SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató:
|
|
- Frigyes Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tárgy neve ÁLTALÁNOS FIZIKA Meghirdető SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató: Dr. Kövesdi Katalin Kredit 4 Heti óraszám 4 típus gyakorlat Számonkérés gyakorlati jegy Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Helyettesítő tárgyak Periódus őszi félév/évente Javasolt félév I. Kötelező vagy kötelező kötelezően választható AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Halász Tibor - Dr. Jurisits József Dr. Szűcs József: Fizika Mozaik Kiadó, Székely György: Ennyit kell(ene) tudnod fizikából I. Panem-Akkord Kiadó Székely György: Fizika példatár. Panem-Akkord Kiadó Dr. Gyémánt Iván Dr. Molnár Miklós: Hússzor hat. Mozaik Oktatási Stúdió
2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA A TANTÁRGY CÉLJA: Feleleveníteni a fizikával kapcsolatos középiskolai matematikai ismereteket, bővíteni a vektorokkal végezhető műveletek halmazát a vektoriális szorzással, valamint elsajátíttatni a hallgatókkal a differenciálszámítás elemeit. Másrészt átismételni, rendszerezni, elmélyíteni és szükség esetén kiegészíteni azokat a fizikai ismereteket, amelyeket a hallgatók a különböző középiskolákban a 2 ill. 3 éves fizikaoktatás során megszereztek. Erősíteni a hallgatók lényegkiemelő, rendszerező, kapcsolatfelismerő képességét. Megvizsgálni, hogy: A hallgatók elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, a kölcsönható partnereket és ezek kapcsolatát? Felismerik-e a megfelelő ekvivalencia-relációkat, az azonosságokat, a különbözőségeket és a hasonlóságokat? Milyen szintű a fizikai problémát felismerő, megértő és megoldó képességük? Tudják-e alkalmazni ismereteiket a belső algoritmus szintjén egyszerűbb fizikai problémák megoldásakor? MATEMATIKA A vektoralgebra alapfogalmainak és a vektorokkal végzett műveleteknek fizika feladatok megoldásán keresztül történő, alkalmazás szintű elsajátíttatása. A differenciálszámítással kapcsolatos alapfogalmak, szabályok, és elemi függvények differenciálhányadosainak ismeretében egyszerűbb fizikai problémák megoldása differenciálszámítás segítségével. A vektor fogalma. Vektorok összeadása és kivonása. Vektor szorzása skalárral. Két vektor skaláris szorzata. Két vektor vektoriális szorzata. Vektorok lineáris függetlensége, derékszögű alaprendszer. Műveletek végzése derékszögű koordinátákkal megadott vektorok esetén. A lineáris- és a másodfokú függvény jellemzői és képük. A függvény valamely pontjába húzható érintő problémája. Differencia- és differenciálhányados, és geometriai jelentésük. Legfontosabb differenciálási szabályok. Elemi függvények differenciálhányadosa. A differenciálszámítás alkalmazása néhány egyszerű fizikai probléma megoldásakor. Legyen tisztában az alábbi fogalmakkal: vektor, a vektor hosszúsága, állása, értelme, két vektor hajlásszöge. El tudja végezni a vektorok között értelmezett műveleteket mind síkban ábrázolt, mind derékszögű koordinátákkal megadott vektorok esetén. Legyen tisztában azzal, hogy két vektor szorzásának a végeredménye lehet egy szám, de lehet egy újabb vektor is. 2
3 Tudja értelmezni a vektori szorzat nagyságát, mint egy paralelogramma területét, és meg tudja állapítani a vektorszorzat eredményeként kapott vektor irányát is. Jártasság szinten ismerje a függvény, az értelmezési tartomány, az értékkészlet fogalmát, a lineáris függvény meredekségének meghatározási módját a függvénygörbe segítségével. Ismerje a differencia- és a differenciálhányados közötti különbséget. Az elemi függvények differenciálhányadosainak és a differenciálszámítás szabályainak ismeretében legyen képes egyszerűbb függvények deriváltjainak kiszámolására. A TESTEK MOZGÁSA: MECHANIKA Feleleveníteni és alkalmazni kész tudássá érlelni a kinematikában megismert alapfogalmakat, mennyiségeket, mértékegységeket, szabályokat, törvényeket. Önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, feladatokon keresztül tudatosítani a vonatkoztatási rendszer és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát. Kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldásán keresztül mélyíteni a mozgásokra vonatkozó ismereteket. Alapfogalmak a transzlációs és rotációs mozgások jellemzéséhez és leírásához: anyagi pont, merev test, helyvektor, elmozdulásvektor, mozgás, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, átlaggyorsulás, pillanatnyi gyorsulás, szögelfordulás, átlag-szögsebesség, pillanatnyi szögsebesség, szöggyorsulás, periódusidő, rezgésszám. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kvalitatív és kvantitatív jellemzése. A sebesség fogalma. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kvalitatív és kvantitatív jellemzése. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség fogalma. Az átlaggyorsulás, a pillanatnyi gyorsulás, mint a sebességváltozást jellemző mennyiség. A szabadon eső test mozgásának jellemzése. Az összetett mozgások: vízszintes és függőleges hajítás kvalitatív és kvantitatív leírása. Az egyenletes körmozgás és az egyenletesen változó körmozgás leírása szögmennyiségekkel. Tudják alkalmazni a helymeghatározásnál és a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát és a mozgások függetlenségének elvét. 3
4 Tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag- és pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton, tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudják jellemezni a szabadesést, mint egyenletesen gyorsuló mozgást, ismerjék fel a kapcsolatát a vízszintes és függőleges hajítással. Tudják jellemezni a periodikus mozgásokat, a megismert összefüggéseket tudják alkalmazni egyszerűbb feladatok megoldása során. A TÖMEG ÉS AZ ERŐ Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés, ok okozati, valamint a függvénykapcsolatok közötti összefüggések és különbségek tudatosítása. A dinamika területéről különböző kvalitatív és kvantitatív problémák elemzése ill. kinematikai és dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása. A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. Zárt rendszer. A lendület és a lendület-megmaradás törvénye. Az erőhatás, mint lendületváltoztató hatás, és mértéke az erő. Newton II. és III. törvénye. Több erőhatás együttes eredménye, az eredő erő. Különféle erőhatások és következményeik. Anyagi pont nyugalmának dinamikai feltétele. Kinematikailag már vizsgált, különféle mozgások létrejöttének dinamikai feltétele. Erőpár, forgatónyomaték. A merev test egyensúlyának dinamikai feltétele. Tömegközéppont, súlypont fogalma és meghatározásának módja. A bolygók mozgása. Kepler törvényei, mesterséges égitestek, súlytalanság. A felsorolt fogalmakkal, törvényekkel kapcsolatos kvalitatív és kvantitatív problémák megoldása. Tudják értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, a lendület megmaradásának tételét, a Newton-féle törvényeket. Tudjanak különbséget tenni egyensúlyi helyzetek esetén az egy kölcsönhatásban fellépő két erő, és az egy testet érő, egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Ismerjék a különféle erőhatásokat, a nagyságukat és az irányukat megadó erőtörvényeket. Tudjanak erőket ábrázolni, valamint több erőhatás eredőjét mind geometriai, mind algebrai úton kiszámolni. Tudják megfogalmazni és feladatmegoldás során alkalmazni a különféle mozgások létrejöttének dinamikai feltételét. 4
5 Ismerjék, és problémamegoldás során tudják alkalmazni az anyagi pont és a kiterjedt merev test egyensúlyának feltételét ENERGIA, MUNKA Az energiáról és munkáról tanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése, és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. Annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. Kiemelni a megmaradó mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint hangsúlyozni a megmaradó mennyiségek kapcsolatát a zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában, a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételének felismerésében, a változó erő munkájának grafikus úton történő kiszámolásában. Az energia, mint egy rendszer állapotát jellemző mennyiség. Mozgási, kölcsönhatási, rugalmas energia értékének kiszámolása. Energiaváltozás erőhatás és a következtében létrejött elmozdulás esetén: a munka. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka kiszámolása. Munkatétel. A mechanikai energia fogalma, konzervatív és disszipatív erők. A mechanikai energia-megmaradás tétele, és érvényességi határa. A teljesítmény és a hatásfok fogalma. A fent felsorolt fogalmakkal, tételekkel kapcsolatos kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldása. Értsék az energia, energiaváltozás, munkavégzés, munka fogalmakat, jártasság szintjén tudjanak munkát számolni állandó erőhatás és egyenletesen változó erőhatás esetén mind algebrai úton, mind az erő út diagram segítségével. Tudják értelmezni és kiszámolni a mozgási energiát, a kölcsönhatási energiát, a rugalmas energiát, kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldásánál tudják alkalmazni a munkatételt. Ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét, és ennek érvényességi határát. Értsék és tudják alkalmazni a teljesítmény és hatásfok fogalmát az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésénél. Jártasság szinten tudjanak az adott mennyiségek vonatkozásában mértékegységekkel számolni. MECHANIKAI REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK Feleleveníteni a rezgésekről, hullámokról eddig tanultakat: definíciójuk, fajtáik, kvalitatív és kvantitatív jellemzőik. Párhuzamot vonni az egyenletes körmozgást végző anyagi pont vetülete és a harmonikus rezgőmozgás között. Tudatosítani, 5
6 hogy egy változás az időben nem csak egyenletes lehet, így nem csak lineáris függvénykapcsolattal adható meg, hanem másképpen is. A tananyag: A mechanikai rezgések jellemző mennyiségei. A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. Rezgő rendszer energiája. A fonálinga, mint harmonikus rezgőmozgást végző anyagi pont. A rezgéseket befolyásoló hatások és a következményeik. A mechanikai hullámok jellemzői, kapcsolat a jellemzők között. A hullámok típusai. Hullámok viselkedése új közeg határán, ezeket leíró összefüggések. Hullámok interferenciája, állóhullámok. A hanghullámok és jellemzőik. A fenti fogalmakkal és összefüggésekkel kapcsolatos feladatok megoldása. Tudják kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, ismerjék a rezgéseket jellemző mennyiségek közötti összefüggéseket, és tudják alkalmazni feladatmegoldásoknál. A rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat, és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését. Tudják jellemezni a korábban megismert mechanikai hullámokat, ismerjék a hullámmozgást jellemző mennyiségeket és tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb feladatokat megoldani. Ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, és problémamegoldásnál tudják alkalmazni a visszaverődés, törés törvényeit. Tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (visszhang, hangelhajlás, Doppler-jelenség). EGYENSÚLY FOLYADÉKOKBAN A nyomásról, nyomóerőről, felhajtóerőről tanultak átismétlése, rendszerezése. A folyadékba merülő test egyensúlyi helyzetének vizsgálata. Pascal és Arkhimédész törvényének alkalmazása problémamegoldás során. A hajszál-csövességre és a közlekedőedényekre vonatkozó törvényszerűségek és gyakorlati vonatkozások felidézése. A folyadék súlyából származó nyomás: hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás értékének kiszámolása. Oldal, fenék, és felfelé irányuló nyomás. Pascal törvénye. Közlekedő edények és a közlekedő edények törvénye. Felületi feszültség és hajszálcsövesség. A felhajtóerő fogalma, kiszámolásának módja, Arkhimédész törvénye. A testek úszása. Az úszás, lebegés, elmerülés feltétele. 6
7 Ismerjék a nyomás fogalmát, megváltoztatásának lehetőségeit, a mértékegységeit. Tudják Pascal törvényét és ennek gyakorlati vonatkozásait. Tudják a felhajtóerő létrejöttének okait, ismerjék a nagyságát befolyásoló tényezőket. Legyenek képesek megfogalmazni az úszás, merülés, lebegés feltételét, Arkhimédész törvényét, és ezeket problémamegoldás során alkalmazni. Ismerjék a hajszálcsövesség jelenségét, legyenek képesek alkalmazni feladatmegoldás során a közlekedő edényekre vonatkozó törvényszerűségeket. Tudják értelmezni a felületi feszültség létrejöttét mulekuláris erőhatások segítségével. HŐTAN Felidézni, rendszerezni a hőtani alapfogalmakat, alapjelenségeket, és ezek mennyiségi vonatkozásait. Az ideális gázok különböző állapotváltozásának kvantitatív tárgyalásán keresztül, kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. A hőtan I. főtételének matematikai megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Alkalmazni az általánosított energia-megmaradás elvét a szilárd, légnemű és cseppfolyós fázisok átalakulására. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok és a hőtan II. főtétele. A belső energia, a hőmérséklet fogalma, az abszolút 0 fok és fizikai jelentősége. Szilárd, cseppfolyós, légnemű anyagok hőtágulása, azok mennyiségi összefüggései. A gázok állapothatározói. Ideális gázokra vonatkozó gáztörvények és az állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása és értelmezése a p V állapotsíkon. A gázok nyomásának, belső energiájának és a gáztörvényeknek értelmezése a részecskemodell alapján. A rendezettség fogalma. A hőtan I. és II. főtételének értelmezése és matematikai megfogalmazása. A hőmennyiség, a fajhő fogalma. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata. Halmazállapot-változások. A fázisátalakulások energetikai vizsgálata az I. főtétel felhasználásával. A fenti fogalmak és törvények felhasználásával különböző hőtani feladatok megoldása. Ismerjék a hőtágulás jelenségét, a tanult összefüggések alapján tudjanak egyszerű számolásokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámolására. Ismerjék a gázok állapotjelzőit, az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. A gáztörvények és az állapotegyenlet alkalmazásával tudjanak egyszerűbb kvalitatív és kvantitatív feladatokat megoldani. 7
8 Hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozás szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p V diagramot. Tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál. Értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését, valamint azt, hogy miért nem készíthető másodfajú örökmozgó. Tudjanak a kiterjesztett energia-megmaradási elv alkalmazásával különböző, fázisátalakulással kapcsolatos feladatot megoldani. ELEKTROMOSSÁGTAN ELEKTROMOS MEZŐ, ELEKTROMOS ÁRAM. A középiskolában megszerzett elektromosságtani ismeretek felelevenítése, rendszerezése, szintetizálása. Elektrosztatikus jelenségek értelmezése. A stacionárius elektromos áram létrejöttének, törvényszerűségeinek felidézése. Az elektromos töltés, elektromos áram, elektromos feszültség és ellenállás fogalma, és a közöttük levő mennyiségi összefüggések, törvények rendszerezése és alkalmazása. A testek elektromos állapota, vezetők, szigetelők, megosztás jelensége. Coulomb törvénye, elektromos térerősség. Az elektromos potenciál és a feszültség. A kondenzátor, kapacitás, kondenzátorok kapcsolása, az elektromos mező energiája. Az elektromos áram, az áramerősség, és mérése. Az elektromos ellenállás, a vezetők ellenállását befolyásoló tényezők. Az eredő ellenállás és meghatározása. Ohm törvénye vezető szakaszra és teljes áramkörre. Az elektromos munka és teljesítmény. Fogyasztók és áramforrások kapcsolása egyenáramú körökben. Az áramvezetés típusainak felelevenítése. Az áram hatásai. Ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés szempontjából, tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatot megoldani (Coulomb törvényre, térerősségre, feszültségre, összekapcsolt síkkondenzátorok eredő kapacitására és energiájára). Ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését, mértékegységét valamint meghatározási módját. Tudják Ohm törvényét vezető szakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket, ismerjék a fogyasztók soros, párhuzamos és vegyes kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb kvalitatív és kvantitatív feladatokat megoldani. Tudják elkészíteni egyszerűbb áramkörök kapcsolási rajzát, ennek alapján az áramkört összeállítani és áramerősséget és feszültséget mérni. Ismerjék az elektromos áram hatásain alapuló egyszerű eszközök kapcsolási rajzát és elvi működését. 8
9 MÁGNESES MEZŐ, AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ A mágneses mező jellemző mennyiségeinek felelevenítése, az elektromos és mágneses mező jellemzése közötti analógia ill. különbözőség megmutatása. Az energia és az energia-megmaradás kiterjesztése. Az elektromágnesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatása és értelmezése. Mágneses indukció, mágneses fluxus. Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. Mágneses mező hatása áramvezetőre, ill. mozgó töltésre. A Lorentz erő. Mozgási indukció, az indukált feszültség és áram, Lenz törvénye. A váltakozó feszültség előállítása és jellemzői, a hálózati feszültség és áram. Nyugalmi indukció és önindukció. A mágneses mező energiája. A transzformátor és jellemzői, az energiaszállítás. Az elektromos rezgőkör és jellemzői, a Thomson-formula. Kvalitatív és kvantitatív módon tudják jellemezni a különböző alakú áramvezetők mágneses mezőjét. Ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt hatását és ennek gyakorlati jelentőségét. Tudják értelmezni és egyszerűbb feladatokban alkalmazni a mozgási indukció jelenségét. Ismerjék és tudják kiszámolni a váltakozó feszültség és -áramerősség legfontosabb jellemzőit, ezek kapcsolatát. Értsék, hogy a nyugalmi indukció és az önindukció a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása, vegyék észre az energia-megmaradás törvényét. Ismerjék a transzformátor működési elvét, tudják alkalmazni a legfontosabb törvényszerűségeit. Ismerjék az elektromágneses jelenségekkel, a rezgőkörökkel kapcsolatos alapvető fizikai mennyiségeket és összefüggéseket, tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb feladatokat megoldani. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK. OPTIKA Felidézni és rendszerezni az adott témakörben a középiskolában tanultakat: Annak erősítése, hogy nem csak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem változó elektromos mező is mágneses mezőt hoz létre. Párhuzamot vonni a mechanikai hullámok és az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzői és terjedéskor fellépő tulajdonságai között. Az elektromágneses spektrum áttekintése, jellemzése, a fény tulajdonságainak felidézése. A fényvisszaverődés, fénytörés, fényelhajlás, fénypolarizáció, a fényinterferencia jelensége, ezek törvényszerűségei. Az optikai eszközök fajtái, képalkotásuk, leképezési törvény, nagyítás. 9
10 Az elektromágneses hullámok előállítása rezgőkörrel, a hullámok legfontosabb tulajdonságai, csoportosításuk, teljes elektromágneses színkép. A hullámhossz és a frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerűbb problémák megoldásában. A fény terjedési sebessége, a visszaverődés és törés törvényei. A Snellius- Descartes törvény, a törésmutató. Egyszerűbb feladatok a törési törvény alkalmazására, prizma és planparalel lemez esetén. A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazása. Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. A fehér fény felbontása prizmával és ráccsal. Színkép, színkeverés. Egyszerű optikai eszközök képalkotása nevezetes sugármenet segítségével. A kapott kép jellemzése. A leképezési törvény alkalmazása feladatokban. Optikai eszközök gyakorlati alkalmazása. Ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legfontosabb feltételét. Ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudják alkalmazni a frekvencia és a hullámhossz közötti összefüggést problémamegoldáskor. Tudják használni az elektromágneses hullámok hullámtulajdonságai alapján észrevett analógiát a mechanikai hullámokkal, ugyanakkor legyenek tisztában a legfontosabb különbséggel is (nincs szükség közvetítő közegre). Ismerjék az elektromágneses hullámok sokféleségét, megjelenési formáit a gyakorlatban, frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségüket. Tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés törvényeinek alkalmazásával. Ismerjék a fényelhajlás jelenségét résen ill. optikai rácson, az összefüggéseket tudják alkalmazni egyszerűbb számolásos feladatokban. Ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait, a színfelbontás jelenségét. A leképezés geometriai modellje alapján tudják értelmezni a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképezési törvényt numerikus feladatokban. Ismerjék a tükrök, lencsék, planparalel lemezek, prizmák néhány gyakorlati alkalmazását. ATOM- ÉS MAGFIZIKA, CSILLAGÁSZAT Felidézni, rendszerbe foglalni, elmélyíteni és szükség esetén kiegészíteni azokat az ismereteket, melyeket e témakörben, a középiskolában tanultak. Az Einstein-féle fotonelmélet, és az elektron hullámtulajdonságainak felidézésével rámutat-ni arra, 10
11 hogy a klasszikus fizika számára újszerű, idegen, de a mikrovilágban mindenütt jelen levő, kísérletileg igazolt kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel. A korábban megismert atommodellek és a kozmikus világmodellek segítségével bemutatni a modellalkotás dialektikáját, rámutatni az egyes modellek érvényességi határára. Összefoglalni az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságait, felidézni az alapvető nukleáris kölcsönhatásokat, azok legfontosabb tulajdonságait a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit. Rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket megismertünk a földi körülmények között játszódó jelenségekre. A klasszikus fizika megoldatlan problémái (hőmérsékleti sugárzás ellentmondásai, fényelektromos jelenség). Einstein foton-hipotézise, a fényelektromos egyenlet. A fény és a mikrorészecskék kettős természete. Az anyaghullám, kísérleti kimutatása és ennek gyakorlati alkalmazásai. Klasszikus atommodellek és fejlődésük. Az atom hullámmodellje, a periódusos rendszer felépítésének értelmezése, a Pauli-féle kizárási elv. Az atommag mérete, tömege, belső szerkezete. Izotópok fogalma. Az atommag kötési energiájának fogalma. A mag cseppmodellje. Radioaktív sugárzások, az atommag radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. Bomlási törvények, bomlási sorok. A sugárzás biológiai hatásai. A sugárvédelem alapjai. Atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján, az atombomba és az atomreaktor. Atomenergia felszabadítása magfúzióval. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. A Naprendszer kialakulása és felépítése. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. Ismerjék és tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, valamint a fotoeffektus gyakorlati alkalmazásait. Tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét, ismerjék a hullám- illetve részecske-természet kísérleti bizonyítékait. Ismerjék a de Broglie anyaghullám hipotézisét, az elektron hullámtermé-szetét igazoló kísérlet lényegét. Ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait. Tudják értelmezni a Bohr modell segítségével a hidrogénatom színképvonalainak keletkezését. A kvantummechanikai modell segítségével tudják értelmezni az atomok alap- és gerjesztett állapotait, ismerjék a kvantumszámok szemléletes jelentését, Paulielvet és a periódusos rendszer felépülését. Az atommag belső szerkezetének ismeretében legyenek képesek értelmezni az alapvető nukleáris kölcsönhatásokat, a radioaktív sugárzásokat. Az aktivitás, a felezési idő fogalmának, valamint a bomlási törvény ismeretében tudjanak egyszerű feladatokat megoldani. Legyenek tisztában a sugárzások biológiai hatásaival, az alapvető sugárvédelmi ismeretekkel, a nukleáris technika széles körű és biztonságos alkalmazásával. 11
12 Tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának vázlatos történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéről, azok méretéről, távolságáról. Ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének elméletét, a jövőjének lehetséges alakulását, a világűr kutatásának eddigi legfontosabb eredményeit. 12
9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
RészletesebbenFizika vizsgakövetelmény
Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenFIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)
KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenMinimum követelmények FIZIKA
Minimum követelmények FIZIKA I. A testek mozgása értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. legyenek
RészletesebbenKövetelmény fizikából Általános iskola
Követelmény fizikából Általános iskola 7. osztály Bevezetés Megfigyelés, kísérlet mérés A testek mozgása Nyugalom és mozgás Az út és az idő mérése,jele,mértékegysége. Átváltások. A sebesség fogalma, jele,
RészletesebbenAz osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály
Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási
RészletesebbenTovábbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h
Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenÖsszefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
Részletesebben9. évfolyam I. MOZGÁSTAN
9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai
RészletesebbenFizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai
Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK 2018. Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium 1) A dinamika alaptörvényei Newton-törvények példákkal. A testek tömegének értelmezése. Kísérletek:
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenA mechanikai alaptörvények ismerete
A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenTárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
Részletesebben11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét
ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként
Részletesebben. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenLegyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.
Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenFIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga
RészletesebbenFIZIKA 7-8. évfolyam
FIZIKA 7-8. évfolyam 2 FIZIKA 7-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenDR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus
RészletesebbenSylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium
Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium OSZTÁLYOZÓVIZSGA VIZSGAKÖVETELMÉNYE FIZIKA TANTÁRGYBÓL 1 Tartalomjegyzék 7. évfolyam...3 MOZGÁSTAN (KINETIKA)...3 ERŐTAN (DINAMIKA)...3 MUNKA, ENERGIA...3
RészletesebbenFIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI
FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait
RészletesebbenÉrettségi témakörök
1. Az SI mértékegységrendszer a. a fizikai mennyiség b. az SI alapmennyiségei c. a fizikai mennyiségek csoportosítása i. skalár- és vektormennyiségek ii. alap és származtatott d. prefixumok e. gyakorlatban
Részletesebben1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. 2. Az egyenletes körmozgás. 3. A dinamika alaptörvényei. 4. A harmonikus rezgőmozgás
1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás Gyorsulás Út idő, sebesség idő, gyorsulás idő grafikon A mozgás dinamikai feltétele Galilei élete, munkássága
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenFIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr.
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. Szûcs József A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:
RészletesebbenAz osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév
Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenFutball Akadémia 9-11. évf. Fizika
3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenMechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások
I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető
RészletesebbenGimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)
12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben
Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,
RészletesebbenTANMENET Fizika 7. évfolyam
TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2017. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Tömegpont dinamikája, ütközések Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus
RészletesebbenFIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM
FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenMATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei
MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei 1.félév I. Kombinatorika, gráfok Permutációk, variációk Ismétlés nélküli kombinációk Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög Gráfok pontok,
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenA FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak
RészletesebbenA Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve
A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve Évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy évi óraszáma 11. 2 72 12. 2 72 Mechanika (36 óra) 11. évfolyam 1. Haladó mozgások
Részletesebben7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport
7. Fizika tanterv-kiegészítés 212 7.1 Szakközépiskola, 9-12. évfolyam 7.1.1 A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport Heti óraszám: 1 óra 7.1.2 Célok és feladatok Helyes tanulási módszerek
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenE m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20
EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra
RészletesebbenA Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve
A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei
Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,
RészletesebbenFIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2017. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Tömegpont dinamikája, ütközések Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás,
RészletesebbenTANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan
TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:
Részletesebben2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK
A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia
Részletesebben6. évfolyam. 7. évfolyam
6. évfolyam Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás értelmezése, fogalma. Olvadás és oldódás közötti különbség. A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének következményei a környezetben. A légnyomás
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenFIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor
FIZIKA (emelt) Tanterv 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Érvényes: 2013/2014 tanévtől 2013. A Fizika 2-3 - 2 2,
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenFizika tételek. 11. osztály
Fizika tételek 11. osztály 1. Mágneses mező és annak jellemzése.szemléltetése Hogyan hozható létre mágneses mező? Milyen mennyiségekkel jellemezhetjük a mágneses mezőt? Hogyan szemléltethetjük a szerkezetét?
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenDebreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program.
Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program Fizika A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének
RészletesebbenKÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT
1+4 ÉVFOLYMOS GIMNÁZIUM (4 ÉVFOLYAMOS) A gimnázium helyi tanterve FIZIKÁBÓL a négyosztályos képzéshez 9.-12. évfolyam KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT F I Z I K A ( 9. - 11. ÉVFOLYAM) A tantárgy óraterve: 9.évf.
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenTantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév
1. Newton törvényei Kísérlet: OH 1. A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenHELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam
A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM 10 11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam
RészletesebbenFIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc
FIZIKA 11. osztály Írásban, 45 perc I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű
RészletesebbenÁltalános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor
Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos
RészletesebbenKERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV
KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV Időkeret a 11. tanévben 74 óra/év (2 óra/hét 37 tanítási héttel) a 12. tanévben 64 óra/év (2 óra/hét 32 tanítási
RészletesebbenFIZIKA. Tanterv (emelt) óraszámokra. Érvényes: 2016/2017. tanévtől Készítette: Krizsán Árpád szaktanár.
Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa György út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 FIZIKA Tanterv (emelt) 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád szaktanár Ellenőrizték: Bölcsföldi
RészletesebbenElektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenA hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései
A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései I. Mechanika 1. Newton törvényei Rugalmas ütközés tanulmányozása
RészletesebbenTanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra
Tanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11815 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenOsztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam
Osztályozó vizsga követelmények 7. évfolyam 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások: Test tulajdonság mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. 2. Mozgások: Viszonyítási
Részletesebben