VAS MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK AZ 1997/ /03. KÖZÖTTI TANÉVEKRE VONATKOZÓ FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MÛKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK

Átírás

1 VAS MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK AZ 1997/982002/03. KÖZÖTTI TANÉVEKRE VONATKOZÓ FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMÛKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA * * KIEGÉSZÍTÉS VAS MEGYE KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI TERVÉHEZ

2 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának indoka, szükségessége 2.oldal 4.oldal II. A változások elemzése a megye közoktatásának intézményhálózatában, a fejlesztési irányok meghatározása 6.oldal Az iskola elõtti óvodai nevelés 6.oldal Általános iskolai nevelésoktatás 10.oldal Gyógypedagógiai nevelésoktatás 16.oldal Alapfokú mûvészetoktatás 18.oldal Középfokú oktatás 19.oldal Kollégiumi ellátás 23.oldal Felnõttoktatás 25.oldal Pedagógiai szakszolgálatok 27.oldal Pedagógiai szakmai szolgáltatás 29.oldal III. A közoktatási szolgáltatások elérhetõsége 35.oldal IV. Az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítéka és feltételei V. Az évi fejlesztési tervben megfogalmazott célok és feladatok aktualitása 36.oldal 37.oldal VI. Az intézményfenntartó önkormányzatok együttmûködésének alapelvei 40.oldal VII. A kötelezõ megyei önkormányzati közoktatási feladatok ellátása 42.oldal VIII. Koordinációs, szervezési feladatok 47.oldal MELLÉKLETEK 49.oldal 1. számú: Az óvodai ellátás helyzete Vas megyében 50.oldal 2 számú: Az óvodai feladatellátás társulásban, megállapodás alapján 66.oldal 3. számú: A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai ellátás helyzete Vas megyében 68.oldal 4. számú: Az általános iskolai feladat ellátása társulásban, megállapodás alapján 87.oldal 5. számú: Az alapfokú mûvészetoktatási intézmények tevékenységi köre 90.oldal 6. számú: Vas megye középfokú intézményhálózata 92.oldal 7. számú: Vas megye kollégiumi intézményhálózata 97.oldal 8. számú: Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók különleges gondozását végzõ közoktatási intézmények 100.oldal

3 2 BEVEZETÉS KözépEurópa országai köztük hazánk is az elmúlt évtizedben igen jelentõs társadalmi és gazdasági változáson mentek keresztül, ami többek között a tervgazdálkodás felbomlásával, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépítésével járt együtt. A változások az oktatási rendszer tekintetében is mélyrehatóak voltak. Kezdõpontja hazánkban az 1985ös oktatási törvény megjelenéséhez köthetõ. Ez a törvény teremtette meg az intézményi autonómia lehetõségét, szüntette meg a szakfelügyeleti rendszert, engedett teret az iskolakísérleteknek, az alternatív pedagógiai irányzatok megjelenésének. Ezzel egyidõben megnõtt a helyi szint, az iskolafenntartók szerepe, de egyben felelõssége is. Az önkormányzatiság, a decentralizáció következtében ma nagyrészt a fenntartón múlik, hogy milyen körülményeket biztosít (képes biztosítani) a nevelésioktatási feladatok ellátásához, milyen elvárásokat fogalmaz meg intézményeivel szemben. A közoktatási feladatok ellátása a települési önkormányzatok egyik legfontosabb kötelezõ feladata, nagyságrendjénél és költségigényességénél fogva a legtöbb helyen az oktatási ágazatra fordított kiadások a legnagyobb tételt is jelentik egyegy település költségvetésében. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása egy kétszintû országos és helyi tanügyigazgatási rendszert és egy kétszintû tartalmi szabályozást NAT és helyi tantervek erõsített meg, illetve vezetett be. Ebben a kétszintûségben kapott a megyei önkormányzat olyan kötelezõ feladatot, hogy segítse a települési szintû nevelésioktatási folyamatokat, illetve elképzeléseket. Ezeket, valamint az országos szintû oktatáspolitika fõ célkitûzéseit egybevetve írta elõ kötelezõ feladatként a törvény a fõváros, a megyék és a megyei jogú városok számára az ún. fejlesztési tervek elkészítését. Ezzel az akkori oktatási kormányzat egyrészt mederbe kívánta terelni a sok esetben kezelhetetlenné vált helyi folyamatokat, másrészt a maga által deklarált oktatáspolitikai elgondolást kívánta megvalósítani, végezetül egy új tervezési mechanizmust kívánt kialakítani. Vas Megye Önkormányzata a fejlesztési tervet határidõre elkészítette. Az intézményhálózat mûködésének felülvizsgálata, a feladatellátás helyzetének áttekintése és a folyamatos fejlesztés szükségessége napjainkban is elengedhetetlen. Ez részben a demográfiai helyzet alakulásából, részben az iskolaszerkezet tankötelezettséget is érintõ átalakulásából fakad. A közoktatási törvény újabb, évi módosítása meghagyva a kétszintû tanügyigazgatás alapmodelljét három irányban mozdult el az 1996os szabályozáshoz képest. 1. A korábbi kétlépcsõs, kétpólusú tartalmi szabályozás helyett egy lényegében kétlépcsõs, hárompólusú NAT, kerettanterv, helyi tanterv szabályozást vezetett be. 2. Meghatározott területeken a meglévõ esélyegyenlõtlenségek mérséklésének erõteljesebb támogatását célozta meg (kollégium, fogyatékosok, kistelepülések támogatása, stb.). 3. Módosította az akkor bevezetett tervezési eljárást, mechanizmust. Kiterjeszti a tervezést azzal, hogy a települési önkormányzatok ha legalább két közoktatási intézményt tartanak fenn önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen kötelesek a

4 3 közoktatási feladataik megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselõkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózatmûködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési tervet) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési tervet. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezõ feladatait milyen módon látja el, illetõleg milyen nem kötelezõ feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mûködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggõ elképzeléseket. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Ezzel a kötelezettséggel a települési szint mint önálló tervezési szint jelenik meg. Vagyis nem elég már az a korábbi gyakorlat, amikor a megyei terv elkészítéséhez pusztán adatokat kértek az önkormányzatoktól. Az intézkedési terv készítésével egyrészt egy többszintû tervezési mechanizmus épülhet ki, másrészt megerõsíti az oktatási tervezési szempontok érdekérvényesítésének esélyét, végezetül mint új elem feladatellátásközpontú tervezés és fejlesztés a tervkészítõk felelõssége számonkérhetõ, ezzel javul a tervezés, a tervek normativitása. Pozitívumként lehet még megemlíteni, hogy a települési tervezõi szint hozzájárulhat az oktatási rendszer mûködésének és a szolgáltatást igénybevevõk szempontját elõtérbe helyezõ kontrolljához is. A közoktatási törvény évi módosítása ezen kívül is ad új feladatokat az intézményeknek és a fenntartóknak egyaránt. A törvénymódosításban megjelenõ prioritásokkal összhangban törekedni kell az esélyegyenlõtlenségek csökkentésére, segíteni kell az intézményeket a módosított pedagógiai programok, a kerettantervek alapján elkészített helyi tanterveik gyakorlati végrehajtásában, minõségbiztosítási, minõségfejlesztési programjuk kialakításában és mûködtetésében, erõsíteni kell az iskolák értékközvetítõ és nevelõ funkcióját. Az iskolafenntartóknak 2003ig fel kell készülni a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletét képezõ kötelezõ eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazására, illetve az annak való megfelelésre, melyhez kötelezõ jelleggel ütemtervet is kellett készíteniük. A közoktatás ma szolgáltatás. Minden nevelésioktatási innováció sikerességét alapvetõen befolyásolja, hogy mennyiben felel meg a megrendelõk, a partnerek, az érdekeltek elvárásainak. Széles ez a kör: a szülõket, a diákokat, a pedagógusokat, a gazdasági élet szereplõit, a következõ iskolafokot foglalja magába, és a felsorolás minden bizonnyal így sem teljes. Alapvetõen fontos, hogy az oktatásfejlesztési tervek, a pedagógiai programok velük együttmûködve, az õ igényeiket megismerve készüljenek el.

5 4 I. A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának indoka, szükségessége A közoktatási törvény évi módosítása a (7) bekezdésében írja elõ, hogy a megyei önkormányzat a fejlesztési tervét áttekinti, és szükség szerint e törvény 88. ának (1)(2) bekezdésében meghatározottak szerint átdolgozza. A települési intézkedési terveknek és a megyei fejlesztési tervnek kettõs kapcsolata van. Egyrészt mint arról már a bevezetõben szó volt az intézkedési terv a jelenleg még érvényben lévõ fejlesztési terv figyelembevételével készült, másrészt a most kezdõdõ megyei szintû tervezõ munkának messzemenõen figyelembe kell vennie a települési intézkedési terveket. Tehát egy folyamatos egymásra épültségrõl és kölcsönhatásról van szó. Különösen kívánatos ez a közoktatási törvény évi módosítása óta, amikor is a 88.. (1) bekezdése fontos résszel egészült ki. A megyei fejlesztési tervben most már önálló fejezetként kell megjeleníteni a törvény ában meghatározott kötelezõ megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó tervet. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében ugyancsak tartalmaznia kell az önkormányzatok együttmûködésének alapelveit és az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. Ez a települési és a megyei önkormányzat folyamatos, jól szervezett együttmûködése nélkül elképzelhetetlen. Nagyon fontos új szempont aminek megvalósítása szintén csak a települési intézkedési terv ismeretében lehetséges, hogy a fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggõ feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe a törvényben meghatározott közoktatásszolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelezõ felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását indokolja még, hogy az évi elfogadását követõen sorra létesültek a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények Vas megyében is, amelyek tevékenységük során önkormányzati feladat ellátását átvállalva csatlakoznak a megyei fejlesztési tervhez. A megyei fejlesztési terv tehát a települési intézkedési terveknek a megye szintjén értelmezett, a megyére jellemzõ és érvényes térképe tesz. Olyan térkép, amelybõl kiderül az, hogy a megye területén a szolgáltatások hogyan vannak lefedve, illetve az, hogy mely szolgáltatások nincsenek biztosítva. E térkép alapján lehet majd konkrét, programokban megfogalmazott,

6 5 kikényszeríthetõ, pénzzel is támogatott, a megyére érvényes feladatellátásifejlesztési koncepciót készíteni. Az így elkészülõ dokumentum tartalmát tekintve redukáltabb, áttekinthetõbb, számonkérhetõbb, egyúttal a szolgáltatást igénybevevõk szempontjait veszi alapul. Az elkészült települési intézkedési tervek és az átdolgozott megyei fejlesztési terv alapjai lehetnek a regionális szintû tervezésnek. Megalapozhatják a minisztérium területitérségi fejlesztési tevékenységét is. De rájuk épülhet a megyei Közoktatási Közalapítvány pályázatitámogatási koncepciója, hiszen alapvetõ funkciójuk az, hogy a területitérségi szinten megfogalmazott elképzeléseket, programokat támogassa. Ezzel a tervezési mechanizmussal talán megváltozik az a gyakorlat, hogy a közalapítvány támogatása döntõ részét eszközfejlesztésre fordítsa (bár az e célra fordítható keretek százalékos arányát a jelenlegi költségvetési törvény meghatározza), ami egyébként egyszerû jelzése annak, hogy a közoktatás egyik neuralgikus pontja maga az eszközhiány. Az évben elfogadott megyei fejlesztési terv összességében és alapvetõen megfelel az új törvényi kívánalmaknak is, így nem vált szükségessé annak teljes átdolgozása. Mindazon részei, amelyeknél nem hivatkozunk módosításra, változatlanul érvényben maradnak. Jelen dokumentum a javasolt módosításokat, kiegészítéseket tartalmazza, amelyek a korábbi, jelenleg még érvényes fejlesztési tervnek kiegészítõ fejezeteinek tekinthetõk.

7 6 II. A változások elemzése a megye közoktatásának intézményhálózatában, a fejlesztési irányok meghatározása Az iskola elõtti óvodai nevelés Az iskola elõtti nevelés intézményrendszere fejlettnek tekinthetõ Vas megyében: egy óvodás gyermek átlagosan 3,2 évet jár óvodába, s az óvodáskorú népességnek Szombathelyen 95, a megyében 85%a veszi igénybe ennek az intézménytípusnak a szolgáltatásait. Míg a rendszerváltás elõtt a gyerekek 5%a gazdálkodó szervezetek által fenntartott óvodákba járt, mára ezek mindegyike bezárt. Ugyanakkor Vas megyében nagyon kevés egyházi és alapítványi óvoda jött létre, magánóvoda sem létesült. Az állami költségvetési támogatás évekig nagyon kis hányadát fedezte az önkormányzatok óvodai kiadásainak. A helyi közösségek ezekben az években példamutató áldozatvállalással biztosították az óvodai ellátás színvonalát. Vas megyében 1997ben a megye településeinek pontosan a felében, a 108 helységben 150 óvoda mûködött. Jelenleg 106 településen 142 óvodát tartanak fenn. Az elmúlt négy esztendõ alatt intézményösszevonások miatt megszûnt 22 óvoda Celldömölkön (1998) és Sárváron (1999), megszûnt az óvoda Dukán (2000), a Gencsapáti Nevelõotthonban (2000), Pápócon, Vasváron és Vasszilvágyon. Ez utóbbi három település önkormányzata intézménye megszüntetésekor nem kérte ki a megyei közgyûlés fejlesztési tervre épülõ véleményét. Az intézménymegszüntetésekkel ellentétben A Vasút a Gyermekekért Alapítvány az általános iskolája mellé óvodát létesített Kõszegen. A jelenlegi 142 óvodából 137et önkormányzat, 22 óvodát az egyház, illetve alapítvány, 1 óvodát pedig egyesület tart fenn. 93 óvodát önállóan a település önkormányzata tart fenn, 49 óvoda társulásban mûködik. A 110 óvodával nem rendelkezõ települési önkormányzat közül 88 társuláshoz csatlakozva, 12 települési önkormányzat pedig megállapodás alapján teljesíti kötelezõ feladatellátását. Jelenleg 10 olyan település van a megyében, amelyik nem tart fenn intézményt, nincs társulási, nincs írásos megállapodása a feladat ellátására más települési önkormányzattal, hanem a korábban kialakult szokásjog alapján járatja gyermekeit más települések intézményeibe.

8 7 Az elmúlt négy esztendõben a megyei közgyûléstõl kért vélemény alapján az alábbi, óvodákat is érintõ szervezeti változtatások, intézményátszervezések történtek a megyében: szeptember 1jétõl: az olaszfai, a bõi és a bajánsenyei óvodák általános iskolához való integrálása; szeptember 1jétõl: a lukácsházi óvoda ÁMKba történõ összevonása; szeptember 1jétõl: a kondorfai óvoda általános iskolához való integrálása. Az önkormányzatok és az óvodák együttmûködésére a konszenzus keresése, a kompromisszumra való hajlandóság a jellemzõ. Az önkormányzatok igyekeznek az elõírt számú és szakképzettségû pedagógusállomány alkalmazását biztosítani, ugyanakkor a két fõ/ csoport óvónõi ellátottság feladására kényszerült több óvoda, mivel nem egy önkormányzat élt a délutáni összevonás lehetõségével. A közoktatásról szóló törvény 5 éves kortól írja elõ a kötelezõ óvodába járást, a szülõk többsége azonban 3 éves kortól igényli az óvodai ellátást. A törvény lehetõséget nyújt arra, hogy a gyesen lévõ vagy a munkanélküli szülõk is egész napos ellátást igényeljenek a gyermekeik számára. Ezeket az igényeket az önkormányzatok kielégítették. Az óvodák fenntartói irányításának de az általános iskolákénak is egyik legnagyobb gondja, hogy a települési polgármesteri hivatalokban nincs, vagy nagyon kevés pedagógiához értõ, az óvodák, általános iskolák irányítását, ellenõrzését felvállalni tudó szakember dolgozik. A hozzáértõ szakemberek beállításán túl a szakszerû fenntartói irányítást az is segítené, ha az önkormányzatok a döntésekbe jobban bevonnák a lakosságot, a civil szervezeteket. Ahol ez élõ gyakorlat, ott az irányítás bizonytalansága csökkent, javult az óvodai légkör is. A fejlesztési terv évi elfogadása óta változatlan maradt Szombathely város óvodahálózata. Változások fõként a tartalmi munkában, az szeptember 1jétõl fokozatosan bevezetésre kerülõ helyi óvodai nevelési programoknak megfelelõen történtek. Három óvoda építette be helyi nevelési programjába a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. A Napsugár és a Pipitér óvodákban német, a Gagarin úti óvodában horvát kisebbségi program szerint részesülnek óvodai nevelésben a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. A Benczúr Gyula utcai és a Napsugár óvodákban fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése került bevezetésre. A Korai Fejlesztõ Központ és Micimackó Óvodában szegregált óvodai csoportokban látják el a sérült gyermekek fejlesztését, nevelését. A nemzetiségi, kisebbségi lét megõrzésének vezéreszméje a nemzetiségi, kisebbségi nyelv megõrzése, legerõsebb mozgatórugója pedig a szokásoknak, hagyományoknak, a népi kultúrának a továbbörökítése. Ebben a feladatban a nemzetiségi óvodák is fõszerepet játszanak a helyi kisebbségi közösségi szervezõdésekkel, közmûvelõdési intézményekkel, kisebbségi önkormányzatok támogatásával és a velük való együttmûködéssel. Nemzetiségi óvoda jelenleg 18 mûködik Vas megyében. Egyenlõ arányban 55 óvoda horvát, illetve szlovén, 7 óvoda német nemzetiségû, a horvátzsidányi óvoda viszont 2 nemzetiséget (horvát és német) is befogad. Az intézkedési tervet készítõ önkormányzatok többsége óvodai intézményét változatlan szervezeti keretek között kívánja továbbra is mûködtetni. A személyi feltételek, a szakemberellátottság biztosítása érdekében gondot fordítanak meglévõ személyi állományuk képzésére, továbbképzésére. Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása, a jogszabályi elõírásoknak való 2003ig történõ megfelelés érdekében jelentõs beruházási, felújítási és eszközbeszerzési,

9 8 fejlesztési programot dolgoztak ki és fogadtak el. Ezek nagyobb része azonban csak megfelelõ külsõ támogatással valósítható meg. Az óvodák különösen beruházásaikhoz igénylik a pályázati lehetõségeket, elsõsorban a Közoktatási Közalapítvány támogatását, de számítanak a területfejlesztési, az ifjúsági és sportminisztériumi vagy egyéb állami támogatások elnyerésére. Ezek hiányában a tárgyi feltételek biztosítására irányuló elképzelések csak tervek maradnak. Az óvodahálózat jelenlegi szintjének fenntartását jelentõsen befolyásolja az önkormányzatok költségvetése, anyagi helyzete, illetve a gyermeklétszám alakulása. A gyermeklétszám egyes településeken észlelhetõ drasztikus csökkenése, valamint az intézményfenntartás pénzügyi nehézségei a személyi jövedelemadó csökkenõ arányú visszaosztása és az iparûzési adó alapjának csökkenõ mértékû alkalmazása az önkormányzatok finanszírozásában szükségszerûvé teszik további, az intézkedési tervekben még konkrétan ki nem kristályosodott intézkedések meghozatalát. Tervek, elképzelések, fejlesztési irányok a következõ öthat évben Kemenesalja kistérség: Celldömölk: a gyermeklétszám tartós további csökkenése esetén óvodák összevonása, az Alsósági, a Koptik utcai és a Szalóky utcai óvodákban tornaszoba kialakítása Jánosháza: a gyermeklétszám növekedése miatt az óvoda épületének bõvítése, új foglalkoztató és kiegészítõ helyiségek építése Nagysimonyi, Csönge: tornaszoba kialakítása Boba: az óvodaépület tetõszerkezetének felújítása Egyházashetye: a gyermeklétszám csökkenése esetén csoportösszevonás Kõszeg és kistérsége: a gyermeklétszám további csökkenése esetén tervezik a horvátzsidányi peresznyei óvodák összevonását Kõszeg: épületbõvítés Kõszegfalván, épületátalakítás, felújítás, fûtéskorszerûsítés a központi óvodában Körmend és kistérsége: Szarvaskend: általános iskola és óvoda integrációja Sárvár és kistérsége: Ikervár, Sótony: távlati terv az intézmények (iskola és óvoda) integrációja Pecöl: további létszámcsökkenés esetén csoportösszevonás, tornaszoba kialakítása Gérce: fûtéskorszerûsítés, tornaszoba kialakítása Vasegerszeg: tornaszoba kialakítása Rábapaty: tornaszoba, kiegészítõ helyiségek kialakítása Sitke: kiegészítõ helyiségek kialakítása Csénye: kiegészítõ helyiségek kialakítása Uraiújfalu: épületfelújítás

10 9 Szentgotthárd és kistérsége: Magyarlak: általános iskola és óvoda integrációja, tetõjavítás, tornaszoba és kiegészítõ helyiségek kialakítása Rábagyarmat: általános iskola és óvoda integrációja Alsószölnök: tornaszoba kialakítása Szentgotthárd: tornaszoba kialakítása a Városi Óvodában Szombathelyi kistérség: Söpte, Vép: gyermeklétszám további csökkenése esetén csoportösszevonás Balogunyom: épületfelújítás, tetõjavítás, fûtéskorszerûsítés Szentpéterfa: épületfelújítás, tornaszoba, kiegészítõ helyiségek kialakítása Felsõcsatár: épületfelújítás, tornaszoba kialakítása Gencsapáti: tornaszoba kialakítása Pornóapáti: tornaszoba kialakítása Vassurány: tornaszoba kialakítása VasiHegyhát kistérség: Gersekarát: további gyermeklétszámcsökkenés esetén integráció az általános iskolával, épületfelújítás Kám: további gyermeklétszámcsökkenés esetén integráció az általános iskolával, kiegészítõ helyiségek kialakítása Püspökmolnári: integráció az általános iskolával Bérbaltavár: gyermeklétszámcsökkenés esetén csoportösszevonás, esetleg integráció az általános iskolával Egervölgy: gyermeklétszámcsökkenés esetén integráció Alsóújlak: tornaszoba kialakítása CsepregBük és kistérsége: Csepreg: további társuló partnereket keres intézményfenntartáshoz Simaság: gyermeklétszámcsökkenés esetén integráció az általános iskolával Õrségi kistérség: Ivánc: a gyermeklétszám további drasztikus csökkenése esetén az óvoda megszüntetése * Az óvodai hálózat tekintetében egyes térségekben, illetve településeken az óvodás korúak számának további csökkenése miatt az intézményrendszer nemcsak befogadni képes a gyerekeket, de elkerülhetetlennek látszik a hálózat további megfontolt és mértéktartó szûkítése is. A csoportok számának csökkenése mellett folytatódik az általános iskolákkal történõ integráció folyamata.

11 10 A csökkenõ óvodai népességgel összefüggõ szûkítést úgy ajánlatos elvégezni, hogy a felszabaduló anyagi forrást a feltételrendszer javítására, az óvodapedagógusok, nevelõmunkát segítõk anyagi megbecsülésére lehessen fordítani. Az óvodák mûködésében kiemelt figyelmet kell fordítani az épületek állagmegóvására, a szükségessé vált felújításokra, valamint a szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére, ehhez többletforrások felkutatására. Törekedni kell a jogszabályban meghatározott létszámnorma betartására oly módon, hogy az alacsonyabb létszámok mellett nagyobb hangsúly helyezõdjön a tanulási zavarok korai megelõzésére, a kiemelkedõ képességû gyermekek fejlesztésére. Az óvodák és iskolák integrálása integrációja során biztosítani kell az óvodák szakmai önállóságát, el kell kerülni az iskolásítási törekvések érvényre jutását. Fel kell készülni a minõségbiztosítás bevezetésére. El kell kezdeni a helyi pedagógiai programok beválásának vizsgálatát. * Vas megye óvodai ellátásának helyzetét, intézményhálózatát az 1. számú melléklet tartalmazza. A kimutatás bemutatja, mely településeken mûködik óvoda, az intézmény fenntartóját, a fenntartás módját és az adott település esetében a kötelezõ óvodai felvételt biztosító település nevét. A *gal jelölt települések esetében az adott település önkormányzata tanévenként határozza meg a beiskolázási körzetet. A kimutatás kiegészítõ információként tájékoztatást ad az óvoda nemzetiségi jellegérõl, az óvodában folytatott alternatív programról és az idegen nyelvoktatásról, valamint jelzi, ha az adott településen vagy intézményben helyben logopédiai foglalkozást is tartanak. A 2. számú melléklet bemutatja az óvodai feladatellátást társulásban, illetve a feladatellátást megállapodás alapján teljesítõ településeket. Általános iskolai nevelésoktatás Vas megye településein a gyógypedagógiai jellegû iskolákkal együtt jelenleg 128 általános iskola mûködik. Az általános iskolával rendelkezõ települések száma a 216 településbõl 94, azaz arányuk az évi állapothoz viszonyítva az akkori 46,8 %ról 43,5 %ra esett vissza. A megye településeinek több mint felében tehát nem mûködik általános iskola. A fejlesztési terv évi elfogadása óta megszûnt általános iskola Szentgotthárdon (2), Celldömölkön, Dukán, Kemenespálfán, Sárváron, Szakonyfaluban, Katafán, Õrimagyarósdon és Szõcén. Ugyanakkor az azóta eltelt idõszakban csak 2 új általános iskola létesült, A Vasút a Gyermekekért Alapítvány Általános Iskola Kõszegen és a Waldorf Egyesület általános iskolája Szombathelyen.

12 11 A megyében sok a kislétszámú általános iskola. Közel egynegyedük (28 iskola 21,8%) csak alsó tagozatot: 12, 13 vagy 14 évfolyamokat mûködtet. Ezekben az iskolákban általában összevont osztályokban együtt tanulnak a különbözõ évfolyamba járó tanulók. A jelenlegi 128 általános iskolából 120at önkormányzatok mûködtetnek, 5öt a katolikus egyház, egyetegyet alapítvány, egyesület, illetve felsõoktatási intézményt tart fenn. A 128 ból 70 önálló intézményként, 58 pedig társulásban mûködik. A 122 általános iskolával nem rendelkezõ települési önkormányzat közül 100 település társuláshoz csatlakozva, 15 települési önkormányzat pedig megállapodás alapján teljesíti kötelezõ feladatellátását. Az óvodákhoz hasonlóan itt is elõfordul: jelenleg 7 olyan település van a megyében, amelyik nem tart fenn általános iskolát, nem csatlakozott társuláshoz, és nincs írásos megállapodása a feladat ellátására más települési önkormányzattal, azaz õk is a kialakult szokásjog szerint láttatják el más önkormányzattal kötelezõ feladatukat. A nemzetiségi iskolák száma a szakonyfalui általános iskola megszüntetésével 9re csökkent. Közülük német, horvát, szlovén, horvátnémet nemzetiségû oktatás folyik 22 iskolában, németszlovén nemzetiségû oktatás pedig egy iskolában. Személyi feltételei valamennyi iskolában biztosítottak. Az alacsony tanulólétszám miatt a központi közoktatási normatíva az országos átlagnál is kisebb mértékben járul hozzá az optimális mûködtetéshez, ezért a mûködési költségek átlagosnál nagyobb részét a fenntartóknak kell biztosítaniuk. Területenként, iskolánként ezért nagy különbségek vannak az iskolák felszereltségében. Sok intézményben hiányosak a tárgyi feltételek, a vidéki iskolák jelentõs része csak tornaszobával vagy szükségtornateremmel rendelkezik. Az alapvetõ szemléltetõ eszközök elavultak, új szemléltetõ eszközökre nincs elegendõ pénz. Kevés szaklap jár az iskolákba, a térítéses továbbképzésekre a normatív kötött támogatás igénybevétele ellenére, a pedagógusok alacsony létszáma miatt az iskolák jó része nem tudja elküldeni a pedagógusokat. A forráshiányos önkormányzatok többsége csak minimális szinten tudja biztosítani a mûködési feltételeket. Az óvodákhoz hasonlóan az elmúlt négy esztendõben a megyei közgyûléstõl kért vélemény alapján az alábbi általános iskolákat érintõ szervezeti változtatások, intézményátszervezések történtek a megyében az elõbbiekben említett megszüntetéseken kívül: szeptember 1jétõl: a Kõszeg, Felsõ krt. 4. szám alatti iskolaépület átadása a Vasút a Gyermekekért Alapítványnak; szeptember 1jétõl: a sárvári általános iskolák mûködésének racionalizálása; a büki általános iskola integrációja a szakiskolával; szeptember 1jétõl: a Frim Jakab Általános Iskola feladatainak bõvítése a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésével, a celldömölki Ádám Jenõ Zeneiskola feladatbõvítése; a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola feladatbõvítése zeneiskolával; a kõszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény feladatbõvítése az autisták képzésével szeptember 1jétõl: a rátóti általános iskola felsõtagozatos képzésének megszüntetése. A megyeszékhely Szombathelyen változatlan számban mûködnek tovább az önkormányzati általános iskolák. Átszervezés a Nyitra Utcai Általános Iskolában történt, a 2001/2002. tanévtõl Általános Mûvelõdési Központként mûködik. A fejlesztési tervben megfogalmazottak szerint indult be a dyslexiaprevenciós program a Gotthard Jenõ és a

13 12 Reguly Antal Általános Iskolákban. Az iskolák számát tekintve a változást a Waldorf Egyesület által alapított iskola mûködésének megkezdése jelenti. Az elõzõekben ismertetett adatokból a következõ általánosítások, következtetések vonhatók le: A törvény évi módosításával összhangban a 8 évfolyamos iskolák helye megerõsödött, stabilizálódott a közoktatás rendszerében. Az iskolafenntartásban nem következett be a rendszerváltás kezdetén várt pluralizálódás. Az általános iskolák döntõ része önkormányzati fenntartású maradt. E tendencia megváltoztatására továbbra sem nagyon számíthatunk. Az elmúlt négy esztendõben az általános iskolák száma alig, a tanulóké viszont nagyobb mértékben csökkent. Egyegy iskolára (még Szombathelyen is) egyre kevesebb tanuló jut, így egyre kisebb az iskolák nagysága is. Ez a tendencia tartósnak tûnik, amelybõl viszont az következik, hogy az általános iskola hálózata, kapacitása túlméretezetté válhat. Az iskolák infrastruktúrája összességében így elégséges a korszerû pedagógiai eljárások megvalósításához, tantermek további bõvítésére, új iskolák építésére a régi, korszerûtlen kastélyépületek kiváltása kivételével nincs szükség. A tanulócsoportok jelenlegi létszáma rendkívül alacsony, fõként a kistelepülések iskoláiban messze elmaradnak a törvényben ajánlott átlaglétszámoktól. Érthetõ és valószínûsíthetõ tehát a fenntartó önkormányzatok azon törekvése, hogy a csoportlétszámokat a közoktatási törvényben elõírtakhoz közelítsék, amely egyet jelent a csoportok létszámának csökkenésével, azaz az osztatlan, összevont tanulócsoportok számának növekedésével. Mindezeket figyelembe véve a fenntartó önkormányzatok másik valószínûsíthetõ és az intézkedési tervekbõl kiolvasható lépése a feladatellátás racionalizálása lesz, ami a pedagógusok létszámának felülvizsgálatával és a 2001 szeptemberében életbe lépett kötelezõ óraszámemelésre tekintettel leépítésével járhat együtt. Erre egyébként a közoktatási, a belügyi és a pénzügyi kormányzat a kislétszámú iskolák megszüntetésének, az iskolák társulásban való fenntartásának szorgalmazásával már több éve pályázatokkal is ösztönzi a fenntartókat. Az iskolahálózat jelenlegi állapotának fenntartása az alacsony tanulólétszám miatt egyes településeken aránytalanul nagy terhet ró az önkormányzatokra. A fenntartási gondok különösen a kislétszámú iskoláknál számottevõek. Ezért a tárgyi feltételek is hiányosak. Az intézmények szakos pedagógusellátottsága csak a nagyobb iskolákban elfogadható, a kisebbekben nem. Általános a hiány a nyelvet tanítókban. Az általános iskolák elõtt ma tehát két feladat áll: a tartalmi, módszertani megújulás, valamint a közgazdaságilag racionális, pedagógiailag elfogadható és indokolható szerkezeti átalakulás. Mindezek várhatóan komoly gondot okoznak a fenntartónak és a rendszerben mûködõknek egyaránt.

14 13 A települések önkormányzatai fõként lakossági befolyásolás miatt ragaszkodnak intézményeik fenntartásához. Az intézkedési tervek tanúsága szerint az elkövetkezõ 56 esztendõben többségük jelenlegi intézményeik változatlan fenntartására, illetve a megkötött társulási szerzõdések további fenntartására törekszik. Az intézmények szakemberellátottságának, a szakmai ellátás biztosítása érdekében gondot fordítanak a pedagógusok képzésére, továbbképzésére. Figyelemmel kísérik intézményeik ellenõrzési, mérési, minõségbiztosítási rendszerének kiépítését, megvalósulását. Kiemelten kezelik az intézmények tárgyi feltételeinek javítását, 2003ig a jogszabályi elõírásoknak való megfelelést. Ehhez igyekszenek külsõ forrásokat is felkutatni, a megvalósításba bevonni. Az óvodákéhoz hasonlóan a meglévõ általános iskolai intézményhálózat fenntartását is nagymértékben befolyásolja az önkormányzatok pénzügyi helyzete és a tanulólétszám alakulása, amelyek kikényszeríthetik az elõzõekben vázolt, valószínûsíthetõ lépéseket. Tervek, elképzelések, fejlesztési irányok a következõ öthat évben Kemenesalja kistérség: Celldömölk: a tanulólétszám tartós további csökkenése esetén iskolaösszevonás (még tisztázatlan végrehajtási elképzelésekkel); szaktantermek kialakítása a Gayer Gyula Általános Iskolában. Egyházashetye: a tanulólétszám további csökkenése esetén átszervezés; a kastélyépület karbantartása, felújítása. Mersevát: a jelenleg 9 fõs tagiskola megszüntetése, ha a tanulólétszám 5 fõ alá csökken Boba: sportöltözõ, szaktantermek kialakítása, az alsó tagozatos iskola tetõszerkezetének javítása Kemenesmagasi: szaktantermek kialakítása Kenyeri: társuló önkormányzatot keres intézményei fenntartására (Pápóc?) Jánosháza: épületfelújítás (tetõszigetelés, javítás, csatorna, kerítésjavítás), szaktanterem kialakítása Jánosháza egyházi iskola: új iskolaépület építése Nagysimonyi: épületkarbantartás, fûtéskorszerûsítés, tornaszoba kialakítása Ostffyasszonyfa: régi épületek felújítása, szaktantermek kialakítása Vönöck: a kastélyépület felújítása Kõszeg és kistérsége: Horvátzsidány: a tanulólétszám további csökkenése esetén számolni lehet a horvátzsidányi és peresznyei iskolák összevonásával Kõszeg: Bersek Általános Iskola épületfejlesztés, tanterembõvítés Kõszeg egyházi iskola: épületfelújítás Körmend és kistérsége: Szarvaskend: általános iskola és óvoda integrációja, fûtéskorszerûsítés Egyházasrádóc: szaktantermek kialakítása Nádasd: a társulási fenntartás kibõvítése Õrimagyarósd és Szõce községekkel Csákánydoroszló: tanteremépítés

15 14 Sárvár és kistérsége: Szeleste: tetõcsere, tornateremépítés; részképesség és magatartászavarban szenvedõk ellátása helyben, alapfokú mûvészetoktatás bevezetése Ikervár: az iskola és óvoda összevonása (2002) Gérce: az iskolaépület felújítása Hosszúpereszteg: szaktermek kialakítása, tetõszerkezet felújítása Sótony: a társult községek intézményei mûködtetésének racionalizálása, osztályösszevonások, községen belül az iskola és óvoda integrációja, fûtéskorszerûsítés Csénye: szaktanterem kialakítása Sitke: fûtéskorszerûsítés Pecöl: csoportösszevonások, tornateremépítés, szaktanterem kialakítása Rábapaty: a létszámcsökkenés függvényében a párhuzamos osztályok megszüntetése, szaktantermek kialakítása Répcelak: tanulólétszám további csökkenése esetén az osztályok számának csökkenése, fûtéskorszerûsítés Sárvár: Gárdonyi iskolához tornateremépítés Sárvár egyházi iskola: tornaterem és szaktantermek építése Szentgotthárd és kistérsége: Felsõszölnök: épületfelújítás korszerûsítés Magyarlak: a társulás bõvítése, vagy az iskola és óvoda integrációja. Tornaterem, szaktermek építése, fûtéskorszerûsítés Rábagyarmat: a társulás bõvítése (Rátót?) vagy az iskola és óvoda összevonása Szentgotthárd: Arany János és Széchenyi István iskolákban nyelvi szaktanterem kialakítása, a Széchenyiben még tetõszerkezet és tornaterem felújítása, Szombathelyi kistérség: Gencsapáti: a tanulólétszám csökkenésének függvényében az osztályok számának csökkentése Nárai: általános iskola és óvoda integrációja, csoportösszevonások, megállapodás Szombathellyel Vassurány: szaktantermek kialakítása, épületfelújítás Acsád: tanulócsoportok összevonása Szentpéterfa: épületfelújítás, tornaterem, szaktantermek építése Ják: osztályok számának növelése (fakultatív német nívócsoport indítása), épületfelújítás Felsõcsatár: tetõtérbeépítéssel szaktantermek kialakítása, épületfelújítás Rum: szaktantermek kialakítása, épületfelújítás Balogunyom: kastélyépület felújítása Vép: tornateremépítés Vát: szaktantermek kialakítása Torony: osztályok számának növelése VasiHegyhát kistérség: Alsóújlak: épületfelújítás

16 15 Csehimindszent: épületfelújítás, fûtéskorszerûsítés Rábahidvég: további létszámcsökkenés esetén osztályösszevonások, nem várt események indokolttá tehetik a társulás létrehozását. Tetõszerkezet cseréje, tetõtérben szaktantermek kialakítása Gersekarát: épületfelújítás Kám: tanulólétszámcsökkenés esetén integráció az óvodával, épületfelújítás, fûtéskorszerûsítés Püspökmolnári: alsótagozatos tanulócsoportok összevonása Bérbaltavár: integráció az óvodával, épületfelújítás Gyõrvár: fûtéskorszerûsítés CsepregBük és kistérsége: Csepreg: társulás bõvítése, kastélyépület helyett új iskola építése Bõ: szaktanterem kialakítása Simaság: további létszámcsökkenés esetén integráció az óvodával, tornaterem építése Hegyfalu: tornateremépítés, régi épületszárny felújítása, szaktantermek kialakítása Õrségi kistérség: Õriszentpéter: új iskolaépület és tornaterem építése, szaktanterem kialakítása Bajánsenye: második idegen nyelv bevezetése, épületfelújítás Ivánc: a tanulólétszám további jelentõs csökkenése esetén az iskola megszüntetése. A felsorolt beruházások, eszköz és felszerelésfejlesztések reális megvalósítására csak hathatós külsõ anyagi támogatás esetén van esély. * Vas megye általános iskolai intézményhálózata a következõ öthat évben a tanulólétszám jelentõs csökkenése ismeretében el tudja látni a jelentkezõ feladatokat. Extenzív fejlesztésre nincs szükség, sõt tovább nõ az intézmények kihasználatlansága, romlik a mûködtetés gazdaságossága. Ennek következtében további szûkítésekre van kilátás (párhuzamos osztályok megszüntetése, tanulócsoportok csökkentése összevonása, készségtárgyak összevont tanítása, stb.) A fejlesztés irányát a nevelõoktató tevékenység minél szakszerûbb és hatékonyabb végzése a minõségbiztosítás követelményeinek való megfelelés, az iskola településen való megtartása, a meglévõ lehetõség szerinti további mûködtetése, valamint az intézmények gazdaságos, a fenntartó számára minél olcsóbb mûködtetése határozza meg. A megye aprófalvas településszerkezete indokolja ugyan a kis létszámmal mûködõ iskolák döntõ többségének megtartását, de a minõségi munkavégzés követelményeinek való megfelelés és elsõsorban a gyermek érdeke szükségessé teszi a társulásban való mûködtetést, mellyel a szakember ellátottság is javítható. Továbbra is kiemelten kell foglalkozni a nemzeti és etnikai oktatással. Szükség esetén növelni kell az etnikai oktatást felvállaló intézmények számát. Ki kell dolgozni a fejlesztést szolgáló programokat, ehhez igényelni kell az állami támogatást.

17 16 Elsõsorban a községi intézményekben fontos feladat a szakos ellátottság hiányának mielõbbi megoldása, akár intézmények közötti együttmûködéssel. Az intézményi igények alapján az intézmények többségében szükség lenne fejlesztõ pedagógusra és logopédusra. A gyermek egészséges testi fejlõdésére még nagyobb figyelmet kell fordítani és meg kell valósítani a Kt. által is elõírt mindennapos testnevelést. A mûködéshez szükséges feltételek biztosítására az elkészült eszközbeszerzési ütemtermek megvalósítása mellett törekedni kell az állagmegóvásra, az igényekhez igazított indokolt fejlesztésekre. * A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai feladatellátás Vas megyei intézményhálózatát a 3. számú melléklet tartalmazza. A táblázat bemutatja, mely településeken mûködik általános iskola, az iskola alsó tagozatos vagy 8 évfolyamú iskola, ki a fenntartója, az iskolát önállóan tartjae fenn fenntartója vagy társulásban, valamint azt, hogy az állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ tanulók mely településen vehetik igénybe a kötelezõ felvételt biztosító általános iskolát. A *gal jelölt települések esetében itt is az adott település önkormányzata tanévenként határozza meg a beiskolázási, felvételi körzetet. A kimutatás a továbbiakban információt ad az iskola nemzetiségi jellegérõl, az iskolában folyó alternatív programról és a kötelezõként oktatott idegen nyelvrõl, valamint itt is jelzi, ha az adott településen vagy intézményben helyben logopédiai foglalkozást is tartanak. A 4. számú melléklet az általános iskolai feladatellátásban mutatja be a társulásban, vagy megállapodás szerint együttmûködõ településeket. Gyógypedagógai nevelésoktatás Vas megyében az évi állapottól eltérõen a sárvári általános iskolák mûködésének racionalizálását követõen, a Várkerületi Általános Iskola gyógypedagógiai intézménnyé történõ átszervezésével már hét igazgatásilag és szakmailag önálló gyógypedagógiai intézmény, és 9 általános iskolában mûködõ eltérõ tantervû csoport látja el a fogyatékos tanulók nevelésétoktatásátfejlesztését. Az elmúlt évek változását jelenti még, hogy a szombathelyi és a kõszegi iskolában autista csoportok részére is indult foglalkozás, illetve szeptember 1jétõl a rumi intézményen kívül már Szombathelyen és Körmenden is oktatnak középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat. Más fogyatékosok kiscsoportos oktatásanevelése Répcelakon, valamint Körmenden a Kölcsey és az OlcsaiKiss általános iskolákban kezdõdött meg. Szombathely Megyei Jogú Város közoktatási területén az óvodai ellátás tekintetében meg kell említeni, hogy a Korai Fejlesztõ Központ és Micimackó Óvoda tevékenységi köre jelentõsen kiszélesedett. Az intézményben jelenleg már a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos

18 17 és a halmozottan sérült gyermekek ellátása is folyik. A Napsugár Óvodában fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése indult be. Mint azt az általános iskolai változásoknál már említettük, a Gotthard Jenõ és a Reguly Antal Általános Iskolákban speciális logopédiai oktatásnevelés folyik. A Nyitra utcai Általános Iskolában FIMOTA programú fejlesztõ pedagógiai ellátásban részesülnek az arra rászoruló gyermekek. Megnõtt bár nem jelentõsen a normál iskolai osztályokba integrált enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek száma. Ilyen integrált nevelésoktatás folyik a jáki, a balogunyomi, a bõi, a hegyfalui és a kondorfai általános iskolákban. Szülõi igény volt, hogy gyermekük a szülõi házhoz minél közelebb részesüljenek iskolai oktatásban, így került sor gyermekük normál osztályba történõ integrálására. Sajnálatos, hogy az említett iskolák személyi feltétele nem a legideálisabb a fogyatékos gyermekek neveléséhez oktatásáhozfejlesztéséhez. A fogyatékos tanulók ellátásában már 1997ben megállapított hiányosságok többsége ma is fennáll. Ma is kevés különösen az eltérõ tantervû csoportokat foglalkoztató iskolákban a szakképzett gyógypedagógus, ezért törvénytelenül túl sok évfolyamot vonnak össze a tanulócsoportokba, a normál osztályba integrált fogyatékosok fejlesztéséhez nem alkalmaznak megfelelõ képesítésû szakembert. Az alacsony ellátottság az elégtelen képzési keretszámon túl a diplomaszerzés utáni pályaelhagyás eredménye is. Fejlesztési irányok és feladatok a következõ öthat évben A Vas megyében jelenleg mûködõ gyógypedagógiai intézményhálózat alkalmas a fogyatékos tanulók befogadására, ellátására, fejlesztésére. Törekedni kell arra, hogy a törvényi elõírásoknak megfelelõ személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezzenek. A többségi tanulók általános iskoláiban tapasztalható tanulói létszámcsökkenés kisebb mértékben érinti a fogyatékos tanulók nevelésétoktatását ellátó intézményeket. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésétoktatást ellátó intézményekben néhány csoportban jelen vannak a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók. A tanulók felvételénél, a csoportok indításánál figyelembe kell venni a Kt (14) bekezdésében meghatározottakat. A fogyatékos tanulók szegregált nevelése mellett egyre erõteljesebb az igény az integrált nevelés iránt. A többségi iskolákban tanuló enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek integrált oktatását kis létszámban (osztályonként 12 fõ) az alsó tagozatban javasoljuk. Befogadás esetén a fogyatékosok neveléséhez és oktatásához szükséges törvényi feltételeket kell biztosítani! Javítani kell az intézmények tárgyi feltételrendszerét a kötelezõ eszközjegyzék szerint. A hatályos gyermekvédelmi törvény elõírásai szerint folytatni kell a többcélú, bentlakásos gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményekben tanuló átmeneti vagy tartós gondozásban részesülõ gyermekek gyermekotthonos, lakásotthonos elhelyezése személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítását. A megyében mûködõ önálló gyógypedagógiai nevelési intézmények többsége képes és alkalmas bizonyos szakszolgálati feladatok ellátására. Ezt a helyzeti elõnyt kihasználva gondolkodni kell feladataik bõvítésén a térségi feladatok ellátása érdekében.

19 18 Alapfokú mûvészetoktatás A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint annak többszöri módosítása alapvetõen szabályozta az alap és középfokú mûvészetoktatási intézmények tartalmi és szervezeti mûködését. A törvény elismerte a zene és mûvészetoktatás több évtizedes fejlõdését, a mûvészetoktatás iránt megnyilvánuló és fokozódó társadalmi igényt. Véglegesen beemelte az alap és középfokú mûvészetoktatási intézményeket a magyar közoktatás intézményrendszerébe, meghatározta a mûvészetoktatás szakterületeit, a tanügyigazgatási és tartalmi mûködés legfontosabb alapelveit. Vas megyében a zeneoktatás terén a 90es évek közepéig kialakult és kiterjedt intézményhálózat mellett a társmûvészetek iránti igény rohamos növekedése és a megnövekedett társadalmi elvárások hatására napjainkra jelentõs változás történt az alapfokú mûvészetoktatás hálózatában. Az újabb alapfokú mûvészetoktatási intézmények létesítésének lehetõségét 1998ban az oktatási miniszter által kiadott, az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérõl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet teremtette meg. A lehetõséggel egyesület és magánszemélyek éltek. A rendelet kiadása óta eltelt idõszakban alakult meg Szombathelyen magánszemélyek alapításában az Alapfokú Néptánciskola és a Savaria Alapfokú Társastánciskola, illetve Õriszentpéteren a Népi Mesterségek Mûhelye Egyesület alapításában az Alapfokú Mûvészeti Iskola. Az újonnan létesített iskolák egy eddig meglévõ ûrt töltenek be; mindhárom intézmény tánc szakot indított, illetve egyikük a tánc mellett ipar és képzõmûvészeti tanszakot is. Az elmúlt esztendõkben a korábban csak zeneoktatással foglalkozó intézmények közül a sárvári és celldömölki zeneiskolák tevékenységi köre mûvészeti tevékenységgel bõvült ki, a körmendi Kölcsey Ferenc Általános Iskolához és a szombathelyi Váci Mihály Általános Iskolához mûvészetoktatási iskola integrálódott, Répcelakon a sárvári zeneiskola kihelyezett tagozatát a Móra Ferenc Általános Iskolához integrálva önállósították. Az alapfokú mûvészetoktatás iskolához kapcsolódó bevezetését tervezi a szelestei önkormányzat is. Az alapfokú mûvészetoktatás Vas megyében jelenleg 12 önálló intézményben és 4 általános iskolához integrált intézményben folyik. A kihelyezett tagozatok száma 28. Az intézmények fenntartói a korábban említett 3 intézmény kivételével települési önkormányzatok. Egy mûvészetoktatási intézmény fenntartása a települési önkormányzat kultúra és mûvészet iránti elkötelezettségét fémjelzi, a település, az önkormányzat presztízsét emeli. Az alapfokú mûvészetoktatásban érintett önkormányzatok az elkészített közoktatási intézkedési tervek szerint intézményüket továbbra is fent kívánják tartani, az önként vállalt feladatként fenntartott mûvészetoktatási intézmény megszüntetését nem, inkább tevékenységi körének bõvítését tervezik. Az alapfokú mûvészetoktatási intézmények tárgyi feltételei Vas megyében alapszinten rendelkezésre állnak. Az intézményi beruházások az elmúlt idõszakban visszafogottak voltak. Ehhez hozzájárultak a fenntartók anyagi gondjai, az eszközök (hangszerek, kották, ruhák, könyvek, festék és egyéb más képzõmûvészeti anyagok, stb.) drasztikus áremelkedései. A minden intézmény számára törvényileg kötelezõ eszközjegyzékben foglaltak teljesítése szeptember 1jéig nagy feladatot ró a fenntartókra.

20 19 Az egyesületi és a magániskolák bérleti szerzõdés alapján önkormányzati épületeket mûvelõdési ház, iskola használnak oktatási célra, felhasználva azok eszközeit. Fejlesztési irányok és feladatok a következõ öthat évben: szeptember 1jétõl az intézmények csak a központilag kiadott követelmények szerint és tantervi programokra épített pedagógiai programmal és helyi tantervvel mûködhetnek. A tárgyi feltételek tekintetében biztosítani kell a törvényileg kötelezõ eszközjegyzékben foglaltak teljesítését, új, jó színvonalú tárgyi eszközök beszerzését és a nagyértékû eszközök állagmegóvását, karbantartását. A személyi feltételek vonatkozásában el kell érni a megfelelõ iskolai végzettségû és szakképzettségû pedagógusok stabil alkalmazását, a munkakörülmények fejlesztését és a jó munka elismerését. * Az 5. számú melléklet az alapfokú mûvészetoktatási intézmények státuszára és fenntartójára vonatkozó megállapítások mellett bemutatja az intézmények egyes tanszakjain folytatott képzéseket. Középfokú oktatás Míg a megyei közoktatásfejlesztési terv évi elfogadásakor Vas megyében 29 középfokú oktatási intézmény került nyilvántartásba, számuk jelenleg már 42re emelkedett annak ellenére, hogy a középfokú oktatási intézményekben nappali tagozaton iskolarendszerû képzésben részesülõ tanulók számának alakulása az országos trendet követve Vas megyében is erõsen lecsökkent. A többnyire közös igazgatású vagy többcélú intézményekben 14 gimnáziumi, 27 szakközépiskolai, 16 szakiskolai és 11 speciális szakiskolai, illetve készségfejlesztõ speciális szakiskolai tagozat mûködik. A megye középfokú iskolahálózata a városokba tömörül; majdnem fele (20) Szombathelyen van, 19 pedig a megye többi városában. Nagyközségi, illetve községi településen Vépen, Bükön és Rumban mûködik középfokú intézmény. A középfokú oktatási intézmények fenntartói köre is kiszélesedett Vas megyében. Míg 1997 ben az önkormányzati fenntartás mellett 1 minisztériumi, 1 fõiskolai és 1 egyház által fenntartott oktatási intézmény mûködött, a nem önkormányzati intézmények száma ötszörösére, 15re emelkedett. Jelenleg 22 iskola fenntartója minisztérium, egyház és magánszemély, 1 intézményé a fõiskola, 3 intézményé alapítvány, 5 iskola fenntartója pedig gazdálkodó szervezet. A 27 önkormányzati fenntartású középfokú intézmény közül jelenleg négy intézmény fenntartója Vas Megye Közgyûlése. A fennmaradó 23 középfokú intézmény mûködtetését a városok önként vállalt feladatként látják el.

21 20 Az elmúlt négy esztendõben a megyei közgyûléstõl kért vélemény alapján az intézmény létesítések kivételével az alábbi, középfokú intézményeket is érintõ átszervezések történtek a megyében: szeptember 1jétõl: a vasvári Béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskola feladatbõvítése a gimnáziumi osztállyal; szeptember 1jétõl: a sárvári Tinódi Gimnázium feladatbõvítése; a büki Vendéglátóipari Szakiskola összevonása az általános iskolával; szeptember 1jétõl: a Kõszegi Mezõgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola fenntartói jogának átadása a Magyarországi Evangélikus Egyháznak. Vas megyében önálló nemzeti vagy etnikai kisebbségi középiskola, valamint szakiskola létesítésére nem merült fel igény, a tanulók az érdeklõdési körüknek, továbbtanulási szándékuknak megfelelõen választott középfokú intézménybe jelentkeznek és nyernek felvételt. Az évi megyei fejlesztési terv több javaslatot fogalmazott meg az intézmények fejlesztési irányaira és feladataira. A javaslatoknak csak egy része valósult meg ugyan, de az utóbbi években bekövetkezett fejlõdést nem szabad lebecsülni. A legfigyelemreméltóbb eredmény, hogy a megye középfokú oktatásának fejlõdése igazodott a középiskolai oktatás fejlõdésének hazai irányaihoz. Jelentõsen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, ezen belül a középiskolákba beiratkozó tanulók aránya a szakközépiskolákban erõteljesen, a gimnáziumokban mérsékeltebben növekedett. Ezen kívül az egyes képzési formák terén is kitapintható változások következtek be. A gimnáziumi oktatás terén: Az emelt óraszámú oktatás és a fakultációk széles köre segítette az alapfeladatok színvonalas teljesítését. A tehetséggondozás széleskörû kibontakoztatásával erõsödött a továbbtanulásra való felkészítés. A gimnáziumok a tovább nem tanulók, a felsõoktatásból kimaradók számára az általános mûveltség mellett olyan ismereteket nyújtanak, amelyek megkönnyítik a tanulók munkába állását. A hat és nyolcosztályos gimnáziumok iránt tovább csökkent az érdeklõdés. A beiskolázási nehézségek miatt szünetel a hatosztályos gimnáziumi képzés Körmenden, és megszûnt a beiskolázás a nyolcosztályos gimnáziumi képzésre a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, valamint a Tinódi Gimnáziumban Sárváron. Kizárólagossá vált a nyugati nyelvek oktatása, néhány intézményben több nyelv tanulását kínálják. Néhány gimnáziumban de szakközépiskolában is az érettségizettek között túlsúlyba kerültek azok, akik rendelkeznek legalább középfokú nyelvvizsgával, sokan kettõvel is. Sikeresen pályázta meg az Arany János Tehetséggondozó oktatási programot a kõszegi Jurisics Miklós Gimnázium, amely a kistelepüléseken élõ tehetséges tanulók számára 2001 szeptemberében indult szeptemberétõl a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban német kisebbségi csoport részére indult oktatás, ahol az általános tantervi követelmények mellett heti 2 órában kisebbségi népismerettel, kultúrtörténettel is foglalkoznak a tanulók.