea) , péntek A középiskolások fejlesztésének lehetőségei kollégiumban A Közoktatási Kollégiumok IV. Szakmai Konferenciája a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium közös szervezésében kerül megrendezésre Helye: Deák Ferenc Kollégium (1118 Budapest, Rimaszombati út 2.) Regisztráció Köszöntő: Mikes György igazgató Workshop a kollégiumi diákönkormányzatok vezetői részére Vezetik: Szabó Fanni szociálpedagógus és Ránky Dezső a diákönkormányzatot segítő nevelőtanár Fenntartói elképzelések, tervek a Fővárosi közoktatási kollégiumokról Germánné Dr. Vastag Györgyi Budapest Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke A drogfogyasztás jogi és pedagógiai vonatkozásai Dr. Debreczeni István FPPTI Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 21

24 Szünet Korunk jelensége: az agresszió Csillag Ferenc FPPTI Agressziókezelés bentlakásos intézményekben B. Aczél Anna Rákospalotai Leánynevelő Intézet igazgatója Fejleszthetők-e a középiskolás tanulók? Gráf Rózsa adjunktus Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Ebédszünet Eredményesen az esélyteremtésért Vopaleczky György FPPTI Workshopon végzett tevékenységről szóló beszámoló Szabó Fanni és Ránky Dezső, valamint a résztvevő diákok egy képviselője Kortárssegítő tevékenység a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban előadó: Szabó Fanni, a DFK szociálpedagógusa A pszichológus szerepe és feladatai a kollégiumpedagógiában Előadók: Madar Irén és Bálint Katalin, a DFK pszichológusai Szünet Fejlesztőpedagógus iskolán kívüli lehetőségeiről Koszták Erzsébet, a DFK fejlesztőpedagógusa A testkultúra szerepe a kollégista gyerekek életében Nyíri Zsolt, a DFK nevelőtanára, gyógytestnevelő Fórum a kollégium munkatársaival Hagyományainkhoz híven tervezzük az előadások kiadványként való megjelentetését. Az előadások nyomtatott formáját postai úton megkapják a résztvevők. Jelentkezési lap letölthető: dfk@deak-koll.sulinet.hu - címre küldhető A kollégium megközelíthető: a Déli pu.-tól a 139-es, a Móricz Zs. Körtértől a 40-es, a 153-as és az 53-as, Kosztolányi D. tértől a 41-es, 72-es, 86-os, és a 250-es, Keleti pu.-tól a piros 7-es vagy 173-as autóbusszal, az Etele térig. 22 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április

25 A tanulói önkormányzat (TÖNK) működésének lehetőségei Helye: Deák Ferenc Kollégium (1118 Budapest, Rimaszombati út 2.) WorkShopot rendez a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Tanulói Önkormányzata. Szeretettel várjuk azokat a kollégiumi tanulói önkormányzatokat működtető tanulókat, akik: nyitottak a többi kollégiumban használt módszerekre, az elért eredményekre, szívesen töltenek azzal egy délelőttöt, hogy megosztják más kol légiumok tanulói önkormányzat képviselőivel a munkájuk során Moderálja: Programterv: Szünet szerzett tapasztalataikat. Ránky Dezső, a DFK kollégium tanulói önkormányzatának működését segítő nevelőtanár, és Szabó Fanni a kollégium szociálpedagógusa. a WorkShop céljának ismertetése, bemutatkozás, játékos is merkedés elvárások összegyűjtése a tanulói önkormányzat működési színtereinek, területeinek; továbbá a megjelent képviselők konkrét feladatainak összegyűjtése vegyes kiscsoportokban az összegyűjtött színterek és feladatok alapján 5 perces TÖNK toborzó beszéd és plakát készítése közös prezentáció elkészítése, előadó kiválasztása (aki/akik a konferencia közönsége előtt bemutatják a WorkShop munkáját) összegzés: az előzetesen összegyűjtött elvárások mennyiben teljesültek , szombat Tiszán innen Dunán túl Országos Népdaléneklési Minősítőverseny döntője Helye: Néprajzi Múzeum (1055 Budapest, Kossuth tér 12.) A versenyt megnyitja: Germánné dr. Vastag Györgyi a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának elnöke Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április 23

26 A Petrik Lajos Szakközépiskola március 31-én, a Fővárosi Pedagógiai Napok rendezvénysorozata keretében, valamint április 15-én szakmabemutató szakmai nyílt napot szervez. Időpont március 31-én április 15-én tól Szakmai bemutatók: Regisztráció, a meghívott előadók és látogatók fogadása, szakmacsoportonkénti portál működtetése, irányító szolgálat, karrier-tanácsadó pult a B. épület aulában B.épület I. emeleti előadó Informatika B.épület II. emeleti előadó Vegyipar és környezetvédelem B. épület III. emeleti előadó Jelenlegi 13. és 14. évfolyamok A rendezvény megnyitása, köszöntő a B. I. előadóban, video kivetítővel a B. II és B. III. emeleti előadóban. (Igazgató és/vagy meghívott előadó, fenntartó) Tájékoztató a TISZK iskoláiból érkező 12-es tanulók részére a választható szakmákról, beiratkozásról, beszámításról stb. (a két előadóban párhuzamosan szakterületek szerint) h Fórum és válasz ad hoc kérdésekre a két előadóban külön külön szakterületek szerint A munkaerőpiac szereplőinek bemutatkozása. Vállalati találkozó B.épület I. emeleti előadó Informatika B.épület II. emeleti előadó Vegyipar és környezetvédelem A rendezvény megnyitása, köszöntő a B. I. előadóban, video kivetítővel a B. II és B. III. emeleti előadóban. (Igazgató és/vagy meghívott előadó, fenntartó) Tájékoztató a TISZK iskolák jelenlegi 10. és 11. osztályos tanulói és szüleik számára a választható szakmákról, a tanulói jogviszony folytatásáról, a TISZK működéséről és lehetőségeiről (a két előadóban párhuzamosan szakterületek szerint) Fórum és válasz ad hoc kérdésekre a két előadóban külön külön szakterületek szerint h Szakmák bemutatkozása a látogató választása szerint az egyes jellemző képzőhelyeken, interaktív módon, gyakorlati óralátogatással. A szakmákról és a programokról a szakmai standokon kapnak a látogatók felvilágosítást. A bemutatók szakmánként percesek és folyamatosan ismétlődnek. 11 oo től B.épület I. emeleti előadó Tájékoztató a gimnáziumból érkező érdeklődők részére az informatikai szakmákról, majd fórum. B.épület II. emeleti előadó Tájékoztató a gimnáziumból érkező érdeklődők részére a vegyipari és környezetvédel-mi szakmákról, majd fórum. Csatlakozás a szakmai bemutatókhoz, karriertanácsadás. B. épület III. emeleti előadó A TISZK iskolák munkaközösségei részére tájékoztatás és szakmai fórum a pályázatokról és feladatokról. B.épület I. emeleti előadó Tájékoztató a gimnáziumból érkező érdeklődők részére az informatikai szakmákról, majd fórum. B.épület II. emeleti előadó Tájékoztató a gimnáziumból érkező érdeklődők részére a vegyipari és környezetvédelmi szakmákról, majd fórum. Csatlakozás a szakmai bemutatókhoz, karriertanácsadás. Általános laboratóriumi technikus: Drog- és toxikológiai technikus: Környezetvédelem és vízminőségvédelem: Vegyipari technikus Környezetvédelem (település és természet) Informatikai fejlesztő szakmák Hálózati és rendszergazda szakmák Web- és internetes alkalmazásfejlesztés B. épület I. labor B. épület III. labor (bio) B. épület II. labor B. fsz. Műveleti labor B. fsz. Környezetv. labor B. fsz. 19. Info-terem B. fsz. 20 Hálózati terem B. I. em. (A és B terem) A szakmai bemutatókkal párhuzamosan lehetőség van tematikus óralátogatásra az A épületben folyó tanítási órákon, ezek időpontját a helyszínen szervezik az érdeklődőknek. 24 Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele április