Érvelések elemzése és értékelése. Érveléselmélet, szeptember 12-19

Átírás

1 Érvelések elemzése és értékelése Érveléselmélet, szeptember 12-19

2 Mi az érvelés? Az érvelés egy szöveg, melyben állításokat rendezünk el annak érdekében, hogy egy állítással kifejezett álláspontot alátámasszunk (vagy megtámadjunk). Alátámasztás: az elfogadhatóság növelése Ennek célközönsége lehet: elvont, idealizált (pl. matematikai bizonyítás) konkrét, szituációhoz kötött (pl. szónoki beszéd)

3 Az érvelés elemei Amit alá akarunk támasztani: konklúzió Mindig egy van? Vegyük úgy, hogy igen: ha több állítást is alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg párhuzamosan Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák Akármennyi lehet amik valóban a konklúzió alátámasztására szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat ( kitérő rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem számítanak premisszának

4 Kitérő: mi az a kijelentés? Ami valamit állít. (Nesze neked naiv kommunikációs modell) Csak kijelentő mondat: kérdéssel, felkiáltással stb. nem állítunk semmit. (Ez nem igaz: lásd később a beszédaktus-elméletet!!!) Nem minden kijelentő(nek tűnő) mondat kijelentés: Jó napot kívánok. ; Tessék vigyázni, az ajtók záródnak. ; Élt egyszer egy szegényember. szigorúan véve nem állítanak semmit Egy mondat több kijelentést is tartalmazhat: (Józsi nem írta meg a zh-t) 1, mert (nem járt be órákra) 2, és (nem tudott órai jegyzeteket szerezni) 3, valamint (a fóliákból egy szót sem értett) 4.

5 Kétféle értelemben lehet állítani: Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon igaz vagy hamis 2+2=4 ; Párizs Franciaország fővárosa. Gábor tegnap cápauszonyt vacsorázott. (Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: Minden természetes szám felírható két prímszám összegeként. ; A valaha létezett legnagyobb földi hegy magassága meghaladta a 12 km-t. ) Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy elfogadhatatlan Az anyagyilkosság rossz dolog. ; A háború hasznosabb, mint a béke. x-nek ezek után le kéne mondania. Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is (alátámasztó vagy alátámasztandó)

6 Érvelések rekonstrukciója Ahhoz, hogy tisztán lássunk és értékelni tudjunk egy érvelést, rekonstruálni kell: a szöveg textuális rendjét helyettesítjük a mögöttes logikai renddel 1. Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?) a) Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá, először tudni kell, hogy mit: az ez érv centruma b) Premisszák 2. Hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz mi az érvelés szerkezete?

7 A konklúzió azonosítása Bárhol lehet a szövegben Eleje: Az a vélemény, hogy amikor a tudatról állítunk valamit, akkor valójában agyi folyamatokról teszünk állítást, nyilvánvalóan hamis. Ezt támasztja alá (a) az a tény, hogy képesek vagyunk leírni érzéseinket és mentális képzeteinket anélkül, hogy bármit is tudnánk az agyi folyamatokról, vagy akár arról, hogy léteznek, valamint (b) az a tény, hogy a tudatról és az agyi folyamatokról tett állításokat egészen másképpen igazoljuk, illetve (c) az a tény, hogy semmilyen önellentmondás nincs abban a kijelentésben, hogy»x-nek fájdalma van, de semmi sem történik az agyában«. (U.T. Place)

8 Vége Minthogy a boldogság a szellem nyugalmában áll, és minthogy a szellem kitartó nyugalma a jövőbe vetett bizodalmon alapul, és minthogy ezt a bizodalmat az Isten és a lélek természetéről szóló tudománynak kell megalapoznia, következésképpen a valódi boldogsághoz tudomány szükségeltetik. (Leibniz) Közepe Ha Amerika belép a háborúba, Iránban minden foglyot megölnek. Ezért Amerika nem fogja ezt megtenni, különösen most, amikor közelegnek az amerikai választások, és a foglyok halála nem kedvezne Carter esélyeinek. (Mehdi Amer Rajai, 1980)

9 vagy épp sehol? A konklúzió kimondottság, világos megfogalmazottság tekintetében két fajta lehet: explicit (kimondott) vagy implicit (hallgatólagos, rejtett, kimondatlan) konklúzió. Míg az előbbit megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva, addig az utóbbit az érvelés csak sejteti, mint olyasmit, ami az elmondottakból vagy leírtakból következik.

10 És ez vajon egy érvelés?

11 (Implicit konklúzió) Gábor tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt a lakás összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A lakástelefonját sem vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a buliba, pedig megígérte. Egész délután Gáborral pusmogott egy sarokban, aztán együtt beszálltak Gizi kocsijába. Rejtett konklúzió: Gábor az estét Gizinél töltötte Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk (Ennek kezelésére a beszédaktus-elmélet alkalmasabb lesz)

12 A konklúzió azonosítása formai és tartalmi elemek egyaránt segítik. A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy előadás címe és alcíme, továbbá az írást bevezető ún. szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos írásművek esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak együtt), ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a konklúzió jelzésére szolgálnak. tartalmi, kifejezésbeli eszközök is: ezek az úgynevezett konklúziójelzők

13 tehát eszerint következésképpen ennek megfelelően azt kapjuk, hogy a fentiekből folyik ezért egyszóval innen adódik, arra jutunk, hogy tehát, vagyis, azaz, így aztán, következésképpen, Konklúziójelzők mindent összevetve a korábbiak folyományaként így ekként ebbõl adódik ilyenformán mindezek után világos, hogy az előbbiek alapján látható, hogy végeredményben, ezért aztán, összességében

14 Vezető kérdések A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos vezető kérdések, amelyek irányítják a figyelmünket. Jól használhatók az explicit, kimondott konklúzió azonosításához is, de különösen fontosak az érvelés kimondatlan, implicit konklúziójának azonosításához. Ilyen vezető kérdések lehetnek az alábbiak: Miről akar meggyőzni a szerző? Mit bizonyít a szöveg? Mi a végkövetkeztetés? Mi következik az elmondottakból? Mi a szerző tétele, állítása?

15 A premisszák azonosítása Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés, stb.): ezek a rekonstrukcióban eltűnnek Érdemes a drágább cuccokat megvenni, hiszen az olcsó termékek gyakran rossz minőségűek. Ezek általában nem tartósak, vagy az egészségre károsak. (Gábornak is mindig mondom, ne vegye meg a bóvlit.) Ezeknek retorikai funkciója van, de a rekonstruált érvelést nem teszik erősebbé.

16 Premisszajelzők: mivel, mert, ugyanis, hiszen, amennyiben Rejtett premisszák v.ö. Gizis példa: Ha valakinek nem ég a villanya, az nincs otthon. A macska akkor nyervog, ha egyedül hagyják. ezek viszonylag nyilvánvalóak, kár lenne kimondani (erősebb lesz-e az érvelés, ha kimondjuk?) Ha Gábor sokáig pusmog egy lánnyal, az növeli az este együttöltésének esélyét. néha azért csak sejtetünk valamit, mert kimondva vitathatóbb, kevésbé meggyőző

17 Premisszajelzők minthogy figyelembe véve, hogy jelzi az is, hogy abból kiindulva, hogy annak alapján, hogy arra támaszkodva, hogy azon az alapon, hogy mert amennyiben látva, hogy annak következtében, hogy alapul véve, hogy elfogadva, hogy abból kifolyólag, hogy mivel amiatt, hogy adva, hogy azáltal, hogy belátva, hogy annak folyományaként, hogy Vezető kérdések Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek szólnak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Miért kellene elfogadnunk a szerző véleményét? Milyen indokai vannak a szerzőnek? Mibõl következik a konklúzió? Milyen adatokat, tényeket, érveket sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében? Milyen fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az érvelés? A premisszák esetében is vannak olyan performatív kifejezések, amelyek premisszajelzőként szolgálhatnak: Elfogadom / megadom /megengedem hogy... /elismerem, Az alábbi érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom mellett: elsőként, másodikként, harmadikként az, hogy

18 Az érvelés szerkezete Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások Nem megyek hozzád, mert hülye vagy (Praktikusabb lenne felül a konklúzió, alul a premissza, mert a konklúzió azonosításával kezdjük, aztán jönnek a premisszák a premisszák alátámasztják a konklúziót de nem így fogunk tenni.)

19 Csatolt premisszák Együttesen támasztják alá a konklúziót Mivel süt a nap, és ki kell mennem az utcára, 1 2 napszemüveget veszek. 3 Sem (1), sem (2) nem lenne elég önmagában (3) alátámasztásához (Rejtett premissza: nem szeretem, ha a szemembe süt a nap 4) (4) 3

20 Független premisszák Külön-külön alátámasztják a konklúziót Nem megyek hozzád, mert szegény vagy, 1 2 utálod az operát és büdös a szád. 3 4 Mindegyik premissza önmagában, a többitől függetlenül támasztja alá a konklúziót (A rejtett premisszákat kitalálni HF )

21 Lánc premisszák Egymásnak alárendelve támasztják alá a k-t Nem adok cigit, mert utálom a lejmolókat, 1 2 ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték. Az egyik premissza nem közvetlenül a konklúziót támasztja alá, hanem a konklúziót közvetlenül alátámasztó másik premisszát

22 Összetett érvelések Gábor tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt a 1 2 lakás összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A 2 3 lakástelefonját sem vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a 4 5 buliba, pedig megígérte. Egész délután Gáborral pusmogott egy sarokban, aztán együtt beszálltak Gizi kocsijába. 8

23 Érvelési térkép 5 6 (9) 7 8 (9): Gizinek fontosabb dolga volt, mint buliba menni (10) 1 (10): Gizi Gáborral töltötte az éjszakát : vannak-e még releváns rejtett premisszák? Mit érdemes explicitté tenni, és mit nem?

24 Tanulságok 1: Rejtett premisszák Mikor érdemes explicitté tenni a rejtett premisszákat? (10): e nélkül gyengébb az érvelés, nem tudjuk, hogy jön Gábor és Gizi pusmogása az otthon tartózkodáshoz Vegyük a következőt: 2 (11) ahol (11): ha valakinek sötétek este az ablakai, az nem tartózkodik otthon ekkor erősebb az érvelés szerkezete (logikailag érvényes a fenti követeztetés), de gyengébbek a kiinduló állítások ((11) nyilván nem igaz, legfeljebb néha hihető) 1

25 Jóindulat elve (principle of charity) Egy szöveg rekonstrukcióját úgy végezzük, hogy a mondanivaló/érvelés maximálisan védhető/racionális legyen bután kritizálni könnyű: bármibe bele lehet kötni a cél: megérteni, hogy a másik mit is akar mondani feltételezzük, hogy az érvelővel osztozunk bizonyos ésszerű elvekben, különben nem racionális a kommunikációnk Tehát pl. (10) kimondásával erősebbé válik az érvelés, és az érvelő implikálni akarja ezt az állítást, míg (11) kimondásával olyan állítást tulajdonítunk az érvelőnek, amivel józan ember nem érthet egyet

26 Tanulságok 2: Mi a konklúzió? Bírósági tárgyaláson 1-et kell bizonyítani, de ha pletykálkodunk, akkor (10) a lényeg! Ekkor: (9) 7 8 A kontextustól (helyzet, közönség) függ, hogy miképpen rekonstruáljuk az érvelést! (10)

27 Az érvelések logikai rekonstrukciójának lépései (0) A szöveg gondolatmenetének megértése (1) Konklúziók megkeresése (2) Premisszák megkeresése (3) A mondatok átfogalmazása: kiemelni az érvelés szempontjából lényeges infókat (4) Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit (5) Rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét (6) A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét (7) Ellenőrzés

28 Érvelések értékelése Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? 1. Tényleg igazak a premisszák? (Honnan tudod, hogy sötét volt az ablak? Hogy nyávogott a macska?) 2. Tényleg következik a konklúzió belőlük? (Azért nyervogott a macska, mert Gábor húzogatta a farkát. Szakmai kérdésekről pusmogtak Gizivel. ) Lehet egy érv rossz úgy, hogy hamis premisszákkal erős a szerkezet ( Ha 2+2=5, akkor ork vagyok. De 2+2=5. Tehát ork vagyok. ), meg úgy is, hogy igaz premisszákkal gyenge a szerkezet ( 2+2=4. A békák kétéltűek. Tehát ork vagyok. )

29 Kezdetben észre kell vennünk, hogy a világ gömb alakú. Ez vagy azért van, mert ez az alak a legtökéletesebb mind között, hiszen teljes egész és nincsenek benne törések, vagy mert ennek az alaknak a legnagyobb a térfogata, és így különösen alkalmas arra, hogy magába foglaljon minden dolgot, vagy mert az elkülönült részei, vagyis a Nap, a Hold és a csillagok szintén ilyen alakúnak látszanak, vagy mert a világon minden ezt az alakot igyekszik felvenni, amikor magára van hagyva, mint az a vízcseppek és egyéb folyadékok esetén látható. Így senki sem habozna kijelenteni, hogy az égboltnak is ilyen az alakja. (Kopernikusz)

30 Mi a konklúzió? 1: a világ gömb alakú 2. az égboltnak gömb az alakja A kettő azonos? Jóindulat elve: történeti szövegek esetén az adott kor kontextusa mérvadó (nem az a kérdés, igaza van-e a szerzőnek, hanem hogy mennyire jó/erős az érvelés) Tehát: a 16. sz-ban 1 és 2 ugyanaz konszenzuálisan (Megj.: implicit premissza: a világot az égbolt zárja körül ezzel összekapcsolva 2-t következik 1 (vagy fordítva), de az érvek 1-et támasztják alá, 2-t nem, így az felesleges (szemben az ókori érvekkel, amik 2-re irányulnak!))

31 Premisszák: 3: a gömb a legtökéletesebb alak 4: a gömb egész 5: a gömbben nincsenek törések 6: a gömbnek a legnagyobb a térfogata 7: a gömb a legalkalmasabb, hogy magába foglaljon mindent 8: a világ elkülönült részei gömb alakúnak látszanak 9: a magukra hagyott testek gömb alakot igyekeznek felvenni 10: a víz- és folyadékcseppek gömb alakot igyekeznek felvenni

32 4, 5 * (=2) * 4, 5: Nem világos: 4 5 vagy 4 5 vagy

33 Értékelés Igazak-e a kiinduló premisszák? (4, 5, 6, 8, 10) Ha valamelyik nem, akkor ott nem kell tovább kutakodni: nyilván nem támasztják alá azt, amit kellene nekik Ha egy összetartozó csoport igen, akkor: Alátámasztják-e a konklúziót (részkonklúziót)? (4,5 a 3-t, 6 a 7-t, 8 az 1-t, 10 a 9-t) Megj.: nyilván nem tiszta logikai értelemben, hanem valószínűsítik-e ez egyelőre intuíció alapján Az alátámasztottnak talált részkonklúziók alátámasztják-e a további ( végső) konklúziót? Mindvégig: jóindulat elve működik!

34 úgy vélem, hogy ha a Nap, a bolygók és az egész univerzum anyaga egyenletesen szét volna szórva az égi térségben, és ha minden egyes részecske eredendő gravitációval viseltetnék az összes többi iránt, továbbá, ha az a tér, amelyben ez az anyag eloszlik, véges lenne, akkor az anyag e tér külső részeiből, gravitációja folytán a tér belsejében elhelyezkedő anyag felé törekednék, következésképpen bezuhanna a tér közepébe, s ott egyetlen nagy gömb alakú tömeget alkotna. Ha azonban az anyag végtelen térben oszlanék el egyenletesen, akkor sohasem sűrűsödhetnék egyetlen tömeggé, hanem különböző részei különböző tömegekké sűrűsödnének oly módon, hogy végtelenül sok nagy tömeg állna elő, amelyek egymástól nagy távolságkora szóródnának szét a végtelen térben. (Newton)

35 1. Az anyag egyenletesen van szétszóródva a térben 2. Minden anyagrész gravitációt fejt ki 3. A tér véges 4. Az anyag gömbként összesűrűsödik a középpontban 5. A tér végtelen 6. Az anyag sok elszórt gömbként sűrűsödik össze (7) (8) 4 6 (7): létezik középpont (8): nincs középpont

36 Probléma: indirekt érvelések Ha A lenne a helyzet, akkor B-t látnánk. De nem-b-t látjuk. Ezért a helyzet nem-a. A fenti érvelést részleteiben tudjuk rekonstruálni, de nem tudjuk értékelni: a szerző nem szeretné, ha az első térkép premisszái mind igazak lennének az implicit konklúzió éppen 5, de ez premisszaként jelenik meg az érvelésben, így a teljes érvelés nem is rekonstruálható (Megoldhatnánk azzal, ha implicit premisszaként logikai elveket és sémákat vennénk fel, de ezzel túl messzire mennénk, lásd a mesét: