PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEKBEN

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Mentális Egészségtudományok: Magatartástudomány program (2003.-ig Klinikai Orvostudomány és Pszichológia interdiszciplináris tudományterületen program) PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEKBEN Dr. Stauder Adrienne Doktori Értekezés (Ph.D.) Tézisei Budapest, Témavezeto: Programvezeto: 2003-ig: Doktori Iskola vezetoje: Kutatóhely: Dr. Kopp Mária egyetemi tanár Dr. Kopp Mária egyetemi tanár Dr. Tringer László egyetemi tanár Dr. Rajna Péter egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet

2 BEVEZETÉS Az allergia multifaktoriális megbetegedés: kialakulását, lefolyását, kezelésének sikerét számos tényezo befolyásolja. A veleszületett hajlam és a környezeti hatások mellett pszichés és szociális tényezok is jelentos szerepet játszanak az allergiás tünetek manifesztációjában. A legfontosabb környezeti rizikó faktorok, úgymint légszennyezodés, dohányfüst, vegyi anyagok, foglalkozási allergének, kora gyermekkori higiéniás körülmények, egyes vírusinfekciók, táplálkozási szokások jelentos mértékben összefüggenek az életmóddal. A tartós stresszhatások, jelentos életesemények összetett pszichoimmunológiai folyamatok révén hozzájárulhatnak az allergiás tünetek megjelenéséhez. Másrészrol a krónikus betegség önmagában is stresszforrás, annak kezelése meghaladhatja a beteg pszichoszociális alkalmazkodóképességét. Az allergiás reakció során felszabaduló humorális mediátorok pedig hatással vannak a központi idegrendszer muködésére. Magyarországon korábban nem történt átfogó vizsgálat a pszichoallergológia interdiszciplináris területén. Célom az volt, hogy az allergiás kórképeket a biopszichoszociális orvoslás szemszögébol megközelítve vizsgáljam, kiemelve azokat a pszichoszociális tényezoket, melyek az egyes betegek állapotát befolyásolhatják. Értekezésem elso részében két hazai reprezentatív epidemiológiai vizsgálat allergiás tünetekkel kapcsolatos adatait elemeztem, az eredményeket a nemzetközi szakirodalommal vetettem egybe. Munkám második részében az ALLEPSY multicentrikus szurovizsgálat eredményeit mutatom be. Dr. Kovács Mónika kutatótársammal kérdoíves vizsgálatot végeztünk allergológiai szakrendelésen megjeleno betegek körében, melynek során a szorongásos és depressziós zavarok gyakoriságát mértük fel. A válaszadók egy csoportjával végzett pszichiátriai interjú eredményeit összevetve a Spielberger Szorongásosság Kérdoív (STAI-T) pontszámokkal meghatároztam a normál, illetve kóros ponthatárokat, és elemeztem a STAI-T megbízhatósági mutatóit. Összefoglaltam a pszichiátriai megbetegedés szempontjából fokozott kockázatot jelento tényezoket, illetve a pszichiátriai zavarok felismerése szempontjából fontos kulcstüneteket. Munkám összegzéseképpen javaslatot teszek eredményeim klinikai hasznosítására. 2

3 CÉLKITUZÉSEK I. Epidemiológiai vizsgálatok 1. Allergiás tünetek gyakoriságának meghatározása országos reprezentatív minta alapján a magyar lakosságban, illetve éves fiatal nok körében 2. Környezeti tényezok hatása, regionális különbségek elemzése 3. Szociális és gazdasági háttértényezok hatása az allergia prevalenciára 4. Az allergiás tünetekkel összefüggésbe hozható egyes pszichés tényezok: családi konfliktusok, konfliktuskezelés, diszfunkcionális attitüdök, ellenségesség, alvászavarok, neurotikus tünetek, szorongás, depresszió, öngyilkossági kísérlet vizsgálata II. Pszichiátriai zavarok szurovizsgálata allergiás betegek körében 1. A szorongásos és depressziós zavarok prevalenciájának meghatározása allergológiai szakrendelésen megjeleno betegekben 2. A magyar allergiás populációra jellemzo átlagértékek meghatározása a Beck Depresszió (BDI), a Spielberger Szorongás (STAI-T), és a Marks and Matthews Félelmi (MMFQ) kérdoíveken. 3. Az alkalmazott kérdoívek klinikai validitásának meghatározása strukturált pszichiátriai interjú alapján. 4. Kóros és normál szorongáspontszám tartományok meghatározása a Spielberger Szorongásosság (STAI-T) Skálán. 5. A pszichiátriai zavarok szempontjában fokozottan veszélyeztetett allergiás csoportok jellemzoi és fobb diagnosztikus támpontok meghatározása. 3

4 MÓDSZEREK I.1. Epidemiológiai vizsgálat magyar lakosság körében fos országos reprezentatív egészségfelmérés (Kopp, Skrabski, Loke 1995) adatait elemeztem. A KSH adatai alapján kiválasztott minta reprezentatív volt nem, életkor, lakóhely (megye és településméret) és foglalkozás szerint; a strukturált interjút (500 tétel) kérdezobiztosok végezték a megkérdezettek otthonában. A kérdoív a szocio-demográfiai háttérre, az aktuális és korábbi betegségekre, a munkaképesség csökkenésre, munkakörülményekre vonatkozó kérdések mellett a következo standardizált tesztek rövidített változatát is tartalmazta: Beck Depresszió Kérdoív (BDI); Diszfunkcionális Attitud Skála (DAS); Folkman-Lazarus féle konfliktusmegoldó kérdoív, Cook-Medley Ellenségesség kérdoív. Az allergiás tüneteket az alábbi kérdés alapján vizsgáltuk: Allergiás tünetek korlátozzák (orrfolyás, szemviszketés, kiütés stb.) mindennapi tevékenységében: 0=egyáltalán nem 1=alig jellemzo 2=jellemzo 3=teljesen jellemzo I.2. Epidemiológiai vizsgálat fiatal nok (15-25 év) körében Jobb Egészséget a Noknek program keretében végzett egészségfelmérés (Kopp, Csoboth, Purebl 1998) allergiára vonatkozó kérdéseit elemeztem. A 3615 fos országos minta reprezentatív volt a év közötti magyar noi populációra (2016 tanuló és 1599 dolgozó). Az önkitölto kérdoív testi és lelki egészségi mutatók mellett munkára illetve tanulásra, életmódra, kora gyermekkorra, családi, szociális és anyagi háttérre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A pszichés tényezok közül a depressziót (BDI), ellenségességet, szorongást, alvászavarokat, öngyilkossági gondolatot, kísérletet vizsgált. Az allergiára az alábbi kérdések vonatkoztak:? Elofordult-e életed folyamán valamilyen allergiás tünet, betegség?? Ha igen, mi ez az allergiás betegség? (asztma, szénanátha, ekcéma, csalánkiütés, ételallergia, gyógyszerallergia, egyéb)? Ha igen, allergiás panaszaiddal kapcsolatban történt-e orvosi vizsgálat? (allergológiai, borgyógyászati, stb.) 4

5 ? Ha igen, az orvosi vizsgálat kimutatta-e, hogy az allergiás tüneteket mi váltotta ki? 5

6 II.1. Pszichiátriai zavarok szurovizsgálata allergiás betegekben Multicentrikus vizsgálatot végeztem (7 centrum) 1998 június-július hónapban allergológiai szakrendelésen megjeleno betegek körében. Az "ALLEPSY önkitölto kérdoívcsomagot összesen 889 fo töltötte ki; az elemzésbol kizártam azokat, akiknek életkora nem év között volt, nem volt allergológiai diagnózisa és a STAI-T kérdoíve nem volt értékelheto. Végül 646 fo, 285 férfi (44,1%) és 361 no (55,9%) adatait elemeztük. A kérdoívcsomag a következo részekbol állt: 1) allergiás betegségek (típus, szubjektív súlyosság, szezonalitás, kiváltó tényezok, allergia vizsgálat, gyógyszerszedés); 2) általános egészségi állapot, egyéb betegségek, gyógyszerszedés (pszichofarmakonok), allergiás és pszichiátriai családi anamnézis, életmód; 3) szociodemográfiai adatok; 4) validált pszichiátriai kérdoívek: Beck Depresszió Kérdoív rövidített változat (BDI), Spielberger-féle Szorongásosság Kérdoív (STAI-T), Juhász Neurózis Kérdoív (NEUR), Marks and Mathews Félelmi kérdoív (MMFQ); 5) beleegyezo nyilatkozat (név, cím, beleegyezik-e újabb vizsgálatba). II.2. Strukturált pszichiátriai interjú A kérdoívet kitöltok egy csoportját levélben kerestem meg, közülük 60 fovel (27 férfi, 33 no) készítettem félig strukturált interjút. A DSM-IV. (Diagnostic and Statistical Manual for Mental Disorders) szerinti pszichiátriai diagnózisokat a Mini International Neuropsychiatric Interview (MINI Plusz) alapján határoztuk meg. Az interjú felvételekor nem ismertük a kérdoíveken elért pontszámokat. Statisztikai elemzés A statisztikai elemzéseket az SPSS for Windows programmal végeztem. Alkalmazott statisztikai próbák: leíró statisztikák (átlag, szórás, standard deviáció), összehasonlító statisztikák (2 mintás t-próba, ANOVA teszt, Khi-négyzet-próba), korreláció vizsgálatok (Pearson és parciális korreláció, lineáris regresszió analízis, Wald statisztika). A hiányzó értékek az elemzésbol kizártam, ha STAI-T kérdoíven csak egy vagy két válasz hiányzott, azok értékét a Valid kérdések átlagával helyettesítettem. 6

7 EREDMÉNYEK I. Epidemiológiai vizsgálatok 1. Allergiás tünetek prevalenciája: Országos reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 17%-a (2116 fo) számolt be allergiás tünetrol; gyakoribb volt az allergia nokben (19%) mint férfiakban (13,5%), illetve a fiatalabb korcsoportokban. A novizsgálatban a megkérdezettek 44,8%-ának (1566 fo) volt életében allergiás tünete, az egyes allergiás kórképek élettartam prevalenciája: asztma 4,9%, szénanátha 13,1%, ekcéma 9,5%, urticaria 8,1%, ételallergia 6,4%, gyógyszerérzékenység 9,0% volt. A rendszeres gyógyszerszedés leggyakoribb oka is az allergia (asztma, szénanátha, ekcéma) volt. 2. Regionális különbségek: Mindkét felmérésben szignifikánsan gyakoribbak voltak az allergiás tünetek az ország középso és déli megyéiben, mint a nyugati és észak-keleti megyékben. Szignifikáns különbség volt a városok és a kisebb községek között is, a városokban elsosorban a légúti allergiák gyakoribbak. A szukebb lakókörnyezet vonatkozásában lényeges különbség nem volt az allergiások és nem allergiások között, az allergiások gyakrabban válaszolták, hogy ártalmas hatások érik munkahelyén. 3. Szociális és gazdasági háttértényezok: Mindkét felmérésben a szülok magasabb iskolai végzettségével párhuzamosan nott az allergia gyakorisága. Ezzel összhangban, ha a szülo vezeto, diplomás vagy egyéb szellemi foglalkozású magasabb, ha szakmunkás, mezogazdasági munkás akkor alacsonyabb volt az allergiás tünetek aránya. A saját végzettséggel és foglalkozással hasonló, de kevésbé szoros volt az összefüggés. Az országos felmérésben fokozott allergia kockázatot jelentett a család jobb anyagi helyzete (gépkocsik száma, külföldi utazás, nyaraló a családban), és ez a hatás a fentiektol függetlenül is szignifikáns volt. 4. Pszichés tényezok: Az allergiások gyakrabban jelöltek be családi konfliktushelyzetet, fiatal nokben szexuális abúzus, bántalmazás 7

8 elszenvedése fokozta legjelentosebben az allergia kockázatát. Jellemzobb volt az érzelem orientált konfliktusmegoldás, az ellenségesség, a diszfunkcionális attitüdök közül a perfekcionizmus és külso elismerés igénye. Gyakoribbak allergiásokban a depressziós és szorongásos tünetek, az alvászavarok, a különbözo fájdalmak, kimerültebbek, és gyakoribbak az öngyilkossági gondolatok és másfélszeres (fiatal nokben kétszeres) az öngyilkossági kísérletek aránya. II. Pszichiátriai zavarok szurovizsgálata allergológiai szakrendeloben 1. Az ALLEPSY vizsgálatban alkalmazott skálák szorosan korreláltak egymással (r 0,25-0,74 között), az allergiás populációra jellemzo átlagok az egyes kérdoíveken az alábbiak: A teljes minta BDI átlagpontszáma 7,9±5,0 volt, (asztmásokban 10,9; szénanáthásokban 6,9; egyéb allergia esetén 7,5); a minta 10,8%-a került a súlyos, vagy középsúlyos kategóriába. STAI-T átlag 42,9±10,7 volt (asztmásokban 45,6; szénanáthásokban 41,7; egyéb allergiánál 43,2). A Marks and Matthews kérdoív pontszámai: vér-sérülés fóbia: 11,7±7,4; szociális fóbia: 9,4±7,3; agorafóbia: 5,1±6,4. A vérsérülés fóbia kivételével a nok minden skálán magasabb pontszámot értek el. 2. Az interjúban részt vevo személyek 50%-a (30 fo) felelt meg valamely pszichiátriai zavar diagnosztikus kritériumának: kevert szorongásos és depressziós zavart 15 esetben, csak szorongásos zavart 6 esetben, csak hangulatzavart 8 esetben, szomatoform zavart 1 esetben találtunk. A kérdoívek megbízhatósági mutatói (az MMFQ kivételével) 72-90% között voltak. 3. Spielberger Szorongásosság Skála kóros és normál tartományait az alábbiak szerint határoztam meg: STAI-T>52 aktuális, klinikailag jelentos pszichiátria zavar; STAI-T=48-52 szubklinikai vagy enyhe 8

9 pszichiátriai zavar; STAI-T<48 pszichiátriai zavar nagy valószínuséggel kizárható. Az összes pszichiátriai zavart figyelembe véve a kérdoív szenzitivitása 86%, specificitása 90%, pontossága 88% volt, de nem volt alkalmas a szorongásos és depressziós zavarok elkülönítésére. 4. Fenti STAI-T ponthatárok alapján a teljes mintában a klinikailag jelentos pszichiátria zavarok aránya 19% (CI: 15,9-22,1%) volt, az enyhébb vagy szubklinikai esetek aránya 13,2% volt. A STAI-T>52 csoportban 22,1% szedett rendszeresen és 31,2% alkalomszeruen szorongásoldó és/vagy hangulatjavító gyógyszert, 46,7%-uk soha, semmilyen pszichofarmakológiai kezelésben nem részesült. 5. A pszichiátria zavarok szempontjából fokozott rizikót jelentettek: a noi nem, asztma, perenniális allergiás tünetek, allergia súlyossága, aspecifikus allergia triggerek (stressz, eros érzelmek, hideg, meleg). A diagnózist elosegíto kulcskérdések: Milyen az alvása? Gyakran érez-e indokolatlan félelmet, szorongást? Elofordul-e, hogy hangulata tartósan (2-4 hét) rossz? Allergiás tünetei milyen mértékben korlátozzák mindennapi tevékenységeiben? Stressz, eros érzelmek rontják-e, kiváltják-e allergiás tüneteit? Kezeltek-e valakit pszichés probléma miatt családjában? Volt-e öngyilkossági kísérlet? Eredményeim gyakorlati hasznosíthatósága: I. Vizsgálatom alátámasztja, hogy az allergiás megbetegedések kockázatát számos környezeti és életmódbeli tényezo fokozza, melyek hatása összeadódhat. Az interperszonális konfliktusok, fokozott stressz hatások is hozzájárulnak arra hajlamos személyekben az allergiás tünetek megjelenéséhez. Ezen tényezok pontosabb megismerése fontos támpontokat nyújthat a megelozés szempontjából. II. A szorongásos és/vagy depressziós zavarok igen gyakoriak (20%) az allergológiai szakrendeléseken megjeleno betegek körében. Ugyanakkor a pszichiátriai zavarok gyakran nem kerülnek felismerésre, kezelésre. Ezért javaslom önkitölto szurokérdoívek rutinszeru használatát a pszichoszociális problémák pontosabb feltérképezése érdekében. 9

10 10

11 ÖSSZEFOGLALÁS, ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK I: Az epidemiológiai vizsgálatok alapján új adatokat közöltem az allergiás tünetek, betegségek magyarországi prevalenciájáról. II. Kimutattam országon belüli regionális különbségeket, gyakoribb az allergia a középso és déli megyékben, mint a nyugati és északkeleti megyékben, valamint városokban a fonél kisebb településekhez képest. III. A legutóbbi nemzetközi vizsgálatok eredményeivel összhangban igazoltam, hogy szülok magasabb iskolai végzettsége, a család jobb gazdasági helyzete növeli az allergia rizikóját. IV. Megállapítottam, hogy családon belüli konfliktusok, a nagyobb fokú ellenségesség és az érzelmi indíttatású konfliktus kezelési stratégiák alkalmazása növelik az allergia kialakulásának kockázatát. V. Mindhárom vizsgálat egyértelmuen alátámasztotta, hogy a szorongásos és/vagy depressziós tünetek gyakoribbak az allergiások körében, és magasabb körükben az öngyilkossági kísérletek aránya is. VI. Az ALLEPSY vizsgálat alapján meghatároztam az alkalmazott pszichiátriai szurokérdoívek a magyar allergiás populációra jellemzo átlagértékeit. VII. A klinikai interjúk alapján meghatároztam a Spielberger Szorongásosság kérdoív (STAI-T) normál és kóros értéktartományait. VIII. A megbízhatósági mutatók alapján megállapítottam, hogy allergiás betegekben a STAI-T alkalmas a szorongásos és/vagy depressziós zavarok szurovizsgálatára. IX. A STAI-T alapján a klinikailag jelentos pszichiátria zavarok arányát 19%-ra becsültem, további 13%-ra teheto a szubklinikai, enyhe esetek aránya. X. A gyógyszerszedési adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a pszichiátriai esetek közel fele valószínuleg nem került felismerésre. XI. Azonosítottam a pszichiátriai megbetegedés szempontjából fokozottan veszélyeztetett allergiás csoportokat. XII. Kiemeltem a pszichés zavarok diagnózisát elosegíto támpontokat. XIII. Kutatási eredményeim alapján javaslom önkitölto kérdoívek rutinszeru használatát a pszichoszociális problémák jobb felismerésére. 11

12 12

13 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK Legeloször szeretnék köszönetet mondani témavezetomnek, Kopp Mária Professzor Asszonynak, aki lehetoséget adott arra, hogy a Magatartástudományi Intézetben kutathassak és dolgozhassak, folyamatosan bíztatott és bízott bennem. Elsok között szeretnék köszönetet mondani Szánthó Andrásnak, akinek témaválasztásomat köszönhetem, aki a kezdet kezdetén bevezetett az allergia és asztma problémakörébe, megismertetett asztmás és allergiás betegekkel, illetve betegszervezetekkel (akikkel azóta is kölcsönösen segítjük egymást), és akire szükség esetén mindig lehet számítani. Nagy köszönet Dr. Kovács Mónika kutatótársamnak és barátomnak, akivel az évek során együtt dolgoztunk, támogattuk és biztattuk egymást a kutatás göröngyös útjain. Köszönet Szemere Pál Professzor Úrnak, aki a MAKIT elnökeként nyitottságával, szélesköru tudásával, bölcs tanácsaival támogatta kutatásunkat, az allergológusokkal való együttmuködésünket. Külön köszönöm allergológus, pulmonológus kollegáim: Berta Gyula, Horváth Mária, Kása Miklós, Mohácsi Edit, Szentesi Mária, Takács Erzsébet és Tóth Judit közremuködését, akik nem csak a kérdoívünk kitöltetésével vállaltak jelentos részt a kutatásban, hanem szakmai tanácsaikkal is elláttak, allergológiai alapképzésemrol gondoskodtak. Köszönöm Szedmák Sándornak a statisztikai elemzésekben nyújtott segítségét. Külön köszönet Édesanyámnak, aki mind szüloként, mind elismert szakemberként bíztatott és segítségemre volt, valamint Édesapámnak, akire mindig mindenben lehet számítani. Legfobb köszönet férjemnek, aki nemcsak türelmével és toleranciájával, a minden napi terhek megosztásával, hanem a teljes és folyamatos informatikai háttér biztosításával is felülmúlhatatlan segítséget nyújtott. Végül, de nem utolsósorban, óriási köszönet gyermekeimnek, akik szeretetükkel, megértésükkel, önállóságukkal lehetové tették, hogy a kutatásban elmélyedjek. 13

14 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN Nemzetközi, angol nyelvu folyóiratban megjelent közlemények: Stauder A, Szedmák S, Kopp M: Psychosocial characteristic of people reporting allergic symptoms in a representative population survey. Allergology and Clinical Immunology International 2001; 13(1):18-22 Stauder A, Kovács M: Anxiety symptoms in allergic patients: identification and risk factors. Psychosomatic Medicine (közlésre elfogadva) (IF: 2,81) Kovács M, Stauder A, Szedmák S: Severity of allergic complaints: the importance of depressed mood. J Psychosom Res 2003;54: (IF: 1,72) Kopp M.S., Kaszab Zs., Stauder A, Szedmák S: Psychology and resocialisation of the asthmatic patients. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 1998, 45 (1) Kovács M, Stauder A, Csoboth Cs, Purebl Gy, Kopp M: Prevalence of self-reported allergy and associated psychological problems in a representative population sample of young women. J Women s Health (under revision) Magyar folyóiratban megjelent közlemények: Stauder A, Szedmák S, Loke J, Kopp M: Allergiás betegek pszichoszociális jellemzoi. Végeken :4-13 Stauder A, Csoboth Csilla, Purebl György, Szedmák Sándor: Allergiás tünetek összefüggései gazdasági, szociális és környezeti tényezokkel fiatal nok körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika (1.) 3-4:23-29 Stauder A, Kovács M, Kopp M: Allergia és szorongás pszichofiziológiai összefüggései. Allergológia Klinikai Immunológia 2000(3):63-68 Stauder A, Kovács M: Pszichés tényezok szerepe allergiákban és kezelésük. Medicus Anonymus 2003/3:30-32 Kovács M, Stauder A, Arató M: Allergia, depresszió és szorongás. Problémás betegek : pszichés zavarok elofordulása és felismerése allergiás betegekben. Háziorvostovábbképzo Szemle, :

15 Kovács M, Stauder A: Pszichés problémák, pszichiátriai zavarok allergiás betegségekben. Allergológia és Klinikai Immunológia : Kovács M, Stauder A: Vizsgálati módszerek pszichés zavarok diagnosztizálására allergiás betegeknél. Allergológia és Klinikai Immunológia 2002;5: Novák M, Stauder A, Mucsi I. Az életminoség vizsgálatának jelentosége és gyakorlati szempontjai. Orvosi Hetilap 2003;144(21): Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M: A HUNGAROSTUDY 2002 oeszágos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzoi. Psychiat Hung 2003; 18(2):83-94 Könyvfejezetek: Szánthó A., Stauder A, Purebl Gy.: Allergiás betegek komplex támogatása. In: Dr. Polgár Marianne (szerk.): Allergia csecsemo- és kisgyermekkorban. Springer 1996; Stauder A: Self-management. In Buda Béla, Kopp M. (szerk.) Magatartástudományok. Medicina 2001; Stauder A, Novák M: Az életminoség vizsgálatok általános szempontjai. In: Újszászy L, Udvardy M, Kupcsulik P (szerk.): Életminoség és vizsgálata a gasztroenterológiában. Mediszter 2001; Egyéb közlemények: Polgár M., Meggyessy A., Kiss G., Stauder A: A tehéntej érzékenység szurovizsgálata csecsemo- és kisgyermekkorban. Orvosi Hetilap, Baranyai R, Straub R, Stauder A, Kovacs M, Kopp M: Negativer Selbstwert bei depressiven Frauen mit Allergien. In Wolfersdorf M, Muerer C, Moos M (eds.): Forschung im Fachkrankenhaus für Psychiatre und Psychotherapie. S. Roderer Verlag, Regensburg 2002: Stauder A, Baranyai R, Kovács M, Straub R: Erhöhtes Allergierisiko bei stationar depressiven Frauen: welche Rolle spielen elektrodermale und kognitiv-emotionale Variablen? Psychiat Prax 2003;30(S2):S187-S192 15

16 Idézheto konferencia absztraktok: Stauder A, Szedmák S, Loke J, Kopp M: Neurotic and depressive symptoms in allergic peole in a national representative survey. Int. Rev. Allergol. Clin. Immunol., 1997(3),suppl.1:40-41 Stauder A, Szedmák S, Loke J, Kopp M: Health-related quality of life of people reporting allergic symptoms in a Hungarian representative survey. Quality of Life Research 1997(6):727 Stauder A, Kovács M: Anxiety and affective disorders in allergic patients: questionnaire screening and psychiatric interview. Abstract. Allergy 2000, 55(suppl. 63): Stauder A, Temesvari A: Psychophysiological correlates of allergic rhinitis and anxiety. A pilot study. Int. J. of Behav Medicine 2000, 7(suppl. 1):57 Stauder A, Straub R, Baranyai R, Kovacs M: Autonomic hyperreactivity in affective disorders: a possible predisposing factor for allergy. Allergy 2002; 57(suppl. 73): Stauder A, Kovacs M: Connections between onset of allergic symptoms and psychosocial stressors. Allergy 2002; 57(suppl. 73):217 Kovács M, Stauder A, Csoboth Cs: Self-reported allergic symptoms and associated psychological problems in year-old young women. Allergy 2002; 57(suppl. 73):217 Baranyai R, Straub R, Stauder A, Kovács M, Bakos G, Kopp MS: Depressive patients with allergic complaints are the different? Int J Behav Med 2002;9(suppl. 1):41 Stauder A, Szedmak S, Kopp M: Higher socioeconomic status associated with higher prevalence of allergic symptoms in a representative health survey. Int J Behav Med 2002;9(suppl.1):258 Kutatási támogatások: Doktori ösztöndíj OTKA 2502/93 (témavezeto Kopp Mária) Ifjúsági OTKA F029857/98 F029 (témavezeto dr. Stauder Adrienne) DAAD-MÖB német-magyar kutatási együttmuködés 35+48/

17 17