AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA EU TÁRSASÁGI FORMÁK. Az európai uniós intézményrendszer, a jogi szabályozás alapjai

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA Az európai uniós intézményrendszer, a jogi szabályozás alapjai Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék EU TÁRSASÁGI FORMÁK 1

2 EURÓPAI UNIÓ 28 ország 505 millió ember Az EU jelképei 4 Az európai zászló Az európai himnusz Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben 2

3 UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA Alapja: a tagországok átruházott hatásköre Irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása Kerete: az alapító szerződésekben kijelölt keretek között AZ EURÓPAI UNIÓS JOG FORRÁSAI Elsődleges jogforrások szerződések (alapító, módosító, csatlakozási) rendelet Másodlagos jogforrások egyoldalú jogi aktusok megállapodáson alapuló jogi aktusok irányelv határozat, vélemények, ajánlások, fehér és zöld könyvek Kiegészítő jogforrások Bíróság joggyakorlata, általános jogelvek 3

4 Nem kötelező erejű jogforrások 4

5 BŐVÜLÉSI FOLYAMAT A BŐVÜLÉS FOLYMAMATA 5

6 TAGJELÖLTSÉG A fejlett világ része 12 6

7 Az EU és a nagyvilág, 2011 lakosság, 6 734,4 millió fő EU-28 USA Kína India Japán Oroszország Brazília Adatsor1 507, , ,00 127, ,4 Forrás: The results of the international comparison program. EU, USA, China together account for half of world GDP. Eurostat, Newsrelease, 69/2014, 30 April 2014, PPS=purchasing power standard hhp://ec.europa.eu/eurostat Az EU tagországai, népessége 2014-ben 14 Az EU tagországai 2014-ben: 28 ország 507 millió fő 7

8 GDP/fő, vásárlóerő-paritáson (PPS) EU-28=100%, hhp://ec.europa.eu/eurostat Forrás: The results of the international comparison program. EU, USA, China together account for half of world GDP. Eurostat, newsrelease, 69/2014, 30 April 2014, PPS=purchasing power standard Az EU tagjai és lehetséges bővülése 16 Tagjai: európai, demokratikus és piacgazdasággal rendelkező országok július 1. Horvátország a 28. tagország Tagjelölt országok: Izland, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Törökország Potenciális tagjelölt országok: Albánia, Bosznia- Hercegovina, Koszovó 8

9 17 Az EU tagországai és azok fejlettsége Az EU és tagországai GDP/fő, GDP adatai 2013, folyó áron Megnevezés GDP/fő EUR folyó áron GDP Milliárd EUR folyó áron EU Németország Egyesült Királyság Belgium Görögország Cseh Köztársaság Magyarország Forrás: Basic Figures on the EU. Second quarter Eurostat, Compact Guide. Egy főre jutó fogyasztás, 2013-ban vásárlóerő-paritáson az EU-ban 18 First estimates for Consumption per capita amongst Member States: highest rate was nearly triple the lowest. STAT/14/96 18 June

10 19 24 hivatalos nyelv,

11 21 Nyelvek Az Európai Unió hivatalos nyelvei 2012-ben a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén tól még a horvát nyelv is! 22 11

12 24 EU legfőbb értéke 12

13 25 Winner: Ana Fanlo Vicente, 12, Spain A béke az Európai Unió gépezetének hajtómotorja. Minden tagország a gépezet nélkülözhetetlen alkatrésze. Ha az egyik leáll, az egész szerkezet megszűnik működni. Együtt sikerülhet! Tartsunk össze! EU INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉS I. 13

14 EU INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉS II. EU INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉS III. 14

15 EU INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉS IV. Alapító sz. Aláírás Hatály ESZAK EGK-Római Szerződés EAK-Római szerződés Elsődleges közösségi jog Módosító szerződés Aláírás Hatály Egyesülési Szerződés Költségvetési szerződés Pénzügyi szerződés EEO Csatlakozási szerződés Aláírás Hatály Dánia, Egyesült Királyság, Írország Görögország Portugália, Spanyolország Maastrichti Szerződés Amszterdami szerződés Nizzai Szerződés Ausztria, Finnország, Svédország Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia Alkotmányszerződés Reformszerződés Lisszaboni Szerződés dec.01. Románia, Bulgária

16 A SZERZŐDÉSEK Pilléres szerkezet a Lisszaboni szerződésig! Európai Unió I. pillér II. pillér III. pillér Európai Közösség ESZAK- MONTÁNUNIÓ EGK- Közös Piac 2002-ig EAK- EURATOM Közös Kül- és Biztonságpolitika KKBp Bel- és Igazságügyi Együttműködés Amszterdam óta: Büntetőügyekben folytatott Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés (BRIE) közösségi modell saját sui generis jogrend Kormányközi együttműködés, nemzetközi jog Nizzai szerződés: Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (EUROJUST) és Európai Igazságügyi Hálózat 16

17 EURÓPAI UNIÓ A Lisszaboni szerződésig EU Tanács Állandó Képviselők Bizottsága Munkacsoport Határozati szint Munkacsoportok Gazdasági és Szociális Bizottság Speciális részlegek Parlament Parlamenti bizottságok Konzultációs szint Bizottság Javaslati szint 17

18 Jogalkotási folyamat Európai Unió Tanácsa Kormányközi alapon működik Tagállami kormányok által kifejezett nemzeti érdekek Szupranacionális adminisztráció által érvényesített uniós érdekek megíenítője Intézményi háromszög Európai Bizottság szupranacionális Döntés előkészítés Jogszabály kezdeményezés Végrehajtó, felhatalmazott döntéshozó, Ellenőrző hatóság Gazdasági és Szociális Bizottság Konzultatív minőség Európai Parlament szupranacionális Politikai pártok által hordozott állampolgári, politikai érdekek Régiók Bizottsága Soros Elnökség EU Tanácsa: Magyarország (2011. január június) 18

19 Elnökségi trió: Lisszaboni Szerződés január 1-jétől vezette be soros elnökségek hármas csoportokba állnak össze stratégiai keret, operatív program Magyarország, Spanyolország, Belgium Az uniós döntéshozatal módja Együttdöntés Az Európai Parlament (28 uniós tagállam kormányainak képviselete) a Tanáccsal hagyja jóvá az uniós jogszabályokat 1. gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálat 2. Bizottság konzultációja az érdekelt felekkel/ nyilvános konzultáció 3. Felülvizsgálat 4. egyeztetőbizottság 4. / 5. Elfogadás 19

20 A három pillér (döntéshozatal különböző) Első pillér: Európai Közösségek (EK 1967!) EGK Európai Közösség (EK 1993) Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés) LISSZABONI SZERZŐDÉS rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztu k az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztu k a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét. először mondja ki, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja el tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört 20

21 INTÉZMÉNYRENDSZER AZ EU INTÉZMÉNYEI Fő szervek Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi 21

22 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK Az Unió működését szabályozó alapszerződések Az EU valamely belső normája (ügynökségek/agencies) DÖNTÉSHOZATALI HÁROMSZÖG 22

23 az Unió állampolgárai által közvetlenu l választott képviselőtestu let fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenu l választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felu gyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felu gyeli a testu let munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését A Parlament (újraválasztott) elnöke, : Martin Schulz A német Schulz 2012 januárjától vezeti az EP-t, akkor a lengyel Jerzy Buzeket váltotta a poszton. A váltás a két nagy frakció közötti egyezség eredménye volt: félidőig néppárti politikus lesz az elnök, utána pedig szocialista. Most is hasonló alku született, csak a sorrend lesz fordított: az 58 éves Schulzot két és fél évre választották, vagyis a ciklus felében egy néppárti politikus veszi át tőle az elnöki stafétát ben egyébként az összes parlamenti tisztséget újraválasztják. 23

24 EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenu l választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését 24

25 HELYSZÍNEK Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik: Strasbourg (Franciaország) Plenáris ülések Brüsszel (Belgium), Plenáris ülések Bizottsági ülésekre szintén Brüsszelben kerül sor. Luxembourg Adminisztrációs irodák (más néven Főtitkárságnak ) Európai Parlament demokratikus intézmény: választás Tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják 1979 óta A tagállamok népeinek képviselőiből áll Nincs egységes európai választási rendszer Ötéves mandátum Képviselők pártfrakciók szerint Lisszaboni Szerződés: 750 fő +1 elnök maximálta a létszámot Egyeztetett érdekek és álláspontok politikai értékek mentén Az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak 25

26 EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ A képviselőket 5 évre, közvetlenül választják, a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót két nagy párt: néppárt szocialisták 26

27 EP VÁLASZTÁS 2014 EURÓPAI PARLAMENT 27

28 Plenáris ülés Európai Parlament fejlődése Hatásköre fokozatosan bővült Kezdetben vitafórum Majd társ-jogalkotó (nem önálló döntéshozó, a Tanács és a Parlament együtt dönt) Lisszaboni Szerződés: a Parlament választja a Bizottság elnökét Politikai ellenőrző szerep a Bizottság felett: Bizalmatlansági indítvány A Bizottság beszámol a Parlamentnek 28

29 Az Európai Parlament hatáskörei A Közösség döntési folyamatában Jogalkotó Költségvetés elfogadásában Hozzájárulás kibocsátásával: nemzetközi szerződés Tanácsadó jellegű véleményalkotással vesz részt Az EP a leadott szavazatok abszolút többségével határoz A határozatképességet a házszabály határozza meg Politikai ellenőrzés Bizottság és testület kinevezése Bizalmatlansági indítvány Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei Két és félévente titkos szavazással elnököt választanak az EP tagjai Az elnök irányítja az EP munkáját Martin Schulz EP külső képviselete Költségvetés aláírása Jogszabály aláírása Alelnökök Politikai csoportok jelölése alapján választják Szakbizottságok 29

30 Az Európai Parlament munkarendje Négyhetes periódusok Plenáris hét: Március második keddjén összehívás nélkül összeül Plenáris ülések Strasbourg Évente 12 alkalommal Bizottsági ülések két hete Brüsszelben általában Politikai frakciók szerinti ülések Hivatali apparátus Luxemburg Az Európai Parlament Az EP magyar képviselői A évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról: alapvető célja az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képviselők jogállásának a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történő szabályozása. 30

31 Az Európai Parlament Az EP hatáskörei - Az Európai jogszabályok elfogadása a döntéshozatal különböző formáiból alapvetően három főbb eljárást érdemes kiemelni: véleményezési (konzultációs) eljárás hozzájárulási eljárás együttdöntési (rendes jogalkotási) eljárás AZ EURÓPAI TANÁCS 31

32 Lisszaboni Szerződés és a Tanács Döntéshozatal: kettős kritérium 2014 után A tagállamok 55%-a Az EU népességének 65%-a Megszűnnek a tagországokhoz rendelt szavazati súlyok MINISZTEREK TANÁCSA 32

33 A Miniszterek Tanácsa az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként) A Miniszterek Tanácsa Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik 33

34 A Miniszterek Tanácsa Feladatai jogalkotás a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között A Miniszterek Tanácsa Döntéshozatal A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország). 34

35 A Tanács Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői Egy miniszteri szintű képviselő, aki jogosult állama kormánya nevében kötelezettséget vállalni Az EU kormányközi alapon működő szerve Tagállamok érdekeit képviseli A Tanács formációi Nemzeti és funkcionális alapon tagolt Tíz féle tanács Általános Ügyek Tanácsa Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN) Bel-és Igazságügyek Tanácsa Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezeti Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 35

36 A Tanács működése Székhelye: Brüsszel Apparátusa Főtitkárság A Tanács üléseinek szervezése Főtitkár Főtitkár-helyettes A Tanács üléseinek előkészítését irányítja Folyamatos munka COREPER I. COREPER II. Soros elnökség A Tanács elnöksége Az elnökséget a tagállamok egymás után hat-hat hónapig gyakorolják A tanács által egyhangúsággal megállapított rend szerint Elnökség elnök Napirendek Fontos szerep EU többi intézménye felé az EU külső képviseletében 36

37 EURÓPAI TANÁCS Csúcsszerv, az EU állam- és kormányfőinek testülete A csúcstalálkozók résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet ku lpolitikai irányvonalát és ezzel egyuẗt a bővítési politikát is olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN július 1-jétől a maximális 352 szavazatból legalább 16 tagállam szavazata (népesség 65%- a) szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. SOROS ELNÖK Félévente egy-egy tagállam 37

38 EURÓPAI TANÁCS, TANÁCS SZÉKHELY Az Európai Tanács (EiT) Tagjai (Jelenleg: 30 fő) Tagállamok állam- vagy kormányfői (28) Az Európai Tanács elnöke (Lisszaboni Szerződés óta) A Bizottság elnöke Munkájában a kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részt vesz 38

39 Az Európai Tanács Az EU csúcsszerve 1974 óta rendszeresen működik Az EU-t létrehozó Szerződés (MSz) rendezte helyzetét (1992) Lisszaboni Szerződés határozta meg önálló intézményként Feladatai: Stratégiai kérdésekben dönt Biztosítja az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt Meghatározza az Unió általános politikai irányvonalát Döntései: konszenzussal Jogszabályt nem alkot (Nemzetközi válság új.. 78 Európai Tanács ülései Csúcstalálkozók Évente legalább kétszer ülésezik Elnököl az Európai Tanács elnöke: Donald Tusk A gyakorlatban évente négy ülést tart Rendkívüli és informális ülést is tarthat Ülései hivatalos helyszín Brüsszel soros elnökség országai 39

40 Az Európai Tanács csúcstalálkozója Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója 4évente legalább 4 alkalommal megrendezik 4résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat 4Elnök (2014. november 30.-ig): Herman Van Rompuy, december 1.-től: Donald Tusk december 18.. Az Európai Tanács - A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől novemberéig) a belga Herman Van Rompuy töltötte be > december 1-től: Donald Tusk az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának. 40

41 KÜL-ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA EURÓPAI BIZOTTSÁG 41

42 Európai Bizottság (European Commission) - Ötévenként új Bizottságot neveznek ki az Európai Parlament megválasztásától számított hat hónapon belül Az Európai Bizottság (új és régi) elnöke július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt választotta meg az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének 42

43 EURÓPAI BIZOTTSÁG az EU mindennapi munkáját végző, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért tagjai között a feladatok szakteru letenként megosztottak (a szakteru letekhez saját hivatali apparátus tartozik) informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják kormányszerűen működik, de nem kormány: végrehajtói feladatokkal csak korlátozottan működik bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniu k, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól EURÓPAI UNIÓ 43

44 EURÓPAI BIZOTTSÁG javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót FELADAT- KÖRÖK felu gyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal egyuẗt) Az Európai Bizottság A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete - Az európai jog betartásának ellenőrzése: a Bizottság az alapszerződések őre > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására ~ először elindítja az ún. jogsértési eljárást > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra 44

45 Az Európai Bizottság A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete ~ ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is - Az EU nemzetközi képviselete: munkája lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy egy hangon szólaljanak meg nemzetközi fórumokon feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is Az Európai Bizottság Belső szervezete - A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felelős ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali ideje alatt a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is - A Bizottságnak Románia és Bulgária január 1-jei csatlakozásáig 25 tagja volt, jelenleg a testület Horvátország csatlakozása után - 28 tagú (alelnökök és tagok) 45

46 Az Európai Bizottság Belső szervezete A 28 tagú biztosok testülete: hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüsszelben az ülésen minden területet az azért felelős biztos ismertet, majd a testület együttesen dönt róla 28 biztos > elnök: Az Európai Bizottság Vezetése José Manuel Barroso Jean-Claude Juncker 46

47 Az Európai Bizottság Vezetése - A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke. Az Európai Bizottság A magyar biztos Navracsics Tibor Oktatás, ifjúságpolitika, kultúra és sport 47

48 Az Európai Bizottság Berlaymont-i Székháza Az Európai Bizottság tömören A Közösség szupranacionális szerve Az uniós érdekek őre A Bizottság értelmezése Biztosok kollégiuma: 28 fő Apparátusa: 30 ezer fő (ebből 5 ezer Luxemburgban) Székhelye: Brüsszel Hivatali ideje: 5 év Bizottság hivatali ideje november október november október

49 A Európai Bizottság összetétele Tagjai a Biztosok Tagállamonként egy fő Kormányok megállapodásával, EP hozzájárulásával Tárcákat felügyelnek Elnök Az Európai Tanács jelöli minősített többséggel, de a Parlament választja meg Jean-Claude Juncker (Luxemburg) A testület politikai és stratégiai irányítója Kialakítja a Bizottság belső szervezetét Megbízza az egyes tagokat a feladatokkal,tárcák kiosztása EURÓPAI BÍRÓSÁG feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat rendezze biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint 49

50 EURÓPAI BÍRÓSÁG A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban felu gyeli a közösségi jog betartását előzetes döntéshozatal KÖZÖSSÉGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el (kötelezettségszegési eljárás EURÓPAI BÍRÓSÁG FELÉPÍTÉSE Bíróság (Court of Justice) tagállamonként egy bíró+9 főtanácsnok magyar tag: Juhász Endre Törvényszék (General Court) Közszolgálati Törvényszék (Civil Service Tribunal) tagállamonként egy bíró Magyar tag: Czúcz Ottó 50

51 A Bíróság Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities) az 1952-es ESZAK-Szerződés hozta létre feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint A Bíróság Feladatai A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE ~ egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban ~ felügyeli a közösségi jog betartását ~ ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról 51

52 A Bíróság Feladatai A következő eljárástípusokban hoz ítéletet: előzetes döntéshozatal iránti kereset tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset megsemmisítés iránti kereset intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset Tagjai: A Bíróság a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll; munkáját 9 főtanácsnok segíti a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. a Bíróság bíráit és főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit Vassilios Skouris elnök Juhász Endre magyar bíró 52

53 105 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Bíróság Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Unió pénzügyi lelkiismerete A közösségi pénzek ellenőrzése Kiadások hatékonyságának ellenőrzése Vizsgálati köre Jelentései Nizzai Szerződés: egy fő tagállamonként 53

54 Vitor Caldeira a Számvevőszék februárjában harmadik ciklusra újra választott elnöke Fazakas Szabolcs a Számvevőszék 2010-ben megválasztott magyar tagja 54

55 Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee: 1957-ben létrehozott, a gazdasági és szociális érdekcsoportok a közösségi döntéshozatalba való bekapcsolódását szolgáló intézmény; három fő feladata: tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekben, azok kérésére vagy saját kezdeményezése alapján segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó testületek felállítását az EU-n kívüli országokban > 353 tag az EU 28 tagállamából (ötéves, megújítható mandátummal, ig, 12 magyar tag) Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság - Szerepe: az érdekcsoportok véleményének megismertetése gazdasági és szociális ügyekben a Szerződés szerint meghatározott esetekben A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ (azt azonban NEM KÖTELZŐ FIGYELEMBE VENNI) 55

56 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions): a helyi és regionális szervek számára a Közösségek munkájába közvetlen beleszólást biztosító, a Maastrichti Szerződés által létrehozott testület; feladata helyi és regionális szempontból új nézetek megjelenítése az EU törvénykezésében véleményt mond az Európai Bizottság jogszabályjavaslatairól az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kell a Régiók Bizottságával bizonyos kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a helyi és regionális testületeket, de bármikor ki is kérhetik a véleményét Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága javaslatokat tehet a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is VÉLEMÉNYE KÖTELEZŐ ERŐVEL NEM BÍR - ALAPVETŐEN TANÁCSADÓ SZERV, BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KORLÁTOZOTT 56

57 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank - Jellemzői: nonprofit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek után nem használja az EU költségvetését jegyzett tőkéjét a tagállamok adták össze, ma ,61 max. kölcsönkintlévőség: 250%-a a jegyzett tőkének kivitelek finanszírozásához szükséges források döntő többségét nemzetközi pénzügyi piacról szerzi, KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL TANÁCSADÓ TESTÜLETEK 57

58 PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank - Feladatai: az Unió gazdaságpolitikájával összhangban álló beruházások finanszírozása a kiválasztott projektek az európai integrációt, a kiegyensúlyozott fejlődést, a gazdasági és szociális kohéziót és a tudásalapú társadalom kialakítását segítik 58

59 Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank - A Központi Bankok Európai Rendszere: az Európai Központi Bank és a tagállamok központi bankjai - Elsődleges célkitűzése: az árstabilitás fenntartása eszközök: monetáris politika, devizaügyletek, tagállami devizatartalékok megőrzése, kezelése, fizetési rendszerek zavartalan működtetése Európai Központi Bank Európai Központi Bank független, utasítást nem fogadhat el sem a közösségi intézményektől, sem a tagállamoktól A NEMZETI BANKOK IRÁNYMUTATÁSAIT, UTASÍTÁSAIT KÖTELESEK KÖVETNI Mario Draghi az EKB elnöke a Kormányzótanácsnak magyar tagja nincs 59

60 119 Európai Parlament: a polgárok érdekképviselete Európai Parlament elnöke: Martin Schulz Fő funkciók 2014 és után Tanács (Miniszterek): (félévente változik az elnökség) a tagállamok érdekképviselete Európai Tanács: Európa érdekeit Elnöke. Herman van Rompuy (2014. október).) Donald Tusk (2014. november1-től) Európai Bizottság: az EU érdekei Elnöke: Jose Manuel Barroso (2014. okt.) Jean-Claude Juncker(2014. november Az EU külügyminisztere Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 120 Catherine Ashton Felelősségi körei : elnököl a Külügyek Tanácsa ülésein az Európai Bizottság alelnöke Federica Mogherini képviseli az EU-t nemzetközi fórumokon, pl. ENSZ irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetője 60

61 Felhasznált Irodalom Forrása: Dr. Kruppa Éva főiskolai tanár által biztosított anyagok Dr. Ph.D.Verebics János egyetemi docens által biztosított anyagok 61