7. Felsőbb rétegek, hálózati eszközök felügyelete 7.1. Felsőbb rétegek Az OSI felsőbb rétegei közül a viszony réteg és a megjelenési réteg nem
|
|
- Nóra Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 7. Felsőbb rétegek, hálózati eszközök felügyelete 7.1. Felsőbb rétegek Az OSI felsőbb rétegei közül a viszony réteg és a megjelenési réteg nem szerepel a TCP/IP modellben. Ezért nem foglalkozunk velük nagy terjedelemben. Szerepüket az OSI modell általános ismertetésénél tárgyaltuk. A rétegek által megvalósított funkciók egy része azonban nélkülözhetetlen az eltérő rendszerek közti kommunikáció, vagy a hatékonyság eléréséhez. Ezeket a feladatokat az alkalmazási rétegben kell elhelyeznünk. A megjelenítési réteg feladata lenne például az ASCII - UNICODE átalakítás. A levelező programok (alkalmazási réteg!) egy globális szintaktikát használnak, amit minden számítógép a saját lokális szintaktikájának megfelelően fog megjeleníteni. A megjelenítési réteg helyett egy "felhasználói ügynök" hajtja végre az átalakítást. Az alkalmazás fejlesztő számára a hálózat architektúrája adottság, nem befolyásolható jellemző. A hálózat szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásoknak, és az alkalmazások kommunikálnak egymással. A kommunikációt az alkalmazások szabványossága teszi lehetővé. Látnunk kell, hogy a hálózat architektúrája és az alkalmazás architektúrája két eltérő terület, ahol az alkalmazás fejlesztő az alkalmazás architektúráját tervezheti meg. A hálózati szolgáltatások közül a szállítási szolgáltatás tartalmaz választási lehetőségeket a tervezőnek. A szállítási szolgáltatások jelentős része többféle szolgáltatást biztosít, amiből választhatunk. Az egyik alapvető lehetőség, hogy megbízható adatszállítást (reliable data transfer), vagy nem megbízható adatszállítást választunk. Az alkalmazások egy részénél elfogadható, ha az adatok egy része nem érkezik meg. Ezek a veszteség tűrő (loss-tolerant applications). A multimédiás alkalmazások (tárolt kép és hangfájlok), valós idejű beszédátvitel számára megengedhető bizonyos mennyiségű adatvesztés. (Az IP telefon esetében 1-2%-os adatvesztés nem okoz érezhető romlást az érthetőségben). Az alkalmazás támaszthat időbeli korlátokat is átvitellel szemben. Egy on-line játék használhatatlan, ha jelentős a késleltetés a végpont között. A telefon rendszerekben 0,8sec a megengedett maximális késleltetés, amikor még nem érezzük természet ellenesnek a szüneteket. (Egy Mars expedícióval soha nem fogunk a megszokott módon telefonálni a nagy késleltetés miatt). Csak üzenet váltásokra lesz lehetőség. A szállítási réteg nyújthat még biztonsági szolgáltatásokat. Beépíthetők titkosító, 154
2 hitelesítő, adat sértetlenség (integritás) ellenőrző protokollok is a szállítási rétegbe. A leg gyakoribb a kliens szerver és a peer to peer (P2P), egyenrangú társak közötti architektúra. A kliens-szerver architektúra jellemzője, hogy van legalább egy folyamatosan működő, rögzített címmel rendelkező szerver, ami a kliensek kéréseit fogadja és kiszolgálja. A kliensek nem kommunikálnak egymással közvetlenül. Ilyen alkalmazás a WEB, Telnet, Google, vállalati központi kiszolgálók. Az alkalmazás a kliensek számának emelkedésével egyre nagyobb teljesítményű és költségesebb központi eszközöket igényel. Előnye, hogy a folyamatok jól ellenőrizhetők, az adatbiztonság valamilyen szinten kontrollálható. 7.1 ábra. Kliens-szerver architektúra. 155
3 A P2P architektúra nem, vagy csak minimális mértékben támaszkodik központi szerverre. Az alkalmazás időszakosan összekapcsolt végpontokon fut. A kliensek nincsenek a szolgáltató tulajdonában. Az elrendezésben nehéz a nyomkövetés és a biztonsági kérdések sem oldhatók meg teljes értékűen. Előnye, hogy viszonylag kis teljesítményű központi erőforrást igényel. Ilyen elrendezés pl. a BitTorrent. 7.2 ábra. P2P elrendezés Ma a legtöbb megvalósítás a client-szerver és a P2P valamilyen ötvözete. A belépés, hitelesítés folyamata központosított, az adatforgalom azonban P2P. Jellegzetes példája a megoldásnak a Skype. A P2P erőforrás és sávszélesség takarékossága, költséghatékonysága több nagy szolgáltató érdeklődését is felkeltette (MSN, Yahoo). A nagy mértéken elosztott rendszer biztonságának megoldása azonban további feladatokat jelent a fejlesztőknek. 156
4 7.2. SNMP - egyszerű hálózat felügyelő protokoll A hálózatok üzemeltetése során egyre nagyobb igény volt olyan eszközökre, melyek lehetővé teszik a hálózati elemek távoli felügyeletét. A cél egy egyszerű protokoll létrehozása volt, amit minden eszközön viszonylag egyszerűen lehet implementálni. A felügyeleti rendszerek nagy valószínűséggel vegyes hálózatban (különböző protokollokat használó) kerülnek alkalmazásra. A hálózaton belül különböző gyártóktól származó, és nagyon különböző eszközök közös menedzselését kell megoldani. A protokoll neve arra utal, hogy egyszerű kérdés/válasz mechanizmust használ. A megvalósítás meglehetősen bonyolult, és aligha nevezhető egyszerűnek. Az ide vágó ajánlást (RFC 1157) 1990-ben definiálták (SNMPv1), majd a tapasztalatok alapján az RFC 1441 és 1452 ben módosították (SNMPv2). A megvalósítás részleteit további társdokumentumok RFC1155, RFC1213, és számos további, tartalmazzák. Jelenleg már létezik az SNMPv3 is. Az eszközök nagy része az SNMPv2 szerint működik, az ábrákon is ez szerepel. Az elvek és a működés módja lényegében nem tér el az egyes változatokban. A változások főként a biztonsági kérdéseket érintik. 157
5 Az SNMP modell Az SNMP modell összetevői felügyelt csomópontok felügyeleti állomások felügyeleti információ felügyeleti protokoll Network Network Network Management device devices System SNMP SNMP SNMP proxy Manager agent agent get-request, get-next-request get-bulk,set-request get-response,traps SNMP l 7.1 ábra. SNMP modell elemei. A felügyelt csomópont szinte bármi lehet, ami információt tud szolgáltatni a külvilágnak (hoszt, router, híd, nyomtató, stb...). Ahhoz, hogy eszköz közvetlenül SNMP felügyelhető legyen, futtatnia kell az eszközben egy SNMP ügynök folyamatot. Minden ügynök fenntart egy helyi adatbázist, ami leírja az eszköz beállításait, illetve adatokat gyűjt az eseményekről. A hálózati felügyeletet a felügyeleti állomásokon (management stations) történik. Az SNMP felügyelet része lehet egy általánosabb hálózat felügyeleti rendszernek (Network Management System). A felügyeleti állomás SNMP protokoll segítségével tartja a kapcsolatot az ügynökökkel. Az állomás le tudja kérdezni az objektumok értékét, és meg is tudja változtatni azokat. A felügyeleti állomások speciális programot futtató általános számítógépek, ahol a felügyelt eszközök egy grafikus felületen keresztül érhetők el. Sok gyártó programja csak a saját eszközeit jeleníti meg, de azokat valósághűen, mintha a készülék előtt lennénk. A paraméterek elérhetők viszonylag egyszerűen modperl programokból is. Ez parancssoros elérést tesz lehetővé. Előnye, hogy olyan feltételeket is beiktathatunk, amit a grafikus felületen nem tudunk megtenni. A MIB-ben definiálhatunk lényeges eseményeket. Ha ilyen esemény ( torlódás, vonal szakadás, újraindulás, ) történik, akkor az ügynök erről értesíti az összes listájában szereplő felügyeleti állomást. Ezeket a jelentéseket csapdának (trap-nak) 158
6 nevezik. A jelentés általában csak azt mondja meg, hogy történt valami. Ez után a felügyeleti állomás dolga a részletek lekérdezése. A felügyeleti állomások esemény nélkül is időnként lekérdezik a csomópontok adatait, hogy biztosak lehessünk abban, hogy működnek. Az a feltétel, hogy minden csomópont tud futtatni SNMP ügynököt nem mindig teljesül (régebbi eszközök), vagy nem célszerű. A régebbi készülékek nem alkalmasak erre, az újaknál esetleg gazdaságossági megfontolások miatt választanak más megoldást, a proxy agent alkalmazását. Az SNMP ajánlás definiál egy helyettesítő ügynököt ( proxy agent ), amely több készüléket felügyelhet, és a nevükben kommunikálhat a felügyeleti állomással. A proxy agent a felügyelt állomásokkal valami más, nem SNMP protokollal kommunikál. Tipikus példája egy ilyen megoldásnak, mikor több HUB-ot vagy switchet egymás fölé rakunk egy szekrényben. Az eszközöket egy speciális kábellel összekötjük, létrehozunk egy egyetlen egységnek látszó STACK-et. Ilyenkor elegendő egyetlen egységbe megvásárolnunk az SNMP modult. Itt fog futni a proxy agent, és lehetővé teszi az egész torony managelését. Az SNMP modell jórészt azt definiálja, hogy az ügynök milyen információkat gyűjtsön és milyenparancsokat fogadjon, továbbá részletesen szabályozza a kommunikációt. Az SNMP irodalom a változókat objektumoknak nevezik. Az összes, az eszközökben lehetséges objektumot a MIB (Management Information Base) által definiált adatbázisban tároljuk. A MIB (jelenleg MIBv2) verzió, egy fa strukturát definiál az objektumokhoz. A MIB szerkezete kötött, de nem kötelező minden ág megvalósítása, és van olyan ág, amit tetszőlegesen (a formai kötöttségek betartásával!!!) bővíthetünk. Valójában egyetlen MIB struktúra létezik a világon, és ennek meghatározott helyén lehetnek gyártó specifikus modulok. A kötött szerkezet jelentősen egyszerűsíti a navigálást az adatbázisban, de minden konkrét eszköz esetén szükségünk van az adott eszköz gyártója által specifikált részfa ismeretére. Az SNMP ötféle adattípust ismer: egész szám bit string karakterlánc objektum azonosító 159
7 null érték Valamennyi változó skalár MIB struktúra A fa felső szintjén a szabványosító szervezetek vannak. Az ISO (1) csomópont alatt van az azonosított szervezetek (3) csomópont, és ezen belül a dod (Department of Defense). A DoD alatt található az internet (1). ccit(2) iso(1) joint iso-ccit(2) standard(0) registration- memberauthority(1) body(2) identified organization(3) dod(6) Internet(1) directory(1) mgmt(2) experimental (3) private(4) security(5) snmpv2(6) mib-2(1) system(1) interface(2) at(3) ip(4) icmp(5) tcp(6) udp(7) egp(8) transmision(10) sample(11) 7.2.ábra. MIB struktúra. A 7.2 ábrán a MIB-nek az a részfája látható, ami fontos a hálózati eszközök manageléséhez (mib-2 struktúrából kimaradt a mib-1 ben definiált cmot(9) elem). A nevek mellé írt számok a nevet helyettesítik az Object Indentifier ( OIB ) ben. A nevek helyett pontokkal elválasztott, számokból álló sorozattal adjuk meg az elem helyét a fában. A programok számára ez nyilvánvalóan egyszerűbb, mint a nevekkel történő hivatkozás. A neveket is használhatjuk, ha pontosan ismerjük az írásmódjukat. Például az Internet ág OID-je: Ezzel teljesen egyenértékű az iso.org.dod.internet. megadás. A gyártó specifikus modulok az Internet alatt, a private (4) ágon helyezhetők el. Példaként a " Cisco Private MIB Hierarchy"-t ábrázoltuk a 7.3 ábrán. A keretezetlen csoportok azt jelzik az ábrán, hogy ezekhez a csoportokhoz a felügyelt eszközökben táblázatok tartoznak, melyeket egy-egy eszköz saját MIB leírójában találhatunk meg. 160
8 Lab. from the root private(4) Enterprise(1) CISCO(9) other local temporary cisco Enterprises(0) variables (2) variables(3) Mgmt(9) Novell(23) Fash group(10) AppleTalk group(3) Channel Interface Processor group(20) mibdoc Interface group(2) Chassis group(0) ipx(23) IP group(4) DECnet group(1) Ping group(10) cisco TCP RIPSAP(220) system group Novell group(4) group(0) romid(1) VINES group(5) Terminal Services group(9) XEROX (XNS) TCP group(0) group(2) 7.3. ábra. Példa a private csoport egy részfájára. A változók közül nézzük meg részletesebben a "local variables" csoportot. Flash group A flash memória tárolja a boot-hoz szükséges szoftver elemeket. A set-request művelettel, TFTP (Trivial File Transport Prototcol) protokollal lehet betölteni a szoftvert tartalmazó fájlt. Interface group A forgalmi statisztikákat (forgalom, vonali állapot, átlagos sebesség, ki és bemenő csomagok száma, hibák száma) tárolja interfészenként. IP group Az IP alapú forgalom statisztikáit tárolja. Tartalmazza a forrás és célállomások címét, az ICMP üzeneteket, a továbbított és elvesztett csomagok számát. System group Az általános információkat (szoftver verziószám, hoszt név, domain név, pufferek mérete, konfigurációs fájlok, stb.) tartalmazza. Terminal Services goup A terminál kiszolgáláshoz szüksége információkat tartalmazza. 161
9 Ilyenek: fizikai vonalak száma, sebessége, típusa, a nyugtázás típusa, modem típusa. TCP group A TCP csatlakozáson áthaladó bájtok és csomagok számát mindkét irányban, valamint a hibás és elveszett csomagok számát tartja nyilván. Ezek a változók jórészt a kötelezően megvalósítandó csoporthoz tartoznak, alapvető fontosságúak a rendszer felügyeletében. Általános elv, hogy ha megvalósítunk egy a hierarchia alján lévő csoportot, akkor lehetőleg annak minden elemét valósítsuk meg. Ez nem kötelező szabály, de a gyártók nagy része betartja Az SNMP protokoll A felügyeleti állomás és a felügyelt csomópont közötti kommunikációhoz viszonylag kevés üzenettípust definiáltak. A kevés művelettípus ellenére a gyártók a műveletek megfelelő paraméterezésével olyan feladatok megoldására is képessé tehetik az egységeiket, melyek eredetileg nem szerepeltek az SNMP specifikációban. Tipikus példa a berendezés újraindítása. Ilyen parancs nincs, de specifikálhat a gyártó egy olyan változót, amelynek meghatározott értéke esetén újraindítás történik. A felügyelő egy get-request művelettel beállítja az értéket, és ezzel kikényszeríti az újraindítást. A leggyakrabban használt műveletek: get - request A get - reqvest művelettel kérhetjük le az SNMP változók értékeit. get - next - request A művelet hasonló a get - reqvest-hez. Akkor szokták használni, ha egy tábla összes elemét le akarjuk kérdezni. Előfordul, hogy nem ismerjük a tábla elemeinek számát, vagy nevét, és így akarjuk elérni a táblát. Fontos az RFC pontos definíciója, hogy a get-next-request a "specifikált elem első lexikográfiai követőjét" adja vissza. Ez egyrészt azt jelenti, hogy "kicsúszhatunk" egy táblázatból, ha ellenőrzés nélkül használjuk, másrészt megtalálhatjuk egy tábla összes elemét akkor is, ha nem ismerjük a méretét. Vizsgálnunk kell a visszaadott válaszokat, hogy azonos lexikográfiai csoportban vagyunk-e? Ha igen folytatjuk a lekérdezést. Így megtalálható a csoport összes eleme. ( A ben bemutatott példában vizsgálhatnánk, hogy a válasz 162
10 "system"-el kezdődik-e? Ha igen, kérjük a következőt, ha nem, akkor az előző volt a tábla utolsó eleme.) set - request Megpróbálja beállítani egy változó értékét. Általában a konfiguráció megváltoztatására használjuk. trap/snmpv2trap Az SNMPv1-ben trap, a v2 és v3-ban snmpv2trap a művelet neve. Egy egységet arra utasítunk, hogy valamilyen esemény bekövetkezésekor küldjön jelzést a felügyeleti állomásnak. response A response művelet küldi vissza az összes PDU válaszát. Általában nincs szükség rá, hogy külön parancsként kiadjuk. A függvények többsége külön kérés nélkül kezeli. (Pl.: egy set-request művelet nem csak végrehajtódik hanem vissza is jelzi, hogy az ténylegesen végrehajtódott-e.) A PDU-k teljes listáját az RFC1905 tartalmazza ASN_1. Absztrakt szintaxis jelölés 1. A többtulajdonosú kommunikáció szükségessé teszi, hogy az objektumokat szabványos módon definiáljuk. A többszáz gyártó készülékeinek együttműködéséhez nagyon pontos szabályozás kell. Ehhez egy definíciós nyelvre, és a hozzá tartozó kódolási szabályokra van szükség. A létrehozott definíciós nyelv az Abstract Syntax Notation One. A "One" azt sugallja, hogy a tervezés pillanatában tudták, hogy vannak még fejleszthető részei a nyelvnek. Az ASN_1 részben definíciós célokat szolgál, másrészt vannak olyan hálózat felügyelő programok, melyekbe be lehet fordítani az így definiált elemeket, és ezzel bővíthető a felügyelt eszközök köre. A ténylegesen tárolt adatok formátuma a Strukture for Management Information (SMI) dokumentációban található. Az SMI a táblázatok szerkezetét, és a bennük szereplő adatok formátumát definiálja. A MIB tehát egy leíró, ami definiálja a felügyeleti állomás és az SNMP agent számára az adatok szerkezetét, és helyüket a MIB fában. A rendszer intelligenciája a 163
11 felügyeleti állomásba koncentrálódik, hogy a felügyelt csomópontok minél egyszerűbbek lehessenek. Az ASN_1 lényegét egy példából érthetjük meg a legegyszerűbben. Nézzük meg, hogyan tudnánk lekérdezni SNMP segítségével, hogy mennyi idő telt el egy gép utolsó bekapcsolása óta. Első lépésként meg kell keresnünk a változót, ami ezt az adatot tartalmazza. A változó valószínű elnevezése "uptime", vagy valami hasonló. (A dokumentációkban való keresgélés hosszadalmas lehet a sok hivatkozás miatt.) Az RFC 1213-ban keresve az alábbi ASN_1 kódrészletet találjuk: sysuptime OBJECT-TYPE SYNTAX TimeTicks ACCESS read-only STATUS mandatory DESCRIPTION The time (in hundreadths of second) since the network management portion of the system was re-initialized ::= { system 3 } Az első sor sysuptime objektumot definiálja. A második sor az objektum típusát adja meg. A harmadik sorban definiáljuk, hogy az objektum csak olvasható. Nem végezhetünk rajta set-request műveletet. A "STATUS mandatory" jelentése, hogy az objektumot minden SNMP ügynökprogramnak kötelezően meg kell valósítani. A DESCRIPTION egy szöveges leírás az objektumról. :: = {system3} sor illeszti az objektumot a MIB fába. Eszerint a sysuptime objektum a system csoporton belül a harmadik alcsoport. Ha a csak olvasható közösségben (lásd később) lekérdezzük a változót ( modperl UCD-SNMP modulból) a MIT 55 gépen, akkor a parancssor az alábbi: $snmpget MIT55 MyPulicCommunityName system.sysuptime.0. A parancssor végén lévő 0 arra utal, hogy a tábla első elemét akarjuk megjeleníteni. 164
12 A válasz : system.sysuptime.0. = timeticks : ( ) 7:7:18.23 Az eredmény 7 óra 7 perc, másodperc. A zárójeles rész az eltelt időt 1/100 másodpercben adja meg. A példából megismerhettük az ASN_1 felhasználásának elvét. Részletes ismeretére akkor van szükségünk, ha mi is akarunk új elemet létrehozni, vagy parancssorból kívánunk elérni változókat SNMP biztonsága Az SNMP-vel meglehetősen sok mindent meg tudunk tenni. Rosszindulatú használata a hálózatban jelentős károkat tud okozni. Indokolt tehát a védelem kérdése. Az SNMPv1 mindössze annyit tett, hogy az eszköz tartalmazott egy jelszót. A jelszó a hálózaton kódolatlan formában került továbbításra, tehát "elkapása" nem okozott túlzott nehézséget. Az első változatra tréfásan szokták emlegetni, hogy az SNMP valójában a "Security Not My Problem" rövidítése. Az SNMPv2 jelentősen javított a helyzeten, sőt helyenként túlzottan erős kódolást használ. Az elérhetőség definiálására az SNMP néhány új fogalmat vezetett be. Az SNMP egységek között (SNMPv1 és SNMPv2C) lehet adminisztratív kapcsolatot, úgynevezett közösséget (communities) definiálni. Egy közösségre lehet azonos korlátozásokat beállítani. Általában célszerű egy csak olvasható jogú közösséget, és egy írás-olvasás jogú közösséget létrehozni. Az olvasási jogra szüksége lehet mindazoknak az elemeknek, melyek egy adott részhálózat felügyeletével foglalkoznak (pl.: a szomszédos routerek). Minden objektumhoz beállítható egy MIB nézet (MIB view). Azt mutatja meg, hogy mihez férhetünk hozzá. Minden objektum lehet read-only, read-write vagy none elérésű. Ez az objektum elérési módjának nevezik. A közösség, a MIB nézet, az elérési mód együttesen képezi az SNMP elérési házirendet (SNP acces policy). A házirend, a jelszavak és adatok kódolt átvitele általában kielégítő védelmet nyújt a rosszindulatú beavatkozások ellen. 165
13 SNMP a gyakorlatban Az SNMP-vel felügyelhető egységeknek a kezdetben nincs IP címűk, közösségük, stb. Így a hálózaton keresztül nem menedzselhetők. Az első beállításokat lokálisan kell elvégezni. Ha nincs az egységen saját képernyő, billentyűzet, akkor általában soros porton keresztül tudunk csatlakozni, és terminál program segítségével tudjuk a kezdeti értéket beállítani. A felparaméterezett eszköz a hálózaton keresztül menedzselhető. Ha a hálózat működésképtelensége esetén is szeretnénk elérni az eszközt (pl.: egy routert), akkor a soros portra telepített modemmel megtehetjük. A funkciókat a felhasználó szemszögéből is csoportosíthatjuk: Monitor group Megjeleníti a csomagok számát, típusát, hibák számát, típusát Basic group Portok tiltása, engedélyezése, állapot megjelenítése Address Tracking group Fizikai címek keresése és hozzárendelése a logikai címhez Specific group Gyártó specifikus elemek csoportja. Az első 3 csoport megvalósítása kötelező, a speciális csoportból minden gyártó azt valósít meg, amit fontosnak ítél. A kötelezően megvalósítandó elemek is részei lehetnek a "privat" csoportnak. Vannak olyan kötelező elemek az általános MIB struktúrában, melyek függetlenek a hardver megoldásoktól és gyártóktól (Pl.: mindig kötelező a mib-2 csoporton belül a system group). Fontos alkalmazási területe az SNMP-nek a redundás rendszerek létrehozása. Ha két hálózati elemet többszörösen el lehet érni, akkor az ütközésekhez, hibás működéshez vezet. Az SNMP lehetővé teszi, hogy tartalék útvonalakat hozunk létre fizikailag, melyek akkor aktivizálódnak, ha a primer útvonal valamilyen okból nem működik. A redundáns útvonalakat a redundancia táblázatban (Data Path Redundancy Table), adhatjuk meg, amivel jelentősen csökkenthető a fizikai összeköttetés meghibásodásából adódó működésképtelenség valószínűsége. 166
7. Felsőbb rétegek, hálózati eszközök felügyelete 7.1. Felsőbb rétegek alkalmazások szabványossága 7.2. SNMP - egyszerű hálózat felügyelő protokoll
7. Felsőbb rétegek, hálózati eszközök felügyelete 7.1. Felsőbb rétegek Az OSI felsőbb rétegei közül a viszony réteg és a megjelenési réteg nem szerepel a TCP/IP modellben. Ezért nem foglalkozunk velük
RészletesebbenIP alapú kommunikáció. 11. Előadás Hálózat Monitoring/Hálózat Manadgement Kovács Ákos
IP alapú kommunikáció 11. Előadás Hálózat Monitoring/Hálózat Manadgement Kovács Ákos Hálózat menedzsment Mire is kell?? Mit is kell tudnia egy hálózatmenedzsmentnek? Konfiguráció Menedzsment Folyamatosan
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
Részletesebbenvezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com
Biztonság és vezeték nélküli hálózat? Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com 1 Amiről szó lesz - tervezés Mi az a CVD? Hogyan készül Mire e használjuk áju Vezeték nélküli
RészletesebbenCisco Catalyst 3500XL switch segédlet
Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet A leírást készítette: Török Viktor (Kapitány) GAMF mérnökinformatikus rendszergazda FOSZK hallgató, Hálózatok II. tárgy Web: http://prog.lidercfeny.hu/ Források: Medgyes
RészletesebbenAz alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?
ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenCISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán
CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line
RészletesebbenSzilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt
Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenFlash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
RészletesebbenA számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
RészletesebbenLéteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.
12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenÉpítsünk IP telefont!
Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra
RészletesebbenHálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon
Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenOpenBSD hálózat és NAT64. Répás Sándor
OpenBSD hálózat és NAT64 Répás Sándor 2014.11.27. Bemutatkozás Hálózatok biztonsága Hálózati beállítások /etc/hostname.* állományok A * helyén a hálózati kártya típus (driver) azonosító Tartalmazza az
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
RészletesebbenAdatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009
Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Előadás tartalma Adatbázis biztonsággal kapcsolatos fogalmak értelmezése Rendszertani alapok Rendszerezési kategóriák
RészletesebbenÚtmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i
Útmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i 1. Bevezetés (készítette: Fodor Kristóf fodork@tmit.bme.hu) A routerek a hozzájuk csatolt hálózati szegmensek
RészletesebbenFélreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét!
Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó? Adatközpont
RészletesebbenNETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások
Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek
Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenCisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)
Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez
RészletesebbenOSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)
OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC
RészletesebbenTRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol
TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol A TRBOnet egy kliens szerver diszpécser szoftver MOTOTRBO rádiók száméra. A TRBOnet szoftver jól alkalmazható a MOTOTRBO rádiós rendszereknél. A szoftver
RészletesebbenSzalai Ferenc szferi@gluon.hu. http://www.gluon.hu
Amit mindig is tudni akartál az LDAP-ról, de sosem merted megkérdezni Szalai Ferenc szferi@gluon.hu Bevezető Mi szösz az az LDAP? OpenLDAP szerver adatbázis felépítése szerver beállítása Mire jó az LDAP
RészletesebbenHálózati operációs rendszerek II.
Hálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Web-es felügyelet, DNS/DHCP szerver, mentési alrendszer 1 Web-es felügyelet Netware Web Manager HTTPS protokollon keresztül pl.: https://fs1.xy.hu:2200
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P
Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenFelhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System
Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenG Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1
G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenHálózati beállítások Készítette: Jámbor Zoltán 2016
Hálózati beállítások Miről lesz szó? Hálózati csatoló(k) IP paramétereinek beállítása, törlése, módosítása. IP paraméterek ellenőrzése. Hálózati szolgáltatások ellenőrzése Aktuális IP paraméterek lekérdezése
RészletesebbenUtolsó módosítás: 2015. 03. 15.
Utolsó módosítás: 2015. 03. 15. 1 2 3 Delegálás: adott részfa menedzselését át tudjuk adni másoknak. Nagy szervezet esetén hasznos ez. A címtár szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy egybe tartozó elemek
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
Részletesebben1. Kapcsolók konfigurálása
1. Kapcsolók konfigurálása Üzemmódok: Felhasználói Privilegizált Globális konfigurációs váltás: enable (en), váltás: exit váltás: configure terminal (conf t), váltás: exit váltás: változó, váltás: exit,
RészletesebbenIP alapú kommunikáció. 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos
IP alapú kommunikáció 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos Az internet ~84000 (2018 )különböző hálózatból épül fel, ezeket domainnek nevezzük Minden domain több routerből és hostból áll, amelyet egy szervezt
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenVIII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás IPv6 A Távközlés-informatika laborban natív IPv6 rendszer áll rendelkezésre. Először az ún. állapotmentes automatikus címhozzárendelést (SLAAC, stateless address autoconfiguration) vizsgáljuk
RészletesebbenAdatbiztonság PPZH 2011. május 20.
Adatbiztonság PPZH 2011. május 20. 1. Mutassa meg, hogy a CBC-MAC kulcsolt hashing nem teljesíti az egyirányúság követelményét egy a k kulcsot ismerő fél számára, azaz tetszőleges MAC ellenőrzőösszeghez
RészletesebbenHálózatos adatbázis-kapcsolódási problémák és azok javítása
WINTAX programrendszer hálózatos vagy helyi adatbázis-szerverhez vagy adatbázis-kezelőhöz kapcsolódáskor jelentkező kapcsolódási problémák leírása és azok megoldásai. Korábban a Hálózatos beállítás bejegyzésben
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7 Kocsis Gergely 2017.05.08. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
RészletesebbenVárosi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása
Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra
Részletesebben3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció
3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció Célkitűzések Egyszerű egyenrangú csomópontokból álló hálózat építése, és a fizikai kapcsolat ellenőrzése. Különböző IP-cím beállításoknak a hálózati
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenMegoldás. Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat
Megoldás Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat A feladatban szereplő specifikáció eredeti, angol nyelvű változata egy létező eszköz leírása. Nem állítjuk, hogy az eredeti dokumentum jól
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 03. 06. 1 2 3 Delegálás: adott részfa menedzselését át tudjuk adni másoknak. Nagy szervezet esetén hasznos ez. A címtár szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy egybe tartozó elemek
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Tűzfal fogalma Olyan alkalmazás, amellyel egy belső hálózat megvédhető a külső hálózatról (pl. Internet) érkező támadásokkal szemben Vállalati tűzfal Olyan tűzfal, amely
RészletesebbenAdvanced PT activity: Fejlesztési feladatok
Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni
RészletesebbenInternet ROUTER. Motiváció
Több internetvonal megosztása egy szerverrel iptables/netfilter és iproute2 segítségével Készítette: Mészáros Károly (MEKMAAT:SZE) mkaroly@citromail.hu 2007-05-22 Az ábrán látható módon a LAN-ban lévő
RészletesebbenEverything Over Ethernet
Everything Over Ethernet Következő Generációs Adatközpontok felépítése Lenkei Árpád Arpad.Lenkei@snt.hu 2009. November 12. www.snt-world.com 0 0 Tartalom Adatközpont 3.0 Migráció fázisai, kihívások Építőelemek
RészletesebbenSzámítógép hálózatok
Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.
RészletesebbenIP150 frissítés 4.20-ra
IP150 frissítés 4.20-ra Bevezető Ez a dokumentum az IP150 modul legfrissebb, v.4.20.008-ra történő frissítéséhez nyújt útmutatást. Kérjük, figyelmesen olvassa végig a sikeres frissítés érdekében. A 4.20.008
RészletesebbenTELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap
TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:
RészletesebbenA KASPERSKY SECURITY CENTER
A KASPERSKY SECURITY CENTER TELEPÍTÉSE A példában egy 2 gépes modell-hálózat központi felügyeletét készítjük el. A letöltött.exe telepítő állomány elindítása után a telepítő központ jelenik meg. Kattintson
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6 Kocsis Gergely 2018.04.11. Hálózati konfiguráció $ ifconfig Kapcsoló nélkül kiíratja a csomópont aktuális hálózati interfész beállításait. Kapcsolókkal alkalmas
Részletesebben20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei
Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása
Irányítástechnika 1 8. Elıadás PLC rendszerek konfigurálása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési segédlet,
RészletesebbenUNIX: folyamatok kommunikációja
UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Mobil IP. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
Adatátviteli rendszerek Mobil IP Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet IP alapok Lásd: Elektronikus hírközlési hálózatok OSI rétegmodell; IPv4; IPv6; Szállítási protokollok;
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az X Window rendszer
Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).
RészletesebbenWAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés
WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:
RészletesebbenHálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.
Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 523 05 Távközlési technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenJogában áll belépni?!
Jogában áll belépni?! Détári Gábor, rendszermérnök Tartalom: Aggasztó kérdések, tapasztalatok, hiányosságok Mit, és hogyan szabályozzunk? A NAC lehetőségei A Cisco NAC alkalmazása a hálózat védelmére 2
Részletesebben2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n
RészletesebbenÚjdonságok Nexus Platformon
Újdonságok Nexus Platformon Balla Attila balla.attila@synergon.hu CCIE #7264 Napirend Nexus 7000 architektúra STP kiküszöbölése Layer2 Multipathing MAC Pinning MultiChassis EtherChannel FabricPath Nexus
RészletesebbenALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE SPECIFIKUS IT ISMERETEK ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE A feladat megoldása során valamely Windows Operációs rendszer használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.08. TCP/IP alapok IPv4 IP cím: 32 bites hierarchikus logikai azonosító. A hálózaton
Részletesebben1. Forgalomirányítók konfigurálása
1. Forgalomirányítók konfigurálása Üzemmódok: Felhasználói Privilegizált Globális konfigurációs váltás: enable (en), váltás: exit váltás: configure terminal (conf t), váltás: exit váltás: változó, váltás:
RészletesebbenKérdés Kép Válasz HIBAS Válasz HELYES Válasz HIBAS Válasz HIBAS Kérdés Kép Válasz HIBAS Válasz HELYES Válasz HIBAS Válasz HIBAS Kérdés Kép Válasz
Mire kell odafigyelni egy frissítendő/migrálandó Windows esetén? Léteznie kell egy frissítést végző felhasználónak. A frissítendő/migrálandó rendszer naprakész legyen, a legfrissebb javítások és szerviz
RészletesebbenAz RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni.
IntServ mérési utasítás 1. ábra Hálózati topológia Routerek konfigurálása A hálózatot konfiguráljuk be úgy, hogy a 2 host elérje egymást. (Ehhez szükséges az interfészek megfelelő IP-szintű konfigolása,
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló
RészletesebbenKommunikáció. 3. előadás
Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek
RészletesebbenMŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények
1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (
RészletesebbenGSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése
Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba
Részletesebben[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]
Mérési utasítás WireShark használata, TCP kapcsolatok analizálása A Wireshark (korábbi nevén Ethereal) a legfejlettebb hálózati sniffer és analizátor program. 1998-óta fejlesztik, jelenleg a GPL 2 licensz
RészletesebbenA DNS64 és NAT64 IPv6 áttérési technikák egyes implementációinak teljesítőképesség- és stabilitás-vizsgálata. Répás Sándor
A DNS64 és NAT64 IPv6 áttérési technikák egyes implementációinak teljesítőképesség- és stabilitás-vizsgálata Répás Sándor Lépni Kell! Elfogytak a kiosztható IPv4-es címek. Az IPv6 1998 óta létezik. Alig
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok GY 6.hét
Számítógépes Hálózatok GY 6.hét Laki Sándor ELTE-Ericsson Kommunikációs Hálózatok Laboratórium ELTE IK - Információs Rendszerek Tanszék lakis@elte.hu http://lakis.web.elte.hu Teszt 10 kérdés 10 perc canvas.elte.hu
RészletesebbenOsztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés
Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A
Részletesebben