Fritz Schwarz. A wörgli kísérlet. Az Internationale Freiwirtschaftliche Union II. kongresszusa ajánlja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fritz Schwarz. A wörgli kísérlet. Az Internationale Freiwirtschaftliche Union II. kongresszusa ajánlja"

Átírás

1 Fritz Schwarz A wörgli kísérlet Az Internationale Freiwirtschaftliche Union II. kongresszusa ajánlja Wörgl városnak, Michael Unterguggenberger polgármester családjának, Wörgl város leendő polgármestereinek és minden polgárának, aki felelősnek érzi magát a közjólétért. Wörgl, pünkösdjén. Michael Unterguggenberger

2 A wörgli szabadpénz kísérlet, 1932/33 Mi az a szabadpénz? A szabadpénz olyan készpénz, amelynek megőrzése, összegyűjtése mindig a veszteség kockázatával jár, és az árukínálatnak megfelelő mennyiségben kerül forgalomba, úgyhogy a vásárlóerejét szilárdan megőrzi. A jelenlegi tartós pénzzel ellentétben ezt a pénzt magánszemélyek soha nem tarthatják vissza a forgalomból és bocsáthatják később kedvük szerint újra forgalomba veszteség, vagy a veszteség kockázata nélkül. Mivel ez a jelenlegi tartós pénzzel bármikor megtehető, gyakorlatilag lehetetlen a "pénzkörforgást szabályozni" legalábbis hosszabb ideig, ahogy pedig a jegybankoknak a törvénykönyv, sőt Svájcban az alkotmány is előírja, hiszen ezek a privát pénzeszsákok a fizetőeszköz politikai háttérben privát pénzkiadókként, illetve pénzt kibocsátó bankokként működnek. A felhalmozhatatlan szabadpénzzel ellenben szabályozható a bankjegyek forgása, és olyan pontosan igazítható az árukínálathoz, hogy az áruk árszínvonala, és ezzel a pénz vásárlóereje teljes mértékben szilárd marad. Ez aztán a valódi fizetőeszköz! Ilyen fizetőeszköze volt Svájcnak 1928 ban egész évben, és előtte, illetve utána 1/4 évig, tehát összesen másfél évig. A jelenlegi pénzekkel viszont a pénzforgást gyakran csak újabb nagy mennyiségű készpénz forgalomba bocsátása által lehet megtartani. Ez később soha nem folyik teljes egészében vissza, hanem részben forgalomban marad. Ennek következménye az 1914 óta szinte állandó pénzértékcsökkenés. Az 1950 es dollár vásárlóereje kb. 40% át teszi ki az 1914 esnek. A szabadpénz tehát az a pénz, amely nem halmozható fel, és amelynek vásárlóereje szilárd, az utóbb említett tulajdonság ellenére nem gyűjthető érték, hanem tiszta csereeszköz. így végül is eleget tesz annak a követelménynek, amit már Aristoteles (i.e ) joggal megkívánt a jó pénztől: hogy megszakítás nélkül kézről kézre járjon, mivel feladata a forgás. Ahogy egy 130l es rendeletből kitűnik (lásd Du Gangé középkori beszédeinek glosszáriumát, a "pecunia" c. cikket), az egyház már a korai középkorban megkísérelte a pénzt eredeti feladatának megfeleltetni azáltal, hogy a legsúlyosabb egyházi büntetéssel, a kiközösítéssel sújtotta a pénzfelhalmozókat. "Excommunicamus... omnes illos, qui iacentem seu dormienteni pecuniam penes se habent": "Mindenkit kizárunk az egyházból, aki a pénzt tevékenységétől megfosztva saját magánál állni hagyja". A 12. században a magdeburgi Wichmann érsek vezette be a pénzvisszavonást, és néhány évenként megismételtette. A cserére szánt pénz 25% át még vissza is kapta, pénzverési díj formájában, ami az új érmékért járt. Hogy ez adóintézkedés volt e, a pénzforgás megélénkítése, vagy a pénzfelhalmozás ellenszere, aligha tudjuk utólag biztosan megállapítani. (Részletesen lásd: Fritz Schwarz: "A törhető tallér, a középkor szabadpénze", Bern.) Ezek a pénzvisszavonások akkoriban mindenképpen csodát tettek "valóságos tavasz a lakosság számára" írja Damaschke, és R.H. Francé az ezáltal különösen a kisvárosokban létrejött kultúrát Európa kulturális fejlődésének csúcspontjaként értékeli, ez az időszak pedig a korai gótika idejére tehető. A pénzvisszavonás később túlzott méreteket öltött. Az érmék körüli zűrzavar által felingerelt nép mindenütt az "örök pfenniget" követelte. Csak néhány józanul gondolkodó személy ismerte fel, hogy ez mit idézne elő. A tartós pénz, az "örök pfennig" valóban azonnal az árakon, a béreken és a kamatokon keresztül történő kizsákmányoláshoz vezetett. Martin Luther, aki ennek a folyamatnak a végső fázisát még megélte, 1543 ban azt írta, hogy "ha a kamaton keresztül történő kizsákmányolás még száz évig tovább folytatódna, akkor a németek felzabálnák egymást." Száz évvel később Németországban valóban a 30 éves háború dúlt. Friedrich Engels "Eugen Dühring gazdasági forradalma" című, 1878 as írásában (Moszkva, 1946, o.) a kamat eredetét ugyancsak a jelenleg használatos tartós pénzre vezette vissza, ezzel ellentmondott barátjának és munkatársának Kari Marxnak, aki ellentmondásos írásaiban a kamatot még véletlenül sem tekintette a jelenlegi pénz és pénzrendszer következményének az egyébként általa képviselt munkaérték elmélet ellenére, amit tanítványai ma még az állami szocializmus és kommunizmus által próbálnak megvalósítani, jóllehet az elméletet maguk sem ismerik, és mindig újra megcáfolják. A szabadpénz akkor sem sztrájkolhat, ha "olyan alsó határt ér el, amely alatt a pénz megtakarítása többé már nem vonzó" ahogy dr. W. Egger én a berni "Bund" ban írta. Ezt a 3 % körüli alsó határt akkor lehet elérni, ha szabadpénzt használunk így meghódítjuk a "3% alatti világot." A munkának tehát nem kell többé "gazdaságosnak" lennie, azaz kamatot hoznia, hanem elég, hogyha "kifizetődő", azaz a vállalkozó és a dolgozó számára biztosítja a munkajövedelmet. Nem könnyű elképzelni, mit is jelent ez. Elsősorban azt, hogy azokban az országokban, amelyekben a kamatláb 5%, vagy annál magasabb, a dolgozók jövedelmei megduplázódnak, ha a kamatlábat az új tőke 0% ra nyomja le. A jólét mindenütt ugyanolyan széles körű lesz, mint amilyen széles körű a dolgozók pénzhiánya a kamatterhek következtében felére vagy negyedére csökkentett bérek miatt. Ettől még nem lesz a földön paradicsom. Ha azonban elképzeljük, hogy a munkanélküliség örökre eltűnik, megvalósul a teljes foglalkoztatás, megduplázódnak a munkából származó jövedelmek változatlan árak mellett! akkor alkothatunk fogalmat arról, mit hozna a szabadpénz a kamatláb süllyedésével. A gazdagok megtarthatnák a vagyonukat, azonban munkát kellene vállalniuk, ha eddig még nem tették. Többé nem élhetnének ugyanis a kamatbevételeikből, azaz mások költségére, hanem a saját munkájuk hozadékával kellene beérniük. Ez a világban betöltött jelenlegi szerepüket nagymértékben megváltoztatná, ugyanis, ahogy Gottfried Keller mondja: "Csak a munkából származó nyereség teljesen kifogásolhatatlan és a lelkiismeretnek megfelelő." A Bernben állami jogot oktató híres író, Kari Hilty joggal írta már 1887 ben: "Nem a tőke a szegények ellensége... Az ellenség a kapitalizálás oly módon való értelmezése egy nagy osztály életszemlélete amely szerint az élet valódi feladata, hogy először saját magunk, azután a gyerekeink, majd az unokáink, végül az egész család számára, a legtágabb értelemben a végtelenségig, minden egyebet semmibe véve készleteket halmozzunk fel, ami természetesen elsősorban a jelenlegi generáció létfenntartására nézve meghatározó. Abban rejlik az úgynevezett felsőbb osztálynak a tévedése, hogy ehhez a súlyos értelmezéshez, ami a vallásos világnézettel sem egyeztethető össze, ragaszkodik és szabad akaratából nem akar a mérsékelt jóléttel megelégedni. Ezzel a szocializmus hamarosan magától megszűnik." Hiltynek teljesen igaza van: a szocializmusnak meg kellene szűnnie, mivel a munka nélkül szerzett jövedelem felszámolásával, azaz a kamat és földjáradékjogok megszüntetésével a kapitalista kizsákmányolás véget érne, mert ezt a "kapitalista kizsákmányolást" Marx szerint is végső soron a kamatok, földjáradékok és a fizetőeszköz ingadozásaiból származó nyereségek jelentik. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, meg kell törnünk a pénzsztrájkot. A szabadpénz önkéntelenül ezt a célt szolgálja! Azáltal, hogy állandóan forog, mégpedig olyan mennyiségben, amely az árszínvonalat és a szilárd vásárlóerőt biztosítja az infláció és a defláció ellen egyaránt, a megtakarításokat, a jólétet, és a vagyont is biztosítja; az általános jólét f növekszik, ezáltal lenyomja a kamatlábat és saját állandó növekedésével lehetetlenné teszi a kamatláb növekedését. így a kamatláb, legalábbis bizonyos befektetéseknél, 0 ra süllyed, a többiben kockázati prémiumként alig1% ra. A pénzforgás szabályozásának kérdése így összefonódik azzal a kérdéssel, hogy: Hogyan óvhatjuk a meg a pénzt a felhalmozástól? A pénzforgás biztosítása a felhalmozás ellen három okból szükséges: először is azért, hogy eleget tegyünk a törvény követelésének, amely a pénzkörforgás szabályozását rendeli el, másodszor azért, mert szabályozás nélkül sem az infláció, sem a defláció nem kerülhető el, és végül

3 azért, mert alacsony kamatláb mellett a pénz sztrájkol, azaz visszatartható és ezzel deflációs válságot okoz, amennyiben a jegybank nem idéz elő mesterségesen inflációt. Az 1923 as valutakonferencián, ami a berni Musy szövetségi tanácsos elnöklete alatt zajlott, a svájci bankegyesület akkori elnöke, Leopold Dubois a következőt mondta: "Ahhoz, hogy a válságot elhárítsuk, csak több bankjegyet kell forgalomba hoznunk akkor azonban infláció lép fel." Mindkét állítás igaz. Egyiknek sem kell azonban bekövetkeznie, ha a válságot nem több bankjeggyel próbáljuk elkerülni, hanem a pénz visszavonásával való fenyegetés által, a XII. sz. i Wichmann érsek példája szerint. Sok súlyos bizonyítékát ismerjük annak, hogy a pénzsztrájk mennyi bajt okozott és okoz napjainkban is. Bonnet francia pénzügyminiszter 1934 ben így panaszkodott a kamarában: "Jelenlegi nyomorúságos gazdasági helyzetünkért a pénzfelhalmozás a felelős." Schulteß szövetségi tanácsos az november 15 i aarani pártnapon így nyilatkozott, szabadelvűségéről téve tanúbizonyságot: "Becslésem szerint napjainkban milliót halmoztak fel magánszemélyek bankjegyek formájában. Saját környezetünkben gondoskodjunk arról, hogy ez a pénz forgalomba kerüljön! Aki a pénzt összegyűjti, az vét a nép bizalma ellen!" Ebben az időszakban Svájcban a bankjegyállomány pontosan 1431 millió frank volt tehát csak millió forgott, míg millió felhalmozva, a "matracban" feküdt március 2 án a "Zürcher Tagesanzeiger" megállapította, hogy a Svájci Konjunktúrakutató Bizottság közlése szerint 1935 ben átlagosan kb. 500 millió frank értékű arany gyűlt össze a kezekben. A pénzfelhalmozás értelmére és céljára vonatkozó újabb nézetekről a továbbiakban a következőt írta: "Ha ennek az összegnek akár csak egy része újra megjelenne a tőkepiacon, az a termelőt sújtó kamatterhek érezhető enyhülését jelentené." A szocialista "Berner Tagwacht" februárjában szintén felveti a kérdést: "Mi történne, ha a felhalmozott pénzre 1000 frankonként külön adót vetnének ki?" A katolikus konzervatív "Neue Zürcher Nachrichten" sem maradt le a szocialista berni lap mögött: "Ha a gyűjtögetés nemcsak néhány különc sajátossága, hanem általános jelenség lesz, akkor gazdasági életünk, ami a hitelügyleteken alapul, a legsúlyosabb veszélybe kerül. Mindenütt pénzhiány lép fel, a kamatok emelkednek. Ezzel a pénzhiánnyal közvetlen összefüggésben egészségtelen és gazdaságilag elviselhetetlen módon süllyednek az árak is. Röviden: a matracban őrzött pénz válságot robbant ki." A Svájci Nemzeti Bank banktanácsának egyik tagja, dr. Hans Tschumi nemzeti tanácsos, a Svájci Ipartestület tiszteletbeli elnöke erre vonatkozó cikkét az egész ipari sajtó közölte: "A felhalmozás a legértelmetlenebb dolog a világon. A pénz a gazdaságot ösztönző elem. A felhalmozott pénz a gazdaság számára teljesen elveszett. Ha az összes pénzt felhalmoznák, a gazdasági élet szinte mozdulatlan lenne. Csak a forgó pénz élénkítő és gazdaságilag gyümölcsöző, a felhalmozott pénz halott, és nem hoz hasznot." Hasonlóképpen elítélte a pénzfelhalmozást prof. dr. Ernst Laur, a Svájci Nemzeti Bank bankbizottságának tagja, aki a "Schweizerische Bauernzeitung" augusztusi számában a következőt írta centiméter magas betűkkel: "Elő a visszatartott pénzzel! Nem tudunk a tejért, sajtért, gabonáért, húsért fizetni, ha a bankok nem jutnak pénzhez. Ha a gazda az eladott élelmiszerekből származó bevételeket megtartja, nem fizet kamatokat és számlákat, és a pénzt otthon rejtegeti, ahelyett, hogy a bankba vinné, akkor a válságból nem lábalunk ki. Felszólítom a svájci gazdálkodókat, hogy a birtokukban lévő, állni hagyott pénzt vegyék elő a ladikokból. Fizessék ki az adósságaikat, a maradékot pedig bízzák a bankra. Aki a pénzt otthon tartja, saját magát károsítja. A parasztnak van legkevésbé szüksége a pénz kisajátítására, mivel megvan az ennivalója önmaga és családja számára, és a megélhetéshez nincs szüksége készpénzre. Ha valamit elad, először mégis készpénzt kap, ha a másik félnek van pénze." Lehetetlen volna a felhalmozók ellen irányuló összes külföldi véleményt ismertetni. Említsük meg ezek közül Herbert Hooverét, aki "Az összegyűjtött dollárok" címmel a következőket írta őszén, a válság októberi kitörése után egy évvel az USA akkori elnökének, aki a válság során és a válság miatt nem sokkal később elvesztette elnöki székét: "A felhalmozott dollár, és egyáltalán a gyűjtögetés minden állam számára a legnagyobb veszély. A harc jelenleg az aranyfelhalmozás ellen irányul, ami mintegy egy évvel ezelőtt kezdődött, és növekvő intenzitásával a nemzetet fenyegető veszéllyé vált. Ez a mozgalom a félelemben gyökerezik, és egy olyan felfogásban, ami ma már nem állja meg a helyét. Hatalmas méreteket öltött, és nagy mértékben hozzájárult a hitelkedvezmények feltételeinek súlyosbodásához, így közvetlenül elősegítette az árak süllyedését és a munkanélküliség növekedését. Az átlag amerikai bizonyára nem gondolt bele, hogy milyen kárt okoz, ha csak egyetlen dollárt is elrejt, és kivonja a körforgásból. Biztosan nem fogta fel, hogy ez a félretett dollár a bankot arra kényszeríti, hogy ugyanennyi hitelt bizonyos időre kivonjon a gazdasági életből. Idetartoznak azonban a kereskedők, a gyárosok és a farmerek is. Azért a pénzért, amit ezek felvesznek, vásároljuk az árukat, fizetjük a béreket, fedezzük az üzletek fenntartási költségeit. Minden félretett dollár elrabolja a dolgozó fizetésének legalább egy részét. (A "Nebelspalter" ben ez állt: "Aki bezárja a pénzt, az kizárja a munkásokat!") Ha ezt az egyedi példát megszorozzuk azzal a másfél milliárddal, ami ezidőtájt az USA ban felhalmozva, terméketlenül hever, akkor hű képet kaphatunk arról, hogyan fejti ki hatását nemzeti biztonságunk ellensége, a pénzfelhalmozás. A közgazdasági fejlődést a megtorpanás veszélye, a munkanélküliség növekedése és a mezőgazdasági helyzet megrendülése fenyegeti. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az amerikai gazdaság számára és ugyanez érvényes az összes többi veszélyeztetett országra is megkönnyebbülést jelentene, ha a felhalmozott óriási összegek újra a forgalomba kerülhetnének " Végül álljon itt egy vélemény 1939 ből, amikor a pénz részben ismét elrejtőzött, részben azonban halmozottan az árukra zúdult. A következő felhívást a Svájci Nemzeti Bank jelentette meg különböző újságokban és függesztette ki plakátokon a bankokban "Elő a visszatartott bankjegyekkel!" címmel: "A háború elhagyta országunk határait. Hadseregeink nagy részét haza lehetett engedni. Ahogy a szövetségi tanácsos a svájci néphez intézett határozott hangú felszólalásában hatásosan kifejtette, itt az ideje, hogy az ország gazdaságát mozgásba hozzuk, a termelést elősegítsük, és munkahelyeket teremtsünk a jövedelemnélküliség által fenyegetett néprétegek számára. Ennek a ma legsürgősebb, de legnehezebb feladatnak a végrehajtásához fontos, hogy az államnak, a kantonoknak, a községeknek, de a magángazdaságnak is megfelelő mértékű olcsó pénz álljon rendelkezésére. A közelmúltban a cégek és a magánszemélyek arra éreztek indíttatást, hogy a banknál lévő követeléseiket visszavonják, hogy előrelátóan ellássák magukat bankjegyekkel. Még ha érthető is volt ebben az időszakban a fizetőeszköz ilyen mértékű felhalmozása, akkor is a hitelfeltételek súlyosbodását és a kamatlábak növekedését vonta maga után, ami az állami és a magángazdaságnak egyaránt hátrányára vált. Azóta félreismerhetetlenül általános megnyugvás következett be. Tehát mindenkor hazafias kötelesség a bankjegyeket a bankba vinni, vagy hazai értékekbe fektetni, és ezzel visszajuttatni az állami és magángazdaságba, amelyek nem tudják nélkülözni. Aki továbbra is a bank páncélszekrényében vagy túlzott mennyiségben otthon őrzi a pénzt, a közösség érdekeivel ellentétesen cselekszik, és árt az országnak." A szabadpénz kísérlet 1932 ben már időszerű volt. Amint ezekből a véleményekből kitűnik, akkoriban kísérletek történtek a felhalmozhatatlan pénz megteremtésére.

4 A wörgli polgármester, Michael Unterguggeriberger teljesen megfontoltan vállalkozott erre a kísérletre. Olyan szábadpénzt választott ehhez, ami formailag a legmegfelelőbbnek látszott az ottani körülmények között, az a forma, amit 1916 ban a berni kereskedő, Georg Nordmann javasolt Silvio Gesell kereskedőnek. Gesell, akinek mindig az volt a véleménye, hogy a pénz állandó körforgásban tartásának módjáról még nem mondták ki az utolsó szót, Nordmann tanácsait elfogadta, és az akkor éppen megjelenő "A természetes gazdasági rend" c. művének első kiadásában ezt hozta nyilvánosságra saját javaslata helyett, amit első írásában, 1891 ben alkotott. Véleménye szerint a szabadpénz technikájáról ugyanis mindig vitatkozni kell, mivel a technikai dolgok állandóan javíthatóak. A cél ezzel szemben: a pénz vásárlóerejének megszilárdítása, a zavartalan pénzforgás, a válság és kizsákmányolásmentes gazdaság megteremtése aminek rendíthetetlenül szilárdnak kellene lennie. Ernst Nobs szövetségi tanácsosnak a svájci rádióban április 13 án elhangzott ismertetése szerint Wörglben olyan formáját választották a szabadpénznek, amely egyes pontokban helytelen, más pontokban mértéktelenül túlzott volt. Maga a wörgli kísérlet lett volna a legjobb cáfolata ennek az ellenvetésnek ha tovább élhetett volna. Ernst Nobs szövetségi tanácsos elmulasztotta megmondani a svájciaknak, hogy Svájcban a szabadpénznek ezt a formáját már 1945 óta nem propagálták, hogy a svájci törvényalkotás pénzügyekre vonatkozó szabadgazdasági javaslatai sem ezt szorgalmazták, hanem valami egészen mást, és a svájci bankjegypolitikának csak a célja, de soha nem az eszköze volt a vita tárgya.' A wörgli lakosságnak ezzel szemben olyan polgármestere volt, aki velük érzett és gondolkodott, így a közösen megélt válsághelyzetben a nép a polgármesterre hallgatott, és merészen belevágott a szabadpénz kísérletbe. A svájci Liberálszocialista Párt szintén a válságelhárítás céljával amit egyébként a svájci szövetségi alkotmány 31. cikkelye az állam feladataként jelöl meg, terjesztett törvényjavaslatot a szövetségi tanács elé. A pénzfelhalmozás megakadályozása és a zavartalan pénzkörforgás biztosítása céljából a Nemzeti Bank számára a következő intézkedéseket kellene lehetővé tenni: "28. cikkely: A Nemzeti Bankot felhatalmazzuk, hogy amennyiben a bankjegy ül. pénzérmefelhalmozás olyan méreteket ölt, amely a pénz vásárlóerejének stabilitását veszélyeztetheti, akkor a felhalmozott bankjegy és érmefajtákat vagy az összes bankjegyet és érmét érvénytelenné nyilvánítsa, és 8 napos határidővel becserélés céljából visszavonja, amelyhez a névérték maximum 10% ának megfelelő átváltási illetéket állapíthat meg. A visszavonásra és cserére vonatkozó részletes előírásokat a Szövetségi Tanács adja ki." Ez a lehetőség a pénzcsökkentés vagy gyarapítás korábban ismert metódusaihoz kapcsolódott volna; célja kizárólag a bankjegykörforgás befolyásolása és a felhalmozás megakadályozása volt. A pénzkörforgásnak az árukínálathoz való illesztése által létrejövő szilárd vásárlóerő megszülető igényére vonatkozólag a szociáldemokrata szövetségi tanácsos Ernst Nobs a rádióban ezt a követelést a szabadpénz wörgli módjával olyan módon kapcsolta össze, hogy a hallgatónak azt kellett hinnie, hogy a két metódust egyszerre alkalmazzák! Mivel ezután a rádióvitát a szövetségi tanácsos azonnal lezárta, a svájci választópolgárok nem kaptak több információt, és a teljesen félrevezető tájékoztatás hatására visszautasították az előterjesztést mert az a benyomásuk támadt, hogy az áruk ilyen mértékű fogyása túlzott lennel Ez a vélemény jogos volt, azonban a nép tudatos és akaratlagos félrevezetése által jött létre, ami a legrosszabb fajta szemfényvesztés, amire egy pártember kormányzati pozícióban a néppel szemben valaha is vetemedett. Winston Churchill a kiindulópontról A wörgli kísérlet oda vezetett, hogy Silvio Gesell tanait végre a gyakorlatban is alkalmazták, és beigazolódtak prof. dr. Irving Fischer szavai: "A szabadpénz, helyesen alkalmazva, 3 hét alatt kivezetné az Egyesült Államokat a válságból." Az elsőként Wörglben végrehajtott szabadpénz kísérletről sokat beszéltek és írtak, de csak az tudja az akció jelentőségét megfelelően értékelni, aki az akkori helyzetet maga is megélte, és tudja, hogy az 1929 ben kialakult válság nélkül a nácik soha nem jutottak volna uralomra. A következő táblázat szolgáltatja a perdöntő bizonyítékot: megmutatja, hogy 1924 től 1928 ig, a 1 viszonylag élénk konjunktúra, a majdnem szilárd, illetve tudatosan megszilárdított árszínvonal éveiben a nácik száma csökkent a munkanélküliek számával együtt, a válság 4 évében azonban, között a deflációs periódus munkanélküliségével együtt fokozatosan emelkedett, az esztelenség teljes győzelméig. Nemzetiszocialisták az 1924/33 as választásokon Időpont Szavazat Mandátum % Munkanélküliek , , , , , , , , március május 3 A táborokban lévő munkanélküliek nincsenek beleértve Náciuralom Winston Churchill visszaemlékezéseiben a szilárdtól a süllyedő árszínvonalhoz, az élénk konjunktúrától a deflációhoz és ezzel a válsághoz vezető utat politikai oldalról kiválóan megvilágítja, elsősorban azt, ami változatlan maradt: "A széles tömegeknek a legegyszerűbb gazdasági tényekről sem volt fogalmuk, és a pártvezetők nem kockáztatták meg a választásokat szem előtt tartva felvilágosítani őket. A sajtó régi szokás szerint az uralkodó nézeteket ismertette és hangsúlyozta." (I. kötet, 22. oldal) Churchill a továbbiakban ezt írja: "A locarnói szerződés (1926) aláírása után a legnagyobb egyetértésben ültünk, és arra gondoltunk, milyen csodálatos jövő vár Európára... Baldwin második kormányzati időszakának végén (1929) Európa helyzete olyan nyugalmas volt, mint az előző években soha, és amilyen legalább 20 évig nem lesz többé... Az új Németország elfoglalta helyét a Népszövetségben... Új óceánjárói elnyerték az Atlanti óceán Kék Szalagját, külkereskedelme hirtelen fellendült és a belső jólét fejlődésnek indult. Franciaország új szövetségi rendszere szintén biztosnak látszott... Sok magas állású személy Németországban hevesen elutasította a háborúval kapcsolatos gondolatokat..." (52. o.) És ekkor jött az 1929 es szerencsétlen év a "fekete péntekkel", amikor az amerikai tőzsdealkuszok 800 milliós kölcsönének felmondása katasztrófaként hatott:

5 "Az 1929 es év majdnem 3/4 e a növekvő jólét ígéretével és látszatával telt el, mégpedig elsősorban az Egyesült Államokban. Könyvek íródtak annak bizonyítására, hogy a gazdasági válság időszakát végül legyőzi a terjeszkedő kereskedelmi szervezet és a tudomány.»a ciklikus gazdasági fejlődést, amiben eddig részünk volt, szemmel láthatóan magunk mögött hagytuk«mondta a New York i tőzsde elnöke szeptemberben." (52. o.) "Októberben azonban hirtelen heves vihar söpört végig a Wall Streeten. A befolyásos szervek nem tudták megállítani a pánikszerű eladások özönét. A vezető bankok egy csoportja létrehozott egy egymilliárd dolláros alapítványt, hogy támogassa és stabilizálja a piacot. Mindez hiábavaló volt... A zűrzavar és a bénultság eluralkodott a hatalmas termelőüzemekben helyi bank elhalasztotta a kifizetéseit, az áruk és a szolgáltatások cseréje az emberek között teljesen szétzilálódott, és a Wall Street i csőd hatása a legszegényebb és leggazdagabb házakban egyaránt megmutatkozott. A tőzsde összeomlását között feltartóztathatatlan árzuhanás, és ezzel a termelés visszaesése követte, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezetett. A gazdasági élet zavarainak következményeit az egész világon észlelni lehetett. A munkanélküliség és a termelés visszaesése a kereskedelem általános hanyatlását hozta magával. A hazai piacok megóvása érdekében korlátozták a behozatalt. Az általános válság akut pénzügyi nehézségeket okozott, és megbénította a belföldi hitelnyújtást. Ezáltal az egész földgolyón eluralkodott a hanyatlás és a munkanélküliség... Ugyanolyan katasztrófa zajlott le Németországban is, mint más európai országokban." (53/54. old.) Hamarosan mindez visszahatott Németországra: "A márka összeomlása megsemmisítette a német középosztály bázisát, amelynek soraiból sokan kétségbeesésből lettek az új párt tagjai és a gyűlöletben, bosszúvágyban és a hazafias tűzben találták meg saját nyomoruk enyhülését." (77. old.) "Az Egyesült Államok bankjai, amelyeket saját hazájukban egyre több kötelezettség terhelt, megtagadták a Németországnak folyósított meggondolatlan kölcsönök növelését. Ez a reagálás fokozatosan a gyárak leállásához és sok vállalat hirtelen összeomlásához vezetett, amelyeken Németország békés újraéledése alapult. A munkanélküliség 1930 telén re emelkedett." (86. old.) Amit a valutapolitika elrontott, azt a politikusok megpróbálták utólagos engedékenységgel ismét jóvá tenni: "A német nép nagy tömege azonban közömbösen fogadta a győztesek figyelemre méltó engedményeit. Korábban, vagy szerencsésebb körülmények között nagy előrelépésként és a valódi békéhez való visszatérésként üdvözölték volna mindezt. Most viszont a munkanélküliség állandóan jelenlevő, mindent beárnyékoló félelemként nehezedett a német népre." (86. old.) Olvassunk el még egy tudósítást a "Frankfurter Zeitungéból, amely a Hitler hatalomra jutása előtti vészterhes időszakot ábrázolja. Olyan találóan jellemzi a békéből a háborúba való átmenetet és az 1929 ben kezdődött világgazdasági válság közhangulatát, hogy ezt az szeptemberében íródott jelentést érdemes újra közölni és figyelmesen elolvasni: "Közülünk azok, akik a háborút mindenáron elkerülendő szerencsétlenségnek tartják és szüntelenül békére törekednek, számukat tekintve egyre kevesebben vannak, és egyre több süket fület találnak. Négy vagy öt évvel ezelőtt még azt mondta nekem a Reichswehr egyik tisztje, aki mint ilyen, biztosan nem volt háborúellenes:»amíg az én generációm életben van, nem lesz több háború. Amit a csatamezőn véghezvittünk, az borzalmas volt Csak akkor kerülhet sor újabb hadjáratra, ha már nem lesz több ember, aki emlékszik a múltra.«milyen meglepően gyorsan változott ez a hozzáállás! Nem kell ismételni azt a meggyőződést, amit más országokban bizonyos körök olyan gyakran emlegetnek, miszerint mi belelovalltuk magunkat a háborúba. Ez nem igaz. Azt a vádat azonban, hogy egy jövő háború gondolata bizonyos táborokban nagyobb teret hódított, mint néhány évvel korábban, nem lehet visszautasítani. Sok embernél tapasztalható manapság az a védekező álláspont, hogy a háború hosszabb rövidebb ideig elkerülhetetlen, kivédhetetlen. írásban és szóban, képeken, újságokban, füzetekben, könyvekben úgy találkozhatunk az erőszakos összeütközéssel, mintha közvetlenül az ajtóban állna. Ma már igazán nem gondol bele az ember, hogyan lehetne egy ilyen ellentétet békés pályára terelni, hanem rögtön erőszakos megoldáson, a harcon gondolkodik. Ma a éves fiatalok ezrei határozatlanok vagy nem sokkal ezelőtt még határozatlanok voltak. Ezek a fiatalok, idegőrlő és megerőltető tanulóévek után most arra a pontra jutva, amikor saját pénzüket maguknak kellene megkeresniük, legtöbbször kétségbeesetten lézengenek a családban, mivel az általuk választott szakmában semmilyen állást nem találnak: jogászok, nyelvészek, orvostanhallgatók, vegyészek, mérnökök, kereskedők, építészek, zenészek, színészek. Balról csak a kritikát kínálják számukra, jobbról pedig a háborút, mint a jövő elkerülhetetlen eseményét, és erre próbálják felkészíteni őket. Hamarosan már kívánják is a háborút, ami legalább megszabadítaná őket az otthonlét magányától, a haszontalanság és hiábavalóság érzésétől, és fel és kihasználatlan erőiket aktivizálná. A háborút csak hallomásból ismerik és kalandként tűnik fel számukra. Ebben rejlik a szörnyű veszély. Felismerjük e, és mit teszünk azért, hogy elhárítsuk?" Minden országban százak próbáltak meg a veszély elkerüléséért tevékenykedni. Pusztán a Genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egymaga több, mint 200 javaslatot tett az uralkodó gazdasági válság és munkanélküliség leküzdésére. Dr. FuB szerint, aki "A munkanélküliség okai nemzetközi szemléletben" c. rendkívül népszerű tanulmányt közreadta, ezeknek a javaslatoknak úgyszólván mindegyike valamilyen formában azt a törekvést szorgalmazza, hogy a pénz és tőkesztrájk megszüntetése által a gazdaságot ismét mozgásba hozzuk. Az Egyesült Államokban végrehajtott kisebb próbálkozások sora mellett, amelyekről Irving Fisher tudósított, a schwanenkircheni Herbeckeren kívül a wörgli polgármester, Michael Unterguggenberger is kísérletet tett arra, hogy a saját községében jelentkező pénzügyi válságot leküzdje. A 20. század nagy pénzreformja Silvio Gesell, a német francia származású argentínai kereskedő nevéhez fűződik, aki 1891 ben, írói tevékenysége elején még nem volt egészen 30 éves. A Gesell i gondolatok gyakorlati megvalósítása élén egy Hebecker nevű schwanenkircheni (bajorországi) mérnök állt, és egy osztrák: Michael Unterguggenberger, Wörgl polgármestere Míg a schwanenkircheni kísérletnek még' semmilyen világméretű kihatása nem volt, Wörgl és polgármestere, Unterguggenberger hamarosan a szenzáció sajtó címoldalán szerepelt filmsztárokkal és az június 30 i véres éjszaka halottaival együtt bár csak egyetlen szám erejéig. Ami ugyanis Wörglben végbement, az mindenkitől olyan mély átgondolást követelt, amire a normális újságolvasó nem alkalmas. Ha újságot vesz a kezébe, akkor gyorsan tájékozódni akar, vagy szórakozni egyebet nem. Ki volt Michael Unterguggenberger? Aki először látta, azt azonnal rabul ejtette az átható, vizsgálódó tekintet, egy olyan ember kissé elutasító pillantása, aki nem hiszi és nem ismeri el azt, amit nem tud megérteni és felfogni, ami érthetetlen, hézagos vagy ellentmondásos. Ahogy Alex von Murait írja, Michael Unterguggenberger mindig hangsúlyozta, hogy nem marxista, így azok is megértik, akik számára a marxizmus a tévedéseivel, ellentmondásaival, kibogozhatatlan és áthatolhatatlan mondatfüzéreivel megfejthetetlennek bizonyult. Olyan tekintettel, mint Unterguggenbergeré, egy ember nem lehet a marxi tanok feltétlen híve legfeljebb a kilátástalan helyzet miatti kétségbeesésében próbálja a gyakorlatban megvalósítani azokat, anélkül, hogy saját maga eligazodna és hinne bennük. Michael Unterguggenberger, aki régi tiroli parasztcsaládból származott, megismerte a szegény európaiak életét, de a nehéz fizikai munka közben nem felejtett el gondolkodni augusztus 15 én született a tiroli alföldön. 12 éves korában el kellett hagynia az iskolapadot, hogy a család megélhetése érdekében szülőfaluja, Hopfgarten fűrésztelepén segédmunkásként munkát vállaljon. Nem akart azonban segédmunkás maradni. Három évvel később elérte első célját: a Felső Inn völgyi Imstben műszerésztanonc lett. Tanulópénzét fillérről fillérre saját maga

6 takarította meg, részben iparossegédként. Nem bízta magát a sorsra, önerőből építette fel apránként az életét. Michael, a kitanult műszerész kézműves inas lett. Imstből a Boden tóhoz, onnan Bécsbe ment, majd a román határig, azután Galícián át a nagy Német Birodalomba. A sziléziai Lignitzben megismerkedett a szakszervezettel, a jelenlegi munkásság társadalmi összefogásának a fogyasztói szövetkezet melletti első formájával. A szakszervezeti mozgalomhoz haláláig hű maradt. Maradjon e továbbra is iparossegéd, vagy nagy fáradsággal saját műhelyt nyisson? Ez volt a kérdés. Valódi célja azonban egy harmadik dolog volt: állást találni a vasútnál, ami akkoriban a feltörekvő munkásnak még nagyobb lehetőségeket kínált, mint ma ben az akkor 21 éves Michael Wörglben a vasút szolgálatába állt. A társadalmi igazságosság iránti vágya hamarosan szembe került saját előbbre jutása iránti törekvésével. A marxizmus különválasztja a vállalkozót és a munkást. Azt gátolja meg, aminek meg kellene valósulnia: a vállalkozó és a munkásai közölli összefogást. Azt, amit az angolszászok "team work" nek neveznek, a marxista nem tudja elismerni, mert véleménye szerint a vállalkozó, a főnök, a gyár vezetője a munkások kizsákmányolója, aki a földjáradékot és az üzem kamatát kedve és tetszése szerint a finánctőke osztalékaként adja tovább. Az, hogy a földjáradék fizetése és a befektetett tőke kamata minden üzem működésének előfeltétele, és hogy a finánctőke, a készpénz az, ami meghatározza minden vállalat létét vagy nemlétét, azt Kari Marx teoretikus soha nem élte és tapasztalta meg. Friedrich Engels, a manchesteri tőzsde tagja leírja ugyan, de maga sem veszi figyelembe, sőt meg is feledkezik róla. Unterguggenbergert nem léptették többé elő, amikor szakszervezeti tagként síkra szállt munkatársaiért és 1912 ben az Osztrák Államvasutak személyzeti bizottságába beválasztatta magát, ahol az Innsbrucki körzet Mozdonyszolgálati Csoportját kellett képviselnie. Az Osztrák Vasutak magasabb tisztséggel felruházott hivatalnokai továbbra is úgy látták, hogy nem a vasút érdekeit képviseli, hanem a személyek érdekeit a vasúti társasággal szemben. így egyszerű munkás maradt, de a munka képviselője a bármilyen állású és foglalkozású dolgozók tőke általi kizsákmányolásával szemben. Utólag is hálásak vagyunk ezért. Nemcsak a mozdonyvezető, hanem a szakszervezeti tag Michael Unterguggenberger is jól végezte a munkáját: a wörgli szakszervezeti egyesülés létszáma növekedésnek indult. Unterguggenberger 100 fővel kezdte, vezetése alatt a szövetség háromszor is megduplázódott: végül 800 tagot tudhatott magáénak. Ahogy akkoriban a legtöbb tevékeny szakszervezeti tag, Michael Unterguggenberger szociáldemokrata lett. Unterguggenberger szociáldemokrata lett, ahogy ezrek, milliók: "Aki 20 éves korában nem szocialista, annak nincs szíve. " mondta az okos szatirikus, Clemanceau, hozzáfűzte azonban: "Aki még 40 éves korában is szocialista, annak nincs esze." Clemanceau látta ugyanis a szocializmus végeredményét is: a kommunizmust és a liberalizmust, a diktatúrát és az ember általános államosítását és bürokratizálását: "A legügyesebb talpnyalók kerülnek a legjobb helyekre" mondja Gesell. Michael Unterguggenberger úgy lett tagja az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak, ahogyan a legtöbben: anélkül, hogy először azt az elméletet megismerte volna, amelynek következménye volt "a termelőeszközöknek a közösség tulajdonába juttatására" irányuló törekvés. "Mindannyian négy vastag kötet mögé bújnak, és egyikük sem tudja, mi áll bennük" írta gúnyosan Oswald Spengler 1920 ban a "Poroszország és szocializmus" c. írásában. "A tőke" négy vastag kötetéből Kari Kautsky kivonatot akart készíteni, azonban soha nem jutott túl az első köteten. Az első kötetből készített kivonatot még megtaláljuk a régi szocialisták könyvtárában, amit talán még el is olvastak. Ennél azonban kevesen jutottak túl, és senki nem tudja, hogy Marx, ahogy G. Masaryk megállapítja, " bár a helytelen felfogás mellett is mindig a jót pártolja, végkövetkeztetései mégiscsak helytelenek." Ha Kari Kautsky az egész műből kivonatot készített volna, és a mű rábulisztikája nem zavarta volna meg, akkor a III. kötet első felében rábukkant volna arra, amit Marx olyan érthetően és félreérthetetlenül, amennyire csak tellett tőle a nyelvi tisztaság és világosság hiánya mellett, megállapított: hogy hamarább létezett a kizsákmányolás, mint a vállalkozó, és hogy mindenféle kizsákmányolás megszüntetéséhez mindössze az szükséges, hogy "semmilyen természetes vagy mesterséges monopólium ne változtassa az árucserét az eladó vagy a vásárló javára". Ezzel érvényét veszti az egész küzdelme Prondhon ellen, aki ugyanezt mondta, de Marx ezért gyalázatos módon megtámadta... Egyébként Friedrich Engels is úgy nyilatkozott a kapitalista kizsákmányolás okairól, mint Marx a III. kötetben: a csereeszköz visszatartása által jön létre, a pénz felhalmozhatósága miatt... Michael Unterguggenberger a pártban végzett napi munkájával nem volt elégedett. Választ keresett a miértekre, de úgy járt, ahogy a nagy svájci munkásvezér, Hermann Greulich, aki bevallja, hogy Marx néhány oldalának elolvasása után elszédült. Nem azt tette azonban, amit Scheidemann a marxi tanok tanulmányozásakor. Scheidemann ugyanis elment sörözni, hogy felüdüljön és erőt gyűjtsön. Talán a szegények betegsége, a tuberkulózis volt az, ami az osztrák "vasutast" arra indította, hogy mélyrehatóbb kutatómunkát végezzen, mint az egészséges és robosztus alkatúak: Michael Unterguggenberger csekély szabadidejében elolvasott minden szociális reformokat tartalmazó írást, amihez hozzájutott. A polgárság sürgette a szociális gondoskodást. Ez volt minden, ami a közgazdász professzoroknak és a politikusoknak eszébe jutott. Többféle társadalombiztosítás, munkanélküli biztosítás, a lakáshivatalok, a bérlő jogi védelme (ami szükségszerűen lakáshiányhoz vezet!) körülbelül ebben merült ki mindaz, amit a polgárság a szociális reformok területén véghezvitt. A munkanélküliség, a lakáshiány, a tömeges elszegényedés okait sehol nem derítették ki, mindenütt csak a következményekkel foglalkoztak. A gazdaság egészének fejlődését sehol nem vizsgálták, így polgári oldalról sem tudott senki jobb tanácsokat adni. Michael Unterguggenberger keresett és keresett. Kutatta, ahogy Ottó MaaJS Erfurtban, ahogy minden országban emberek sokasága, hogy a szocialisták a szocializmusnak miért csak a célját látják maguk előtt: "az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése", és módját miért nem: "a termelőeszközöknek a közösség birtokába juttatása". Michael Unterguggenberger már megélte az 1907/1908 as válságot. Az 1912/14 es válság során látta, hogyan sodródott Ausztria és Ausztriával együtt az egész világ háborúba. Az 1914/18 as háborúban megtapasztalta és megszenvedte az inflációt és meg kellett állapítania, hogy a szocialista professzorok az infláció okáról és leküzdéséről még sokkal kevesebbet tudnak, mint a polgáriak. Az inflációt defláció követte, amitől a szocialisták csodát vártak, de károsabbnak bizonyult, mint az infláció. Ezután 1924 től 29 ig semleges szakasz, végül 1929 szeptemberétől újra defláció következett, a nagy gazdasági világválság. A szocialisták még mindig nem tudtak hozzászólni sem, és szent könyveikben nem találtak egyebet a vásárlóerő ingadozás okairól, mint gúnyos kritikát az ezzel foglalkozó egyetlen elméletről: a mennyiségelméletről. Ez a pénzérték ingadozásait egészen egyszerűen és természetesen a pénz körforgásából vezeti le, ami az árukínálathoz képest hol túl nagy, hol túl kicsi. Minden emberi rendszer élén áll egy ember. Ha ez az ember éles eszű, akkor észreveszi, hogy a rendszer, amit maga alkotott, értelmes e és a célnak megfelel e vagy nem, valódi alapja e a rendnek, vagy szükségszerűen rendetlenséghez vezet. Ha ez az ember okos, megpróbál megnyerni másokat is, hogy jobb rendszert vezessenek be. Saját, talán még megvalósítatlan javaslatait is felülvizsgálja a napi tapasztalatok alapján, jelenlegi életét és elméleteit ennek megfelelően megváltoztatja és új utakon jár. A polgári világ azonban akkoriban régi útjait járta, és a szocialisták az ő régi elméleteiken csüggtek. Csak néhányan gondoltak új utakra és kerestek új, jobb tanokat, amelyek megmagyarázzák azt,

7 ami történik, és megmutatják a megoldást. Michael Unterguggenberger polgármesterként éli meg az 1929/36 os gazdasági világválságot Wörgl község Tirolban található. Innsbruck és Salzburg között. Wörgl ma gyorsvonatállomás és vasúti csomópont. Itt keresztezik egymást az Innsbruckba, Wildschönaüba, a brixentali Kitzbüchelbe, a sölltali St. Johannba, valamint Angath és Angenbergbe vezető utak, és az 1858 ban épült Buchs Innsbruck Wörgl Salzburg Wien, ül. az 1875 ben épült Triest Ljubljana Villach Wörgl Rosenheim München vasútvonalak. Wörgl 1911 ben mezőváros lett, és 1951 ben város. A 80 as években a franciák cellulózgyárat építettek itt, ezt cementgyár, egy téglagyár és két fűrésztelep követte tól 1920 ig a lakosok száma 648 ról 4427 re nőtt ben Wörgl 4800 lelket számlált, 1950 ben 6500 at. Az első világháború után, 1920/22 ben Michael Unterguggen bergert beválasztották a községi tanácsba, hamarosan alpolgármester lett, 1931 ben pedig polgármester. A Gerichtsstraüe és a Brixentalerstraüe, a polgári iskola, a vízvezeték hálózat kiépítése, s végül Wörgl ellátása elektromos energiával ezek voltak a fejlődés eredményei a 20 as évek boldog második felében, amelyben 1929 ig stabil árak uralkodtak. Azután jött a "fekete péntek", a végzetes október 24: a nagy válság, és ezzel az éjszaka Európa felett, amelynek sötétjében egy ronda féreg vezérré lépett elő. Ennek a válságnak a következményeit szenvedjük meg még ma is. Hogyan tört ki az 1929 es válság? A válságot az emberi munka kizsákmányolóinak az a törekvése okozta, hogy a kizsákmányolást ne engedjék eltűnni a világból. A válság kialakulásához hozzájárult a csereeszköz ellátás elégtelensége és a felelősök értetlensége, akik a magatartásuk következményeit talán észre sem vették... Ahogy a történelem folyamán mindig, a bajt az események egész láncolata okozta, amely a fejlődést befolyásolta és végzetes irányba terelte. Kiváltó ok volt egy ember halála, aki a maga befolyásos pozíciójában megakadályozhatta volna a tragédiát, ha még megérte volna, és akinek neve: Benjámin Strong. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a gazdaság pénzellátása döntő fontosságú az árszínvonal mozgására nézve. A pénz kereslet. Ha az arany a pénzellátás alapja, akkor ebből adódóan az arany hiányának következménye az árupiacon jelentkező pénzhiány. Ha hiányos a kereslet, a forgó pénz, akkor nő a pénz értéke, másképpen kifejezve: az árak általában véve süllyednek. "A csökkenő árak és bérek stagnálást és visszaesést jelentenek" írta április 7 én a svájci szövetségi tanácsos egy hivatali közleményben. Ma senki nem vonja kétségbe ennek a megállapításnak az igazságát. Prof. dr. Gustav Cassel, a valutakérdés vizsgálatára 1929 ben létrejött Népszövetség szakértője már 1912 ben kiszámította, hogy a világ pénzmennyiség gyarapodásának évente a mindenkori éves készlet 2,8% át kellene kitennie ahhoz, hogy a pénzforgást és az árukínálatot egyensúlyba hozza, és ezzel az árszínvonalat bizonyos magasságban stabilizálja. Ráadásul lehet, hogy ez az érték ma túl kicsi, mivel Cassel a számítást az /7 közötti évekre vonatkoztatta Ebben a két évben a nemzetközi árszínvonal ugyanabban a magasságban volt, de 1874 től kb. a 80 as évek végéig az akkori aranyhiány következtében állandóan süllyedtek az árak. A termelés ezért nem haladt normálisan előre, hanem között rendkívül erősen akadályoztatva volt, ahogy minden defláció idején. A pénzállomány növekedésére vonatkozóan ezért jóval nagyobb számmal kell számolnunk, mint a 2,8%. Milyen volt a pénzmennyiség gyarapodás az első világháború után? Milyen volt az aranykitermelés helyzete? 1912 : 713 tonna 1914 : 673 tonna! 1914 : 756 tonna, Cassel szerint! Valójában már 1913 ban, különösen 13/14 telén nagyon súlyos deflációs válság uralkodott. (Lásd: Fritz Schwarz: "A pénz áldása és átka a népek történelmében", 1. kötet) A hangulatra jellemző egy mondat egy röpiratból, amit 1914 ben, a világháború kitörése után Berlinben osztogattak: "A háború kitörése megváltás volt számunkra, ugyanis az, ami az utóbbi években zajlott, egyszerűen nem mehetett tovább." A háború kezdetén az árak magasba szöktek, mert az USA, ahonnan az arany a mindenfajta áruszállítás kifizetésével kiáramlott, az aranyfedezethez tartotta magát. Ott azonban súlyos aranyinfláció következett be, amikor az árszínvonal aranydollárban 100 ról 217 re nőtt, és a pénz ezzel 54% ot vesztett korábbi vásárlóerejéből tól 1922 ig az árszínvonalat ismét leszállították, de júliusában még 162 n állt, júliusáig viszont 152 re süllyedt! 1926 óta az általános kamatláb az USA ban a jócskán előrehaladó munka és az állandóan növekvő tőkegyarapodás következtében lesüllyedt, így pl. a részvényhozamok az 1925 ös 5,2% ról közvetlenül a háború kitörése után 2,8% ra csökkentek. A diszkont, azaz a jegybanki pénz kamata ezzel szemben 1926 tól állandóan emelkedett, beszerzése tehát egyre drágább lett. Diszkontlábak 1926 : 3,99% 1928: 4,42 % 1927: 3,85% 1929: 4,95% A termelésnövekedés összehasonlítása az aranynyereséggel és a bankjegyállománnyal megmutatja ezeknek az értékeknek a különbözőségét, amit a pénzkeresletnek az árukínálat mögött való lemaradása okozott. Ezzel végül az áraknak csökkenniük kellett, és amikor ez megtörtént, a "fekete pénteken", október 24 én kitört a pánik. A következő összeállítás megmutatja, mi előzte meg az 1929 es válságot: Év Termelés % ban Aranykészlet (1912:719t.) tonna Aranykészlet % Bankjegyállomány millió $ ban Bankjegyállomány % ban Árszínvonal (VIIhó)

8 (!) Év Összes pénzmennyiség % ban Valódi pénzmennyiség Tervezett pénzmennyiség ,4 99, ,2 97,2 106,1

9 Szemügyre kell vennünk ezt a táblázatot, hogy megértsük, mi okozta júliusáig az árszínvonal 161 ről 152 re való esését; azt a deflációs válságot, amelynél súlyosabbat el sem tudunk képzelni. Míg a pénzmennyiségnek 100 ról 106 ra kellett volna emelkednie aminek előfeltétele a mindig azonos forgási sebesség! 100 ról 97 re süllyedt, anélkül, hogy bárki bármit tett volna a csökkenés megállítása érdekében. Az, hogy így az előállított áruk 1/1 l e nem talál vevőre, azaz felkínált pénzre, jól látható. Az igények mindig megvannak, de a vásárlást létrehozó kereslet, ti. a forgó, kínálatban résztvevő pénz hiányzik ilyen esetekben minden 11. esetben. Hogy akkoriban nem kerültük el a válságot ahogy 1923 óta elkerültük, abban nagy szerepet játszott mindenekelőtt Benjámin Strong, a New York i Federal Reserve Bank elnökének, az USA FR bankjainak 12 elnöke közül a legfontosabbnak a halála tól Strong mindig megpróbálta, amennyire csak lehetett, a bankjegy mennyiséget az árunövekményhez igazítani úgy, hogy az árszínvonal stabil maradjon. Strong már 1923 ban azt írta a "Colliers Weekly" c. újságban, hogy a legtöbb vitát a munkás és a vállalkozó között az emelkedő árak okozzák: "Az árak stabilitása nem alapfeltétele az ipari és nemzeti biztonságnak? Henry Forddal együtt azt hiszem, hogy az, amit munkásságunk nagy tömege legjobban kíván, a munkahelyek biztonsága, stabil vásárlóerővel összekötött megfelelő bérrel." február 20 án Strong az amerikai képviselőház előtt szó szerint így nyilatkozott: "Nézetem szerint eljött az az idő, amikor az USA kongresszusának, amely a pénzverés és a pénzérték szabályozásának jogát átvette, a dollár vásárlóerejének stabilizálását illetően magyarázkodnia kellene: a körülmények minden vonatkozásban megérettek erre." Strong vezérigazgató halálával azonban ezek az értékes gondolatok ismét elvesztek. Deflációs politika lett az uralkodó, ahogy 1920 tól 1922 ig is. Célja: az arany fizetőeszköz újbóli bevezetése, módja: az áruk árszínvonalának süllyesztése és az arany átadása más országoknak, hogy a nemzetközi arany fizetőeszköz rendszerét újra bevezessék, távlati célja: uralni a világ árszínvonalát és ezzel az egész ^világgazdaságot, valamint az infláció és a defláció kiváltásának lehetőségét úgy, hogy mindkettőn nyerjenek. Ha nincs arany fizetőeszköz, akkor senki nem válthat ki kedve szerint deflációt és csúcskonjunktúrát. Az inflációval a kevés pénzt megtakarítók, a munkások és alkalmazottak a takarékuk megbontására és felhasználására kényszerülnek. A deflációval romba dőlnek az újonnan létesült kisüzemek, amelyek az élénk konjuktúra idején fejlődtek, és a nagyüzemek konkurrenciáját képezték. Mindkét esetben a nagyok maradnak életben, és a kicsik kicsik maradnak, vagy egyre kisebbek lesznek. Az arany fizetőeszköz rendszerében értékesítési nehézség és munkanélküliség volt és maradt a gazdaság sorsa. Mesterkéltnek és hihetetlennek tűnhet fel, amit mondunk. Olvassuk el azonban "A világ koronázatlan királya, Morgan" című művet, vagy tanulmányozzuk XI. Pius pápa enciklikáját, ami 1931 ben jelent meg, s amelyben ez áll: "Elsősorban az szúr szemet mindenkinek, hogy korunkban nem csupán a vagyon, hanem roppant hatalom és diktatórikus erő halmozódik fel azon kevesek kezében, akik legtöbbször még csak nem is tulajdonosai, hanem csupán őrzői vagy kezelői a rájuk bízott értékeknek, és azzal kedvük szerint bánnak. Ezt a hatalmat legerőteljesebben azok gyakorolják, akik a pénz birtoklóiként és uraiként a kamathiteleknek köszönhetően hatalmas befolyással rendelkeznek, és a pénzkölcsönzésben korlátlan urak. Ennek következményeként bizonyos tekintetben az egész gazdaságot éltető vérkeringés fölött uralkodnak, és úgy manipulálják azt, hogy senki nem juthat levegőhöz, ha ők nem akarják." Aki azt hiszi, hogy itt talán a világtól elzárkózó, maguknak való emberekről van szó, akik csak arra képezték magukat, hogy az embereket sanyargassák, az olvassa el Lincoln Steffens, az USA legjelentősebb tudósítójának emlékiratait, aki leleplezte a gazdaságban, politikában, rendőrségi ügyekben tapasztalható megvesztegetéseket és spekulációkat művét az amerikai egyetemeken a demokratikus kapcsolatok tankönyveként és olvasókönyvként használják. Azt mutatja be, hogyan viselkednek bizonyos tőzsdeemberek, "amikor egy korszakot egyszercsak az összeomlás fenyeget" tehát a válság idején. Lincoln Steffens ezt írja erről: "A spekulánsoknak megvolt a maguk tiszta öröme az összeomlás idején, nyereségre tettek szert, és boldogok voltak. A tőzsde környezetében, tudósítóként, az árzuhanás napjaiban mindenütt láthattam és érezhettem a spekulánsok túláradó örömét, és ez mindig újra megdöbbentett, ugyanis minden, amit erre vonatkozóan olvastam, hallottam, vagy elképzeltem, azoknak a komor, sötét hangulatát fejezte ki, akik veszteséget szenvedtek el. Természetesen nem hiányoztak a képből a szenvedők sem, akik részben a tőzsdén voltak érdekeltek, részben a bankokban és alkuszügyletekben, többnyire azonban távol a színtértől köröskörül az országban, a normális lakosság körében. Az alkuszok számára az élénk piac általában jó üzletet jelent, akár ők, akár az üzleteik érdekeltek a tőzsdén, és akár emelkednek az árak, akár süllyednek. Ami elsősorban érezhető volt, és amit le kell végre írni: örömteli izgalom, ami ezzel a pánikkal együtt járt." Unterguggenberger Wörglje a gazdasági világválság idején El tudjuk e képzelni, mit jelent a község válsága egy olyan ember számára, mint Michael Unterguggenberger, aki a kisemberek válságos helyzetét saját bőrén tapasztalta meg, és tudta, mit jelent ez azok számára, akik kizárólag a jövedelmükre vannak ráutalva, amely állandó munka mellett is alig elég a megélhetéshez? Wörglnek akkoriban 4216 lakosa volt. Mivel vasúti csomópont, a vasút igen sok embert foglalkoztatott: 1930 ban 310 et, 1933 ban azonban csak 190 et. A munkanélküliek egyike a másik után kereste fel korábbi kollégáját, M aki időközben polgármester lett, hogy segítséget kérjen tőle. A villamosításnak köszönhetően már 1929 ben üzembe állították a wörgli erőművet. A sorban a kitzbücheli cementmű következett, ahol 1930 ban 45 60, 1933 ban 2 munkás dolgozott. Vegyük például a Zipf sörfőzdét: Anglia szociáldemokrata pénzügyminisztere, Snowden 1929 ben úgy válaszolt az angol alkoholtermelők egyik beadványára, hogy az államnak előnyére válna, ha mindannyiukat munkába állítaná, és még jobb lenne, ha az állam költségére nyugdíjba mennének. Nem nyugdíjazta azonban őket. Unterguggenberger udvariasabb volt, és nem mondta ezt, amikor a sörfőzde 1930 ban regisztrált munkásából fokozatosan munkanélküliként jelentkezett nála. Jó példa a cellulózgyár is, amely 1930 ban még munkást foglalkoztatott, és a háború előtt a nyersanyagot a bulvársajtó szerint Párizsba szállította ez az export teljesen megszűnt, és 1933 ban még 4 ember őrizte a leállított gépeket. A munkavégzőknek kb. 1/3 át kitevő gazdálkodók már alig tudták értékesíteni a termékeiket, a lakosság másik 2/3 a, a munkások, alkalmazottak, kisiparosok többé vagy kevésbé szintén megszenvedték ezt a kilátástalan helyzetet. A munkanélküliek, elsősorban a "végkielégítésben" részesültek nap mint nap egyre növekvő számban keresték fel polgármesterüket ben már 200 an kaptak végkielégítést, akik állami szegénységi segélyre szorultak. A munkanélküliek száma 1932 tavaszán kb. 350 re nőtt csupán a tulajdonképpeni Wörglben, a közvetlen környékén 1500 ra. Habár Bécsben összeült a szövetségi kormány és a jegybank igazgatója, dr. Kieriböck, mégis tanácstalanul vették szemügyre a folyamatot: Év Arany (Millió) Bankjegy (Millió) Létfentartási költségek Munkanélkliek 1929= , ,

10 , ,8 370 Az aranykészlet, amit azután 1938 ban Kienböck átadott a náciknak, jól állt, de egyébként semmi más nem emelkedett, csak a munkanélküliek száma. A pénzkörforgás az árukínálathoz és a munkalehetőséghez viszonyítva gyengült, ezzel süllyedtek az árak és növekedett a munkanélküliség. Unterguggenberger tanulmányozza Silvio Gesell A természetes gazdasági rend című művét Olvasta újra és újra. "Gazdasági válság, tehát értékesítési nehézség és munkanélküliség, gyorsuló tendenciával, csak csökkenő árak mellett fordulhat elő... A gazdaság csak akkor tud válság nélkül fejlődni, ha az árak tartósan és nagy mértékben (évente legalább 5% kal) emelkednek. Hogyan lehetne a gazdasági válságot elkerülni? Az okok magyarázata már azt a feltételt is megjelöli, amelyet teljesíteni kell a gazdasági nehézségek leküzdéséhez.»az áraknak soha, semmilyen körülmények között sem szabad esniük. Ennek a feltételnek teljesülnie kell«." Unterguggenberger, Wörgl polgármestere fontolóra vette ezt, ahogy néhányan az évek folyamán. Vajon dr. Kienböck, prof. dr. Bachmann, dr. Schacht is? Dr. Schacht, a Német Birodalmi Bank igazgatójaként már 1927 ben ezt írta éves jelentésében: "Egy ország fizetőeszközének körforgását a gazdasági tevékenység mértékével kiegyensúlyozott viszonyban kell tartani. A fizetőeszköz forgásának próbaköve az általános árszínvonal alakulása." 1933 ban Schacht széles nyilvánosság előtt a következőt mondta: "A deflációs politika a német munkásság 1/3 át az utcára küldte! Ha nem akarjuk megismételni azt a tragédiát, hogy az egyik oldalon a gabonát a tengerbe dobják és a kávét elégetik, míg a másik oldalon emberek 'k milliói éheznek és fáznak, akkor óvakodnunk kell az újabb deflációs intézkedésektől!" Most követeli a defláció felszámolását, a pénzfelhalmozás megakadályozását, amikor már nyakig vagyunk a válságban? Úgy látszik, a világon sokkal több politikus van, mint amennyi hely a parlamentben ezért a jegybankokba és a közigazgatásba fészkelik be magukat. Ábrahám Lincoln szerint ugyanis: "A politikus olyan ember, aki soha nem a gyökerénél ragadja meg a problémát, hanem a következményeinél, és soha nem is küzdi le a kiváltó okot mert nem akarja magát feleslegessé tenni!" Sok minden szükséges ahhoz, hogy a gazdasági válságot okozó tényezőkkel megküzdjünk: egy okos ember, aki mindent megfigyel és következtetéseket von le; jószándékú tenniakarás; a körülményeknek megfelelő hozzáállás; valamint hogy megnyerjük mindazokat, akik segíteni tudnak. A döntő tényező azonban mindig a segítő szándék és a felelősségvállalás. Michael Unterguggenbergerben megvolt a segíteni akarás és súlyos felelősséget vállalt. Egyik helyről a másikra ment, hogy nézeteit és céljait ismertesse, ami nehéz feladatnak bizonyult. Sokszor majdnem kétségbeejtette egyesek nehézfejűsége azután az lepte meg, milyen gyorsan fogja fel és fogadja el valaki más a gondolatait. Végül leszokott arról, hogy előre felbecsülje, ki hogyan fogadja majd az ötleteit: gyakran teljesen más történt, mint amire számított. Egy köztiszteletben álló konzervatív ember például, akitől szinte félt, azonnal igent mondott, és megbízható támogatónak bizonyult. Volt viszont egy pártember, aki ellenállt, mint egy öreg szamár, és nem lehetett felnyitni a szemét, miközben ugyanazt az irányzatot képviselő kollégája rögtön tűzbe jött, és nagyon jó segítőtárssá vált. Ha Unterguggeribergert kétségek gyötörték, akkor mereven maga elé nézett és gondolataiba mélyedve hosszú ideig szinte álmodott aztán hirtelen felpillantott, mintegy alvásból ébredve, körülnézett és így szólt: "mégiscsak folytatni kell!" és újra munkához látott. A wörgli jóléti bizottság döntő ülése Hosszas előkészületek után a polgármester a bizottság minden egyes tagját meghívta az ülésre, ami július 5 én zajlott. A tudósítás szerint jelen voltak: Michael Unterguggenberger polgármester, az osztrák vasutak nyugdíjas revizora; Josef Gollner alpolgármester, kereskedő; Josef Ralser alpolgármester, vasúti tisztviselő; ifj. Jákob Astner gazdálkodó és Johann Astl tartománygyűlési képviselő, villanyszerelő, községi tanácsosok; Franz Danek kereskedő; Alois Endl pincemester; Anton Graus gazdálkodó; Anton Kogler vasúti tisztviselő; Oswald Koller műszerész; Péter Lanziner nyugdíjas vasúti tisztviselő; Sebastian Mitterer pékmester; Rosalia Nestler, vasúti tisztviselő neje, Georg Opperer nyugdíjas adjunktus; Johann Payr gazdálkodó; Franz Pick vasúti tisztviselő; Martin Pichler tartománygyűlési képviselő, szabómester; Thekla Sittenthaler, vasúti tisztviselő neje; Dr. Georg Stawa nyugdíjas pénzügyi főtanácsos; Max Steiribacher magánszemély; Johann StraJier gazdálkodó; Cristian Wascher asztalosmester; Fanny Weinmayr, vasúti tisztviselő neje. A polgármester bevezetésképpen rövid összefoglalásban ismertette a község pillanatnyi helyzetét: "A szűkebb községben 400 munkanélküli van, ebből több, mint 200 végkielégítésben részesült; a járásban 1500 munkanélküli él. 1,3 milliós tartozásunk Innsbruck város takarékpénztára felé többé nem kamatozik ből van még schilling kamathátralékunk. A község egyetlen követelése az adókintlévőség, ez 193l re vonatkoztatva schilling. Most, 1932 ben szinte lehetetlen ebből valamit behajtani. A kintlevőségek miatt a községnek a tartományi kormánnyal és az állammal szemben is hátraléka van. Mindkét testület osztalékot számít fel a községre jutó tartományi és állami adókra. Ezért semmit nem fizetnek ki a község számára, ha a községnek nincs adóbevétele, úgyhogy a községnek erről a bevételi forrásról is le kell mondania. A községi adók az első félévben 3000 schillinget hoztak. A község helyzete egyre rosszabb lesz, mivel senki nem tudja fizetni az adókat. A munkásnak az utolsó megtakarított fillérjeit kell felhasználnia. A helyi takarékpénztár pénzhiánnyal küzd. Az árveréseken nincsenek vásárlók, mert mindenki az árak további süllyedésére számít. Minden fizetés elakad. A munkanélküliek száma ilyen körülmények között napról napra nő. A helyzet tehát kilátástalan. A polgármester erre való tekintettel Wörgl mezőváros jóléti bizottsága elé terjesztette javaslatai következő ismertetését, amelynek részletei nem voltak ismeretlenek, mivel számtalan beszélgetése során már többször tárgyalt róluk: Segélyprogram "A lassú pénzkörforgás a látható gazdasági bénulás fő oka. A pénz, mint csereeszköz, egyre inkább kicsúszik a dolgozó emberek kezéből. Elszivárog a kamatcsatornákon, és azon kevesek kezében gyűlik össze, akik a pénzt már nem juttatják az árupiacra, hanem a spekuláció eszközeként visszatartják. Mivel a pénz a termelés gépezetének nélkülözhetetlen kereke, a nagy összegek néhány kézben történő felhalmozódása óriási veszélyt jelent a zavartalan termelőmunkára nézve. Minden pénzraktározás árufelhalmozáshoz és munkanélküliséghez vezet. A gazdasági viszonyokban tapasztalható bizonytalanság a pénzzel rendelkezőt óvatosságra készteti, a pénzt nem adja ki többé a 1 0

11 kezéből, vagy csak nagyon kelletlenül, és minden pénzbefektetéssel szemben bizalmatlan. A pénzkörforgás így lelassul, az áru és a szolgáltatások mennyisége csökken, és az emberek élettéfit elsodorja a gazdaság örvénye. Ha ez az állapot tartósan fennmarad, akkor megbénul a nép élelmezése, a béke és a jólét összeomlik. Népek és államok egészét fenyegeti ezáltal a hanyatlás. Mivel a világot mi egyedül nem tudjuk megmenteni, legalább útmutatást szeretnénk adni. A Nemzeti Bank lomhán és lassan forgó pénzét Wörgl község területén olyan forgóeszközzel kell helyettesíteni, amely a saját rendeltetését forgóeszközként jobban beteljesíti, mint a szokásos pénz. Bocsássunk a forgalomba háromféle (1, 5, 10 schilling) névértékben kiadott munkaelismervényt. A község adja ki ezeket, a magánszemélyeket pedig meg kell nyernünk, hogy a munkaelismervényeket meg vásárolják, és a jövőben lehetőleg minden fizetést a községben azzal intézzenek. Ahhoz, hogy a gazdasági életet a községben újra fellendítsük, egy még meghatározandó és elkészítendő terv szerint a közmunkák elvégzéséhez és fizetéséhez is a munkaelismervényeket fogjuk felhasználni." Politikai mestermű A polgármesternek az egyes bizottsági tagokkal folytatott előzetes megbeszélései hosszú vitát takarítottak meg. Az emberek pontosan tudták, miről van szó. Végül mindannyian hozzájárultak a javaslathoz. "A redukált pénz segített ennek a túlpolitizált Ausztriának elkerülni azt a sorsot, hogy politikummá váljon: a redukált pénzt érintő összes határozatot mindenkor egyhangúlag, az összes párt támogatásával hozták meg." "Nemcsak az összes párt" így egészítette ki és helyesbítette svájci kollégája, dr. Alex von Murait szavait a bécsi Hans Burgstaller szerkesztő a svájci újságokban közölt híradás szerint "hanem az összes világnézet is." Az "Hlustration" című ismert párizsi képes újságban szeptember 9 én megjelent egy részletes riport a mérnöki diplomás Claude Bourdet tollából, aki többek között a következőt írta: "Nemcsak a helység legismertebb kereskedőit nyerték meg a forradalmi program számára, hanem a helyi katolikus plébánost, és a Heimwehr parancsnokát, egy régi katonai mentalitással rendelkező meggyőződéses reakcióst is. Igazi "Nemzeti Unió" jött létre." A politikusok bizonyos fajtája jelentette az egyetlen kivételt: "A szocialista pártvezérek Tirolban, ahogy mindenhol, mereven elutasítják a szabadpénz tanokat, és a polgármesterre gyakran nyomást gyakorolnak, hogy álljon el ettől a pártprogramban nem tervezett bizonytalan kimenetelű pénzredukálástól. Unterguggenberger azonban nem hagyja, hogy bármit előírjanak neki." Nincs vajon egy kis halk irónia a berni vallásszociológus, Murait szavaiban? Jogos lenne. A szociáldemokraták valóban különösen cselekedtek, amikor a tőke számára a munka kizsákmányolását örökre biztosító pénz sztrájkja ellen ezeket az intézkedéseket tették. A szemrehányás azonban nem jogos, amennyiben csak a szocialisták ellen irányul, ugyanis a polgári beállítottságúak még inkább felelősök: ők, mivel a tőkesztrájkot a munkával szemben soha nem tudták megtörni, szabaddá tették az utat a kommunisták előtt a proletariátus fölötti diktatúrához, ami felváltotta a pénzeszsák diktatúráját ahelyett, hogy a pénzügyeket rendbe hozták volna és a polgári államot az általános árszínvonal megszilárdításával megalapozták és egyidejűleg a sztrájkoló tőke bilincséből kiszabadították volna. A második ülés az ügyrend A következő ülést július 5 én tartották. Megállapodtak egy bizonyos ügyrendben, amely a következő pontokból állt, és amit később még a községi tanács is egyhangúlag! jóváhagyott: 1. A Wörglben uralkodó válság elhárítására vállalkozó wörgli nők és férfiak összefognak a közös cél elérése érdekében. 2. A segélyprogramot a jóléti bizottság hajtja végre, és a község felügyeli. A segélyprogram eszközeként a jóléti bizottság munkaelismervényeket bocsát ki, amelyeket a résztvevők fizetésképpen adnak és vesznek át. 3. Résztvevőnek számít, aki fizetésképpen munkaelismervényeket ad ki és fogad el. 4. A munkaelismervényeket a községi pénztár veszi át megőrzésre, ahol azokat a hivatali órákban teljes névértéken meg lehet vásárolni, és a névérték (a munkavégzés értékének megfelelő összeg) 2% át kitevő levonás ellenében mindenkor vissza lehet váltani. A munkaelismervények ezen kívül a wörgli takarék és kölcsönpénztárnál is mindig kaphatóak és eladhatóak. 5. A jóléti bizottság és a községi tanács választ l l megbízottat, akik a polgármesterrel együtt irányítják a segélyprogramot. 6. A munkaelismervények példányszámát a mindenkori igényeknek kell meghatározniuk. Első alkalommal háromféle 1, 5, 10 schilling névértékű munkaelismervényt bocsátunk ki, fajtánként darabot, összesen schilling értékben. 7. Az egyes fajták színei: az 1 schillingé sárga, az 5 schillingé kék, a 10 schillingé piros. A polgármesteri hivatal minden darabot ellenőrző pecséttel lát el, ami nélkül egyetlen darab sem hozható forgalomba. A pecsét nélküli darabok érvénytelenek. 8. A munkaelismervényeket havonta a névérték 1% át kitevő rendkívüli illeték terheli, amelyet a tulajdonosnak a hónap elején felragasztott megfelelő értékű bélyeg formájában kell lerónia. Azokkal a szelvényekkel, amelyeken a továbbadáskor nincs rajta az illetékbélyeg, csak a hiányzó illetékbélyeg értékével csökkentett összeg ellenértékeként lehet fizetni. 9. A wörgli segélyprogramban való részvétel önkéntes. A jóléti bizottság július 5 én, a községi tanács július 8 án egyhangúlag jóváhagyta." Ezzel megkezdődhetett a "munkaértékszelvények" kiadása, a kísérlet a pénzsztrájk megtörésére. A wörgli program megbízottjai Riedelsberger egyházi tanácsos, helyi plébános és dr. Slawa községi tanácsos lettek, két megbízható, tekintélyes és megfontolt férfi, akik általános tiszteletnek örvendtek. A felvilágosító munkát a következők vállalták: Johann Astl képviselő, Federer iskolaigazgató, Gollner alpolgármester, Hans Kirschl kereskedő, Ernst Marchesani kávéháztulajdonos, Johann Riedhardt kereskedő, Stricker polgári iskolaigazgató, Martin Pichler képviselő és Komád Schwingshackl kereskedő. A "Wörgler Nachrichten" szerkesztője, Hans Burgstaller a lapban cikket közölt az akcióról, és később megjelentette az első ismertető füzetet. A wörgli pénzkiadás Most már ki lehetett adni a pénzt, schillinget, db 1, 5 és 10 schillinges névértékben. Már azelőtt, hogy az új fizetőeszköz a j< került volna, az osztrák Nemzeti Bank panaszt emelt, és azt állította, hogy amit kiadni szándékoznak, az pénz, így megsérti a bankjegy monopóliumot, ami kizárólag a bécsi Nemzeti Bankot illeti meg. Wörgl polgármestere azt válaszolta, hogy ez nem pénz csak munkaelismervény. Mosolygott magában, mert tudta, hogy ha a "pénz" fogalmáról vita indul, akkor az összes teoretikus ráveti magát a témára, és soha nem fognak megegyezni abban, hogy mi is a "pénz", és hogy a "munkaelismervény" pénz, vagy nem pénz. Addig is forog a vitatott fizetőeszköz Wörglben! Es ez így is volt. A község július 31 én a jóléti bizottságtól megvásárolta az első 1000 schillinget és azzal fizette ki a béreket. A jóléti bizottságtól átvett 1000 schillinget átutalták a helyi takarékpénztárnak, egy Raiffeisen pénztárnak. A szelvények eladása, a "pénzkiadás" a községi hivatalban történt, a beváltás a takarékpénztárban, a szabályzatnak megfelelően. 1 1

12 Örömteli siker Az első bérek és fizetések 1000 schillinges összege szinte még aznap visszatért a községi pénztárba: a lakosok adókat fizettek! A harmadik napon futva érkezett valaki a polgármesterhez és kiabált: "Polgármester úr! A munkaelismervényeinket hamisítják! Csak 1000 schillinget adtunk ki, és már 5100 schilling adóhátralékot fizettek ki! Valaki lemásolta a szelvényeket!" Unterguggeriberger elnézően mosolygott. Tudta, hogy más, képzettebb emberek is el fogják követni ugyanezt a hibát. Azt azonban, hogy egy osztrák udvari tanácsos, az innsbrucki egyetem közgazdasági fakultásának docense, prof. dr. Bundsmann Wörgl község sikerét "blöff1 nek minősíti, mivel nem érti, hogyan lehet 1000 schillinggel 5100 schilling adót fizetni a wörgli polgármester egy pillanatig sem gondolta! Nem akarunk azonban a dolgok elébe vágni. A munkaértékszelvényeken befolyó összes schilling azonnal felhasználásra kerül ismét egy számla befizetéséhez így megint rögtön ott van és ismét útra kel: ennek a pénznek a sztrájkolása büntetéssel jár! Ausztriában a Nemzeti Bank akkoriban éves átlagban 914 millió schillinget tartott forgalomban a 6 millió lakosra, ami fejenként 153 schillinget jelentett. Amikor Wörglben a legtöbb munkaértékszelvényt adták ki, az 7483 schilling volt. vagyis fejenként nem egészen 2 schilling. Ez a fejenként 2 schilling azonban Wörglben 1932 ben és 1933 ban több bevételt és keresetet teremtett, mint az osztrák Nemzeti Bank 153 schillingje. Miért? Mert ez olyan pénz volt, amely az embereket arra késztette, hogy arra használják, amire való: fizetésre, pénzügyek intézésére, cserére. A szabad pénz és a kísérlet egyik ellenzője, A. Hornung bosszúsan és kelletlenül ezt adta hírül: "A kiadott szükségpénz legnagyobb része már néhány nap múlva ismét a községi pénztárban volt, és a község újra felhasználhatta a fizetésekhez. A községi pénztárnak ezzel lehetősége nyílt arra, hogy a munkaelismervények visszaáramlásának mértékében fizesse esedékes tartozását a község lakosainak. A pénz tőlük is hamarosan visszaérkezett, az adó és illetékhátralékok ellenértékeként, tehát úgy számolhatunk, hogy az 1600 schilling szükségpénz kb. hetente kétszer átfolyt a községi pénztáron." Hetente kétszer: ez azt jelenti, hogy évente 104 szer tehát egyetlen schilling a munkaértékszelvényen évente 104 schilling adót egyenlített ki. Eközben ráadásul kézről kézre járt, és árukat, illetve régi adósságokat fizetett. Ezt azonban nem értik az aggodalmaskodók, sőt néhány tudós sem. Mindazonáltal hozzájárultak a kortársak szórakoztatásához, amikor azt mondták, hogy 1000 schillinggel hamis pénz nélkül nem lehet 5100 schillinget az adópénztárba befizetni, és 7440 schillinggel nem lehet schillinget előteremteni munkahelyek létrehozására. Kétségtelen: a szokásos pénzzel valóban nem megy és nem ment a szabadpénzzel azonban igen. A wörgli jóléti bizottság bankjegykimutatása A jóléti bizottság a következő ősszegeket juttatta munkaszelvényeken a községi pénztárba: összesen: 8500 ATS Ezt a végösszeget nem egyszer használták fel, ahogy a következő kimutatásból kiderül Év Hó Elején Végén Legmagasabb érték Legalacsonyabb érték Közép érték 1932 aug szept okt nov dec Év Hó Elején Végén Legmagasabb érték Legalacsonyabb érték Közép érték 1933 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept Milyen nevetséges gondolja az a polgár, aki semmit sem sejt a pénz forgási sebességének a gazdaságban betöltött jelentős szerepéről, milyen nevetségesen kicsik ezek az összegek! Mennyi minden válik azonban lehetővé általuk! A községbe befolyó hátralékok segítségével, amelyeket most be tudnak fizetni, a munkanélküli segélyből és az állam rendkívüli hiteléből származó schilling összegű hozzájárulásokkal mehetett végbe a tervezett munkahelyteremtő program. Az eredetileg előirányzott összegeket még túl is lépték. Hans Burgstaller így tudósít erről: "Az első tervbe vett építkezés július 11 én kezdődött. Ez a Jahnstraűe és a Brixentalerstralie csatornázását, a felső és alsó BahnhofstraJie, a SchachtnerstraBe és a Kirchplatz útépítési munkáit, valamint a Jahnstrafie, Bachnhofstralie és Kirchplatz aszfaltozását foglalta magába. A munkákat október 29 én fejezték be. Az összes ráfordítás: schilling A második építési program a Schachtner és a Brixentalerstralie aszfaltozását, a Premstralie kiépítését, valamint a cső és szegélykő 1 2

13 előregyártását ölelte fel. Az összes ráfordítás: schilling Ezeken a munkákon kívül még elvégezték: a Premstralie és a polgári iskola bejáratának aszfaltozását, 1618 schilling különböző utcák és utak építését a falun kívül, 6770 schillling a Községház és Népiskola csatornázását, schilling Az utcák és utak normális karbantartási munkái, amelyeket a rendkívüli munkák keretében végeztek el, 9000 schillinget tettek ki. Egy új síugrósánc építésére 500 munkaműszakot fordítottak, szükségkonyhát létesítettek, egy mosodát és fafeldolgozót községi malommá építettek át. Ezeknek a munkáknak az építési költségei kb schillinget tettek ki. A "szükségmunkák" további eredménye a vasúthoz vezető utca átalakítása, amely kibővített formájában, az újonnan kiépített modern világítással, és a körülötte elterülő parkkal minden Wörglbe látogató előtt már a megérkezéskor ékesszólóan dicséri a wörgli akciót. Ezek a munkák 5000 schilling ráfordítást igenyeltek, a szükségmunkákra fordított teljes összeg tehát: schilling volt. Ezeknek a munkáknak a bérkifizetései kizárólag munkaértékszelvényeken történtek, amelyek a községtől az építőmesterhez, az építőmestertől a munkáshoz, a munkástól a boltoshoz vagy az iparoshoz vándoroltak, majd ismét vissza." Dr. Alfréd Hornung ezt nem akarta elfogadni. Úgy találta, hogy ez az egészen valószínűtlen siker a "redukált pénz csekély körforgásának" tudható be. Hornung ugyanis, ahogy a régi idők valutaspecialistái is mindig, összekeverte a pénzállományt a pénzforgással. Ahhoz, hogy egy adott év pénzállományát megkapjuk, csupán a jegybank kimutatását kell ismernünk ahhoz viszont, hogy a pénzforgást megállapítsuk, ezt a pénzállományt meg kellene szoroznunk annyival, ahányan ugyanabban az évben ebből az összegből részesültek. Itt csak feltevésekkel, megfigyelésekkel és megállapításokkal dolgozhatunk. Hornung maga írja. hogy a munkaértékszelvények átlagosan hetente kétszer visszafolytak a községpénztárba. Ha eközben még háromszor, tehát hetente hatszor gazdát cseréltek, akkor minden schilling hat további fizetési műveletben vett részt, összesen tehát hetente nyolcban, vagyis évente 8*52 = 416 ban... A Svájci Nemzeti Bank vezérigazgatóságának elnöki tisztjét évekig betöltő prof. dr. Bachmann a zürichi főiskolán tartott előadásán úgy értékelte, hogy a frank, mint a nép kezében lévő fogyasztói pénz, évente kb. 200 szor cserél gazdát. Látjuk, hogy a wörgli fizetőeszköz csereteljesítményét több, mint kétszer annyira kellett becsülni, mint a normálisan forgó frankét. Az osztrák schilling azonban 1932 ben még csak nem is forgott normálisan, hanem minden olyan személynek a kezében maradt, aki nem feltétlenül kényszerült azonnal kiadni, és további árcsökkenésre várt! Hogy milyen nagyok lehetnek a különbségek, kiderül a svájci Nemzeti Bank adataiból, amely 1 franknak a bank zsírószámláján való időzését dokumentálja: az áremelkedés éveiben 1910/13 ban és 1927/29 ben 0,6 0,8 nap, a várva várt árcsökkenés éveiben 1932 ben (!) és 1938 ban 18,5 30,0 nap (!)! A forgási sebességek viszonya tehát 1:50! Más szavakkal: a "pénzkörforgás", ahogy a figyelmetlen bankszakemberek és közgazdászok az ország pénzállományát jelölik, ötvenszeresére változhat anélkül, hogy ez a statisztikai adatokban kifejeződne! A közgazdászok, akik Wörglről írtak, megállapították, hogy az Osztrák Nemzeti Bank bankjegyállománya Bécsben 1932 ben minden egyes osztrákra vetítve 153 schillinget tett ki, míg az augusztusától szeptember 15 ig eltelt 12,5 hónap közepén a wörgli lakosság körében fejenként átlagosan csak 5490 schilling forgott a munkaértékszelvényeken, fejenként tehát legfeljebb 1,3 schilling. 1 Ha azonban 1 figyelembe vesszük, hogy ezek a munkaszelvények forogtak, míg az osztrák állami pénz további árcsökkenésre várt, akkor más színezetet nyer az egész dolog. Az 5490 schilling, ha évente 416 szor gazdát cserél ami így is van 13,5 hónap alatt schillingenként 464 schilling értékű áru illetve munkaerőcserét vagy fizetési műveletet közvetít. Ez az 5490 schilling szabadpénz tehát schilling! Ezt a valódi pénzforgást nevezi Hornung "csekély" nek! Ha összevetjük a wörgü jóléti bizottságnak a szabadpénzzel összefüggő tevékenységét az Osztrák Nemzeti Bank, dr. Kienböck és az általa létrehozott "Egyesülés az egészséges fizetőeszközért" a munkát és a pénzforgást akadályozó tétlenségével, akkor a következő képet kapjuk: Hónap Bankjegyállomány Árszínvonal Munkanélküliség X aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug Németországban a bankjegyállomány ugyanebben az időben 3817 ről 3625 millióra süllyedt, az árszínvonal pedig 120 ról 119 re. A munkanélküliek számát nem lehet pontosan megadni, mert a statisztika a végkielégítésben részesülteket nem öleli fel. Svájcban a bankjegyállomány 1961 ről 1419 millióra süllyedt, az árszínvonal 137 ről 13l re, a munkanélküliek száma a defláció következtében az alkalmazottak 7,6% áról 7,8% ra, vagyis 1932 től 33 ig ról re... Wörglben viszont ugyanebben az időszakban" 25% kal csökkent & munkanélküliek száma! Ez az adat pedig nem is a polgármesteri hivataltól, hanem dr. A. Hornungtól származik! A wörgli pénz 'fedezete' Hogy az aggodalmaskodókat már jó előre megnyugtassa, az okos polgármester mindenkit biztosított, hogy a kiadott pénz "100% osan fedezett" lesz. A segélyprogram megbízottjait arra kötelezték, hogy a szükségpénzt készpénz ellenében a községi pénztárnak leadják. Ezt a készpénzt külön számlára kellett befizetniük Wörgl Raiffeisen pénztáránál. A kedves olvasóvalószínűleg úgy gondolja, hogy ez a pénz ott maradt, ahogy a bankjegyek fedezete is valószínűleg ott maradt. Alex von Murait azonban elárulja: "Ahogy ennek a pénztárnak az igazgatója közölte velem, ezt a pénzt látraszóló váltó formájában 6% os hatalmas kamatlábbal kölcsönzik tovább megbízható nagyvállalkozóknak." A továbbiakban így tudósít: "Ez a 6% a községpénztárba folyik, mivel a helyi takarékpénztár a 1 3

14 munkájáért semmilyen díjazást nem kér, a község számára szükséges vállalkozásról lévén szó." Ebből adódik, ami dr. A. Hornungnak és minden tudósnak elkerülte a figyelmét, hogy ezen a módon a pénz, amit a fedezetre biztosítottak, háromszorosan forgott: munkaértékszelvényként, váltóként és váltó ellenében kölcsönözhető pénzként ami méginkább megmagyarázza, miért lendült fel Wörgl gazdasági élete ebben az időszakban olyan hihetetlen mértékben! Mit mondanak a szemtanúk? A Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola mérnöke, Claude Bourdet "A gazdaság új Mekkája Wörgl, avagy a redukált pénz" címmel a párizsi "Illusztráció" szeptember 9 i számának 56/57. oldalán tudósítást jelentetett meg a Wörglben történtekről: "1933. augusztusában látogattam Wörglbe, tehát pontosan egy évvel a kísérlet kezdete után. Pártatlanul el kell ismernünk, hogy az eredmény csodával határos. A korábban borzalmas állapotot mutató utcák most autóutak; a polgármesteri hivatal már restaurált, szépen kicsinosított, elragadó kis házikó, virágzó muskátlikkal. Uj betonhíd viseli büszkén a feliratot: "épült 1930 ban, szabadpénzből!" Mindenütt láthatunk olyan új, modern világítótesteket, mint a Silvio Gesell utcán. A munkások, akikkel a számos építési területen találkoztunk, egytől egyig fanatikus szabadpénz pártiak. Voltam a boltokban: mindenhol ugyanolyan értékben fogadják el a munka elismervényt, mint a hivatalos pénzt. Az árak nem emelkedtek. A wörgli kísérlettől többen elvitatták a tőkeképzés lehetőségét, és csak az adófizető álcázott, újfajta kizsákmányolását látták benne. Itt egy kis tévedés van. Emberemlékezet óta nem éltük meg, hogy az adófizető nem tiltakozott utolsó erejével, ha elvették a garasait. Nos, Wörglben senki nem tiltakozik. Ellenkezőleg: mindenki előre fizeti az adóját, lelkesedik a kísérletért, és keserűen fájlalja hogy a Nemzeti Bank megakadályozza az újabb bankjegyek kiadását. Lehetetlen, hogy Wörgl helyzetének általános javulását csupán egy új "adóformának" tekintsük. Inkább azon az állásponton lehetünk a polgármesterrel együtt, hogy az új pénz messzemenően jobban ellátja a funkcióját, mint a régi. A 'szakértőkre' bízom, hogy megítéljék, felléphet e infláció c100% os fedezet' ellenére? Az árdrágulás, az infláció első jele, semmilyen módon nem észlelhető. Ami a spórolást illeti, azt mondhatjuk, hogy az új pénz a pénzfelhalmozó kárára támogatja a tulajdonképpeni takarékoskodást. Nagyon előnytelen lett a pénz 'bezárása', de az értékcsökkenést el lehet kerülni, ha a pénzt egyszerűen a takarékpénztárba visszük. Wörgl a világ minden tájáról érkező közgazdászok zarándokhelyévé vált. Azonnal fel lehet ismerni őket tudós allűrjeikről, amikor Wörgl szépen gondozott utcáin vagy a vendéglők teraszain vitatkoznak Wörgl lakosai örömmel fogadják őket, új hírnevükre büszkén." Tanulságos a berni Városi és Kantontanács egyik tagjának, Fritz Pfisternek a beszámolója, aki egy tanárral együtt üzlettulajdonosoktól és más személyektől tudakozódott az új pénzről, és a helyszínen pontosan feljegyezte, amit hallott. A következő összeállítást jelentette meg feljegyzéseiből ("Pénz és munka", 1933., 133. old.): A wörgli pénzreform : ahogy a nép látja Wörglben házról házra, boltból boltba mentünk, és 12 kérdést tettünk fel az embereknek. 1. Kérdés: Véleménye szerint volt e más lehetőség, mint ez a pénzreform, hogy kilábaljanak a nehéz helyzetből? Igazgató: A községnek nem volt más lehetősége, hogy a válságot enyhítse. Ipartestület elnöke: Mivel a község mindent elzálogosított, amit el lehetett zálogosítani, nem volt más mód a segítségre. Ha nem létezne ez a pénz, már egyáltalán nem lenne üzlet. Rendőrfelügyelő: Az egyetlen, ami a községnek segíthetne, egy állami hatóság felállítása Wörglben. Különben a községnek nincs jövője. Plébános: Az adók beáramlása ismét felgyorsította a válság enyhítésére teli intézkedéseket. A község semmi mást nem tehetett. Tanár: A község kilátástalan kényszerhelyzetben volt. Bádogos: Abszolút semmi más lehetőség nem volt. Szabó: Nem! Áruház tulajdonos: Semmi más lehetőség nem volt. Patikus: Nem, különben nem ezt az utat választottuk volna. Sörraktáros: Nem, a község úgyszólván máról sholnapra munkanélküli lett. Ez a pénz nagyon megkönnyítette a helyzetünket, és munkahelyeket teremtett, amelyekre különben nem is gondolhattunk volna. Orvos: Tulajdonképpen nem! Nagyon jó ötlet volt! Mozitulajdonos: Nem volt más jó megoldás. 2. Kérdés: Mit vártak az akciótól? Igazgató: Lehet, hogy a községi tanács többet várt az akciótól. A félelem azonban, amit az állandóan ismétlődő tilalmak váltottak ki, megakadályozta a nagyobb sikert. Plébános: Lehet, hogy nagyobb eredményt vártak tőle. Kiskereskedő: A pénzhiány leküzdését és ez már sikerült. 3. Kérdés: Mennyire bíztak meg ebben a pénzben? Ipartestület elnöke: A legtöbb ember minden további nélkül elfogadta a pénzt. Én teljesen megbíztam benne, és sajnálnám, ha ismét eltűnne. Rendőrfelügyelő: Először szkeptikus voltam. Egy betörésnél a tolvaj csak az osztrák pénzt vitte magával, a wörgli pénzt elhajította. Nem lehetett idevalósi egy helybéli elvitte volna. Plébános: Biztosnak tekintettük a pénzt, mert tudtuk, hogy a fedezet teljesen tiszta. Szabó: Én előzőleg semmit nem tudtam arról, hogy ilyen pénzt bocsátanak ki, de hosszas töprengés nélkül vettem át. Kiskereskedő: A jó célra való tekintettel nem volt ellenkezés. A havi illeték és a beváltásnál elszenvedett 2% veszteség a szegények pénztárába kerül. Cipész: Néhányan ismét pénzhez jutottak, és csináltathattak valamit, amire a munkanélküli támogatás mellett nem volt lehetőségük. A pénz pedig nem vész el, mert a község beváltja. Patikus: Alapjában véve nem volt ellenkezés. Az üzletemberek a konkurencia miatt vették át, különösen, amikor néhány plakát jelent meg ezzel a felirattal: "Itt elfogadják a szükségpénzt". Sörraktáros: Jövedelmünk 1/3 a szükségpénz. A pénz forog. Minden üzlet lehetővé vált, ami korábban megvalósíthatatlan volt. Orvos: Egészében véve jól fogadták. Csak a magas jövedelmű üzletemberek nem vették át szívesen. 4. Kérdés: Ezt a pénzt használták e a vásárláshoz, vagy becserélték törvényes pénzre? Patikus: Havonta schillinget kaptam munkaszelvényen. A szükségpénz a legcsekélyebb mértékben sem zavarja az üzletmenetet. Kereskedő: Nagyon egyértelműen érzékeltem az üzlet megélénkülését, és a szelvényeknek több, mint felét arra használtam, hogy árukat vásároljak vagy más kiadásokat fedezzek. Intéző: Ismét beindult a gyárunk, így nem haboznánk a községtől felvásárolni a szelvényeket, hogy a munkások béreit kifizessük. Bádogos: Egyet kettőt becseréltünk, de különben számlákat és adókat fizettünk, és árukat vásároltunk belőle. Szabó: Árukat vásároltam, és egyértelmű változást éreztem az üzletmenetemben. A szükségmunkákhoz ruhák kellettek az embereknek. Eljöttek hozzám, szükségpénzzel fizettek, és így újra tudtam fizetni a világítást, vizet és az adókat. Aruháztulajdonos: Legnagyobb részben biztosan áruvásárlásra használták. Ez a leglényegesebb előny! A pénz a községben marad, nincs üzérkedés. A helyi kereskedőnek is jut belőle valamennyi. A szelvények beváltásánál jelentkező 2% levonást megint csak meg lehet takarítani, mert a pénz rendelkezésre áll, és azzal árengedményben részesülünk. Orvos: Ha szükségpénz van a birtokomban, odaadom a feleségemnek, hogy vásároljon be a péküzletben, vagy a kiskereskedésben. 5. Kérdés: Hogyan fogadta a pénzt a lakosság? Bádogos: Jól, bár nem teljesen értettük az elméletet. Áruháztulajdonos: Tétovázás nélkül. Sörraktáros: Jól, egészen Wirttől Kundlig. Mozitulajdonos: Én szívesen fogadom. A szükségmunkák befejezése körül januárban a bevételem 10% a volt szükségszelvény. Most már 1 4

15 24%. A bevételemet határozottan a szükségszelvények növelték meg, azok az emberek, akik máskülönben nem tudtak volna eljönni. Kereskedő: A szokványos pénzzel gyakran előfordult, hogy azok, akiknek volt pénzük, váratták a kereskedőt az adósságok fizetésével, csak azért, hogy a takarékpénztártól kamatot kapjanak. 6. Kérdés: Hiszik e, hogy a pénz kiterjesztése és szélesebb körben való forgása a községen kívül kívánatos lenne? Plébános: A mozgástér kiterjesztése biztosan sikeres lenne. Tanár: Talán nehézséget okoznának az lszámolások. Intéző: A nagyobb körforgás sikeres lenne. Igazgató: A terület kiterjesztésétől sikert várnék. Ipartestület elnöke: Kétségtelen az eredmény! Rendőrfelügyelő: Biztosan sikeres lenne a kiterjesztés. Bádogos: Igen, ha mindannyian együttműködnénk. Szabó: Feltétlenül! Aruháztulajdonos: Egészen biztosan. Patikus: Igen, a siker már kis körben is sokkal nagyobb volt, mint ahogy elképzeltem. Előzőleg szkeptikus voltam és meglepődtem, hogy a nehéz időszak ellenére befolynak az adók. 7. Kérdés: Az elért eredményt sikernek tekintik e? Kereskedő: Az akciót bizonyítéknak tekintem arra, hogy a szábadpénz életképes és előnyös. Igazgató: Az akciót sikeresnek tekintem. Ha a polgármester véghez tudja vinni az akaratát, még több munkát tudunk elvégezni a község számára. Ipartestület elnöke: A siker vitathatatlan. Rendőrfelügyelő: Az egész dolog biztos sikert jelent. Bádogos: Határozottan, az egész ügy meglepően sikeres. Áruháztulajdonos: Igen, főleg azért, mert a forgalomban lévő összeg tulajdonképpen nagyon kicsi, és a község is csak 4000 lakost számlál. Patikus: Igen. Sörraktáros: Feltétlenül. Orvos: Igen. Az egész akciót csak üdvözölni lehet. Nem értem, miért olyan nagy a kormány ellenállása. Mozitulajdonos: Igen. Látjuk, hogy valamit létrehoztunk. 8. Kérdés: Panaszokat hallottak e? Orvos, mozitulajdonos, kereskedő, igazgató, plébános, intéző, ipartestület elnöke, rendőrfelügyelő, szabó, áruháztulajdonos: Nem. Igazgató, patikus, sörraktáros: A bélyegeket szebben kellene felragasztani. 9. Kérdés: Vásároltak e a községben ezzel a pénzzel olyan árukat, amelyeket különben a falun kívül vettek volna meg? Igazgató: Biztosan vásároltak a munkaértékszelvényekkel olyasmit, amit egyébként máshol vásároltak volna meg. Ipartestület elnöke: Nem tudjuk megállapítani, hogy vásároltak e Wörglben a munkaértékszelvényekkel olyanok, akik különben a falun kívül vásároltak volna. Orvos, mozitulajdonos: Erről semmit nem tudok. Áruháztulajdonos: Nem tudom biztosan, mindenesetre ezzel a pénzzel csak a községben lehet vásárolni. Patikus, sörraktáros: A pénz a községben marad. 10. Kérdés: Van e valami javaslatuk a tökéletesítésre? Sörraktáros: A papír elég rossz minőségű. Patikus: Azt javasolnám, hogy a szelvény beváltásánál 5% os levonás legyen a mostani 2% helyett. (Mindenki más elégedett.) 11. Kérdés: A bélyeggel ellátott pénz megnehezíti e az üzletmenetet? Kereskedő: A legcsekélyebb mértékben sem. Üzletember: Kezdeti félelmem, hogy ez a dolog komplikált lesz, alaptalannak bizonyult. Bádogos, szabó, áruháztulajdonos: Nem, egyáltalán nem. Hiszen ez tulajdonképpen ugyanolyan pénz, mint a másik. Patikus: A forgalom zökkenőmentesen zajlik. Orvos, sörraktáros: Nem. Mozitulajdonos: A legkevésbé sem. Csak a fogalom növekedését állapíthattam meg. 12. Kérdés: Mit szólnak a wörgli szabadpénz betiltásához? Igazgató: Ha a polgármester keresztülviheti az akaratát, biztosan még több munkát végezhetünk a község számára. Betiltás helyett inkább terjeszteni kéne az akciót. Ipartestület elnöke: Határozottan a betiltás ellen vagyok. Inkább bezárok, mintsem hogy felhagyjak az akcióval. Plébános: Ellenzem a betiltást. A szükségpénzzel az ipar megélénkülhetne. Intéző: A betiltás ellen vagyok. Bádogos: A betiltás számunkra hátrányos lesz. Eddig senkinek nem volt kára. Régebben csak beszéltünk, a polgármester végre cselekedett. Szabó: Szeretném, ha az akció folytatódna. A dolog olyan egyszerű, hogy egy kisiskolás is megértheti. Áruháztulajdonos: Nem sokat tehetünk ellene. Üzletemberként a szükségpénz akciót csak üdvözölni tudom. Sörraktáros: A betiltás nagyon hátrányos lenne Wörgl számára. Orvos: A betiltás ostobaság lenne, mert az akció senkinek nem okoz kárt. Mozitulajdonos: A polgármester ravasz fickó, nem hagyja magát. Ez év elején választhattam három mozi, a kundli, a kirchbichi és az itteni között. Figyelmeztettek, hogy itt szükségpénz van forgalomban. Gondoltam, itt valami történik, és éppen ebből a megfontolásból döntöttem Wörgl mellett. Fritz Pfister befejezésül ezt írja: "Amint látható, Wörglben senki nem utasítja el ezt az akciót. Minden ezzel kapcsolatos határozatot a községi tanácsban mindig egyhangúlag hoztak meg. Mindamellett az egyetlen kivételt is meg akarjuk említeni: egy kb. 60 éves, keménykötésű, őszhajú férfit, impozáns csontkeretes szemüveggel, rendkívüli indulatba hergelte magát. Nem értettük, hogy tulajdonképpen mit tud felhozni tényszerűen az ügy ellen. Amikor a rendőrtől érdeklődtünk a 'nagy ismeretlen' neve és kiléte iránt, az mutatóujjával sokatmondóan megkopogtatta a homlokát, és mosolyogva csóválta a fejét. Hutter úr, a wörgli ipartestület elnöke arra a kérdésünkre, hogy ő és a kollégái mit tapasztaltak az elmúlt év júliusában bevezetett szabadpénzzel kapcsolatban, a következőt válaszolta:» Ha nem született volna meg ez a pénz, itt egyáltalán nem lenne semmiféle üzlet. Mivel a község mindent elzálogosított, amit elzálogosíthatott, nem volt más lehetőség a segítségre. Nem vártam ennél többet a szabadpénztől; hetenként 50 schillinggel több a bevételem, mint korábban. A legtöbben minden további nélkül elfogadták a pénzt. Csak egyikük másikuk tétovázott. Tökéletesen biztosnak látom ezt a pénzt, és sajnálnám, ha eltűnne. Munkaértékszelvényekkel fizetem a dolgozókat. A szelvények egy részét a háztartásomban használom fel élelmiszervásárlásra. A siker vitathatatlan. Panaszkodni senkit nem hallottam. Nem tudjuk megállapítani, hogy vásárolnak e a munkaértékszelvényekkel olyanok, akik különben a falun kívül vásárolnának. Nincs javaslatom a tökéletesítésre. A pénz mozgásterének kiszélesítése kétségtelenül sikert hozna. Az üzletmenetet nem zavarja ez a fajta pénz. Teljes mértékben ellenzem a betiltást: Inkább bezárok, mint hogy felhagyjak a szabadpénz akcióval.«svájc vallásos szociális sajtója megjelentette dr. Alex von Murait hosszabb tanulmányát a wörgli megfigyelésekről: " A szükségpénzt Wörglben minden boltban úgy fogadják, mint a jó pénzt. A kereskedők kétségtelenül nem örülnek, hogy a hónap végén, ha a pénzt nem tudják továbbadni, 1% os, vagy ha át kell váltaniuk, 2% os veszteség fenyegeti őket. A szokásos pénzt szívesebben fogadják, de a legtöbben mégis a kísérlet hívei, mert a forgalom enyhe növekedését vagy csak a vártnál kisebb visszaesését állapították meg. Egy élelmiszerboltos panaszkodott, hogy a nagybani kereskedő, akitől az árut beszerzi, csak 50% ot fogad el szabadpénzben. Ezt az illetékes, a helyettes kereskedelmi tanácsos is megerősítette, aki elmagyarázta, hogy a hónap végén csak 1% os levonással venné át a szükségpénzt, mivel a nagybani kereskedelem ilyen veszteséget nem tudna elviselni. Bár a szükségpénz a cége számára semmilyen említésre méltó előnyt nem hozott, a helyettes kereskedelmi tanácsos híve volt ennek a rendszernek, amely a községet megmentette egy katasztrófától, és amit nagy gazdasági területen, pl. Tirolban kellene megvalósítani, mert csak akkor lenne teljesen érzékelhető a redukált pénz gyors forgása által fellendített gazdaság termelékenysége. Hasonlóan kedvezően nyilatkozott H. úr, kefebolttulajdonos, a tiroli ipari és kereskedelmi kamara tagja. 0 is meg van győződve arról, hogy a kísérlet kiterjesztése az egész vidék számára gazdaságilag gyümölcsöző volna. Az árak emelkedésének semmi jele nem volt, sőt a tej ára Wörgltől délre egy kis tanyán 2 groschennel alacsonyabb lett, ami vélhetően a 1 5

16 helyi viszonyokkal függ össze. Innsbruckban és Kitzbüchelben ugyanolyan árakat tapasztaltam a legfontosabb élelmiszerek esetében. Inflációs hatás az árdrágulás értelmében nem ment végbe. Eduárd Daladier szintén meglátogatja Wörglt 1923 ban E. Daladier Herriottal együtt Oroszországba látogatott. Ennek az utazásnak az eredménye volt az orosz forradalommal szembeni későbbi elutasítása és a kommunista gazdasági rendszertől való erőteljes elfordulása nyarán Wörglbe is elutazott, hogy megtekintse az ottani pénzreformeredményeit. Franciaországba visszatérve, április 15 én a radikális szocialisták Nanntes i kongresszusán beszédet tartott, amit mindenütt hasonló módon eltorzítva adtak vissza, mint Gesell tanait Svájcban az 1951 tavaszán a vásárlóerőkezdeményezésről tartott népszavazás alkalmával. Az újságok arról adtak hírt, hogy Caillaux, a nagytőke és az arany fizetőeszköz prókátora ebben a pártban, Daladier előadása közben csóválta a fejét, vagy két kezébe támasztotta. Mi az eredeti szöveg alapján idézzük Daladier beszédét. Bevezetésként előadta, hogy olyan gazdasági és pénzteoretikai doktrínát tud bemutatni, amely arra hivatott, hogy az 1789 es mozgalmat gazdasági szempontból továbbvigye. Daladier állítása szerint lehetővé vált "az új pénz segítségével növelni, sőt meg százszorozni az árutermelést". Eddig "a felügyelő bizottság közbelépése és a részvényeket forgalomba hozó és a hitelt intéző bank változó befolyása által az individuális demokráciának ebben az országában Franciaországban 200 család nem csupán a francia gazdaság, hanem a francia politika korlátlan ura volt." (Elénk tetszésnyilvánítás.) "Ezt a jelenséget Richelieu a francia királyságban nem tűrte volna el, és mindez lázadásba torkollott volna". Daladier így folytatta: "Biztosan nem beszéltem volna erről, ha nem tudnám ezt a kritikát egy építő program ismertetésével folytatni, ami gazdasági téren az 1789 es mozgalom továbbvitelét jelenti." "Napról napra kevésbé tartok az úgynevezett tervgazdaságtól. Hogy is mondta Proudhon 1848 ban a luxemburgi munkásokhoz intézett híres felszólalásában? Ha egy monopólium helyett egy másikat hoznak létre, egy egyesülés helyett egy másikat, akkor végül ugyanolyan pusztítás és rombolás előtt fognak állni. Ha a tervgazdaságot egyetlen párt vagy egy bizonyos osztály uralmával akarják megvalósítani, az politikai diktatúrához, fasizmusho: francia forradalom felépítményének lerombolásához vezet." "Jelenlegi gazdasági válságunk a pénzforgás válsága. Nem mondhatjuk, hogy a túltermelés által okozott válsággal lenne dolgunk, ugyanis a gabona és egyéb áruk megsemmisített tömegével éhező emberek milliói állnak szemben! Olyan forgási válságról van szó, amit bizonyos mértékben legyőzhetünk, amint a lakosságnak jobb vásárlási lehetőségeket biztosítunk, és fejlődést indítunk el." "A nemzeti munkaprogram segítségével a pénz gyűjtögetésének is véget kell vetnünk. A pénz a gazdaság szervezetében ugyanazt a szerepet tölti be, mint az ember szervezetében a vér. Ahhoz, hogy a szervezet a különböző életfunkcióknak megfelelően működjön, a vérkeringésnek akadálytalannak kell lennie. Azért is szükséges tehát, hogy a pénz forogjon, hogy megvalósuljon az általános foglalkoztatás." "Állítom, hogy nem uralkodhatunk a válság fölött addig, míg a pénzügyeket nem tartjuk a kezünkben. Az inflációt ugyanúgy, mint a deflációt, csalásnak tekintem, egyik éppen olyan hamis, mint a másik. Csak a pénzkörforgásnak az árukínálathoz való illesztésével tudjuk a forgási válságot orvosolni, és ezáltal támogatni Franciaország kisiparát és kiskereskedelmét, amelyek összeomlását a nagytőkének a válságra való törekvései okozzák." "Szeretnék Önök elé tárni megfontolás céljából egy figyelemre méltó kísérletet. Az "Illusztráció" ban (amiben semmit nem nyomtatnak ki, ami a derék polgárt megriasztaná), olvastam egy Bourdet úr tollából származó tanulmányt egy 4000 lakosú Wörgl nevű tiroli faluról, amely Silvio Gesell és a tanaira alapuló szabadgazdasági mozgalom pénzteóriái által ösztönözve nagyon érdekes kísérletre vállalkozott. Saját magam vettem szemügyre ezt a dolgot, mert olyan időben élünk, amelyben semmit nem szabad lebecsülni, lenézni. Sokat tárgyaltam ezzel a most már csak 'volt' wörgli polgármesterrel. Olyan község élén állt, ahol a háború óta senki nem fizette a községi adókat és 1919 óta semmilyen közterületi munkát nem tudtak elvégezni, úgyhogy a wörgli utcák az ott uralkodó elhanyagoltság jelképeivé váltak, és ezt gúnyvers is megörökítette: "A földön a legnagyobb vétek: Wörgl, a te járdaszegélyed." Senki nem fizetett már adókat, senki nem dolgozott. A munkanélküliek száma emelkedett. Senk i nem tudott már bevásárolni. Egyik üzletet a másik után csukták be. A polgármester összeüli a plébánossal, a kooperátorral, a frontharcosok vezetőjével. A szó tulajdonképpeni és igazi értelmében 'nemzeti egyesülést' hozott létre, és így szólt az emberekhez:»mi mindannyian elsüllyedünk ebben az örvényben. Hajlandóak e tehát alkalmazni azt a rendszert, amit ajánlok Önöknek?«A wörgli polgármester ezután úgynevezett munkaértékszelvényeket hozott létre. Ez nagyon érdekes, úgynevezett 'redukált pénz', amelynek az a sajátossága, hogy évente 12% ot, havonta 1% ot veszít az értékéből. Ennek a pénznek a segítségül hívásával a wörgli polgármester elvégeztette a községi munkákat; rendbehozatta az utcákat, vízvezetékeket és fürdőket építtetett. A munkanélküliség visszaesett; az üzleti élet szemlátomást megerősödött. Wörgl lakossága elégedett volt és a kétségbeesést öröm váltotta fel. A lakosok elmondták, hogy az ilyen pénzt, aminek a segítségével élni tudnak, többre becsülik, mint az aranyőrületet és más elavult ideálokat." "Nem jelent e a takarékképzés akadályoztatása komoly veszélyt? Figyelembe kell vennünk, hogy a szelvények vásárlóereje nem csökkent. Egyébként Wörglben azt gondolja az ember, hogy a bankjegyek felhalmozása által létrejött megtakarítás egy túlhaladott civilizációs szakaszhoz tartozik, a takarékpénznek pedig a takarékpénztárban van a helye. Ez a pénz rendkívül figyelemreméltó eredményeket mutatott fel. Ausztria számos helysége kérte a bevezetését. Saját szülővárosomban, abban az esetben, ha olyan szörnyű válságnak esne áldozatul, mint Wörgl, lényeges változtatásokkal ugyan, de én is megpróbálnám ezt a rendszert megvalósítani, mielőtt a hazánkban uralkodó fatalizmusnak kiszolgáltatnám magam. Bármi is legyen kifogásolható a wörgli kísérletben és ez az egyetlen következtetés, amit levonok : olyan időben élünk, amikor meg kell kísérelnünk a pénzkörforgás gyorsításával és a dolgozó lakosság vásárlási lehetőségeinek növekedésével úrrá lenni a válságon. Sajnálom, hogy ilyen sokáig igénybe vettem önöket ezzel a beszéddel, de azt hiszem, hogy hasznos volt. Franciaország nem hajlandó magát valamilyen kalandor vagy diktátor karjaiba vetni, ugyanis kétszer próbálkozott a diktatúrával, és kétszer kényszerítette az országot pusztulásba, nyomorba és határainak megváltoztatására. (Tetszés.) Daladier beszéde zavargások közepette hangzott el, amit a nemzetiszocialisták okoztak, azok, akiket a Németországban uralkodó válság segített hatalomra szeptemberében Franciaország leértékelte a pénzt, és ezzel átmenetileg legyőzte a válságot. Amikor Daladier ismét kormányra jutott, feladata az volt, hogy a francia hadseregben és azután Európában megküzdjön a nácikkal, akik éppen az os válság során erősödtek meg, és tettek szert hatalomra. A wörgli kísérlet kiterjesztése és eltúlzása az USA ban Semmi nem olyan jó, hogy ne lehetne a túlzásokkal elrontani. A pénzre kirótt l%o es illeték valószínűleg a megfelelő. Ez évente 5,2% ot tesz ki. Talán elfogadható még a havi 1%, ami évente 12%. A nyugat azonban túlzásai által mindent tönkretett. Jellemző, hogy az 'optimum' kifejezést megfelelő, helyes mérték Európában alig használják. Erre vonatkozóan szüntelenül a 'maximum' és 'rekord' szavakat halljuk, vagy esetleg a 'minimum' szót az alsó rekordot! 1 6

17 Az amerikaiak még alig tudtak valamit arról a pénzről, amely hetente l%o vagy havonta 1% illetékkel járt, azonnal rávetették magukat, és 'stamped scrip' et (bélyegzett pénzt) hoztak létre, heti 2% illetékkel! így a pénzt 50 hét alatt visszafizették az államnak, az illetékbélyegek megvásárlása által, és az utolsó 2 hét tiszta nyereség volt! A pénzt a névérték 104% án váltották vissza, miután az állam vagy a vállalkozó a nyomás és a papír értékével kifizette. Miért kell és hogyan lehet hetente 2% ot fizetni, és milyen következményekkel jár ez a jövőre nézve, erről nem volt szó. Gesell már 1918 ban szembeszállt H. Harburgerrel, aki a 'pénzadóval' akart fizettetni minden adót azáltal, hogy a pénzt egyszerűen annyira meg akarta terhelni illetékekkel, hogy bevezetésével az állam összes kiadását fizetni tudta volna. Gesell tiltakozott ez ellen, és azt mondta, hogy a redukált pénzre rótt illeték soha, semmikor nem az adó szerepét tölti be, hanem a pénz és az áru közötti kiegyenlítődést szolgálja. Az illeték azért szükséges, mert különben a pénz az # áruval szemben előnyökkel rendelkezik, és a pénztulajdonos ezt az előnyt az árucserénél egy kis késleltetéssel, és ezzel az árakra gyakorolt nyomással kihasználja. Ezáltal azonban az eladót ugyanúgy, mini a vásárlót is, váratja, és mivel ő ellentétben a vevővel és az eladóval veszteség nélkül várakozhat, külön profitot zsebelhet be a kereskedelmi hasznon felül: az 'őskamatot', ami a pénz kölcsönzési kamatában kifejezésre jut, ha a pénzt kölcsönadják. "A pénztulajdonos várhat, az árutulajdonosnak ellenben mindig sürgős." Ezt a különbséget egyenlíti ki a heti l%o. A havi 1% már több, mint a kiegyenlítés, és ha még többet kérünk, akkor azzal a korábbi hamis, és az 1% kal illetve l%o kel helyreállított egyensúlyt újra megzavarjuk. Ezúttal a pénz számára kedvezőtlenül. Azt a pénzt, amit ennyi levonás terhel, mindenki igyekszik elkerülni, visszautasítják, vagy kelletlenül fogadják. Röviden: az árucsere ismét akadozik és nem funkcionál. Az amerikaiak nem értették, hogy az egész kezdeményezés célja: az áru és pénz igazságos cseréje! A 'stamped scrip' pel a régi helyett új igazságtalanságot teremtettek a csereviszonyokban. Hans Cohrssen és a rádióbemondó Sell egyik rádióriportja, amit a National Broadcasting Company rendezett, teljesen hamis elképzeléseket keltett az emberekben. A szabadpénz kiterjesztése Ausztriában Az a pénz, amit magánszemélyek nem tarthatnak vissza kedvük szerint, nem felel meg a nagytőkének. "Azoknak a korlátlan befolyása, akik a pénzpiacot uralják, ma vitathatatlanul a nagyhatalmi tényezők egyike", mondta 1937 ben a Szövetségi Pénzügyi Hivatal vezetője, dr. A. Meyer szövetségi tanácsos a montreuxi bankárnapon. Sforza gróf az egyenlő hatalomról ezt gondolja: "Alig hisszük, hogy egy kiváltságaiban fenyegetett osztály milyen túlkapásokra képes, és talán jóhiszeműen milyen mértékben cseréli fel a hazafias gondolatokat, a nemzet becsületét a rendi érdekekkel." (National Zeitung, szám) Ezt azonban már Adam Smith is tudta 160 évvel korábban, az akkoriban még monopóliumellenes, a két fő monopóliumot később nagyon is támogató liberalizmus megalapozója. "Aki ellenáll a monopóliumoknak, vagy tekintélyének köszönhetően módjában áll csorbítani azokat, azt a legelismertebb becsületesség, sem a legmagasabb rang, sem az államért tett legnagyobb szolgálat nem tudja megvédeni a felbőszült és reményeikben csalódott monopolisták elkeseredéséből fakadó becsületsértő lealacsonyítással, sőt a valódi életveszéllyel szemben." "Veszélyes a világot felrázni az alvásból" gondolja Friedrich Hebbel. A tőke nyomása becsukja a hiszékeny és többnyire tájékozatlan emberek szemét, hogy vakon higgyenek a meghamisított közvéleményben." írja dr. F. Kordac prágai érsek. Így pl. ma az a vélemény járja, hogy a wörgli kísérlet "kudarcba fulladt", és a polgármester örömmel hagyott fel vele, hiszen úgysem mehetett volna így tovább. Tény, hogy az emberek Kitzbüchelben, a legközelebbi faluban először megmosolyogták a wörgli kísérletet, de jan. 1 én Wörgl példájára redukált pénzt hoztak forgalomba, kezdetben 3000 schillinget, fejenként 1 schillinget. A két község szelvényei mindkét községben érvényesek voltak, és minden további nélkül elfogadták őket. Négy további tiroli község, Hopfengarten Markt és vidéke, Brixen és Westendorf összesen lakossal, alapvetően ugyanúgy rászánta magát a redukált pénz kiadására meg akarták azonban várni a kormány döntését júniusában Unterguggeriberger polgármesternek Bécsben 170 polgármester előtt kellett előadást tartania mindannyian azon a véleményen voltak a község anyagi helyzete és a wörgli jelentés felülbírálása után, hogy saját községükben is be kellene vezetni ezt a 'varázspénzt'. Az Osztrák Nemzeti Bank Wörgl ellen fordul augusztus 19 én Rintelen miniszter Bécsben delegációt fogadott, amelynek tagja volt többek között Unterguggenberger polgármester, Péter Westen, a kereskedelmi kamara elnöke, Richter igazgató, dr. Nölle kormánytanácsos és Fritz Schwarz szerkesztő. Rintelen miniszter teljes megértést mutatott az elmélet iránt, amely a kísérlet alapjául szolgált. A wörgli munkaértékszelvények nyitották fel a szemét. Lehetségesnek látszott a kísérlet folytatása. Felszínre kerültek az osztrák jegybank hibái. Ahogy később kiderült, deflációt idézett elő, amivel a bankjegyállományt az 1928 as évi átlagos 1067 ről 1932 ben 997 re és 1933 ban 872 millióra csökkentette! Amíg a bank ezt a 'tragédiát' (dr. Schaht!) színrevitte, Ausztria legismertebb tudósa, R. H. Francé a következő mondatot írta: "csökkentett körforgás mellett a civilizáció enyészetnek indul, és ha időben nem avatkozunk bele, kihal!" Öt évvel később Hitler bevonult Bécsbe. Hallottuk, milyen további kihatásai vannak a wörgli kísérletnek. Még ma is látjuk, mit ment végbe akkoriban, a válságkorszak közepén ebben a községben, anélkül, hogy a község eladósodott volna. Látjuk, hogyan teremtett a forgó pénz munkát és fizetést, és fogta össze a pártokat. Ennek ellenére voltak tudósok, akik 'rávilágítottak' arra, hogy a kísérletet be kell tiltani. így érvelt az a kormánytisztviselő, aki a legtüzetesebben megvizsgált mindent, ami a wörgli kísérlet mellett és ellen szól: "Ha a szükségpénz az osztrák nemzeti bankjegyek fedezete által kifelé teljesen biztosítottnak látszott is, a felügyelő hatóságoknak, elsősorban a Kufsteini Megyei Kapitányságnak és az insbrucki székhelyű Tiroli Tartományi Kormánynak, mint magasabb hatóságnak, nem lenne szabad ezzel megelégedniük. Wörgl község ugyanis túllépte hatáskörét, mivel a pénzkiadási jog Ausztriában csak a Nemzeti Bankot illeti meg, és ezt a kiváltságot, amit az Osztrák Nemzeti Bank szabályzatának 122. cikkelye fogalmaz meg, a wörgli akció megsértette." A Kufsteini Megyei Kapitányság erre a 'szakvélemény' re reagálva betiltotta a szükségpénzt, a Tiroli Községi Szabályzat 207. ára hivatkozva, amely szerint a politikai megyei hatóságok jogosultak és kötelesek a község azon határozatait hatályon kívül helyezni, amelyek a fennálló törvények ellen vétenek. A jogellenességet abban látták, hogy Wörgl község a jegybank privilégiumának megsértésével bankjegyeket adott ki, amelyeken utasításokat tüntettek fel a tulajdonos számára; és amelyeket a forgalomban ténylegesen pénzként használtak." Wörgl község ellenszegült a tiltásnak, panaszt emelt, és a peres eljárás az összes fórumon keresztül végül a bécsi Közigazgatási Bíróság elé került, amely nov. 18 án Wörgl község beadványát végérvényesen elutasította szeptember 15 én betiltva! Mivel a község óvásának a betiltás ellen nem volt késleltető hatása, szept. 15 én a betiltást foganatosítani kellett Ennek további 1 7

18 taglalása politikailag és tudományosan érdektelen. Már csak azt akarjuk megemlíteni, amit a független svájci szerkesztő, J. B. Rusch a "Republikánus Lap" ban írt, amikor Ausztria áldozatul esett a nemzeti szocializmusnak: "Ha a wörgli kísérletet a maga idejében nem tiltják be, hanem fokozatosan az egész országban bevezetik, akkor Ausztria ma független és szabad lenne!" Rusch mégcsak nem is a szabadgazdaság híve! Az, hogy a kísérlet általános kiterjesztése lehetséges lett volna, nyilvánvaló, csak a törvényt kellett volna úgy megváltoztatni, hogy ilyen kísérletek egyáltalán végbemehessenek. Azonban nemcsak Ausztriában, hanem Svájcban is tiltakoztak ez ellen. Nálunk a Szövetségi Pénzügyi Hivatal hajlik arra, hogy teret adjon I próbálkozásoknak, de a Nemzeti Bank nem járul hozzá. Az erről tanúskodó levélváltás megtalálható az "A pénz vásárlóerejének stabilizálása felé" c. írásban. J. B. Rusch nyilatkozata szerint úgy gondolta, hogy a Nemzeti Banknak éppen ez az elutasító magatartása mutatja, hogy a szabadpénz a nemzeti bankjegyek mellett megállná a helyét, ugyanis más következtetés nem vonható le a tiltakozásból. A Nemzeti Bank fél, hogy a szabad versengésben a szabadpénzzel szemben alulmarad. Valóban ez lenne a helyzet: a felhalmozható pénz eltűnne a forgalomból, a felhalmozhatatlan viszont forogna! Ezt még Gríesham is tudta, a londoni tőzsde megalapítója, aki ezt a tényt és a gazdaságban tapasztalható kihatásait elsőként állapította meg: a szívesen továbbadott pénz gyorsabban forog, mint az a pénz, amelyet szívesebben tartunk a zsebben. A fekete, régi pénzérméket és gyűrött, kopott bankjegyeket sokkal hamarabb cseréljük árura, mint az új, ragyogó érméket és szép, új bankjegyeket. Ha a bankjegyeket lepecsételés fenyegeti, vagy ha a birtokosnak rendkívüli illetéket kell fizetnie, akkor ezeket a bankjegyeket olyan gyorsan továbbadjuk, ahogyan csak lehet a nemzeti bankjegyek pedig a ladikokban maradnak, és a forgalomban kevésbé kerülnek felhasználásra. Ezért a Nemzeti Bank bankjegye, azzal a pénzzel szemben, amelyet valamilyen felhalmozási adó terhel, szükségszerűen mindig alulmarad. A tudomány a wörgli kísérletről A "Tiroli tanulmányok" (kiadója dr. F. Ulmer) 2. füzetében dr. A. Hornung 1934 ben cikket közölt "A wörgli redukáltpénzkísérlet eredménye" címmel, és (az alcímben) felvetette a kérdést: "Szabadpénz kísérlet történt e Wörglben?" A "Társadalomtudományi Munkaközösség" közreadta ennek a vizsgálatnak az eredményét. Azt kell különösképpen megvizsgálni, hogy "a wörgli kísérlet esetében a szükségpénz redukált jellege miatt beszélhetünk e a szábadgazdasági elmélet értelmében szábadpénz forgásról? Ennek a nézetnek a megbízhatóságát különösen felül kell vizsgálni." Először a tényállást, majd a községi pénzügyekre és'wfe magángazdaságra gyakorolt hatásokat kell tárgyalni. Hornung munkájából néhány dolgot már a kísérlet ismertetésénél említettünk. A pénzt, ahogy Hornung maga is elismerte, legnagyobb részben önként és szívesen fogadták, 'viharos lelkesedés' ről azonban éppolyan kevéssé beszélhetünk, mint 'általános elutasításiról. Ez minden olyan kritikusnak ellent mond, aki mindig azt állította, hogy ilyen pénzt "soha sehol nem fognak elfogadni". A szabadpénzt kisebb veszteséggel szívesebben fogadják, mint ezt a pénzt, évi 12% veszteséggel. Dr. Hornungnak az adóhátralékok 41,4% os csökkenését is el kell ismernie. Dr Hornung azonban ezt gondolja: "Ez a jó eredmény csak annak köszönhető, hogy olyan nagy összegű hátralék volt... A hátralékok tehát nagyon lényeges, talán egyedüli alkotórészét képezték a redukált pénz forgásának." 1932 ben és 1933 ban ténylegesen összesen schilling adóhátralék folyt be. Egyedül a községbe befolyt adók dr. Hornung szerint 1932 ben 61,32% kal többet tettek ki, mint 1931 ben. Ezért dr. Hornung azt gondolja, ha nem lett volna adóhátralék, akkor "a szükségpénz körforgásának fenntartása csak az adók gyors fizetését vagy esetleg előrefizetését segítette volna elő." Az adófizetésen kívül dr. Hornung számára láthatólag semmi nem létezik nyilvánvalóan a takarékbetét sem! Figyelemre méltó dr. Hornung következő észrevétele: "Amennyiben a nemzeti bankjegyekre való becserélésért kirótt 2% os illetéket nem hajtották volna be, az illeték és adóhátralék fizetésére a lakosság részéről aligha kerüli volna sor, viszont feltételezhető, hogy a legtöbb lakos, aki munkaértékszelvények birtokába jutott, haladéktalanul beváltotta volna azokat a Nemzeti Bankban. Az adóbevételi többlet tehát elsősorban az átváltási illeték behajtására vezethető vissza, mivel sokan inkább adóhátralékot fizettek, mintsemhogy 2% os veszteséget szenvedjenek el." Ebből az derül ki hogy e pénz nélkül egyáltalán nem fizették volna az adókat: a pénzfelhalmozódás folytatódott volna, és semmilyen munkát nem végeztek volna el, mert Wörgl soha többé nem kapott volna hiteleket! Dr. Hornung szerint "nagy tőkemenekülés ment volna végbe, ha Wörglben csupán a redukált pénz forgott volna." "olyan jelenség, ami minden területen megfigyelhető, ahol manipulálják a fizetőeszközt." Dr. Hornung teljesen figyelmen kívül hagyja a redukált pénz és az aranyra támaszkodó jelenlegi pénz közötti különbséget: az aranyat el lehet menekíteni, a redukált pénzt azonban nem, ugyanis a határon be kell váltani! Ezért alacsony árfolyama lenne, következésképpen Ösztönözné az ország kivitelét, azáltal, hogy olcsó lenne és megakadályozná az árakat lenyomó importot ez olyan folyamat, amit a válság idején sajnálatos módon nélkülözünk és hiányolunk! Amit dr. Hornung és a legtöbb kritikus nem ért "A rendelkezésre álló eszközökkel a község egy csomó munkát elvégeztetett... A számok azt a benyomást keltik, mintha a redukált pénz csekély forgása ellenére egészen valószínűtlen sikert értek volna el." Már korábban rámutattunk az őrömteli sikerre, amelyben minden aggodalmaskodónak része volt, amikor megtudták, hogy hasonló szelvények máshol is felhasználásra kerülnek, mert már 5100 schilling folyt be, miközben csak 1000 van forgalomban! Dr. Hornung is csodálkozott azon, hogy ilyen kevés pénzzel ilyen sokat értek el. Rosszkedvűen megelégszik azzal, hogy megállapítja, hogy néhány építkezés még egyáltalán nem rendkívüli Erről nem akarunk vitatkozni vele. Végezetül dr. Hornung elismeri: "A munkanélküliek foglalkoztatásával korlátozódtak a szegények támogatására fordított kiadások, amelyek a további évben is 1932 től 1933 ig csak lényegtelen mértékben nőttek." Ü Dr. Hornung elfelejti, hogy 1931 ről 1932 re schillinggel csökkentek! Azután kedvetlenül folytatja: "Az épített utcák haszna (ugyanis az 1932 es segélyprogram legnagyobb részben utcaépítésből állt) viszont éppen a jelenlegi időszakban erősen vitatható, mert a Németországból Wörglbe irányuló idegenforgalom felfüggesztésének következtében aligha volt igény olyan átfogó úthálózatépítésre, mint amit most elvégeztek. Talán néhány kisebb kivételtől és a Brixentalerstrafiétól eltekintve (ami azonban nem tartozott a segélyprogramhoz), semmilyen sürgős igény nem volt. Csak azért építkeztek, hogy az embereket foglalkoztassák. Továbbá a városépítés egészében véve az egyre újabb kiadások forrását képezi, ugyanis még ha 1932 ről 1933 ra a községi költségvetés szerint az utcák karbantartási költségei schillingről 4646 ra, nagy mértékben csökkentek is, bizonyára már a következő évben nagyobb összeget kell fordítani a javításokra az elhasználódás és kopás miatt." Ezeknek a nyilatkozatoknak a logikája tehát az, hogy ne építsünk utcákat, és akkor később nem kell javítani! Ma könnyen megítélhető, hogy ki volt előrelátóbb, Unter guggenberger polgármester, vagy mi, svájciak... Wörgl akkoriban 1932 ben olyan árakkal és bérekkel, amelyek mára megduplázódtak, kiépítette az utcákat Wörglben, és úthálózatot hozott létre, ami ma is szolgálja a várost, az ottlakók nagy örömére. Gondoljunk csak a lakosság számának növekedésére! Dr. Hornung Svájcban számításokat végzett ahol akkoriban munkanélküli volt és semmiféle munkahelyteremtés, legalábbis sokáig nem olyan mértékben, mint ma annak bizonyítására, hogy "a munkanélküliek foglalkoztatására fordított kiadások, és azok, amelyeket az építési alapanyagok felemésztettek, legalább háromszor olyan magasak voltak, mint a munkanélküliek támogatására fordított összeg" és igaz ugyan, hogy SchulteJJ és Musy szövetségi tanácsosok ezt megállapították, de az efféle számítás minden tekintetben félrevezető. A válság 1 8

19 ugyanis leküzdhető, és munkahelyeket is lehet teremteni 'ráfordítások' nélkül: csupán nem szabad a népben rejlő erőt deflációs politikával megbénítani! Ez minden. Dr. A. Hornung jó tanáccsal szolgál: Wörgl jobban tette volna, ha "a kamathátralékoknak legalább egy részét befizeti, mintsemhogy ilyen óriási terjedelmű segélyprogramot hajt végre". Ez az ő véleménye... Ez a közgazdász azt ajánlotta volna Wörglnek, hogy további 10% kamatot fizessen a község jelzálogadósságaira ugyanis ilyen értelmetlenül magas kamatokat kértek a községtől! ellenben ne hozza rendbe az utcahálózatot, hanem csináljon adósságokat a munkanélküli és szegénységi segélyek fizetésére. Adóságokat csinálni hogyan? Olvassuk el újra, mit mondott erről Hutter úr, az ipartestület elnöke! Nagyon is sajátságos dr. Hornung kritikája, amikor ezt írja: "A szükségmunkák haszna 1933 ban még vitathatóbb, mert ebben az évben szinte kizárólag az idegenforgalmat szolgáló építkezésekre került sor, amelyek a németországi idegenforgalom (jún. 1 én életbe lépő) felfüggesztése következtében legnagyobb részben haszontalan volt. Többek között a következők épültek: 1. Uj út a síugrósánctól az Eisstein csúcsig, az út hossza kb. 2000m, szintkülönbség kb m; 2. Jágersteig szánkópálya, hossza 3589 m, beépítve 595 db lépcsőfok; 3. Út a Lechner vízeséshez, újonnan építve kb m, kijavítva a gyökérbenövések nüatt kb tu; 4. Út az eddig megközelíthetetlen Aubachklammhoz, robbantási munkákkal és számos híd felépítésével, hossza 1200 m; ezen az úton összesen 120 pihenőpadot állítottak fel. Ezeken az építőmunkákon keresztül átlagosan munkanélkülit közvetlenül és kb et közvetve (az épitőmunkákhoz kapcsolódó iparban), tehát összesen embert lehetett még foglalkoztatni, ami igen szerény siker Wörgl 400 fos munkanélkülisége mellett." Először is: néhány község boldog lenne a svájci idegenforgalmi területen, ha akkoriban a munkanélkülieknek ilyen munkákat adott volna, és ma ilyen eredményeik lennének! Akkoriban olcsóbb lett volna létrehozni mindezeket, mint ma! Másodszor: hasonlítsuk csak össze, mit teremtett Unter guggenberger Wörglben, és saját kis körzetében hogyan alakult a munkanélküliek száma Ausztria egészéhez képest! Saját kis körzetében, ami messzemenően a nagy Ausztria rossz hozzáállása miatt lett munkanélküli, mégis sikerült a polgármesternek augusztusától szeptemberéig a munkanélküliek 1/4 ét ismét foglalkoztatnia. Milyen volt a helyzet akkoriban a nagy Ausztriában, ahol dr. Kienböck kormányzott? A munkanélküliek száma a következőképpen alakult: ezer fő jan febr Mára ápr máj Jún júl aug szept okt nov Dec Nézzük meg ezeket a számokat! augusztusától szeptemberéig rői re emelte dr. Kieriböck a munkanélküliséget! Ha saját területén véghezvitte volna azt, amit Unterguggenberger polgármester Wörglben, akkor ről re csökkent volna ez a szám, és munkanélküli újra dolgozhatott volna. Ehelyett egész Ausztriában magasra szökött a számuk. Arra is kell gondolnunk, hogy értelmes árpolitikával ismét mozgásba lendülhetett volna az export ahogy Finnországban 1931 után, amikor új ár és árfolyampolitikát vezettek be, és ezzel a sajtexport megháromszorozódott ugyanakkor, amikor Svájc sajtexportja ről tonnára csökkent! Unterguggenberger megpróbálta a cellulózgyárat ismét ellátni megbízásokkal. Sikerült volna, ha a schilling árfolyamát nem tartották volna mesterségesen magasan. "Nem az index, hanem a dollárárfolyam határozza meg ma Bécsben a jegybank kibocsátását. Az árszínvonal ingadozzon, és a váltóárfolyam maradjon stabil ez az idióta jelszó, amivel ma mindenhol kormányoznak minket" vágta Péter Westen, a Kereskedelmi Kamara elnöke az ismert erdélyi nagyiparos, Rintelen miniszter arcába aug. 19 én a már említett bécsi konferencián. Ezzel a jelszóval a gazdaság Ausztriában ugyanúgy, mint Svájcban, tovább hanyatlott. Vizsgálatai során dr. Hornung arra a következtetésre jut, hogy a wörgli redukált pénz nem "szabadpénz". Ezzel pozitívan értékeli a csereeszközt és Unterguggenberger kísérletét. Ugyanis: Ha a kísérlet nem sikerült volna, a munkanélküliség nem esett volna vissza, a pénzforgás és azzal a gazdasági tevékenység nem maradt volna fent ebben a szerencsétlen 1932 es évben, amikor mindenhol még a pénzt leértékelő Angliában is! tovább nőtt a munkanélküliség, akkor a wörgli pénz szabadpénz lett volna! Ennek a feltevésnek az alapját az a tény szolgáltatja, hogy ott, ahol a wörgli folyamat ismeretének hiányában a kísérletet kudarcnak minősítik, mindig erőteljesen hangsúlyozva "a sikertelen wörgli szabadpénz kísérlet" ről beszélnek. Voltak tetszetős kifejezések is: A wörgli szemfényvesztés" a "Neues Winterthurer Tagblatt" nov. 20 i számában, vagy "A wörgli blöff a "Neue Zürcher Nachrichtenében okt. 17 én. A vég és egy kezdet Biztosan igaza van J. B. Rusch nak, amikor a "Republikánus Lapok" ban azt írja, hogy Ausztria "szabad és független maradt volna", ha a wörgli kísérlet egész Ausztriában elterjed, ami könnyen megtörténhetett volna, amennyiben előrelátóan és a külfölddel való minden kapcsolat kihasználásával hajtják végre. A kiterjesztés megakadályozására irányuló akarat azonban nagyon erős volt. Ezt többek között Unterguggenbergernek a szövetségi ügyészséggel folytatott óriási levelezésének dossziéja is bizonyítja máj. 24 én Unterguggenberger Wintertliurban kb emberből álló hallgatóság előtt beszélt tárgyilagosan, egyszerűen és világosan, ahogy általában. Szeptember 3 án egy olyan ülésen kellett beszédet tartania, amelyet a Svájci Szabadgazdasági Szövetség Zürich, Schaffhausen és Thurgau Kantonszövetsége szervezett. Az államügyészség megtiltotta Unterguggenbergernek a felszólalást és vele együtt a nürnbergi gimnázium igazgatójának, dr. 1 9

20 Uhlemayrnak, akit később a nemzetiszocialisták meggyilkoltak, és dr. Ude gráci teológia professzornak is. A polgármester szerény kérésére, hogy egyszerű hallgatóként részt vehessen a tanulmányozó ülésen, ha megígéri, hogy nem szólal fel, azt a rövid választ kapta, hogy számára "a beutazás is tiltott". Ha a 'Szabad Svájcban' a Nemzeti Bank és környezete ilyen terrort tett lehetővé, akkor milyen lehetett a helyzet Ausztriában! Akkoriban kezdte tevékenységét a "Bécsi Gazdasági Hét", amelyen az aranyfízetőeszköz prókátorai ültek össze: többek között prof. dr. Böhler, Zürich, prof. dr. Dobrehberger, Graz, prof. dr. Bundsmann, Innsbruck. A bécsi februári felkelés, ami a baloldali pártok elnyomásával végződött, szintén hozzájárult a wörgli polgármester, Untergugger berger visszalépéséhez. Ezután erőt vett rajta a betegség, amit korábban, amikor még célt látott maga előtt, utolsó erőfeszítésével legyőzőn beteg tüdeje és szíve felmondta a további szolgálatot dec. 19 én Michael Unterguggenberger csendesen elhunyt. "Michael Unterguggenberger a teljes igazságot kereste, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a teljes teremtett emberiség I életkörülményeiben javulást hoznak." Ezekkel a szavakkal jellemezte Hans Federer a "Wörgler Heimatschriften" ben röviden és találóan Wörgl mezőváros polgármesterét. A 'teljes igazság' kereséséről leginkább a könyvtára, a könyvek kiválasztása árulkodik. Azt, hogy szüntelenül embertársai életkörülményeinek jobbá tételén fáradozott, nem csak a szábadpénz kísérlet bizonyítja, hanem az is, ahogyan mindazok beszélnek róla, akik ismerték. A wörgli erdei temetőben áll a sírja. Felesége, gyerekei, községe, mindenki, aki ismerte, tisztelettel és felcsillanó szemmel gondol erre az emberre és emberbarátra, és minden szívben felébred a vágy, hogy legyen több, sokkal több ilyen ember: ilyen nyitott, ilyen hű, ilyen jószívű. 2 0

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban

ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban ELEMZÉS: A világ aranykereslete 2008-ban Összefoglalás 2008-ban jelentős változás következett be a világ aranykeresletében. Ebben az összefoglalóban erre szeretnénk rávilágítani az Erste Research Group

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22.

Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Colosseum Budapest Kft. Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

25. Hét 2010. július 22. Kedd

25. Hét 2010. július 22. Kedd Napii Ellemzéss 25. Hét 2010. július 22. Kedd Összegzés Az európai részvények többsége immáron kilencedik napja emelkedik és hétfőn 7 hetes csúcsra ért fel. A fő optimizmust a kínai központi bank bejelentése

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban

Részletesebben

46. Hét 2009. November 09. Hétfő

46. Hét 2009. November 09. Hétfő Hettii Ellemzéss 46. Hét 2009. November 09. Hétfő SOLAR CAPITAL MARKETS ZRT. Összegzés A hét elején még hektikus, bizonytalan irányú kereskedést láthattunk a piacokon, ami a hét végére lecsendesedő, lassabb

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet)

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) A pénz funkciói Csereeszköz Árösszehasonlító Elszámolási egység Értékmegırzı, értékátruházó Az értékırzı funkció a csereeszköz funkciónak

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben