Lőfegyvertartók pszichológiai alkalmasságának elbírálási szempontjai Dr. Plette Richárd

Átírás

1 Lőfegyvertartók pszichológiai alkalmasságának elbírálási szempontjai Dr. Plette Richárd NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya által szervezett Foglalkozás-egészségügyi Fórum Május 16.

2 A kérdés aktualitása G. Ákos gyógyszerészhallgató 2009-ben az egyetem biofizikai tanszékén, laborgyakorlaton támadt társaira, engedéllyel tartott pisztolyával egy embert megölt, hármat súlyosan megsebesített. Ezt követően feladta magát. - újsághír. X.év március 23-án P. Gábor elkövető egy sörözőben önvédelmi fegyverét elsütötte. A sértett a lövés következtében a koponyán áthatoló és agyroncsolódást okozó lövési sérülést szenvedett el. - újsághír X. év szeptember 30-án K. Z. elkövető ittas állapotban önvédelmi lőfegyverét elsütötte. A lövés következtében az áldozat maradandó fogyatékosságot okozó sérülést szenvedett. - újsághír

3 A lelki betegségek növekvő tendenciája A világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől, és a tendencia növekvő. Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint %. Az EU-ban megfigyelhető mentális betegségek közül a szorongásos zavarok és a depresszió a legelterjedtebb ra várhatóan a depresszió lesz a legnagyobb szerepet játszó mentális betegség a fejlett világban. A nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet, növeli a mentális megbetegedések számát, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre.

4 A fegyvertartók pszichológiai alkalmassági vizsgálatának rendeleti módosítása A fegyvertartást a kormány azért szigorította 2010-ben, mert előző év novemberben egy egyetemi hallgató a Pécsi Tudományegyetemen agyonlőtte egy csoporttársát február elején pedig egy budapesti egyetemistát fogtak el, mert a rendőrség szerint huszonkét embert akart lelőni sportpisztolyával. A 9/2010 (III. 18.) EüM rendelet módosította a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991 (IX. 15) NM rendeletet. A módosított rendelet egyebek közt kimondja, hogy a II. alkalmassági csoportba tartozó személyek (sportlövők, sportvadászok, önvédelmi célra fegyvert tartók) is - a korábbi rendelettől eltérően - pszichológiai alkalmasság vizsgálaton kötelesek részt venni.

5 A pszichológiai alkalmassági vizsgálatok elvégzésének rendje. A 9/2010 (III. 18.) EüM. rendelet 8 (3) (4) bekezdése értelmében az OMFI gondoskodik az I-II. fegyver alkalmassági csoport tekintetében az elsőfokú, és a 11 (3) bekezdése alapján a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatok elvégzéséről. A 9/2010 (III. 18.) EüM rendelet 11 (4) bekezdése alapján az OMFI veszi nyilvántartásba a vizsgálatokban résztvevő intézmények nevét.

6 A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma 1. klinikai pszichológiai interjú 2. pszichológiai exploráció 3. figyelemvizsgálat 4. reakcióidő vizsgálata 5. szenzomotoros koordináció vizsgálat 6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata 7. mentális funkciók vizsgálata 8. személyiségvizsgálat - kérdőívekkel - projektív tesztekkel.

7 Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok: (1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez) 1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat). 2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás. 3. Alkoholizmus, narkománia. 4. Személyiségzavarok. 5. Elmebetegség bármely formája.

8 Fegyvertartók pszichológiai alkalmasságának kizáró okai részletes módszertani útmutató Elégtelen észlelési teljesítmény Figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje Nagymértékben csökkent intellektuális szint A magatartást közvetlenül befolyásoló személyiség funkciók alkoholizmus narkománia mentális kontroll alacsony szintje gyenge helyzetértékelés szélsőséges érzelmi, indulati labilitás debilizáló szorongás, pánik reakció szuicid tendenciák antiszociális személyiség, szociopátia domináns schizoid paranoid reakciók

9 Az alkalmatlan dolgozó egészségi és biztonsági kockázata Egyéni kockázat: nem képes kezelni a válsághelyzeteket, ezáltal fokozza a zűrzavart; rossz helyzetértékelése miatt hibázik, pszichoszomatikus panaszok gyakoribb megbetegedés, baleset, hiányzás. Szociális kockázat: az ügyfelet feltartja, ezért idegessé válik a hangulat. a feszültség többi kollégát is zavarja, ők is ingerültek lesznek; Szervezeti kockázat: az ügyfelek a szolgálat munkatársát a céggel azonosítják; maguk ; Tevékenységét zaklatásnak minősítik, feljelentik, csökken a forgalom. A biztonsági szolgálatok ellátása magas szintű szakmai és emberi alkalmassági követelményeket támaszt. A kockázatot együtt határozzák meg az egyéni és munkahelyi megterhelések

10 Stresszre adott érzelmi reakciók A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, amely mindenki számára kellemetlen. A gondolkodási folyamatokat, emlékezetet megzavarja, testi szinten pedig izomfeszültséget, fájdalmakat okoz. A félelem a veszély ismeretét feltételezi, ilyenkor a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs. Harag és agresszió a harag agresszióhoz vezet. A frusztrációagresszió hipotézis szerint, ha egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Tartós stressz hatás esetén pedig megjelenik a fásultság és a depresszió. A depresszióra tekinthetünk úgy is, mint egyfajta menekülési formára. Egy időre kivonhatjuk magunkat a forgalomból, és nem kell rész vállalnunk semmiben.

11 Szorongás Stressz, a szorongás folyamatának és kialakulásának a lényege a magunk iránti elégedetlenség és félelem attól, hogy minden aktív részvételünk ellenére sem tudjuk megoldani az adódott konfliktust- stressz - szorongás szituációt. Kontrollálhatatlanná válik számunkra még igyekezetünk ellenére is a helyzet, vagy hogy nem vagyunk még mindig elégségesek a környezet számára. Valójában ezek azok a stresszorok, melyek állandósult belső szorongás érzetet válthatnak ki bennünk.

12 Agresszió Az agressziót főleg a frusztráció váltja ki, a tehetetlenség érzése. Mások szerint a harag. A frusztrációs helyzet haragot ébreszt, és a harag késztet agresszív magatartásra. Példa: Sietünk valahová, autónk gumiját valaki leeresztette. Felfújjuk a pótkereket, kiderül, hogy az is lukas. Ha ekkor kinevet valaki, biztosan neki támadunk. Az agresszió - lehet autoagresszivitás. Ez azt jelenti, hogy valaki maga ellen fordul, veszélyeztetve testi épségét, olykor az életét is. Példa rá az öngyilkosság vagy a baleset.

13 Depresszió Van olyan elmélet, miszerint a depresszió valójában befelé fordított agresszió. A depressziós betegek gyakran fordítják feljebbvalóik iránt érzett dühüket önmaguk ellen. A kikerülhetetlen stresszhelyzetek súlyosbítják a depressziót. A társai által stressznek kitett állat el tud bujdosni, és el tudja kerülni domináns ellenfeleit. De az emberi közösségek-ben legtöbbször nincs lehetőség az elvonulásra. A főnökük, vagy házastársuk elnyomásában élő emberek általában képtelenek kiszállni a szituációból.

14 Személyiségzavarok - Antiszociális személyiség A társadalomra, környezetre a pszichopátiás beteg jelenti a legnagyobb veszélyt és a szakembert ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi

15 Hogyan ismerjük fel a pszichopatákat? Gyors és intenzív kézmozdulatok: a szakértők szerint a pszichopaták több kézmozdulatot használnak, mert sokat hazudnak és a gesztikuláció időt ad rá, hogy megtalálják a megfelelő szavakat. A pszichopaták kevesebbet pislognak, sokat bámulnak és állják a tekintetünket. A pszichopaták nem veszik az adást, nem érzékelik, amikor a partnerüknek valami kényelmetlenné, kínossá válik. Ha valaki nagyon kedves és előzékeny velünk, de szemét a személyzettel, annak felszínes a viselkedése. Ha egy pszichopatát hazugságon kapunk, nem pirul el és nem jön zavarba, mint egy nem beteg ember.

16 A pszichológiai vizsgálat hangsúlyai a z I. és II. alkalmassági csoportnál I. alkalmassági csoport: aki a lőfegyvert munkaköréből eredendően tartja, illetve szándékozik tartani. Kizáró okok: pszichopátia agresszió pánik, szorongás (pl. biztonsági őrnél) depresszió (önveszélyes) II. alkalmassági csoport: aki a lőfegyvert sport-, illetőleg önvédelmi célból tartja, vagy szándékozik tartani. Kizáró okok: pszichopátia agresszió depresszió (pl. vadász, önmagában kárt tehet) A képességek gyenge szintje mindkét alkalmassági csoportnál, kontraindikáló tényező, biztonsági kockázat miatt (pl. vadászok egymást találják el).

17 Időszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálat I. alkalmassági csoport időszakos vizsgálat 40 év alatt 5 évenként orvosi és pszichológiai vizsgálat, év között 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológia, 60 év felett évenként orvosi, 2 évenként pszichológia II. alkalmassági csoport időszakos vizsgálat 60 év alatt 5 évente orvosi vizsgálat 60 év felett évenként orvosi vizsgálat Soron kívüli vizsgálat pszichológiai vagy orvosi vizsgálat Az előzőeknél rövidebb idő állapítható meg, ha a) a vizsgáló szerv soron kívüli orvosi vagy pszichológiai vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg, b) az alkalmassági vizsgálatot a munkáltató kezdeményezi, c) az alkalmassági vizsgálatot a sportlövőknél a sportoló edzője,sportszervezet vezetője,szakosztályvezetője stb. kezdeményezi.

18 II. fokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat A II. fokon vizsgáló szerv mérlegeli, hogy az I. fokú alkalmasság vizsgálat megfelelően ítélte-e meg a döntési képességet negatívan befolyásoló tényezőket, illetve Mi a megállapított alkalmatlanság oka: nem megfelelő képességek, vagy negatív személyiség diszpozíció, illetve, Az alkalmatlanságot megalapozó eredményt pillanatnyi indiszponáltság, vagy tartós negatív személyiségjegyek okozták. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált személyek számához képest (évi több ezer fő) igen kevés az elsőfokon megállapított pszichológiai alkalmatlanság (évi 20 fő körül), amit elsősorban a vizsgáló szerv ellenérdekeltsége okoz.

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!