CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJA ÉS ÜZLETI JELENTÉSE március 11.

Átírás

1 CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJA ÉS ÜZLETI JELENTÉSE március 11.

2 Tartalomjegyzék 1. Független Könyvvizsgálói Jelentés 2. Éves beszámoló 2.1. Mérleg 2.2. Eredménykimutatás 2.3. Kiegészítő melléklet 3. Üzleti jelentés 2.

3

4

5 CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT évi éves beszámoló március

6 A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt évi mérlege ESZKÖZÖK (aktívák) e Ft A. Immateriális javak B. Befektetések I. Ingatlanok ebből: saját használatú ingatlanok II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban 1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban 2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír anya- és leányvállalattól, anya- és leányvállalatnak adott kölcsön 3. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés közös és társult vállalkozásban 4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír közös- és társult vállalkozástól, közös és társult vállalkozásnak adott kölcsön III. Egyéb befektetések Tulajdoni részesedést jelentő befektetés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban 2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (II/2. és II/4. kivételével) Részesedés befektetési közösségben (invesment pool) 4. Jelzáloggal fedezett kölcsön (II/2. és II/4. és III/5. kivételével) 5. Egyéb kölcsön (II/2. és II/4. és III/4. kivételével) Betétek hitelintézetnél Más befektetések IV. Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések V. A befektetések értékhelyesbítése C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések D. Követelések I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól ebből: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 4.

7 ESZKÖZÖK (aktívák) e Ft Követelések a biztosítási közvetítőktől ebből: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből ebből:a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási díjtartalékból IV. Egyéb követelések ebből: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól V. Követelések értékelési különbözete VI. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete E. Egyéb eszközök Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek Bankbetétek, pénztár Visszavásárolt saját részvények 4. Egyéb F. Aktív időbeli elhatárolások Kamatok, bérleti díjak Halasztott szerzési költségek Egyéb aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

8 FORRÁSOK (passzívák) e Ft A. Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék (+/-) V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka ebből: biztosítottakra jutó rész VII. Mérleg szerinti eredmény (+/-) B. Alárendelt kölcsöntőke C. Biztosítástechnikai tartalékok Meg nem szolgált díjak tartaléka [a) + b)] a) bruttó összeg b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) Matematikai tartalékok a) életbiztosítási díjtartalék [aa) + ab)] aa) bruttó összeg ebből: viszontbiztosítóra jutó tartalékrész ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (kockázati bizt.) (-) b) betegségbiztosítási díjtartalék [ba) + bb)] ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) c) balesetbiztosítási járadéktartalék [ca) + cb)] ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) d) felelősségbiztosítási járadéktartalék [da) + cb)] 1. bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) 6.

9 FORRÁSOK (passzívák) e Ft Függőkár tartalékok [a)+b)] a) tételes függőkár tartalék [aa)+ab)] aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) b) IBNR tartalék [ba)+bb)] ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) Díj-visszatérítési tartalékok [a)+b)] 0 0 a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék [aa)+ab)] 0 0 aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék [ba)+bb)] 0 0 ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) 5. Káringadozási tartalék Egyéb tartalékok [a)+b)+c)] a) nagy károk tartaléka b) törlési tartalék [ba)+bb)] ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) c) egyéb biztosítástechnikai tartalék [ca)+cb)] ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára (1+2) bruttó összeg 2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) E. Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék 7.

10

11 A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt évi eredménykimutatása EREDMÉNYKIMUTATÁS (ezer forint) Nem életbiztosítási ág A.) NEM ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁG Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül a) bruttó díj b) viszontbiztosítónak átadott díj ( ) c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (+-) d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (+-) Biztosítottaknak visszajutattandó befektetési eredmény (C/06.sorral egyező) 03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel 04. Károk ráfordításai a) kárkifizetések és kárrendezési költségek aa) kárkifizetések bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) ab) kárrendezési költségek ac) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (-) b) függőkárok tartalékainak változása (+-) ba) tételes függőkár tartalék változása (+-) bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) bb) IBNR tartalék változása (+-) bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) Matematikai tartalékok változása (+-) a) Betegségbiztosítási díjtartalék változása (+-) aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosító részesedése (-) 9.

12 EREDMÉNYKIMUTATÁS (ezer forint) b) Balesetbiztosítási járadéktartalék változása (+-) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése (-) c) Felelősségbiztosítási járadéktartalék változása (+-) ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosító részesedése (-) 06. Díjvisszatérítési tartalék változása (+-) a) Eredménytől függő díj- és visszatérítési tartalék változása (+-) aa) bruttó összeg ab) viszontbiztosító részesedése ( ) b) Eredménytől független és visszatérítési tartalék változása (+-) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése ( ) 07. Káringadozási tartalék változása (+-) Egyéb tartalékok változása (+-) a) Nagy károk tartalékának változása (+-) b) Törlési tartalékok változása (+-) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése (-) c) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (+-) ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosító részesedése (-) 09. Nettó működési költségek a) tárgyévben felmerült szerzési költségek b) elhatárolt szerzési költségek változása (-) c) igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-) Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások A.) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY ( )

13 EREDMÉNYKIMUTATÁS (ezer forint) B.) ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁG 0 0 C.) NEM BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI ELSZÁMOLÁSOK Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól ebből: értékelési különbözet 02.Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei 04.Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d.sorral egyezően) 06.Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény(-) (az A/02.sorral egyezően) 07.Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokat ebből: értékelési különbözet 08.Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (+-) 09.Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások

14

15 CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT évi kiegészítő melléklet március

16 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A CIG Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) zártkörű részvénytársaságként augusztus 25-én alakult és szeptember 9-én került bejegyzésre április 9-től a neve CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt-re változott. Székhelye: 1033 Budapest, Flórián tér 1. Cégjegyzékszám: A Biztosító a tevékenységi engedélyt március 12-én kapta meg, üzleti tevékenységét 2010-ben kezdte meg. A Biztosító a évi LX. törvény (Bit) 1. számú melléklet A) része szerinti nem életbiztosítási ágon belül az alábbi ágazatokban tevékenykedhet: Baleset Betegség Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Segítségnyújtás Szárazföldi jármű-casco Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Temetési biztosítás Különböző pénzügyi veszteségek esetére vonatkozó biztosítások A Biztosító 2012-ben a vállalati-intézményi piacot megcélzó gépjármű, vagyon-felelősség és csoportos balesetbiztosítási termékeinek értékesítése mellett megkezdte a lakossági üzletágban a lakásbiztosítási termékének értékesítését, a vállalati palettát pedig kiegészítette szállítmánybiztosítási fedezettel, illetve egyéb fuvarozói felelősségre vonatkozó fedezetekkel második felében határon átnyúló szolgáltatás keretében a Biztosító elindította felelősségbiztosítási termékének értékesítését Lengyelországban. A Biztosító éves beszámolóját honlapján közzéteszi, melynek címe: 14.

17 1.1. Tulajdonosok A Biztosító alaptőkéje ,- forint Részvény típusa: dematerializált Részvények darabszáma: db Egy részvény névértéke: forint A Biztosító alapítója és tulajdonosa 100%-ban a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A Biztosító anyavállalatával, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel közösen kialakított CIG Pannónia Szolgáltató Központ Kft. működése május 1-vel indult el. A szolgáltató központ elsősorban adminisztrációs, kárrendezési és informatikai tevékenységeket lát el annak érdekében, hogy az összehangolt munkavégzéssel, hatékonyabb, gördülékenyebb kiszolgálással ügyfelei megelégedettségét növelni tudja, továbbá költségmegtakarításokat érjen el Felügyelőbizottság Elnöke: Tagok: Járai Zsigmond Dr. Bayer József Dr. Móricz Gábor Preisinger Béla Fekete Imréné Dr. Asztalos László György 1.3. Igazgatóság Elnöke: Tagok: Horváth Béla Dr. Csurgó Ottó Barta Miklós (2012. szeptember 1-től) Birkás Balázs (2012. szeptember 1-től) Busa Zoltán (2012. szeptember 1-től) Dr. Mikó Gyula (2012. szeptember 1-ig) Kelemen Zsolt (2012. szeptember 1-ig) 15.

18 Gaál Csaba (2012. április 18-ig) 1.4. Menedzsment Vezérigazgató/ első számú vezető: Vezető aktuárius: Ügyfélszolgálati vezérigazgató-helyettes: Termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettes: Belső ellenőr: Vezető jogtanácsos: Vezető orvos: Számviteli rendért felelős vezető: Dr. Csurgó Ottó Kelemen Erika Birkás Balázs Busa Zoltán Dr. Marczi Erika Dr. Csevár Antal Dr. Halász Katalin Elek Judit ( ig) Kelemen Zsolt ( től ig) Barta Miklós ( től) 1.5. Az éves beszámoló aláíróinak adatai Dr. Csurgó Ottó (anyja neve: Lendvai Mária) Vezérigazgató/első számú vezető 1038 Budapest, Rókahegyi út 51. Kelemen Erika (anyja neve: Ázbé Mária) Vezető biztosításmatematikus 1147 Budapest, Telepes utca 1/A. A beszámolót összeállító személy nyilvános adatai: Barta Miklós (anyja neve: Hertz Júlia) 16.

19 Számviteli rendért felelős vezető 1143 Budapest, Ilka utca Könyvvizsgáló A Biztosítónál a évi LX. törvény alapján a könyvvizsgálat kötelező. Könyvvizsgáló adatai: KPMG Hungária Kft Budapest, Váci út 99. Kamarai azonosító: Boros Judit, bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági szám: A bejegyzett könyvvizsgáló által a 2012-es üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálati szolgáltatások felszámított díjai a következők voltak: - A Biztosító magyar számviteli törvény előírásaival összhangban elkészített éves beszámolójának vizsgálata és arról könyvvizsgálói jelentés kibocsátása, valamint a nemzetközi pénzügyi beszámoló-készítési standardok szerint az anyavállalat számára konszolidációs céllal készült pénzügyi adatok vizsgálata: ezer forint plusz áfa. - Kiegészítő jelentés kibocsátására vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatás (átvilágítás) díja: ezer forint plusz áfa A konszolidált beszámoló A Biztosítót, mint leányvállalatot a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., mint anyavállalat vonja be a konszolidációba. Az összevont (konszolidált) beszámoló a vállalatcsoport honlapján ( tekinthető meg. 1.8 A számviteli politika főbb jellemzői A Biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót készít. A beszámoló készítésekor a könyvvezetés során a Számviteli Törvényben (2000. évi C. tv, továbbiakban Tv.) meghatározott alapelveket a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben (192/2000. (XI.24.) Kormányrendelet, 17.

20 továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak figyelembevételével kell érvényesíteni. Az éves beszámoló és a könyvvezetés során a Biztosító a fenti számviteli alapelvek szerint járt el. A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 16-a Jelentősség és lényegesség Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve). Lényegesnek minősíti a Biztosító azt a hibát, amelynek következtében az ellenőrzött év beszámolójában szereplő saját tőke az értékének 10 százalékát meghaladó mértékben változik. Az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt, az előző éveket érintő, a mérlegfőösszeg 2 százalékát, illetve az 500 millió forintot meghaladó összegű hibát tekinti a Biztosító jelentősnek Eszközök értékelése: A mérlegben szereplő eszközök, illetve források értékelésénél a Biztosító a vállalkozás folytatásának elvéből indult ki és ennek megfelelően kerültek értékelésre a vagyontárgyak az alábbiak szerint: Bekerülési érték: - A befektetések a vételárban foglalt kamattal illetve értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt, bekerülési értéken szerepelnek. - A tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. - A díj- és viszontbiztosítási követelések a szerződés alapján esedékes díj összegében kerülnek kimutatásra. - A követelések értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztésekkel növelt bekerülési értéken szerepelnek. - Az immateriális javak és tárgyi eszközök tényleges bekerülési költségen kerültek értékelésre. - Az üzembe helyezett, használatba vett eszközök, immateriális javak értékcsökkenését havonta, napra számolva, lineáris kulcsok alapján, a nyitó állomány értéke után 18.

21 számolja el a Biztosító. Irányadó a várható elhasználódás időtartama, az erkölcsi avulás mértéke, amely: alapítás aktivált értéke esetén 3-5 év, biztosítási állomány átruházásáért fizetett díj esetén: 3 év szoftverek esetén 3-7 év, egyéb szellemi termékek (tervdokumentációk stb.) esetén 5 év, épületek esetén 50 év, építmények, ideiglenes (könnyűszerkezetes) épületek esetén 10 év, gépek, berendezések, felszerelések esetén 7 év, gépjárművek esetén 5 év, maradványérték 20% számítástechnikai és ügyvitel-technikai (adatátviteli, telekommunikációs) eszközök, berendezések, hálózatok esetén 3 év átvett biztosítási állomány esetén 3 év. A Biztosító a Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközöket üzembe helyezésekor teljes összegben elszámolja az értékcsökkenést. Pénzeszközök: A deviza eszközök az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon értékeli a Biztosító Eszközök értékvesztésének elszámolása: A számvitelről szóló évi C. törvény, kötelezően előírja az értékvesztés elszámolását egyes eszközfajtáknál, abban az esetben, ha azok piaci értéke (megítélése, használhatósága) tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti értéke. Pénzügyi eszközök értékelése: A Biztosító a pénzügyi eszközök esetében a jelentőségi határt a befektetés könyv szerinti értékének (amortizált könyv szerinti érték) 10%-ában, illetve értékpapír-beszerzésenként 10 millió Ft-ban határozza meg. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés 19.

22 tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. A Biztosító a pénzügyi eszközöket az óvatosság elvének megfelelően, a valós és hű kép kialakításához a következő esetekben értékeli le, számol el értékvesztést: - Ha a pénzügyi eszközök piaci megítélése tartósan és jelentősen legalább egy éven keresztül a bekerülési érték alatt van. A leértékelés érinti gazdasági társaságban részvény, üzletrész, vagyoni betét formájában megszerzett tulajdoni részesedést és az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét és az adott kölcsönök értékét. A leértékelést a mérlegkészítéskor ismert (érvényes) piaci értéknek, piaci megítélésnek megfelelően kell végezni. - A tőzsdén jegyzett részvényeket, ill. hosszú lejáratú értékpapírokat a mérlegfordulónapon érvényes tőzsdei árfolyamon kell beállítani a mérlegbe akkor, ha legalább egy éven keresztül a tőzsdei árfolyam a nyilvántartási érték alatt volt. Piaci árfolyamnak a letétkezelő által közölt piaci értéket kell tekinteni. - A tőzsdén nem jegyzett részesedések tartós értékvesztésének meghatározásához az adott gazdasági társaság saját tőkéjének alakulásából és a tervekkel, várakozásokkal összhangban történő működéséből lehet következtetni. A mérlegkészítés időszakában a döntést igénylő értékvesztések körét és mértékét a Biztosító ügyvezetése határozza meg az óvatosság elvének megfelelően. Amennyiben a pénzügyi eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értékét. Egyéb követelések értékvesztésének elszámolása: Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megítélni. 20.

23 A vevőnként, illetve adósokként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a fordulónapi, számviteli politikában meghatározott árfolyamon számított) értékét. Biztosításközvetítőkkel szembeni követelés értékvesztése: A Biztosító értékvesztést számol el a biztosításközvetítőkkel szembeni követelésekre, amennyiben ezek mérlegkészítéskor várható megtérülő értéke alacsonyabb, mint ezen követelések nyilvántartási értéke. A Biztosító az aktív üzletkötőkkel szembeni követelésekre értékvesztést nem számol el, mivel ezen partnerek esetében a folyamatos üzleti kapcsolat folyamán a követelések megtérülése valószínűsíthető. Nem számol el értékvesztést azokra a követelésekre sem, melyek a mérlegkészítés napjáig befolytak. A már nem aktív üzletkötőkkel szembeni követelések várható megtérülését a rendelkezésre álló információk alapján becsléssel határozza meg. A Biztosító az értékeléshez az alábbi csoportokba sorolja be a biztosításközvetítőkkel szembeni követeléseit: kisértékű(ötszázezer forint alatti ) követelés a követelés megszűnt céggel szemben áll fenn; a biztosításközvetítővel szemben büntetőeljárás van folyamatban; a követelés behajtását követeléskezelő cégnek átadta a Biztosító jogi intézkedés még nem történt, jogi intézkedés történt, de még jogerős végzés nem született; a követelés jogerős végrehajtás alatt van és a követelés céggel szemben keletkezett; a követelés jogerős végrehajtás alatt van és a követelés természetes személlyel szemben keletkezett; minden egyéb egyedileg vizsgált követelés, melyet egyedileg értékel a Biztosító a rendelkezésre álló információk alapján. 21.

24 A követelések fenti csoportokba történő besorolását követően a követeléskezelők szakmai megítélése és az egyedileg rendelkezésre álló információk alapján határozzuk meg a követelések várhatóan meg-nem térülő értékét, valamint az értékvesztés összegét. I.9. Vagyoni, pénzügyi helyzet értékelése A Biztosító jövedelmezőségi, likviditási, tartalék fedezetségi helyzetét az alábbi mutatók jellemzik: Jövedelmezőségi helyzet vizsgálata Mérleg szerinti eredmény/megszolgált díj -352% -45% Biztosítástechnikai eredmény/megszolgált díj -413% -50% Tőkemegfelelés Saját tőke/jegyzett tőke 135% 131% Tartalék fedezettsége Befektetések/Biztosítástechnikai tartalékok 4420% 153% Likviditási mutatók Likvid pénzeszköz/rövid lejáratú kötelezettség 378% 123% Szerzési költséghányad Szerzési költség/bruttó díj 28% 25% Igazgatási költséghányad Igazgatási költség/bruttó díj 303% 18% A Biztosító 2012-ben folytatott először egész évben biztosítási tevékenységét, ezért a két év pénzügyi mutatói nem összehasonlíthatóak. A pénzügyi, jövedelmi helyzete stabil, évi eredmény a tervekkel összhangban áll. Saját tőkéje millió forint, amely biztosítja működésének finanszírozását. A saját tőke jegyzett tőke aránya megfelel a törvényi előírásoknak. 22.

25 2. SPECIÁLIS INFORMÁCIÓK A MÉRLEGHEZ, AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ 2.1. Immateriális javak ezer forint év Alapításátszervezés aktivált értéke Biztosítási állomány átruházásáért fizett díj Szellemi termékek Immateriális javak beruházása Immateriális javak összesen Nyitó bruttó érték Növekedés Csökkenés Záró bruttó érték Nyitó amortizáció Növekedés Csökkenés Záró amortizáció érték Nyitó nettó érték Változás Záró nettó érték A szellemi termékek jelentős összegű tárgyévi növekedést a biztosítástechnikai állomány nyilvántartó szoftver fejlesztésének aktiválása okozza. A csökkenések között a CIG Pannónia Szolgáltató Központnak átadott eszközök kivezetése szerepel. A Biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként mutathatja ki a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit, valamint a biztosítási állomány átvételéért fizetett díjakat. Ennek megfelelően a Biztosító során aktiválta a lengyel operáció beindításával kapcsolatosan felmerült megbízási díj költségét, valamint a kompozit hálózat kiépítésének közvetlen költségeit. Ezek a költségek a jövőbeli értékesítések során térülnek meg, az értékcsökkenés időtartama 3 év

26 2.2. Befektetések Ingatlanok A Biztosító saját tulajdonú ingatlannal nem rendelkezik Befektetések kapcsolt vállalkozásokban A Biztosító nem rendelkezett befektetésekkel kapcsolt vállalkozásokban Egyéb befektetések A Biztosító saját befektetéseit és egyéb biztosítástechnikai tartalék portfolióját az alábbi táblázat mutatja: ezer forint Megnevezés Könyv szerinti érték Piaci érték Diszkontkincstárjegy MNB kötvény Magyar Államkötvény Összesen: A biztosító saját befektetési-, és biztonságtechnikai tartalék portfóliójának 68%-át diszkontkincstárjegyek alkotják (forintos sorozat), melyek könyv szerinti értéke én ezer forint. A fennmaradó rész magyar államkötvényeket ( ezer forint értékben) és MNB kötvényeket (2 993 forint könyv szerinti értékben) tartalmaz. A Biztosító egyéb befektetéseit a következő táblázat mutatja: ezer forint Megnevezés Változás Lekötött betét Egyéb kölcsön Összesen:

27 A lekötött betét egy hitelintézetnél, forintban elhelyezett, rövid távra lekötött betétből áll, az egyéb kölcsön munkavállalóknak nyújtott kölcsönt tartalmaz Követelések Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések (ezer forint) Változás Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól Követelések a biztosítási közvetítőktől Összesen A biztosítási kötvénytulajdonosokkal szembeni követelések túlnyomó része 90 napon belüli díjkövetelés. A biztosítási közvetítőkkel szembeni jutalékkövetelések között jutalékelőlegek, valamint a biztosításközvetítőkkel pénzügyileg még nem rendezett nettó elszámolású követelések szerepelnek. Ezek a követelések olyan biztosítási termék értékesítéséből adódnak, melyek esetében az állománykezelés kiszervezésre került, és az elszámolás - mely során a díjelőírás a jutalékokkal és kárkifizetésekkel csökkentve pénzügyileg is rendezésre kerül -, fordulónapig nem történt meg. A jutalékköveteléseket és előlegeket a számviteli poltika részben meghatározott csoportokba kerültek besorolásba. Mivel ezek a követelések a jövőben megtérülnek (vagy a pénzügyi elszámolás keretében vagy a jutalékelőleg megszolgálttá válásával), ezért értékvesztés elszámolása nem indolkolt Követelések viszontbiztosítási ügyletből Követelések viszontbiztosítói ügyletekből (ezer forint) Változás Követelések viszontbiztosítói ügyletekből Összesen A Biztosító a kockázatait az alábbi ágazatokban fedezi viszontbiztosítással: vagyon- és technikai biztosítások, felelősségbiztosítások, fuvarozói és szállítmányozói felelősségbiztosítások, gépjármű-biztosítások, szállítmánybiztosítások és utasbiztosítások. A kapcsolódó viszontbiztosítási szerződéseket vel kötötték, a 25.

28 szállítmánybiztosításokhoz kapcsolódó viszontbiztosítás szerződés kivételével, melyet vel kötötték, az alábbiak szerint: Vagyonbiztosítások A viszontbiztosítási fedezet tűz és elemi károkra, üzemszünetre, All Risk s szerződésekre, betöréses lopás és rablásra, nyereségkiesésre, C.A.R/E.A.R-re, géptörésre, elektromos és elektronikus berendezésre, vandalizmus biztosításokra valamint lakossági, kisvállalkozói, vállalkozói és ipari vagyon biztosításokra terjed ki. A teljes viszontbiztosítási védelem egy állományi viszontbiztosítási szerződésből és egy fakultatív-obligatórikus szerződésből áll össze. Ezen belül az állományi viszontbiztosítási szerződés egy Quota Share és egy Excess of Loss típusú szerződésből áll; a fakultatívobligatórikus szerződés pedig egy Surplus típusú szerződés. Az Excess of Loss típusú szerződés a fent felsoroltakon túl védelmet nyújt a katasztrófa károkra valamint a Casco biztosításokra is. Általános Felelősségbiztosítások A viszontbiztosítási fedezet általános felelősségre, bérlői/bérbeadói felelősségre, háztulajdonosi felelősségre, garázs üzemeltetőire, temetkezési felelősségre, ingatlanértékbecslői, forgalmazói, tanácsadói felelősségre, munkáltatói felelősségre, termék felelősségre, szolgáltatói felelősségre, környezetszennyezési felelősségre, hotel üzemeltetői felelősségre, gyógyszerészeknek szóló szakmai felelősségre és önkormányzati tisztviselőknek szóló szakmai felelősségre terjed ki. A teljes viszontbiztosítási védelmet egy arányos, Quota Share típusú szerződés biztosítja. Fuvarozói és Szállítmányozói Felelősségbiztosítás A viszontbiztosítási fedezet kiterjed a belföldi illetve a nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosításra, továbbá a szállítmányozói felelősségbiztosításokra. A teljes viszontbiztosítási védelmet egy Surplus típusú szerződés biztosítja. KGFB biztosítások A viszontbiztosítási fedezet kiterjed a kötelező gépjármű felelősségbiztosításokra, beleértve a Council of Bureaux szabályozásából eredő kötelezettségeket is. A teljes viszontbiztosítási védelmet 50%-ban egy Quota Share szerződés, a további 50%-ban egy Excess of Loss szerződés biztosítja. 26.

29 Utasbiztosítás A viszontbiztosítási fedezet baleseti eredetű sürgősségi orvosi ellátásra, betegség miatti sürgősségi orvosi ellátásra, baleseti halálra, baleseti rokkantságra, légi katasztrófa miatti halálra, keresés és mentésre, felelősségbiztosításra, holttest hazaszállítására, család hazaszállítására és jogi segítségnyújtásra terjed ki. A teljes viszontbiztosítási védelmet egy nem-arányos, Excess of Loss típusú szerződés biztosítja. Szállítmánybiztosítás A viszontbiztosítási fedezet kiterjed a szállítmánybiztosításokra, beleértve a CMR-t a fuvarozói ill. szállítmányozói felelősséget. A teljes viszontbiztosítási védelmet egy Quota Share és egy Surplus típusú szerződés biztosítja Egyéb követelések Egyéb követelések (ezer forint) Változás Szállítói előlegek Adó- és járulékkövetelések TIR állománnyal kapcsolatos követelés Egyéb rövid lejáratú követelések Vevői követelések Kapcsolt követelések Összesen: A Biztosító április 1-i hatállyal átvette a TIR Biztosító Egyesület belföldi és nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítási, valamint általános felelősségbiztosítási szerződésállományát. Az átvett állomány kapcsán ezer forint követelést mutatott ki 2011-ben. Ezt a követelést 2012-ben a beszámolóban a Követelések biztosítási közvetítőktől soron mutatjuk ki, összege ezer forint. Az állományhoz kapcsolódó díjak beszedése, valamint a károk, jutalékok fizetése a TIR Biztosítási Egyesületen keresztül történik. Az ezekkel kapcsolatos tételek pénzügyi elszámolására 2013-ban, a fordulónapot követően kerül sor. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között a bérszámfejtést végző vállalattal szembeni követelés található. A kapcsolt követelések között a CIG Pannónia Szolgáltató Központnak értékesített tárgyi eszközök eladási ára, valamint az anyavállalattal szembeni követelések szerepelnek. 27.

30 2.4. Egyéb eszközök Tárgyi eszközök év Nyitó bruttó érték Műszaki berendezések Személygépkocsik Bútorok, egyéb berendezések Kisértékű eszközök Beruházás ezer forint Tárgyi eszközök összesen Növekedés Csökkenés Záró bruttó érték Nyitó amortizáció Növekedés Csökkenés Záró amortizáció érték Nyitó nettó érték Változás Záró nettó érték A készletek között utalványok szerepelnek 50 ezer forint értékben Bankbetétek, pénztár Bankbetét, pénztár (ezer forint) Változás Bankbetét Pénztár Összesen

31 2.5. Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások alakulását az alábbi táblázat mutatja: Aktív időbeli elhatárolások (ezer forint) Változás Lekötött betét időarányosan járó kamata Halasztott szerzési költségek Egyéb aktív időbeli elhatárolás Összesen: A Biztosító az aktív időbeli elhatárolások között mutatja ki a mérlegfordulónapot megelőzően felmerült szerzési költségek tárgyévet követő időszakokat terhelő összegét. A legtöbb termékek esetében időarányosítással kerül megképzésre a halasztott szerzési költség, a gyakoriság szerinti díjelőírás arányában határolja el a Biztosító a szerzési jutalékokat a fordulónapon élő szerződésekre. Kivételt képeznek az egyedileg nyilvántartott termékek (lengyel fuvarozói felelősségbiztosítás), ahol a megszolgáltság arányában kelül elhatárolásra a felmerült szerzési jutalék. A Biztosító olyan mértékig jeleníti meg a halasztott szerzési költségeit a könyveiben, amennyiben a későbbi időszakok díjai arra fedezetet nyújtanak Saját tőke A saját tőke elemeinek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Saját tőke (ezer forint) évi Növekedés Csökkenés egyenleg eredmény egyenleg Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen A tárgyévben Biztosító tulajdonosa három alkalommal tőkemelésről határozott, ami pénzügyileg is rendezésre került. A tőkeemelés hatására a jegyzett tőke 15 millió forinttal 29.

32 1.005 millió forintra nőtt, míg a tőketartalék értéke 785 millió forinttal millió forintra változott. A lekötött tartalék tartalmazza a Biztosító alapítása kapcsán korábban aktivált alapításátszervezés nettó értékének megfelelő összeget. A tárgyévben lekötött tartalék került megképzésre az alapítás-átszervezéshez kapcsolódóan összesen ezer forint értékben. A csökkenés megegyezik a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegével. Az eredménytartalékot a lekötött tartalék feloldása növelte, az új képzés csökkentette, valamint az előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése is csökkentette. A Biztosító szavatoló tőkéjének alakulását a következő táblázat szemlélteti: ezer forint Saját tőke Immateriális javak könyv szerinti értéke Szavatoló tőke Minimális szavatoló tőke szükséglet (ezer forint) A biztosító minimális biztonsági tőkéje (ezer forint) Szavatoló tőke megfelelés 130% 117% 2.7. Biztosítástechnikai tartalékok Meg nem szolgált díjak tartaléka A meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyév, illetve az azt megelőző évek folyamán előírt díjakból képzett tartalék, amely a díjfizetés alapját képező biztosítási szerződésekből származó, tárgyévet követő év(ek) kötelezettségeinek fedezetére szolgál. A biztosító valamennyi művelt módozat esetében képez meg nem szolgált díjak tartalékát, kivéve az utasbiztosítás ágazatot. A meg nem szolgált díjak tartalékát a Biztosító a tárgyév mérleg fordulónapjával, szerződésenként egyedileg állapítja meg úgy, hogy a szerződés díjelőírásának összegét időarányosan megosztja a tárgyév és az azt követő időszakok között. Egyszeri díjfizetésű, 30 napnál rövidebb időtartamra szóló, határozott idejű biztosítások esetében a biztosító nem képez meg nem szolgált díjak tartalékát. 30.

33 Matematikai tartalék A biztosító által művelt nemélet biztosítási termékekkel kapcsolatban matematikai tartalékként felelősségbiztosítási járadéktartalékot képezhet. A felelősségbiztosítási járadéktartalékot a felelősségbiztosításból eredő járadékfizetési kötelezettségek és az azzal kapcsolatos költségek fedezetére szolgál. A biztosítónak 2012-ben nem volt olyan olyan kárbejelentése, melyben járadékigény merült volna fel, így ilyen tartalékot nem képzett. Függőkár tartalék A Biztosító függőkár tartalékként a bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát (tételes függőkár tartalékot) és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (IBNR) képzi meg. Bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék) A Biztosító a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és bejelentett, de még nem, vagy csak részben rendezett károk, biztosítási események miatti kifizetések és ezek költségeinek fedezetére tételes függőkár tartalékot képez. A tételes függőkár tartalékot a Biztosító úgy állapítja meg, hogy az károsultanként fedezetet nyújtson a káreseménnyel kapcsolatos a jövőben várhatóan felmerülő kárkifizetési ráfordításokra, ide értve a kárrendezési költségeket is. Az adott tételes függőkárhoz tartozó kárrendezési költségeket a tárgyévi kárrendezési költségeknek a tárgyévi kárráfordításokhoz viszonyított arányát figyelembe véve határozza meg a Biztosító. A tételes függőkár tartalék meghatározásakor a biztosító csökkentő tényezőként figyelembe veszi a szerződésenként (káreseményenként) nagy valószínűséggel érvényesíthető visszkereset vagy kármegosztás várható összegét. A tételes tartalékokon belül a várható megtérülésekre a Biztosító regressztartalékot képez. A regressztartalékot a Biztosító a tételesen kimutatható várhatóan még megtérülő károk kárráfordításából becsli, a korábbi időszakban megtérülésre váró és ebből teljesült, regresszált kárkifizetések arányának felhasználásával. Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR) A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de még be nem jelentett késői károk miatti kifizetések és azok várható költségeinek fedezetére a Biztosító bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (továbbiakban IBNR tartalék) képez. A három évnél nem régebben művelt, vagy egyedi szerződés alapján működő módozatok esetében az IBNR tartalék a tárgyévi megszolgált díjelőírás 6%-a. Magas káralakulás, vagy 31.

34 erőteljesen fejlődő állomány esetén, mint a KGFB, az IBNR tartalék a megszolgált díj 18%-a. Alacsonyabb késői kárelőfordulással jellemezhető termékek esetén, mint a casco illetve a lengyelországi fuvarozói szolgáltatói biztosítás az IBNR tartalékot a Biztosító a megszolgált díjelőírás 2%-ában állapítja meg. Azon módozatok esetén, ahol rendelkezésre áll három évnél hosszabb időszakra vonatkozó tapasztalati adat (átvett állomány esetén) a Biztosító az elmúlt évek tapasztalati adataira építve, a kifutási háromszög módszerrel határozza meg az IBNR tartalék összegét. Ennek érdekében a Biztosító folyamatosan gyűjti a károk bekövetkezésének, illetve bejelentésének időpontjait, valamint az egyes évekre vonatkozóan a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de be nem jelentett késői károk statisztikáit ben a Biztosító kifutási háromszögek felhasználával képzett tartalékot a TIR Biztosító Egyesülettől állományátruházás keretében átvett azon termékekre, ahol voltak késői károk. A tartalék megképzésésnél a lánc-létra módszert alkalmazta. A késői károkkal nem rendelkező termékeknél a tartalékot 6%-ban, a kevés késői kárral jellemezhető fuvarozói szolgáltatói felelősségbiztosítások esetében pedig a késői károk átlagának és várható darabszámának függvényében képezte. Törlési tartalék A Biztosító a tárgyév mérlegfordulónapján törlési tartalékot képez, hogy fedezetet nyújtson a kockázat megszűnése, mérséklése, illetve átmeneti szüneteltetése miatti szerződésszerű díjvisszatérítések, valamint az előírt díjak fenti okokból helyesbítendő összegének és az előírt díjkövetelések díj nemfizetés miatt várhatóan törlésre kerülő részére. A törlési tartalék meghatározásakor a Biztosító figyelembe veszi a megelőző időszakokban a fentiek miatt visszatérített díjbevételek, csökkentett, illetve törölt díjelőírások, valamint a tárgyévi mérleg fordulónapján fennálló hátralékos díjkövetelések várhatóan törlésre kerülő részének együttes összegét. Káringadozási tartalék Az egyes ágazatok évenkénti kárkifizetéseinek kiegyenlítésére a Biztosító káringadozási tartalékot képezhet. A káringadozási tartalék összege a mérleg fordulónapján nem lehet több mint az ágazat káringadozási tartalék figyelembevétele nélkül meghatározott biztosítástechnikai eredményének 40%-a (ha az pozitív), de legfeljebb az adott ágazat tárgyévi díjelőírásának 40%-a. A 2012-es évben a Biztosító káringadozási tartalékot nem képzett. 32.

35 Nagy károk tartaléka Azon kockázatokra, amelyek esetében a lehetséges legnagyobb kár saját megtartású része a károk halmozódása, vagy egyéb ok miatt meghaladja a 45/1996. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározott nagykárok határértékét, a Biztosító nagykárok tartalékát képezhet. A nagykárok tartalékának összege az adott kockázatra szóló szerződések tárgyévi összesített díjelőírásának és a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódó összesített ráfordításainak, illetve költségeinek különbsége, ha a tartalék szintje nem haladja meg ezen kockázatok saját megtartású része tárgyévi éves díjbevételének tízszeresét. Az adott kockázat nagykárok tartalékát a Biztosító csökkenti a bekövetkezett káresemények miatt felmerült ráfordítások és költségek összegével, azok felmerülésével egyidejűleg. A 2012-es évben a Biztosító nagy károk tartalékát nem képzett. Biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítói részesedése Arányos viszontbiztosítás esetén a Biztosító a viszontbiztosítási aránynak megfelelően határozza meg a fent leírtaknak megfelelően meghatározott tartaléktípusoknak a viszontbiztosítóra eső részét és a saját megtartását. Nem arányos viszontbiztosítás esetén a Biztosító a viszontbiztosítási szerződés szerinti kockázatmegosztásnak megfelelően határozza a tartalékok viszontbiztosítóra és Biztosítóra eső részét. A viszontbiztosítási szerződésekről lásd a Követelések viszontbiztosítási ügyletből pontot. 33.

36 Tartalékváltozások levezetése A mérleg és eredménykimutatásbeli tartalékváltozás a lenti táblázatban részletezetteknek megfelelően vezethető le. Tartalék megnevezése Változás Meg nem szolgált díjak tartaléka 1. bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) Tételes függőkár tartalék 1. bruttó összeg ebből bruttó tételek függőkár tartalék költségtartalék regressztartalék viszontbiztosító részesedése (-) IBNR tartalék 1. bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) Törlési tartalék 1. bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) Céltartalékok 2012-es évre a Biztosító céltartalékot nem képzett Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettség A Biztosítónak viszontbiztosítóval szemben letéti kötelezettsége nem keletkezett. 34.

37 2.10. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből (ezer forint) Változás Kötvénytulajdonosokkal szembeni kötelezettség Biztosítási közvetítőkkel szembeni kötelezettség Összesen A kötvénytulajdonosokkal szembeni kötelezettség biztosítási díjak és baleseti adó túlfizetéséből ered. A biztosítási közvetítőkkel szembeni kötelezettség pedig a még ki nem fizetett decemberi jutalékkötelezettségeket tartalmazza Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletből Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből (ezer forint) Változás Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből Összesen: A Biztosítónak viszontbiztosítási ügyletekből ezer forint kötelezettsége keletkezett, a pontban leírt szerződésekből eredően, mely szinte teljes egészében az AON-nal szembeni ezer forint összegű kötelezettséget tartalmazza Kötelezettségek kötvénykibocsátásból A kötelezettségek kötvénykibocsátásból soron a Biztosító által április 2-án zártkörűen kibocsátott 12 darab, egyenként 2 millió forint névértékű átváltoztatható kamatozó kötvény kerül kimutatásra. A kötvény lejárata június 30. Az évente tőkésítésre kerülő kamat összege 6 havi BUBOR+4%. Az átváltoztatás feltételei: A Befektetők május 31. napjáig egyoldalú írásbeli nyilatkozatukkal kötvényeik helyébe a Biztosító által forgalomba hozandó törzsrészvényeket igényelhetnek. A kötvények átváltási aránya a következő: 1 db kettőmillió forint névértékű és kibocsátási értékű kötvény 1 db egymillió forint névértékű és kibocsátási értékű törzsrészvényre váltható át. Átváltási nyilatkozatának megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik az átváltással érintett kötvényei helyében kibocsátandó törzsrészvényekre vonatkozó részvényutalványra. 35.

38 Amennyiben a Befektető a kötvényeit vagy azok egy részét nem váltja át törzsrészvénnyé, úgy a kötvény futamidejének lejáratakor egy összegben jogosult a kötvény névértékének kamattal növelt összegére Egyéb kötelezettség Az egyéb kötelezettségek mérlegértéke 2012 végén a következőképpen alakult: Egyéb kötelezettségek (ezer forint) Változás Szállítók ebből kapcsolt Jövedelemelszámolási számla TB, egyéb bérjárulékok Szja kötelezettség Adó- és járulékkötelezettségek Egyéb Összesen: A szállítók között 2011-ben egy anyavállalattal szembeni szolgáltatási díj szerepelt, ilyen nyitott tétel 2012-ben nem volt Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások év végén az alábbiak szerint alakultak: Költségek passzív időbeli elhatárolása (ezer forint) Változás Bónusz és járulékai Átvett TIR állomány kezelésének megbízási díja Átváltoztatható kötvény kamata Jutalékkötelzettségek Egyéb Összesen:

39 A passzív időbeli elhatárolások közül a legnagyobb összeg a fuvarozási biztosítások állománykezelésének kiszervezésével kapcsolatos megbízási díjat jelenti, amelyet a TIR Biztosító Egyesületnek fizet a Társaság. Szintén jelentős ezer forinttal a jutalék kötelezettségek összege, melyből az utasbiztosításhoz kapcsolódó éves jutalék összege ezer forint, a ezer forint pedig a ki nem fizethető jutalékokra képzett elhatárolás. A többi jutalék elhatárolás éves új szerzés vállalás alapján megszolgált jutalékokra került megképzésre. 37.

40 2.15. Az eredmény alakulása Az eredmény 2012-ben az alábbiak szerint alakult: Eredmény alakulása Változás Változás %-ban Bruttó írt díj % Meg nem szolgált díjtartalék változása (bruttó) (-/+) % Bruttó megszolgált díj % Viszontbiztosítási díjak (-) % Meg nem nem szolgált díjak tartaléka VB % 1. Nettó megszolgált díj % Bruttó kárráfordítások % Bruttó kárkifizetés % Bruttó kártartalékváltozás % Kárrendezési költségek Kárráfordítás VB része % Kárkifizetés VB része % Tartalékváltozás VB része % 2. Nettó kárráfordítás % 3. Egyéb tartalékváltozás % 4. Szerzési költség % 5. VB jutalék és nyereségrészesedés % 6. Elhatárolt szerzési költség változása % 7. Egyéb bizt. tech. eredmény % 9. Működési költség % 10 Biztosítástechnikai eredmény % 11. Befektetési eredmény % 12. Egyéb eredmény % 13. Eredmény % A Biztosító 2012-ben millió forint bruttó díjbevételt ért el, melynek legnagyobb része az általános felelősség ágazathoz, az önjáró szárazföldi járműfelelősség és casco ágazathoz kapcsolódik. A biztosító összes költsége millió forint, melynek meghatározó része (531 millió forint) igazgatási költség és szerzési költség (722 millió forint). A Biztosító eredménye évben 826 millió forint veszteség. 38.