2/2. Ismertesse a talajok kialakulásának folyamatát, a legfontosabb kémiai és biológiai tulajdonságaikat!

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2/2. Ismertesse a talajok kialakulásának folyamatát, a legfontosabb kémiai és biológiai tulajdonságaikat!"

Átírás

1 Növénytermesztés II. 2/1. Ismertesse az időjárás hatását a növénytermesztési munkákra! 1. Időjárás befolyása a talajművelés eszközeire: Először ki kell menni, megnézni a tábla állapotát és felmérni azt, hogy alkalmase.. 2. Hőmérséklet és csapadék hatása a vetés idejére: akkor vetünk, ha a talajhő vetésmélységben optimális az adott növénynek és megfelelő a nedvességtartalom. 3. Időjárás hatásai a növényvédelmi munkák idejére: eső, szél hatással van a műtrágyaszórásra és a vetésre is, ahhoz csapadék kell, hogy meglegyen a nedvességtartalom 4. Aszály fogalma és az ellene való védekezés: ha kevés a csapadék, a hőmérséklet és a párolgás pedig magas. 5. Légtéraszály: ha kevés a csapadék és alacsony a talaj nedvességtartalma. 6. Aszály elleni védekezés: megfelelő talajművelés (minden munkafázis után le kell zárni a talajt) Aszálytűrő fajok kialakulása, védekezhetünk a talajaszály ellen is, öntözhetünk, valamint Káliummal lehet csökkenteni az aszály hatását 7. Belvíz fogalma: a talaj felső rétegében levő pólusok telítődnek vízzel és vízállás keletkezik 8. Belvíz elleni védekezés: vízelvezetés, töltések készítése, tiltók készítése és zsilipekkel való szabályozás, drainezés 9. A jégeső és a hó káros hatásai elleni védekezés: jégrakétával 10. Fagy lehet: megfagyás, elfagyás, kifagyás 11. Fagyás elleni védekezés: takarás, fűtés, levegőkeverés, füstölés, hengerezés (gabonánál), fagytűrő fajták vetése 2/2. Ismertesse a talajok kialakulásának folyamatát, a legfontosabb kémiai és biológiai tulajdonságaikat! Talaj: a föld legkülső, kemény rétege, mely a mállás folyamán alakult ki. Mállás lehet: - Fizikai: kőzetek mechanikai felaprózódása - Kémiai: víz, Széndioxid és Oxigén hatására létrejövő kémiai (hőmérséklet, csapadék, szél) behatások okozták - Biológiai: a növények által termelt szervesanyag atomként a talajra kerül, ezt különféle szervezetek feldolgozzák, és humusszá alakítják Humusz: élő és élettelen szervesanyagok összessége Talaj alkotórészei: talajkolloidok: diszperz rendszerek, egymástól független, de összefüggő kőzetbe tartoznak Talajkolloid mérete: < 2000 nm(nanometer) alatt A kolloidok csoportjába tartozik a humusz. Kolloidok csoportosítása: - lemezalapú (tér egy irányába kiterjedtek): kaolin - fonálalapú: humusz - háromirányú kiterjedésű kolloidok: kvarc Halmazállapot szerinti csoportosítás: - folyékony - szilárd - gáz halmazállapotú kolloidok Kolloidok szerepe: nagy mennyiségű ion

2 megkötésére alkalmasak, tehát megkötik a vizet, összeragasztják a talajkolloidokat PH érték fogalma: (0-14), 0-7: savas Gombák), 7: Semleges, 7-14: lúgos (baktériumok) 2/3. Ismertesse a talajok legfontosabb fizikai tulajdonságait! A talaj: felső cm, ennek - 50 % szilárd - 40 % víz - 10 % levegő Talajszelvény: ebből megállapítható a talaj minősége, rétegződés szerint: A (az a szint, ameddig művelni érdemes a talajt, B, C) Termőtalaj átlagos fajsúlya: 2,6-2,7 g /cm³ (átlagszám) A talaj különböző szemcsékből és szemcsenagyságokból épül fel. Szemcsenagyság lehet: - kavicsnagyságú: 2 mm-től nagyobb kődarabokból áll - durva homok: 2-0,2 mm közötti nagyságú szemcsék - finom homok: 0,2-0,002 mm közé eső szemcsék - por: 0,02-0,002 mm - agyag: 0,002 > kisebb Aranyféle kötöttségű : KA : 100 g légszáraz talajnak a képlékenység felső határáig történő nedvesítéséhez szükséges vízmennyiség. Tehát amennyi víz kell hozzá, az adja meg ezt a számot. (nem azonos az AK-val, tehát nem ugyanaz, mint az aranykorona). Fizikai talajféleségek: mennyi aranyféle kötöttségű (KA), azaz mennyi a leiszapolható réteg. Ez alapján a talajok lehetnek: - durva homok: ahol a leiszapolható rész kevesebb, mint 10 %, KA< 25 - homok: leiszapolható rész % közötti, KA= homokos vályog: leiszapolható rész % (por és agyag), KA= vályogtalaj: leiszapolható rész %, KA= agyagos vályog: leiszapolható rész %, KA= agyag: leiszapolható rész %, KA= nehézagyag: leiszapolható rész több, mint 80 %, KA> 60 Talaj hézagtérfogata: meghatározza, hogy mennyi vizet, tápanyagot képes befogadni. Talajok felosztása nedvesség szerint: - száraz talaj, friss talaj, nyirkos talaj, nedves talaj, sáros talaj Vízkapacitás: az a vízmennyiség, amit a talaj a különböző körülmények között visszatartani / befogadni képes a gravitációval szemben. Egységei: Tömeg%, Térfogat%, m³/ha Hervadáspont: a talajnedvességnek a növények által nem hasznosítható, a gyökerek szívóerejénél erősebben kötött része. 2/4. Talajtípusok: adott területen belül A, B, C hogyan helyezkedik el! A : művelési szint, itt a legtöbb a szerves anyag, itt élnek az élőlények, itt találhatóak a növények által felszívható tápanyagok (szürke, barna, fekete színű) B : felhalmozódási szint, ahol az A -ból kimosódott tápanyagok vannak C : kiinduló kőzet elmállott darabjai D : kőzetek, ilyen nem mindig van Lehet AB, BC szint is, mikor majdnem végig egyforma Ca-tartalom és mésztartalom vizsgálata:

3 vegyünk egy kis darab földet és tegyük üveglapra, majd cseppentsünk rá sósavat, ekkor pezsegni fog - nincs pezsgés: nincs mésztartalma (savanyú) - apró sercegés: 1 % alatti mésztartalom - gyenge pezsgés: 1-2 % mésztartalom - közepes pezsgés: 2-5 % mésztartalom - erőteljes pezsgés, de rövid ideig: 5-10 % közötti mésztartalom - erős és sokáig tartó pezsgés: 10 % feletti a mésztartalom Humuszvizsgálat: egy kémcsőbe 2 cm földet teszünk, és 8 cm-ig felöntjük 2 % ammóniumhidroxiddal, felrázzuk és a színéből megállapítható a humusztartalom. - Világossárgától: kevés a humusz - Barna: sok a humusz Talajtípusok: - Kőzethatású talajok: meghatározója a kevés humusz, sok kő, nincs B szint. Magyarország talajának 2,8 %- a ilyen talaj, a Balaton felvidéken jellemző - Barna erdőtalajok: MO területének 34,6 %-a ilyen talajú, van A, B, C szintje, ilyen a Dunántúl és az Északi Középhegység - Csernóziom (mezőségi) talaj: MO 22,4 %-a ilyen, Békésmegyei földek, Veszprém környéke, A szint: 1 m, B szint: 30 cm, C szint: 20 cm - Szikes réti és láptalajok: Mo 6 %-a szikes (Debrecen, Nyírség), 13,1 %-a réti (Szolnok és környéke, 1,6 %- a láp (Balaton déli partja, Győr fölötti rész), van A,B,C szint - Öntés vagy lejtőhordalék talajok: MO 11,2 %-a ilyen talajú, Csepelsziget, Győr alatti rész, van A,B,C szint - Váztalajok vagy homoktalajok: egybefolynak a szelvények, nincs szerkezet, esetleg tiszta homok, a termőréteg max. 40 cm-es, MO 8,3 %-a ilyen, pl. Duna-Tisza köze (nálunk: homokoshomokos kavics), Dunántúl 2/5. Mutassa be a talajvédelem és a talajjavítás módjait! 1. Erózió: víz hatására létrejött talajpusztulás 2. Defláció: szél által okozott talajpusztulás 3. talajok javítása 1. Eróziót befolyásoló tényezők: talajművelés Erózió mértéke függ: a csapadék mennyiségétől, erősségétől, lejtő hosszától, meredekségétől, talaj szerkezetétől Erózió formái: csepperózió (nagy cseppekkel feloldják a talajt), rétegerózió (egész domboldalt lemossa az eső) Erózió elleni védekezés: földrendezés, táblásítás (keresztbe művelés), vízgyűjtő rendszerek kialakítása, műszaki tájvédelem, erdészeti előírások betartása Talajművelés, technológia: keresztbe és fölfelé szántás, hullámosra

4 hagyjuk, mélylazítás így nem folyik le az eső, hosszú-termőképességű és jó talajvédő növények ültetése (pl. gabona, lucerna, kapás növények, burgonya), szalagos művelés: gabona, kukorica, gabona Deflációt befolyásoló tényezők: szél sebessége, ereje, intenzitása, örvénylése, a talaj szerkezete, szemcseösszetétele (minél nagyobb, annál nehezebben viszi el a szél), a talaj nedvessége, borítottsága, kitettsége Defláció elleni védekezés módjai: erdősáv telepítése, fasáv telepítése, növényi védősáv kialakítása (pl. búza, tritikálé) a szél irányával merőlegesen Homoktalajok javítása: a homoktalaj alkotórészei közül hiányzik az agyag és a humusz, ami a talajszemcséket morzsákká ragasztaná össze, ezért rossz a víztartó-képességük, áteresztik a vizet, a benne levő növények a csapadékot nem tudják hasznosítani. A homoktalajokat a szél is károsítja, mert könnyen felkapja és továbbviszi. A homoktalaj javítása azért fontos, hogy javítsunk szerkezetén, elősegítsük a jó víz- és tápanyaggazdálkodást. Módjai: - szervestrágyázás (istállótrágyázás, zöldtrágyázás, szalmatrágyázás) - Egerszegi-féle réteges homokjavítás: az istállótrágyát mélyen forgató ekével 60 cm-es mélységben, a barázda alján 1 cm-es vastagságban egyenletesen szétterítjük, az eke a homokot az előző barázdába helyezett istállótrágyára borítja. A műveletet 2-3 év múlva ismételjük meg 40 cm-es mélységben, majd szükség esetén még 2 év múlva 20 cm mélységben. - Wetsik-féle biológiai homokjavítás: ez a savanyú homoktalajok javítási módja, okszerű növényi sorrend kialakításával és zöldtrágyázással történik. A növényi sorrendet úgy kell kialakítani, hogy abban legyen mélyen gyökerező pillangós, amit zöldtrágyaként használunk. (1.év: csillagfürt zöldtrágyaként, 2. év: rozs, 3. év: burgonya) Savanyodás: a három legfontosabb talajsavanyodást okozó tényező hazánkban az ésszerűtlen műtrágyahasználat, a légköri savas ülepedés és a különböző savanyú kémhatású ipari melléktermékek, hulladékok. A műtrágyázás savanyító hatása azonban megfelelő műtrágyák használatával, vagy az agrotechnikai rendszerbe épített mésztrágyázással (fenntartó meszezés) eredményesen megelőzhető. A savanyú talajokat mésztartalmú anyagok kiszórásával és talajba keverésével javíthatjuk. Ilyenek: a mészkőpor, cukorgyári mésziszap, péti mész, meszes tápföld. Egyidejűleg szerves trágyát adnak hozzá, ami fokozza a javítás hatékonyságát. A savanyú talajok javítására a meszezés módszere terjedt el a káros talajsavanyúság csökkentése vagy megszüntetése, a növények kalciumigényének kielégítése, vagy a talajszerkezet javítása céljából. Szikes talajok javítása: a szikes talajok gyenge termékenységű, rossz vízgazdálkodású talajok, bennük alkáli sók, főként nátrium halmozódik fel. Szikesedés emberi tevékenység hatására: öntözés másodlagos szikesedés. Szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik: A kritikus talajvízmélységet befolyásolja: - a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, - a talaj átlagos oldható sótartalma,

5 - a talajvíz só- és nátriumtartalma, - a talaj kémhatása. A szikes talajok a talaj típusától függően különböző javítóanyagokkal javíthatók: - a mésztelen, savanyú és semleges körüli szikeseket mésztartalmú javító anyagok felhasználásával (meszezés, meszes altalajterítés), - a mésztelen, gyengén lúgos (átmeneti) szikeseket: mész- és gipsztartalmú anyagok együttes felhasználásával, - a lúgos, ill. meszes-szódás szikeseket gipsz vagy lignitpor felhasználásával javítják. A szikjavításnál feltétel a drénviszonyok javításával a talaj sókészletének csökkentése, továbbá olyan körülmények kialakítása, melynek hatására megnő a talajoldat kalciumionkoncentrációja, ami a kationcsere révén kiszorítja az adszorbeált nátrium ionokat. A javítás hatására ezeknek a talajoknak jobb a víz- és levegőgazdálkodásuk, élénkebb a mikroorganizmusok tevékenysége, aminek eredményeképpen nagymértékben javul a szikes talajok tápanyagfeltáródása és hasznosulása. A javítást követően nő a termeszthető növények választéka. 2/6. Határozza meg a vetésváltás, a vetésforgó fogalmát, jellemezze azokat! Ismertesse a növényi sorrend összeállításának irányelveit, a monokultúra fogalmát! Vetésváltás fogalma: a talajhasználatnak olyan formája, amelyben a termesztett növények ésszerű sorrendben követik egymást (tekintettel a talaj termőképességének fenntartására és fokozására). Vetésforgó fogalma: kezdetben volt az ugaros háromnyomásos rendszer (a terület egy részét ugaron hagyták, a többi részén a növények váltották egymást), ezt követte a norfolki négyes vetésforgó, melynek növényi sorrendje: cukorrépa istállótrágyázva, tavaszi árpa vörösherével, vöröshere, majd őszi búza. Ebben a rendszerben a növények térben és időben meghatározott sorrendben váltják egymást. A vetésforgót a növények összetétele, azok területi aránya, sorrendje és körforgása jellemzi. Nehéz betartani, ezért inkább a vetésváltást alkalmazzuk. Növényi sorrend összeállításának irányelvei (elővetemény-érték és igény, növényvédelmi szempontok, talajművelési és trágyázási rendszer, domborzat, helyi viszonyok): a növényi sorrendben bármely növény az utána következőnek előveteménye, az előtte levőnek pedig utóveteménye. A növény elővetemény-értékét az utána következő növény szempontjából kell vizsgálni. - gabonafélék: előveteményük istállótrágyázott kapás, ipari, vagy takarmánynövén y lehet, utónövényként a kapások jöhetnek számításba (önmaguk után ne vessük őket) - hüvelyesek: nitrogénkibocsátók, jó előveteményei a gabonaféléknek, utóveteményük az őszi kalászosok lehetnek - gyökér- és gumós növények: gyomirtó növények (széles sortávolságuk miatt rendszeresen ápoljuk őket), bármely növény számára jó elővetemények (gondos talajművelésük esetén) - ipari növények: általában két gabona között vetjük őket, vannak köztük talajszárítók (napraforgó) és talajkímélők (káposztarepce) - szálastakarmán yok: közülük a keveréktakarmán yok jó

6 elővetemények az őszi kalászosoknak, a pillangósok N- kibocsátók Növényi sorrend kialakításánál törekedni kell, hogy: - egymást követő növények más növénycsaládba tartozzanak - a sekélyen gyökerező növények után mélyen gyökerezők következzenek - a gyomnevelők után gyomirtókat vessünk - a talajrontó növényeket talajjavítók kövessék! Növényvédelmi szempontok: olyan növények következzenek egymás után, amelyek kártevői és betegségei nem azonosak. Kerülni kell a: - káros egymásutániságo t - káros egymásmellettis éget - gyomirtó szerek utóhatását Fontosak még: - A gazdaság adottságai (betakarítás gazdaságossága miatt) - Az öntözési lehetőségek - Szigetelő távolság - Eróziónak kitett területeken a talajvédelmi vetésváltás Monokultúra fogalma: vetésváltás nélküli termesztés, amikor ugyanazon a területen ugyanazt a növényt több éven át önmaga után termesztjük. Monokultúra hátrányai: - a talaj tápanyagainak egyoldalú bevitele - gyomok, kártevők elszaporodása - betegségek elterjedése - talaj szerkezetének leromlása - terméshozamok csökkenése 2/7. Tétel: Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját! - Búzát kb. 240 Millió hektáron termelnek a világon, Magyarországon a szántók 25 %-a búza, ez a világ termelésének 5 %-a. - Pázsitfűfélék családjába tartozik, D-Ny Ázsiából származik - Általában a közönséges búzát termesztik, de 2 fajtája van: 1. őszi búza: szálkás búza, tar búza 2. tavaszi búza: szálkás búza, tar búza Másik faj: durum búza, ebből millió ha-t termelnek a világon A növény felépítése: egyszikű - bojtos gyökér - szalmaszár - párhuzamos erezetű levél - kalásztermés Sikértartalom: vízben nem oldódó fehérje, azaz a glutamin (25%) és a gliadin (75%) található benne. Nem oldódik a vízben és hálószerű részt képez a kenyérben. - Az őszi búza hektoliter súlya: 1 liter = 78 g - Ha a sikér értéke 30-40% közötti értékű,

7 akkor jó étkezési búza (a szárazanyagtartalom ekkor nedves sikértartalmú) - Ha a sikér értéke %-os, akkor száraz sikértartalomról beszélünk - A mag ezerszemsúlya : 1000 szem kb g, kell, hogy legyen - Búzaszem acélossága azt jelenti, hogy a törésfelületen mennyi az üveges felület (50 %-nál nagyobb kell, hogy legyen az acélossága, üvegessége) - I.: Talajelőkészítés, tápanyagutánpótlás Talajelőkészítés: 1.) forgatásos talajművelés (szántás): - tárcsázás (tarlóhántás - szántás (21-26 cm) - kombinátorozás, vetőágy-készítés - vetés 2.) forgatás nélküli talajelőkészítés (nincs szántás) - tárcsázás (tarlóhántás) a felső cm van művelve - rövidtárcsás talajművelés (magágyat is csinál) - vetés (több vizet tud felvenni a növény) Tápanyagutánpótlás: szerves trágyával és műtrágyával Tápanyagigénye az őszi búzának - 1 t őszi búza: - Nitrogén (N): 27 kg/t - Foszfor (P2O5): 11 kg - Kálium (K2O): 18 kg 135 kg hatóanyag -> 5 t termésnél II.: Vetés, vetésidő Őszibúza: között kell vetni - Sortávolság: 12 cm, 15,3 cm - Vetésmélység: 4-5 cm (a magátmérőjének 10- szerese - Vizes talaj (ha csak 6 cm-nél vizes, akkor oda kell vetni Művelőutas vetés: a vegyszerezőgép nyomtávolságában 1-1 sor kimarad ( a permetezőgép szárnya 12, 18, 24 m széles lehet Vetőmagmennyiség: db/m² kg/ha Vetésmód: sorbavetés III.: Növényápolás - Vetőmagcsávázás: ha lehet, csak csávázott magot vessünk (kőüsző, porüsző, fuzárium elleni és rovarkártevők elleni csávázás) - Rovarölőszeres kezelés: gabonafutrinka (csócsáló) elleni védekezés Tavasszal: 1. felfagyás elleni hengerezés 2. gyomirtás kétszikűek ellen (Granstar sx) 3. gombaölőszeres kezelés (lisztharmat, helmintospórium, rozsda ellen) 4. rovarölőszeres kezelés (vetésfehérítő bogár, gabonaszipoly, levéltetű) - A 2,3,4. 1 menetben is történhet, ha jó rá az idő. - Virágzás előtt fruzárium (gomba) elleni kezelést kell még alkalmazni. IV.: Betakarítás - Ideje: a teljes érés idején (jún. vége, júl.) - Módja: kombájnnal, egy menetben - Termésmenn yiség: fajtafüggő, átlag: 4-6 t/ha - Szalmabetak arítás: bálázás, szecskázás - Szalma mennyisége: q/ha V.: Fajták - Korai fajták: GK-Kalász, GK-élet, MV- Luca

8 - Közép érésűek: GK-Petúr, GK-hattyú 2/8. Tétel: Őszi árpa termesztéstechnológiája A világon évente Millió hektáron termelik. - takarmányozásra használják - egyidős a búzával, Elő- Ázsiából származik - pázsitfűféle - igénytelenebb a búzánál 2 fajtája van: - kétsoros - többsoros (hatsoros) I. Talajelőkészítés, tápanyagutánpótlás - megegyezik az őszi búzáéval (forgatásosszántás, vagy szántás nélküli) - tápanyagigénye: Ni: 27 kg/t, Foszfor: 10 kg/t, Kálium: 26 kg/t II. Vetés - Vetésidő: Sortávolság: 12 cm, 15,3 cm - Vetőmagmennyiség: db/m², kg/ha - Vetésmélység: 3-5 cm III. Ápolás - csávázás, ua., mint az őszi búzáé - a helmintosporium miatt 4 évente követheti magát Ősszel: ajánlott rovarölőszerrel lekezelni a levéltetvek ellen Tavasszal: - hengerezés a felfagyás, - gombaölőszeres kezelés, - gyomirtós kezelés, - rovarölőszeres kezelés Árpa betegségei: lisztharmat, rozsda, helmintosporium Árpa kártevői: árpabogár, gabonalégy, vetési bagolylepke (Kórokozók: gombák, Kártevők: bogarak) IV. Betakarítás: teljes érés elején, június közepe, vége 2 soros, 6 soros Szalmabetakarítás: bálázás, szecskázás Szemtermés mennyisége: 3-5 t/ha Szalma mennyisége: 1,5-3 t/ha Árpa fajták- kétsoros: REX, hatsoros: MV Petra, GK Árpád 2/9. Tavaszi Árpa termesztéstechnológiája - tavasszal kell elvetni sekélyes gyökér - tápanyagigényesebb, mint az őszi árpa - mérsékelten meleg, csapadékos helyet igényel - 2 termesztési körzet: É- Magyarország, Ny- Magyarország - előveteményt szeret (pl. kapásnövény-krumpli), amit szervestrágyával kell trágyázni Hasznosítása: - sörgyártás (fontos a Nitrogéntartalma, vigyázni kell a túladagolásra, 12,5 %-nál nem magasabb) - takarmány Tápanyagigénye: Nitrogén: 23kg, Foszfor: 9 kg, Kálium: 21 kg Talajelőkészítés: Ősszel csak szántás, a többi művelet tavasszal történik Vetésidő: Sortáv: 12 cm, 15,3 cm Vetésmélység: 3-5 cm Vetőmagmennyiség: db/m², kg/ha Ápolás: érzékeny a gyomokra - tilos hormonhatás ú vegyszert használni a sörárpában - minél kevesebb szabad használni a sörárpánál

9 - érzékeny a sárga rozsdára Kártevői: u.a., mint az őszi árpánál Betakarítás: egymenetes - Sörárpa: teljes érés után - Takarmányárpa: a viaszérés végén kell Figyelni kell a toklászbeállításra, az nem törhet le Termésmennyiség - Szemtermés: 2-4 t/ha - Szalmatermé s: 1-1,5 t/ha takarmánysz alma! Tavaszi árpa-fajták: GKhabzó, Jubilant 2/10. Ismertesse a Rozs termesztéstechnológiáját és a rozsot tartalmazó növények vetési, betakarítási adatait! A világon millió haon termelik, igénytelen, extenzív növény. A rozs felhasználható: - kenyér - takarmány - zsup-szalma - zöld trágya Jellemzői: - jó talajvédő növény - ősszel bokrosodik - egyetlen gabonafaj, ami ősszel bokrosodik - egyszikű - több szálat is képes hozni, amik a bokrosodási csomóból már ősszel látható - vízzel kimosott sikérje (fehérje) nincs - lizintartalma magasabb a búzáénál - fagyot jól tűri 1.) Talajelőkészítés: u.a., mint a búzáé 2.) Tápanyagigénye: Nitrogén: 26 kg, Foszfor: 12 kg, Kálium: 26 kg 3.) Vetésidő: 09. hó eleje 4.) Sortávolság: 12 cm, 15,3 cm 5.) Vetésmélység: 3-5 cm 6.) Vetésmennyiség: db/m², kg/ha 7.) Nem muszály csávázni 8.) Ápolás: u.a., mint az őszi búzáé, de a gombaölőszeres kezelés elmaradhat 9.) Kártevői: u.a., mint a búza, de van egy anyarozs-betegség is 10.) Betakarítás: 07. közepe, vége 11.) Szemtermés: 2-3,5 t/ha 12.) Szalmatermés: 1-2,5 t/ha 13.) Fajtái: Kisvárdai rozs, áttelelő-évelő rozs (2-3 évig is megmarad, pl. legelő rozs) 130 kg/ha-t kell vetni 2/10/1. A Keszthelyi keverék faji összetétele, vetési adatai, betakarítása, termésmennyisége: Régi takarmánykeverék: őszi káposztarepce + rozs Keverési arány: kg rozs és kg repce/ha Vetése: kétmenetes (először egyik, majd a másik irányba vetik) Vetésidő: 1. Őszi felhasználásra: 08. hó eleje 2. Tavaszi felhasználásra: Termésmennyisége: t/ha Betakarítás: a repce virágzása előtt Felhasználás: zöld takarmány, silózni lehet 2/10/2. A Rozsos, szöszös bükköny vetési adatai kg rozs kg bükköny - keverve, egybevetve (egymenetes vetés) Vetési idő: Betakarítási idő: fagyot jól tűri, igénytelen Felhasználás: siló, zöld takarmány 2/11. Ismertesse a tavaszi zab termesztéstechnológiáját és a zabos bükköny vetési, betakarítási adatait! - A zab értékes takarmánynövény (Olaszországban, Észak- Amerikában...), magas a mész, foszfor és

10 E-vitamintartalma. - Felhasználása: élelmiszer, takarmány és a szalmája is értékes - Fajtái: pejvás zab, csupasz zab - Igényes növény, de nagyon jó a tápanyagfelhasználóképessége is. - A virágzata bugavirágzat. - 2 csoportja van: kultúrzab (abrak-zab), vad zab (gyomnövény) - Talaj- ph-érték optimális: 5,3-6,4 - Önmaga után nem vethető a rozsdák miatt. 1. Talajelőkészítés: u.a., mint az őszi búza, tavaszi árpa 2. Tápanyagutánpótlá s: Nitrogén: 25 kg, Foszfor: 15 kg, Kálium: 18 kg 3. Vetésideje: 03. eleje 4. Sortávolság: 12 cm, 15,3 cm 5. Vetésmélység: 4-5 cm 6. Vetésmennyiség: db/m², kg/ha 7. Ápolás: u.a, mint a tavaszi árpa, különbség: a zabnál fokozottan figyelni kell a vetésfehérítő lárva (vörösnyakú árpabogár) megjelenésére 8. Betakarítás: a bugavirágzat érése fentről lefelé történik, a buga közepén lévő szemek teljes érésekor kell aratni (07. közepe) 9. Termésmennyisége: 3-5 t/ha 10. Szalmatermés: 2-4 t/ha 11. Zabfajták: GK pillangó, őszi zab 2/11/1. Zabos bükköny termesztési adatai: 70 kg zab kg tavaszbükköny keveréke (egymenetes vetésű) - jó talajon szeret Vetésideje: 03. eleje Betakarítása: 06. eleje, mikor a zab kihozta a bugáját Termésmennyiség: t/ha Felhasználás: legeltetés, silózás és a széna 2/12. tétel: Ismertesse a szemes kukorica termesztéstechnológiáját! Kukorica: Amerikából származik, MO-n a 17. szdtól termelik KUKORICA: pázsitfűféle, egyszikű (külön faj!) Változatai vannak (faj és fajta között van a változat) - lófogú, sima szemű (takarmányozásra) - csemege (étkezési célokra) - pattogatni való Magyarországon először a (1)szabadvirágzású fajtákat termelték, majd jöttek a (2)fajtahibridek és most (3)beltenyésztéses hibrideket termelünk. Fajta: egymás utáni években is el lehet vetni TörzsElit (anyag)->se (szuperelit mag)->e (elit mag)->i.fok->ii. fok-> (Egyre kevesebbet és rosszabb minőséget termel) Hibrid: nem lehet 1 évnél tovább termeszteni Apavonal + Anyavonal=>Hibrid (egyforma habitusú, egyforma növények lesznek, de a következő évben már visszaüt valamelyikre) Kukoricavetőmag-hibrid előállítása: 4+6, sávokban elvetik, majd az anyasorból kiszedik a címert (címerezés) Hibrid: nagyobb termőképességű, mint a fajta Kétvonalas hibridek: AxB-> SC Háromvonalas hibridek: AxBxC -> TC Négyvonalas hibridek: AxBxCxD-> DC Többvonalas hibridek: AxBxCxDxE -> MSC A mennyiség a kétvonalastól a többvonalasig nő, az ár a kétvonalastól lefelé csökken. Ugyanazon körülmény között egyre kevesebbet terem (kétvonalastól - >többvonalasig) Magyarországon a termelés 50 %-a kétvonalas, %-a háromvonalas, a többi négy- vagy többvonalas. Fajták:

11 1. Igen korai: FAO (éréscsoport), Tenyészideje: nap-> 14,5-15,5 C átlaghőmérsékleten 2. Korai: FAO, Tenyészideje nap, 16,5-17,5 C átlaghőmérsékleten 3. Középérésű: FAO, Tenyészideje: nap, 17,5-18,5 C átlaghőmérsékleten 4. Közép-kései: FAO, Tenyészideje nap, 19,5-20,5 C átlaghőmérsékleten Jelentősége: - A legfontosabb szántóföldi termesztésű növényünk a búza mellett - A legfontosabb abraktakarmány - Magas keményítő tartalma miatt nélkülözhetetlen hizlaló takarmány - Élelmiszer-, keményítő-, szeszi par alapanyaga - Fontos tömegtakarmány (szilázs) - Csalamádéként zölden takarmány A kukorica termesztéstechnológiája: Éghajlatigény: Melegigényes növény (május) és jelentős mennyiségű csapadékot igényel (címerhányás és magkötés idején). Talajigény: Jó az alkalmazkodóképessége, de a legjobb termést a mélyrétegű, humuszban gazdag középkötött talajokon adja. Futóhomokon, sekély termőrétegű területeken nem termeszthető eredményesen. Vetésváltás, elővetemények: Kevésbé érzékeny az előveteményre, a monokultúrát jól bírja. Különösen jól terem pillangósok után. Jellemzően kalászosok vagy önmaga után vetik, de késői vethetősége miatt gyakorlatilag bármi lehet az előveteménye. Nem célszerű azonban nagy vízigényű növények (cukorrépa) után vetni. Talajelőkészítés: - Mélyebben lazított, jó kultúrállapotú talajt igényel - A korán lekerülő elővetemények után tarlóhántás, annak elmunkálása és ápolása, a későn lekerülő elővetemények után tárcsázás, szárzúzás következik - Alapműtrágya kiszórása - Őszi mélyszántás - Tavasszal felület lezárása - Műtrágyaszórás - Magágykészítés (jellemzően kombinátorral) Tápanyagellátás: kg / 100 kg 2,5 kg N 1,1 kg P2O5 2,2 kg K2O A kukorica nagy zöldtömege miatt fontos a megfelelő N ellátás. Ahogy nő a növényben a szárazanyag mennyisége, úgy nő a N felvétele a címerhányásig. A N hiányában a kukorica sárgul, fejlődésében lemarad, kevesebbet terem. Kellő Foszfor ellátottság mellett nő a szemek száma és az ezermagtömeg. A Kálium szilárdítja a szárat, a túlnyomó többségét csak a virágzásig veszi fel a növény. A Foszfor és a Kálium egészét, a Nitrogén 1/3-át ősszel a többit tavasszal vetés előtt kell kijuttatni Vetés: COL-teszt (egy számot jelez) COL-teszt: termőhelyi körülmények között vizsgált csírázási eredmény (minél magasabb, annál jobb a csírázási eredmény) Vetésidő: ha a talajhőmérséklet 12 C-ot eléri a vetés mélységében.(április második fele) Vetésmélység: 5-8 cm (vizes talaj), de függ a magnagyságtól (minél nagyobb a szem, annál mélyebbre) Sortáv: 70 vagy 76,2 cm. Vetésmennyiség: szem/ha (szemenként vetjük) Talajfertőtlenítés: kukoricabogár ellen Módszerei: - csávázás gomba ellen, rovarkártevők ellen (a magot permetezzük vele) - közvetlenül a talajt, de már nem engedélyezett Gyomirtás módszerei: - Presoving: vetés előtti gyomirtás

12 - Preemergens: vetés után, kelés előtt (ehhez eső kell) - Posztemergen: kelés után (a gyomra kell permetezni, a növényt nem bántja) Növényápolás: pár valódi leveles állapotban kultivátorozás a gyomok ellen, töltögetés, tápkultivátorozás - Növényvédelem Betakarítás: Kombájnnal, soros adapterrel Betakarítás ideje: a kukoricaszem nedvességtartalmától függ 14,5-ös víztartalom az optimális, teljes éréskor A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek kemények, körömmel nem vághatók. Korábban nem célszerű, mert a csövek rosszul morzsolhatók, nagy a szemtörés aránya és magas a szárítás költsége. Jellemzően szeptember elejétől- november elejéig történik a betakarítás. Tárolásához 14% alatti nedvességtartalom szükséges. Érés lehet: - tejes (puha) - viasz (viaszos áttetsző) - teljes (kemény, szem alja sötétbarna) Várható termés: 6-10 t/ha Silókukorica termesztéstechnológiája: - vetés, gyomirtás, művelés ugyanaz, mint a kukoricánál - még zölden, szem-víztartalomnál, szecskázógéppel, a föld felett 10 cm-en vágják - a legfontosabb a tömörítés (levegőtlen körülmény, tejsavképződés megindulásához) Ápolás: kultivátorozás, vele egymenetben fejtrágyát tudunk kijuttatni Talajművelése: tarlóhántás, lezárás, őszi mélyszántás, tavasszal talajsimítás, vetőágykészítés, vetés, kultivátorozás (egyszer, kétszer) 2/13. Ismertesse a cukorrépa termesztéstechnológiáját! - Évi cukortermelés 151 mill. T. a világon - Évi cukorfogyasztás az EU-ban kg/fő/év átlagfogyasztás - Nyersanyaga az egyik legfontosabb élelmiszernek, a nagy kalóriatartalmú cukornak - Melléktermékei értékes takarmányok az állattenyésztés számára - A leveles cukorrépafej más takarmányokkal ( pl: kukoricaszár) szilázzsá erjeszthető - Feldolgozása során száraz répaszelet és melasz keletkezik, amelyek takarmányozásra és utóbbi szeszgyartásra is felhasznalható - 6,1 mill. ha-on termesztik a világon, ebből az EU-ban 2,8 mill. ha-on - Brazília a legnagyobb exportőr - USA és a SZU utódállamai a legnagyobb importőrök ben fedezték fel a cukorrépa cukortartalmát, a sziléziai fehérrépa volt az őse - Libatop családba tartozó növény - 2 éves növény, a magot (magszárat) a 2. évben hozza ki Részei: levél, tőszár, répatest = gyökér (76 % víztartalom, 24 % szárazanyag-tartalom - >17%cukor, 7% egyéb anyag) 1 kg répa->17 dkg cukor - >kb 6 kg répa ->1 kg cukor Fedéllel felnyíló csalmatok termése van. Csoportjai: - E ->bőtermő (sok termés, kis cukortartalom, hosszú tenyészidő) - N->normál termő (közepes termés, közepes cukortartalom, közepes tenyészidő) - Z-> cukortermő (nagy cukortartalom, közepes termés, közepes tenyészidő) - ZZ-> jó cukortermő (nagyon magas cukortartalom, nagy termés, közepes tenyészidő) Csapadékigényes, Talajigényes, Ph: 6,5-7,3 Éghajlatigény: A cukorrépa fejlődéséhez a mérsékelten meleg, napfényes időjárás a kedvező. A csapadékhiányos nyári nagy meleg levélszáradást okozhat. A szeptemberi meleg napok és a hűvös éjszakák előnyösen hatnak a

13 cukorképződésre. A meleg éjszakákon az intenzív légzés következtében csökken a cukor gyarapodása. A cukorrépa vízigénye a nyári; meleg hónapokban a legnagyobb, majd szeptembertől fokozatosan csökken. A száraz időszakot követő többször ismétlődő csapadék újabb és újabb levélképződésre készteti a növényt, amely a cukorképződés csökkenéséhez vezet. Talajigény: A cukorrépa a talajjal szemben az egyik legigényesebb növény. Eredményesen csak a mély termőrétegű, elegendő humuszt tartalmazó, jó vízés tápanyag gazdálkodású talajon termeszthető. Nem alkalmasak a túlságosan hideg kötött talajok illetve a laza homoktalajok a termesztésére Vetésváltás, elővetemények: 4-6 évnél korábban soha sem kerüljön u.arra a helyre vissza, mert a betegségek, gyomok felszaporodása miatt nem lehet eredményesen termeszteni. A cukorrépa előveteménye lehetőleg korán lekerülő tegyen, hogy a talajművelést és a trágyázást időben elvégezhessük. Legjobb előveteménye az őszi kalászos, jellemzően búza. Talajelőkészítés: - tarlóhántás, majd annak lezárása - Szervestrágya nyári kijuttatása, középmély leszántása - Esetleg mélylazítózás - Alapműtrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás és annak elmunkálása (fogassal, hengerrel) - Vetőágykészítés (kétszer) - Vetés - Kultivátorozás (kétszer, háromszor) - Fejtrágyázás (lehet egymenetben a kultivátorozással) Tápanyagellátás: a cukorrépa a legigényesebb növény. 0,35 kg N 0,15 kg P2O5 0,55 kg K2O + Na, Cl, Ca, Mg Meghálálja az istállótrágyázást, ami kiszórásának ideje az őszi mélyszántást megelőző időszak. A kijuttatást követően azonnal le kell tárcsázni. A P, K teljes mennyiségét Ősszel kell kijuttatni, a N 20-30%- val. A N fennmaradó mennyiségét tavasszal. Vetés: megülepedett, morzsás, nedves talajba lehet vetni. A mag apró nagyon apró szemű, ezért drazsírozzák. Vetésidő: Március közepe, és amikor a talaj vetésmélységben eléri a 6-8 C- ot Vetésmélység: 5 cm. lazított soros (függ a fajtától és a kártevőktől) Lazított soros vetés: kézzel kell egyelni ha sok a kártevő Helyrevetés: nem kell egyelni U-egység: 1,8(helyrevetés)- 2,2(lazított soros) U-egység a cukorrépa 1 U-egység: db csírázó mag Tőállomány: Az 1 hektárra való magmennyiséget U (unit )egységgel jelöljük. I U= db. mag. Amennyiben minden mag kikelne, úgy 1 U elég lenne 1 hektárra. A cukorrépa csírázóképessége 80-90% közötti, vagy ettől gyengébb, a szántóföldi kelése pedig ettől az értéktől 10-15%-al gyengébb, ezért 1,5-1,6 U/ha- al kell vetni, cm.-s tőtáv helyrevetéssel. Sortáv: 45cm (betakarítógép-függő) Optimális tőszám: tő betakarításkor (a többit ki kell egyelni) Növényápolás: gombaölőszeres, rovarölőszeres kezelés, speciális gyomirtószerekkel Betakarítás ideje: technikai érésben (levele zöld, gyökere érett A cukorrépa technikai érettségekor, 13-14%-os cukortartalomnál kellene (általában szeptember eleje), de: A betakarítás ütemét a cukorgyárak határozzák meg a feldolgozás folyamatossága céljából, ezért a technológiai érettségnél korábban betakarított cukorrépáért felárat fizetnek. Műveletei: - a leveles répafej eltávolítása, fejezés ( cukorgyártásra alkalmatlan) - kiszedés - rendrakás - rendfelszedés Lehet:

14 - egymenetes: répafejlevágás (fejezés), kiemelés, tisztítás, tartályba rakás, tábla végén ürítés, - kétmenetes: önjáró ha-ig: 1. - répafej a földön marad (fejezés, kiemelés, rendre rakás) - tisztítás (rendfelszedés, tisztítás, kocsira rakás 2. - répafejezés, kocsira rakás - kiemelés, tisztítás, kocsira rakás - három vagy többmenetes: önjáró, hatsoros ha, - fejezés, kiemelés, répafej és répatest tisztítása, répatest kocsira rakása Várható termés: t/ha 2/14. tétel Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját! - A kenyérgabonák mellett a legfontosabb népélelmezési cikk (változatosan elkészíthető, könnyen emészthető, magas fehérje és keményítő tartalmú) - Állati takarmány, keményítő, szeszipari alapanyag - A módosult földalatti szárat (gumó) fogyasztjuk - 18 mill. ha a világon hektáron termesztik, ami az ország szükségletét kielégíti - 1 főre eső burgonyafogyasztás MO-n 62 kg/fő - Chiléből származik, dísznövény volt - Keményítőtartalma: % - Fehérjetartalma: 2 % - C+B2+B Vitamin - Szaporítása: vegetatív úton, gumóról - Gumó: megvastagodott földalatti szár, a gumón 1 vagy több rügy található - Rügyek: 6-7 C-n indulnak meg csírázni - Gumó színe: fajtafüggő, nevében a színe - Zöld héjában, csírájában Solanin (méreganyag) található Tenyészidő szerint lehet: nap - AA: igen korai - A: korai - B: középkorai - C: középkései Vetés => ültetés (a magot vetjük, a növényi részt, gumót ültetjük) Éghajlatigény: A burgonya a mérsékelten meleg, párás, csapadékos éghajlatot kedveli, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A legjobb területek, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 C körül van, a nyári hónapok sem túlzottan melegek és az évi csapadék mennyisége eléri a 300 mm.-t. Talajigény: Nem szabad alkalmazni a monokultúrát, mert sokféle betegsége van. A lazább szerkezetű, jó vízés tápanyag-gazdálkodású talajokat kedveli. Az erősen kötött és szikes talajok, illetve a futóhomok kivételével mindenhol termeszthető. Vetésváltás, elővetemények: A burgonya legjobb előveteményei a kalászosok, mivel utánuk van elegendő idő az istállótrágyázásra és a talaj-előkészítésre. Rossz elővetemények a vele egy családba tartozó paradicsom, dohány, mert betegségeik, kártevőik sok esetben ugyanazok. A burgonya betegségei miatt leghamarabb 4 évente kerülhet vissza ugyan arra a területre. Talaj-előkészítés: - Célja: cm. mélyen megművelt, jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő, légjárható és gyommentes talaj biztosítása. - A korán lekerülő gyomnövények után tarlóhántás, annak elmunkálása - Amennyiben istállótrágyázunk, azt középmélyen dolgozzuk be a talajba - Az istállótrágya ősszel is kiadható, ahol az alapműtrágyával együtt le kell szántani - Az őszi mélyszántásnál a tökéletes leforgatásra kell törekedni és a szántást célszerű elmunkálni még ősszel - Altalajlazítás - Tavasszal: simítózás, cél, hogy a téli csapadékból minél többet megőrizzünk - A burgonya ültetéséhez legalább 15 cm.

15 mélységű vetőágyat kell készíteni kombinátorral vagy ásóboronával Vetőgumó: évente újat kell vetni, 3-6 cm átmérőjű, grammos, 4-6 rügy (csíra) legyen rajta Ültetés: a vetőgumó pattanórügy-állapotában, március végén, április elején (03.12) Talajhőmérséklet vetésmélységben: 7-8 C Sortáv: cm Tőtáv: cm Vetésmélység: bakhátas vetésnél: 3-4 cm, bakhát nélküli vetésnél: 8-10 cm, később még egy bakhátat kell csinálni Gumószám: db/ha -> csíra Gyomirtás: Preemergens, Posztemergen Kártevője: burgonyabogár (colorádó) Betegségei: burgonyavész, peronoszpóra, levélfoltosodás, szárrothadás Tápanyagellátás: 0,5 kg N /100 kg., 0,2 kg/ P2O5 /100 kg, 0,9 kg K2O/100 kg + Mg, Bór, Zink, Réz és szervestrágya, Káliumszulfát (kénsavas kálium) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségét talajvizsgálat és az elővetemény termése alapján lehet meghatározni. Betakarítás: általában augusztus végén, szeptemberben, amikor a levél elszáradt, a szár még zöld, a gumók héja bepárásodott. A betakarítást szártalanítással kezdjük, ami történhet mechanikai (szárzúzás), kémiai:desszikálással (érésgyorsítás vegyszerekkel ) és fizikai (lángszóróval történő leégetés) eljárásokkal. Célja: A vírusfertőzés csökkentése, a betakarítás megkönnyítése, a késői fajtáknál az érés siettetése. Burgonya betakarítása: desszikálás (érés-gyorsítás), ami leszárítja a leveleket és a szárat, majd szárzúzózás, utána kézi és gépi - kiszántás, rendbe rakás vagy burgonyakombájn (egymenetes->kiemel, tisztít, kocsira rak) módszerekkel Tárolása: 4 C-on, vagy alatta Várható termés t/ha Integrált növényvédelem: olyan növényvédelmi rendszer, ami a kórokozókat leszorítja, kevés vegyszerrel, de hatékonyan. Növényvédelem: 1896-ban először réz-szulfátos permetezés Franciaországban. NCPA, 24ND -> hormonok-> gyors növekedésre serkent NCPD, 24ND -> növényvédelem alapjai Vegyszerek: veszélyeztetik a talajt, a kultúrnövényeket, az élővilágot, köztük az embert is. Ezért előnyben kell részesíteni az agrotechnikai és biológiai védekezés módszereit. 2/15. tétel Ismertesse a NAPRAFORGÓ termesztéstechnológiáját! Jelentősége: - A legfontosabb szántóföldi olajnövényünk- olaja alapvető táplálkozásunkban - Olajának kivonása után fehérjében gazdag pogácsát,, nyerünk, ami kiváló takarmány - Zölden keveréktakarmányokban társnövény (kukoricával silózva) - Zöldtrágya - Kiváló mézelő növény - Átlagosan % olajtartalmú Változatai: - Olajnapraforgó (olajtermelésre) - Magas olajsavas napraforgó - Étkezési napraforgó (alacsony, magas, csíkos vagy fekete szemű) - Madárnapraforgó - Dísznapraforgó (cserepes, szárazföldi) Melegigényes, szárazságtűrő növény. Csírázásban hidegre nem érzékeny, 4-6 leveles korában hidegérzékeny, talajra igénytelen, de szereti a tápanyagot. Ahol a kukorica szeptemberig nem érik be, ott lehetőleg ne termesszük. A napraforgó jó alkalmazkodóképessége miatt a legtöbb talajon termeszthető. Gyökérzete a legtöbb talajtípuson sűrűn átnövi a termőréteget és

16 követi az altalajban a nedvességet. A napraforgó betegségekre a talajon keresztüli fertőzésekre a fogékonyabb növények közé tartozik, ezért ugyanabba a táblába 5 éven belül nem kerülhet évig megtartja csírázóképességét. Talajelőkészítés: - Általában megegyezik a kukoricáéval - A korán lekerülő elővetemények után tarlóhántás, annak elmunkálása és ápolása, a későn lekerülő elővetemények után tárcsázás következik - Alapműtrágya kiszórása - Őszi mélyszántás - Tavasszal a felület lezárása - Műtrágyaszórás - Magágykészítés (jellemzően kombinátorral) Tápanyagigénye: N: 4,1 kg /100 kg P205: 3 kg/100 kg K20: 7 kg/100 kg Vetésidő: ápr. vége-máj. eleje (vetésmélységben C) Vetésmélység: 4-8 cm Sortáv: 76,2 cm Tőszám: tő/ha (változatonként, fajtánként eltérő) Vetés: soros gépek, betakarításkor ugyanilyennel Növényápolás: pár valódi leveles állapotban kultivátorozás a gyomok ellen - Növényvédelem - Vetés (egymenetben Starter indító műtrágya), kultivátorozás (vetéssel egyező sortávú, fejtrágyával együtt) Betegsége: ezek ellen felszíni gombaölőszerrel védekezünk - Scerotínia (bab alakú szaporítóképletek, amik földben elraktározódnak és tönkreteszik a termést) - Diaphorte - Alternália Napraforgó száldor (betegség): vannak hibridek, amik nem érzékenyek rá (elszívja a gyökértől a tápanyagot) Kártevői: (barkó és levéltetű ellen csávázással védekezhetünk) - Barkó, poloska, bagolylepke hernyója, levéltetű Gyomirtás: 1. Presoving: vetés előtt, Preemergenssel felülkezeljük 2. Vetés előtt semmi, vetés után Preemergens 3. Gran Star kiviszi (csak posztemergens szert használunk) Pulstar csak posztemergens szert használunk 4. Lehet kombinálni őket 5. Egyszikű gyom ellen: Posztemergens Elővetemények: A legjobb elővetemények a kalászos gabonák. A kukorica elővetemények közül a silókukorica a kedvezőbb. A tábla ne legyen: vadkártételnek kitett, zárt, katlanszerű, párás, intenzív öntözésre berendezett. Betakarítás: Lombtalanítani, desszikálni kell, hogy egyszerre takaríthassuk be. Ideje: ha a szemvíztartalom: %. Módja: gabonakombájnra szerelt speciális napraforgó adapterrel. A napraforgó érését a pikkelylevelek törékennyé válása jelzi. A tányér már kisebb hajlításra is törik, a kaszatok könnyen kimorzsolhatók. A betakarítás csak akkor kezdhető meg, ha a kaszatok nedvességtartalma 15-18%- ra csökken. A folyamat felgyorsítható állományszárítással vagy érésgyorsítással. A termést csak 10% alatti nedvességtartalommal lehet tárolni. Várható termés: I 8-2,5t/ha Változatok: olaj, étel, magas olajsavtartalom... Fajták: hibrid fajták Anya: egyfejű virágpor nincs Apa: levelek hónaljnál elágaznak, többfejű, virágporos

17 2/16. Ismertesse az őszi káposztarepce termesztéstechnológiáját! Jelentősége: - Az egyik legfontosabb szántóföldi olajnövényünk - Olaja a margarin készítés egyik alapanyaga - Ipari felhasználása széleskörű (festék, kozmetika, növényvédőszer gyártás) - Olajának kivonása után fehérjében gazdag,, pogácsát,, nyerünk, ami kiváló takarmány - Zölden keveréktakarmányokban társnövény - Kiváló elővetemény - Biodizel- gyártás alapanyaga - Kétszikű - Termése: Becőtermés - Termés olajtartalma: 40-50% - Ezermagsúlya: 4-7 g - Fajtái és változatai, valamint hibridjei vannak - Erukasavtartalma határozza meg a felhasználási módját: minél kisebb az erukatartalma, annál alkalmasabb étkezési célra, minél nagyobb, annál alkalmasabb biodieselnek. Éghajlatigény: A repce egész tenyészideje során a hűvösebb, illetve mérsékelten meleg, nagy fagyoktól mentes, csapadékos, párás, humid klímát igényli. A fagyállóságát alapvetően befolyásolja a fejlettségi állapota ( 9-11 leveles korban a legellenállóbb ) és a talaj nedvességtartalma ( ha túl nedves a talaj 6-8, C is kipusztíthatja, de szárazabb Idő esetén néhány napig a l 8-20 C is elviseli. A repce virágzáskor érzékeny a levegő páratartalmára, optimális értéke 80% körüli (amennyiben kisebb, akkor a virágok megtermékenyülés nélkül lehullanak). Talajigény: A középkötött és ennél kissé lazább talajok felelnek meg legjobban a repcének. A gyengén lúgos talajokat szereti, a savanyú talajokon termés kieséssel kell számolni (a repcetermő talajokon célszerű meszezni ). Vetésváltás, elővetemények: A repce előveteményei közül azok a jók, amelyek korán lekerülnek és jó kultúrállapotban hagyják vissza a talajt, p1.: a korán lekerülő őszi gabonák. 3-4 évig önmaga után nem termeszthető növényegészségügyi okokból. Talajelőkészítés: Kismagú, nem kell mélyre vetni, de a talajnak simának kell lenni - szántás, egyengetés, hengerelés, vetőmagágykészítés Tápanyagellátás: A repce sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel. Vetés előtt csak kevés N adunk, mert a buján fejlődő növény a hó alatt könnyen kipállik. Szükséges a tavaszi N fejtrágyázás a télből kikerülő állomány segítésére, de a túl sok N csökkenti az olajtartalmat és késlelteti az érést. A P és K a vetés előtt juttatandó ki. A repce átlagos tápanyagigénye hektáronként 5,5 kg/100 kg N, 3,5 kg/100 kg P2O5 4,3 kg/100 kg K2O Vetésidő: Augusztus 20- szeptember 10, mert az ekkor elvetett repce kellően megerősödik, de nem lesz túl fejlett (nem fagy ki és nem is pállik ki) Sortáv: 12; 15,3; 24 cm. Vetésmélység: 1-3 cm, nedves talaj (1,2 mill. csíra /ha-t kell vetni Fajtavetés: 5-8 kg/ha Hibridnél: 3-4 kg/ha Tömörítés, földi bolhák és rovarkártevők elleni védekezés. Jó időben gyorsan szárba indul. Ősszel: regulátoros kezelést kell alkalmazni, mert megállítja és oldalhajtásra készteti a növényt. Tavasszal: ritka repcénél gyomirtás, rovarölőszeres kezelés Áttelelése: -13 C alatt elfagy, kifagy

18 Betakarítás: Az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő növény a betakarításkor, mivel egyenetlenül érik. Megkésett aratásnál a becők kinyílnak, és a mag kipereg. Betakarítása jellemzően egy menetben történik desszikálással (állományszárítással, Harwade nevű vegyszerrel, ami gyorsan érleli, de nem pereg )vagy a nélkül. Betakarítása gabonakombájnnal és repcekaszával történik. 20% nedvességtartalom alatt lehet elkezdeni a betakarítást. Betároláshoz 9% nedvességtartalomra kell leszárítani. Várható termése: I 5-2,5tlha Virágzó kultúrába rovarölőszert kijuttatni tilos! A csávázás nincs hatással a méhekre. 2/17. Ismertesse a Takarmányborsó termesztéstechnológiáját! - Kétszikű - A világon ma 6,9 millió ha-on termelik - MO-n hektáron - Származása: Afganisztán, Abesszíria szd.-ig MO-n nem volt, az olaszok hozták be szárított formában - A borsó szemszíne lehet sárga és zöldszemű. - A feles borsó takarmányborsó, nem azonos a lencsével, a csicseriborsó sem borsófajta, semmi köze hozzá. - A takarmányborsó fehérjetartalma 7 %, szénhidráttartalma 14 %. - A gyökere cm mélyre is lemegy - Hüvelytermésű, 5-12 mag/hüvely - Rhizóbium van a gyökerén, ami Nitrogéngyűjtő, több N- t hagy a talajban, mint előtte volt benne. - Pillangósnövény, egymás után nem vethető 4 évig, ha Phuzárium betegség lett a talajban, akkor 7 évig nem vethető újra - Vízre, hőmérsékletre, tápanyagra igényes növény 4 típusa van: - cukorborsó (héja is ehető, jóízű) - kifejtőborsó, zöld kifejtőborsó (főzhető, kifejthető, de túlfőzve megkeményedik - velőborsó - takarmányborsó Vetése: a vetőmagot csávázni kell a betegségek ellen, de már kapható rezisztens is - Csírázása: 3-4 C - Optimális talajhőmérséklet vetésmélységben 6-8 C - A kikelt borsó -4 C-ig bírja, az alatt elfagy - Vetésidő: Sortáv: 12, 15,3 cm - Vetésmélység: 5-8 cm (vizes talajba, szemnagyságfüggő) - Hektáronkénti csíraszám: 1-1,3 millió/ha - Vetésmennyiség: kg/ha (ezermagtól függ) Tápanyagigénye: N: 5 kg / 100 kg P2O5: 1,7 kg / 100 kg K2O: 3,5 kg / 100 kg Tavaszi vetésű növény, vetés előtti teendők: - őszi mélyszántás - talajsimítás - kombinátorozás, vetőmagágykészítés - egymenetben vetés és tömörítés (asztalsimaságú) Termésmennyiség: 2-2,5 t/ha, sík talajon Talajápolás: kelés után kétszer rovarölőszeres kezelés (levéltetvek ellen) Betegségei: borsómozaikvírus, borsóragya, lisztharmat,

19 borsó tripsz, borsó zsizsik, bagolylepke hernyója Borsó érési ideje: gabonaaratás idején (június végétől július közepéig). Betakarítása: gabonaasztal flexibilis kaszával (követi a talajt keresztirányba is). Figyelni kell a kombájnbeállításra, hogy ne roppanjon szét a szem (ne legyen felesborsó). Szárazborsót be kell tárolni (fóliába) és legázosítani zsizsik ellen, utána kiszellőztetni (veszélyesebb, mint a búzazsizsik) Őszi borsókeverék: takarmánykeverék, bükköny helyett adják. Pl.: őszi árpa + mezei borsó, őszi búza + mezei borsó Vetőmag: kg/ha, % borsó % őszi árpa (szept. eleje) Vetőmag: kg/ha, % borsó % őszi búza (szept. vége) Zölden takarmányozunk velük. Borsós csalamádé: Korai kukorica + kései borsó, kétmenetben A kukoricát 24 cm-es sortávra elvetjük, ha kikelt, akkor keresztbe rávetjük a borsót is 24 cm-es sortávra Vetőmagmennyiség: borsó kg/ha + kukorica kg/ha Akkor kell betakaríttatni, ha a borsó virágzik, zöldtakarmányozásra alkalmas. 2/18. Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! - Legértékesebb növény millió ha a világon (ennek fele az USA-ban - Őshazája Kína (kb éve termelik) - Európában a 13. szdban, MO-n 1935 óta termelik (Bólyi Állami Gazdaság először) - Igényesebb, mint a borsó (az Alföldön nem szeret) - Fehérjetartalom: %, olajtartalom: % + A, B, E, K vitamint tartalmaz - Teljes értékű fehérje, Aminósavak építik fel - Felhasználása: élelmiszeripar, festékipar, műanyagipar - Babhoz hasonlít, karógyökere van, kétszikű, cm-ig megnő - Fürtvirágzatú, hüvelytermésű (2-4 mag/hüvely) - Ezermagsúlya g Magnagyság alapján 3 típusa van: kis, közepes, nagy magú Fajták éréscsoportja szerint megkülönböztetünk: - igen korai: OO ( nap a tenyészideje - korai: O ( nap a tenyészideje) - közepes: I ( nap a tenyészideje) - kései: II (140 napnál hosszabb a tenyészideje) Betakarítási ideje szeptember közepe, vége. Talajra nem igényes, de hőés csapadékigényes. Napraforgó után nem vethető. Tápanyagigénye: N: 6,2 kg/100 kg P2O5: 3,7 kg/100 kg K2O: 5,1 kg/100 kg Csak simatalajba lehet vetni. Csávázni kell: fuzárium és palántadőlés ellen, vetés előtt 1 nappal. Vetőmagván csávázás után oltást végeznek, Rhizóbium-Aporicumot ráoltják a vetőmagra, mivel Nitrogént termel a talajba, így %-os termelésnövekedés érhető el. Vetésidő: 04. közepe-vége Vetésmélység: 3-6 cm cm (vizes talajba), 6-8 C vetésmélységben. Tőszám: tő/ha Sortáv: 50 cm Ezermagsúlya: kg/ha Speciális kultivátorozás termésnövelő hatású. Betegségei: vírusos rügyszáradás, szója sárga mozaikvírus ezek 4 éves vetésváltással megelőzhetőek Phuzárium, peronoszpóra, Kártevői: bagolylepke, bogáncspille, akácmoly, atka, levéltetű Öntözés: lehetőleg 2-3 alkalommal mm vízzel, virágzás előtt és után, de főleg virágzásban. Betakarítás: Szeptember közepe és vége, levélhullás után, desszikálni kell, ha nem hullik le a szem, Nedvességtartalma a szemnek % optimális Átlagtermés: 1,5-3 t/ha Szójáskukorica termesztése (silókukorica)

20 Szója + silókukorica, szója 25 db/m² + kukorica 5,5-8 db/m² Vetésidő: Sortáv: 76 cm Betakarítás: a szója viaszérése kezdetén Termésmennyiség: t/ha 2/19. Ismertesse a lucerna termesztéstechnológiáját! - Második legfontosabb takarmánynövényünk - Telepítés: több évre vetünk, vagy telepítünk valamilyen növényt. - Pillangós növény, karógyökere van, kétszikű - A legtöbb emészthető nyersfehérjét adja le, nagy a Bétakarotintartalma. - Nitrogéngyűjtő, 3-4 év alatt kg Nitrogén-hatóanyagot gyűjt. - Közép-Ázsiából származik, MO-n Tessedik Sámuel tenyésztette ki a 18. szdban Több fajtája van: - Közönséges vagy kék virágú lucerna - Tarka virágú vagy homoki lucerna (kékvirágú és sárkerep természetes keverékéből alakult ki) - Sárkerep (scéd fajta és vad) - Komlós lucerna (vad lucerna faj) A lucerna gyökere 3-6 m mélyre megy le, ezért homok területen jól termeszthető. A kékvirágú lucernáé a legmélyebbre megy le. 6,5 ph alatt Rhizóbium képződése lelassul. 5 ph alatt a Rhizóbium elveszik. A szabóméhek alkalmasak a virág megtermékenyítéséhez, a házi méh nem alkalmas, mert nem bírja kibontani a virágját, így a m ag termésre nem alkalmas. Csigaszerű hüvelytermése van, 2-8 db mag/hüvely. Ezermagsúlya: 1,5-2,7 g/mag. Talajigénye: mély talajvizű, mészigényes növény. Nem érdemes új lucernát lucerna után vagy régi lucerna mellé vetni a rovarkártevők miatt. Tápanyagigénye: N: 2,7 kg/100 kg P2O5: 0,7 kg/100 kg K2O: 1,5 kg/100 kg Ca: 3 kg/100 kg Mg: 2,5 kg/100 kg Ezen kívül a Na és Kén is fontos. Fontos a sima talaj (kaszálás miatt). Simítózni kell, úgy kell kialakítani a vetőmagágyat. 1 ha-ra vetítve magasabb a fehérjetartalma, mint a szójának. Őszi vagy tavaszi telepítés 1. Tiszta telepítés 2. Takarónövényes telepítés 3. Füves lucerna telepítés A lucerna mellé vetek növényt, ami megvédi a lucernát a szél kifújástól. Hátránya: elvonja a vizet és a fényt a lucernától Előnye: megvédi a talajt és nem gyomosodik annyira a terület. Füves lucerna telepítése: Vetési módszer: 1. egymenetben, összekeverve 2. elvetem a lucernát és a 2-3. évben vetjük rá a füvet (csomós vagy különböző perje füvek) Őszi telepítés: augusztus eleje, vége Előnye: megerősödik mire jön a téli hideg, a következő évben teljes értékű betakarítás Hátránya: késői vetés esetén vízhiány nem erősödik meg és kifagy télen Tavaszi telepítés: márc. közepe-ápr. közepe, 8-12 C talajhőmérséklet. Megfelelő magágyelőkészítés, megfelelő lesz a kelés, több a csapadék Hátránya: első évben nem teljes a termés Vetése: 2-4 cm, Sortáv: gabona-sortáv Tőszám: 7-12 millió/ha Magmennyiség: kg/ha Lucerna ápolása: első évben nem ápoljuk, második évben tavasszal fogasolás vagy rétboronálás. Ősszel kaszálás idejétől függően tisztító kaszálás, 5-10 cm magasságnál (fagy előtt), tavasszal újra rétboronálás Kártevői: Aranka (élősködik a növényen, olyan, mint a fagyöngy), évig csírázóképes, az állatoknál különböző betegségeket okozhat (görcsök, bélgyulladás). Védekezés ellene: mélyreszántás, lombperzselés Betegségei: mozaikvírus, gyökér-penész,

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása / Kódszám: M --- KIV: 2012. 08. 08. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

Szemescirok termesztési technológia

Szemescirok termesztési technológia Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes:

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes: A repce, vagyis az ıszi káposztarepce fontos és értékes olajnövényünk. Jelentıségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj felhasználása sokoldalú. A régebben csak világítóolajként használt

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉS 2. 1. tétel

NÖVÉNYTERMESZTÉS 2. 1. tétel NÖVÉNYTERMESZTÉS 2 1. tétel Ismertesse az időjárás hatását a növénytermesztési munkákra! Határozza meg az időjárás káros hatásaival szembeni védekezési módokat! - Az időjárás befolyása a talajművelés időpontjára

Részletesebben

FÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24.

FÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24. FÓKUSZBAN A SZÓJA Virágné Pintér Gabriella Szeged, 2016. február 24. A világ szójatermesztése Évente 250-270 millió tonna szójabab terem a világon. A világ mezőgazdasági területének 6%-án termelnek szóját,

Részletesebben

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),

Részletesebben

A bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt.

A bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt. A Trifender alkalmazása a burgonyában. Készítette: Osváth Zoltán email:osvathz@enternet.hu A Trifender egy hiper parazita gomba, amely készítmény a Trihoderma asperellum gomba egy agresszív törzsét tartalmazza.

Részletesebben

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Termesztett főbb szántóföldi

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. szeptember 18. Agroökológiai rendszer Ökológiában

Részletesebben

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT 2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti

Részletesebben

A zab jelentősége ZABTERMESZTÉS. Zabtermesztés világviszonylatban. Zabtermesztés világviszonylatban. Termőterület rangsor a világon 2014

A zab jelentősége ZABTERMESZTÉS. Zabtermesztés világviszonylatban. Zabtermesztés világviszonylatban. Termőterület rangsor a világon 2014 A zab jelentősége ZABTERMESZTÉS Seres Emese Növényvédő szakmérnök 2016. február 10 NTP-SZKOLL-15-0017 Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében kedvező

Részletesebben

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha). Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 09. 15. - 2014. 09.30. között Időjárás 2014. szeptember második felének időjárása változást hozott térségünkbe. A csapadékos periódus után

Részletesebben

Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása A búza a pázsitfûfélék /Poaceae/ családjába és a búzanemzetségbe /Triticum/ tartozik.

Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása A búza a pázsitfûfélék /Poaceae/ családjába és a búzanemzetségbe /Triticum/ tartozik. 1) Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Vetésterülete a világon 245-250 millió ha. Népélelmezési jelentôségét - amelyben elsô helyen áll - csak a rizs közelíti meg.

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása A búza a pázsitfûfélék /Poaceae/ családjába és a búzanemzetségbe /Triticum/ tartozik.

Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása A búza a pázsitfûfélék /Poaceae/ családjába és a búzanemzetségbe /Triticum/ tartozik. NÖVÉNYTERMESZTÉS 1) Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Vetésterülete a világon 245-250 millió ha. Népélelmezési jelentôségét - amelyben elsô helyen áll - csak

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

SZÓJA termesztéstechnológia

SZÓJA termesztéstechnológia SZÓJA termesztéstechnológia Klimatikus- és talajviszonyok A szója az éghajlatra - a hőmérsékletre és a csapadékra - igényes növény. Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS

TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS A takarmánycirok szemescirok, silócirok, szudánifű kevésbé igényli a jó talajokat, kiváló a szárazságtűrő-képessége, és jobb a tápanyag feltáró- és felvevő képessége, mint a legtöbb

Részletesebben

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Talaj-előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás

Részletesebben

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE 1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014 2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Berény Elismerés éve: 2010. Szálkás, korai érésű Általánosan jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkező,

Részletesebben

A cirkok jelentôsége, termesztése

A cirkok jelentôsége, termesztése Cirok Ajánlat 2013 A cirkok jelentôsége, termesztése Az EURALIS törekszik arra, hogy a szemes és siló/biogáz hasznosítású cirkok (Sorghum bicolor) kapcsán több alternatívát kínáljon partnereinek. TAKARMÁNYCIROK

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében 1 Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Évről-évre növekszik az a szántóföldi termőfelület, ahol

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

2203-06 modul. Növénytermesztés (OKTATÓ: Bárdos Botond)

2203-06 modul. Növénytermesztés (OKTATÓ: Bárdos Botond) 2203-06 modul Növénytermesztés (OKTATÓ: Bárdos Botond) o írásbeli: 60 tesztkérdés + 40 pontért kifejtős kérdés (központi). Összesen 90 perc van rá. 100 pontot lehet elérni. 51-től kettes, 61-től hármas,

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

-Zöldtakarmány keverékekben: (zabosbükköny, -borsó) -Szalmája is takarmány

-Zöldtakarmány keverékekben: (zabosbükköny, -borsó) -Szalmája is takarmány A ZAB Zabjelent ősége: GéncentrumaKis -Ázsia, egyik legősibb gabonánk. Elterjedése a ló használatával járt együtt. Gabonák közt, terület alapján a 7. a világon. Ma sportló, nyúl, takarmánykeverékek és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica

GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica Kukorica A kukorica a legfontosabb abraktakarmányunk. Az állattenyésztés abrakszükségletének nagy részét kukoricával fedezzük. Magas keményítı tartalma következtében kiváló

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai

Részletesebben

ROZS (Secale cereale)

ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 11. hét Előadás áttekintése A kukorica klimatikus és edafikus igénye. A kukorica vetésváltása, korlátozó

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 NAIK Mezőgazdasági Gépesítési

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 A TÁRGY CÉLJAINAK ISMERTETÉSE

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

A káposztafélék védelme

A káposztafélék védelme A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket

Részletesebben

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

A talajművelés segítse a talajminőség javulását!

A talajművelés segítse a talajminőség javulását! XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

Önkormányzati területek összegzése

Önkormányzati területek összegzése Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata

Részletesebben

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina Gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Károkozásuk Ökoban a legfőbb terméskorlátozó tényező Térparazitizmus, élősködés Víz- és tápanyag konkurencia Kártevők, kórokozók Terméskiesés,

Részletesebben

GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése. Pájtli József Budaörs, 2015.03.25.

GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése. Pájtli József Budaörs, 2015.03.25. GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése Pájtli József Budaörs, 2015.03.25. Bemutatkozás Minőségi búzatermesztésről általában Talajművelés Tápanyag-gazdálkodás Növényvédelem Növényápolás Ökonómia Bemutatkozás

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén

Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén A Karcagi Kutató Intézet a Közép-Tisza mente nehéz mechanikai összetételű talajain való gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Az 1947-ben alapított Karcagi

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

500-ak Klubja eredmények őszi búzában 00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító

Részletesebben

T E R M É K A J Á N LÓ K a l á s zo s Re p c e

T E R M É K A J Á N LÓ K a l á s zo s Re p c e TERMÉKAJÁNLÓ Kalászos Repce Innovatív // INNOVATÍV TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK A CAUSSADE SEMENCES vetőmag-nemesítő vállalatot francia gazdák alapították. Nem véletlen tehát, hogy az immár nemzetközivé fejlődött

Részletesebben

Célirányos hatékonyság

Célirányos hatékonyság A Bayer legújabb kukorica gyomirtó szere Célirányos hatékonyság Széles hatásspektrum Rezisztencia védelem Levél és talaj hatás Szezonhosszú hatástartam A Bayer CropScience legújabb fejlesztésû posztemergens

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Villámkérdések növénytermesztéstanból

Villámkérdések növénytermesztéstanból Növénytermesztés (SMKNZ2013XN) GTK BSc II. 2013/2014. I. félév Gyakorlatvezető: Tarnawa Ákos A villámkérdésekkel a részletes növénytermesztés tantárgy köréből kiinduló alapfogalmakat, adatokat kérünk számon.

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta.

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. Korai, megbízható fagy- és télállóságú, szárazságtűrő. Termőképessége üzemi körülmények között: 5-7,5 t/ha Esésszáma: 260-300 Szedimentációs

Részletesebben