Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 14-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet

Átírás

1 I/A kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 14-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet MEGHÍVÓ...2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás...3 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi II. féléves munkaterve...4 Tájékoztató Tanyafejlesztési Programról Tanyaprogramról...9 Tájékoztató a helyi közétkeztetésbe történő kistermelői beszállítás helyzetéről...16 Tájékoztató arról, hogy a város tulajdonában lévő földek egy részén megvalósítható-e zöldségtermesztés a közmunkaprogram keretein belül...27 Művészeti ösztöndíj alapítása...30 Magyarország Kormányának a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseinek támogatása...36 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyának biztosításával kapcsolatos intézkedési terv...39 Egyházi fenntartókkal kötött együttműködési megállapodások jóváhagyása...43 Az étkeztetés támogatása a Kertvárosi Katolikus Óvodában...59 Együttműködési megállapodás kötése az Országos Roma Önkormányzattal a "Nő az esély" - Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben című TÁMOP B-1-11/ számú programban való részvételre...62 Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. pályáztatási eljárásrendjéről...66 Tájékoztató az Ideiglenes bizottság által meghozott, közbeszerzési eljárásokhoz szükséges döntésekről...69 A Dél-alöldi Regionális Környezetvédelmi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása...77 A Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Önerő biztosítása közfoglalkoztatáshoz "Összenő, ami összetartozik" - három ország egy nemzet: testvérvárosok diákjainak közös vízitúrája című pályázathoz önerő biztosítása A Hódmezővásárhely, belterület 10749/36 hrsz alatt felvett, Dr. Soós István u. 5. szám alatti ingatlant terhelő elővásárlási jogról történő lemondás Hozzájárulás az ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára pályázat benyújtásához A Szerb Ortodox Templom ikonosztázának restaurálásához saját forrás biztosítása a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből nyújtott támogatáshoz...145

2 I/A kötet 2. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: /2013. MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. ( ) Önkormányzati rendelet 10. (1) bekezdés értelmében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését június 14-én, reggel 7 30 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem) órától Díszközgyűlés keretében, díszdiplomák átadása 1. Napirend: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi II. féléves munkaterve Előadó: polgármester Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 2. Napirend: A évi költségvetési rendelet módosítása Előadó: polgármester Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 3. Napirend: Tájékoztató a Tanyaprogramról - tanyán élő termelők, gazdálkodók összeírása, termékeik, terményeik népszerűsítése Előadó: Lakosságszolgálati Iroda Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 4. Napirend: Vásárhelyi konyhára vásárhelyi élelmiszert - helyi termelők, gazdálkodók támogatása Előadó: dr. Kovács Pál szakmai tanácsadó Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 5. Napirend: Tájékoztató arról, hogy a város tulajdonában lévő földek egy részén megvalósítható-e zöldségtermesztés a közmunkaprogram keretein belül Előadó: Lakosságszolgálati és Jogi Iroda Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 6. Napirend: Egyebek Hódmezővásárhely, június 3. Tisztelettel: Almási István polgármester

3 I/A kötet 3. oldal Iktatószám: /2013. Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai a június 14-én tartandó rendes közgyűlés anyagait június 10-én (hétfőn) délelőtt, órakor tárgyalják meg, a Pénzügyi, Gazdasági Bizottság együttes ülésén, melyen tanácskozási joggal részt vesznek a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság tagjai, az Oktatási-, Kulturális-, Ifjúsági- és Sport Bizottság tagjai, a Mezőgazdasági-, Vállalkozási- és Nemzetiségügyi Bizottság tagjai, az Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság tagjai, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjai. Az együttes bizottsági ülést követően a többi bizottság is külön-külön megtartja rendes ülését: Valamennyi bizottsági ülés a Polgármesteri Hivatal Dísztermében (Em. 6.) kerül megtartásra. Hódmezővásárhely, június 3. Tisztelettel: Dr. Végh Ibolya aljegyző

4 I/A kötet 4. oldal Iktatószám: /2013. (1 db határozati javaslat) Címzett: Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi II. féléves munkaterve Az anyagot készítette: Jogi Iroda, Jogi Csoport Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyző... Dr. Végh Ibolya Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottság részére Sokszorosításra érkezett: május 29. Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs meghívandó személy Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

5 I/A kötet 5. oldal Iktatószám: /2013. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi II. féléves munkaterve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. ( ) Kgy. sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. (1) bekezdése értelmében a közgyűlés üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet féléves időszakra kell készíteni. A Rendelet 8. (2) bekezdése kimondja, hogy a munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni a./ a képviselőktől, b./ a bizottságoktól, c./ a tisztségviselőktől, d./ a jegyzőtől, e./ a közszolgáltatást végző szervek vezetőitől, f./ az önkormányzat által alapított társaságok, intézmények vezetőitől, g./ a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől. A Polgármesteri Hivatal részéről érkezett javaslatok: 1. Tájékoztató az önkormányzat évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről 2. Tájékoztató az önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesüléséről 3. Az Önkormányzat évi költségvetési koncepciója 4. Beszámoló a Belső Ellenőrzési Csoport év II. negyedévi tevékenységéről 5. Beszámoló a Belső Ellenőrzési Csoport év III. negyedévi tevékenységéről 6. A Belső Ellenőrzés évi munkaterve 7. Tájékoztató a es tanév indításáról 8. A decemberi közmeghallgatás témáinak meghatározása 9. Az Önkormányzat évi költségvetésének átmeneti szabályairól szóló rendelet tervezete 10. Az Önkormányzat évi költségvetésének módosítása 11. A Közgyűlés évi I. féléves munkaterve 12. Beszámoló az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak évi és I. féléves tevékenységéről 13.Tájékoztató a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó működéséről 14. Tájékoztató a Tornyai János Kulturális Városnegyed működéséről 15. A PH egyes irodáinak (Kabinet, Jogi, Közgazdasági, Lakosságszolgálati, Városfejlesztési és Építéshatósági) beszámolója 16. Beszámoló a tanácsnokok évi munkájáról 17. Beszámoló a polgármester átruházott hatásköreinek gyakorlásáról 18. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok évi üzleti tervének elfogadása Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy szíveskedjék a év II. féléves munkatervi javaslatokat megvitatni, és a mellékelt határozati javaslat szerinti döntést meghozni. Hódmezővásárhely, június 14. Tisztelettel: Almási István polgármester

6 I/A kötet 6. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi II. féléves munkaterve HATÁROZATI JAVASLAT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a évi II. féléves munkatervét az alábbiak szerint fogadja el: Szeptember 06. /Közgyűlési anyag leadási határideje: augusztus 23.,péntek/ 1. Napirend:Tájékoztató az Önkormányzat évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzés év II. negyedévi tevékenységéről Előadó: Címzetes Főjegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Tájékoztató a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó működéséről Előadó: dr. Kallai Árpád főigazgató Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Egyebek Október 04. /Közgyűlési anyag leadási határideje: szeptember 20.,péntek/ 1. Napirend: Tájékoztató a es tanév indításáról Előadó: Tóthné Kecskeméti Katalin KLIK Hódmezővásárhelyi Tankerülete, igazgató Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: Az Önkormányzat évi költségvetési koncepciója Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: A Belső Ellenőrzési Csoport évi munkaterve Előadó: Címzetes főjegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Beszámoló az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak évi és I. féléves tevékenységéről Előadó: az egyes gazdasági társaságok felügyelő bizottságának elnöke Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 5. Napirend: Beszámoló a tanácsnokok évi munkájáról

7 I/A kötet 7. oldal Előadó: az SZMSZ 7. sz. függeléke szerint Ifjúságegészségügyi tanácsnok: Dr. Havasi Katalin Sport ügyek tanácsnoka: Fekete Ferenc Lakásügyi tanácsnok: Cseri Tamás Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 6. Napirend: A Jogi Iroda beszámolója Előadó: PH. Jogi Iroda, dr. Ambrus Norbert, irodavezető Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 7. Napirend: Egyebek November 08. /Közgyűlési anyag leadási határideje: október 31.,péntek/ 1. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzési Csoport évi III. negyedévi tevékenységéről Előadó: Címzetes főjegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: A decemberi közmeghallgatás témáinak meghatározása Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Tájékoztató az Önkormányzat évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesüléséről Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Lakosságszolgálati Iroda beszámolója Előadó: PH, Antal István irodavezető Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 5. Napirend: A Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda beszámolója Előadó: PH. Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda, Mucsi László irodavezető Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 6. Napirend: Tájékoztató a Tornyai János Kulturális Negyed működéséről Előadó: Dr. Nagy Imre igazgató Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 7. Napirend: Egyebek December 06. /Közgyűlési anyag leadási határideje: november 22.,péntek/ Közmeghallgatás 16 órától a 3/2011. (02.08.) Kgy. rendelet 51. (1) bekezdése értelmében

8 I/A kötet 8. oldal 1. Napirend: Az Önkormányzat évi költségvetésének átmeneti szabályairól szóló rendelet tervezete Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: Az Önkormányzat évi költségvetésének módosítása Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: A Közgyűlés évi I. féléves munkaterve Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 4. Napirend: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok évi üzleti tervének elfogadása Előadó: dr. Kovács Pál szakmai tanácsadó Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 5. Napirend: Beszámoló a polgármester átruházott hatásköreinek gyakorlásáról Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 6. Napirend: Kabinet Iroda beszámolója Előadó: PH, Kabinet Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 7. Napirend: Egyebek Végrehajtásét felelős: polgármester Határidő: azonnali Hódmezővásárhely, június 14. Almási István sk. polgármester Határozatot megkapja: 1. PH tisztségviselők, helyben 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelöltek 3. Irattár

9 I/A kötet 9. oldal Iktatószám: A /2013. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató Tanyafejlesztési Programról Tanyaprogramról Az anyagot készítette: Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyző Lakosságszolgálati Iroda... Dr. Végh Ibolya Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: szakbizottság részére Sokszorosításra érkezett: június 5. Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó *

10 I/A kötet 10. oldal Iktatószám: A /2013. Tárgy: Tájékoztató a Tanyafejlesztési Programról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! A tanyák és tanyás térségek védelmére és fejlesztésére a Vidékfejlesztési Minisztérium ben kidolgozta hazánk történetének első, teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési Programját, amely a Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja. A Program egy olyan egyszerű eljárásrenddel működő, célzottan tanyai lakosokat és gazdálkodókat, valamint a tanyás térségek önkormányzatait segítő támogatási rendszert foglal magában, amelyre a korábbi időszakokban nem találunk példát. A tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentését, megújítását, valamint a tanyai életmód, a tanyán működő családi gazdaságok hátrányainak csökkentését célul tűző Program az elmúlt két év eredményeit tekintve továbbra is töretlen népszerűségnek örvend. Alapvetően kétféle konstrukció, az önkormányzati típusú, helyi közösségek, valamint az egyéni típusú, tanyagazdák számára kiírt konstrukció keretében működik. A pályázói részről felmerült igények, valamint a gyakorlati tapasztalatok szerint kialakított támogatási struktúra lehetőséget biztosít a tanyai lakosság ügyfélbarát támogatására. A Program működésének első évében, 2011-ben 1 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd forintos keretösszeggel indulhatott el. Mivel a célok között szerepel a támogatottak, beavatkozási területek és támogatási célok fokozatosan történő kibővítése is, ezért az idei Program várhatóan 1,94 milliárd forintból valósulhat meg. Eddigi eredmények A Program eddigi két éves működése során eddig 434 pályázat (2011-ben 201, 2012-ben 233) részesült pozitív támogatási döntésben, a nagyjából 4,5 milliárd Ft beérkezett támogatási igényből közel 2,4 milliárd Ft támogatást sikerült megítélni. A települési és térségi fejlesztések támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: VM) a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvényben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló, 368/2011. Korm. Rendelet (a továbbiakban: Ávr.), valamint a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás évi igénybevételének feltételeiről szóló 62/2012. (VI. 29.) VM. rendeletben foglaltaknak megfelelően a Tanyafejlesztési Program keretében az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására nyílt pályázatot hirdetett. A pályázat célja a tanyai termékek nagyobb arányú piacra jutásának elősegítése, a külterületi föld- és dűlőutak karbantartásának gép- és eszköztámogatása, a villany nélküli tanyák energiaellátásának javítása, a falu- és tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint térségi komplex tanyafejlesztési programok kidolgozása. A évi támogatás igénybevétele: 1) a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére; 2) a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzésére; 3) a villany nélküli tanyák energiaellátását biztosító önkormányzati fejlesztésekre;

11 I/A kötet 11. oldal 4) a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére; 4/a) a tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztésére; 4/b) a tanyagondnokokat összefogó támogatásra jogosult civil szervezetek fejlesztésére; 4/c) mobil egészségügyi vizsgálatok végzésének szervezése, tanyai lakosok számára; 5) valamint térségi tanyafejlesztési programok kidolgozására irányulhat. A Program egyik legnépszerűbb célja kétség kívül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítése, amelyre a pályázat két éve során a teljes keret közel 50%-a lett megítélve. Ennek keretében 17 településen épült helyi termelői piac, vagy tanyai termékeket értékesítő önkormányzati bolt, vagy pedig a helyi tanyai termékeket feldolgozó üzem. Ezeken a helyi tanyai termelők, a rövid értékesítési lánc elvárásaival összhangban rendszeresen meg tudnak jelenni termékeikkel, így piacra jutási lehetőségük, értékesítési feltételeik is nagymértékben javultak. Szintén nagyon népszerű az eddigi támogatási teljes keret 18%-át kitevő tanyagazdaságok fejlesztése cél, amely többek között tanyai lakó- és gazdálkodási épület felújításához, állatállomány bővítéséhez, gazdálkodási gépek, eszközök beszerzéséhez, vagyis a gazdálkodás alapvető feltételeinek megteremtéséhez nyújt lehetőséget. A külterületi földutak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére és a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére is rengeteg pályázatot nyújtottak be az érintett önkormányzatok hazánk alföldi településeiről. A program forrásainak területi koncentrációja meglehetősen magas volt: Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye települései együttesen a források közel 80%-át nyerték el. A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon a magánháztartásban élő külterületi népesség fő volt. Ebből fő, tehát közel 60%-uk élt valamely alföldi megyében, továbbá minden ötödik Bács-Kiskun megyében. Hódmezővásárhelyről 6 tanyagazda nyert el több mint 10 millió Ft támogatást a két év alatt. Tanyafejlesztési program nyertesei Hódmezővásárhelyen: Tanyagazdaságok fejlesztése Év Név Város Jogcím Pályázott összeg 2011 Tóth Tibor 2011 Barna Péter Gyuláné 2011 Csáki Lajos 2012 Lencse Szilvia 2012 Varga Ferenc 2012 Szakács Tamás Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Tanyagazdaságok fejlesztése Tanyagazdaságok fejlesztése Tanyagazdaságok fejlesztése Tanyagazdaságok fejlesztése Tanyagazdaságok fejlesztése Tanyagazdaságok fejlesztése Beruházás teljes költsége

12 I/A kötet 12. oldal Újítások az idei Programban Térségi komplex vidékfejlesztési programként kezdetben az Alföld 206, majd 2012-ben 240 településéről nyílt lehetőség pályázatot benyújtani. A területi lehatárolás alapja az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tanyás települések listája volt. Az idén harmadszor meghirdetésre kerülő Program megemelt keretösszege lehetővé tesz több változtatást, illetve a pályázói kritériumok enyhítését. Egyrészt kibővül a támogatásra jogosult települések köre a teljes Alföldre, így idén már 724 településről lehet pályázatokat benyújtani, másrészt új támogatási célok is meghirdetésre kerülnek az eddig is pályázható népszerű célok folytatása mellett. Az eddig is pályázható, önálló tanyagazdaságok fejlesztése célra az eddiginél nagyobb keretösszeget szán a kormány. A Program szeretné ezen felül támogatással tanyagazdaság beindítására ösztönözni azon tanyán élő lakosokat, akik még nem, vagy minimális mértékben folytatnak mezőgazdasági termelést, így ez új célterületként jelenik meg az idei Programban. A fenti tanyagazdák számára kiírt konstrukciók esetében 25% önerő szükséges. A másik új célterület a villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergiaellátását biztosító egyéni fejlesztések támogatása, amelyre a villamosenergia-ellátás nélküli tanyán élők pályázhatnak kötelező önrész nélkül. A kormányzat ezzel igyekszik lehetőséget biztosítani azon tanyai lakosok számára, akik alapvető megélhetési feltételként a villany hozzáférést nélkülözni kénytelenek. További újítást jelent a részvételi kritériumok enyhítése is, amelynek értelmében a tanyagazdaságok indító támogatásánál nem lesz kritérium a legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származó éves árbevétel, másfelől az eddigi maximum 5 millió Ft mezőgazdasági árbevétel idén 8 millió forintra emelkedik. A fiatal gazdálkodók támogatási is kiemelt prioritás, így ennek megfelelően a legfeljebb 40 éves gazdálkodók pluszpontot kapnak pályázataikra, valamint a 25% helyett 10% önerővel pályázhatnak a Program nyújtotta támogatásra. Az idei Programot szabályozó miniszteri rendelet várhatóan június első hetében jelenik meg, míg a pályázatok benyújtására június második felétől július végéig nyílik lehetőség. A döntés kihirdetése szeptember végén várható. A Kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a vidéki települések külterületén, a tanyákon élő emberek, gazdálkodók életkörülményeinek javítására, megkönnyítésére. Reményei szerint a Tanyafejlesztési Program a kezdeti években megfelelően fogja szolgálni a tanyák elsorvadásának megállítását, majd később több év folyamatos működés során a tanyavilág újbóli felvirágzását. A tanyán élő gazdálkodók, tevékenységeik szerint megoszlása: Tevékenységek száma Tevékenységi körök 1 Zöldterület kezelés 6 Zöldség, dinnye gumós növény 38 Vegyes gazdálkodás 1 Vadgazdálkodás 12 Tejhasznú szarvasmarha tenyésztés 1 Szőlő termesztés 25 Sertés tenyésztés 3 Növénytermesztési szolgáltatás

13 I/A kötet 13. oldal 2 Juh, kecske tenyésztése 4 Ingatlan bérbeadás 2 Fűszer, gyógynövény termesztése 13 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 2 Egyéb évelő növények termesztése 4 Egyéb állat tenyésztése 1 Citrus féle termesztése 7 Baromfi tenyésztés 1 Állattenyésztési szolgáltatás 1 Állategészségügyi ellátás 1 Növényi szaporító anyag termesztése 64 Gabonaféle 189 Érdekességként meg kell jegyezni, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város illetékességi területén hivatalosan bejelentett feldolgozó ipari tevékenység egy helyen van. Tejtermék gyártással foglalkozik. Az alábbiakban bemutatásra kerül Hódmezővásárhely egész területére vonatkozólag, hogy milyen tevékenységi körök vannak az élelmiszer feldolgozó iparban. Élelmiszer feldolgozó tevékenységek száma Tevékenységi körök 14 Húsfeldolgozás, -tartósítás 2 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 3 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 1 Olaj gyártása 5 Tejtermék gyártása 3 Malomipari termék gyártása 15 Kenyér; friss pékáru gyártása 3 Édesség gyártása 1 Tea, kávé feldolgozása 1 Egyéb élelmiszer gyártása 3 Haszonállat-eledel gyártása 51 Összesen Hódmezővásárhelyen rendkívül népszerűek az úgynevezett kispiacok. A város területén hat ilyen jellegű árusító hely alakult ki. Ezen kívül a város üzemeltetésében működik a rendes piac is. A pályázat kiírása előtt újítottuk fel Nyizsnyai Gusztáv Utcai és a Szerencse utcai kispiacokat. Őstermelői kispiacok: - Andrássy u. - Bajcsy- Zsilinszky u. - Nyizsnyai Gusztáv u. - Rudnay Gyula u. - Szerencse u. - Szikáncs Ács Lajos u.

14 I/A kötet 14. oldal A évi támogatás igénybevételénél pályázni szerettünk volna a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzésére, de körültekintően eljárva nem pályáztunk munkagépre. A gép új ára többszöröse volt a maximálisan elnyerhető 10 millió forintnak. Használt gépet a pályázat nem támogatott. Várjuk az új kiírást, és amennyiben kedvező feltételek lesznek, pályázunk. Jelenleg folyik a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaság szerkezeti összeírása, amely érinti a tanyán élő és termelő személyeket. A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK, 165/2008/EK, 138/2004/EK és 543/2009/EK rendeleteinek megfelelően mezőgazdasági összeírást hajt végre június között. A Gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2013) célja, hogy a magyar mezőgazdaságról pontos és hiteles képet adjon a gazdaságirányítás, az Európai Unió és a gazdálkodók részére. Az Összeírók az ország 1600 településének kijelölt mintakörzeteiben gyűjtik az adatokat, Az összeírás során a mezőgazdasági tevékenységhez használt földterületről és vetésterületről, állat-, épület- és gépállományról, továbbá a munkaerővel kapcsolatos adatokról, illetve néhány kiegészítő információról kell adatot szolgáltatnia. Új fogalomként jelenik meg a gazdaságszerkezeti összeírásban a Gazdaságküszöb Gazdaságnak minősül, ezért kérdőívet kell kitölteni abban az esetben, ha az adatszolgáltató által használt földterület június 1-jén legalább m2 termőterület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét+legelő), erdő, halastó, nádas összesen), vagy m2 gyümölcsös és szőlőterület külön-külön vagy együtt, vagy m2 járható üvegház, illetve fóliasátor/ház összesen, vagy - 50 m2 gombatermesztésre használt alapterület, vagy által tartott állatállomány június 1-jén legalább - egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, bivaly, sertés, ló, juh, kecske, emu, strucc, szamár, öszvér), vagy - 50 db baromfi (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy - 25 db házinyúl, vagy - 25 db prémes állat, vagy - 25 db vágógalamb, vagy - 5 méhcsalád, vagy mezőgazdasági szolgáltatást végzett az elmúlt 12 hónap során (2012. június május 31). A fentieken túl az adatszolgáltató gazdaságnak minősül abban az esetben is, ha június 1-jén csak a termelési ciklus időszakos megszakítása miatt nincs baromfiállománya. A gazdaság szerkezeti összeírás után teljesebb képet kapunk a hódmezővásárhelyi tanyán gazdálkodó gazdaságok tevékenységéről, termékeiről. Tájékoztatom továbbá Tisztelt Közgyűlést, hogy várhatóan június első felében Hódmezővásárhelyen az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Vidékfejlesztési

15 I/A kötet 15. oldal Minisztérium közös rendezvénye keretében dr. Viski József főosztályvezető úr tart majd előadást a évi Tanyafejlesztési Programról. Ez a program ahhoz járul hozzá, hogy ezek a tanyák, a tanyás térségek a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái legyenek. Hódmezővásárhely, június 14.. Tisztelettel: Almási István polgármester

16 I/A kötet 16. oldal Iktatószám: /2013. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a helyi közétkeztetésbe történő kistermelői beszállítás helyzetéről Az anyagot készítette: Hód-Menza Nkft. Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyző... Dr. Végh Ibolya Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottság részére Sokszorosításra érkezett: június 5. Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs meghívandó személy Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

17 I/A kötet 17. oldal Száma: /2013. Tárgy: Tájékoztató a helyi közétkeztetésbe történő kistermelői beszállítás helyzetéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére HELYBEN Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy a kistermelői beszállítás részletezését megelőzően a közékeztetésben felmerülő egészségügyi kérdéseket érintsem, mely gyakorlatilag felszínre hozta a kistermelői beszállítás témakörét is. Egészségesebb lett-e az óvodai és iskolai étkezés? Van-e még egészségügyi kockázat az óvodai és iskolai étkeztetésben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az a felmérés, ami az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakmai útmutatása alapján és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával valósult meg. Több, mint négy év telt el a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálat óta (Iskolai Menzakörkép 2008; Országos Óvodai Táplálkozásegészségügyi Környezet Felmérés, OTEF 2009). Eszerint az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy az óvódások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag felhasználás sem megfelelő és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetők egy része biztosított csak naponta friss zöldséget, gyümölcsöt. Emellett a folyadékpótlás is sok kívánni valót hagyott maga után. Míg az ételekben sóból jóval több volt a kelleténél, addig a kalcium-tartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani. Mindezek alapján megállapították, hogy a közétkeztetés által kínált ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban Ennek kapcsán alakították ki az ún. Mintamenza programot. A Mintamenza lényege, hogy a mindenki által jól ismert, zsírban, finomított cukorban, sóban, és energiában gazdag, értékes tápanyagokban viszont szegény ételeket visszaszorítsák az étlapokon. Az alapanyagok között kevesebb legyen a konzerv, és félkész termék, helyet kapjanak az idényzöldségek és gyümölcsök. Ennek keretében figyelnének a különböző korú gyerekek adagjának megfelelő méretére, a lisztérzékeny és cukorbeteg tanulók mellett az elhízott, allergiás, vagy vérnyomásproblémákkal küzdőkre. A bölcsődei, óvodai, kórházi étkeztetésben a javaslatok alapján a bio-élelmiszerek legalább 30 százalékos arányt kaphatnának. Eddig 159 főzőkonyha és több mint 800 tálalókonyha csatlakozott, az érintett települések száma meghaladja a 180-at. A Mintamenza Program lehetőségeire az élelmiszerágazat egyre nagyobb része figyel fel. A Gyulahús például vállalta, hogy közös termékfejlesztés útján, a gyerekek számára a korábbiaknál megfelelőbb, csökkentett só- és zsírtartalmú húsipari termékeket állít elő.

18 I/A kötet 18. oldal Míg egy bizonyos réteg egyre egészségesebben étkezhet, a létminimum alatt élő gyerekek egy része, akiknek ritkán jut meleg étel, teljesen kiszorulhat a közétkeztetés állami támogatásából. Magyarországon jelenleg ezer gyerek él a létminimum alatt, közülük mintegy félmillió lenne jogosult ingyenes étkezésre. A tanév közben ezt többnyire teljesíteni tudják az intézmények, a problémák általában nyáron kezdődnek. A kormány idén 68 ezerről 102 ezer forintra emelte a közétkeztetésre szánt éves fejkvótát. A nyári szociális gyermekétkeztetés fejkvótája szintén nőtt, napi 370-ről 440 forintra augusztusa óta van érvényben Paller Judit országos tiszti főorvos közétkeztetési ajánlása. Ennek betartása azonban nem kötelező, így azóta várták hogy ennek nyomán elkészüljön egy jogszabály, amelynek utasításai már kötelező érvényűek. A jogszabálytervezetben rögzítik, hogy a jól látható helyen kifüggesztett étlapokon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. A tervezet egyik mellékletében rögzítik, hogy a különböző korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energiabevitel. Emellett több táblázatban részletezik, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni egyebek mellett húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Például szalonna hidegétkezéshez nem adható. A változatos étrend eléréséhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki. A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel. Édesítőszert viszont a hat év alatti korcsoportnak - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem lehetne adni. A tervezetben meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési előírásban azt is rögzítik, hogy bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható, s hogy csípős, erősen fűszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos. A tervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nem csak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára emelkedett. Közjogi szervezetként beszerzései során ajánlatkérőnek minősül az önkormányzati alapítású Hód-Menza Közhasznú Nonprofit Kft. még akkor is, ha tevékenységét az alapító önkormányzat nem többségi részben finanszírozza.

19 I/A kötet 19. oldal A főszabály értelmében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni az államháztartási körbe tartozó, közjogi intézménynek, illetve in house szervezetnek minősülő szervezettől kapott támogatásból megvalósuló árubeszerzés, vagy szolgáltatás megrendelés esetén az egyébként közbeszerzési ajánlatkérőnek nem minősülő szervezetnek, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés értéke eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt (ami a évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 8 millió forint), de nem éri el az uniós értékhatárt (ami a évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó Ft). Közétkeztetési szolgáltatás megrendelése esetén tekintettel arra, hogy az a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásnak minősül akkor is nemzeti eljárásrend (Kbt. Harmadik Része) alkalmazható, ha a közbeszerzés értéke eléri az uniós értékhatárt (ami a évben szolgáltatás megrendelés esetén nettó Ft). Egy költségvetési években gazdálkodó közbeszerzési ajánlatkérő az éves költségvetésébe évente visszatérően beállított árubeszerzésekre vonatkozóan (pl. főzési alapanyag beszerzés) a következő évi beszerzés becsült értékének megállapítása érdekében nem köteles piackutatást végezni, azaz árajánlatokat bekérni, hanem az adott évre szerződött árat (egységárakat) természetesen a tárgyévre tervezett mennyiségi változásokat és inflációs rátát is figyelembe véve kalkulálhat a következő évre vonatkozó beszerzés becsült értékének a megállapítása során. A különböző élelmiszerekre és főzési alapanyagokra történő közbeszerzés esetén (pl. zöldségek, tejtermékek, pékárú, húskészítmények stb.), ha az alapanyagokat az ajánlatkérő egyetlen közbeszerzés eljárásban szerzi be, a részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása indokolt. Ez esetben viszont a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor minden rész értékét egybe kell számítani és az így számított becsült érték jelenti a közbeszerzés becsült értékét. Tekintettel arra, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén az alsó (nemzeti) közbeszerzési értékhatár nettó 8 millió forint, e nettó 8 millió forintos értéket el nem érő értékű árubeszerzések és szolgáltatás megrendelések esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A közmunka szabályozással kapcsolatban megállapítható, hogy, ha az ajánlatkérő egyes főzési alapanyagok termeltetését (pl. zöldség termelése) vagy akár a főzési szolgáltatást (konyhai munkát végző személy) közmunka keretében végezteti, akkor e közmunka is mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. A nemzeti eljárásrendben további könnyítés, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot. Fontos viszont, hogy olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást megküldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. Az élelmiszer alapanyagok és a közétkeztetési szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzések esetén a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása életszerűen a 25 millió forintot el nem érő értékű megrendelések esetén merülhet fel. A Kbt. e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítását mindössze ahhoz a feltételhez köti, hogy legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a felhívást, mégpedig olyan gazdasági szereplőknek, amelyek a KKV törvény46 szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak vagy költségvetési szervnek minősülnek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A feltételrendszer körültekintő és mindenre kiterjedő kidolgozása a közbeszerzési eljárásban különös jelentőséggel bír. A felhívás megküldésekor az ajánlattevő útjára engedi az eljárást, ezt követően cselekvési szabadságát a törvény már nagymértékben korlátozza.

20 I/A kötet 20. oldal A közbeszerzési kötelezettség azonban megszűnt a közétkeztetést végző intézmények számára 2010 szeptember közepén. A törvényalkotók az új szabályozás hatályba lépésétől lánckereskedelem kiiktatásától az óvodák, iskolák és a kórházak számára olcsóbb beszerzési forrást, a helyi gazdáknak pedig új piac megnyitását remélték. Azonban még ma is bizonytalanok a termelők és a beszerzők is a törvény értelmezésében. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény alapján kibocsátásra került a a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet. Ennek megfogalmazása szerint a kistermelő a) 2 az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, b) 3 az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, c) 4 az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, 1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez A. rész Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység Heti maximális Éves maximális megnevezése mennyiség mennyiség 1. Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc 6 db vagy emu levágása és húsának értékesítése 72 db kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése 10 db 120 db 3. Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése 2 db 24 db kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése 2 db 24 db 5. Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése 200 db 6. Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése 100 db 7. Nyúlféle levágása és húsának értékesítése 50 db 8. Húskészítmény előállítása és értékesítése 70 kg kg 9. Tej értékesítése 200 liter 10. Tejtermék előállítása és értékesítése 40 kg 11. Méz és méhészeti termék értékesítése Együttesen kg 12. Tojás értékesítése 500 db db 13. Hal értékesítése kg 14. Növényi eredetű alaptermék értékesítése kg 15. Savanyúság 150 kg kg 16. Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése 150 kg kg 17. Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése 50 kg 18. Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése 50 kg 19. Termesztett gomba értékesítése 100 kg 20. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának 2 hl tiszta szesznek különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény 67. (2) megfelelő párlat

21 I/A kötet 21. oldal bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlat értékesítése 21. Egyéb élelmiszer értékesítése 50 kg A helyi kistermelők bevonása a helyi közétkeztetésbe már óta folyamatosan fennálló lehetőség. A kistermelői program beindítása az alábbi alapelvek és célok mentén került kialakításra: Alapelvek A közétkeztetés közösségi feladat (helyi hatáskör) A helyben előállított élelmiszer helyben való felhasználásának a közétkeztetés egy jó eszköze A foglalkoztatottságot a hatékonysággal szemben legalább egyenrangúan kell értékelni (konyhalányok) A térségi együttműködések kiemelten fontosak Célok- konyha, közétkeztető szolgáltatás A közoktatási, bölcsődei (esetleg szociális) közétkeztetést biztosítókat (iskolai konyha, közétkeztető szolgáltatás) képessé tenni (felszerelés, személyzet, kapcsolatrendszer) a egészséges, változatos, esztétikus táplálkozás nyújtására, a helyi termékek felhasználására Célok- élelmiszerelőállítás A helyi élelmiszertermelés (háztáji, kistermelői) és feldolgozás fellendítése, kiszámítható szintre hozása, hogy megbízható (beltartalomban és mennyiségben) partnere legyen a közétkeztetésnek Célok-beszállítás, beszerzés Lehetővé tenni a helyiektől való felvásárlást (közbeszerzés, értékhatások, közszolgatatássá minősítés), Támogatni, segíteni a gazdálkodók számára a beszállítás megszervezését, a közétkeztetési piacon való értékesítést Célok- Kultúra, oktatás A helyi termék a helyi közétkeztetésbe kultúrájának megteremtése: Helyi kötődés (büszkeség) erősítése a helyi termék előállításához Egészséges táplálkozás, és annak előállításáról szóló tudás közösségi tanulása Mindezt támogató hivatali, döntéshozói szemlélet erősítése Teendők konyhák, közétkeztetők Kell a közétkeztetést szabályozó rendelet, és ebben a helyi termék előnyben részesítése biztosítása A tervezett támogatásokban (közfoglalkoztatás, iskolafejlesztés, kisvállalkozás-fejlesztés, szociális pr.) előnyben részesíteni azokat, amelyek tartalmazzák az étkeztetés segítését (eszközre és személyzetre): Iskolakonyhák kialakítása, helyreállítása, méltó tálalás Az élelmiszer tartalmi és esztétikai megőrzését is biztosító szállításai lehetőségre A pályázat alkalmas legyen a közétkeztetés állapotának egyszerű felmérésére Közétkeztetést kivenni a közbesz. tv hatálya alól Teendők - termelés A háztáji és kistermelői termék-előállítást és értékesítést szabályozó jogszabályok összehangolása, egyszerűsítése, Egyablakos ügyintézés a kormányhivataloknál

22 I/A kötet 22. oldal Ellentmondó jogszabályok célszerű, okszerű felülvizsgálata támogató korrekciója (kistermelői tv vs vízengedély, forgalomba hozatal) Korlátozás helyett segítő hozzáállás, ellenőrzés A termelés erősítésének összekapcsolása a szociális földprogrammal közfoglalkoztatással, szociális vállalkozásfejlesztéssel Teendők- beszállítás, együttműködés Azoknak a kezdeményezéseknek (jó gyakorlatoknak), szervezeteknek, embereknek, a megtalálása, bevonása akik képesek, partnerek a közétkeztetés ilyen jellegű reformjának előmozdítására Támogatásokban (TÁMOP eünev,vm jó gyakorlat,, civil támogatások, KEOP, önkormányzat) Intézményesített együttműködési formák támogatásakor a közétkeztetés-helyi termék célrendszerének megjelenítés (szociális paktumok, termelői szövetkezések, térségi együttműködés) Teendők oktatás-kultúra-i Tevékenység/munkaalapú tanulás formák az egészséges táplálkozásról, a helyi termékek előállításáról (tankonyha, iskolakert, közösségi kertek, helyi termelők, üzemek, bevonás az iskolai konyha működtetésébe, ) kerettantervek, ÁNTSZ, közétkeztetési tv, KN program Támogatás: TÁMOP, TIOP, KEOP Szakmai támogatás: elismerés, díj, életpálya modell, Tanulók, szülők, tanári közösség, munkatársak bevonása az egészséges helyi forrásokra alapozott étkeztetésbe tudatosítás Alkalmazni a hasonló átfogó szemléletváltást célzó programok tapasztalatait, struktúráját (pl tehetséggondozás) Teendők oktatás-kultúra-i Élelmezésvezetők képzése Egészségfejlesztési hálózat/népegészségügyi központ, és a támogatások ellenőrzését végzők felkészítése a segítő ellenőrzésre Közhivatalnoki képzésekbe, alapvizsga követelmények közé a helyi termelés-felhasználás szükségességét és eszközeit Közgondolkodás formálása stratégiai kommunikáció tervezése, önkormányzati hírek, jegyző, köztisztviselő, példamutató esetek bemutatása. ) A beszállítói program értékei A termelőket a tudás, a tájékozottság, a fenntartható gazdálkodásba vetett hit erősítése és tapasztalatok kölcsönös cseréje útján készíti fel A fogyasztót az igényességre, az élvezeti értékek jobb befogadására, a kulturális és gazdálkodási háttér iránti érzékenységre neveli A vendéglátókat, közösségeket az értékek, a hagyományok ismeretére, ezek fontosságára, és a közvetítő szerep jelentőségére hangolja rá. régiók étkezési hagyományainak, a helyi étkultúrának", a "gasztrokulturális" sokrétűségnek a megőrzése a lassú, odafigyelő, komótos étkezés, a hagyományos és nemes táplálkozás, igényes íz-érzékelés, étkezési kultúra a teljes étkultúra : a biológiai sokféleség megőrzése A mozgalom egyaránt foglalkozik a termékkel, a termelővel, a fogyasztóval, a kettő közötti közvetítőkkel és a szükséges ismeretekkel a hagyományos és természetes étkezés kérdése, a mezőgazdasági termelés, a helyi értékek és közösségek támogatása

23 I/A kötet 23. oldal az érintett közösségek és vállalkozások fennmaradásának és gazdasági sikerességének támogatása A helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatása helyi gyökerezettség és a decentralizáció a termelő közösségek boldogulása Gyengeségek és veszélyek egészséges táplálkozás háttérbe szorul társadalmi és szocializációs okokból a megszokott étkezési kultúra háttérbe szorul, ideértve a közétkeztetést is élesedő közétkeztetési verseny a kínálati oldalon takarmányár, energiaköltség nő Alapanyag beszerzési árak emelkednek Nő a behozatal és a helyiek versenyhátránya, közbeszerzési korlátok Tőke- és finanszírozási hiány, forráshiány az önkormányzatoknál További piacvesztés, a családi gazdálkodás ellehetetlenül Változások Jelentős előrelépés -helyi termelés és fogyasztás összekapcsolását szolgáló kormányzati célkitűzés a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet, mely alapján a helyben megtermelt és feldolgozott élelmiszereket a helyi termelők a helyi boltokban, vendéglátóhelyeken és a közétkeztetésben is értékesíthetik a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosítása szeptember 15-étől a közétkeztetést végző intézmények bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát

24 I/A kötet 24. oldal A méltányos kereskedelem vonatkozó alapelvei a közétkeztető új feladata Növeli a termelők jövedelmét és életszínvonalát azáltal, hogy javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel; Kampányol a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatása érdekében; Növeli a fogyasztók tudatosságát a nemzetközi kereskedelem kistermelőket sújtó káros következményeiről annak érdekében, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák; Megteremti a kereskedelmi partnerség jó példáját a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának hangsúlyozásával; Védelmezi az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek, a gazdasági biztonság előmozdításával (növeli a vidék jövedelemtermelő erejét) Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezet étrend tápanyag-tartalma, jellege nem felel meg a korcsoport szerinti ajánlásoknak, napi folyadékpótlás és diétás étkeztetés nem megoldott a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek, így a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető -iskolabüfék kínálatában cukros üdítő, csokoládé, sós snack iskolások 50-30%-ánál naponta -kávé! éveseknél naponta -reggeli iskolások 30% -iskolák 30%-ában étel-ital-automaták (csokoládé, kóla 20%, energiaital 3%, GY csak 2%) -ingyenes vízfogyasztás csak az illemhelyen iskolák 60%-ában További beszállítási lehetőség Leves- és körettészták Pasztörizált tej Tejfől, túró Savanyúság Dió, mák Paprika Rizs, bab Fertőtlenített tojás Méz Gyümölcsök, zöldségek

25 I/A kötet 25. oldal Árucsoportok jellemzői Árucsoportok felsorolása Kenyér pékáru Sütemény Száraztészta Tej, tejtermék Sertés, marha Előhűtött baromfi Fagyasztott baromfi Fagyasztott tartósítottak Fűszerek, ízesítők Friss zöldség, gyümölcs Tartósított termékek Egyéb áruk Húskészítmények Beszerzési érték, beszállító Br. 84 MFt, helyi Br. 8 MFt, helyi Br. 25 MFt, vidéki Br. 120 MFt, vidéki Br. 54 MFt, helyi, vidéki Br. 69 MFt, vidéki Br. 70 MFt, vidéki Br. 46 MFt, vidéki Br. 5 MFt, vidéki Br. 58 MFt, vidéki Br. 31 MFt, vidéki Br. 110 MFt, vidéki Br. 46 MFt, vidéki Potenciális helyi beszállítások Veszélyességi pontok Közétkeztetési törvény anomáliáinak megszüntetése a nagyobb menzák érdekében Kistermelőkkel mezőgazdasági termékértékesítési szerződések megkötése (ár, minőségi- és mennyiségi elvárások) Adminisztráció növekedése / a kereskedelmi cégek feladatainak átvétele: termelőkkel kapcsolattartás, a sokszereplős kistermelői beszerzés dokumentációs terhe a közétkeztető céget terheli kínált termék származási helyének, előállítási-, tárolási körülményeinek ellenőrzése egyeztetések a helyi szakhatóságokkal kistermelő engedélyek, hatósági igazolások bizonyítványok kezelése Az ún. élelmiszer-lánc szemléletben nem szerencsés, ha eltérő feltételrendszer szerint történik a termelés és értékesítés.