IX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Veszprém, november Neveléstudomány Integritás és integrálhatóság

Átírás

1 IX. Országos Neveléstudományi Konferencia Veszprém, november Neveléstudomány Integritás és integrálhatóság Inter- és multidiszciplináris szemlélet, többnyelvűség, multikulturalitás az oktatás és nevelés elméletében és gyakorlatában PROGRAM TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓK Magyar Tudományos Akadémia, Neveléstudományi Bizottság Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet 1

2 Megjelent: a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének gondozásában Grafika: Németh Mariann Kiadja: a Pannon Egyetem, Veszprém 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon/fax: 88/ Honlap: Felelős vezető: a Pannon Egyetemi Kiadó vezetője Készült: Műszaki vezető: a Pannon Egyetemi Kiadó nyomdájában 8200 Veszprém, Wartha Vince u.1. B5 formában 22,9 (A5) ív terjedelemben Szabó László Munkaszám: 123/2009 2

3 A Konferencia támogatói: Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottsága Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Angol-Amerikai Intézet A Konferencia elnöke: A Konferencia titkára: Bárdos Jenő Sebestyén József A Tudományos Programbizottság tagjai: Bárdos Jenő (elnök) Báthory Zoltán Hunyady Györgyné Mátrai Zsuzsanna Ollé János Perjés István Poór Zoltán Vidákovich Tibor A tudományos programszervezés helyszíne: Pannon Egyetem, Angol-Amerikai Intézet 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon: 06 (88) sebj@almos.uni-pannon.hu, onk2009@almos.uni-pannon.hu A Konferencia technikai szervezése: Pannon Egyetem, Angol-Amerikai Intézet 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon: 06 (88)

4 Szerkesztette: Prof. Dr. Bárdos Jenő, DSc a Konferencia elnöke Sebestyén József doktorjelölt a Konferencia titkára 4

5 enged következtetni, hogy a tanulói indoklások következetesek voltak értékválasztásaikkal. Eredményeink összességében azt jelzik, hogy a morális fejlesztéshez nem elegendő sőt, nem is feltétlenül szükséges az állampolgári ismeretek oktatása, ugyanakkor a transzfer elősegítése érdekében a kapcsolódó kognitív folyamatokat és affektív diszpozíciókat területeken átívelően szükséges fejleszteni. KINYÓ LÁSZLÓ A társadalomismereti nevelés és oktatás, az állampolgári tudás és a politikai műveltség összefüggései Témakörök: Társadalomtudományi oktatás; Tanulás, tudás A demokratikus társadalmak fennmaradásának egyik kulcseleme az állampolgárok aktív szerepvállalása a személyes és közügyek intézésében. A társadalmi egyensúly megteremtésének egyik leghatékonyabb eszköze lehetne az állampolgári műveltség kialakulása és iskola fejlesztése, hiszen a terület számos lehetőséget kínálhat a társadalmunkban meglévő szociális és kulturális egyenlőtlenségek enyhítésére. Az eredményes és hatékony társadalomismereti nevelés megvalósulásának azonban számos előfeltétele van. E célkitűzések akkor valósulhatnak meg, ha hazánkban sor kerül a rendelkezésre álló kutatási eredmények szintézisére, megkezdődik az állampolgári műveltség pszichikus komponenseinek feltárása és a műveltségterület iskolai és iskolán kívüli befolyásoló tényezőinek számbavétele. Kutatásunk során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy (1) a társadalomismereti nevelés-oktatás mely pszichikus területeken idézhet elő tartós változást, és (2) milyen hatást gyakorolhat a valós életben is megnyilvánuló állampolgári műveltségre. Szakirodalom-elemzésen alapuló eredményeink szerint az intézményes nevelés-oktatás és az állampolgári lét közötti kapcsolatok feltárása a demokráciára nevelés és az állampolgári műveltség egyik legintenzívebben kutatott területe. Számos kutatási eredmény áll rendelkezésre az iskolai nevelés-oktatás állampolgári tudásra vagy állampolgári viselkedésre gyakorolt hatásáról, a vizsgálatok megállapításai azonban gyakran ellentmondanak egymásnak. Nincs konszenzus abban, hogy az intézményes oktatás mekkora hatást gyakorol az állampolgári tudásszintméréseken vizsgált tanulói teljesítményekre, s hogy hogyan lehet az iskolázás hatását empirikus módszerekkel kimutatni. Egyes kutatók (pl.: Corbett, 1991; Erikson és Tedin, 1995) amellett érvelnek, hogy a társadalomismeret tanítása egyáltalán nem, vagy csak rendkívül csekély hatást gyakorol a tanulókra. Niemi és Junn (1998) szerint ugyanakkor az oktatás amennyiben kiterjedt információt nyújt a tanulók állampolgári tudásának megbízható előrejelzője lehet. Hasonló megállapítások fogalmazódtak meg az IEA 1999-es állampolgári tudás és részvétel vizsgálat összefüggés-feltáró és -elemző másodelemzéseiben is. Az iskolai oktatás hatását leginkább a politikai műveltség esetében ítéli jelentősnek a szakirodalom. Minél hosszabb ideig részesülnek a tanulók intézményes oktatásban, annál valószínűbb, hogy széleskörű politikai tájékozottságra tesznek szert (Nie, Junn és Stehlik-Barry, 1996). Az elmúlt 40 év nemzetközi kutatásai rámutattak a formális okta- 166

6 tás felnőttkori szavazási részvételre gyakorolt pozitív hatásaira (pl. Richardson és Torney-Purta, 2008). A társadalomismeret-oktatás és a későbbi, felnőttkori politikai részvétel közötti összefüggések kutatása során felismerték, hogy az összefüggés egyetemes jellegű, és erőssége az oktatás természetével, a pedagógiai kultúrával van kapcsolatban (Torney-Purta és mtsai., 2001). KOROM ERZSÉBET NAGY LÁSZLÓNÉ Az anyagi halmazok tulajdonságaival, az anyagok változásaival kapcsolatos fogalmak fejlettsége a 4. évfolyamon Témakörök: Tanulás, tudás; Természettudományi oktatás A természettudományos gondolkodás fontos összetevője az alapfogalmak, alapelvek megértésen alapuló elsajátítása. A fogalomfejlődés-kutatások a természettudományos ismeretrendszer fejlődésének számos területspecifikus jellemzőjét feltárták (pl. Andersson, 1990; Hatano és Inagaki, 1996; Stathopoulou és Vosniadou, 2007), de a többségében keresztmetszeti vizsgálatok jellegéből adódó korlátok miatt több szempont (pl. egyéni fejlődési utak, fogalomalkotási problémák alakulása) feltáratlan maradt. Longitudinális kutatásunk az eddigi vizsgálatokkal szemben a közoktatás teljes vertikumát átfogja, a mérési pontokat a szakaszhatárokra illeszti, és olyan alapfogalmak (pl. anyag, nem anyag; anyag, tárgy; élő, élettelen; anyagok változása, kölcsönhatásai; életjelenségek; élőlények és környezet) változását követi nyomon, amelyek elsajátítása alapvető célja a természettudományok tanításának. A kutatás 2007 májusában indult, a környezetismereti tanulmányokra alapozott adatfelvétellel. A több mint négyezer fős országos reprezentatív mintán két, egymást kiegészítő mérőeszközt (diagnosztikus célú tudásszintmérő teszt; a tudásszintmérő tesztben szereplő fogalmak alkalmazását, a természeti jelenségekre adott tanulói magyarázatok szintjét mérő, főleg nyitott kérdéseket tartalmazó feladatsor) alkalmaztunk. Az előadás az első mérési pont átfogó eredményei mellett egy témakör - az anyagi halmazok tulajdonságai és az anyagok változásai fogalmainak elsajátítási szintjét vizsgáló feladatok részletes bemutatására koncentrál, összevetve a kétféle mérőeszközzel kapott adatokat. A tanulói válaszok kategorizálásával kapott eredmények szerint a helyes válaszok arányait tekintve - a vizsgált életkorban a különböző anyagi halmazokat jellemző tulajdonságok közül az alak állandósága (61%) és a térkitöltés (51%) könnyebben értelmezhető, mint az összenyomhatóság (24%), illetve a térfogat állandósága (3%). A halmazállapot-változások közül a fagyás (57%), az olvadás (58%) és a párolgás (42%) azonosítása kevesebb problémát okoz, mint a lecsapódásé (22%). A halmazállapotváltozás mint gyűjtőfogalom megnevezése (13%), illetve konkrét esetekben (pl. a vaj megolvasztása) a halmazállapot mint megváltozott tulajdonság megnevezése (12%) már nehezebbnek bizonyul. A változások megfordíthatóságáról való helyes döntés könynyebb, mint annak megválaszolása, hogy a folyamatban az anyag mely tulajdonsága változik meg. A mindennapi jelenségek során bekövetkező változások helyes magyarázata jelenti a mérőeszközeinkkel feltárható fogalmi fejlettség legmagasabb szintjét, amely a vizsgált tanulók kis hányadánál működik, és erősen befolyásolja a vizsgált tu- 167