ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 7623 Pécs, Rákóczi út 34. t f e El. II. D.1. A PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA a Pécsi Ítélőtábla évi összbírói értekezlete és az Ország os Bírósági Hivatal Elnöke számára a Pécsi Ítélőtábla évi működéséről

2 Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 119. k) pontja és az Országos Bírósági Hivatal elnökének 1/2013. (II.5.) ajánlása alapján készült t á j é k o z t a t ó m a t az alábbiak szerint terjesztem elő:

3 Bevezető Az ítélőtábla személyi állománya Az ítélőtábla létszámhelyzetének általános alakulása Az ítélőtáblai vezetői beosztások A bírói létszámhelyzet A bírósági titkári létszámhelyzet A bírósági ügyintézői létszámhelyzet Egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete Az ítélőtábla ügyforgalmi adatai A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye Az ítélkezési munka megalapozottsága A bírák egyéni teljesítménye A bírósági titkárok, bírósági ügyintézők foglalkoztatása Titkárok Bírósági ügyintézők A bírák, igazságügyi alkalmazottak képzése A bírák képzése A bírósági titkárok képzése A bírósági fogalmazók képzése Oktatás Az ítélőtáblai könyvtár működése A bírák és igazságügyi alkalmazottak értékelése A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák, valamint a főtanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma tárgyév december 31-én Az ítélkezési munka hatékonyságát szolgáló intézkedések Szakmai munka és jogegység támogatása A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata... 26

4 Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság biztosítása Az értekezleti rend gyakorlata Az ítélőtábla belső és külső honlapjának működtetése Az elnöki, OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata A sajtószóvivői tevékenység, az ítélőtábla sajtóbeli megjelenése A Nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei Az ítélőtábla más szervekkel való kapcsolata Az ítélőtábla integritásával kapcsolatos helyzet Az ügyelosztási rend összefoglaló leírása Az ítélőtábla fegyelmi helyzete, az ítélőtábla által vagy az ítélőtáblával, bírákkal és bíróság vezetőkkel szemben indított eljárások A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek A közadatok kezelésének rendje A belső ellenőrzés A bírósági épületek biztonsági helyzete A munkavégzés tárgyi feltételei A Pécsi Ítélőtábla pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A tárgyévi költségvetési előirányzat Kiadások Bevételek Takarékossági intézkedések A tárgyévben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásának és eredményének, valamint az elnöki pályázatban szereplő adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásának összefoglaló ismertetése Az ítélőtábla elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok és azok megvalósulását szolgáló intézkedések összefoglaló ismertetése... 53

5 Az ítélőtábla személyi állománya 2.1. Az ítélőtábla létszámhelyzetének általános alakulása Az ítélőtábla engedélyezett létszáma év során 48 fő volt, ennek megoszlása a következő: 16 bíró, 3 titkár, 2 bírósági ügyintéző, 20 tisztviselő és 7 fizikai dolgozó január 1-jén a tényleges létszám az engedélyezetthez képest 47 fő volt, miután Dr. Halász Etelka bírónő december 1. napjával a 492/2014. (XI. 17.) OBHE számú határozat alapján a Fővárosi Ítélőtáblára került áthelyezésre. A megüresedett büntető bírói státusz betöltésére a második alkalommal kiírt pályázatot követően - az első pályázat eredménytelenné nyilvánítása után november 1. napjával kerülhetett sor, amikor is az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 476/2015. (X.13.) OBHE számú határozatával Dr. Hudvágner Andrást a Pécsi Járásbíróságról a Pécsi Ítélőtáblára áthelyezte. A év során további két személyi változásra is sor került bíróságunkon február 28. napjával a gazdasági hivatal dolgozója, Nyers Józsefné nyugdíjba vonult. Egy fizikai dolgozó augusztusa óta táppénzes állományban volt, az általa benyújtott iratok és orvosi leletek alapján szolgálati viszonya január 6. napjával egészségügyi alkalmatlansága okán felmentéssel megszüntetésre került. A gazdasági hivatalba a korábban fizikai dolgozóként alkalmazott, de a szükséges végzettséggel rendelkező Hír Marietta került áthelyezésre július 1-jével. A megüresedett hivatalsegédi helyre pedig szeptember 1. napjától Bányai Györgyné került felvételre. A Pécsi Ítélőtábla tényleges létszáma január 1. és december 31. napján: január december 31. Bírák Titkárok 3 3 Tisztviselők Fizikai dolgozók 7 7 Összesen 47 48

6 - 6 Az egy engedélyezett bíróra jutó titkárok aránya 0,18, a tisztviselők aránya 1,37. Büntető ügyszakban jelenleg titkár nincs foglalkoztatva, az egy bíróra jutó tisztviselők aránya az év folyamán 0,66 volt. Civilisztikai ügyszakban az egy bíróra jutó titkárok aránya 0,3, az egy bíróra jutó tisztviselők aránya 0,6 volt. Túlbetöltés ítélőtáblánkon nem volt Az ítélőtáblai vezetői beosztások Az ítélőtáblán 4 engedélyezett vezetői beosztás van. A Pécsi Ítélőtábla elnöke dr. Makai Lajos, elnökhelyettese dr. Túri Tamás, a civilisztikai kollégium vezetője dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet és a büntető kollégium vezetője dr. Krémer László. Az engedélyezett tanácselnökök száma büntető ügyszakban 1 fő, míg polgári ügyszakban 3 fő. Egy vezetői beosztásra 3 beosztott bíró jut. A bírák munkáját a büntető ügyszakban négy, a polgári ügyszakban hat igazságügyi alkalmazott segíti A bírói létszámhelyzet év során az engedélyezett bírói létszám 16 fő, ebből 1 elnök, 1 elnökhelyettes, 2 kollégiumvezető és 4 tanácselnök. Az ítélőtábla büntető ügyszakának munkaterhére és arra a tényre tekintettel, hogy az öt büntető bíróból három bíró igazgatási feladatokat is ellát szükségessé vált egy új büntető bírói státusz létesítésére vonatkozó kérelem előterjesztése, amely kérelemnek az OBH elnöke helyt adott és január 1. napjától az ítélőtáblán egy új bírói álláshelyet létesített. Az álláshely április 15. napjától került betöltésre, ám hosszú távon nem oldotta meg az ügyszakban jelentkező problémákat, ugyanis mint már említettem az OBH elnöke december 1. napjával dr. Halász Etelkát a Fővárosi Ítélőtáblára áthelyezte, a megüresedett státusz pedig csak november 1-jével került betöltésre. Az év során így 1 büntető bírói hely tíz hónapon keresztül nem volt betöltve. Erre az időszakra szükségessé vált a létszámhiány kirendeléssel történő enyhítése. Kérelmünkre az OBH elnöke ezért 523/2014. (XII.8.) OBHE számú határozatával dr. Hudvágner András pécsi járásbírósági bírót január 1. napjától június 30-ig terjedő időszakra a Pécsi Ítélőtáblára kirendelte.

7 év során az ítélőtábla bíráit érintően két kirendelésre került sor. Az OBH elnöke a 347/2015. (VII.21.) OBHE számú határozatával a Pécsi Ítélőtábla 10 polgári ügyszakos bíráját szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig a Fővárosi Ítélőtáblára kirendelte. Az ítélőtábla bírái 100 polgári illetve gazdasági és 100 felszámolási ügyet vettek át. Dr. Hudvágner András bíró pedig november 1. napjától március 31. napjáig a Pécsi Járásbíróságra került kirendelésre a folyamatban maradt ügyeinek befejezése végett. Az ítélőtábla bíráinak szakmai tapasztalat szerinti megoszlása a következő (a bírói kinevezés időpontját figyelembe véve): 5-10 év: 1 fő, év: 4 fő, év: 5 fő, év: 3 fő, év: 2 fő, év: 1 fő. Nemek szerinti megoszlást tekintve 9 nő és 7 férfi. Az ítélőtábla bírái közül hárman igazgatási, illetve ítélkező tevékenységen túl egyéb feladatokat is ellátnak. Dr. Tóth Sándor tanácselnök sajtószóvivő, a szolgálati bíróság tagja és ellátja a nyitott bírósággal kapcsolatos programok koordinálását. Dr. Krémer László kollégiumvezető szintén a szolgálati bíróság tagja. Dr. Tóth Sándor évben 8, míg Dr. Krémer László 3 alkalommal vett részt Budapesten a szolgálati bíróság ügyeinek intézésében. Dr. Túri Tamás elnökhelyettes biztonsági vezető, oktatási felelős és az OBH Elnöke által felállított Integritás Munkacsoport elnöke is A bírósági titkári létszámhelyzet Az ítélőtáblán fogalmazói státusz nincs, 3 engedélyezett titkári hely van. Mindegyik álláshely betöltött, két nő és egy férfi titkár dolgozik a polgári ügyszakban. Titkárrá történő kinevezésük időpontját figyelembe véve 8, 12, és 13 éves gyakorlattal rendelkeznek A bírósági ügyintézői létszámhelyzet Az ítélőtáblán 2 engedélyezett bírósági ügyintézői hely van, mindkettő be van töltve. Mindkét bírósági ügyintéző nő, egyikük 27, míg másikuk 21 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

8 Egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete évben az engedélyezett tisztviselői létszám 20 fő volt. Az év során mint már jeleztem egy tisztviselő nyugdíjba vonult, helyére egy fizikai dolgozó került. Az igazságügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe véve 3 fő 0-5 év, 9 fő év, 4 fő év, 2 fő év és 1 fő 30, míg 1 fő 31 év szolgálati viszonnyal rendelkezik. Nemek szerinti megoszlást tekintve 17 nő és 3 férfi. 7 fizikai dolgozónk van: 2 gépkocsivezető, 2 hivatalsegéd, 1 teremőr és 2 biztonsági őr. Az egyik hivatalsegéd áthelyezésre került a gazdasági hivatalba, helyére új munkatárs érkezett, míg a másik hivatalsegéd munkaviszonya egészségügyi alkalmatlansága okán felmentéssel január 6-án szűnt meg.

9 Az ítélőtábla ügyforgalmi adatai A Pécsi Ítélőtábla Magyarország öt felsőbírósága közül mind létszámát, mind ügyforgalmát tekintve a legkisebb. Ezt a megállapítást az országos ügyforgalmi adatok tényszerűen is alátámasztják. A Pécsi Ítélőtáblára évben összesen ügy érkezett (ebből 284 peres), ezzel szemben a Győri Ítélőtáblára (ebből 330 peres), a Debreceni Ítélőtáblára (ebből 447 peres), míg a Szegedi Ítélőtáblára (ebből 519 peres) ügy érkezett. (részletesen ld. a 3. számú mellékletben) A Pécsi Ítélőtábla ügyérkezése az ítélőtáblák érkezésének a 8,5 %-a. A Pécsi Ítélőtábla ügyforgalmi és egyéb statisztikai mutatóit tartalmazó táblázatok a beszámoló mellékletében kerültek elhelyezésre, így az abban szereplő számadatok részletes ismertetésétől eltekintek (1-11. számú mellékletek). Általánosságban megállapítható, hogy az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek (Kaposvári, Pécsi, Szekszárdi, Zalaegerszegi Törvényszék) közül az ítélőtábla ügyérkezésének több mint 50 %-át megközelítőleg azonos arányban a Kaposvári és a Pécsi Törvényszék adja. Őket követi a Szekszárdi, illetve a Zalaegerszegi Törvényszék. Büntető ügyszak A Pécsi Ítélőtábla büntető ügyszaka teljesítményének mennyiségi szempontú értékeléséhez szükségesnek tartom az ügyérkezés adatainak több év távlatából történő bemutatását, áttekintését. Az ítélőtábla büntető ügyforgalmában 2012-ben következett be számottevő növekedés, a 453- as ügyszám az ítélőtábla addigi történetének legnagyobb érkezése volt, több mint kétszerese a évinek, amikor az illetékességi területünk a korábbi öt megyéről három megyére csökkent. Ezek a számok ismétlődtek, illetve némileg növekedtek is a 2013-as (459) és a 2014-es (465) esztendőkben.

10 - 10 Ehhez képest a 2015-ös évben mintegy tíz százalékkal kevesebb büntető ügy (422) érkezett a Pécsi Ítélőtáblára. A peres ügyek terjedelmét, nehézségi fokát, a felülbírálat munkaigényességét tekintve ezzel éppen ellentétes tendencia figyelhető meg. Az egyszerűbb megítélésű, csak a büntetés mértékét kifogásoló jogorvoslattal érintett esetek számának jól érzékelhető csökkenése mellett még az utóbbi évekhez képest is megnőtt a nehezebb ténybeli és jogi megítélésű, sok vádlottas ügyek aránya, melyek esetenként a felkészülés időigényessége miatt nem is voltak a kialakult tárgyalási rendbe illeszthetők júliusától az öt ítélőtáblai büntető bíró közül háromnak elnök, elnökhelyettes és kollégiumvezető az ítélkezési tevékenységen túlmutató vezetői, igazgatási feladatai is vannak, ami indokolttá tette az új bírói státusz létesítését. A büntető kollégium január 1. és november 1. között az engedélyezett bírói létszámnál (6 fő) gyakorlatilag egy bíróval kisebb létszámmal működött. A novemberében a Fővárosi Ítélőtáblára távozott dr. Halász Etelka helyett az év első hat hónapjában kirendeléssel dr. Hudvágner András ítélkezett, munkaidejét megosztva az ítélőtábla és a Pécsi Járásbíróság között. Sikeres pályázatát követően november 1. napjától pedig ítélőtáblai bíróvá nevezték ki azzal, hogy folyamatban lévő ügyei befejezéséig munkaidejének felét továbbra is a Pécsi Járásbíróságon tölti. Ezeknek az adatoknak a tükrében értékelhető, hogy az ítélőtábla büntető ügyszaka 2015-ben 93 peres és 325 nemperes, összesen tehát 418 büntetőügyet fejezett be, az éves érkezésnél 4 üggyel kevesebbet. Az immáron kielégítőnek tekinthető büntetőbírói létszámnak köszönhetően időszerűségi mutatóink továbbra is kiemelkedőek. A büntető ügyszak valamennyi ügyét az ítélőtáblára érkezésétől számított egy éven belül befejezte. A peres ügyek 92,48 %-a hat hónapon belül, a nemperes ügyek 99,08 százaléka három hónapon belül befejezésre került.

11 - 11 Polgári ügyszak A Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2015-ben teljes létszámmal működött, hosszabb távollét a bírák részéről nem volt. Az ügyforgalmi adatokban lényeges változás évhez képest nem történt ben összesen 1114, míg 2015-ben 1077 ügy érkezett ben a befejezett ügyek száma 13-mal meghaladta az érkezést, így december 31-én 169 folyamatban lévő ügyünk volt. Természetesen ebben nem szerepel a Fővárosi Ítélőtáblára történt kirendelés folytán szeptemberében átvett 100 peres ezen belül 40 gazdasági és 60 polgári, valamint 100 felszámolási ügy, amelyeknek az intézését az év második felében a polgári bírák megkezdték és az év végéig 40 felszámolási ügyet, továbbá 12 polgári és 5 gazdasági peres ügyet be is fejeztek. A augusztus 31-ig tartó kirendelés alatt a polgári ügyszak várhatóan eleget tud tenni a kirendeléssel vállalt feladatoknak. A civilisztikai ügyszak időszerűsége változatlanul kiemelkedő. Az ügyek 97,43%-a hat hónapon belül nyert befejezést, további 2% egy éven belül, mindösszesen 4 ügy maradt egy éven túl folyamatban ben összesen kettő két éven túli ügy befejezése történt meg. Ennek érdekessége, hogy ugyanazon ügy lett két alkalommal befejezve, melyben a hosszú pertartam a számtalan alkalommal történt szünetelésre vezethető vissza. A per a felek közös kérelmére jelenleg is szünetel.

12 A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye 4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága Büntető ügyszak Megítélésem szerint a büntető ítélkezés változatlanul magas színvonalú bíróságunkon évben a 20 felülvizsgálattal érintett büntető ügy közül 12 elutasítással, 6 hatályában fenntartással zárult, illetve 2 ügyben került sor a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára. Ez utóbbiak hátterében az Alkotmánybíróság 23/2014. számú határozatának az évi IV. törvény és a Btk. egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét megállapító tartalma, illetve az érintett ügyek felülvizsgálatának elrendelése állt. Harmadfokú eljárás lefolytatása végett a tárgyévben 5 határozatunk került a Kúria elé. A Kúria két esetben elutasította a másodfellebbezést, egy esetben változtatott a minősítésen, egy esetben járulékos kérdésekben változtatta meg az ítélőtábla határozatát, míg egy esetben helybenhagyta azt. Felülvizsgálati eljárás során hozott döntés Ügyek száma Elutasítás 12 Hatályában fenntartó 6 Törvénynek megfelelő határozat meghozatala 1 Enyhítés 1 Összesen 20

13 - 13 Polgári ügyszak A civilisztikai ítélkezés színvonalát jellemzi, hogy az ügyszakot érintően benyújtott összesen 74 felülvizsgálati kérelemből a Kúria 43 ügyben helybenhagyó döntést hozott, 19 ügyben elutasította a felülvizsgálati indítványt és mindösszesen 12 esetben bizonyult valamilyen oknál fogva alaposnak a felülvizsgálati indítvány és került sor a másodfokú határozat hatályon kívül helyezésére. Felülvizsgálati eljárás Polgári ügyek Gazdasági ügyek során hozott döntés peres nemperes peres nemperes Összesen Helybenhagyó Hatályon kívül helyező Elutasító Összesen Az ítélőtábla által elbírált törvényszéki határozatok vonatkozásában a következő megállapítások tehetők. Büntető ügyszakban az elbírált peres ügyek (93) közül mindösszesen 7 ügyben került sor hatályon kívül helyezésre, míg az elbírált nemperes ügyek (325) közül 5 esetben. A polgári peres ügyek tekintetében az arány még kedvezőbb, az elbírált peres ügyek (130) közül 9 ügyben került sor hatályon kívül helyezésre. Ezzel szemben az elbírált nemperes határozatok (554) tekintetében magasabb a hatályon kívül helyezések aránya, 116 ügyben került erre sor A bírák egyéni teljesítménye A bírák egyéni teljesítményének mérésére az ítélőtáblán az összesített adatszolgáltatás a tanácselnökök/bírák egyéni tevékenységéről című statisztikai kimutatás szolgál. Az ítélőtábla bírói létszámából adódóan az igazgatási feladatot ellátó vezetők ítélkező tevékenysége a mennyiségi mutatókat tekintve közel azonos az ilyen feladattal nem rendelkező bírákkal. A évre vonatkozó adatokat 8. számú mellékletben található táblázatok tartalmazzák.

14 A bírósági titkárok, bírósági ügyintézők foglalkoztatása 5.1. Titkárok Az ítélőtáblán három titkár dolgozik, mindhárman a civilisztikai ügyszakban. Az ítélőtáblán titkárok által önállóan intézhető ügyek nincsenek, ezért a titkárok alapvetően a határozatok szerkesztését végzik úgy a peres, mint a nem peres ügyekben Bírósági ügyintézők Az ítélőtáblán bírósági ügyintézőnek két tisztviselő került kinevezésre. Az egyik ügyintéző a büntető ügyszakban dolgozik és az eljárási szabályok biztosította keretek között, bíró felügyelete mellett önállóan végzi munkáját. A másik ügyintéző az elnöki iroda vezetője, akinél a bírói munka kiváltásának a lehetősége beosztásánál fogva fel sem merülhet.

15 A bírák, igazságügyi alkalmazottak képzése 6.1. A bírák képzése A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzéseken, oktatásokon való részvételét a 12. számú melléklet részletesen tartalmazza. Bíráink közül hatan rendelkeznek középfokú C típusú nyelvvizsgával és ketten felsőfokú C típusú nyelvvizsgával. Dr. Döme Attila tanácselnök társasági szakjogász, Dr. Vogyicska Petra bírónő biztosítási szakjogász, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bírónő európai jogi szakjogász, jelenleg másodéves PhD hallgató. Dr. Krémer László, Dr. Tóth Sándor, Dr. Kovács Ildikó és Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és dr. Makai Lajos tagjai a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara záróvizsga bizottságának évben Dr. Krémer László 5 alkalommal, Dr. Tóth Sándor 1 alkalommal, Dr. Kovács Ildikó 2 alkalommal, Dr. Gyöngyösiné dr.antók Éva 3 alkalommal, míg Dr. Makai Lajos 5 alkalommal vett részt a záróvizsga bizottság munkájában. A jogi szakvizsga bizottság tagjai Dr. Krémer László, Dr. Kovács Ildikó és Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és Dr. Makai Lajos. Dr. Túri Tamás március 27. napján a MIA-n a "Határozott időre kinevezett büntető ügyszakos bírák képzése - I. modul" határozat szerkesztési, míg június 4-én a "Bírói hivatásra felkészítő képzés bírósági titkároknak III. modul: A büntető ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek" c. képzés gyakorlatán látott el csoportvezetői feladatokat. Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet kollégiumvezető a PTE Állam- és Jogtudományi Karának több képzésén is tartott előadást. Így a végrehajtási szakjogász képzésen március 5-én a Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban, illetve a Végrehajtási perek címmel 5 órát; az igazságügyi ügyintézők képzésén április 3-án és 4-én 5-5- órát tartott A bírósági végrehajtás tantárgyból; a civilisztikai szakjogász képzésen pedig október 16-án a Személyek joga,

16 - 16 személyiségvédelem, illetve A magánjogi felelősség rendszere és a kártérítési perek gyakorlata c. szemináriumokon tartott előadást. A PTE ÁJK-n a kollégiumvezető asszony 7 alkalommal vizsgáztatott év során. Dr. Kovács Ildikó tanácselnök a PTE ÁJK-n a társasági jogi és cégjogi szakjogász képzéseken oktatta a Társasági jogi problémák a peres gyakorlatban" c. tárgyat, a civilisztikai szakjogász képzésen pedig A magánjogi felelősség rendszere és a kártérítési perek gyakorlata c. tantárgy egyik oktatója, mindkét helyen vizsgáztatási tevékenységet is végzett. Mind a Zalaegerszegi, mind a Szekszárdi Törvényszék kollégiumi ülésén tartott előadást, előbbi helyen a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a peres eljárások kapcsolata témában, míg Szekszárdon tájékoztatást adott a Kúrián november 13-án megrendezésre került konzultációról, amely konzultációt a Pécsi Ítélőtábla kezdeményezte, javasolva megvitatásra a áprilisában az ítélőtáblán megtartott regionális konzultáción elfogadott álláspontokat. A konzultáció vitaindítója nagyrészt a Pécsi Ítélőtábla által készített szakmai anyag volt. A konzultációk egyébként a jövőben folytatódnak, félévenként kerülnek majd megrendezésre az ítélőtáblákon (rotációs alapon) szeptember 18-án pedig a Felszámolók Országos Egyesületének Szakmai napok c. rendezvényén vett részt, ahol egy szakmai kerekasztal beszélgetés egyik résztvevője volt. Dr. Döme Attila tanácselnök januárjában a Kúria elnökének megbízásából részt vett az új Ptk. alkalmazási nehézségeinek járásbírsági szintű feltárásában, amelyről szóló jelentést Dr. Csűri Éva nyugalmazott kúriai bíróval és Dr. Dzsula Marianna ítélőtáblai bíróval közösen készítette el februárjától részt vesz a Kúria elnöke mellett működő, az új Polgári Törvénykönyv gyakorlati alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdéseket és problémákat vizsgáló testület ülésein márciusáig folytatta az előző évben megkezdett konzulensi munkáját Kispál Zsuzsanna, az ELTE ÁJK V. éves hallgatójának Keresetváltoztatás és percezúra című OTDK dolgozatának elkészítésében és versenyzői felkészítésében áprilisában előadást tartott a Budapesti Ügyvédi Kamarában az új Polgári Perrendtartásról szervezett konferencián májusában a Mecsekerdő Zrt. szervezésében megrendezett, "Az erdő- és vadgazdálkodó kártérítési felelősségének változásai az új Ptk. szabályozásában - a bíró szemével" című jogi konferencián tartott előadást júniusában a Mohácsi Járásbíróság által szervezett Szakmai Napon tartott előadást, majd az ítélőtábla által szervezett Szakértői bizonyítás a polgári peres eljárásban

17 - 17 című regionális konferencián is előadó volt májusában dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter és Prof. Dr. Németh János, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság elnöke felkérte a X. számú kodifikációs munkabizottság vezetésére, amely munkát júniusában kezdte meg. Augusztus végére a normaszöveg-tervezetek és a hozzájuk tartozó indokolás-tervezetek első szövegváltozata készen volt, majd október végén - az utómunkálatok elvégzését követően leadta a Kodifikáció Főbizottság elnökének a X. számú munkabizottság 130 oldal terjedelmű szövegjavaslatát. Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bíró szintén a X. számú kodifikációs munkabizottság tagja volt, míg Dr. Vogyicska Petra és Gáspárné dr. Baranyabán Judit bírák a VIII. munkabizottság tevékenységében vettek részt. Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bíró a PTE ÁJK Társasági jogi és cégjogi szakirányú továbbképzési szak I. és II. évfolyamán tartott előadást Társasági jog tantárgyból február 20-án a MIA által szervezett Határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakos bírák képzése - I. modul" keretében gyakorlati foglalkozást tartott eljárás a gazdasági jogi perekben témakörben. Gáspárné dr. Baranyabán Judit január 19-én a Pécsi Ítélőtábla által szervezett Kártérítési perekben irányadó járadékszámítási szabályokról c. konferencián előadó, illetve moderátor volt június 19-én a Mohácsi Járásbíróság által szervezett szakmai napon tartott előadást az Új Polgári Törvénykönyv alapján kialakuló joggyakorlatról, különös tekintettel a kártérítés gyakorlatára november 6-án a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által szervezett budapesti szakmai napon tartott előadást a Devizatörvények alkalmazása a végrehajtás során címmel. Kollégiumi ülésre előterjesztést készített Az előreláthatósági korlát a kontraktuális és a deliktuális felelősségnél címmel és ugyanezen témát érintően előadóként rész vett a Pécsi Törvényszék október 30. napján megtartott kollégiumi ülésén november 23. napján részt vett a Jogalkalmazási kérdések a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségével összefüggő perekben címmel az Egri Törvényszék által megrendezett szakmai tanácskozáson. Dr. Makai Lajos márciusában Trierben, a Német Bíróakadémián tartott előadást a Von innen und aussen betrachtet; Richterbild in Deutschland und in Europäschen Nachbarstaaten című szemináriumon. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökének a meghívására 2015.

18 - 18 június 8-án a Védői jogok érvényesülése a büntető-eljárásban címmel tartott előadást a Somogy megyei ügyvédségnek A bírósági titkárok képzése Titkáraink közül egy PhD fokozattal rendelkezik és a PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén egyetemi adjunktus. Másik két titkárunk biztosítási szakjogász végzettséggel rendelkezik A bírósági fogalmazók képzése év során együttműködési megállapodást írtunk alá a Pécsi Törvényszék elnökével, miszerint a törvényszék fogalmazói joggyakorlati idejük egy részét az ítélőtáblán töltik el, illetve az ítélőtábla bírái részt vesznek a fogalmazóképzésben évben 5 fogalmazó töltötte joggyakorlati idejének egy részét az ítélőtáblán, így Dr. Pecze Balázs pécsi járásbírósági fogalmazó március 2. és március 27. között büntető, míg június 1. és június 30. között polgári ügyszakban; Dr. Baán Eszter Fruzsina pécsi járásbírósági fogalmazó április 1. és április 30. között büntető, míg május 4. és május 28. között polgári ügyszakban; Dr. Nagy Viktória pécsi járásbírósági fogalmazó május 4. és május 29. között büntető, míg április 1. és április 30. között polgári ügyszakban; Dr. Nagybalyi-Szántó Orsolya szeptember 1. és október 31. között büntető, míg április 1. és április 30. között polgári ügyszakban; Dr. Dülk Tamara pedig decemberétől február 29-ig tölti joggyakorlati idejét a Pécsi Ítélőtáblán előbb büntető, majd polgári ügyszakban. Ez évtől kezdődően az ítélőtáblai bírák bekapcsolódnak a fogalmazók oktatásába és beszámoltatásába is.

19 Oktatás Az Országos Bírósági Hivatal kiemelt stratégiai célkitűzésként kezeli a képzési rendszer fejlesztését. A Bszi b) pontja értelmében az ítélőtábla elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését. Ennek megfelelően a Pécsi Ítélőtábla a Szekszárdi és a Pécsi Törvényszék bírái részére június 8-án büntető ügyszakban, míg június 22-én polgári ügyszakban Szakértői bizonyítás címmel regionális szakmai konferenciát tartott. Mindkét konferencia lebonyolítása a Kaposvári- és a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kutató Intézet orvosszakértőinek a bevonásával, illetve egy-egy előadás megtartására felkért bírák együttműködésével történt meg. Az egész napos előadásokat június 8-án 50 fő, míg június 22-én 90 fő hallgatta. A Kaposvári Törvényszék közreműködésével Fonyódon került sor a hatékonyság és az időszerűség mutatóinak a javítását célzó kerekasztal beszélgetésekre (workshopokra), melyen május 15-én a büntető ügyszakos bírák, míg szeptember 21-én a polgári ügyszakos bírák képviseletében dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet kollégiumvezető és dr. Berki Csilla bíró vettek részt. A Pécsi Ítélőtábla a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tudatosságának, az internethasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek felismerésének és helyes kezelésének elsajátítása céljából április 27-én az Alkotmányvédelmi Hivatal meghívott előadóinak részvételével ún. awareness-képzést tartott. Az Országos Bírósági Hivatal által központilag támogatott képzések sorát szeptember 14-én egy ún. érzékenyítő tréning zárta le, melynek keretében a résztvevő 40 fő előadásokat hallhatott a diszkrimináció tilalmáról és a védett tulajdonságok következtében alkalmazandó eltérő bánásmódról. Összességében elmondhatjuk, hogy a Pécsi Ítélőtábla által szervezett képzéseken keresztül együttesen 210 fő kapcsolódhatott be az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett

20 - 20 programokba. A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához e körben a Pécsi Ítélőtábla ,- forint támogatásban részesült. A Pécsi Ítélőtábla folyamatos feladatának tekintette, illetve tekinti az illetékességi területén foglalkoztatott bírák és igazságügyi alkalmazottak képzését. Ezért nagy hangsúlyt fektet az oktatási felelősök koordinációjának és tevékenységének zavartalan biztosítására, olyan képzési struktúra megteremtésére, mely alkalmas a felmerülő igények hatékony és gyors kielégítésére. Ezzel összefüggésben fel kellett ismerni, hogy a hatékony képzési struktúra kizárólag úgy építhető fel, ha a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén foglalkoztatott oktatásfelelősök egymással folyamatos kapcsolatban állnak. Gazdaságossági szempontok hívták életre az oktatásfelelősök videó konferenciájának megszervezését, melynek során a Kaposvári-, a Pécsi-, a Szekszárdi- és a Zalaegerszegi Törvényszék, valamint a Pécsi Ítélőtábla informatikusai közös munkájának eredményeképpen kiépült egy jól működő audióvizuális hálózat. Ez a hálózat webkamerák segítségével lehetővé teszi az oktatásfelelősök közötti konferencia-jellegű beszélgetéseket oly módon, hogy a közvetített képek még az egymás közvetlen jelenlétének az illúzióját is megadják. A Pécsi Ítélőtábla első alkalommal decemberében tartott videó konferenciát, melynek eredményéről az Országos Bírósági Hivatalt is tájékoztatta. Fontos eredménynek tartjuk az is, hogy Regionális Oktatási Program elnevezéssel létrehoztunk egy bírák és igazságügyi alkalmazottak által szabadon elérhető intranetes felületet. Ez az intranetes felület tartalmazza az éves képzési naptárt, melyből az egyes események lebonyolításának helye és ideje maradéktalanul nyomon követhető és lehetővé teszi azt is, hogy a Pécsi Ítélőtábla különböző illetékességi területén foglalkoztatott bírák és igazságügyi alkalmazottak a szolgálati út betartásával jelentkezhessenek a meghirdetett rendezvényekre. Az intranetes felület további előnye, hogy eltérő színek alkalmazásával vizuálisan is elkülöníti egymástól a Magyar Igazságügyi Akadémia központi, valamint a Kaposvári-, a Pécsi-, a Szekszárdi- és a Zalaegerszegi Törvényszék, valamint a Pécsi Ítélőtábla képzéseit. Része a Regionális Oktatási Programnak az ún. Műhely rovat, mely hírt ad a bírák publikációs, tudományos, oktatási és vizsgáztatási tevékenységéről, valamint biztosítja a büntető és a polgári kollégiumi értekezletek munkaanyagának, döntéseinek a megjelenését és hozzáférhetőségét.

21 - 21 A Pécsi Ítélőtábla a jövőben hangsúlyt kíván fektetni a Regionális Oktatási Program fejlesztésére és az intranetes felület által nyújtott lehetőségek hatékonyabb kiaknázására Az ítélőtáblai könyvtár működése A Pécsi Ítélőtábla önálló könyvtárral nem rendelkezik. A velünk egy épületben található Pécsi Törvényszékkel megkötött külön megállapodás és a törvényszék állományában levő könyvtárossal kötött megbízási szerződés alapján a két intézmény a könyvtárat közösen használja. Az ítélőtábla és a könyvtáros közötti külön megbízási szerződés szerint az ítélőtábla részére történő könyv- és folyóirat-állomány beszerzés, azok kezelése és könyvtárazása külön történik.

22 A bírák és igazságügyi alkalmazottak értékelése Az ítélőtáblán a bírák munkájának értékelésére 8 évente, míg az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésére 6 évente kerül sor. Az elmúlt évben 1 bíró és 5 igazságügyi alkalmazott értékelése történt meg. Dr. Bencze Beáta bíró kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas értékelést, Hir Henriette elnöki irodába beosztott tisztviselő, Hornokné dr. Décsei Katalain elnöki és sajtótitkár, Molnár Zoltán informatikus, Németh Erika tisztviselő és Vörösné Mécs Zsuzsanna tisztviselő kiváló értékelést kapott A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata A tanácselnöki feljegyzések készítésére vonatkozó eljárásunk az elmúlt évben a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelő volt. A feljegyzéseket a tanácselnökök a tárgyévet követő január 31. napjáig a kollégiumvetőknél leadják, és az elnöki irodán keresztül a feljegyzéseket megküldjük az illetékes törvényszékek elnökeinek. A tanácselnöki feljegyzések ismertetésén az ítélőtábla szakmai vezetői, a törvényszékektől érkezett meghívás esetén minden alkalommal részt vesznek. A tanácselnöki feljegyzések készítésében, azok megküldésében és ismertetésében lényeges változást hozott az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015.(XI.30.) OBH utasítása, amely január 1-jén lépett hatályba. Megjegyzem, hogy az utasítás olyan feladatok teljesítését is a tanácselnöki feljegyzések körébe vonta, amely korábban a bírói munka vizsgálata során volt figyelembe veendő, s ezáltal az érdemi másodfokú felülbírálat mellett minden ügyben egy igazgatási vizsgálatnak is meg kell történni Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák, valamint a főtanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma tárgyév december 31-én Dr. Krémer László büntető kollégiumvezető címzetes kúriai bíró címmel, Décsei Attiláné büntető irodavezető főtanácsosi címmel rendelkezik.

23 Az ítélkezési munka hatékonyságát szolgáló intézkedések 8.1. Szakmai munka és jogegység támogatása A Pécsi Ítélőtábla kollégiumai 2015-ben is munkatervüknek megfelelően végezték munkájukat, a kollégiumvezetők részt vettek a Kúria kollégiumi ülésein, rendezvényein, illetve az illetékességi területünkhöz tartozó törvényszékek kollégiumi ülésein. Büntető ügyszak A Pécsi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma az éves munkatervében előírt feladatainak évben eleget tett. Négy közöttük a Kaposvári-, a Pécsi-, a Szekszárdi- és a Zalaegerszegi Törvényszékekkel közösen Fonyódon megtartott regionális kollégiumi ülés megtartására került sor. A kollégiumi ülések témája a kollégiumvezető előterjesztésében a Btk. időbeli hatályával kapcsolatos problémák megtárgyalása, továbbá a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat volt. A Pécsi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma az illetékességi területén működő törvényszékek egységes joggyakorlatának biztosítása érdekében június 8-án Szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban címmel szervezett szakmai továbbképzést, melynek moderálását a kollégiumvezető végezte. Dr. Krémer László kollégiumvezető részt vett a Pécsi Törvényszék elnöke által elrendelt, a hatályon kívül helyezési gyakorlatot elemző vizsgálatban és a vizsgálati jelentés elkészítésében. A Kúria Joggyakorlat Elemző Csoportjának felkérésére elkészítette a szabálysértési ügyek bírói gyakorlata című vizsgálati jelentést. A jogegység biztosítása érdekében az ítélőtábla elnöke október 31-én jogegységi eljárást kezdeményezett, miután a Pécsi Törvényszék büntető kollégiumvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a másodfokú tanácsok eltérő elvi alapokon nyugvó határozatokat hoztak a nyomozási bírák döntéseinek felülbírálata során. A jogegységi indítvány lényege szerint az

24 - 24 ítélkezési gyakorlat megosztott volt abban a kérdésben, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult-e az állam nevében a büntetőeljárás során magánfélként fellépve polgári jogi igényt érvényesíteni, és ennek biztosítására zár alá vételt indítványozni, avagy arra csak az ügyész jogosult. A Kúria november 16. napján meghozott 4/2015. BJE. számú jogegységi határozatában - egyetértve a jogegységi indítványban megfogalmazott állásponttal kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a büntetőeljárás során a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése érdekében magánfélként polgári jogi igényt nem érvényesíthet, és ennek biztosítása érdekében zár alá vételt sem indítványozhat. Ugyancsak a jogegység biztosítása érdekében az Ítélőtáblai Határozatok című szakmai kiadványban folyamatosan jelentek meg elvi jelentőségű döntések a Pécsi Ítélőtábláról. Az elmúlt évben is sor került a Pécsi Fellebbviteli Főügyészséggel a már hagyományosnak tekinthető szakmai megbeszélésre, illetve folytatódott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával az ún. jogklinikai programban való részvételünk. Polgári ügyszak A Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2015-ben az illetékességi területén működő törvényszékek egységes joggyakorlatának biztosítása érdekében szakmai konferenciákat szervezett január 19-én a járadékok számításáról komoly érdeklődést és aktivitást kiváltó megbeszélés került megrendezésre dr. Baranyabán Judit moderálásával. Április 23-án a felszámolási ügyekben eljáró bírák számára szervezett a kollégium konzultációs lehetőséget, dr. Kovács Ildikó és tanácsa vezetésével, amelyen igen tartalmas megbeszélésre és kérdések részletekbe menő megvitatására került sor. Ennek mintájára, s lényegében az itt elfogadott szakmai anyag alapulvételével tartottak országos tanácskozást november 13-án a Kúrián, a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró kúriai és ítélőtáblai bírák. Mindkét pécsi eseményen kb. 25 bíró illetőleg titkár kolléga vett részt a négy törvényszékről.

25 - 25 A március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv alkalmazása során is számos bírói megbeszélést indukált. Ennek jegyében tartotta meg június 1-jén a kollégium kibővített ülését is, a Kúria és a társ-ítélőtáblák polgári kollégiumvezetőinek részvételével. Az ülésre a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség képviselője is meghívást kapott. Az ülés fő témája Gáspárné dr. Baranyabán Judit előterjesztésében készült Az előreláthatósági korlát a kontraktuális és deliktuális felelősségnél című vitaanyag volt. A kollégiumi ülés második napirendi pontként megvitatta A perköltségszámítás a személyiségi jogvédelmi perekben címmel, dr. Vogyicska Petra előterjesztését. Mindkét vita után a polgári kollégium ajánlást fogadott el, amelyek a Bírósági Döntések Tárában is közzétételre kerültek. A devizahiteles perekkel kapcsolatban az OBH által szeptember 28-ára szervezett kollégiumvezetői konferencia előkészítéseként a kollégium, jogi álláspontjának kialakítására szeptember 2-án bírói tanácskozást tartott. A fentieken túl a kollégium tagjai, számos a MIA által szervezett központi oktatáson, illetőleg regionális oktatáson és konferenciákon vettek részt. Az elmúlt évi összbírói értekezleti beszámolóban jogegységi eljárás kezdeményezésének tervéről történt említés. A jogegységi eljárás kezdeményezése az ítélőtábla elnöke részéről megtörtént, a Kúria jogegységi tanácsa több alkalommal egyetemi jogtudósok bevonásával is ülésezett, döntés azonban a kérdésben nem született, a jogegységi eljárás még folyamatban van. A év során a Kúria által közzétett 4 gazdasági elvi döntés közül az egyik a Pécsi Ítélőtábla döntése volt. A döntés lényege szerint a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződéssel kapcsolatos perben a magyar bíróság joghatóságát a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR) - és nem a 44/2001/EK rendelet - alapján kell vizsgálni. Amennyiben a magyar bíróság joghatósága a CMR.31. cikk (1) bekezdése alapján kizárt, a pert az évi III. törvény 157. a) pontja alapján - az évi III. törvény 130. (1) bekezdés a) pontjára tekintettel - kell megszüntetni. Dr. Zóka Ferenc tanácselnök az előtte folyamatban lévő ügyben az eljárás felfüggesztése mellett, egyedi normakontroll indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a

26 - 26 cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló évi V. törvénynek (Ctv.) március 1-jétől június 30-áig hatályban volt 118. (8) bekezdése első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását, és a támadott rendelkezések általános alkalmazási tilalmának megállapítását, illetőleg a rendelkezés egyedi ügyben történő alkalmazhatatlanságának kimondását indítványozta. Az Alkotmánybíróság a tanácselnök úr kezdeményezését megalapozottnak találta, és a III/ /2015. számú határozatában megállapította, hogy a Ctv március 1-jétől június 30-ig hatályos 118. (8) bekezdésének első mondata az ott hivatkozott végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezése tekintetében Alaptörvény ellenes volt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy e jogszabályi rendelkezés a végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezése tekintetében a Pécsi Ítélőtábla előtt folyamatban lévő, valamint a jogerősen még le nem zárt azonos tárgyú ügyekben nem alkalmazható. Dr. Döme Attila tanácselnök a Pp. Kodifikációs Szerkesztőbizottság által felállított témabizottságok munkájában vett részt, elvégzett kodifikációs tevékenysége az Egy új polgári perrendtartás alapjai című kötetben jelent meg A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata Soronkívüliség elrendelése iránt az elmúlt évben 8 beadvány érkezett. Két esetben a kérelem előterjesztésekor az ügy már elbírálásra került, egy esetben az ügy tárgyánál fogva soron kívülinek minősült. Két esetben volt a kérelem alapos, mindkettőben elrendeltem a soronkívüliséget. Két esetben nem volt indokolt a soronkívüliség elrendelése, míg egy esetben a kérelmezőnek nem volt folyamatban lévő ügye az ítélőtáblán. A négy évnél régebben indult és folyamatban lévő bíróságunkra érkező ügyeknél a soronkívüliséget hivatalból elrendeljük. Az elrendelt soronkívüliségek realizálódását - a Büsz. rendelkezéseinek megfelelően - a havi irodai jelentések alapján figyelemmel kísérem.

27 Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat A büntető ügyszakban évben 73 ügy került felterjesztésre az ítélőtáblára, részben a felek által benyújtott elfogultsági kifogás, részben a felterjesztő bíróság bírái által bejelentett elfogultság okán. 23 esetben az ítélőtábla megtagadta a bíróság kizárását, míg 47 esetben jelölt ki az ítélőtábla az illetékes bíróság helyett más bíróságot. (14. számú melléklet) A polgári ügyszakban 249 ügy került felterjesztésre, az ítélőtábla 44 ügyben tagadta meg az illetékes bíróság kizárását, míg 193 ügyben jelölt ki az illetékes bíróság helyett más bíróságot. (13. számú melléklet) Meg kell jegyezni, még mindig gyakran előfordul, hogy a bírák olyan esetekben is jelentenek be elfogultságot, amikor sem magából a bejelentésből, sem az iratokból nem derül ki olyan körülmény, ami a bejelentést megalapozottá tenné. A bíróság kijelölésénél az ítélőtábla folyamatosan figyelemmel kíséri a törvényszékek leterheltségét, illetve az ügyfelek szempontjából a kijelölendő bíróság megközelíthetőségét A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata Az ítélőtábla Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a bíróságon kívüli munkavégzésről. A bírák közül valamennyien kérték az otthon dolgozás kedvezményét, amelyre engedélyt is kaptak. E lehetőséggel még soha senki nem élt vissza, így az ítélőtáblán annak megvonására nem került sor.

28 A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság biztosítása 9.1. Az értekezleti rend gyakorlata Az ítélőtábla elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény alapján évente legalább egy alkalommal összbírói értekezletet, illetve igazságügyi alkalmazotti értekezletet tart. Évente négy alkalommal kerül sor vezetői értekezlet megtartására. Szükség szerint a felmerülő és gyors döntést igénylő problémák esetében szűkebb vezetői értekezletet hívunk össze Az ítélőtábla belső és külső honlapjának működtetése A Pécsi Ítélőtábla az igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága és ellenőrzése céljából jelentős változásokat vezetett be az Elnöki Iroda működtetésében. Az ítélőtábla elnökének irányítása mellett az ítélőtábla elnökhelyettesének, informatikai osztályvezetőjének, elnöki és sajtótitkárának, belső ellenőrének, elnöki irodavezetőjének és tisztviselőjének bevonásával - létrejött egy kommunikációs csoport (Kommunikációs Kabinet). A Kommunikációs Kabinet feladata a bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság biztosítása, valamint az ítélőtábla belső és külső honlapjának korszerű működtetése. Az igazgatási munka átláthatóságát szolgálják azok az intézkedések, melyek a bírák és az igazságügyi alkalmazottak szabadságolási és gépjármű igénylési kérelmeinek az intézésével kapcsolatosak. A korábbi papír alapú ügyintézést elektronikus alapokra helyeztük és biztosítottuk, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a számítógépeik igénybevételével, íróasztalaik mellől bármikor jelezhessék a szabadságolási és a hivatali gépjármű iránti igényeiket. A program alkalmas arra is, hogy az Elnöki Iroda számára áttekinthető képet nyújtson az egyes kérelmekről, lehetővé téve azok gyors és gyakorlatias elintézését. A vázolt elektronikus ügyintézést a Pécsi Ítélőtábla az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása céljára is fel kívánja használni. A hagyományosan több személyt átfogóan

29 - 29 érintő nyári és a téli ítélkezési szünetek zavartalan lebonyolítása érdekében hangsúlyt fektet a szabadságolási terv határidőben történő leadására, egy olyan számítógépes regisztráción keresztül, mely egyszerre jeleníti meg, hogy a különböző szervezeti egységek Elnöki Iroda, Büntető Kollégium, Polgári Kollégium, Gazdasági Hivatal alkalmazottai mikor és milyen tartamban kívánnak szabadságot igénybe venni. A szolgálati gépkocsik igénybevételének elektronikus nyilvántartásának a bevezetését azért is tartottuk fontosnak, mert a Pécsi Ítélőtábla hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a Pécsi Törvényszékkel, biztosítva azt, hogy a két szervezeti egység bírái és igazságügyi alkalmazottai a gépjárművek optimális kihasználtságával költségtakarékos szervezés mellett jussanak el az értekezletek, konferenciák és képzések helyszíneire. Itt kívánunk utalni arra, hogy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén az Elnöki Irodák már több éve rugalmasan koordinálják az iratok és az akták cseréjét is, több százezer forintos postaköltséget megtakarítva. A tárgyalási jegyzékek elektronikus feltöltésével az intraneten bárki megtekintheti a kitűzött ügyeket, nem pusztán a tárgyalások időpontját és helyét, hanem azt is, hogy az egyes tanácsok milyen összetételben járnak el. Létrehoztunk két új rovatot is Események, illetve Hírek elnevezéssel. Az előbbiben helyet biztosítunk mindazoknak a rendezvényeknek, melyeken a Pécsi Ítélőtábla képviseltette magát, míg a Hírek olvasói közérdeklődésre számot tartó és akár a Pécsi Ítélőtábla ítélkező tevékenységén túlmutató információkról szerezhetnek tudomást. A megújított és folyamatos korszerűsítés alatt álló intranetes felület szolgál a Körözvények közzétételének helyéül is Az elnöki, OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata A körözvényeket két módon osztjuk meg. Egyrészt felkerülnek az ítélőtábla belső honlapjára, másrészt a hivatalsegéd minden érintett munkatársnak nyomtatott formában is bemutatja, utóbbira leginkább azért van szükség, hogy a körözvények megismerését a munkatársak

30 - 30 aláírásukkal igazolják. A jövőre vonatkozóan el kívánjuk érni, hogy a munkatársak a belső honlapon elektronikusan igazolják a körözvény megismerését, ami mellőzhetővé teszi a nyomtatott formában való megismertetés hosszabb procedúráját A sajtószóvivői tevékenység, az ítélőtábla sajtóbeli megjelenése A sajtó képviselőivel az évek során kiépített jó kapcsolat a tárgyévben is megmaradt. A korábban meghonosított gyakorlatnak megfelelően az elkészített tárgyalási jegyzékeket és a tárgyalások befejezése után a jogerős döntéseket ben megküldjük egyrészt az ítélőtábla sajtólistáján szereplő címekre, másrészt az OBH Sajtóosztályára, akik gondoskodnak azok központi bírósági honlapon történő közzétételéről. A nagyobb érdeklődésre számottartó ügyekben az ítélethirdetést követően szinte azonnal közleményben, közérthető módon tájékoztatjuk a nyilvánosságot a hozott döntés lényegéről, elkerülendő az ítéleteknek a sajtó részéről történő szakszerűtlen, esetleg félrevezető tudósítását. Azokban az esetekben, amikor a sajtó munkatársainak olyan kérdései vannak, amelyekre a kiküldött anyagokból nem kapnak választ, akár a sajtószóvivő, akár a sajtótitkár tájékoztatja a médiát. Ők a rendelkezésükre álló információk alapján vagy az eljáró bírákkal történt konzultációt követően adják meg a kért tájékoztatást. Ezzel a lehetőséggel több újságíró él is. Büntetőügyekben rendszeresen jelennek meg tudósítások az ítélőtábla döntéseiről, polgári ügyekben az érdeklődés eseti jellegű. A beszámoló időszakában a sajtó munkatársai tárgyszerűen, a döntések lényegét pontosan tartalmazó formában tudósítottak ügyeinkről. Mint ahogy az elmúlt évi beszámolóban is jeleztem az online tudósításokra vonatkozó tanácselnöki tilalmak betartatása, illetve a kép- és hangfelvételek készítésének információs önrendelkezési jogról szóló törvénynek megfelelő szabályozása továbbra is nagy problémát jelent a büntető ügyekben tartott tárgyalásokon A Nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei A Nyitott bíróság program keretében tárgyaláslátogatásokra került sor, illetve dr. Hudvágner András osztályfőnöki órán vett részt.