Az őszi búza. tápanyag-ellátása

Átírás

1 Az őszi búza tápanyag-ellátása

2 Az őszi búzatermesztés sikerét befolyásoló tényezők A világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza, vetésterülete mintegy millió hektár. A többi gabonaféléhez képest a búzának a legnagyobb a tápértéke. A búzamagban olyan arányban vannak nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, hogy az ember szükség esetén egyedül kenyéren is fenntarthatná magát. A búza termesztésének célja mindmáig általánosan az emberi táplálkozási igények kielégítése, de e mellett jelentősége még a nagyfokú ökológiai alkalmazkodó képességében rejlik. Magyarországon a búza vetésterülete az egyes évek adatait alapul véve 0,9-1,3 millió ha között mozgott. Termésátlag tekintetében az 1960-ig tartó szakaszt az extenzív termesztési körülmények 1-1,5 t/ha átlagértéke jellemezte. Az közötti intenzív fejlődési intervallumban elérte az 5 t/ha országos átlagot is. Annak ellenére, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetőséget biztosítanak a minőségi búzatermesztés számára, az utóbbi két évtizedben csökkenő tendencia figyelhető meg a termés mennyiségében és minőségében is. Az ezt kiváltó kedvezőtlen közgazdasági hatásokat még a negatív környezeti tényezők (aszály, belvíz) is fokozták. A magyar gabonatermesztés jövőjét nagyban befolyásolja a termésátlagok, a termésbiztonság alakulása, valamint a minőség centrikus szemlélet követése. Elsődleges fontosságú a termőhelyhez, a felhasználói igényekhez illeszkedő fajtaválasztás, az alkalmazott talajművelési rendszer, a vetés és a növényápolási munkák, valamint az aratás pontos időzítése. A legnagyobb törődés, a legkörültekintőbb gazdálkodás sem hozza meg a várt eredményt, ha a búza tápelem igénye kielégítetlen marad. Az elmúlt időszak talajzsaroló gazdálkodása következtében talajaink felvehető tápanyag bázisa kiürülőben van. Az utóbbi évek szeszélyes, gyakran kedvezőtlen időjárási viszonyai rámutattak arra, hogy megfelelő mennyiségű és az egyre szigorúbb elvárásokat támasztó piac igényeinek megfelelő minőségi búzát csak átgondolt és megalapozott tápanyag visszapótlási stratégia segítségével lehet biztonságosan megtermelni.

3 Éghajlati igény A búza a mérsékelt égöv időjárási feltételeihez jól adaptálódó kalászos gabonánk. A klimatikus feltételeket meghatározó meteorológiai jellemzők közül a termésre, annak minőségére a csapadék mennyisége, valamint időbeni megoszlása jelentős hatást gyakorol. Statisztikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy hazánk területének döntő hányadán az éghajlati elemek közül a csapadék tölti be a legfontosabb szerepet. A szántóföldi növénytermesztés ezen belül a kalászosok produktivitását a csapadék mennyisége és megoszlása mintegy 70%-ban határozza meg, míg a többi éghajlati elem együttes hatása a becslések szerint mintegy 30%-ra tehető. A vegetáció során legalább 300 mm vízre van szükség, de a nagy termések elérése mm csapadékot feltételez. Az őszi búza vízfelhasználása a téli félévben a kismértékű evapotranszspirációs vízigény miatt még szerény. A tavaszi nyár eleji időszakban, a bokrosodástól a kalászolásig terjedő rövid, intenzív fejlődési szakaszban a legnagyobb a növények vízigénye. A búza összes szükségletének mintegy kétharmadát például ekkor használja fel. Az érés és betakarítás időszakában a termés mennyisége, annak minősége szempontjából a csapadékmentes időjárás a kívánatos. Tavasszal a mérsékelten meleg időjárás segíti az állományok optimális fejlődését, az ideális kalászsűrűség és kalászméret kialakulását, míg a virágzást követő napokban a száraz, meleg, de nem kánikulai napok teszik lehetővé a fajták képességeinek kiteljesedését. Talajigény Szántóföldi művelésbe vont talajaink igen nagy változatossága ellenére a búza a sekély termőrétegű váztalajok kivételével hazai termőhelyeink mindegyikén beilleszthető a vetésforgóba. A legjobb eredményeket a középkötött, jó vízgazdálkodású csernozjom- és erdőtalajokon, valamint az esetenként kisebb hozamokat, de jobb minőséget biztosító, belvizektől mentes réti talajokon, meszes öntéstalajokon várhatjuk. A búza szempontjából közepes feltételeket biztosítanak a javított szikesek, a humuszos homoktalajok, valamint a laza erdőtalajok, míg a szükségszerűen hasznosítható kategóriába tartoznak a sekély termőrétegű, lejtős, erodált hegy- és dombvidéki erdőtalajok.

4 Tápanyagellátás A tervezett mennyiség és minőség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul. A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazdaságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag megbízható trágyázási szaktanácsadó rendszer segítségével valósítható meg. A kalászosok termesztésére alkalmas területeink döntő hányadára jellemző kontinentális klímajellemzők ismeretében fontos szempont, hogy egységnyi szárazanyag mennyiséghez a növények hány liter vizet vonnak ki a talajból. A búza termesztése során kedvező foszfor- és kálium-ellátottság és harmonikus N:P:K arány esetén, akár 30%-kal kevesebb víz felhasználásával érhető el egységnyi száraztömeg gyarapodás. Hazai viszonyaink között, a makro elemeket tekintve a szántóföldi növények termésnövekedése a nitrogén hatására a legerőteljesebb. Kalászos gabonák termesztése során a közepes, vagy annál gyengébb foszfor ellátottságú talajokon azonban megfelelő N-trágyázás esetén rendkívül kedvező, akár tonnában mérhető hatása van az ősszel, alaptrágyaként kiadott foszfornak is. A kielégítő P-ellátottság nemcsak a direkt termésnövelő hatásban, hanem a jobb minőségű, telt szemek részarányának növekedésében is kimutatható. Trágyázási tartamkísérletek több évtizedes eredményei szerint a káliumnak a közepes-jó K-ellátottságú talajokon csak egyes évjáratokban van agronómiai szempontból jelentős termésnövelő hatása. A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöttebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talajelőkészítés ezért fontos szerepet tölt be ezen hatóanyagoknak a gyökérzónában való egyenletes bekeverésében. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről, a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztartalom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minőség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szármaradvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását figyelembe véve kell dönteni. A cél mindig a növény egyenletes, fejlődési állapotának megfelelő táplálása. A növények intenzív kezdeti fejlődése, a bokrosodás végén kialakuló kalászkezdemények differenciálódása érdekében a tenyészidőszak első felében is fontos a kielégítő N-ellátottság. A szárba induláskor, kalászoláskor adott N-műtrágya ugyanakkor ha az oldódást és a felvételt kedvező időjárási feltételek segítik elsősorban a termés minőségét módosítja. A megfelelő trágyázás az intenzívebb fejlődés révén javítja a gyomokkal szemben a vízért, tápelemekért, fényért folytatott versenyképességet. A jól táplált gabona a talajban tárolt vizet nagyobb hatásfokkal hasznosítja, s korábbi kalászolása révén is csökkentheti az aszály okozta terméskiesést.

5 Az őszi búza fajlagos tápanyagigénye: (szemtermés és a hozzá tartozó szár gyökértömegére vetítve) Nitrogén (N) kg/1 tonna Foszfor (P 2 O 5 ) kg/1 tonna Kálium (K 2 O) kg/1 tonna Kalcium (CaO) 6 kg/1 tonna Magnézium (MgO) 2 kg/1 tonna Kén (S) 2 kg/1 tonna Mikroelemek Bór (B) 8 g/1 tonna Réz (Cu) 12 g/1 tonna Vas (Fe) 190 g/1 tonna Mangán (Mn) 115 g/1 tonna Cink (Zn) 56 g/1 tonna Molibdén (Mo) 0,4 g/1 tonna A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utaló tünetek: világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés. A nitrogén többlete a termesztett növényünk megdőlésében, betegség iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenésben jelentkezik.

6 A búza N-igényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minőségű termés letéteményese. A búza N-felvétele már ősszel jelentős. A búza az összes N-igényének bokrosodásig 15-20%-át, a szárba indulásig kb %-át, a kalászolás végéig mintegy 90%-át veszi fel. A növény N-felvétele szárba induláskor hirtelen megnövekszik és maximumát a virágzáskor éri el. Ősszel, különösen csapadékos időjárás esetén a csírázás és a kelés N igényét a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képessége rendszerint képes fedezni. Az ekkor kijuttatott túlzott mennyiségű nitrogén a növények buja növekedéséhez vezet, melynek rendszerint az állományok kifagyása, megritkulása a következménye. A kalászos gabonák, így a búza nitrogéntáplálásának egyik legkritikusabb időszaka tél végén, illetve kora tavasszal van. Ekkor a növények aszszimilációs tevékenysége már erőteljes, azonban az alacsony hőmérséklet, valamint a gyakorta anaerob viszonyok miatt a talaj természetes N-szolgáltató képessége sokszor még nem képes fedezni a szükségletet. A bokrosodás kezdetén kijuttatott N-műtrágya növeli az állománysűrűséget és az asszimiláló felületet, másfelől pedig előnyösen befolyásolja a kalászorsó hosszúságát. A kalász hosszúsága pedig a kalászonkénti szemszám, így a termés mennyiségének egyik alapvető meghatározója. A szárba indulás, valamint a virágzás időszakában a felvehető nitrogénnek elsősorban a termés minőségi paramétereinek alakulásában van meghatározó szerepe. Ekkor dől el az is, hogy a megtermékenyült virágok hányad részéből lesz termés és mekkora lesz a szemek tömege. A növények által felvehető nitrogén a többi tápelem felvételére is serkentőleg hat. Csak nitrogéntrágyázás önmagában azonban nem elégséges. Kedvező hatásai csak abban az esetben realizálódnak, ha a növény számára valamennyi tápelem (P, K, S, mikroelemek) a szükséges mennyiségben a rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a különböző tápelemek arányai kedvezőtlenül alakulnak a növényben, ami a termés menynyiségi, valamint minőségi mutatóinak romlása mellett felveti a környezetszennyezés veszélyét is. A nitrogén számított adagját megosztva kell kijuttatni. Ősszel magágy készítéskor a talaj fizikai tulajdonságától és az elővetemény utáni szármaradványtól függően kg N/ha hatóanyagot kell kiszórni. A fennmaradó nitrogén mennyiséget tavasszal fejtrágyaként több részletben javasoljuk kijuttatni. A fejtrágyázási megoldások sokfélék lehetnek (szilárd, folyékony, szuszpenziós). Közös céljuk azonban a búza dinamikus tápanyagigényének kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. Fejtrágyázásra leginkább a gyors hatású (NH 4 +, valamint NO 3 -) iont tartalmazó műtrágyák alkalmasak. Ezek közül is a gyors hatás eléréséhez a nitrát-forma használata javasolható (ammónium-nitrát 34%, mészammonsalétrom MAS 27%, karbamid-ammóniumnitrát oldat FertiSol 28%). Az első fejtrágyázás ideje az őszi búzánál a bokrosodás időpontjában aktuális. Ez az időszak tél végére, kora tavaszra esik. A második fejtrágyázás

7 ideje a búza szárba indulásának időpontjára tehető, a harmadik fejtrágyázás elvégzése a virágzás kezdetén indokolt. A többszöri kijuttatás azonban többletköltséget jelent, melyet a várható árbevétel nem minden esetben képes kompenzálni. Számos esetben a harmadik fejtrágyázás nem hozza a várt eredményt, mivel szárazságra hajló éghajlatunkon (kellő bemosó csapadék hiányában) a fejtrágya érvényesülése bizonytalan. Fentiek miatt a három részletben megosztott fejtrágyázás elsősorban a következő esetekben javasolt: laza talajú, nitrogénnel gyengén ellátott területeken csapadékos időjárás (klíma) esetén intenzív fajtákkal történő, nagy műtrágyaadagokkal végzett intenzív termesztésnél Minden más esetben a költségek minimalizálása érdekében célszerű lehet a harmadik fejtrágyázás elhagyása, illetve az egyéb aktuális növényvédelmi munkákkal való összekapcsolása, úgymint mikroelemekkel dúsított nitrogén oldattal történő levéltrágyázás, ami különösen aszályos évjáratokban messze meghaladja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás sikerét, hiszen a levélen keresztül adott tápanyagokat a növények még nagy szárazság esetén is könnyen felvehetik. A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. A megfelelő foszforellátás elősegíti a búza gyökérzetének fejlődését, segíti a bokrosodást, a megtermékenyülést és a szemképződést. Gyorsítja az érést, javítja a harvest-index alakulását, valamint a gyökérfejlődés és a keményítőszintézis serkentése révén növeli a növények télállóságát. Megfelelő foszforellátás esetén nő a szem tömege, valamint javul a vetőmagtermesztésnél elengedhetetlen csírázóképesség, valamint a csírázási erély is. Foszfor túladagolás esetén relatív nitrogén és cink hiány léphet fel a PnN és PnZn antagonizmus következtében. Hiányában károsodik a szénhidrát és nitrogén anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően. Hiánytünete: vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződés az idősebb (alsó) leveleken. Vékony levelek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A gyökerek fejletlenek, a bokrosodás mérsékelt. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. Őszi búza esetén a számított foszfor 100%-át őszi mélyműtrágyázással célszerű a gyökérzóna mélységbe juttatni. Abban az esetben, ha a búza állomány a tél végére, a vetéskori szárazság és kevésbé csapadékos, kemény téli hőmérséklet következtében fejletlen gyökérzetű, célszerű jól oldódó foszforvegyületet tartalmazó műtrágyákkal végezni az első fejtrágyázást.

8 A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal gombás betegségek, baktériumos fertőzés szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, fokozza a fagytűrő-képességét, javítja a szárszilárdságot, növeli a kalászonkénti szemszámot és az ezermagtömeget. Jó kálium ellátás elősegíti a nitrogén hasznosulását is. Hiánytünete: az idősebb levelek szélén és csúcsán jelentkezik perzseléshez hasonló tünetek formájában. A fiatal levelek pirosas elszíneződése figyelhető meg. A növények könnyen kiszáradnak és megdőlésre hajlamossá válnak. Betegségekre való fogékonyságuk nő. A növények fejlődése, érése elhúzódik, beltartalma romlik. A kálium alaptrágyázást ősszel végezzük vetés előtt. A káliumadag megállapításánál a növény igényén kívül a talaj kálium ellátottságát, az agyagtartalmat és agyagminőséget kell figyelembe venni. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma annál több oldható káliumot kell tartalmaznia, azonos ellátottság eléréséhez. osztódó szövetek sejtjeinek osztódását, valamint kedvező hatással van a gyökérnövekedésre is. A megfelelő Ca ellátás fokozza a talajban a nitrifikációt, segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét. A növényélettani vonatkozásokon túl a Ca kedvezően alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj szerkezeti elemeinek stabilitását. A talaj szerkezetén keresztül a megfelelő mészállapot kedvezően befolyásolja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, valamint ezen keresztül a tápelemek feltáródásához elengedhetetlen mikrobiológiai folyamatokat. A talajok szénsavas mésztartalma alapvetően befolyásolja azok kémhatását, így a különböző tápelemek felvehetőségét. A Ca hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet. Ilyenkor a növények gátolt növekedéséből lehet rá következtetni. Kifejezettebb hiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése elmarad, a szárba indulás késik, vagy elmarad. Számos esetben a növényen nem fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csúcsi része elszíntelenedik és elnyálkásodik. A hiány jellegzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, valamint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a levél erek megbarnulása. A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A növényben szervetlen és szerves sók alkotórészeként, vagy ionos formában van jelen. Élettani jelentősége a plazmakolloidok hidratáltsági állapotának kialakításában, a sejtmembránok permeabilitásának szabályozásában jelentős. Segíti az A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként. Hiánytünetére jellemző a levél erek között kialakuló sárgulás, majd elhalás, mely még márványosodás formájában jelenhet meg. Elsőként az idősebb leveleken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. A magnéziumot alaptrágyaként adhatjuk, laza talajokon kg/ha MgO, kötöttebb talajokon kg/ha MgO adagban.

9 A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát. Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a növények fehérje anyagcseréje károsodik. A hiány következtében csökken a növények tápanyag felvétele, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát anion talajvízbe történő kimosódásának veszélyét. A kénhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik sárgulás formájában, először a levél szélén, onnan halad befelé. A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal végső stádiumban. Az őszi búza kénigénye mintegy kg-ra tehető hektáronként. A megfelelő kénellátás a minőségi búzatermesztés egyik fontos tényezője. A búzaliszt minőségi tulajdonságai (a tészta nyújthatósága, nyújtási ellenállás, kenyértérfogat) ugyanis szoros kapcsolatot mutatnak a növény kéntartalmával. Amennyiben a búza kénellátottsága elégtelen, vagy a növény N:S aránya 17 (21):1-nél tágabb, a termés sütőipari tulajdonságainak jelentős romlása mellett akár 30%-os terméscsökkenéssel is számolhatunk. A makro- és mezo tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni. A mikroelemek szerepe és pótlása A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszintézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nélkülözhetetlen mikroelem. Legnagyobb része a növények leveleiben, a színtestecskék közelében található. Szerepe a katalázban, citokrómokban és egyéb Fe tartalmú enzimekben a vas oxidációs-redukciós képességén alapul. Vashiány esetén a növény klorofiltartalma csökken és a fehérjeszintézis gátolttá válik. A hiány jellegzetes tünete a klorózis. A fiatal levelek érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak. Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levélcsíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem különül el a levéllemez többi részének színétől. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Számos termesztett növényünk intenzíven reagál a bórhiányra. Általános tünetegyüttes a merisztéma szövetek normálistól eltérő növekedése és a gyökerek tenyészőcsúcsainak pusztulása.

10 A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav -ciklusban és a fotoszintézisben. A Mn hiány először a fiatal leveleken jelentkezik érközi klorózis formájában. A levelek érhálózata és maga az egész növény azonban zöld marad. A hiányt a fiatal levelek egyenetlen sárgulása, majd foltos pusztulása jelzi. Az egyszikűek közül a zab reagál legintenzívebben a Mn hiányra. Jellegzetes tünete az úgynevezett szárazfoltosság, mely tavaszszal kezdődik a fiatal levelek piszkosszürke csíkosodásával, illetve foltosodásával, a levelek megtörésével. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. Réz hiányára a kalászosok nagyon érzékenyek. Elsősorban magas mész- és humusztartalmú talajoknál nagy gyakoriságú. Tünete már a bokrosodás után jelentkezhet. A levélcsúcsok kifehérednek, a levelek keskenyek maradnak, bepödrődnek, lankadttá válik a növény. Kalászhányásnál jellemző tünete a kalász végek kifehéredése, magas a léha szemek aránya, jelentős termésveszteséget okozhat. A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. Hiánytünete az idősebb leveleken jelentkezik. Klorotikus és nekrotikus foltok jelennek meg a levél főerének oldalán, míg a szélek gyakran zöldek maradnak. A levelek fölfele kanalasodhatnak. A cinkhiány általában foltokban jelentkezik táblán belül. A molibdén a növények számára szintén létfontosságú átmeneti elem. A növények molibdén tartalma alacsony, ritkán haladja meg az 1 mg/kg szárazanyag értéket. Nem kielégítő molibdén ellátottság esetén a növények klorofill tartalma csökken, fotoszintézisük gátolttá válik. A molibdénhiány jellemző tünetegyüttese a szürkészöld levél, levélerek közötti klorózis, a középső és idősebb leveleken fellépő nekrózisok, valamint a generatív szakasz zavarai. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

11 Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A búza őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a búza őszi alapműtrágyázására foszfor túlsúlyos összetételű gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre. Az összetétel kiválasztásánál a talajunk foszfor és kálium ellátottsága mellett vegyük figyelembe az előveteményből származó szármaradvány bontásához szükséges nitrogén mennyiségét is. Ha szükséges, nitrogén műtrágyákkal kiegészítést adunk. A szükséges műtrágya menynyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a búza mikro- és mezoelem igényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is ezekkel kiegészített gramix NPK kijuttatásáról gondoskodni.

12 Termék gramix basic NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix forte NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix extra NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix prémium NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG A búza őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Cu Mn Zn Fe B ,075 0,06 0,03 0,02 0, ,075 0,06 0,03 0,02 0, ,075 0,06 0,03 0,02 0,014 Az őszi búza vetéssel egymenetű startertrágyázása Az UMG MICRO TriticaStart és az UMG MICRO StarterMax granulátumok vetéssel egy menetben kijuttathatóak, s a mag mellé kerülve hatékonyan biztosítják a kezdeti fejlődés, csírázás, gyökeresedés tápanyag ellátását. Az UMG MICRO TriticaStart összetétele: Nitrogén (N) 7 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 30 m/m% Kálium (K 2 O) 2 m/m% Kén (S) 2 m/m% (SO 3 5 m/m%) Cink (Zn) 0,7 m/m% Vas (Fe) 0,3 m/m% Réz (Cu) 0,8 m /m% Mangán (Mn) 0,7 m/m% Bór (B) 0,3 m/m% Az UMG MICRO StarterMax összetétele: Nitrogén (N) 10 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 46 m/m% Vas (Fe) 1 m/m% Cink (Zn) 2 m/m% Javasolt dózis: kg/ha Az őszi búza tavaszi tápanyag utánpótlása A fennmaradó, döntően nitrogén tápanyag mennyiséget fejtrágyaként tavasszal juttatjuk ki osztott technológiával. A fejtrágyázás alatt azt a műveletet értjük, mikor a kelés után a tenyészidőszak alatt juttatunk ki műtrágyát a területre egy vagy több alkalommal. búza dinamikus tápanyagigényének kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. A fejtrágyákat rendszerint a csapadék mossa be a talajba. Az eljárás célja a megcélzott termésmennyiség és minőség biztosítása mellett a műtrágyák hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése, valamint a

13 A nitrogén hatóanyag kijuttatás időzítése és dózisa: Kijuttatás ideje Teljes mennyiség %-a kg N hatóanyag/ha Tél végén, kora tavasszal, bokrosodáskor Szárba indulás Kalászolás A búza tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony nitrogén műtrágya FertiSol FertiSol ,3 Cu + 0,15 Zn 27 0,15 0,3 FertiSol ,3 Ca + 0,15 Mg 27 0,3 0,15 FertiSol ,5 Cu 27 0,5 Szilárd nitrogén műtrágya MAS Ammóniumnitrát 34 MASSulfix A folyékony FertiSol műtrágya használata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A hatóanyag kb. 20%-a a növény levelén keresztül felszívódva azonnal hasznosul, a fennmaradó része pedig gyorsan a növény gyökérzetéhez jut. A három nitrogénformának (amid, ammónia, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag. Abban az esetben, ha az időjárási körülmények megkérdőjelezik a harmadik fejtrágyázás gazdaságosságát, a termékcsalád mikroelem kiegészítésű tagjai levéltrágyaként is kijuttathatók az aktuális növényvédelmi munkákhoz kapcsolva.

14 Mándok* Enying* Dunaújváros Nagyszénás Telephelyeink: Enying Tel.: 22/ Mándok Mobil: 30/ Dunaújváros Mobil: 30/ Nagyszénás Mobil: 30/ * gramix üzem Értékesítő-szaktanácsadó hálózat: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye Mobil: 30/ Tolna, Baranya megye Mobil: 30/ Fejér, Veszprém megye Mobil: 30/ Pest, Nógrád, Heves megye Mobil: 30/ Békés, Csongrád megye Mobil: 30/ Somogy, Zala, Vas megye Mobil: 30/ Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye Mobil: 30/ Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye Mobil: 30/ Vevőszolgálat: 22/ A kiadvány tartalma a Fertilia Kft. szellemi tulajdonát képezi. A benne szereplő adatok felhasználása, feldolgozása a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül a szerzői jogok megsértését jelenti.

15 # # Az őszi búza tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK MAS, AN, UMG MICRO TriticaStart UMG MICRO StarterMax MASSulfix, FertiSol, gramix NPS MAS, AN, FertiSol Fejlődési Fázisok (BBCH) Vetés előtt: őszi alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: startertrágyázás Bokrosodás BBCH 21-22: i. fejtrágyázás, lombtrágyázás Szárbaszökés ii. fejtrágyázás, lombtrágyázás Zászlós levél kialakulása BBCH 47-49: iii. fejtrágyázás, lombtrágyázás Kalászhányás Érés

16 Saját gyártású műtrágya kínálatunk: A gramix NPK összetett szilárd NPK műtrágya család, melynek standard általános műtrágyázási gyakorlatban elfogadott tagjai mellett rendelkezünk adott talajadottsághoz és a kalászosok igényeihez igazodó hatóanyagú, növény- és termőhely specifikus, egyedi összetételű termékekkel. Növény-specifikus búza kultúrára ajánlott alap- és starter műtrágyáink rendelkeznek mikro- és mezoelemekkel is. Az UMG mikroelem granulátum környezetbarát, a fémsók hatékonyságát jobb és gyorsabb felszívódását javító szerves kelátképző és talajjavító adalékanyagokkal van ellátva. Fizikai tulajdonságainál fogva remekül egészíti ki és teszi teljessé a gramix NPK termékeink hatóanyagtartalmát. A termékcsalád mezo- és mikroelem tartalmú tagjai a kalászosok ezen tápelemekre való igényeit elégítik ki. A MASSulfix magas kén tartalmú szilárd nitrogén műtrágya család. Használatát a gabonafélék tavaszi fejtrágyázására javasoljuk. Könnyen felvehető kén és magnézium tartalma revitalizálja a növényeket, hatékonyabbá teszi a tápanyag felvételt, beépülést és plusz erőhöz juttatja a növényt. Az UMG MICRO termékcsalád StarterMax tagja magas makro- és széles mikroelem tartalommal rendelkezik. A TriticaStart kifejezetten a búza hazai termőhelyi viszonyai szerint kifejlesztett indító műtrágya, amely a tápelemek mellett egyedülálló módon tartalmaz szerves kelátképzőket a mikroelemek hatékonyabb feltárására, szerves ként a tápanyagfelvétel intenzifikálása érdekében, valamint szerves talajélesztőket a talajlakó mikroorganizmusok aktiválására. A FertiSol (28%) olyan nitrogén tartalmú folyékony műtrágya, melynek nitrát-n (7%) és ammónia-n (7%) formája a gyors, azonnal felvehető nitrogént, míg amid-n (14%) tartalma a vegetáció huzamosabb időn keresztüli folyamatos nitrogén ellátását biztosítja. A Fertilia Kft. profilja a saját gyártású műtrágyákon kívül kiterjed a mezőgazdaságban nagy mennyiségben felhasznált hagyományos mono műtrágyák forgalmazására is. FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/ Fax: 22/ fertilia@fertilia.hu Honlap: