Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja

Átírás

1 Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja England Through a Keyhole Anglia, kulcslyukon keresztül - tanulmányi segédanyag - szerkesztette: Mgr Dubovsky Norbert

2 Tartalom Contents I. Anglia..1 - Az angol szó eredete Anglia földrajzi leírása, Anglia éghajlata Anglia fıbb folyói...3 II. Anglia történelme..3 - Az ıskortól a római hódításig, a római kori Britannia Az angolszász Anglia..5 - Anglia a középkorban, viking hódítás..6 - Anglia a Tudor-korban A gyarmatosítás kezdetei, vallási konfliktusok és polgárháború Az ipari forradalom, a huszadik század..9 III. London Westminster-palota, Big Ben, parlament Westminster-apátság, Buckingham-palota Hyde Park, Szent Pál-katedrális.15 - British Museum, a londoni Tower London Eye, A londoni metró 17 - Trafalgar Square, Picadilly Circus.18 - The Royal Albert Hall, Globe színház, Madamme Tussauds.19 - Harrods, Covent Garden.20 IV. Anglia sportjai Darts, krikett Rögby Futball. 23 V. Az angol konyha..25 VI. Anglia, a hagyományok országa A brit iskolarendszer A teázás hagyománya, az angol karácsony Karácsonyi evészetek, az angol karácsonyi gyümölcspuding Jamie Oliver, BBC Az angol humor Az angol zene mérföldkövei The Beatles The Rolling Stones 34 - Sting, Sir Andrew Lloyd Webber....35

3 VII. Az angol nyelv Az angol nyelv kialakulása, Az óangol nyelv A középangol nyelv 39 - A modern angol nyelv, Szókincs, Amerikai angol vs. brit angol...40 VIII. Az angol irodalom 42 - Harry Potter Alice Csodaországban Narnia Micimackó A győrők ura 46 - Beowulf Willian Shakespeare.48 IX. Mellléklet - Rómeó és Júlia Hamlet Roald Dahl 51 - Karcsi és a csokigyár 52 Forrás: A Wikipédia egy többnyelvő, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes lexikon.a Wikipédia magában foglalja a különbözı nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus mőve. A 250 különbözı nyelvő változatban összesen (az angollal együtt) kb. 9,5 millió szócikk olvasható és szerkeszthetı.

4 Anglia Anglia (angolul England, kiejtése IPA: /Ǻŋglənd/) a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa, egyben az Európai Únió és a NATO tagja. Wales és Skócia határolja, melyek szintén az Egyesült Királyság részei. A többi oldalról tenger veszi körül. Nevét egy germán népcsoportról, az angolokról kapta, akik az 5. és 6. században telepedtek le ezen a területen. Legnagyobb városa London, mely egyben az Egyesült Királyság fıvárosa is. Anglia a világ egyik legbefolyásosabb kulturális központja. Innen ered az angol nyelv, az anglikán egyház és az angol jogrendszer, mely számos országban alapul szolgál. Fıvárosa London volt a Brit Birodalom központja, maga az ország pedig az ipari forradalom bölcsıje. Anglia volt az elsı iparosodott ország és a Royal Society, az Egyesült Királyság tudományos akadémiájának otthona, mely a modern kísérletezésen alapuló tudományok megalapítója volt. Szintén ide köthetı az elsı parlamenti demokrácia megalakulása és egyéb, a jogrendszert, közigazgatást érintı újítások is. Az Angol Királyság május 1-jéig különálló államot alkotott, ekkor azonban politikai unióra lépett a Skót Királysággal, megalakítva Nagy Britanniát (a Walesi Hercegség már ezt megelızıen is Angliához tartozott). A brit szó eredete a kelta pretani volt, mely szigetlakókat jelent. Terület Anglia - Teljes km² Népesség Teljes (2001) Népsőrőség Az Egyesült Királyságban 1. 49,138, /km² Anglikán (államvallás): 31,5 millió Római katolikus: 5 millió (Anglia zászlaja) Muszlim:1,6 (Anglia millió címere) Vallás Metodista: 1,4 millió Királyi mottó: Zsidó: God 0,4 and millió my right (Franciául: Szikh: Dieu 0,18 et mon millió droit) Isten Hindu: és a jogom 0,14 millió Államalapítás Pénznem Idızóna Himnusz 9. században, Wessexi Egbert Angol font (GBP) UTC, Nyári:+1 UTC De facto, mint az Egyesült Királyság része God Save the Queen Nem hivatalosan Rule Britannia Land of Hope and Glory Jerusalem Nemzeti Anglia virág elhelyezkedése rózsa (vörös, Európán fehér) belül, a Védıszent narancssárgával Szent György jelölt részen. Anglia elhelyezkedése Nagy-Britannián belül: Az angol szó eredete Angliát az egyik legnagyobb germán törzs, az angolok után nevezték el (nevük angolul Angle volt és ebbıl alakult ki a mai English szó, amit a mai angolok megnevezésére használnak). İk az 5. és a 6. század környékén telepedtek le a mai Angliában, Mercia, Northumbria, és Kelet- Anglia területén. Úgy tartják, hogy ık az Angeln-félszigetrıl származtak, ami a mai Dánia és Észak-Németország területén Hivatalos nyelv Fıváros Legnagyobb városa angol de facto London de facto London

5 található. A törzs nevének eredetét tovább vizsgálva minden más bizonytalan, bár a népszerő elmélet szerint nem kell tovább menni az angle (jelentése mértani szög) szónál. Ez utalás a horog formájú Holstein régióra. Anglia földrajzi leírása Anglia egy Nyugat-Európában található szigetország, Nagy-Britannia déli és középsı kétharmadát öleli fel. A legnagyobb területi egység az Egyesült Királyságon belül. Területe négyzetkilométer. Hozzátartoznak a parttól nem messze található szigetek is, melyek közül a legnagyobb a Wight-sziget, de megemlíthetı még az Orkney-szigetek, Shetland, Hebridák és a Man-sziget is. Északon Skócia, nyugaton Wales, a többi irányból pedig az Északi-tenger, az Atlanti-óceán, az Ír-tenger és a La Manche-csatorna határolja. Franciaországtól ez utóbbi választja el. A köztük levı távolság 34 kilométer a Doveri-szoros legkeskenyebb részén. A Folkestone közelében található Csatorna-alagút közvetlen összeköttetést jelent az európai szárazfölddel. A francia-angol határ az alagút közepén van. Angliában nagyrészt inkább dombok találhatóak. Hegyek inkább az északi területen találhatóak, melybıl kiemelhetı a Pennine-hegység, ami Anglia keleti részét a nyugatitól elválasztja. Legmagasabb pontja a Cross Fell, ami 893 méter magas. A tereptípusok közti választóvonalat általában Tees-Exe vonalként nevezik. Az Angol-alföld három oldalról öleli körül a Pennine-hegységet. Az Északkelet-Angol-alföld a Tees-folyótól északra (Northumberland területe), a Közép-Angol-alföld pedig a Pennine-hegységtıl délre található és az Északnyugat-Angol-alföldben folytatódik. Ez mellett van még egy lapos, alacsonyan fekvı mocsaras terület, a Fens-vidék, aminek nagy részét lecsapolták mezıgazdasági hasznosítás céljából. A legnagyobb természetes kikötı Poole-nál található. Éghajlata Anglia a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éves csapadék mennyisége jelentıs, bár az évszakonkénti hımérséklet változó. A napsütéses órák száma a déli partok mentén a legmagasabb. Itt elérheti az évenkénti 1750 órás átlagot, szemben a hegyvidékes területekkel, ahol ez kevesebb mint 1000 óra. A legtöbb napsütés májusban és júniusban van, a legkevesebb pedig decemberben. A leghosszabb havi (napsütéses) idıtartam 383,9 óra volt Eastbourne területén (East Sussex) júliusában. A legrövidebb havi idıtartam pedig 0 óra volt Westminster területén (Greater London) decemberében. Az éves csapadék megoszlása területenként változik. A Lake District a legcsapadékosabb (2000mm/év felett), de ehhez hasonló adatok jellemzik a Pennine-hegységet és a mocsaras vidékeket is. Azonban Kelet-Anglia, a Midlands, Anglia északkeleti és délkeleti részein ez az érték 700mm/év alatt marad. Jellemzıen három napból egy csapadékos (fıleg a tél folyamán), bár elıfordulnak száraz idıszakok is. A legmagasabb napi csapadék mennyisége 279 mm volt Martinstownban (Dorset) július 18-án. Angliában az uralkodó szélirány a délkeleti, bár a keleti és északkeleti szelek sem ritkák. Viharos erejő szélrıl akkor beszélünk, ha a szél a szokásos 10 méteres mérési magasságban eléri legalább a 17,2 m/s sebességet 10 percet meghaladó idıszakra a nap folyamán. Angliában a legerısebb szelek akkor fordulnak elı amikor az alacsony nyomású légtömegek áthaladnak a Brit-szigeten és környékén. Ez leginkább a téli idıszakban fordul elı. Anglia viharos szél által leginkább érintett partjai Devon és Cornwall környékén találhatóak 15 nap/évvel, míg ez a szárazföld belsı területein kevesebb mint 5 nap/év. Az éves átlaghımérséklet az alacsonyabban fekvı területeken 8,5 C és 11 C közé esik. A legmagasabb értékek Cornwall környéki partszakaszokon fordulnak elı. A hımérséklet éves átlaga 0,5 C-ot esik 100 méterenként a magasság emelkedésével. A Britsziget hımérsékletét nagyban befolyásolja a sziget körül található tengerek felszínének

6 hımérséklete. A partok közelében februárban végén, március elején a legalacsonyabb a hımérséklet, míg a szárazföld belsı részein ez a január és február körüli idıszakra jellemzı. Angliában a legalacsonyabb mért hımérséklet -26,1 C volt Newportban (Shropshire) január 10-én. A legmelegebb hónap általában a július. A legmagasabb mért érték 38,5 C volt Brogdale területén (a kenti Faversham közelében) augusztus 10-én. Havazás inkább a hegyekben fordul elı. A hóeséses és havas esıs napok száma éves szinten a délkeleti, partmenti részeken 10 nap körül van, míg a Pennine-hegységben ez meghaladhatja az 50 napot. Fıbb folyói Az Egyesült Királyság leghosszabb folyója a Severn (354 km hosszú), mely Anglia és Wales területén folyik keresztül. Jelentısek még az Oxford és London területét átszelı Temze, valamint a Trent és Mersey folyók. Történelem a Stonehenge kıépítmény Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható kıépítmény, amelynek korát ötezer évre becsülik. A bronzkori megalit kultúra terméke, amely Spanyolország atlanti-óceáni partjaitól Dél- Skandináviáig terjedt, a brit-szigeteket is magában foglalva. A 2-7 méter magas, tonnás, durván faragott kıoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A külsı kör nagyjából 100 m átmérıjő. Még máig sem tudják pontosan, hogy milyen célt szolgált. Csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét, és voltak olyanok, akik szerint a csillagászatban segítette az akkori embereket. A druidák a kelta vallás papi rendjét alkották az ókorban az Alpoktól északra és a Britszigeteken élı kelta társadalmakban, amíg a vallást ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druida szertartások a gallok kultúrájának is részét képezték. A druidák egyszerre voltak papok, döntıbírók, gyógyítók és tudósok. A druidák több istenben hittek, ugyanakkor az istenek közt tiszteltek bizonyos természeti elemeket is, mint a nap, a hold, a csillagok, tölgyfákat, egyéb növényeket mint a fagyöngy és a magyal, ligeteket, hegycsúcsokat, patakokat, tavakat. A tőz több istenség jelképe volt egyszerre és a nappal és a tisztasággal kapcsolták össze.

7 Az ıskortól a római hóditásig A Norfolkban és Suffolkban talált kı- és kovaszerszámok alapján valószínősíthetı, hogy a mai Anglia területén körülbelül évvel ezelıtt már éltek Homo erectusok ( felegyenesedett emberek ). İk vadászó-győjtögetı életmódot folytattak. Anglia ekkor még összekapcsolódott az európai kontinenssel. A La Manche csatorna helyén ezidıben egy nagy, nyugati irányú folyó volt, melynek mellékágaiból alakultak ki a Temze és a Szajna folyók évvel ezelıttre tehetı az utolsó jégkorszak bekövetkezte, mely során a Brit-sziget meglehetısen elnéptelenedett. Ez körülbelül évvel ezelıtt ért véget. I.e körül, a jég olvadásával a tenger szintje megemelkedett és Anglia ezáltal levált az Európai kontinensrıl. A Brit-szigetet is benépesítı Homo sapiens (az elsı modern értelemben vett emberi faj) feltehetıen évvel ezelıtt érkezett Észak-Európába és szintén vadászógyőjtögetı életmódot folytatott. A földmővelés, mely jelentısen megváltoztatta az emberiség életét, i.e és 4500 között érte el a mai Anglia területét. Emellett elterjedt az állattenyésztés és a háziasított kutya tartása is. Megjelennek a közösségi temetkezési szokások is, mely során különbözı, fontosnak tartott tárgyat is eltemettek a halottal. A sírnak a Naphoz való elhelyezkedése rituális szerepet töltött be. I.e tıl megjelennek a Stonehenge jellegő kıépítmények. I.e ban beköszönt a bronzkor, melyben megjelenik az Európa más részein már ismert ón és a vörösréz is. Ettıl az idıszaktól megélénkülnek a kereskedelmi kapcsolatok Európa többi részével. Angliát több bevándorlási hullám is elérte. Az utolsó bevándorlók egyike, az i.e körül, a mai Hollandiából és a Rajna-vidékrıl érkezett Serleg Népe (angolul Beaker Folk) volt. İk békésen összeolvadtak az ıslakosokkal. A harcias kelták i.e. 800 körül és az azt követı idıszakban érkeztek a mai Franciaország és Németország területérıl, több hullámban. İk idıvel átvették a hatalmat. A vaskorszakban a kelta papok, a druidák irányításuk alatt tartották a kelta törzseket, a britonokat, a goideleket, a geeleket, a pikteket és a belgákat. I.e. 900 és 600 között megjelennek terepviszonyokat védelmi célra kihasználó domb erıdítmények (angolul hill forts). A déli részeken ezek jelentıségüket vesztették i.e. 100 körül, de a többi területen fontos szerepet töltöttek be a római hódításig. A római kori Britannia Hadrianus falának maradványai Az i.e. 2. század végétıl a Római Köztársaság befolyása elérte a Földközi-tenger nyugati és Franciaország déli részét. Ez a kapcsolatok kiterjesztéséhez vezetett Britannia és Róma között. Kezdetben ez csak a kereskedelemre vonatkozott. I.e.50 után Gallia meghódítása után a római befolyás egyre erısödött. Britannia meghódítása elıtt a rómaiak már diplomáciai kapcsolatban álltak számos törzzsel. Ebben az idıszakban a déli területeken új településforma jelent meg, az oppida. Több ezek közül nemcsak politikai, gazdasági és vallási központként mőködött, hanem pénzérmék elıállításával is foglalkozott. I.e. 55-ben Julius Caesar római hadvezér légióival büntetıhadjáratot vezetett Britannia ellen. Ennek az volt az oka, hogy a brit kelták segítették a gall keltákat Róma ellenében. Julius Caesar Kentnél szállt partra és több

8 törzzsel is megütközött. Bár a hadjárat sikeres volt, de átütı sikert mégsem sikerült elérnie. i.e. 54-ben visszatért és legyızte Cunobelin kelta királyt, majd hadisarc fizetésére kötelezte. Bár Britanniát nem sikerült elfoglalnia, de ez mégis politikai sikert jelentett Caesar számára. Az északi határ a Hadrianus-fal kiépítésével alakult ki. A meg nem hódított területeken fennmaradt a kelta uralom. A római uralom fejlıdést hozott Britannia számára. Új utak és városok épültek. Az elsı fıváros Colchester volt, azonban stratégiai fekvése miatt, az addig jelentéktelen Londinium (a mai London) települést tették meg fıvárossá. A kereszténység a 3. és a 4. században kezdett elterjedni. I.u. 367-ben a kelta pikt és kaledón törzsek északról megtámadták a romanizált területeket. Emellett zavart okoztak a szász kalózok is a 3. század elején. A Római Birodalom ereje olyannyira meggyengült, hogy a római hadsereg 409 és 410 körül kivonult Anglia területérıl, mivel a csapatokra máshol volt szüksége. Bizonyos fokú római adminisztráció még fennmaradt ezután is Britanniában, de az 450 körül már biztosan megszőnt a Római Birodalom részének lenni. Egy Sutton Hooban talált angolszász sisak Az angolszász Anglia A hét angol királyság i.u. 802 körül Az angolszász Anglia történelme a középkor korai szakaszától a normann hódítás közötti idıszakot öleli fel. A Római Birodalom bukásától és az ezt követı Angolszász Királyság megalakulásától 1066-ig tartott. Az 5. és 6. századi angolszász Angliáról fennmaradt töredékes tudásanyagot egy Gildas nevő 6. századi brit írónak köszönhetjük. Erre az idıszakra tehetı a legendás Artúr király uralkodásának ideje is, bár azt nem sikerült tisztázni, hogy ı valóban létezı személy volt-e. Az Angolszász Krónikát az angol nép történetérıl a 9. századtól kezdték írni, mely szentek életérıl szól, azonban költeményeket, régészeti leletekkel kapcsolatos leírásokat és helyiségneveket is tartalmaz. A 7. és 10. század közötti idıszak fı témája a kereszténység elterjedése és Anglia politikai egyesítése volt. A feltételezések szerint a kereszténységet három irányból terjesztették el Angliában. Róma délen, Skócia és Írország északon, illetve nyugaton fejtette ki a hatását. 500 környékén Anglia területén hét kisebb,

9 önálló királyság létezett, az úgynevezett Heptarchia : Northumbria, Mercia, Kelet-Anglia, Essex, Kent, Sussex, és Wessex. Az angolszász királyságok gyakran léptek háborús koalícióra. Viking hódítás A lindisfarne-i apátságot ért 793-as támadással kezdetét vette a viking fosztogatások korszaka. A rablások, fosztogatások után a vikingek elkezdtek letelepedni és kereskedni a korábbi lakossággal. Sikeres terjeszkedésük révén a 9. századra uralmuk alá vonták a róluk elnevezett Danelaw nevő területet. Egyik legjelentısebb településük a mai York területén feküdt. A viking behatolás az angol nyelvre is jelentıs befolyással volt, mivel az óangol és a vikingek által beszélt nyelv közeli rokonsága megkönnyítette az egymásra hatást. Anglia a középkorban Hódító Vilmos 1066-os gyızelme II.Godwin Harald felett a hastingsi csatában, majd a normann megszállás éles fordulatot hozott a szigetország történelmében. Vilmos elsı intézkedései között (adózási célzattal) összeíratta az ország lakosságát, annak vagyonát, földjeit. A hastingsi csata ábrázolása a bayeux-i faliszınyegen Vilmos egyszerre uralkodott a jelentıs hatalomnak számító Normandiában és Angliában. İ és nemesei anglo-normann nyelven kormányozták a két országot. Ez még évszázadokig az arisztokrácia nyelve maradt, kitörölhetetlen hatást gyakorolva az angol nyelv fejlıdésére. Az angol középkort a gyakori belsı és külsı háborúk, lázadások, a nemesség és a királyi udvar intrikái jellemezték. Az ország önellátó volt gabonából, tejtermékekbıl, marha- és birkahúsból. Fı exportcikke a gyapjú volt, amelyet az északi területeken tartott birkákról nyírtak, és Flandriában dolgoztak fel. A flamand textiliparral fenntartott kapcsolatok legalább annyira befolyásolták a korszak angol külpolitikáját, mint a Franciaországhoz főzıdı dinasztikus érdekek. A fekete halál 1349-ben érte el az országot, becslések szerint a lakosság egyharmadát pusztítva el. A külpolitika továbbra is a szomszédok (írek, wales-iek, cornwalliak) elleni háborúkra koncentrálódott, valamint a százéves háborúra a franciák és skót szövetségeseik ellen. VI. Henrik 1422-ben kezdıdött uralkodása alatt a király személyes és elmebeli gyengeségei miatt az ellentétek robbanásig fokozódtak. A feszültségek végül a rózsák háborúja néven

10 ismert polgárháborúban törtek a felszínre, amelyben a királyi hatalom erısen meggyengült. Ennek helyreállítására az elsı lépéseket IV. Eduárd tette meg, a munka oroszlánrésze azonban VII. Henrikre maradt. Anglia a Tudor-korban A rózsák háborúja 1485-ben, a bosworth-i csatamezın ért véget, ahol a korábban viszonylag ismeretlen, a Lancester-házzal rokonságban álló Tudor Henrik (a késıbbi VII. Henrik) legyızte York III. Richárdot, aki a csatában elesett. Bár visszatekintve elmondható, hogy ez a gyızelem végleg bebiztosította az utódlást a Lancester-párt számára, Henrik nem lehetett ebben biztos, hisz uralkodása során a York-ház még két alkalommal tett kísérletet a trón visszaszerzésére. Egy jelentısebb (cornwalli) lázadástól eltekintve uralkodását béke jellemezte. VIII. Henrik Hans Holbein festménye Az anglikán egyház az angol egyházhoz, illetve a világszerte elterjedt anglikán közösséghez tartozó keresztények egyháza. VIII. Henrik 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevő törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfıbb fejévé nyilvánította. Ebben a törvényben kimondta, hogy az egyház feje házasodhat, törvénybe iktatta a nemzeti nyelvő liturgiát, de nem törölte el az alapvetı szentségeket, oltárt. Ez volt az egyik legmérsékeltebb egyházi reformja a kornak. A Brit Nemzetközösség területén széles körben elterjedt anglikanizmus a 16. századi reformáció sajátos képzıdménye, a lutheranizmusnál jobban ragaszkodik a hagyományokhoz, megırzi a szentségek intézményét és az egyházi hierarchiát, kivéve a római pápa primátusát. Ennek alapján az anglikán egyház inkább hasonlít egyféle pápa nélküli katolicizmusra, mint egy valóban protestáns felekezetre. Az anglikanizmus fı irányvonalát képezı úgynevezett High Church (felsı egyház) hívei többnyire sértınek érzik, ha protestánsnak nevezik ıket. A 19. századtól kezdve, a katolikus egyházhoz való közeledés jegyében, használatos az anglo-katolicizmus kifejezés is. Mindig az adott angol király áll az élén. I. Erzsébetnek 1558-as hatalomra jutása után sikerült valamelyest helyreállítani az országot VIII. Henrik óta megosztó vallási kérdéseket.. Erzsébet

11 sikerei jórészt a protestánsok és katolikusok közötti ügyes egyensúlyozásnak voltak köszönhetık, bár uralkodása vége felé, a Spanyolország elleni háború alatt a katolikusokkal szemben keményebb politikát folytatott. Például azokat a katolikusokat, akik nem látogatták az általa irányított protestáns anglikán államegyház istentiszteleteit elıször csupán pénzbírságra (20 font/hét), késıbb viszont a "visszaesıket" börtön, sıt halálbüntetésre is ítélhették. Erzsébet királynı a Spanyol Armada legyızése alkalmából festett portrén Erzsébet kormányzása viszonylagos stabilitást teremtett az országban, és sikerrel növelte a királyi hatalmat a régi nemesség rovására. Az angol történelem egyik legdicsıbb haditette is az ı uralkodása alatt történt: 1588-ban Sir Francis Drake vezetésével az angol flotta legyızte a Spanyol Armadát. Az ezt követı háború azonban súlyos terhet jelentett Anglia számára, és csak Erzsébet halála után ért véget. Uralkodása során a kormányzat szerepe megerısödött, és komoly lépések történtek az egész országban egységes jogrend és közigazgatás megteremtése felé. A gyarmatosítás kezdetei 1607-ben a Virginia Társaság megalapította az elsı észak-amerikai angol gyarmatot, Jamestownt. Ezzel vette kezdetét az angol gyarmatosítás. Az elkövetkezı idıszakban sokan települtek át Angliából Észak-Amerikába vallási vagy gazdasági okokból. A déli gyarmatok földbirtokosai rövidesen Afrikából importált rabszolgákat kezdtek használni a dohány- és gyapotültetvények megmővelésére. A gyarmatosításban részt vevı kereskedık az angliai régi földbirtokos réteghez hasonló vagyonokat szereztek, ami megalapozta a középosztály felemelkedését, visszavonhatatlanul megváltoztatva a társadalmi erıviszonyokat. Vallási konfliktusok és polgárháború I. Erzsébet közvetlen trónörökös nélkül halt meg 1603-ban. Legközelebbi protestáns férfi hozzátartozója VI. Jakab, skót király volt, így ı követte a trónon I. Jakab néven. Az angol polgárháború 1642-ben tört ki, elsısorban a Jakab fia, I. Károly és a parlament közötti sorozatos összeütközések következtében. A parlamentiek 1645-ös gyızelme Nasbynél lényegében megsemmisítette a királypárti hadsereget. Károly Newarknál megadta magát a skót hadseregnek. A skótok 1647-ben átadták a Parlamentnek. Károly megszökött, és újrakezdte a harcot, de rövid idı múlva ismét a Parlament kezére jutott, majd perét követıen lefejezték ben kikiáltották a köztársaságot, amelyet 1653-tól Lord Protectorként Oliver Cromwell irányított. İt, jóval kevésbé nagyformátumú volt fia, Richard követte, aki rövid idı múlva lemondani kényszerült, és 1660-ban helyreállították a királyságot, és II. Károly végre elfoglalhatta apja trónját.

12 1665-ben Londont pestisjárvány sújtotta, egy évvel késıbb pedig tőzvész pusztított a városban, amelynek épület esett áldozatul, csodával határos módon azonban mindössze 6 emberéletet követelt ben az Acts of Union (Egyesülési Törvény) kimondta Anglia (és Wales) és Skócia egyesülését Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven (röviden Nagy-Britannia Királysága). Bár mindkét ország parlamentje jóváhagyta a törvényt, a skótok csak erıteljes angol gazdasági nyomás hatására voltak kénytelenek elfogadni azt. Az amerikai függetlenségi háború egy fegyveres konfliktus volt a patrióta tizenhárom gyarmat és a brit lojalisták között. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat kikiáltotta azt a független államot, amelyet Amerikai Egyesült Államoknak hívnak. A brit csapatok fıleg utánpótlás és szervezettség hiányában hátrányba kerültek, ami hosszú távon a háború elvesztését eredményezte. A háború 1783-as végével megszületett az Amerikai Egyesült Államok. Az ipari forradalom A 18. század végén és a 19. század elején (a világon elsıként Nagy-Britanniában) lezajló ipari forradalom nagyarányú átrendezıdést hozott, átalakítva a korábbi mezıgazdasági alapú társadalmat. A korábban a mezıgazdaságban foglalkoztatott népesség tömegesen áramlott a városokba, ahol számos új munkahely jött létre, kezdetben fıként a modern gızgépekkel felszerelt textilipari üzemekben, amelyek a méretgazdaságosság, a megnövelt termelékenység és az olcsó munkaerı révén rövid idı alatt tönkretették a falusi, családi házi üzemeket forradalmi hulláma elkerülte Angliát. Viktória királynı uralkodását a hatalmas társadalmi különbségek ellenére is széles konszenzus jellemezte. A huszadik század 1921-ben az angol-ír szerzıdéssel létrejött az Ír Szabadállam (a mai Ír Köztársaság), így a "maradék" ország neve "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága" lett. A második világháborúban Anglia viselte a német bombázás terheinek túlnyomó részét, városaiban és infrastruktúrájában egyaránt rendkívül súlyos károk keletkeztek. Sir Winston Churchill elsı miniszterelnöki beszédében hangzottak el a híres szavak: Nem ígérhetek mást csak vért, erıfeszítést, verítéket és könnyeket. A II. világháború egyik legfontosabb hadmővelete, a normandiai partraszállás volt. A hadmőveletet Amerika egyik legjelentısebb katonai vezetıje irányította: Dwight "Ike" Eisenhower. Az inváziót több hónapnyi tervezımunka elızte meg, a nagyhatalmakat egy táborba kellett győjteni, Németország ellen. Az acélakaratú Eisenhowernak ebben a lehetetlen helyzetben kellett összefogásra bírni a világ leghatalmasabb szövetséges vezéreit a történelem egyik leghírhedtebb csatájában Normandiában. Az 1944 júniusában lezajlott folyamatoknak köszönhetıen Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Minden bizonnyal ez volt a történelem eddigi legnagyobb hadmővelete. Sir Winston Churchill szavaival élve: Ha az El-Alameinnél vívott csata volt a kezdet vége, akkor minden bizonnyal a D-Day, a partraszállás napja volt a vég kezdete.

13 Egy partraszálló jármő Normandia partjainál A normandiai partraszállás Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire), november 30. London, január 24.) brit politikus, miniszterelnök és között. Kiemelkedı képességő államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységő kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953).A második világháború kitörése után Churchillt ismét kinevezték az Admiralitás Elsı Lordjává. Neville Chamberlain lemondását követıen, 1940 májusában az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett, és ı vezette a tengelyhatalmak legyızésére irányuló brit erıfeszítéseket. Beszédei óriási mozgósító erıt jelentettek a szövetséges erık és a brit lakosság számára egyaránt. Sir Winston Leonard Spencer Churchill Never in the field of human conflict was so much owed by so many to so few. - Soha még az emberi konfliktusok történetében nem köszönhettek ilyen sokan ilyen sokat ilyen keveseknek. Sir Winston Churchill Az ország hamar kiheverte a háborús veszteségeket, és, miközben a Brit Birodalom világgazdasági súlya gyorsan hanyatlott, Anglia megırizte vezetı szerepét a Brit-szigetek országai között ben létrejött az önálló skót és walesi parlament, Angliában azonban nem alakult hasonló testület, jelezve, hogy az intézkedések egyik célja az angol hegemónia mérséklése volt. Anglia jelenleg az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa. Az Egyesült Királyság államformája parlamentáris monarchia, az az államforma, amelyben az uralkodó a parlamentnek alárendelten mőködik, államfıként, elsısorban protokolláris szereppel. II. Erzsébet brit II. Erzsébet ('Elizabeth Alexandra Mary Windsor', szül április 21., London) brit uralkodó (1952. február 6 jelenleg is), a Windsor-ház tagja. A yorki herceg és hercegné elsı gyermeke. Édesapja a késıbbi VI. György brit király ( ), édesanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a késıbbi Erzsébet anyakirályné)( ). Fiatalabb testvére: Margit ( ).

14 Férje Fülöp edinburgh-i herceg (1921 ) november 20-án tartották esküvıjüket, házasságukból négy gyermekük született: Károly walesi herceg (1948 ), Anna brit királyi hercegnı (1950 ), András yorki herceg (1960 ), Edward herceg, Wessex grófja (1964 ). Címei: "Isten kegyelmébıl a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság valamint Antigua és Barbuda, Ausztrália, a Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Kanada, Grenada, Jamaika, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent, a Salamon-szigetek és Tuvalu valamint a hozzájuk tartozó tengeren túli területek és függıségeik királynıje, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezıje." Az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezıje.a fegyveres erık parancsnoka. Számtalan civil szervezet, alapítvány, jótékonysági egyesület tiszteletbeli elnöke. Diana walesi hercegné (született Diana Frances Spencer [1] ; július augusztus 31.) Károly herceg elsı felesége. Két fia, Vilmos és Henrik hercegek a második és a harmadik helyet foglalják el az Egyesült Királyság és 15 más nemzetközösségi királyság trónöröklési sorában. Károly herceggel való házasságával egycsapásra híresség lett. Az életét csaknem állandóan a média érdeklıdése követte, amit a királyi státusának vonzereje inspirált. Több évig elmélkedtek a házassági problémáikon, majd Károly herceg és Diana elváltak. Ez az esemény elvileg a közfigyelem elvesztéséhez vezethetett volna, de ehelyett az emberek szimpatizáltak Dianával jótékonysági rendezvényei és szociális ügyei miatt. Halálos autóbalesete után gyászos idıszak kezdıdött az Egyesült Királyságban, világszerte. A korabeli reakciók Diana életével és hagyatékával kapcsolatban vegyes, de ez a bővkör a hercegnıvel mostanáig is tart.