12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula"

Átírás

1 12. fejezet Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

2 Általános rész Fáy Veronika Az idegrendszer felépítése és mûködése Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; reagál a környezet változásaira; szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

3 FEJEZET A neuron A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a szürke-, a nyúlványok és burkaik a fehérállományt alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat. Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható. okcipitális lebeny ábra. A neuron felépítése A központi idegrendszer torakális Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon) ábra. A központi idegrendszer részei

4 12. FEJEZET 259 Diencephalon. Egyik része, a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz, melyek fô funkciója a szenzoros, a motoros, a limbikus, az infratalamikus, az agytörzsi információk fogadása, illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. A diencephalon másik alkotóeleme, a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz, melyek a biológiai alapösztönök, a motiváció, az emóciók szabályozásáért felelnek. Itt létesül kapcsolat az ideg- és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. Nagyagy (cerebrum). Az agy nagy részét alkotja. Két féltekébôl áll, melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. Az agyféltekéket elülsô (frontális), fali (parietális), halánték- (temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok), melyek a motoros szabályozás központjai. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór, Huntington-kór) alapját képezik. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet, a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a táblázat mutatja be. Gerincagy. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. Anatómiailag cervikális, torakális, lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit, fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy- és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket, a plexusokat, a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. Az agyidegek (kivéve a n. olfactoriust, a n. opticust és a n. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el, a szenzoros magvak a ganglionokban, közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el, melyek szenzoros, mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által, s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a ábrák mutatják. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a ábrák mutatják be táblázat. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg Funkció az agyidegek mûködtetése, a reflexek mûködtetése, az izomtónus szabályozása, a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése, a fájdalomérzés módosítása, az autonóm mûködés szabályozása, az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató- és érzôrendszer szabályozása, a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás, megállás, koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása, a mozgásszabályozás, a pszichés jelenségek szabályozása, az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás, a kognitív, affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel, akaratlagos mozgásszabályozás, kommunikáció, beszéd, a kognitív funkciók központja, a magatartás, az érzelmek szabályozása

5 FEJEZET torakális szakasz ábra. A végtagok bôrének beidegzése ábra. A felsô végtag idegeinek topográfiája ábra. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés

6 12. FEJEZET ábra. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl, annak efferens axonjából, valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.7. ábra). A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk, hogy melyik szakasz érintett elsôsorban. A motoros válasz nem más, mint információk továbbítása az agyi központokból az izmokhoz; a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. A végtagok motoros beidegzését a ábra és a táblázat mutatja be. A táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be.

7 FEJEZET ábra. A motoros egység epicondylus medialis ábra. A felsô végtag motoros innervációja

8 12. FEJEZET táblázat. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg Izom Ideg Izom L4-5 n. ischiadicus m. biceps femoris S1-2-3 n. ischiadicus m. semitendinosus m. adductor magnus m. semimembranosus L2-3-4 n. femoralis psoas maior et minor n. peroneus comm. m. tibialis anterior m. iliacus m. peroneus longus m. rectus femoris m. extensor hallucis lougus m. sartorius m. extensor digitorum longus m. vastus laterialis et intermedius m. peroneus breois L2.3.4 n. obturatorius m. pectineus n. tibialis a lábszár és a láb többi izmai m. obturatorius ext. m. adductor brevis m. adductor longus m. gracilis m. adductor magnus táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés Felsô karfonat C5 C6 N. dorsalis scapulae C4 C5 N. suprascapularis C5 C6 (N. axillaris, l. alább) (N. thoracicus longus, l. alább) m. rhomboideus major m. rhomboideus minor m. supraspinatus m. infraspinatus a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart (N. musculocutaneus, l. alább) (N. radialis, l. alább) n. cutaneous brachii medialis a váll abdukciója, a könyök hajlítása, az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása)

9 FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés Alsó karfonat N. cutaneous brachii medialis HC7 T1 N. cutaneous ante-brachii medialis C8 T1 az ujjak adés abdukciója, az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) (N. medianus, l. alább) (N. ulnaris, l. alább) m. serratus anterior n. cutaneous antebrachii lat. N. thoracicus longus C5 C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása, csúcsának rotálása N. axillaris C5 C6 m. deltoideus 1 abdukció a vállízületben N. musculocutaneus C5 C7 m. teres minor m. coracobrachialis m. biceps brachii m. brachialis (részben a n. radialis innerválja) 1. n. axillaris 2. n. cutaneus antebrachii lat. (a n. musculocutaneus ága) 3. r. superficialis n. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel- és az alkar hajlítása, az alkar kifelé fordítása, a felkar hajlítása N. radialis C5 C8 (T1) m. triceps brachii m. anconeus m. brachioradialis m. brachialis (+ n. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója

10 12. FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés m. supinator az alkar és a csukló kifelé fordítása m. extensor digitorum communis az ujjak alapízületének feszítése m. extensor carpi ulnaris a csukló feszítése és ulnáris m. extensor digiti minimi m. abductor pollicis longus a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója m. extensor pollicis longus m. extensor pollicis brevis m. extensor indicis a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése N. medianus C5 T1 m. pronator teres m. quadratus m. flexor carpi radialis az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban m. palmaris longus m. flexor digitorum superficialis m. flexor digitorum profundus II-III. a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. ujj végpercének hajlítása m. flexor pollicis longus m. flexor pollicis brevis (caput superficiale) a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása m. abductor pollicis brevis n. medianus az I. metacarpus abdukciója N. ulnaris C8-T1 m. opponens pollicis mm. lumbricales II-III. a hüvelyk opponálása II III. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése

11 FEJEZET táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok Érzészavar Mûködés m. flexor carpi ulnaris a csukló voláris és ulnáris flexiója m. flexor digitorum profundus IV V. a IV V. ujj végpercének hajlítása m. palmaris brevis a kisujjpárna bôrizma m. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. opponens digiti minimi a kisujj oppozíciója n. ulnaris m. flexor digiti minimi brevis a kisujj alappercének hajlítása mm. lumbricales III IV. a III IV. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése mm. interossei az ujjak ab- és addukciója m. adductor pollicis a hüvelyk addukciója m. flexor pollicis brevis (caput profundum) a hüvelyk alappercének hajlítása Forrás: M. Mumenthaler: Neurológia. Medicina, Budapest, 1999 A 31 pár (8 pár cervikális, 12 pár torakális, 5 pár lumbális, 5 pár szakrális, 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat, rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros innerváció szegmentális elosztását a ábra mutatja be. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el, különbözô szenzoros, motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12.4. táblázat).

12 12. FEJEZET táblázat. Az agyidegek megnevezése, fô funkciói Agyideg Az ingerület vezetése Funkció I. n. olfactorius az orrból az agyba szaglás II. n. opticus a szembôl az agyba látás III. n. oculomotorius az agyból a szemizmokba szemmozgások IV. n. trochlearis az agyból a külsô szemizmokba szemmozgások V. n. trigeminus a bôrbôl, a fej nyálkahártyáiból, a fogakból, az arc, a fejtetô, a fogak az agyból a rágóizmokba érzékelése, rágómozgások VI. n. abducens az agyból a külsô szemizmokba a szem kifelé forgatása VII. n. facialis a nyelv izlelôbimbóitól az agyba, ízérzés, az arckifejezés az agyból az arc izmaihoz VIII. n. vestibulocochlearis a fülbôl az agyba hallás, egyensúlyérzés IX. n. glossopharingeus a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból, a garat érzékelése, ízérzés, az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez nyelômozgások, nyáltermelés X. n. vagus a garatból, gégébôl, a mellkasi és a hasi szervektôl a garat, a gége, a mellkasi az agyba, és hasi szervek érzékelése, az agyból a garatizmokhoz, nyelés, hangképzés, a mellkasi és a hasi szervekhez a szívmûködés lassítása, a perisztaltika aktiválása XI. n. accessorius az agyból a váll- és a nyakizmokba vállmozgások, fejfordítás XII. n. hypoglossus az agyból a nyelvizmokba nyelvmozgások Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek, az erek és a mirigyek felé, melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12.9. ábra). A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendelkeznek, ez biztosítja a funkciók egyensúlyát, a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet, a víz- és az elektrolit-háztartás, illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is, valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái, a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz ábra. Az autonóm egység

13 FEJEZET pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak, mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás, éhség, szomjúságérzet, szexuális élet, vizelés, székelés stb.), a motivációkat, a viselkedést, a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak, melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai az izomerô csökkenése, kiesése (paresis, plegia), az izomtónus változása (hypotonia, hypertonia, spaszticitás), a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris, spinális ataxia) és az akaratlan mozgások (tremor, chorea stb.). Érzékszervi zavarok a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás károsodásai, propriocepciós zavarok, vegetatív mûködési zavarok (légzés, vizelet, széklet, szexuális tevékenység), olyan fájdalom, mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat, de a pihenést, a beteg értelmi, érzelmi, akarati tevékenységét, vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok kommunikációs zavarok (beszéd, írás, olvasás), memóriazavarok, amnesiák, a figyelem zavarai és a neglect jelenségek, a praxiás zavarok. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio, emocionális labilitás, lassultság, indítékszegénység). Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl, hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. Pl. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet, függetlenül attól, hogy a sérülés oka vérzés, daganat, demielinizációs góc vagy egyéb. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés, daganat, demielinizácios góc), ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban, a beszédben, a

14 12. FEJEZET 269 kommunikációban, a mentális állapotban, az integratív funkciókban csakúgy, mint az emocionális magatartásban. A megismerés, a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó, ún. értelmi funkciói, speciális humán funkciók. Az élet során szerzett, kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek, de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák, és látászavarban, hallás- és egyensúlyzavarokban, nyelési zavarokban, dysarthriában nyilvánulhatnak meg. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban, a felsô és az alsó végtag használatában, a vizelés, a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában, kontrolljában. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója, melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. A tudat két elemét különböztetjük meg. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot, amely ahhoz szükséges, hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók, melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat a vigilitás zavaraira, a tartalom zavaraira és kevert típusú zavarokra osztjuk. A tudattal és zavaraival részletesen a Pszichiátriai károsodások c. fejezetben foglalkozunk. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. neuropszichológiai tünetcsoportok. Ezek organikus alapon létrejövô, komplex lelki mûködészavarok. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával, ezek rehabilitációjával foglalkozik. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: Az észlelés vagy percepció (vizuális, auditív, taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. A figyelem (összpontosítás, megtartás, szelekció, akaratlagos, önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect, illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. Azemlékezetnek több típusa létezik, károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. A képzelet és a gondolkodás magasabb szintû kognitív funkciók, melynek különbözô formáit (analógiás, kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk károsodásai. A tanult mozgások, az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros, ideomotoros, ideátoros). A beszéd, a nyelvhasználat zavarai. Aspeciális összetett képességek (olvasás, írás, számolás) károsodásai. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése, valamint a tudatosság problémája. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. neglect szindróma. Fô jellemzôje, hogy a beteg úgy viselkedik, mintha nem létezne az ôt körülvevô tér, és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali, azaz a bal oldala sem. A rehabilitációs folyamatban, majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. csak a jobb oldalát gondozza, a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást, így azok gyakran sérülnek. A neglect sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. Oka nem tisztázott. A neglect javítható olyan jelzésekkel, melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet.

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula 12. fejezet Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula Általános rész Fáy Veronika Az idegrendszer felépítése és mûködése Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv,

Részletesebben

MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS. N. accessorius

MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS. N. accessorius 15 I. Felületes hátizmok csoportja MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag izmai) Spinohumeralis izmok Ventrolateralisan bevándorolt izmok musculus origo insertio functio innervatio protuberantia lapocka

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK 1. Minden csontot ismerjen fel, tudja a nevüket magyarul és latinul.

Részletesebben

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája Felszíni anatómia (látható, tapintható képletek a felső végtagon) Clavicula, acromion, processus coracoideus Epicondylus medialis, epicondylus lateralis,

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales,

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

REGIONES ANTERIORES membri superioris (felső végtag mellső régiói)

REGIONES ANTERIORES membri superioris (felső végtag mellső régiói) 1 REGIONES ANTERIORES membri superioris (felső végtag mellső régiói) REGIONES 1. Regio infraclavicularis / pectoralis (nagy mellizom régiója) 2. Regio / Fossa axillaris* (hónalj régiója / hónaljárok) 3.

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai)

OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai) 1 OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai) Partes et ossa membri superioris (a felső végtag részei és csontjai) a. Cingulum membri superioris (felső függesztőöv v. vállöv) Clavicula (kulcscsont)

Részletesebben

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Atlétika SMDLTE2202 Készítette: Döbröntei Máté Szak: Testnevelő

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály,

Részletesebben

II./2.11. Speciális szempontok

II./2.11. Speciális szempontok II./2.11. Speciális szempontok A betegvizsgálat általános leírása után négy speciális alaphelyzetet mutatunk be. Ez a négy helyzet azt szemlélteti, hogy az előzőekben bemutatott részletek hogyan kapcsolódhatnak

Részletesebben

Neurológiai betegek rehabilitáci

Neurológiai betegek rehabilitáci Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS

Részletesebben

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik AZ IDEGRENDSZER Az élőlényekre és csakis az élőszervezetre jellemző, hogy a külsőilletve a belsőkörnyezet változásaihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkodás a környezet változásaihoz, a szervek működésének

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák

III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák A peripheriás idegek sérülésének lehetséges okait összefoglalva az 5. táblázat mutatja. Mononeuropathiáról beszélünk, ha csak egy ideg érintett, amely legtöbbször

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu 7. Általános Neurológia Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu ANATÓMIA Központi idegrendszer - Agyvelő Gerincvelő Perifériás idegek - Mozgató - Érző - Kevert Primavet Primavet

Részletesebben

Dorsalis régiók - összefoglaló

Dorsalis régiók - összefoglaló Dorsalis régiók - összefoglaló Összeállította: Hanics János Lektorálta: dr. Altdorfer Károly Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, Budapest, 2005 Átdolgozva: 2010 1. Regio nuchae

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Mozgásanatómia Mozgásanatómia 9. évfolyam A 9. évfolyamon az intézményünk profiljának megfelelő tantárgy, a mozgásanatómia kerül bevezetésre. A mozgásanatómia

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ALAPFOGALMAK... 3 I. ENG ALAPFOGALMAK...

Részletesebben

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai Az elektrofiziológia meghatározása A klinikai eletrofiziológia a központi a perifériás a vegetatív idegrendszer az izmok működésének vizsgálatával

Részletesebben

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. BS 1 A koponyaalap Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. Magasság: 19 cm, Szélesség: 18 cm., Mélység: 21 cm., Súly:

Részletesebben

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. NS 1 Normális lábfej Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. Hossz: (Pternion-Akropodion): 24 cm. Magasság: 13 cm., Szélesség: 26 cm., Mélység: 10 cm., Súly: 450

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

A patelláris reflex megjelenése

A patelláris reflex megjelenése EaYETEM IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJÁRÓL. Igazgató: LECIINER KÁROLY dr. ny. r. tanár. A patelláris reflex megjelenése izomsorvadásos Tabes dorsalis" előrehaladt stádiumában.* írta: SZABÓ JÓZSEF dr.

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Dr. Nusser NóraN. Zsigmondy Vilmos Harkányi (2012.10.12.)

Dr. Nusser NóraN. Zsigmondy Vilmos Harkányi (2012.10.12.) Alagút t syndromák: felső végtag Dr. Nusser NóraN Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyf gyfürdőkórház z NKft. (2012.10.12.) Anamnézis: Provokáló tényezők k tisztázása: sa: Megtört csukló Carpalis alagút t sy.

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés Ápolásról általában www.lemtrener.hu 1 A modellek összetevői Célok Nézetek Ismeretek Gyakorlat www.lemtrener.hu 2 Ápolási Modellek Az ápolást vezérlő és tartalmát meghatározó szemlélet Összetevők Virginia

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő A központi k idegrendszer A központi k idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Periféri riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek

Részletesebben

NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA MÁRKUS ATTILA NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsôoktatási

Részletesebben

Kató Csaba Kaczur Kinga, 2015 konzulens

Kató Csaba Kaczur Kinga, 2015 konzulens Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás Gyógytornász szakirány Gyorsasági görkorcsolyázók erőfejlesztése az alapozási időszakban és erőnléti állapotuk összehasonlítása sportoló és nem

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb

Részletesebben

NERVI MEMBRI INFERIORIS

NERVI MEMBRI INFERIORIS 36 NERVI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag idegei) 1. ábra: PLEXUS LUMBOSACRALIS (1- n. iliohypogastricus, 2- n. ilioinguinalis, 3- n. cutaneus femoris lateralis, 4- n. genitofemoralis, 5- n. femoralis,

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban

OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban Ágoston Lajos FESZ Elnökségi tag Ortopédiai műszerész mester 1 Hazai előzmények Dr. Endres Mária nevéhez fűződik a téma első

Részletesebben

A mozgásszervi fogyatékosok

A mozgásszervi fogyatékosok Okok, következmények, rehabilitáció A mozgásszervi fogyatékosok A mozgásszerv: tartó és mozgatóapparátus A fogalom definíciója, gyakorlati szempontok alapján: Mozgásfogyatékos az a személy, akinél aktív

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán.

Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán. KÖNYÖKÍZÜLET Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán Singcsont (ulna): pörgő bevágása (incisura trochlearis) koronanyúlvány

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMANTE2202 Geröly Patricia G7AH72 A dolgozat szerkezete

Részletesebben

neuropathiák a gyakorlatban

neuropathiák a gyakorlatban neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014.

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. SZEPTEMBER 11-13 A ROTÁTORKÖPENY SZINDRÓMA FIZIOTERÁPIÁS KEZELÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA

Részletesebben

I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ALAPFOGALMAK - izomszövet Testünk aktív mozgatását az izomszövet végzi: INGER-KONTRAKCIÓ ZSIGERI IZOMZAT: autonóm mőködés

Részletesebben

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA)

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) Mit tanulunk? Az érrendszer alapelemeinek artériák, kapillárisok és vénák általános

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Növekedési zónák, kontrasztanyagok 1

Növekedési zónák, kontrasztanyagok 1 Fiatal állatok csontjainak radiológiája Arany Tóth Attila SZIE, ÁTOK, Sebészet EPIFÍZIS METAFÍZIS epif. fuga Fiatal állatok csontjainak radiológiája Csontosodás: velıőr DIAFÍZIS compacta 1. Primer: nem

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Történet Lewy testek azonosítása Parkinson-kórban (Lewy, 1912) Lewy testek azonosítása demenciában (Okazaki, 1961) LBD 1. konszenzus konferenciája (McKeith,

Részletesebben