I. A bünető eljárás megindítása előtt beszerzett bizonyítékok
|
|
- Lóránd Áron Kelemen
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. A bünető eljárás megindítása előtt beszerzett bizonyítékok A büntető eljárási törvény lehetővé teszi a bizonítás olyan sezközeinek a felhasználását is, amelyeket a bünető eljárás megindítása előtt az arra illetékes hatóságok a törvényben meghatározott feladataik teljesítése során szereztek be (Be 61. (2) bekezdés. Ez a felhatalmazás a szabad bizonítás elvéből következik, de célszerűségi szempontok is indokolják, nevezetesen ily módon elkerülhető bizonyos eljárási cselekmények formális megismétlése. A kérdés az, hogy a büntető eljárás elviseli-e az eltérő szabályok között, sokkal kevesebb garanciával támogatott bizonyítási eljárásban keletkezett bizonítékok felhasználását. A büntető eljárási törvény a hatóságok eljárását az eljárás alá vont személy, a terhelt érdekében korlátoza. A legtöbb és legmagasabb szintű biztosítékot a terhelt mellé és érdekében rendeli a törvény. A kérdés leggyakrabban úgy fogalmazódik meg, hogy nem jelenti-e a vádlott védekezési jogának korlátozását, ezen belül a hallgatáshoz való jogának kijátszását, a vádlottól származó más eljárásban beszerzett bizonyítéknak a megindult büntető eljárás során történő felhasználása, ezeknek a bizonyítékoknak a büntető eljárásba történő bevitele. A kérdésre a Bírósági Hatáozatokban közzétett két jogeset kapcsán, - segítségül hívva az esetjogot is - kísérelek meg választ adni. Az egyik (463. sz. BH 1996/9. szám) egy határőr szolgálatot teljesítő katona által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott államigazgatási eljárásban keletkezett bizonyíték felhasználhatóságára vonatkozi.. A Büntető eljráás hivatalos személy által kötelességszegésssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult, amelyben a katonai szolgálatot teljesítő válott a Be 87. (2) bekezdésében történt figyelmeztetés után nem kívánt vallomást tenni. A bíróság a vádlottnak a büntető eljárás megindítása előtt az elöljáró felhívására készített jelentését felolvasva és annak tartalmát a vádlott terhére értékelve megállapította a bűnösséget. Bizonyítékként vette figyelembe még a bűncselekmény kivizsgálásáról készült bizottsági jegyzőkönyv tartalmát mint okirati bizonyítékot, és az azt készítő személyt tanúként meghallgatva, a jelentés tartalmát elébe tárva tényállást alapozott rá. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság döntését megalapozottnak találta, és elvi éllel mutatott rá: a nyomozás elrendelése előtt az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott vizsgálat során keeltkezett jelentések, jegyzőkönyvek, mint okirati bizonyítékok a büntető eljárás során felhasználhatók. Kiemelte, hogy a Be 87. (2) bekezdésében írt figyelmeztetés - amelynek elmaradása a büntető eljárás során kizárja a felhasználhatóságot, - kizárólag a büntető eljárásban érvényesül és ezért semmi akadálya nincs, hogy a más eljárási szabályok között, de az adott eljárás szabályainak betartása mellett készült bizonyítékokat utóbb a büntető eljárásban is felhasználják. A másik ügyben született döntés (141. sz. BH/1995/3. sz.) ugyanerre a megállapításra jut. Pálinka engedély nélküli vásárlásával elkövetett jövedékkel visszaélés vétsége miatt indult a bünető eljárás, amelyben az elsőfokú bíróság bizonyítékként értékelte a vámeljárás során a később vádlottként szereplő személytől származó nyilatkozatot (a meghallgatásról és a lefoglalásról készült jegyzőkönyvek). A vámhivatal az évi XVIII.tv. 5. -a értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyatta le az eljárást, amelynek során az árut lefoglalta, jövedéki bírságot szabott ki, és egyben kezdeményezte a büntető eljárás megindítását. Az ügy későbbi vádlottja a vámhivatalnál vallomást tett, amelyet jegyzőkönyvbe foglaltak. Miután a vádlott a büntető eljárás során nem kívánt vallomást tenni, a bíróság a vámügyi eljárásban tett vallomását olvasta fel és lényegében erre alapozta a bánösségét is. A másodfokú bíróság a Be 61. (2) bekezdésére hivatkozva törvényesnek ítélte a más eljárásban ekeletkezett bizonyíték felhasználását, függetlenül attól, hogy abban az eljárásban nem történt figyelmeztetés a Be 87. (2) bekezdésében foglaltakra. E két eseten kívül is a Legfelsőbb Bíróság számos egyedi ügyben adott iránymutatást az alsóbb fokú bíróságok számára a büntető eljáráson kívül keletkezett bizonyítékok felhasználhatóságára. Így a vádlottnak korábban a katonai ügyészségen tanúként tett nyilatkozatának a felhasználását vagy az ún. meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt vallomásokat függetlenül attól, hogy megfelelő figyelmeztetés nem hangzott el, (akár azért nem, mert nem volt még eldöntve a meghallgatott személy eljárásjogi poziciója) minden további nélkül a szabad bizonyítás elvével összeegyeztethetőnek találta, így a büntető eljárás során bizonyítékként felhasználhatónak ítélte. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata tükrében: Az önvádolás kényszerének tilalmáról az Egyezmény nem, csupán az Egyezségokmány (Polgári és politikai jogok Nemzetközi Egyezségokmánya), rendelkezik, de megállapítható, hogy e két alapvető nemzetközi dokumentumhoz csatlakozó államok szinte azonos tartalommal ismerik el, hogy a bünető eljárás során senki nem kényszeríthető arra, hogy maga ellen bizonítékot szolgáltasson. Azt kell eldönteni, hogy a büntető eljárást megelőző eljárásban - a büntető jellegű szankció terhe mellett tett vallomás vagy egyéb bizoníték felhasználása nem ütközik-e az önvádolás kényszerének tilalmába, nem sérti-e az Egyezmény 6. cikkében
2 szereplő tisztességes eljárás követelményét. A kérdés megválaszolásához el kell dönteni, hogy ezek a megelőző eljárások megőrzik-e az elkülönítést a bünteő ügytől, (és itt figyelemmel kell lenni a Bíróság autonom értelmezésére), továbbá azt is, hogy a más eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználhatóake a büntető eljárásban. Funke- ügy (Franciaország ellen). A panaszost súlyos szankció pénzbírság és 1 hónap börtönbüntetéssel való fenyegetés terhe mellett együttműködésre, adatszolgáltatásra kényszerítették a vámeljárás során eljáró hatóságok. A Bíróság büntető ügynek minősítette, éppen a kényszerítő szankció súlya miatt, bár a bünető eljárás megindítására nem került sor. Vizsgálta, hogy van-e olyan elfogadható államérdek, amely miatt a vámszervek házkutatási, lefoglalási joga vagy az eljárás alá vont személyek sokumentum átadására, adatszolgáltatásra való kötelezése megelőzi a terheltnek az önvádolás alóli mentességi jogát. E kérdés eldöntésénél, vagyis az ügyek különös természetét illetően, a Bizottság és a Bíróság eltérő véleményen volt, de abban egyetértettek, hogy az ilyen eljárás a "nemo Tenetur" elvének a feladását jelenti, és sérti a 6. cikkben foglalt jogokat. A Saunders-ügy (Egyesült Királyság ellen) a Guinness cégnél kereskedelmi-ipari ügyben indult inspektori vizsgálat során keletkezett bizonyítékok felhasználhatóságát vetette fel. Ennek során a panaszost megjelenésre, vallomástételre, dokumentum átadására kényszerítették, amelynek megtagadását a bíróság megsértésének (Contempt of court) tekintették és 2 év börtönbüntetéssel fenyegették. A későbbi büntető eljárás során az ily módon közreműködésre kötelezett személytől származó bizonyítékok felhasználása sérti a gynúsítottnak a tisztességes eljáráshoz való jogát, hiszen nem volt választási lehetősége, "a saját tanújaként" lépett fel és szolgáltatott terhelő bizonyítékot maga ellen. E két ügyből - bár tudom, hogy az elsetjog alapján nagyon veszélyes bármiféle általánosítás - az mégis leszűrhető, hogy amennyiben a büntető eljárást megelőző eljárásokban a későbbi gyanúsítottnak (vádlottnak) nem volt választási lehetősége a hatósággal való együttműködés kérdésében, mert azt bntető jellegű szankciókkal kikényszeríthették, az ily módon keletkezett bizonyítékoknak a későbbi büntető eljárásban történő felhasználása alkalmas az önvádolás kényszere tilalmának megkerülésére, kijátszására, és ezen keresztül sérti a tisztességes eljárás egyezményes jogát. Erre vetítve az előbb bemutatott két hazai ügyet, felmerül a kérdés, hogy van-e választási lehetősége egy tényleges katonai szolgálatot teljesítő személynek arra, hogy ne írjon jelentést (vagy ne a valóságnak megfelelő tartalommal) az általa megvalósított és bűncselekményenek minősülő eseményről, milyen következménnyel jár, ha azt megtagadja. De ugyanígy feltehető a kérdés, hogy a vámhatóság leleplező aktusa után az eljárás alá vont személy megteheti-e, hogy nem nyilatkozik az áru eredetéről, a vásárlás körülményeiről, stb... A katonai bűncselekmények miatt indult eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság már többször kifejtette, hogy az igazoló jelentés megírására utasítás nem tekinthető szolgálati parancsnak, megszegése tehát nem bűncselekmény. Ebből még nem vezethető le, hogy a szigorú alá- fölérendeltségben működő zárt szervezetben milyen mozgási - cselekvési szabadsága van az adott személynek. A vámeljárásban vélhetően nincs kikényszeríthető együttműködési kötelezettség, így a lefoglalás ténye, az áru minősége, mennyisége még a későbbi gyanusított (vádlott) hallgatása mellett is bizonyítékot képezhet. Könnyebb választ adni arra akérdésre, hogy miként használhatók fel a büntető eljárás megindítása előtt a nyomozó hatóság által beszerzett bizonyítékok. EGyrészt azért, mert az így keeletkezett bizonyítékok egy részét "beviszik" a büntető eljráásba, másrészt egységes gyakorlat alakult ki a nyomozás során keeltkezett okirati bizonyítékok felhasználására vonatkozóan. A rendőrségnek a bűncselekmények megelőzése, felderítése, az elkövető személyének megállapítása, a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása terén végzett adatgyűjtési, meghallgatási joga szinte korlátlan. Ennek megvalósulását biztosítja, hogy az állampolgár - minél távolabb áll a bűncselekmény és az elkövetés gyanújától - annál aktívabb együttműködésre kényszeríthető a hatóságokkal. Erre nyilvánvaló szükség van annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság a büntető eljárás során ráháruló feladatokat megfelelően elláthassa. E korlátlan jog ára, hogy az adatgyűjtés során beszerzett bizonyítékok ebben a formában nem használhatók fel a büntető eljráásban, tehát nincsenek garanciák, de garancia van arra, hogy nem használják fel. A büntető eljárás a nyomozás elrendelésével indul, kivételt képzenek a halaszthatatlan nyomozati cselekmények, amelyek formális döntés nélkül is elindítják az eljárást. Így merül fel a bűncselekmény helyszínén készült rendőri jelentés, devizavám-bűncselekmények, kábítószer behozatala esetén a vámvizsgálat során készült vallomást tartalmazó jegyzőkönyvek, egyéb okiratok felhasználása a bírósági eljárás során. Az eddigi gyakorlat szerint ezek a jelentések és jegyzőkönyvek okiratként csupán az esemény megtörténtét bizonyították, de a jelentést készítő megidézése és tanúkénti meghallgatása nélkül a jegyzőkönyvben szereplő "vallomások" bizonyítékként nem értékelhetőek. A már meghozott, de a hatályba lépés tényét és időpontját tekintve bizonytalan sorsra ítélt 1998.:XIX.tv. a büntető eljárásról, hasonló módon rendezi a büntető eljárás megindítása előtt készült illetve veszerzett okiratok és tárgyi bizonyítási eszközök felhasználhatóságát. A bíróságra vár azonban tényleges tartalommal megtölteni azt a kizárási szabályt, amely az új büntető eljárási törvény 78. (4) bekezdésében szerepel: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási ezsközből származó tény, amelyet az eljáró hatóságok a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.
3 II. Folyamatban lévő ügyben a más büntető eljráásban készült bizonyítékok A más büntető eljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságának vizsgálata során tegyünk különbséget az okirati, tárgyi bizonyítási eszközök, valamint a vallomást rögzítő okiratok felhasználhatósága tekintetében. A kérdés akkor merül fel, ha az adott folyamatban lévő ügyben - személyi és/vagy tárgyi összefüggés folytán - szükségessé válik a meg nem ismételhető bizonyítási cselekményről készült okiratok, így házkutatásról, lefoglalásról készült jegyzőkönyvek, bizonyítékként történő értékelése. Még gyakoribb, hogy az elkülönített ügyekben olyan szméllyek vallomását tartalmazó okiratok (jegyzőkönyvek) szerepelnek, akik az adott ügben már nem hallgathatók ki. A kérdés még bonyolultabb, ha ezek a bizonyítási eszközök egy külföldön folyó vagy ott befejezett büntető ügyben állnak csak rendelkezésre, és a jogsegély keretén belül csupán az iratok megküldésére van lehetőség. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a bűncselekményt közösen megvalósító, különböző állampolgárságú személyeket más-más országban vonnak eljárás alá és bár ugyanazt a bűncselekményt, ugyanazt a tényállást kell (kellene) megállapítani, bizonyos eszközök illetve a bizonyítékoknak egy része csak az egyik ügyben áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy az eltérő jogrendszerekben keletkezett bizonyítási eszközök beépíthetők-e a hazai büntető eljárásba, akadálya-e a felhasználásnak, hogy azt más eljárási garanciák, eltérő törvényi előírások mellett szerezték be, és használták fel. A bizonyítás kizárási szabályai között két nevesített tilalom van: - amennyiben a terheltet a kihallgatás megkezdésekor nem figyelmezetetik arra, hogy nem köteles vallomást tenni, úgy a vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe (Be 87. (2) bekezdés). - ha a tanút a kihallgatás megkezdésekor nem figyelmezetetik a Be 65. és 66. -ában írt mentességi jogára, úgy a vallomása bizonyítási eszközként ugyancsak nem vehető figyelembe (Be 67. (3) bekezdés). Ezek mellett- vagy ezeket megelőzően - érvényesülnie kell annak az általános éa a bizonítás törvényességét biztosító kizárási szabálynak, amely a Be 60. (3) bekezdésében szerepel: "Az e törvény rendelkezéseivel ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye bizonyítékként nem vehető figyelembe". A helyes választ azért is meg kell keresnünk, mert az utóbbi években - és a jövőben méginkább - egyre gyakrabban talákozunk olyan ügyekkel, amelyeknél szükségszerűen felmerül a külföldön beszerzett bizonyítékok felhasználásának igénye, és a bírónak döntenie kell - magányosan és magára hagyva - a jogsegély keretén belül beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságának kérdésében. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja - közzétett határozat formájában - nem ismerhető meg, az egyedi ügyekben hozott döntések pedig nem adnak választ arra a kérdésre, hogy abban az esetben is egyetértenek-e a kizárólagosan a hazai büntető eljráásban beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságával, ha csupán a külföldi ügyben keletkezett bizonyítékok állnának rendelkezésre. Véleményem szerint abból kell kiindulni, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegély a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás feltételezi, hogy az adott ország bizalommal van egy mások ország jogrendszere, igazságszolgáltatása iránt, és ha a jogrend nem is mindenben azonos, az alapkérdések tekintetében nyilvánvalóan hasonló, a különbözőség pedig elfogadható. A jogsegély keretében beszerzett bizonyítékok felhasználásának két feltétele van: - az adott állam jogrendej értelmében törvényesen felvett bizonyítási eszköz legyen; - ne sértse az emberi jogokat. A büntető eljárási jogsegély keretén belül a különböző eljárási csleekményeket a megkeresett állam szabályai szerint kell elvégezni. Ettől el lehet térni a megkereső fél ilyen irányú kifejezett kérésére. Ebből is levezethető, hogy nincs akadálya annak, hogy a külföldön beszerezett és az ottani szabályok szerint törvényes bizonyítási ezsköznek minősülő bizonyítékok a hazai eljárásban is felhsználhatók legyenek. Ellenkező álláspont mellett a jogsegély értelmét vesztené. Ennél még erősebb érv, hogy za ilyen ügyek a nemzetközi szervezett bűnözés részét képezik, és nehezen indokolható, hogy az egyes országok éppen a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetőkkel szemben mondjon le a büntetőjogi felelősségre vonásról. (Jogeset: kábítószerrel visszaélés miatt indult ügyben egy külföldi állampolgárral szemben Magyarországon folytatnak eljárást, amelynek lényege: egy ázsiai országból beszerzett kábítószert Magyarországon keresztül juttattak ki Svájcba, és ott került ténylegesen árusításra. Az elkövetők egy részét Svájcban felelősségre vonták, jogerősen elítélték, és a bizonyítékok egy része, a kábítószer lefoglalásáról készült jegyzőkönyv, az ott végzett nyomozati csleekmények, a titkos információ szerzés keretén belül történt telelfonlehallgatások jegyzőkönyvei és a "gyanúsított-társak" vallomásai csak abban az ügyiratban szerepeltek. A jelen ügyben érdekelet vádlott tagadta a cselekmény elkövetését, és a jogsegély keretén belül megidézett és már elítélt társak - érdekeltségük okán - nem tettek vallomást, illetve vallomásuk eltért a svájci ügyben előadott védekezésüktől. Felhasználható-e a most tanúként szereplő volt gyanúsítotti vallomás akkor, ha nem figyelmeztették a hallgatás jogára, mert a svájci eljárásjogi törvény ilyen figyelmeztetést kifejezetten nem ír elő. Ismeri ugyanakkor a kényszervallatás tialmát, és tiltja az ily módon megszerzett bizonyíték felhasználását). A vallomás tartalmát rögzítő okiratok felhasználásának korlátját a Be 83. (3) bekezdése fogalmazza meg: A közvetlenség elvének tisztelete és érvényre juttatása. Ennek a szabálynak az értelmezésére most idő és tér hiányában nem vállalkozom, csupán két kérdést érintenék: a szabad bizonyítás rendszerében nincs olyan kifejezett tilalom, hogy pusztán egy tanú valomása
4 alapján nem lehet tényállást megállapítani, és azt sem zárja ki a törvény, hogy csupán okiratok képezzék az ítéleti tényállás alapját. Ez utóbbi esetben azonban mindenképp fel kell vetni a vádlottnak az Egyezmény 6. cikkében megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jogát, amelynek része a vele szemben fellpő személyek vallomása hiteltérdemlőségére vonatkozó kérdésfeltevés joga, vagyis a közvetlen kikérdezés lehetősége. III. Ugyanazon személy különböző eljárásjogi helyzetben tett vallomásai A kérdés az, hogy ugyanazon személynek különböző eljárási szerepben tett vallomásai miként használhatók fel a tárgyaláson. Nem ritka eset, hogy a nyomozás során előbb tanúként meghallgatott szemlyből gyanúsított, majd váldott lesz, vagy az ügyben eredetileg vádlottként (vádlott-társként) szereplő személyt utóbb- az ügyek elkülönítése folytán - már csak tanúként lehet meghallgatni, méghozzá a Be 66. (2) bekezdés b/ pontjában írt figyelmeztetés (nem köteles magát bűncselekmény elkövetésével vádolni) mellett. Gyakran elhangzó érv, különösen a védelem oldaláról, hogy az ügyben tanúként szereplő személynek a korábbi gyanúsítottként tett vallomását azért nem lehet bizonyítékként értékelni, mert annak idején nem figyelmeztették "a hamis tanúzás" jogkövetkezményeire, és arra sem, hogy önmagára vagy ha ennek igénye felmerül, hozzátartozójára (pl. a vádlott-társára) nézve nem köteles terhelő bizonítékot szolgáltatni. Álláspontom szrint nincs akadálya annak, hogy a megfelelő törvényi figyelmeztetés után vallomást tevő tanú korábbi, gyanúsítotti vallomását ellentét esetén a bíróság elébetárja, vagy a vallomásának azt a részét ismertesse, amelyre nézve a mentességi joga nem terjedt ki, vagy a tárgyaláson jogosulatlanul élt a mentességi jogával. Egy bizonyítási eszköz törvényességét az dönti el, hogy az adott eljárási szakaszban az adott eljárási szerephez kapcsolódó előírásokat betartották-e. A gyanúsítottat nem figyelmeztethetik a hamis tanúzás, illetve a hozzátartozóval kapcsolatos vallomás megtagadási jogára, mert ezek csak és kizárólag a tanút érintő mentességi jogosultságok. Ellenben figyelmezetetni kell a gynúsítottat arra, hogy joga van hallgatni, (Be 87. (2) bekezdés) és ha ennek szükségessége felmerül arra is, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Mi a helyzet fordított szerepkörben, amikor az adott személyt a nyomozás során előbb tanúként hallgatják meg, majd gyanúsított illetve vádlott lesz belőle. Tanúként igazmondási kötelezettség terheli, a meghallgatás kezdetén erre figyelmezetetni kell. Vádlottként joga van a hallgatásra, és nem köteles maga ellen bizonítokot szolgáltatni. Megítélésem szerint ezen kettős jogának megkerülsée és kijátszása, ha a bírság a vádlott hallgatása vag eltérő vallomása esetén a korábbi tanőként tett vallomását elébe tárva, értékelési körébe vonja, bizonyítékként figyelembe veszi. Ha nincs is a különböző bizonyítékoknak előre meghatározott bizonyító ereje, érzékelhető, hogy nem tisztességes dolog egy igazmondásra kötelezett tanúkénti vallomást számonkérni az igazmondásra nem kötelezett vádlottól. A Legfelsőbb Bíróság többfékle választ adott erre a kérdésre is, érzékelhetően nem annyira elméleti megfontoltsággal, hanem inkább az adott ügy bizonítási lehetőségeihez igazodva fejtette ki álláspontját. Köztudott, hogy a bíróság azért ragaszkodik az ugyanazon ügy vádlottjainak egy eljárásban történő elbírálásához, mert tart a bizonyítékok elenyészésétől olyan esetekben, amikor csupán vádlott-társi (rendszerint) terhelő vallomások állnak rendelkezésre. Az ügyek elkülönítése után a korábbi gyanúsított - illetve vádlott-társ már "csak" tanúként szerepelhet eltérő jogosítványok mellett. A htályos jogszabály csupán az ugyanazon eljárási pozicióban lévő személy korábbi vallomásának felhasználhatóságával foglalkozik, de nem ad választ a változott szerepkörben tett nyilatkozatok értékelhetőségére, és arra sem, hogyha ezek egy része márcsak okiratként áll rendelkezésre. Az új büntető eljárási törvény szélelsíti az ügyfelek rendelkezési jogát, és bővíti az eljárás alá vont személy, a terhelt, szabad védekezését biztosító szabályokat. Így, ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza. A jelenlegi gyakorlatot fogadja el és erősíti az a törvényi rendelkezés, amely a vádlottnak a más büntető eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallosmásának felolvasását lehetővé teszi. (1998.:XIX. tv (1) (2) bekezdése) Ugyanakkor a vádlottnak a korábbi gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása eltérés estén beleegyezése nélkül is ismertethető. (292 (1) bekezdés). Lényegében mgegyezik ajelenlegi gyakorlattal, (de legalábbis a többségi állsáponttal) a tanú korábbi vallomásának ismertetését megengedő jogszabályi rendezés, ha a tnú a tárgyaláson nem emlékszik, vagy a tárgyalási vallomása a korábbi gyanúsítottként vagy váldottként tett vallomásaival ellentétben áll (297. (1) bekezdés). Érdekes korlátozást tartalmaz az új Be 296 (3) bekezdése a mentességi joggal rendelkező tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomásának a felhasználhatóságával kapcsolatban. Ha él a mentességi jogával, akkor sem a korábbi tanúkénti, sem pedig a gynúsítottként vagy vádlottként tett vallomása nem
5 olvasható fel, kivéve, hogyha a terhelt védője a korábbi vallomástételnél jelen volt. (Csak az egyértelmőség kedvéért jegyzem meg, hogy ez akkor fordulhat elő, ha az adott személy mghallgatását a vádlott illetve a védő indítványozta). Tisztában vagyok azzal, hog a bemutatott esetek csupán egy részét képezik a ténylegesen előforuló eljárási szerepek ütközésének, de azt mindeképp jelzik, hogy a bizonyítékok miként értékelése igen fontos eleme a tisztességes eljárás követelményének.
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
Részletesebben2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi
RészletesebbenA bizonyítás. A bizonyítás fogalma
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén
RészletesebbenBüntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a
RészletesebbenA bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE I. félév 1. Határozza meg az alábbi fogalmakat egy-egy mondatban: szervezeti alapelvek; működési alapelvek! 2. Sorolja fel a szervezeti
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
RészletesebbenSzabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
Részletesebben(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges
(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell
RészletesebbenTitkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.
Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
RészletesebbenA büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenA Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenAz adózás kriminalizációja
Vidra István Az adózás kriminalizációja I. szekció 2016.09.08. (csütörtök) 16:10 16:50 Történeti áttekintés Szent István törvényei büntették a tizedet elrejtőt (kilenc részt kellett fizetnie az elrejtőnek)
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről
ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenÁltalános tájékoztató a szabálysértési eljárásról
Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenA VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA
A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
RészletesebbenAz igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu
Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É
RészletesebbenA rendőri jelentés, mint okirati bizonyíték a büntetőeljárásban
A rendőri jelentés, mint okirati bizonyíték a büntetőeljárásban Szerző: Dr. Mihalik-Kálmán Andrea 2013. november 30. Bevezető A bíróság feladata az igazságszolgáltatás, mely feladatát a rendelkezésre álló
RészletesebbenZáróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon
Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon Záróvizsga tantárgyak: A szakon közös vizsgatárgyak: a) Kriminalisztika-elmélet b) Kriminálstratégia Rendészeti szakirány vizsgatárgyai: a) A szervezett
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1074 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenBÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE
BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN! A garázdaság szabálysértés miatt és társai ellen indult szabálysértési ügyben a Debreceni Városi Bíróság Debrecenbe, 2011. április hó 16. napján gyorsított szabálysértési
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
PEST MEGYEI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 1.M.407/2007/15 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság által képviselt felperesnek által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest,
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.11/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenKÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján
KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ ADATAI A birtokvédelmet kérő neve (és születési neve):...... A kérelmező címe, ill. székhelye:......
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenA8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI *
9..205 A8-0252/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 előterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Claude Moraes A8-0252/205 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés
RészletesebbenDr. Örkényi: A bírósági ügyek munkaidõigényének mérése c. tanulmány melléklete
1.. KÉRDŐÍV a bíróságon (helyi és törvényszéki első fokon) befejezett büntető ügyek felméréséhez Az ügy kódszáma M1. táblázat I I. I. ÜGYVITEL 5. Első fokon jogerős-e? 6. Másod fokon jogerős-e? 7. Új számra
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.331/2004/4. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenKönyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben
Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. szeptember 23. Adóhatóság új eszközei Elévülési idő meghosszabítása Adóregisztrációs eljárás
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3636/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3636/2012. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása Panaszos nagykorú, gondnokság alatt nem álló, autista lányával szemben foganatosított
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenÍrásszakértő. a büntetőeljárásban
1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna
RészletesebbenV É G Z É S T. A megyei bíróság a Területi Választási Bizottság TVB határozatát helybenhagyja. I N D O K O L Á S
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán indult
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3055/2015. (III. 13.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3055/2015. (III. 13.) AB végzés 1435 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3055/2015. (III. 13.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
RészletesebbenKözigazgatási jog 2.
Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai
RészletesebbenKérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására
Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék
Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. szeptember 22-én tartott ülésén a 2003. július 1-én hatályba lépett 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény egyes megvitatott kérdéseiről készült ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenA jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználhatósága
A jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználhatósága Bencze Krisztina Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email:dr.krisztinabencze@gmail.com Az igazsághoz hozzátartozik
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebbena jó munkahely Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében mindnyájunknak fontos TÁMOP /
Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
Részletesebben3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó
Részletesebben30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok
30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott
RészletesebbenA és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenHelye a közigazgatásban, fogalmak
Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi
RészletesebbenA szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló új szabályok tapasztalatai a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló új szabályok tapasztalatai a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Teleki József pénzügyőr ezredes főigazgató NAV Repülőtéri Főigazgatóság
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről
RészletesebbenBÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014.
BÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014. 1./ Az előzetes letartóztatásról való kötelező döntés esetében külön kell-e rendelkezni a szabadlábra helyezési kérelemről másodfokon? Külön rendelkezés esetében van-e fellebbezési
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenG Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról
Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenA közigazgatási szankcionálás
Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus
RészletesebbenRegisztrált bűncselekmények Összesen
2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenA legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.
LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről
Részletesebbenalatti lakos - jogi képviselőm útján Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. -a alapján alkotmányjogi panaszt
ALKOTMANYBÍROSÁG Pécsi Törvényszék Pécs, Rákóczi u. 34. 7621 Ugyszám: IV f w^-\^ Érkezett: 2018 JÚL 2 3. Pétdány: Kezo'üinda: ut]an Mellékleí: y db LÍ^J Alkotmánybíróság 1535 Budapest, Pf. 773. Tisztelt
RészletesebbenTájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.171/2003/14. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi január hó 13. napján és 2004. február hó 10. napján tartott fellebbezési
RészletesebbenB NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
RészletesebbenSzellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények az új Btk-ban (tapasztalatok jogosulti és nyomozóhatósági oldalról) Tóth Péter pénzügyőr százados
Szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények az új Btk-ban (tapasztalatok jogosulti és nyomozóhatósági oldalról) Tóth Péter pénzügyőr százados Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság
RészletesebbenA vizsgálat megállapításai I. A hatáskör tekintetében
Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-621/2017. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-5162/2016) Előadó: dr. Szokács-Szabó
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
Részletesebben