A MODUL TANANYAGA EURÓPAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MODUL TANANYAGA EURÓPAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE"

Átírás

1 Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: LLP HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA EURÓPAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE Modulvezetı: Andreas VON SCHUBERT (DE) További modultagok: György MAROSÁN (HU) Christophe BENAVENT (FR-UPX) Jay MITRA (UK) Christian MAUPETIT (FR-ESCEM) További szerzık, a korábbi projekt modultagjai 1 : Denis ABECASSIS (FR) Lutgart SPAEPEN (BE) Zoltán TÓTH (HU) 1 A tananyag tartalma az alábbi szerzık korábbi munkájára alapozva készült: Denis Abecassis (vezetı), Lutgart Spaepen, Zoltán Tóth 1

2 TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 5 B) INDIKATÍV TARTALOM FEJEZET: A KKV-K KÖRNYEZTE Bevezetés A kkv-k a nemzetgazdaságban A gazdasági környezet Franciaországban A kkv-k ágazati megoszlása A kkv-k a francia gazdaságban Foglalkoztatás a kkv-kban A szociális környezet és a munka kapcsolata Bér- és kollektív tárgyalások Társadalmi védelem Konzuli szervezetek Összefoglalás Gyakorlatok FEJEZET: VERSENY ÉS PIAC Bevezetés A piacok különböző típusai Meghatározás A piac jellemzői A piacok típusai Monopólium és verseny Költségek Átlag költség és határköltség Méretgazdaságosság és választékgazdaságosság Rövid- és hosszú távú költségek Árrés Profit és árrés Rövid távú árrés Hosszú távú árrés Összefoglalás Gyakorlatok FEJEZET: A KKV-K STARTÉGIÁJA Bevezetés A termék életciklusa A termék életciklusa Az árak alakulása hosszú távon Gyakorlat, tapasztalat A vállalatnak el kell döntenie, milyen termelési befektetésnek milyen hozadéka lesz A likviditás és a stabilitás kritériuma A tevékenységi portfolió Megjegyzés Árazás és pénzügyek Árpolitika tevékenységek szerint

3 Pénzügyi és verseny kockázat Növekedés az európai és nemzetközi stratégia mentén Árazás és versenyképesség A kkv-k növekedési kilátásai A külső versenytársak jelenléte Európai és nemzetközi stratégia Összefoglalás Gyakorlat FEJEZET: PARTNEREK ÉS ÉRDEKGAZDÁK Bevezetés Európai keretrendszer A Lisszaboni stratégia Kkv-k Európában Az euró zóna Európai lépések a kkv-k érdekében Általános kontextus Az iparági környezet A közvetlen környezet A vállalat közvetlen partnerei Belső kommunikáció és vállalati kultúra Célcsoportok A belső kommunikáció szerepe Belső kommunikációs eszközök Összefoglalás Gyakorlatok FEJEZET: A MENEDZSMENT MŰKÖDÉSE AZ IPARBAN ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKBAN Bevezetés A hozam menedzsment definíciója Differenciált árazási alapelvek A hozam menedzsmentet alkalmazó vállalatok A hozam menedzsment célja és alapelvei Az ellenőrzés fontossága A megvalósítás feltételei A hozamkezelés az utazásszervezésben Kapacitáskezelés és profit maximalizáció Az utazásszervezők hozam menedzsmentjének alapelvei és korlátai A hozamkezelés megvalósításának feltételei az utazásszervezésben A hozammenedzsment lehetőségei és korlátai Összefoglalás Gyakorlatok FEJEZET: ÜZLETI TELJESÍTMÉNY ÉS BENCHMARKING Bevezetés Balanced scorecard Mi a Benchmarking? Legjobb gyakorlat TQM (Teljeskörű Minőség Biztosítás)

4 Definíció TQM és ISO A TQM, mint alap A TQM tíz lépése A TQM alapelvei A folyamatokat kezelni kell és javítani A minőség kulcsa EFQM Gyakorlatok C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁG NAGY-BRITANNIA MAGYARORSZÁG

5 A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul célja Általános cél Az európai gazdaság nagy változásokon ment keresztül az elmúlt 20 évben. Különböző iparágak máshová tették központjukat, és a középkelet-európai országok megnyitották határaikat a piacgazdaság felé. Az Európai Unió többszöri bővítése tovább színesíti az európai palettát. E környezetben, ahol az egyes országok hazai piaca fejlődik, a verseny erősödik, ugyanakkor a nemzetközi piac is fejlődik, minden országnak meg kell találnia a gazdasági erősödés, a szoros kapcsolattartás, a nemzetközi kooperáció forrásait. E célkitűzéseket főként a kkv-k szorgalmazzák, minthogy ők a fő munkahelyteremtők, ők adják a gazdaság korpuszát. Ezért fontos megérteni, hogyan működnek a kkv-k, milyen mechanizmus alapján milyen szerepet töltenek be. Operatív cél E modul arra tesz kísérletet, hogy megismertette a diákokkal a kkv-kat, hogy kritikailag elemezhessék azokat a folyamatokat, amelyek a kkv-k növekedését elősegítik. A modul átfogó bemutatását a részletes elemzések fogják követni, amelyek pénzügyi, humán erőforrás, import-export, innováció, stb. szempontból közelítik meg a témát. Tanítási célok A kkv-k helyének meghatározása Európa társadalmi-gazdasági szövetében, kivált a lentebb felsorolt országok (Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Magyarország) vetületében. A kkv-k szerepének meghatározása a globális piacon, és a nemzetközivé válás lehetőségeinek feltérképezése. A fő gazdasági mechanizmusok irányának megértése, amelyek szerint a kkv-k működnek. A kkv-k vezetésének támogatási lehetőségei. Az innovatív növekedés irányába ható koncepciók és eszközök alkalmazása. Modul szerkezet 1. fejezet: A kkv-k környezete A kkv-k helye a különböző ágazatokban, és a nemzetgazdaságban; A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban, az innovációban, a kereskedelmi egyensúlyban. 2. fejezet: Verseny és piac A kkv-kra ható piaci mechanizmusok ismerete, a különböző piaci szituációk körvonalazása; 5

6 A kkv-k támogatási lehetőségeinek felvázolása versenyhelyzetben. 3. fejezet: A kkv-k stratégiája A cégek stratégiai eszköztára. 4. fejezet: Partnerek és szereplők A kkv-k többszereplős vállalkozások, melyek kölcsönösen hatnak a vállalkozás menetére; A szereplők szerepének és jelentőségének megértése; A társadalmi felelősséggel bíró vállalat kommunikációja. 5. fejezet: Az ipar és a szolgáltatások területének gyakorlata A diákoknak ismereteket kell szerezniük a gyakorlati vezetésről, hogy annak minden szintjén döntésképesek legyenek: o Alkalmazniuk kell az alapvető szakmai ismereteiket, készségeiket; o Tudniuk kell elemezni a kkv-kra ható külső és belső erőket, amelyek alapján megfelelő döntéseket tudnak hozni; o A hallgatóknak kockázat elemzési jártassággal kell rendelkezniük; o Fel kell vázolniuk és alkalmazniuk az üzleti tervet. 6. fejezet: Üzleti teljesítmény és Benchmarking A sikeres vállalkozás sosem pihen; mindig újítás után jár; más szóval, a jó gyakorlat szerint hatékonyabb, versenyképesebb és nyereségesebb akar lenni; Ez azt jelenti, mérni kell az üzleti teljesítményt, látni, hol kell javítani, el kell tanulni másoktól, hogy csinálják; A jó gyakorlatot mindenütt lehet alkalmazni; a toborzástól a marketingen át az új technológiák alkalmazásáig; A jó gyakorlat segít a vállalkozásnak: o a versenyképességben; o forgalmának növelésében; o költségcsökkentésben és hatékonyságban; o a munkaerő javításában; o a technológia hatékonyabb kihasználásában. Ajánlott irodalom 6

7 B) INDIKATÍV TARTALOM 1. FEJEZET: A KKV-K KÖRNYEZTE Fő témák A kkv-k típusai, szerepük a gazdaságban Az ágazatok elemzése, változásaik és betörésük a foglalkoztatási piacra Társadalmi környezet, foglalkoztatási piac, szabályzók A kkv-k újításainak szerepe A kkv-k a nemzetközi kereskedelemben Célok A kkv-k különböző ágazatokban, és a nemzetgazdaságban betöltött szerepének megértése; A kkv-k hatása a foglakoztatásra, az újításra, a kereskedelmi egyensúlyra Fő kérdések A kkv-k szerepe az ágazatokban Fejlődési kilátásaik Gazdasági mutatóik elemzése: forgalom, hozzáadott érték, bér, foglalkoztatás A fejezet felépítése 1.0. Bevezetés 1.1. A kkv-k a nemzetgazdaságban 1.2. A kkv-k foglalkozatása 1.3. Társadalmi környezet és munka 1.4. Konzuli szervezetek 1.5. Összefoglalás 1.6. Gyakorlatok 1.0. Bevezetés Franciaországban a kkv-k kvantitatív kritériuma a foglalkoztatottak száma és a forgalom. Kevesebb, mint 500 foglalkoztatott Forgalma kevesebb, mint 77 m Euró Bár a francia és az európai definíció eltér, manapság az Európai Bizottság meghatározását fogadják el. A Bizottság meghatározása szerint a kis- és középvállalkozás: Kevesebb, mint 250 embert alkalmaz; Forgalma kevesebb, mint 40 millió euró, össznyeresége nem több mint 27 millió euró Nem része semmilyen nagyvállalatnak (nincs olyan vállalat, melynek 25%-nál nagyobb tőkehányada, ill. szavazati joga van a kkv-ben). 7

8 A kkv-k megoszlása a foglalkoztatás szerint (Observatory of European SMEs): Mikro vállalkozás: kevesebb, mint 10 fő. E kategóriába két csoport tartozik: o Vállalkozás 0 fővel, ill. egyéni vállalkozás; o Vállalkozás 1-9 fővel; Kisvállalat fővel; Közepes vállalat fővel; 1.1. A kkv-k a nemzetgazdaságban A gazdasági környezet Franciaországban Földrajzi jellemzők Teljes négyzetkilométeres területével Franciaország a legnagyobb ország Nyugat- Európában (majdnem egyötöde az Uniónak) Népesség 63 millió lakos 2005-ben. Franciaország az Unió lakosságának 16% -t teszi ki. A várható életkor 73 év férfiak és 83 év nők esetében születés és haláleste évente. 1,91 gyerekszülés / nő. Halálozás 1/ 8 ezer főre vetítve. Átlag életkor Korcsoportok: o 20 alatt: 25% o év: 55% o 60 év fölött: 20% Alkalmazottak Fehérgalléros % Kékgalléros % Közbenső szakmák % Menedzsment % Kereskedők és szabadúszók % Termelők % Teljes aktív populáció % 8

9 Hazai termék A kkv-k ágazati megoszlása A kkv-k egységes kategorizálása nehéz, mivel a gazdálkodás széles spektrumát fogják át. Például szállodák 10 alkalmazottal, gépészeti vállalat 200 fővel, egyéni vállalkozó kőműves, high-tech vállalkozás nagy jövőbeni potenciállal, helyi pékség, és a többi. Gazdasági szempontból is sokrétű szervezetek; az iparban kisebb számban vannak, mint a szolgáltatásban. A francia szolgáltatásban 60%-ot foglalnak el, amelyből 25% az Ile de France régióban működik A kkv-k a francia gazdaságban A teljes foglalkoztatás jó részét a francia kisvállalatok teszik ki, több, a hozzáadott érték több, mint felét, de a befektetett eszközöknek csak 36%-át, és az exportnak csak 28%-át adják (%) KKV 250+ alkalmazott Teljes Mezőgazdaság és élelmiszeripar % Ipar % Építőipar % Kereskedelem % Szállítás % Szolgáltatások % Oktatás, egészségügy szociális gondoskodás % Teljes % 9

10 E számok azt mutatják, hogy a vállalkozások export kapacitása szoros összefüggésben van a nagyságukkal, bár néhány nagyobb kkv határozottan nagyobb export kapacitással bír. Néhány nagyvállalatnak, amely ilyen területen működik, nagy beruházás igénye van. A kkv-k a francia gazdaságban Az európai országokban eltérnek a foglalkoztatási feltételek, és bár mindenütt vannak szociális védőhálók, munkaügyi védelmi hatóságok, az egyéni és kollektív munkaszerződések, a társadalombiztosítási járulékok, a juttatások, az elbocsátás feltételei, a képviseleti feltételek, mind-mind eltérnek egymástól. Franciaországban a szabályzók egységesek és átfogóak. Az egyes ágazatokban speciális feltételek vannak érvényben, amelyeket a szerződések tartalmaznak. Bizonyos eljárások attól függnek, mekkora a szervezet től érvényben van a kkv-kra vonatkozó munkaszerződéseknek egy új típusa Foglalkoztatás a kkv-kban Minthogy a lakosság 64%-át foglalkoztatják a magánszférában, ami az összes alkalmazott 50%-át jelenti, a kkv-k teszik ki a privát munkaadók jelentős részét. Az aktív népesség megoszlása szervezetenként 2000-ben 10

11 A kisebb vállalkozások kisebb jövedelmeket tudnak adni, mint a nagyvállalatok. E különbség jelenleg 15%, ami érinti a vezetőket, a képzett szakmunkásokat, és az értékesítési szakembereket is. Nemrégiben közzétett felmérések szerint, a vállalkozás méretétől függően, a műszaki szakemberek javadalmazása 8%, a vezetőségé 16% különbséget mutathat, míg a szolgáltatásban részt vevők bére nem mutat nagy különbséget. Az utóbbi időben a francia vállalkozások is elbocsátásokkal éltek az elsődleges szektorokban, de munkaerőt vettek fel a harmadlagos szolgáltató szektorokban A szociális környezet és a munka kapcsolata Bér- és kollektív tárgyalások A kollektív szerződés Alkalmazotti szerződés Három típusa létezik: 1) Állandó szerződés (CDI) 2) Ideiglenes szerződés (CDD 3) Újbelépők szerződése (CNE) Elbocsátás Franciaországban az elbocsátás bonyolult, és visszariasztja az új belépőket. Az elbocsátást meg kell indokolni, és nem lehet indokolatlanul bármikor elbocsátani valakit. Szociális párbeszéd Munkaerő felügyelete Társadalmi védelem Minden adat 2005-ben frissítve Franciaországban az egész népesség kap társadalombiztosítást. A társadalombiztosítás két oldalról kerül befizetésre: munkaadói és munkavállalói oldalról. A munkaadó részben levonja az alkalmazotti bérből, részben pedig befizeti a vállalati oldal kötelezettségét. A kisebb vállalatok (10 főnél kevesebbet foglalkoztatók) negyedévente, a nagyobbak havonta fizetnek. A teljes járulék a bruttó jövedelem 65%-át teszi ki. A munkavállaló 20%-ot fizet, a munkaadó 45%-ot. Az 1945-ben hozott törvény szerint a társadalombiztosítás három elvet kell, hogy kövessen: Minden francia állampolgár jogosult a tb-re, pl. az egészségbiztosításra, otthon fenntartási járulékra, munkanélküli járulékra, stb. Ennek kalkulációja a Cap alapján történik: (2.516 Euró havonta 2005-ben). 11

12 Ez azt jelenti, hogy bizonyos szolgáltatások a maximális nyugdíj alapján vannak kiszámolva. Bizonyos járulékokat a törvény határoz meg, néhány az ágazat kollektív szerződésén alapul, amelyet a szakszervezeti képviselő ill., a munkaadó és a munkavállaló ír alá. A szerződés fedezetet ad a család egészségbiztosításához is. A francia társadalombiztosításnak 7 fő területe van: 1. Nyugdíj 2. Egészségbiztosítás 3. Családi pótlék 4. Munkanélküliségi segély 5. Biztosítás 6. Munkahelyi baleset 7. Egyéb 1.4. Konzuli szervezetek A konzuli szervezetek a helyi, regionális, és nemzeti közintézmények hálózatát fogják egybe. 155 Helyi Kereskedelmi és Iparkamarát CCI 20 Regionális Kereskedelmi és Iparkamarát CRCI A Kereskedelmi és Iparkamarák Franciaországi egyesületét ACFCI 110 Francia Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi tevékenységét külföldön CCIFE Szakmai kamarákat APCM 1.5 Összefoglalás A jelen gazdasági életet a központosítások, fúziók, és a kiszervezések jellemzik. E tendencia főként az olyan nagyvállalatokat érintette az elmúlt két évszázadban, amelyek alacsony hozzáadott értéket tudtak előállítani, viszont nagy munkaerő-kapacitással bírtak. Az utóbbi két évtizedben, a kommunikációs technikák fejlődésével, a szegényebb országok mindinkább a gazdagok gazdasági segítségére vannak utalva, ami a specializálódás felé mutat; ugyancsak, a vámok csökkentése iránti igények növekedésével jelentősen nőtt a nemzetközi specializálódás tendenciája. Mindazonáltal, világszerte a kkv-k adják a gazdaság motorját, kivált Európában. Ők a fő munkaadók, munkavállalók, és a nehézipart kivéve nagy adaptációs és innovációs lehetőségeik vannak. A kkv, mint generikus meghatározás, egy sor gazdasági területet ölel föl, a termeléstől a szolgáltatásig; a piacok széles skáláján működik, amint a következő fejezetből kiderül. 12

13 1.6. Gyakorlatok 13

14 2. FEJEZET: VERSENY ÉS PIAC Fő témák A versenyhelyzet elemzése A költségek és árrések elemzése Célok A kkv-k piaci mechanizmusának megértése, lehetséges szituációkon keresztül A piaci versenyben részt vevő kkv-k igazgatóinak eszköztárát bemutatni A fejezet felépítése 2.0. Bevezetés 2.1. A piac különböző típusai 2.2. Költségek 2.3. Árrések 2.4. Összefoglalás 2.5. Gyakorlatok 2.0. Bevezetés Minden kkv versenyhelyzetben van. A piac közvetlen hatást gyakorol a változó értékekre, amelyeket a vállalkozásnak kezelni kell. E fejezetben megvilágítjuk, milyen költségekkel és milyen nyereségrátával kell számolniuk a kkv-knak, mely feltételek mellett maximálhatják profitjukat A piacok különböző típusai Meghatározás A piac egy olyan szabályozó mechanizmus, amely bizonyos áruk és szolgáltatások kategóriájának a keresletét és kínálatát szabályozza. A piac létezhet fizikailag, pl. a Billingsgate-i halpiac, vagy a Londoni tőzsde, vagy lehet virtuális. Bizonyos áruknál, a piac nagyságát a kereskedett áruk volumene határozza meg. A búza piac központja Chicago-ban van. A minőségi összehasonlítás alapja világszerte a Soft Red Winter, amelyet a Chicago Board of Trade-en jegyeznek, amely a legnagyobb a világpiacon. Az árat nem a tőzsdén állapítják meg, bár a bangkoki határidős piacon az FOB Thaiföld tört fehér rizs 5%-os ára irányvonalat szab a rizsárak ingadozásainak. Az olaj ára a minőségtől, a szállítási költségektől, és a szállítási hónaptól függően kerül megállapításra. 14

15 A fő piacok: A New York-i Mercantile Exchange, amely alapja a Brent blend. A Brent-i ár a nyersolaj kétharmadának az árát meghatározza. Az Intercontinental Exchange, egy elektronikus piac, amelyet 2000 márciusában hoztak létre, és amelynek kereskedése mára túlszárnyalja a New York-i piac volumenét, és amelynek elszámolása ugyancsak a London Clearing House-on keresztül történik A piac jellemzői A piac közel hozza egymáshoz a vevőket és az eladókat, valamint a pontosan meghatározott árukat (specifikáció, minőség, minősítés, eredet, stb. szerint). Pl. a paradicsom ára fajta és minőség szerint, valamint a szerint változik, hogy mennyi az eladott mennyiség (nagybani, közvetlenül a fogyasztóknak nagyban, kiskereskedelmi mennyiség, értékesítési csatornák (hosszú, rövid, stb.)). A piac adott időben való jellemzője a következő tényezőktől függ: Mennyire homogén a termékek köre; ha a termékek különbözőek, bizonyos termékek a benchmarking (összehasonlítás) alapjául szolgálnak. E referencia ártól függenek az árak. Olaj esetében az ár centekkel tér el. Az eladók köre: helyi, vagy távoli, sokan vannak, vagy kevesen, állandó, vagy esetleges. A vásárlók köre: állandó, vagy esetleges. A szállítási idők: spot ügyletek,(fizikai), határidős. A szállítás helye: FOB, CAF, stb A piacok típusai A piac működése főként a vevők és az eladók számától függ. Eladók száma Nagy számú Kevés Csak egy Vevők száma Nagy verseny Oligopólium Monopólium Kicsi Oligopszónium Bilaterális Oligopólium Korlátozott Monopólium Csak egy Monopszónium Korlátozott Monopszónium Bilaterális Monopólium Ahol csak egy eladó van a piacon, azt monopóliumnak hívjuk; ahol csak egy vevő van a piacon, azt monopszóniumnak. Ilyenkor az egyetlen vevő, ill. eladó határozza meg, hogyan működjön a piac: árakat, mennyiségeket, stb.; az állam pedig a kereskedés kereteit határozza meg. Amikor a piac nagy számú vevőt és eladót foglalkoztat, versenyhelyzet van. Minden piaci szereplő ki van téve a piac diktálta feltételeknek, melyekre viszonylag kevés ráhatásuk van. Olyan esetekben, amikor a piacot tökéletesen ismerjük, és a termék tökéletesen homogén, tiszta és tökéletes versenyről beszélünk. 15

16 Oligopóliumnak azt hívjuk, amikor kevés eladó van a piacon. Ilyen esetben az eladók azzal próbálják a piacot befolyásolni, hogy olyan stratégiát alkalmaznak, amely figyelembe veszi a versenytársak lehetséges reakcióit. (pl. alacsonyabb ár alkalmazása, speciális ajánlatok, stb.). Ez a stratégiai játékelméletek szerinti technika, hasonlatos a sakkjátszmához Monopólium és verseny Több vállalat működik a versenypiacokon, mint egyebütt. Mégis, még a meglehetősen homogén termékekkel foglalkozó vállalkozások is meg akarják különböztetni termékeiket, a minél nagyobb forgalom reményében. Például, a sima ásványvíz forgalmazás helyett minden eladó ki akarja emelni a saját termékének a különleges tulajdonságait; hogy megcélozzon egy célcsoportot, így saját piacot hozva létre. Ily módon, monopólium jön létre (az egyetlen víz ezekkel a különleges tulajdonságokkal) és monopolversenyről beszélünk. E helyzetben a vállalkozások befolyásolni tudják a piacot abba az irányba, hogy a vevők készek legyenek magasabb árat fizetni a különleges termékért. E terület fő változói a következők: Árak: A vállalat határozza meg a bizonyos feltételekkel szabott árat, ill. árakat (vásárlás ideje, mennyiség, stb.). Termék: A gyártó megváltoztathatja a terméket bizonyos piaci célok szerint (átlag vásárló, különleges vásárló, stb.). E szerint meghatározhat kissé különböző árakat is, az ügyfélkör szélesítése céljából. Az áru elhelyezése: A vállalkozások egyik legnagyobb gondja az áru elhelyezése, ezért gondosan kell kiválasztani az értékesítési csatornákat. Ez függ a célcsoporttól, a terjesztési költségektől, és a földrajzi elhelyezkedéstől. Bizonyos termékek különböző csatornákon jutnak el a vásárlóhoz, sőt más-más név alatt. Különböző samponokat, pl. lehet kapni szupermarketekben, kiskereskedelmi egységekben, speciális boltokban (gyógyszertár, drogéria, fodrászkellék), Interneten keresztül, levélben történő megrendeléssel, stb. Promóciós tevékenységek: A promóciós tevékenység célja, hogy a terméket megismertesse, és felkeltse az érdeklődést iránta. Ennek során ki lehet emelni a termék tulajdonságait, hangsúlyozni lehet a gyártót, ill. a márkát Költségek A kkv-k vezetőinek állandó gondja, hogyan kalkulálják ki a költségeiket, és hogyan szorítsák le őket. Az előző példában körvonalazott költségkoncepciót az alábbiakban elméleti síkon részletezzük. A költség nem más, mint amit az előállítás minden fázisában hozzáadunk a termékhez. Ezek a gyártási tényezők. 16

17 A legalapvetőbb gyártási tényezők a tőke és a munka, melyet K és L jellel jelölünk. A további tényezők: f1, f2, f3, f4, f5, stb. A kívánt output eléréséhez különböző gyártási tényezők szükségesek. Minden tényezőnek van fix ára; az előállított mennyiségtől függetlenül Teljes költség Teljes költség= TC az összes előállítási tényező költsége: TC = pi fi pi = price per unit of factor = tényező egységára fi = quantity of factor = tényező egysége = összes tényező Az összköltség függ a mennyiségtől, minthogy bizonyos tényezők is a mennyiségtől függenek. A vállalat összes költsége azt célozza, hogy a termelés minél hatékonyabb legyen. Ezért ezek gyártási tényezők. Az összköltség viszonya az előállított mennyiséghez (q): TC(q) = f(q) Ennél fogva az összköltség függ a kibocsátástól és a gyártási tényezők árától: TC(q) = f(q, p 1, p 2,, ) Adott esetben a következő egyenletet írhatjuk fel: Összköltség ezer euróban = 10 + (15 q ) (1/6) + q Fix és változó költségek A fix és változó költségek közötti különbség az idő függvénye. A fix költségek nem függnek a gyártás mennyiségétől. Ilyenek a bérleti költségek, biztosítás, kölcsön visszafizetés, bérek, stb. Ugyancsak nem függenek a kibocsátás nagyságától. A példájában a fix költség: FC = 10,000 euró. Hosszú távon a fix költségek változó költségekké válnak, ahogy változnak, pl. a biztosítási szerződések. Változó költségek (VC) a változó tényezők költségei, ami a kibocsátástól függő előállítási költséget jelenti. Ennél fogva a változó költségek a kibocsátás függvényei. A példájában a változó tényezők : VC(q) = (15 q) (1/6) + q 1.5 Az összköltség itt is a fix és a változó költségek összege. TC(q) = FC + VC(q) 17

18 Átlag költség és határköltség a)az átlag költség az egységnyi termék előállításának költsége. Ezért ez egyenlő az összköltség osztva q. AV(q) = TC (q) / q Az átlagköltség ritkán konstans; a kibocsátás nagyságától függ. A példájában az átlag költségfüggvény a következő: AC(q) =[10 + (15 q) (1/6) ] / q = ( 10/q ) + ( 15 (1/6) q (-5/6) ] b) A határköltség az utolsó darab előállításának költsége ( néhány szerző szerint a következő darab előállításának költsége) MC(q) = TC (q) - TC (q-1) A határköltség ugyancsak a kibocsátás nagyságától függ ( példa szerint). MC(q) = 10 + (15 q) (1/6) (15 (q-1)) (1/6) c) A határköltség és az átlagköltség összehasonlítása: Három eset lehetséges: A határköltség magasabb, mint az átlagköltség: Ebben az esetben az előállítási költség nő. Ha az utolsó darab költsége magasabb, mint az átlag, az átlagköltség nő. A határköltség alacsonyabb, mint az átlag. Így az átlagköltség csökken. Ha az utolsó darab költsége alacsonyabb, mint az átlag, az átlagköltség csökken. A határköltség egyenlő az átlaggal: ez esetben az átlagköltség elérte a csúcsot (vagy minimumot, vagy fordulópontot) Méretgazdaságosság és választékgazdaságosság Méretgazdaságosság Több definíció van a méretgazdaságosságra. A legegyszerűbb az átlagköltségre vonatkozik. Amikor az output nő, és az átlagköltség csökken, méretgazdaságosságról beszélünk. Ez esetben a nagyvállalatok versenyképesebbek, mert alacsonyabbak a költségeik. A vállalati stratégia ezért az, hogy minél hamarabb elérjék azt az átlagköltséget, amelynél a gazdaságos sorozatnagyság tényezőjének fontossága lecsökken, vagy eltűnik. Az a vállalat, amely elérte optimális méretét, vagyis, ahol a méretgazdaságosság alacsony, vagy nem létezik, elérte Minimálisan Gazdaságos Méretét (MES). A Minimálisan Gazdaságos Méret (MES) néhány szektorban csupán néhány darab előállítását jelenti, néhány területen viszont milliós nagyságrendű (az autóiparban az elvárás kb. 2 millió autó évente). Ha a költségek emelkednek a vállalat növekedésével, méretgazdaságtalanságról beszélünk. Választékgazdaságosság A méretgazdaságosságon kívül más utat is választhat a vállalat: a termékdiverzifikációt. Ilyenkor a gyártó berendezések és szakértelem megoszthatatlansága miatt választékgazdaságosságról beszélünk. 18

19 A méretgazdaságosság akkor következik be, amikor többféle termék egyazon üzleti egységben lévő előállítási a költsége alacsonyabb, mintha külön-külön egységben állítanák elő őket Rövid- és hosszú távú költségek Rövidtávon (néhány hónap), bizonyos gyártási költségek fixek: helyszín, gépek, hitel, állandó személyzet, stb. Hosszú távon a fenti tényezők is változhatnak: más hely, nagyobb kapacitású gépek, stb. Utóbbiak költséghatékonyabbak a nagyobb mennyiség előállításakor. 2.3 Árrés A vállalatok alkalmazott árrését több tényező határozza meg. E fejezetben tárgyaljuk a nullszaldót, az üzembezárási (kiszállási) pontot, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a rövid és hosszú távú árrést Profit és árrés Az árrés a bevétel és a költségek különbsége. A vállalat túléléséhez az szükséges, hogy ez pozitív tartományban legyen. Fedezeti pont / Null-szaldó A nullszaldó az a pont, ahol a vállalat elkezd profitot termelni. A minimum átlagárnál, ahol az átlagköltség és a határköltség metszi egymást, kezd a vállalat olyan minimum eladási árat számolni, ahol éppen fedezi az eladás az előállítási költségeket. Üzembezárási (kiszállási) pont Az üzembezárási vagy kiszállási pont az, ahol a vállalatnak nem érdeke semmit termelni. Rövidtávon, a vállalat veszteségei egyenlők a fix költségekkel (FC=10 az előző példában). Így, bizonyos esetekben a vállalatnak megéri a termelés még akkor is, ha az árak időlegesen veszteségességi pont alá zuhannak. Következőleg: a nullszaldó és az üzembezárási pont különbözőek Rövid távú árrés Rövidtávon az árrést három tényező határozza meg: Költségbecslés Kapacitáskihasználási ráta Árvariációk Költségbecslés A költségek ritkán fixek és ritkán arányosak. A legtöbb termelési tényező számára a költségeket pontosan meg kell becsülni. 19

20 Példák: 1. Változó tényezők költségei: a) Arányos költség (pl.12 csavar asztalonként), konstans ár; b) Csökkenő költségek (a gépek üzemeltetéséhez való elektromos áram, fűtés, alapanyagok) ezek a teljes kibocsátástól függenek; c) Csökkenő, majd progresszív költségek: az árak először csökkennek, majd növekszenek, ha a mennyiség túllép egy határt (pl. másológép); 2. A fix tényezők költségei: (helyszín, gépek, járművek stb.) A fix tényezők költségeit nehéz előre meghatározni egy adott időszakra, minthogy a termék életciklusa hosszabb lehet, mint a vizsgált időszak. a) Értékcsökkenés Az értékcsökkenés egy könyvelési módszer, amelyben leírjuk az eszköz hasznos élettartama alatti értékcsökkenését. Két technikát veszünk szemügyre az értékcsökkenés meghatározására: Egyenes vonalú értékcsökkenés: az éves költség osztva az eszköz hasznos élettartama alatti értékével. Pl. egy gép, melynek ára 100, és 5 évig üzemel, évente 20-ba kerül. Csökkenő mérleg módszer: ebben az esetben kezdetben többet írunk le adott időszak alatt, később kevesebbet. Az adózási, könyvelési szempontokat figyelembe véve a második a jobb megoldás; közgazdasági szempontból is, hiszen az eszköz folyamatosan veszít az értékéből, ugyanakkor nő a karbantartási költsége. Az eszköz összköltségének kiszámítása (értékcsökkenés és karbantartás) stabilabb a második módszer szerint. b) Hypotetikus bérlés A berendezések használata nem lehet nulla, anélkül, hogy veszteség ne keletkezzen. E kockázat elkerülésére a nagyon kicsi vállalatok kivételével a cégek alkalmazzák a hypotetikus bérlés elvét, ami megjelenik a költségkönyvelésben. Ez az eszköz bekerülési költségének alapján számolódik, az alkalmazott időszak, ill. az egész év során. c) Haszonáldozati költség A vállalatnak fel kell mérnie, hogy vásárol-e új gépet, területet, berendezést, vagy más lehetőségekkel él. Hozzá kell adni a gép fenntartási költségéhez azt a veszteséget, ami a tőke lekötéséből adódik Kapacitáskihasználási ráta Munkaerő hatékonyság és Kapacitáskihasználási ráta Árvariációk 20

A MODUL TANANYAGA EURÓPAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE

A MODUL TANANYAGA EURÓPAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával A társadalmi vállalkozásokat érintő pénzügyi tervezés 2013. február 22. Pénzügyi terv A pénzügyi

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Professzionális üzleti kapcsolatépítés

Professzionális üzleti kapcsolatépítés Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Exportfórum, 2014. február 27.

Exportfórum, 2014. február 27. 1 Exportfórum, 2014. február 27. A sikeres export feltételei Csak felkészülten érdemes! Balogh Ilona ügyvezető igazgató helyettes Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Budapest, 2014. február

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Rugalmas beszerzés Rugalmatlan piacok

Rugalmas beszerzés Rugalmatlan piacok Rugalmas beszerzés Rugalmatlan piacok MLBKT 14. Logisztikai Kongresszus 2006. November 15-17. Készítette: Zelei János 1 Tartalomjegyzék 1. Hogyan tud a beszerzés hozzájárulni a vállalat sikeréhez? 2. Melyek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

CONTENT PAPER OF THE MODULE AZ EURÓPAI KKV-K MENEDZSMENTJE

CONTENT PAPER OF THE MODULE AZ EURÓPAI KKV-K MENEDZSMENTJE Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses Reference Number of the Project: 134350- LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Title of the Project: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben