SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató:"

Átírás

1 A tárgy neve ÁLTALÁNOS FIZIKA Meghirdető SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató: Dr. Kövesdi Katalin Kredit 4 Heti óraszám 4 típus gyakorlat Számonkérés gyakorlati jegy Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Helyettesítő tárgyak Periódus őszi félév/évente Javasolt félév I. Kötelező vagy kötelező kötelezően választható AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Halász Tibor - Dr. Jurisits József Dr. Szűcs József: Fizika Mozaik Kiadó, Székely György: Ennyit kell(ene) tudnod fizikából I. Panem-Akkord Kiadó Székely György: Fizika példatár. Panem-Akkord Kiadó Dr. Gyémánt Iván Dr. Molnár Miklós: Hússzor hat. Mozaik Oktatási Stúdió

2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA A TANTÁRGY CÉLJA: Feleleveníteni a fizikával kapcsolatos középiskolai matematikai ismereteket, bővíteni a vektorokkal végezhető műveletek halmazát a vektoriális szorzással, valamint elsajátíttatni a hallgatókkal a differenciálszámítás elemeit. Másrészt átismételni, rendszerezni, elmélyíteni és szükség esetén kiegészíteni azokat a fizikai ismereteket, amelyeket a hallgatók a különböző középiskolákban a 2 ill. 3 éves fizikaoktatás során megszereztek. Erősíteni a hallgatók lényegkiemelő, rendszerező, kapcsolatfelismerő képességét. Megvizsgálni, hogy: A hallgatók elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, a kölcsönható partnereket és ezek kapcsolatát? Felismerik-e a megfelelő ekvivalencia-relációkat, az azonosságokat, a különbözőségeket és a hasonlóságokat? Milyen szintű a fizikai problémát felismerő, megértő és megoldó képességük? Tudják-e alkalmazni ismereteiket a belső algoritmus szintjén egyszerűbb fizikai problémák megoldásakor? MATEMATIKA A vektoralgebra alapfogalmainak és a vektorokkal végzett műveleteknek fizika feladatok megoldásán keresztül történő, alkalmazás szintű elsajátíttatása. A differenciálszámítással kapcsolatos alapfogalmak, szabályok, és elemi függvények differenciálhányadosainak ismeretében egyszerűbb fizikai problémák megoldása differenciálszámítás segítségével. A vektor fogalma. Vektorok összeadása és kivonása. Vektor szorzása skalárral. Két vektor skaláris szorzata. Két vektor vektoriális szorzata. Vektorok lineáris függetlensége, derékszögű alaprendszer. Műveletek végzése derékszögű koordinátákkal megadott vektorok esetén. A lineáris- és a másodfokú függvény jellemzői és képük. A függvény valamely pontjába húzható érintő problémája. Differencia- és differenciálhányados, és geometriai jelentésük. Legfontosabb differenciálási szabályok. Elemi függvények differenciálhányadosa. A differenciálszámítás alkalmazása néhány egyszerű fizikai probléma megoldásakor. Legyen tisztában az alábbi fogalmakkal: vektor, a vektor hosszúsága, állása, értelme, két vektor hajlásszöge. El tudja végezni a vektorok között értelmezett műveleteket mind síkban ábrázolt, mind derékszögű koordinátákkal megadott vektorok esetén. Legyen tisztában azzal, hogy két vektor szorzásának a végeredménye lehet egy szám, de lehet egy újabb vektor is. 2

3 Tudja értelmezni a vektori szorzat nagyságát, mint egy paralelogramma területét, és meg tudja állapítani a vektorszorzat eredményeként kapott vektor irányát is. Jártasság szinten ismerje a függvény, az értelmezési tartomány, az értékkészlet fogalmát, a lineáris függvény meredekségének meghatározási módját a függvénygörbe segítségével. Ismerje a differencia- és a differenciálhányados közötti különbséget. Az elemi függvények differenciálhányadosainak és a differenciálszámítás szabályainak ismeretében legyen képes egyszerűbb függvények deriváltjainak kiszámolására. A TESTEK MOZGÁSA: MECHANIKA Feleleveníteni és alkalmazni kész tudássá érlelni a kinematikában megismert alapfogalmakat, mennyiségeket, mértékegységeket, szabályokat, törvényeket. Önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, feladatokon keresztül tudatosítani a vonatkoztatási rendszer és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát. Kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldásán keresztül mélyíteni a mozgásokra vonatkozó ismereteket. Alapfogalmak a transzlációs és rotációs mozgások jellemzéséhez és leírásához: anyagi pont, merev test, helyvektor, elmozdulásvektor, mozgás, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, átlaggyorsulás, pillanatnyi gyorsulás, szögelfordulás, átlag-szögsebesség, pillanatnyi szögsebesség, szöggyorsulás, periódusidő, rezgésszám. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kvalitatív és kvantitatív jellemzése. A sebesség fogalma. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kvalitatív és kvantitatív jellemzése. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség fogalma. Az átlaggyorsulás, a pillanatnyi gyorsulás, mint a sebességváltozást jellemző mennyiség. A szabadon eső test mozgásának jellemzése. Az összetett mozgások: vízszintes és függőleges hajítás kvalitatív és kvantitatív leírása. Az egyenletes körmozgás és az egyenletesen változó körmozgás leírása szögmennyiségekkel. Tudják alkalmazni a helymeghatározásnál és a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát és a mozgások függetlenségének elvét. 3

4 Tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag- és pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton, tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudják jellemezni a szabadesést, mint egyenletesen gyorsuló mozgást, ismerjék fel a kapcsolatát a vízszintes és függőleges hajítással. Tudják jellemezni a periodikus mozgásokat, a megismert összefüggéseket tudják alkalmazni egyszerűbb feladatok megoldása során. A TÖMEG ÉS AZ ERŐ Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés, ok okozati, valamint a függvénykapcsolatok közötti összefüggések és különbségek tudatosítása. A dinamika területéről különböző kvalitatív és kvantitatív problémák elemzése ill. kinematikai és dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása. A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. Zárt rendszer. A lendület és a lendület-megmaradás törvénye. Az erőhatás, mint lendületváltoztató hatás, és mértéke az erő. Newton II. és III. törvénye. Több erőhatás együttes eredménye, az eredő erő. Különféle erőhatások és következményeik. Anyagi pont nyugalmának dinamikai feltétele. Kinematikailag már vizsgált, különféle mozgások létrejöttének dinamikai feltétele. Erőpár, forgatónyomaték. A merev test egyensúlyának dinamikai feltétele. Tömegközéppont, súlypont fogalma és meghatározásának módja. A bolygók mozgása. Kepler törvényei, mesterséges égitestek, súlytalanság. A felsorolt fogalmakkal, törvényekkel kapcsolatos kvalitatív és kvantitatív problémák megoldása. Tudják értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, a lendület megmaradásának tételét, a Newton-féle törvényeket. Tudjanak különbséget tenni egyensúlyi helyzetek esetén az egy kölcsönhatásban fellépő két erő, és az egy testet érő, egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Ismerjék a különféle erőhatásokat, a nagyságukat és az irányukat megadó erőtörvényeket. Tudjanak erőket ábrázolni, valamint több erőhatás eredőjét mind geometriai, mind algebrai úton kiszámolni. Tudják megfogalmazni és feladatmegoldás során alkalmazni a különféle mozgások létrejöttének dinamikai feltételét. 4

5 Ismerjék, és problémamegoldás során tudják alkalmazni az anyagi pont és a kiterjedt merev test egyensúlyának feltételét ENERGIA, MUNKA Az energiáról és munkáról tanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése, és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. Annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. Kiemelni a megmaradó mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint hangsúlyozni a megmaradó mennyiségek kapcsolatát a zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában, a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételének felismerésében, a változó erő munkájának grafikus úton történő kiszámolásában. Az energia, mint egy rendszer állapotát jellemző mennyiség. Mozgási, kölcsönhatási, rugalmas energia értékének kiszámolása. Energiaváltozás erőhatás és a következtében létrejött elmozdulás esetén: a munka. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka kiszámolása. Munkatétel. A mechanikai energia fogalma, konzervatív és disszipatív erők. A mechanikai energia-megmaradás tétele, és érvényességi határa. A teljesítmény és a hatásfok fogalma. A fent felsorolt fogalmakkal, tételekkel kapcsolatos kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldása. Értsék az energia, energiaváltozás, munkavégzés, munka fogalmakat, jártasság szintjén tudjanak munkát számolni állandó erőhatás és egyenletesen változó erőhatás esetén mind algebrai úton, mind az erő út diagram segítségével. Tudják értelmezni és kiszámolni a mozgási energiát, a kölcsönhatási energiát, a rugalmas energiát, kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldásánál tudják alkalmazni a munkatételt. Ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét, és ennek érvényességi határát. Értsék és tudják alkalmazni a teljesítmény és hatásfok fogalmát az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésénél. Jártasság szinten tudjanak az adott mennyiségek vonatkozásában mértékegységekkel számolni. MECHANIKAI REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK Feleleveníteni a rezgésekről, hullámokról eddig tanultakat: definíciójuk, fajtáik, kvalitatív és kvantitatív jellemzőik. Párhuzamot vonni az egyenletes körmozgást végző anyagi pont vetülete és a harmonikus rezgőmozgás között. Tudatosítani, 5

6 hogy egy változás az időben nem csak egyenletes lehet, így nem csak lineáris függvénykapcsolattal adható meg, hanem másképpen is. A tananyag: A mechanikai rezgések jellemző mennyiségei. A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. Rezgő rendszer energiája. A fonálinga, mint harmonikus rezgőmozgást végző anyagi pont. A rezgéseket befolyásoló hatások és a következményeik. A mechanikai hullámok jellemzői, kapcsolat a jellemzők között. A hullámok típusai. Hullámok viselkedése új közeg határán, ezeket leíró összefüggések. Hullámok interferenciája, állóhullámok. A hanghullámok és jellemzőik. A fenti fogalmakkal és összefüggésekkel kapcsolatos feladatok megoldása. Tudják kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, ismerjék a rezgéseket jellemző mennyiségek közötti összefüggéseket, és tudják alkalmazni feladatmegoldásoknál. A rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat, és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését. Tudják jellemezni a korábban megismert mechanikai hullámokat, ismerjék a hullámmozgást jellemző mennyiségeket és tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb feladatokat megoldani. Ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, és problémamegoldásnál tudják alkalmazni a visszaverődés, törés törvényeit. Tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (visszhang, hangelhajlás, Doppler-jelenség). EGYENSÚLY FOLYADÉKOKBAN A nyomásról, nyomóerőről, felhajtóerőről tanultak átismétlése, rendszerezése. A folyadékba merülő test egyensúlyi helyzetének vizsgálata. Pascal és Arkhimédész törvényének alkalmazása problémamegoldás során. A hajszál-csövességre és a közlekedőedényekre vonatkozó törvényszerűségek és gyakorlati vonatkozások felidézése. A folyadék súlyából származó nyomás: hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás értékének kiszámolása. Oldal, fenék, és felfelé irányuló nyomás. Pascal törvénye. Közlekedő edények és a közlekedő edények törvénye. Felületi feszültség és hajszálcsövesség. A felhajtóerő fogalma, kiszámolásának módja, Arkhimédész törvénye. A testek úszása. Az úszás, lebegés, elmerülés feltétele. 6

7 Ismerjék a nyomás fogalmát, megváltoztatásának lehetőségeit, a mértékegységeit. Tudják Pascal törvényét és ennek gyakorlati vonatkozásait. Tudják a felhajtóerő létrejöttének okait, ismerjék a nagyságát befolyásoló tényezőket. Legyenek képesek megfogalmazni az úszás, merülés, lebegés feltételét, Arkhimédész törvényét, és ezeket problémamegoldás során alkalmazni. Ismerjék a hajszálcsövesség jelenségét, legyenek képesek alkalmazni feladatmegoldás során a közlekedő edényekre vonatkozó törvényszerűségeket. Tudják értelmezni a felületi feszültség létrejöttét mulekuláris erőhatások segítségével. HŐTAN Felidézni, rendszerezni a hőtani alapfogalmakat, alapjelenségeket, és ezek mennyiségi vonatkozásait. Az ideális gázok különböző állapotváltozásának kvantitatív tárgyalásán keresztül, kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. A hőtan I. főtételének matematikai megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Alkalmazni az általánosított energia-megmaradás elvét a szilárd, légnemű és cseppfolyós fázisok átalakulására. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok és a hőtan II. főtétele. A belső energia, a hőmérséklet fogalma, az abszolút 0 fok és fizikai jelentősége. Szilárd, cseppfolyós, légnemű anyagok hőtágulása, azok mennyiségi összefüggései. A gázok állapothatározói. Ideális gázokra vonatkozó gáztörvények és az állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása és értelmezése a p V állapotsíkon. A gázok nyomásának, belső energiájának és a gáztörvényeknek értelmezése a részecskemodell alapján. A rendezettség fogalma. A hőtan I. és II. főtételének értelmezése és matematikai megfogalmazása. A hőmennyiség, a fajhő fogalma. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata. Halmazállapot-változások. A fázisátalakulások energetikai vizsgálata az I. főtétel felhasználásával. A fenti fogalmak és törvények felhasználásával különböző hőtani feladatok megoldása. Ismerjék a hőtágulás jelenségét, a tanult összefüggések alapján tudjanak egyszerű számolásokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámolására. Ismerjék a gázok állapotjelzőit, az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. A gáztörvények és az állapotegyenlet alkalmazásával tudjanak egyszerűbb kvalitatív és kvantitatív feladatokat megoldani. 7

8 Hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozás szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p V diagramot. Tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál. Értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését, valamint azt, hogy miért nem készíthető másodfajú örökmozgó. Tudjanak a kiterjesztett energia-megmaradási elv alkalmazásával különböző, fázisátalakulással kapcsolatos feladatot megoldani. ELEKTROMOSSÁGTAN ELEKTROMOS MEZŐ, ELEKTROMOS ÁRAM. A középiskolában megszerzett elektromosságtani ismeretek felelevenítése, rendszerezése, szintetizálása. Elektrosztatikus jelenségek értelmezése. A stacionárius elektromos áram létrejöttének, törvényszerűségeinek felidézése. Az elektromos töltés, elektromos áram, elektromos feszültség és ellenállás fogalma, és a közöttük levő mennyiségi összefüggések, törvények rendszerezése és alkalmazása. A testek elektromos állapota, vezetők, szigetelők, megosztás jelensége. Coulomb törvénye, elektromos térerősség. Az elektromos potenciál és a feszültség. A kondenzátor, kapacitás, kondenzátorok kapcsolása, az elektromos mező energiája. Az elektromos áram, az áramerősség, és mérése. Az elektromos ellenállás, a vezetők ellenállását befolyásoló tényezők. Az eredő ellenállás és meghatározása. Ohm törvénye vezető szakaszra és teljes áramkörre. Az elektromos munka és teljesítmény. Fogyasztók és áramforrások kapcsolása egyenáramú körökben. Az áramvezetés típusainak felelevenítése. Az áram hatásai. Ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés szempontjából, tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatot megoldani (Coulomb törvényre, térerősségre, feszültségre, összekapcsolt síkkondenzátorok eredő kapacitására és energiájára). Ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését, mértékegységét valamint meghatározási módját. Tudják Ohm törvényét vezető szakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket, ismerjék a fogyasztók soros, párhuzamos és vegyes kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb kvalitatív és kvantitatív feladatokat megoldani. Tudják elkészíteni egyszerűbb áramkörök kapcsolási rajzát, ennek alapján az áramkört összeállítani és áramerősséget és feszültséget mérni. Ismerjék az elektromos áram hatásain alapuló egyszerű eszközök kapcsolási rajzát és elvi működését. 8

9 MÁGNESES MEZŐ, AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ A mágneses mező jellemző mennyiségeinek felelevenítése, az elektromos és mágneses mező jellemzése közötti analógia ill. különbözőség megmutatása. Az energia és az energia-megmaradás kiterjesztése. Az elektromágnesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatása és értelmezése. Mágneses indukció, mágneses fluxus. Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. Mágneses mező hatása áramvezetőre, ill. mozgó töltésre. A Lorentz erő. Mozgási indukció, az indukált feszültség és áram, Lenz törvénye. A váltakozó feszültség előállítása és jellemzői, a hálózati feszültség és áram. Nyugalmi indukció és önindukció. A mágneses mező energiája. A transzformátor és jellemzői, az energiaszállítás. Az elektromos rezgőkör és jellemzői, a Thomson-formula. Kvalitatív és kvantitatív módon tudják jellemezni a különböző alakú áramvezetők mágneses mezőjét. Ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt hatását és ennek gyakorlati jelentőségét. Tudják értelmezni és egyszerűbb feladatokban alkalmazni a mozgási indukció jelenségét. Ismerjék és tudják kiszámolni a váltakozó feszültség és -áramerősség legfontosabb jellemzőit, ezek kapcsolatát. Értsék, hogy a nyugalmi indukció és az önindukció a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása, vegyék észre az energia-megmaradás törvényét. Ismerjék a transzformátor működési elvét, tudják alkalmazni a legfontosabb törvényszerűségeit. Ismerjék az elektromágneses jelenségekkel, a rezgőkörökkel kapcsolatos alapvető fizikai mennyiségeket és összefüggéseket, tudjanak ezek alkalmazásával egyszerűbb feladatokat megoldani. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK. OPTIKA Felidézni és rendszerezni az adott témakörben a középiskolában tanultakat: Annak erősítése, hogy nem csak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem változó elektromos mező is mágneses mezőt hoz létre. Párhuzamot vonni a mechanikai hullámok és az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzői és terjedéskor fellépő tulajdonságai között. Az elektromágneses spektrum áttekintése, jellemzése, a fény tulajdonságainak felidézése. A fényvisszaverődés, fénytörés, fényelhajlás, fénypolarizáció, a fényinterferencia jelensége, ezek törvényszerűségei. Az optikai eszközök fajtái, képalkotásuk, leképezési törvény, nagyítás. 9

10 Az elektromágneses hullámok előállítása rezgőkörrel, a hullámok legfontosabb tulajdonságai, csoportosításuk, teljes elektromágneses színkép. A hullámhossz és a frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerűbb problémák megoldásában. A fény terjedési sebessége, a visszaverődés és törés törvényei. A Snellius- Descartes törvény, a törésmutató. Egyszerűbb feladatok a törési törvény alkalmazására, prizma és planparalel lemez esetén. A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazása. Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. A fehér fény felbontása prizmával és ráccsal. Színkép, színkeverés. Egyszerű optikai eszközök képalkotása nevezetes sugármenet segítségével. A kapott kép jellemzése. A leképezési törvény alkalmazása feladatokban. Optikai eszközök gyakorlati alkalmazása. Ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legfontosabb feltételét. Ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudják alkalmazni a frekvencia és a hullámhossz közötti összefüggést problémamegoldáskor. Tudják használni az elektromágneses hullámok hullámtulajdonságai alapján észrevett analógiát a mechanikai hullámokkal, ugyanakkor legyenek tisztában a legfontosabb különbséggel is (nincs szükség közvetítő közegre). Ismerjék az elektromágneses hullámok sokféleségét, megjelenési formáit a gyakorlatban, frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségüket. Tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés törvényeinek alkalmazásával. Ismerjék a fényelhajlás jelenségét résen ill. optikai rácson, az összefüggéseket tudják alkalmazni egyszerűbb számolásos feladatokban. Ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait, a színfelbontás jelenségét. A leképezés geometriai modellje alapján tudják értelmezni a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképezési törvényt numerikus feladatokban. Ismerjék a tükrök, lencsék, planparalel lemezek, prizmák néhány gyakorlati alkalmazását. ATOM- ÉS MAGFIZIKA, CSILLAGÁSZAT Felidézni, rendszerbe foglalni, elmélyíteni és szükség esetén kiegészíteni azokat az ismereteket, melyeket e témakörben, a középiskolában tanultak. Az Einstein-féle fotonelmélet, és az elektron hullámtulajdonságainak felidézésével rámutat-ni arra, 10

11 hogy a klasszikus fizika számára újszerű, idegen, de a mikrovilágban mindenütt jelen levő, kísérletileg igazolt kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel. A korábban megismert atommodellek és a kozmikus világmodellek segítségével bemutatni a modellalkotás dialektikáját, rámutatni az egyes modellek érvényességi határára. Összefoglalni az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságait, felidézni az alapvető nukleáris kölcsönhatásokat, azok legfontosabb tulajdonságait a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit. Rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket megismertünk a földi körülmények között játszódó jelenségekre. A klasszikus fizika megoldatlan problémái (hőmérsékleti sugárzás ellentmondásai, fényelektromos jelenség). Einstein foton-hipotézise, a fényelektromos egyenlet. A fény és a mikrorészecskék kettős természete. Az anyaghullám, kísérleti kimutatása és ennek gyakorlati alkalmazásai. Klasszikus atommodellek és fejlődésük. Az atom hullámmodellje, a periódusos rendszer felépítésének értelmezése, a Pauli-féle kizárási elv. Az atommag mérete, tömege, belső szerkezete. Izotópok fogalma. Az atommag kötési energiájának fogalma. A mag cseppmodellje. Radioaktív sugárzások, az atommag radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. Bomlási törvények, bomlási sorok. A sugárzás biológiai hatásai. A sugárvédelem alapjai. Atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján, az atombomba és az atomreaktor. Atomenergia felszabadítása magfúzióval. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. A Naprendszer kialakulása és felépítése. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. Ismerjék és tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, valamint a fotoeffektus gyakorlati alkalmazásait. Tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét, ismerjék a hullám- illetve részecske-természet kísérleti bizonyítékait. Ismerjék a de Broglie anyaghullám hipotézisét, az elektron hullámtermé-szetét igazoló kísérlet lényegét. Ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait. Tudják értelmezni a Bohr modell segítségével a hidrogénatom színképvonalainak keletkezését. A kvantummechanikai modell segítségével tudják értelmezni az atomok alap- és gerjesztett állapotait, ismerjék a kvantumszámok szemléletes jelentését, Paulielvet és a periódusos rendszer felépülését. Az atommag belső szerkezetének ismeretében legyenek képesek értelmezni az alapvető nukleáris kölcsönhatásokat, a radioaktív sugárzásokat. Az aktivitás, a felezési idő fogalmának, valamint a bomlási törvény ismeretében tudjanak egyszerű feladatokat megoldani. Legyenek tisztában a sugárzások biológiai hatásaival, az alapvető sugárvédelmi ismeretekkel, a nukleáris technika széles körű és biztonságos alkalmazásával. 11

12 Tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának vázlatos történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéről, azok méretéről, távolságáról. Ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének elméletét, a jövőjének lehetséges alakulását, a világűr kutatásának eddigi legfontosabb eredményeit. 12

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Minimum követelmények FIZIKA

Minimum követelmények FIZIKA Minimum követelmények FIZIKA I. A testek mozgása értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. legyenek

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN 9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

Érettségi témakörök

Érettségi témakörök 1. Az SI mértékegységrendszer a. a fizikai mennyiség b. az SI alapmennyiségei c. a fizikai mennyiségek csoportosítása i. skalár- és vektormennyiségek ii. alap és származtatott d. prefixumok e. gyakorlatban

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr.

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. Szûcs József A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2017. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Tömegpont dinamikája, ütközések Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei 1.félév I. Kombinatorika, gráfok Permutációk, variációk Ismétlés nélküli kombinációk Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög Gráfok pontok,

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport

7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport 7. Fizika tanterv-kiegészítés 212 7.1 Szakközépiskola, 9-12. évfolyam 7.1.1 A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport Heti óraszám: 1 óra 7.1.2 Célok és feladatok Helyes tanulási módszerek

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20 EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

6. évfolyam. 7. évfolyam

6. évfolyam. 7. évfolyam 6. évfolyam Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás értelmezése, fogalma. Olvadás és oldódás közötti különbség. A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének következményei a környezetben. A légnyomás

Részletesebben

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program.

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program. Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program Fizika A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének

Részletesebben

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor FIZIKA (emelt) Tanterv 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Érvényes: 2013/2014 tanévtől 2013. A Fizika 2-3 - 2 2,

Részletesebben

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc FIZIKA 11. osztály Írásban, 45 perc I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű

Részletesebben

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM 10 11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV Időkeret a 11. tanévben 74 óra/év (2 óra/hét 37 tanítási héttel) a 12. tanévben 64 óra/év (2 óra/hét 32 tanítási

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam Osztályozó vizsga követelmények 7. évfolyam 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások: Test tulajdonság mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. 2. Mozgások: Viszonyítási

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT 1+4 ÉVFOLYMOS GIMNÁZIUM (4 ÉVFOLYAMOS) A gimnázium helyi tanterve FIZIKÁBÓL a négyosztályos képzéshez 9.-12. évfolyam KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT F I Z I K A ( 9. - 11. ÉVFOLYAM) A tantárgy óraterve: 9.évf.

Részletesebben

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

FIZIKA. Tanterv (emelt) óraszámokra. Érvényes: 2016/2017. tanévtől Készítette: Krizsán Árpád szaktanár.

FIZIKA. Tanterv (emelt) óraszámokra. Érvényes: 2016/2017. tanévtől Készítette: Krizsán Árpád szaktanár. Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa György út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 FIZIKA Tanterv (emelt) 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád szaktanár Ellenőrizték: Bölcsföldi

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

A továbbhaladás feltételei fizikából és matematikából

A továbbhaladás feltételei fizikából és matematikából A továbbhaladás feltételei fizikából és matematikából A továbbhaladás feltételei a 9. szakközépiskolai osztályban fizikából 2 Minimum követelmények 2 A továbbhaladás feltételei a 10. szakközépiskolai osztályban

Részletesebben

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton

Részletesebben

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása,

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika BEVEZETÉS TANMENET Óra Tananyag Tevékenység, megjegyzések I. Mechanikai rezgések és hullámok 1. Bevezetés Emlékeztet : A fejezet feldolgozásához

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.

Részletesebben

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző

Részletesebben

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél Emelt szintű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Órakeret 72 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika, kombinatorika,

Részletesebben

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. BUDO ÁGOSTON ' # i akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1991 TARTALOMJEGYZÉK Bevezette 1.. A klasszikus mechanika feladata, érvényességi határai

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) Tankönyv: Ábrahám Gábor Dr. Kosztolányiné Nagy Erzsébet Tóth Julianna: Matematika 10. Példatárak: Fuksz Éva Riener Ferenc: É rettségi feladatgyűjtemény matematikából

Részletesebben

Fizika Érettségi Témakörök középszint

Fizika Érettségi Témakörök középszint Fizika Érettségi Témakörök 2017. középszint 1. Tömegpont dinamikája. Newton törvényei, ütközések. Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából Fizika Tanterv 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert 1 A Z ALAPFOKÚ FIZ IKAOKTATÁS CÉLJA

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei 11 osztály Osztályozó vizsga témakörei (Keret tanterv) I. Félév I. Rezgések és hullámok Egyenletes körmozgás (Ismétlés) Frekvencia, periódusidő, szögsebesség 2. Harmonikus rezgőmozgás leírása Kitérés,

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné Implementációs terület: Kompetencia alapú fizika

Részletesebben

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatói számára

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer M mechanika H termikus kölcsönhatások E elektromos és mágneses kölcsönhatás MF modern fizika + emelt szintű képzés Piarista Iskola Kecskemét Piarista

Részletesebben

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette ORVOSI BIOFIZIKA Szerkesztette Damjanovich Sándor Mátyus László QT34 078 Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000 Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával írta Damjanovich Sándor Gáspár Rezső Krasznai

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben