A DUNAFALVI KATICA NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
|
|
- Norbert Szőke
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DUNAFALVI KATICA NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés:... 3 Az óvoda jellemző adatai: A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai: Gyermekkép, Óvodakép A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében: A tudatos fejlesztés feltételei: A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció A fejlesztés tartalma Játék és tanulási tevékenység Tanulás Társas, közösségi tevékenységek Munkatevékenység Szabadidős tevékenység A komplex foglalkozások rendszere Anyanyelv Külső világ tevékeny megismerése A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások Művészeti tevékenységek Mindennapi testnevelés A nevelés tervezése és időkeretei Az óvodai ünnepek Kapcsolatrendszerünk Integrált nevelés Felhasznált irodalom: Érvényességi rendelkezések
3 Bevezetés: A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk! /Gerald Durrel/ Óvodánk, az óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelő programok közül a tevékenységközpontú óvodai nevelési programot választotta és adoptálta a helyi viszonyokat figyelembe véve. Ez a pedagógiai programnevelés- és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának. Óvodánkban kiemelt feladatunk a környezeti nevelés. Kis falunk, ahol élünk egy kis kincses sziget a Duna partján. Kincsünk csodálatos, gazdag természeti környezetünk. Célunk gyermekeinkkel felfedezni e kincses szigetet, feladatunk a természet ismerete és szeretete, a környezettudatos magatartás megalapozása, fejlesztése, elmélyítése.
4 Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Dunafalvi Katica Napköziotthonos Óvoda Az óvoda címe: 6513 Dunafalva, Kossuth L. u. 2/A. Tel.: 06-70/ Az óvoda fenntartója: Dunafalva Községi Önkormányzat 6513 Dunafalva, Kossuth L. u. 4. Tel.: 06-69/ Az óvodai csoportok száma: 1 vegyes csoport 4
5 1. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai: A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Programunkban gyermekközpontú, nevelésközpontú, tevékenység vagy cselekvésközpontú óvodai nevelést tűztük ki megvalósítandó célként. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: - a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által a tevékenységeken keresztül - az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül - a kooperációra és kommunikációra képes gyermek nevelése. Alapelveink: - gyermekközpontúság- nevelés elsődlegessége, - a nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, tevékenységnek, - nyugodt, meleg, szeretetteljes nevelési légkör biztosítása, - esztétikus környezet megteremtése, - a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése, - esélyegyenlőség megteremtésére törekvés, egyenlő hozzáférés biztosításával, - elegendő idő, hely, és eszköz biztosítása a játékra, - a gyermekek differenciált, egyéni fejlesztése a csoport keretein belül, - a gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása, - a gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, - a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése, - a gyermek tisztelte, jogainak érvényesítése, a gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, - a gyermek mozgásigényének biztosítása, - a külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése, - az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása. A gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszünk. A 3-7 éves korú gyermek életre nevelését minden későbbi fejlődés alapjának tekintjük. Pedagógiai célok és feladatok között kiemelt szerepet kap az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése, azaz kooperációra és kommunikációra kívánjuk képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. 5
6 Programunk ki kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek, és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. - A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. - A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. - Minden gyermek képességét önmagához -a saját lehetőségeihez- viszonyítva igyekezzen fejleszteni. 6
7 2. Gyermekkép, Óvodakép 2.1. A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. 1. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: a.) Valamely belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze b.) Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze. 2. A nevelő hatás belső- a tevékenység tartalmából eredő-feltételei: a.)az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg) b.)a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön c.) A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen.(csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje) d.) A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: - elégítse ki a gyermekek akciószükségletét - oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát ( az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig) 3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: a.) A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának, és az egész óvodai környezetnek. b.) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igények (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyerekeknek.). c.) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. 4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves 7
8 korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik, minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket. (idő, hely, eszközök, ötletek). - A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára. - Élmények nyújtásával segítse elő a minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. 8
9 2.2. A tudatos fejlesztés feltételei: A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermekek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják A tudatos fejlesztés objektív /külső/ feltételei: Falunk a Duna partján fekszik, tiszta és rendezett. Jellemzője a csend és a nyugalom, eléggé elszigetelt. Falunk viszonylag nagy területen fekszik. A leggyakoribb közlekedési eszköz nem csak a felnőtteknél, hanem az óvodásoknál is a kerékpár. Ezt követi az autó. A falu a Duna felöl nyáron komppal, télen kishajóval lehet megközelíteni, a szárazföldön buszjárat közlekedik. A szép környezet és a csend a pihenni vágyókat is idevonzza. Falunk kerékpárúton is megközelíthető. Új óvodánkat 2007 májusában vehettük birtokunkba. Óvodánkban, vegyes csoportunkban 2 fő óvodapedagógus és 1 fő dajka biztosított. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda tárgyi feltételei: A tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges tárgyi feltételeket. Rendezett udvar, betonos, füves rész. A csoportszobában elkülönült játszóterek, melyek a nyugodt tevékenységek feltételei. Kellő mennyiségű játék a gyermekek benti és szabadban zajló tevékenységeihez. Képességfejlesztő játékok, az óvónők által készített eszközök. Óvodánkban a csoportszoba és az egyéb helységek berendezése szép, esztétikus, az elhasználódott eszközöket lehetőség szerint folyamatosan cseréljük. Fejlesztő eszközök, játékok, mennyisége megfelelő, minőségük jó. Külön tornaszoba nincs A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: 1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése A gyermeket saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamán, hanem ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységet. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami 9
10 a gyermekeket körülveszi, foglalkoztatja, érdekli. Ezzel lehetővé válik a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. 2. Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelés folyamatában. 3-4 éves korban és később is meghatározó az óvónő személyisége, mert eleinte a gyermek válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá közel álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket képvisel az óvónő, a gyermek környezete és azon belül a család. A gyermek harmonikus fejlesztésének alapja, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban az óvónőnek közelítenie kell a szülői viszonyokhoz, hiszen napközben neki kell helyettesítenie az édesanyát. Biztonságot, szeretet, meghitt légkört teremteni. Nem csak az óvónő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Milyen legyen az óvodapedagógus személyisége? - Gyermekszeretetének alapja, elfogadni olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek lennie kellene. - Őszinte érdeklődés a gyermek iránt - Irányítás helyett a segítés készsége motiválja, de csak ott és annyit tegyen, amennyit a gyermek fejlettsége igényel. - Tudjon differenciálni elvárással, szervezéssel, módszerekkel. - Metakommunikációs készsége fejlett legyen, a gyermek meghallgatásán legyen a hangsúly, ne a magyarázaton. - Legyen képes saját magából, munkájából meríteni, saját örömére végezze munkáját. - Legyen hiteles-példamutató. - Legyen toleráns. 3. Az óvónő és a dajka együttműködése A dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője, egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekre. 4. A gyermek-dajka kapcsolata Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka tevékenyen vehessen részt, arra van szükség, hogy megfelelően tájékoztatva legyen az óvónő nevelési elképzeléseiről, módszereiről. 10
11 Tudnia kell milyen célok érdekében, hogyan szeretné az óvónő megvalósítani a gyermekcsoport fejlesztését. 5. A gyermek-gyermek kapcsolat Arra törekszünk, hogy a kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. 6. A környezetben élők hatásai A gyermek otthoni környezete, szociális háttere is fontos befolyással van arra, hogy milyen feladatokat, célokat tud az óvoda kitűzni. A családi nevelést az óvodával, a szülők elvárásait az óvoda céljaival kell összehangolnunk. 11
12 3. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 3.1. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van /lehet/ az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szociális előteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának fejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek/agresszivitás, gátlás/ különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. 12
13 Az érzelmi nevelés feladatai: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. Mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul Az egészséges életmódra nevelés Mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Az egészség számunkra testilelki és szociális elégedettséget, harmóniát jelent, nem csupán a betegség hiányát. A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi-lelki szükségletei vannak. A pedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: - az egészséges óvodai környezet megteremtése - a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör, befogadó közeg kialakítása - a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása - a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. Arra törekszünk, hogy minél nagyobb, tágasabb terek álljanak a gyerekek rendelkezésére, ugyanakkor gondolunk a gyermek elkülönülési igényére is, hangulatos kuckók, sarkok kialakításával. Biztosítjuk a gyermekek számára a tevékenykedéshez megfelelő eszközök meglétét. /játékhoz, munkához, művészeti tevékenységhez/ Folyamatosan alakítjuk, szépítjük az óvodai környezetünket, bevonva a gyermekeket is. 13
14 A nyugodt légkör megteremtésének alapvető feltétele a megfelelő napirend, melyet a gyermek élettani szükségleteinek figyelembevételével szervezzük meg. Úgy alakítjuk, hogy lehetővé tegye az elmélyült, nyugodt, hosszantartó játékot is. Az óvodapedagógus személyisége meghatározó a nevelőmunkánk sikeressége szempontjából. Teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekre. Segítője a dajka, aki szintén nevel, és hat a csoportra, tisztában van a pedagógus nevelési elképzeléseivel, módszereivel. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez. Addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete ki nincs elégítve. Az óvodai csoportban azt kell biztosítani a folyamatos, rugalmas napirenddel, hogy a gyermek jó légkörben, várakozás nélkül, szükségleteinek megfelelően végezhessék a tisztálkodással, WC-használattal, öltözködéssel kapcsolatos teendőiket. Táplálkozás Gondoskodunk az ízléses terítésről, a kulturált étkezés feltételeiről (halk beszélgetés, megfelelő eszközhasználat). Az otthonitól eltérő új ízekkel is megismertetjük a gyermeket. Folyadék egész nap rendelkezésre áll, tálalásnál figyelembe vesszük a gyerek egyéni igényeit, ösztönözzük, de nem kényszerítjük soha a gyereket az étel elfogadására. (Az étvágytalan gyerekeket sem erőltetjük soha, de ennek okait igyekszünk kideríteni). Testápolás Cél: A gyermekek egészségének védelme, testük, ruházatuk gondozása, tisztaságigényük kialakítása. Igyekszünk összehangolni az otthoni és az óvodai szokásokat- a fogápolás nagy hangsúlyt kap, ebéd után történik ép fogkefékkel. Lehetővé tesszük, hogy szükség szerint fésülködjenek, s tudatosítjuk, a haj rendezettsége mennyire hozzátartozik a jól ápoltsághoz. WC-használat: szokásrendjüket úgy alakítjuk, hogy a gyermek bármikor, nyugodt körülmények között végezhesse szükségleteit. Állandó figyelmeztetéssel, példaadással törekszünk a kézmosás alaposságára: folyóvíz alatt, szappannal történjen, s töröljék szárazra kezüket. Igyekszünk kialakítani, hogy ne csak ösztönzésre, hanem saját igényükből fakadva is észrevegyék a kézmosás szükségességét. (pl. gyurmázás után). Öltözködés Igyekszünk elérni, hogy öltözködésük legyen többrétegű, kényelmes, célszerű. A váltócipő olyan legyen, ami tartja a lábat és nem balesetveszélyes. 14
15 Mozgás A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelés foglalkozások, a mindennapi testnevelés, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják. (lásd: Mozgás című fejezet) Igyekszünk lehetővé tenni, hogy annyit mozogjanak, amennyit akarnak. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, mely a mozgásigény kielégítésén túl együttes élményt is jelent a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt. Kirándulásoknál ügyelünk arra, hogy a megtett út hossza igazodjék a gyerekek életkorához, teherbírásához. Pihenés, alvás A pihenés fontos feltétele a megfelelő nagyságú fektető. Alvás előtt alaposan kiszellőztetünk, s a folyamatos szellőzést biztosítjuk. Az elalvás előtti mese elmaradhatatlan, aki nem tud aludni hozzábújhat kedvenc állatkájához, babájához. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Kialakul a gyermek igénye a személyi és a környezeti higiénére, mozgásos életmódra, kulturált étkezésre és az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére. - A gyermekek a szokásrendszereknek megfelelően önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, önállóan használják a papírzsebkendőt tüsszentésnél, köhögésnél. - Önállóan döntenek az ételek mennyiségének megválasztásában, készségszinten használják a kanalat, kést, villát. - Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki-be gombolják, összehajtják. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: - Az egészséges óvodai környezet megteremtése - A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása - A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása - A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése A DIFFERENCIÁLÁS A gyermekek közötti fejlődésbeli különbségek, melyek megnyilvánulnak: - eltérő biológiai szükségleteikben (testi, idegrendszeri sajátosságaiban) 15
16 - adottságaikban (értelmi képességeik, kifejezőkészségük terén) - tapasztalataikban, egyéni élményeikben - mozgásigényükben - társas magatartásukban, kontaktusteremtésükben - érzelmeikben - érdeklődésükben, aktivitásukban - énképükben, tanulási stílusukban Az óvodapedagógus feladatai az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés terén: o o o o o o Biztosítsa, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásuknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Az óvónő mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyermekek közötti különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki sem kaphat semmiféle címkét, megkülönböztető jelzőt vagy elmarasztalást, mert a többitől eltérő külsejű vagy az adott helyzetben másképp gondolkodik, cselekszik, másképp fejezi ki magát, teljesítménye magatartása különbözik a többiekétől. Segítse elő, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulás. A gyermek tapasztalatait, felfedezéseit, képességeit jól ismerő s erre építő, alkotó, együttműködő felnőtt tudja tolerálni az egyéni eltéréseket. Az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára tegye közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá. Tervezzen minden helyzetben több fokozatban, minőségben, hogy a gyermekek megkapják a választás lehetőségét. Ha a gyermek az általa választott szinten teljesít, továbblépésre ösztönzi sikerélménye, így bonyolultabb, újabb feladatokat vállal. Bízzunk a gyermekben, s ha ezt érzi, eredményes lesz, önmagát fejleszti tovább segítségünkkel. Figyelje a gyermeket és igazítsa hozzá a követelményeket, a gyenge pontokat nem hibaként kell értékelni, hanem a lassabban fejlődés jeleként. Differenciált fejlesztés nélkül nem valósítható meg az individualizálás. Hiánya olyan hatást vált ki, aminek következtében a lassabban haladó gyermekek, akiknek többszöri gyakorlásra van szükségük, sok kudarcot élnek meg és negatív 16
17 élmények csökkentik, vagy kitolják a tanulás örömét. Azok viszont, akik gyorsabban haladnak, az alulterhelés következtében megszokják a kis erőfeszítéseket, a könnyű sikereket, és ez unottá teszi őket. A nagy szociokultúrális hátrányokkal induló kisgyermekek csak akkor kapnak esélyt, ha saját hiányaikhoz, szükségleteikhez igazodik fejlesztésük. Azok a gyermekek, akik a saját fejlődési szintjüknek megfelelő kihívásokkal találkoznak, jó közérzetűek, magabiztosak, kreatívak. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Napjainkban nő azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél szocializációs zavarok, beilleszkedési nehézségek okozzák a problémát. Az individualizáló pedagógia nagyobb teret enged a gyermek önállóságának, de természetesen nem magukra hagyva őket. o Az óvodapedagógus személye, attitűdje legyen együttműködésre kész, éreztesse támogató figyelmét, a segítségnyújtás biztonságát. o Biztosítsa minden gyermek számára a differenciált, egyéni bánásmód elvét. Egyéni bánásmódra minden gyermeknek szüksége van, annak is, aki sajátos pozitív vagy negatív tulajdonságával nem hívja fel magára a figyelmet. Az egyéni bánásmód következtében is jellegzetessé válhatnak, kivirulhatnak rejtett vonásaik, és személyiségük egyedi, megismételhetetlen színeivel tehetik változatossá a közösség életét. Ahogy a gyermek alakul, változik a neki megfelelő bánásmód következtében, úgy változzék a vele kapcsolatos egyéni bánásmód is. Az óvodai nevelés során megfelelő arányérzékkel kell segíteni az egyén kiteljesedését, szorongás, bűntdat nélküli fejlődését és a másokkal való együttélést, mások ellfogadását, az együttműködést, az önérvényesítést és az alkalmazkodást. o Az óvodapedagógus tudatosan átgondolt, feltételteremtő megtervezett szerepét soha nem adhatja fel. Ösztönözzön, modelláljon. o Nem életkorhoz való igazodást jelent a differenciálás, hanem az adott gyermekcsoportban fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást. 17
18 4. A fejlesztés tartalma Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek, együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat Játék és tanulási tevékenység Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan fel kell használnunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alkotást is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Minden gyermeki tevékenységbeleértve a játékot is-felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, amelynek hatására a gyermek spontán, tevékenysége önmagától beindul. A gyermeki spontán játékok mellett az óvodapedagógus által kezdeményezett, irányított játék a játékhelyzetekből kiinduló irányított tanulásra is lehetőséget kínál. Jót és jól játszani- ez a gyermek dolga az 18
19 óvodában. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek fel fog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységben éljék meg. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. A játék a személyiségfejlesztés alappillére. Ezen belül fejlődnek értelmi képességeik, érzelmeik, beszédük, viselkedésük, ízlésük, társas kapcsolataik. A játékban a gyermek jól érzi magát, s ez által önkifejezésének ez a legfőbb formája és forrása. Az óvónő indokolatlanul nem avatkozik a gyermekek játékába, csak akkor, ha: testi épségük veszélybe kerül, egymást zavarják, ha konfliktusukat nem tudják megoldani, ha tanácsra van szükségük, ha továbblendítésre van szükség, ha hívja az óvónőt a játékba. Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. Nyugodt légkör Az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása, biztosítani minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerülni a nemi sztereotípiák erősítését és elősegíteni a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A természetes, hiteles, érzelem gazdag anyapótló óvónői magatartás megalapozza a biztonságot nyújtó óvodai légkört. Hely és idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A rugalmas napirend jól biztosítja a játék folyamatosságát. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyermek számára érdekes élményt és örömet adó. Megszokott helye van a különböző játszócsoportoknak, így nem zavarják egymás tevékenységeit. Állandó helye van a mesélésnek, dramatizálásnak, bábozásnak is. Nyugodt, zavartalan helyet biztosítunk a képességfejlesztő játékoknak, a vizuális tevékenységeknek. Ezek eszközei a nyitott polcok, a nap folyamán bármikor használhatóak, elérhetőek. Az összegyűjtött tárgyak, termések, növények külön helyet kapnak, amit a gyerekekkel közösen átrendezünk, változtatunk az évszakoknak és igényeknek megfelelően. Rugalmasak vagyunk a játékigényhez igazodva a játszóhelyek kialakításában, asztalok, székek, könnyen elmozdítható bútorok átrendezésével a kívánt játéktémának megfelelően. A napi életszervezésben törekszünk arra, hogy minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A megnövekedett hely, a nagyobb önállóság, a helyhez kötöttség feloldása komplex, szabadabb játék lehetőségét biztosítja. 19
20 Játékeszközök: A tudatos óvónői munka lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Ez nagy felelősség, hiszen az, hogy a gyermek mikor, mivel játszik, milyen eszközökkel találkozik az lényegesen befolyásolja mindenirányú fejlődését. Az eszközök kiválasztását a gyermekek általános és egyéni fejlettségét és a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is figyelembe vesszük. A játékeszközök szabad megválasztásával az elmélyült, hosszantartó játékot, a játék zavartalanságát segítjük elő. Lényeges, hogy megfelelő számú játékeszközt biztosítsunk a konfliktusok elkerülése érdekében. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése- a napirenden belül elegendő hely és idő biztosítása. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Az egyéni élményeken túl, közös élmény szerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. Gyakorló Játék Csak manipulációs vágy kielégítésére szolgál a gyakorlójáték, még a kiscsoportban is, illetve eszközökkel való ismerkedés során. Tartós jelentkezése esetén egyéni továbbfejlesztés szükséges (ok-okozat kiderítése). Konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelentkezhet. Hang és beszéd játékos gyakorlása A játékos mozgás ismétlése többnyire a gyermek által alkotott szabály szerint. Tárgyakkal, anyagokkal való manipulálás. Nevelőértéke: A gyakorlójátékban nagy szerepe van a magam csinálom, már tudom motívumnak, ezért az én fejlődésének fontos tényezője. A gyermek a funkció gyakorlása során a tárgyak egymáshoz való viszonyát megismeri, készségei, ismeretei fejlődnek. Intellektuális érzelmek fejlődését segíti: kíváncsiság, öröm, sikerélmény. Megjelenési formái: 3-4 éves gyermeknél gyakori, még 4-7 éves korig konstrukciós vagy szerepjáték részmozzanataként, valamint mozgásos játék néhány formájában észlelhetjük. Tartósan rögzült gyakorlójáték esetén az okok felderítése után a gyermek magasabb szintű 20
21 játékba való átsegítése szükséges. E játék a legegyszerűbb funkciók gyakorlásáról az anyagokkal, eszközökkel és tárgyakkal végzett gyakorlójátékon át elvezet a konstrukciós és szerepjátékokig. Az óvodapedagógus feladata: Ismerve a gyakorlójátékok pedagógiai értékét, biztosítsa a legjobb feltételeket, és ha szükséges, segítse motiválni a funkció magasabb szintű gyakorlását úgy, hogy egyidejűleg a játékból fakadó örömet is fokozza. Ebben a korban tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyerek fejlődésben lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, valamint amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is. Az óvónő ebben az életkorban is engedje a gyakorlójátékot. Ha azonban azt tapasztalja, hogy egyes gyerekek kizárólag ezen a szinten maradnak, keresse meg az okokat, s igyekezzék ezen a fejlődési fokon átsegíteni őket. Előfordulhat, hogy a szerep-vagy konstruáló játék egy-egy művelete kiválik a játékból, a gyerek belefeledkezik a műveletek, mozdulatok ismételgetésébe. Amíg aktívan belemélyed a tevékenységbe, az óvónő ne zavarja meg. Amikor azonban az aktivitása csökken, ösztönözze szóval, esetleg eszközökkel a korábbi, abbahagyott játék folytatására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni a gyerekek. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik:az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek,szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe. Az óvónő késztesse őket arra is, hogy az elemekből a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítsenek. A konstruálás fejlettebb fokán a gyerekek mind igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést egyaránt jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat. Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. 21
22 Többnyire a felnőttek életének valamilyen tevékenységét reprodukálják játékukban. A szerepjáték legjellemzőbb tulajdonsága a játszó gyermek kettős tudatállapota. Lényeges sajátossága az utánzás. A gyermekek mindig azokat utánozzák, akik fontosak számukra, akik a mindennapi élet során nagy hatással voltak rájuk, az utánzás a gyermekek személyiségének alakítására nagy hatással van. A szerepjátékban játékszerek és eszközök sajátos használatával nyilvánul meg. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább válnak egész kishasonlóságok alapján egyszerű tárgyak bonyolult tárgyak szimbólumaivá. Minél idősebb a gyermek, annál inkább igényli, hogy a játékszer a valósághoz minél több vonásában hasonlítson. Építő konstruáló játék: Játékelemekből képesek alkotni A létrehozott, megkonstruált játékot élethelyzetekbe emelik Igényesek alkotásaikkal szemben Bonyolultabb alkotásokat is létrehoznak Óvodáskor végén alkotásaikat már teljesen önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre. A fejlesztés tartalma: A játék lényege maga a konstruálás. Nevelő értéke: kreativitásra nevelés. A megfigyelés emlékezés a képzelet, a probléma megoldása, az esztétikai érzés és a manualitás fejlődését teszi lehetővé. Nem csak az a fontos, hogy mit hoz létre, az óvodás korú gyermek a konstrukciós játékban, hanem az is, hogy miként alakul a konstrukció, milyen szerepe van az utánzásnak, a leleményességnek, ötleteknek, a problémamegoldó cselekvéseknek, illetve gondolkodásnak. Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek tapasztalatainak, élményeinek gazdagításával kreatív óvodai légkör kialakításával az óvodai élet sokszínűségének biztosításával segítse elő a gyermekek konstrukciós játékának fejlődését. Adjon módot az önálló kezdeményezésre a játék kidolgozására, elmélyítésére. Különösen fordítson gondot a szociális környezetből eredő, a gyermek hátrányos helyzetéből adódó különbségek csökkentésére. Egyénenként találja meg az alkalmat és a módot, hogy velük is megismertethesse, megkedveltesse a konstrukciós játékot. 22
23 A hatékony nevelőmunka feltételezi a kiváló adottságú gyermek fejlesztését is. E gyermekek egyéni képességeihez igazodó fejlesztő hatások biztosítása az óvodapedagógus feladata. Szerepjáték: - Szerepjátékuk tükrözi tapasztalataikat, elképzeléseiket, és az ezekhez fűződő érzelmeiket. - Ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait, közben bátran nyilvánuljanak meg - Szerepjátékukban utánozzák a hozzájuk közel álló felnőtteket és társaikat - Változatos szerepekben vesznek részt a játékban az együttjátszás igénye jelentkezik - Elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját - Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz - Képesek a játék megtervezésére, játékeszközök megválasztására - Játékidőben is bármikor kérik a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, segítséget - A barkácsolt eszközöket felhasználják játékukban Az óvodapedagógus feladatai: A szerepjáték állandó visszajelzés az óvónő számára a gyermekek fejlettségi szintjéről (én fejlettségének fokáról, gondolkodásáról, beszédkészségéről, társas kapcsolatainak alakulásáról, sérelmeiről és vágyairól, érdeklődéséről, élményeiről és azok feldolgozásáról) Ezeket a visszajelzéseket az óvónőnek tudomásul kell venni, meg kell értenie, olyan empátiát kell kialakítani, amely a megfelelő magatartásformák, nevelési eszközök, metakommunikációk megtalálásához hozzásegítenek. Nevelői magatartásunk akkor lehet helyes, ha folyamatosan alkalmazkodunk a játéknak a gyermekek által alakított mozzanataihoz. A szerepjáték nevelőértékének fokozása: A játék feltételeinek bővítésével Az óvónői érdeklődéssel A gyermekek szerepjátékának, indítékainak, motivációinak mélyebb tartalmának megismerésével. Szükséges, hogy az óvónő a játék nyelvén tudjon kommunikálni, ha a játékba való beavatkozás válik. A játékba való beavatkozás mértékét életkori és egyéni sajátosságok fejlettsége, valamint a játékszituáció határozza meg. A közvetlen formában való beavatkozás nem sérti a játék spontaneitását, a szerepválasztás szabadságát. Feltétlen beavatkozást igényel: o Ha a gyermekek egymást zavarják. o A játék témája nem kívánatos elemeket hordoz (verekedés, durvaság). o A játékszerek testi épségüket veszélyezteti. 23
24 Bár programunk a gyermekek önállóságát hangsúlyozza a konfliktuskezelésben is, szükségesnek tartjuk az óvónői beavatkozást az alábbiakban: o Ha egy vezető egyéniségű gyermek egy félénk gyermekre valamilyen számára nem kívánatos szerepet akar rákényszeríteni. o Bátortalan, visszahúzódó gyermeket motiválnunk kell, hogy a játékba bekapcsolódjon és szerepet vállaljon. o A játékszerek körüli konfliktusok megoldásában időnként nélkülözhetetlen a beavatkozás. o Ha a gyermek segítséget kér. o A beszoktatás első napjaiban, amikor a gyermeke félve nyúlnak a játékszerekhez, tartózkodóak az óvónővel és nem közelednek a velük egykorú gyermekekhez. o Közös célirányos séta után megfelelő eszközökről gondoskodás a játék motiválása érdekében. o A csoportnak valami olyan feszültséget okozó közös élménye után, amely feltehetően a játékban oldható. o Mese-vers foglalkozások, mesék ismételt elmondása után bábok, kellékek előkészítésével motiválható olyan eszközök elkészítése, amelyek a gyermekeket a dramatizálásra, bábozásra késztetik. o Egyes gyermekek családi problémáinak ismeretében ( kistestvér születik, szülők válása, durva bánásmód-családjáték kezdeményezésekor, amely által a családi problémákból adódó feszültségek csökkenhetnek) A szerepjáték kialakulása és fejlődési szakaszai: Óvodás korban, a játék tartalmában és formájában is változik. A szerepjáték sajátosságainak megjelenésében mennyiségi és minőségi különbségek adódnak. A kicsiknél a cselekvés egy mozzanatát ragadják meg a szerepnek, nagyobbaknál a tárgy (játékeszköz) szerep motiválja a témát éves korban a szerep a legfontosabb, a szerepnek keres eszközöket, tevékenységi formákat. Játék közbeni csoportosulási formákban is fejlődés mutatkozik. A kicsik eleinte egyedül játszanak, később egymás mellett, de egymástól függetlenül, majd egymással laza kapcsolatban. A szerepjáték magasabb foka több gyermek együttesen szervezett játéka. A fejlesztés tartalma: A szerepjáték sajátossága: társadalmi élményből fakad, tehát szociális jelenség. A gyermekek játék során életük kellemes mozzanatait újraélik, kielégítetlen vágyuk beteljesül, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódnak, agressziójuk, haragjuk szocializált formát nyer, újonnan szerzett ismereteiket életszituációk megteremtésével, újraalkotásával alkalmazzák. Szabály játék 24
25 A fejlesztés tartalma: 1. mozgásos játékok: dalos népi játékok, körjátékok, labdajátékok, versenyjátékok 2. Értelemfejlesztő játékok Mozgásos játékok: Az óvodapedagógus feladata a mozgásos szabályjátékokkal kapcsolatban: A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő játékokat tanítson. A kiválasztás szempontjai: a szabály betartása igényeljen figyelmet, de könnyen érthető, teljesíthető legyen minden gyermek számára. A 3-4 éves gyermekeknek több mozgást igénylő, de tartalmában egyszerűbb, míg az 5-7 éves korú gyermekeknek bonyolultabb játékot tanítson. A gyermekek fejlettségi szintjét vegye figyelembe játékszabály tanításakor is. Sajátossága: a gyermek szabad elhatározása nem a játék önkéntes eltervezésére és kivitelezésére vonatkozik, hanem a szabály vállalására. A szabályokhoz való ragaszkodás nem jelenti a játéköröm elfojtását. Szabályjátékok alkalmazása: Megjelenik: - az óvónő által szervezett tanulási tevékenységekben - játék és szabadidős tevékenységekben Mozgásos játékok nevelőértéke: személyiségformáló Fejleszti: - a gyermek akaraterejét, állóképességét - elősegíti csapatjátékban a társas kapcsolatok erősödését, a csoportok összetartozásának élményét, mindezzel megközelítve a szocializáció útját. - elősegíti a gyermek testi fejlődését, a test koordinálását - fejleszti a gyermek egyensúlyérzékét, izomrendszerét, testi erejét, differenciált mozgását. - fejleszti a gyermek esztétikai érzékét. Értelemfejlesztő játékok: Az óvodapedagógus által szervezett tevékenységeken a gyermek éves korában kerüljön alkalmazásra. Biztosítson a gyermek környezetében olyan eszközöket, játékszereket, amelyekkel játszva ismereteket szerezhetnek, gondolkodási műveleteket gyakorolhatnak, saját képességeiket fejleszthetik, meglévő ismereteiket alkalmazhatják, rendszerezhetik. Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy ezeket a játékeszközöket a gyermekek bármikor elővehessék és akár egyedül vagy kisebb csoportokban, önállóan tevékenykedhetnek. Egyszerűbb játékoknál a játékeszközök megmutatásával a játékproblémájának felvázolásával bízza a gyermekekre a megoldás megkeresését. A gyermekek fejlettségi igényének megfelelően nyújtson segítséget a szabályjátékokban. 25
26 A segítségnyújtás megnyilvánulhat: - együttjátszás a gyermekekkel (elsősorban új játéknál, később a gyermek igénye szerint) - konkrét segítségnyújtás a gyermek kérésére - metakommunikációval a játék figyelemmel kísérése minden esetben A fejlesztés tartalma: - új ismeretek alkalmazását, gyakorlását, összefüggések felismerését szolgáló játék - meglévő ismeretek elmélyítését szolgáló játék A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Választhatnak olyan szabályjátékot is, amely nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel. A nagyok már bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is képesek, s miközben azt nagy kedvvel, örömmel játsszák, egymást a szabályok megtartására is figyelmeztetik. Az óvónő engedje, hogy a gyerekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen, ez azonban soha ne csapjon át az egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésébe. Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni Képesek olyan játékhelyzetet létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolataikat. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Szívesen és önként vesznek részt a mozgásos- és az értelemfejlesztő szabályjátékokban is. Szabályjáték során alkalmazzák a helyes magatartás alapvető formáit: o Egymás örömének örülnek o Közösen őrködnek a szabályok betartása felett o Egészséges versengés jellemzi szabályjátékukat o Bonyolultabb szabályjátékokat is játszanak 26
27 Tanulás A 3-7 éves korú gyermek legfőbb tevékenysége a JÁTÉK. A tanulási lehetőséget az óvodai nevelés egész napi tevékenységébe, a játékba integrálva biztosítjuk a gyermekek számára. Játék közben szinte észrevétlenül tanul. Tehát az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének.. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulás alapja a megismerő folyamat és tevékenység, cselekvés összekapcsolódása. A 3-4 éveseknél a cselekvések, tevékenységek bemutatása, 5 év körül a bemutatás és magyarázat együttesen, míg később már a magyarázat is hatékonyan ösztönöz tevékenységre,eredményez tanulást. Mivel a tevékenységek keresztül szerzett ismeretek a leghatékonyabbak, a gyermek természetes érdeklődését, kíváncsiságát célozzuk meg. A belső motiváció a biztosítéka a tanuláshoz való pozitív viszonyulásnak. Az óvónő felelőssége, hogy ez a pozitív viszony fennmaradjon. Ezért a tanulási folyamatban úgy segítjük a gyermekeket, hogy a feladat megoldása erőfeszítést igényeljen, de szükség esetén kapjon segítséget. Nem tálcán kínált megoldásra van szükség, hanem együtt gondolkodásra, meghagyva a tévedés, az önkorrigálás jogát és lehetőségét. Figyeljünk arra, hogy nehézség a gyermeket újrapróbálkozásra ösztönözze és ne meghátrálásra. Az óvónők értékelésének is azt a hitet kell kifejeznie, hogy hisz a gyermek fejlődésében és abban, hogy képes az eredményes munkára. A tanulás feltételeit az óvónőnek kell megteremtenie. A nyugodt légkör biztosítéka annak, hogy a gyermek és az óvónő is különösebb zavaró tényezők nélkül a tanulásra koncentrálhassanak. Mik ezek a tényezők? -A gyermeket meg kell tanítani játszani. Ez nem könnyű feladat, mert nem mindegy, hogy a gyermek ismeri-e a játékokat, használatuk módját, a szabályokat, vagy- mint a mi gyermekeink többségét- a játék elemi szabályaival is nekünk kell megismertetni. Ha már tudnak elmélyülten játszani, az óvónő akkor vonulhat ki és léphet tovább. 27
28 Jól átgondolt szokásrendszert kell kialakítanunk. Legfontosabb szabályaink: halkan beszélgessenek egymással, így nem zavarják sem a játszó, sem a mesét hallgató, éneklő vagy tanuló társaikat. Kisebb konfliktusokat próbálják meg önállóan megoldani, ha nem sikerül, várják meg türelmesen, míg az óvónő rájuk tud figyelni. A csoportszobát úgy próbáljuk kialakítani, hogy a játszóhelyek jól elkülöníthetőek legyenek. Csak így tudnak nyugodtan, egymás zavarása nélkül játszani. Az érdeklődés, kíváncsiság életkori sajátosságainak kielégítésére a kötetlenség nyújt megfelelő időt. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után visszatérnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A játéktevékenységek és az óvónő által motivált kezdeményezett foglalkozások ugyanabban a tevékenységközpontú rendszerben folynak. Kivételt képez a fokozatosan kötelezővé váló szervezett mozgásfejlesztés minden korcsoportban, és 5-7 éves kortól a környezet téri, formai, mennyiségi összefüggéseit rendszerező, matematikai tartalmú mikrocsoportos vagy egyéni foglalkozás/ egy héten egyszer/. A több személyt igénylő énekes játékokat is közvetve kötelező módon játsszuk a gyerekekkel 4-6 éves kortól. A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak az asztaltól vagy a tevékenység helyéről, és elmehetnek, ha akarnak természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték. Az 5-7 évesek-akik tankötelessé válhatnak - csak akkor mehetnek el, ha elvégezték a feladatokat, amit az óvónő nekik tervezett. Az ő esetükben követelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, feladattartás erősítése, mint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás. Tanulási helyzetnek tekintjük: - a spontán játékot - az óvónő kezdeményezéseit - a játékos tevékenységeket, tapasztalatszerzést /válogatás, azonosítás/ - a sajátos szerkezetű tapasztalatszerzést /önkiszolgálás, megbízatás/ - az óvónő által irányított megfigyelést, tapasztalatszerzést, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás - cselekvéses tanulás A tanulás keretei, formái 28
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenKedves Szülők, Gyerekek!
Az intézmény neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 9062 Kisbajcs Kossuth út 19. Elérhetőség: 96/358-945 vagy 20/5987842 E-mail cím: nefelejcs58@freemail.hu Óvodavezető: Kónyiné
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenT E V É K E N Y S É G K Ö Z P O N T Ú T A H I T Ó T F A L U I Ó V O D Á K S Z Á MÁ R A
T E V É K E N Y S É G K Ö Z P O N T Ú Ó V O D A I P R O G R A M A T A H I T Ó T F A L U I Ó V O D Á K S Z Á MÁ R A . Bevezetés 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: 5 1. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja
RészletesebbenTISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Többszörösen átdolgozott változat Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak. (Lactantius) KÉSZÜLT: AZ ÓVODAI NEVELÉS
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenNevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenHATVANI VÖRÖSMARTY TÉRI ÓVODA
HATVANI VÖRÖSMARTY TÉRI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 AZ ÓVODA ADATAI... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1. 1. ÓVODAKÉP... 4 1. 2. ÓVODÁNK CÉLJA... 4 1. 3. AZ ÓVODA ALAPVETŐ
RészletesebbenA Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015
A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenReflexió- Hospitálás
Reflexió-Hospitálás Reflexió- Hospitálás A csoportszobában kialakított játszóhelyek, a fellelhető játékeszközök tükrözték a csoport életkori összetételét. Mindhárom korosztály megtalálta az életkorának
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda
PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások
RészletesebbenA tételekhez segédeszközök nem használhatók.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda
PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:
RészletesebbenI. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:
Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított
RészletesebbenBÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban. Budapest,
BÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban Budapest, 2018.11.19. Jogszabályi háttér 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
RészletesebbenEGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP
RészletesebbenBalatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/
Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos
RészletesebbenPESTERZSÉBETI. 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, 2015.
PESTERZSÉBETI 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest, 2015. Az óvodai pedagógiai program törvényi és jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
RészletesebbenLIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Ikt.szám: 62-52/2016. OM: 030869 LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Debrecen 2016.01.27. 1 TARTALOM 1. ÓVODÁNK ADATAI 4. oldal ÓVODAKÉP 5. oldal GYERMEKKÉP 5. oldal 2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 6. oldal 2.1. Személyi
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenMAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM
MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Rózsa úti tagóvoda Helyi pedagógiai program Szolnok 2010 Módosítás időpontja:2013.03.31. Érvénybe lépés ideje:2013.09. 1 Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS 4 2. A SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ARCULAT:
RészletesebbenMosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda
Mosolykert Pedagógiai Program Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda ADATLAP Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert
RészletesebbenZuglói Zöld Lurkók Óvoda. Bemutatkozás
Zuglói Zöld Lurkók Óvoda Bemutatkozás Óvodánk jellemzői: A Zuglói Zöld Lurkók Óvoda 1973-ban nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Füredi park 6. szám alatt. 2014-ben teljes felújítás történt az intézményben,
Részletesebben(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
RészletesebbenA BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai
RészletesebbenA tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján történik. A vizsgázó a
RészletesebbenKálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde
Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás
RészletesebbenMAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda jellemző adata 1 1.1. Az óvoda személyi feltétel 3 1.2. Óvoda tárgyi dologi feltétele 6 1.2.1. Az óvoda épületének legfőbb jegyei 6 1.2.2. Az
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenPETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ
PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az
Részletesebben1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin
1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,
RészletesebbenAZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
RészletesebbenSZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!
Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában
RészletesebbenMEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM
MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenCecei Óvoda és Vajtai Tagóvodája Pedagógiai Programja OM azonosító: 202733
1 TARTALOM Bevezetés 4. Törvényi szabályozás 1.Bemutatkozás 5. 1.1. Cecei Óvoda 6. 1.2. Vajtai Óvoda 6. 2. Pedagógiai alapelveink 7. 2.1.Küldetésnyilatkozat 7. 2.2.Gyermekkép 7. 2.3.Óvodakép 9. 2.4.Jövőkép
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete
Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenBudapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda. Helyi Óvodai Program 2013.
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda Intézmény címe: 1155. Budapest Tóth István u. 98. OM azonosító: 201537 Helyi Óvodai Program 2013. 1 Tartalom ÓVODAI ADATLAP... 3 I. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA...
RészletesebbenAlapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYENESDIÁSI BÖLCSŐDE és ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Készítette: VILÁGOS CSABÁNÉ Intézményvezető TARTALOMJEGYZÉK I. Jogszabályi háttér. 4 II. Intézményünk bemutatása... 6 1. Az óvoda jellemző adatai...
RészletesebbenANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika
RészletesebbenA WALLA JÓZSEF ÓVODA
A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla
Részletesebben54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenFARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.
FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Intézmény OM - azonosítója: 030871 Készítette: a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete Legitimációs eljárás
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. 32 140 01 Óvodai dajka. Komplex szakmai vizsga. Szóbeli vizsgatevékenység
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 32 140 01 Óvodai dajka Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő: 15 perc, válaszadási idő: 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya:
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK SZOLNOK 2014. 04. 04. Játék, élményszerzésen alapuló tanulásszervezés - 2012/2013-tól Tanulás elméletek OECD PISA vizsgálatok A kompetencia- és fejlődésének szintjei: új anyag, megértés,
RészletesebbenMESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM
MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM 2015 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A bölcsőde alapfeladata... 5 1.2. A bölcsőde helyi
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenA Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Óvodánk sajátossága, pedagógusképünk, kapcsolatrendszerünk 1.1 Küldetésünk 1.2
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenReferencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény
Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenA FEKETE ISTVÁN ÓVODA A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
A FEKETE ISTVÁN ÓVODA ÉS A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA ORFŰ 2010. TARTALOM Bevezető 1.Az óvoda adatai 2. Helyzetkép az óvodáról 2.1.Alapelveink 2.2.Gyermekképünk 2.3. Pedagógusképünk 2.4.
RészletesebbenA GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013.
A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 Nevelőmunkánk jogszabályi háttere 2 1.2 Az óvodánk adatai 2 1.3 Óvodánk bemutatása 3 1.4
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenSzent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Petránné Képes Gizella Óvodavezető, közoktatási szakértő, tréner Miskolci Batsányi János Óvoda Kisgyermekkori nevelés támogatása
RészletesebbenAMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL
AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenMosolyvár óvoda ÁTDOLGOZOTT HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 2016.
Mosolyvár óvoda ÁTDOLGOZOTT HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 2016. TARTALOMJEGYZÉK Tartalom TARTALOMJEGYZÉK... 1 Bevezető... 2 A település bemutatása... 2 II. Az óvoda jellemző adatai... 4 III. Helyi Nevelési
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenKIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai
RészletesebbenPAJKOS NEVELÉSI PROGRAM
PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:
RészletesebbenHALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre
HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján
RészletesebbenPedagógiai Programja
Pedagógiai Programja KÉSZÍTETTE: a Napsugár Óvoda Nevelőtestülete 2013. Semminemű más pályán fel nem lelhető élmények és örömök birtokába jutnak azok, akik féltő gonddal és felelősséggel nevelik a mindenre
RészletesebbenA kompetencia alapú programcsomag bevezetése csoportunkba TÁMOP3.1.4 Társadalmi Megújulás Operatív Program
A kompetencia alapú programcsomag bevezetése csoportunkba TÁMOP3.1.4 Társadalmi Megújulás Operatív Program A programcsomag bevezetésének indokoltsága Saját nevelési programunk és a komp alapelvei nagy
RészletesebbenHelyi Nevelési Programja. K ÉSZÍTETTE: a Napsugár Óvoda Nevelő testülete 2010.
Helyi Nevelési Programja K ÉSZÍTETTE: a Napsugár Óvoda Nevelő testülete 2010. Semminemű más pályán fel nem lelhető élmények és örömök birtokába jutnak azok, akik féltő gonddal és felelősséggel nevelik
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenA differenciálás és a személyes bánásmód fontossága az óvodás gyermek életében.
A differenciálás és a személyes bánásmód fontossága az óvodás gyermek életében. A differenciálás egy bizonyos pedagógiai szemlélet. Jelent egyfajta érzékenységet a gyermekek különbözősége iránt, és jelent
RészletesebbenMit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.
Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés
RészletesebbenMozgáskotta program a Szent Tamás Óvodában
Mozgáskotta program a Szent Tamás Óvodában 2019.03.29. Szakmai nap Szolnok Előadó: Balog Jánosné, óvodapedagógus A Mozgáskotta eredete Magyar Gábor pszichológus, testnevelő tanár: http://www.mozgaskotta.hu/bemutatkozas.html
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
GÁDOROS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA OM AZONOSÍTÓ : 028181 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1..ÓVODÁNK ADATAI Neve: Gádoros Nagyközség Képviselő testületének Napköziotthonos
RészletesebbenPedagógiai Program. Cinkotai Huncutka Óvoda. OM azonosító: 034612. Székhely: 1164. Budapest Ostoros u. 6-8. Telephely: 1164. Budapest Jövendő u. 2/b.
Pedagógiai Program Cinkotai Huncutka Óvoda OM azonosító: 034612 Székhely: 1164. Budapest Ostoros u. 6-8. Telephely: 1164. Budapest Jövendő u. 2/b. 2013. 1 BEVEZETÉS Óvodánk pedagógiai programjában kiemelt
RészletesebbenNagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program
Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Helyzetkép II. A program felépítése
TARTALOMJEGYZÉK sorszám Megnevezés Oldalszám Bevezető 5 I. Helyzetkép 6 1. Óvodánk bemutatása 6 2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 7 II. A program felépítése 8 1. Gyermekképünk 8 2. Óvodaképünk
RészletesebbenKISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM
OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító
Részletesebben" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel.
" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel." ( Mérei Ferenc ) Elfogadta: a Bárdudvarnoki Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete ----------------
RészletesebbenHALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre
HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján
RészletesebbenKEDVES ÓVODÁM. Szolnok Városi Óvodák
KEDVES ÓVODÁM Az együttnevelésben szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők Objektív tényezők Segédeszközök Gyógyászati segédeszközök Óvodai csoport létszáma Óvodai csoport eszközei Épület megközelíthetősége
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenA Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja
A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja Habos Kakaó Magánóvoda 1154 Budapest Dalnoki Jenő u. 1. Tartalomjegyzék ÓVODÁNK ADATAI 3. BEVEZETŐ 4. 1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 6. 1.1. Az óvoda környezete
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES
vevő levelező tagozatos hallgatónk a 2013/2014 tanév őszi félévében, 1 napos intézménylátogatáson vehessen részt az Ön által vezetett kórházi Csecsemő- és gyermekosztályon. Az adatgyűjtés és a megfigyelés
RészletesebbenEGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM
EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kautzky Lászlóné intézményvezető Molnár Miklósné általános vezető helyettes A tagintézmények vezetői és nevelőtestületei Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...
RészletesebbenLELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.
LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos
RészletesebbenA Benczúr Gyula Utcai Óvoda Szombathely Kámon körzetében csendes, jó levegőjű, zöldövezeti környezetben helyezkedik el.
Szombathely, 2013 A Benczúr Gyula Utcai Óvoda Szombathely Kámon körzetében csendes, jó levegőjű, zöldövezeti környezetben helyezkedik el. A 4540 m2 területen lévő óvodaépületet 2097 m2 kert és játszóudvar
RészletesebbenPILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM
PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító 201394 2013. p.h. Készítette: Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető Cím: 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zs. u. 33. Tartalomjegyzék Törvényi hivatkozások,
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenJÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM
Tormási Margit CSANODA CSALÁDI NAPKÖZI ÉS JÁTSZÓHÁZ JÁTSZÓHÁZ SZAKMAI PROGRAM Csanoda-Gyermekszolgáltató Játszóház Nonprofit Bt. 2012. Csanoda Játszóház Szakmai program 2 A játszóház neve: Csanoda Játszóház
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Berhida Város Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda átdolgozott Nevelési Programjáról
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Berhida Város Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda átdolgozott Nevelési Programjáról Készítette: Kovácsné Tobak Márta közoktatási szakértő Ig. sz.: 011828-02 Hajmáskér, Arany János utca
Részletesebben