Munka- és egészségvédelem német felületkezelő és galvántechnikai üzemekben

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.2 Munka- és egészségvédelem német felületkezelő és galvántechnikai üzemekben Tárgyszavak: felületkezelés; galvántechnika; veszélyelemzés; kérdőíves felmérés; veszélyes anyag. A németországi galvántechnikai üzemekben a dolgozókat érő sajátos terhelések és veszélyek vizsgálatára 10 felületkezelő üzemben két szervezet (AOK Rheinland és a Finommechanikai és Elektrotechnikai Szakszervezet, BGFE) indított vizsgálati programot. Az AOK Rheinland korábbi felmérése szerint a munkaképtelenségek ebben az ágazatban nagyrészt a csontrendszer és légutak megbetegedéséből erednek (1. ábra). A szakszervezeti statisztikák pedig már évek óta a galvánozók más szektorokhoz képest kiemelkedő számú baleseteiről tanúskodnak AOK Rheinland: 166,69 galvántechnika: 203, AOK Rheinland 0 galvántechnikai üzemek keringés légutak emésztés csontozat munkabaleset egyéb baleset egyéb 6,48 45,91 22,02 36,11 10,4 10,9 34, ,19 23,45 57,19 13,73 11,72 38,6 1. ábra A munkaképtelenné válás esetei 100 AOK-tagra számítva (1999) A vizsgálathoz kiválasztott üzemekben fém- és műanyagfelületeket kezelnek általánosan használt eljárásokkal, 9 és 250 közötti dolgozói létszámmal. A felmérést a helyszíneken a két szervezet szakemberei közös kiszállá-

2 sok alkalmával végezték, mind a műszaki, mind a munkavédelmi irányú vizsgálódást és jártasságot képviselve. Munkamódszer, munkamenet A programot két lépésben folytatták le: a helyzetelemzés során tanulmányozták az üzem munkaképtelenségi (betegállományi) adatait, valamint az előfordult balesetek és foglalkozási megbetegedések előzményeit és lefolyását, megvizsgálták és minősítették az üzemben a munka- és egészségvédelem szervezetét, az általános munkafeltételeket, a munkakörnyezetet és az egyes tevékenységekkel összefüggő terheléseket, felmérték a dolgozók szubjektív megítélését szabályos kérdőív segítségével, amely a munkájukkal és munkakörülményeikkel való elégedettségükre és a vezetői magatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott, az eredmények feldolgozása és ismertetése keretében pedig kiértékelték a kérdésekre adott írásbeli válaszokat, a bemutatott bizonylatokat és egyéb dokumentumokat, és ezek alapján javaslatot dolgoztak ki, az eredményekről és javaslatokról szóló beszámolót eljuttatták a programban részt vett üzemekhez. Tanulságok, javaslatok a munkabiztonság megszervezése A kiértékelés alapján jól szervezettnek találták a felelősségek elhatárolását, a feladatok írásbeli átadását, az elsősegélynyújtás rendszerét, az egyes berendezések működésének rendszeres szakértői ellenőrzését, hiányokat, hibákat tapasztaltak viszont az elsősegélynyújtók száma, a biztonsági utasítások végrehajtásának ellenőrzése és annak dokumentálása, a dolgozók tájékoztatása és motiválása tekintetében. Fizikai megterhelés A napi munkát mind a tíz üzemben rendszeresen terhelik nehéz tárgyak emelése és mozgatása, és itt a tárgyak súlyánál és méreténél ergonómiailag

3 nagyobb gond a műveletek gyakorisága. Magára a munkára jellemző a hátat erősen igénybe vevő hajlott testtartás pl. szállítókosarak, állványok, fürdők megrakásakor, szállító- és rakodódaruk kiszolgálásakor, amely rendellenes módon terheli a porckorongokat és a vázizomzatot. Támasztópalettákkal, állítható magasságú emelőasztalokkal könnyíteni lehet ezeken a feladatokon, még ha a sokféle megrendelés változó eszközhasználati igénye korlátozza is az automatizálást. Emellett nagy gondot kellene fordítani a munkásoknál a helyes testtartás oktatására és gyakorlására, esetleg a munkabiztonsági utasítások kertében is. A szemlék alkalmával feltűnt a felmérést végző szakembereknek, hogy az emberek munka közben milyen hosszú ideig állnak. A gerinc és a környéki izomzat állásterhét enyhíti a megfelelően puha szőnyeg vagy cipőtalp. Zajcsökkentés Különösen erős a zaj automatadobok ürítésekor, csúszdákon, szállítószekrényekben és centrifugák betöltése alkalmával. Nagy zajjal jár továbbá a felületek csiszolása, polírozása, homokszórása sűrített levegővel. Zaj ellen a szakemberek műszaki, térakusztikai és személyi védelmi módszereket javasoltak. A helyiségek levegője, veszélyes anyagok A galvántechnika számos ártalmas anyaggal maró savakkal és lúgokkal, a bőrt ingerlő oldószerekkel, mérgező cianidokkal és rákkeltő vegyületekkel, pl. krómsavval dolgozik. Emellett a forró galvánfürdők és a bevonó fürdőknél működő elszívások nedvesítik a helyiségek levegőjét, továbbá huzat keletkezhet, vagy elégtelen szellőzés miatt veszélyes anyagok nagy töménysége alakulhat ki. A szakértők a bejárt üzemekben pozitívan értékelték a kezelő fürdők fölötti szellőzéstechnikai intézkedéseket, összhangban az ellenőrző mérés azon többéves tapasztalatával, hogy Németországban a felületkezelő üzemek munkavállalói nincsenek kitéve ártalmas koncentrációknak. Gyakran helytelennek találták viszont a helyiségek levegőztetését. Az elszívások, a kellő levegőbevitel hiányában a csarnokok több pontján huzatot idéztek elő. Az un. természetes szellőzés fali vagy tetőablak- és ajtónyílással, kedvezőtlen időjárási viszonyok között vagy télen nem tudja állandóan kiegyenlíteni a levegőhiányt, az így keletkező csökkent nyomás miatt ellenőrizetlenül áramlik be a külső levegő, a szokásos huzatpanaszokat okozva.

4 A veszélyes anyagok kezelésének további hibái: nem szervezik meg és a munkásoknál nem tudatosítják a bőr szükséges védelmét, hiányoznak az útmutatások is, a veszélyes anyagok jegyzéke nincs aktualizálva. Pozitív elbírálást kapott, hogy a fürdők fel- és áttöltéséhez korszerű hordószivattyúk vagy rögzített adagolóberendezések állnak rendelkezésre, a munkások ezekhez a műveletekhez védőkesztyűt, gumikötényt, gumicsizmát, védőszemüveget és légzésvédelmet használnak, a veszélyes anyagokat speciális raktárakban, a mérgezőket zárt helyen tárolják, a munkások szükség esetén ingyenes szakorvosi megelőző vizsgálatot vehetnek igénybe. A kérdőívek kiértékelése A kérdőíves felmérésben kilenc cég 479 dolgozója közül 287 személy (60%) vett részt. A kommunikációval és a vezetői magatartással kapcsolatban feltett alábbi kérdésekre: főnököm komolyan veszi kívánságaimat és felvetéseimet, dicsér engem, igazságosan bánik velem általában igenlő választ adtak, kivéve a dicséretet, ill. teljesítményük elismerését. Ez utóbbit kilencből nyolcan hiányolták (holott a felettesek ilyen megnyilvánulásai közismerten jó hatással vannak a dolgozók motiváltságára) (2. ábra). A kommunikációs kulturát és az információáramlást elődlegesen a fölérendelt személyek magatartása befolyásolja. A felettesek feladatai részben szakirányúak, részben személyi természetűek. A tapasztalatok és az itt ismertetett felmérés eredményei is arra vallanak, hogy a főnökök a szakmai feladatok teljesítése mellett a személyi vonatkozásúakat elhanyagolják. A legjobb megoldás e téren és a tanulmány készítői is ezt javasolják a felettesek kommunikációs és vezetési módszereinek és stílusának minősítése a vállalati felső vezetés által. A általános vállalati közeg és hangulat (szociológiai szaknyelven klíma) foglalja össze és érzékelteti a munkaviszonyokat befolyásoló tényezők együttesét. Ezt a galvánüzemek dolgozói az átlagosnál kissé kedvezőtlenebbül ítélték meg, kivéve a munkatársak egymáshoz való, 83%-ban jónak (a kielégítőtől az igen jóig ) minősített viszonyát. Az említett klímát illetően a fenti két szélső kategória közötti, üzemenként igen nagy szórással 53%-os volt a közepes jó értékelés átlaga, ezzel összefüggésben 22% nyilatkozott munkakörülményeivel elégedetlennek.

5 100% 80% 60% 40% 20% 0% szinte soha ritkán olykor gyakran X X X X X X X X X összesen 0% 67% 71% 44% 56% 46% 14% 34% 60% 44% 25% 0% 7% 8% 36% 43% 46% 32% 25% 29% 75% 33% 21% 40% 8% 11% 27% 27% 14% 23% 0% 0% 0% 8% 0% 0% 14% 6% 2% 4% Lezárás, kitekintés 2. ábra A kérdőíves felmérés válaszai arra a kérdésre, hogy kapok-e dicséretet A program sikeres lebonyolításáról és eredményeiről a kezdeményező és végrehajtó intézmények, az ágazati vállalatok és szövetségi munkaügyi szervek képviselői egy AOK-rendezvény keretében számoltak be egymásnak. A felmérés során az egymást kiegészítő műszaki és munkaügyi szemlélet hozzásegített ahhoz, hogy a legveszélyesebbek közé tartozó galvántechnikai szektor ismét egy lépéssel előbbre jusson a munka- és egészségvédelem területén. Az elkészült eredmény-összefoglaló és tájékoztató füzet hasznos információkkal szolgálnak, különösen az ágazat kis- és közepes méretű vállalatainak, amelyek nehezen tájékozódnak a törvényes foglalkozás-egészségügyi követelmények útvesztőiben. (Dr. Boros Tiborné) Pelster, K.; Mertens, G. stb.: Arbeits- und Gesundheitsschutz in Betrieben der Oberflächenbehandlung/Galvanotechnik. = Galvanotechnik, 92. k. 10. sz p

6 HÍREK A munkaadó rehabilitációs kötelessége munkahelyi károsodás után érdekvédelmi követelés Angliában Az Egyesült Királyság kormányának és Egészség- és Munkavédelmi Bizottságának azt Az egészség és a biztonság helyreállítása című kiadványban ismertetett tervét, amely szerint 2010-ig országosan 30%-kal kell csökkenteni a foglalkozási sérülések és betegségek miatt betegállományban töltött időt, a dolgozói érdekvédelmi oldalról bírálják és eredményességét kétségbe vonják, ha a munkaadót nem kötelezik törvényesen az áldozatok rehabilitálásának megszervezésére, ill. a számukra elérhető szolgáltatások kibővítésére. Felmérések alapján csak a sérülést szenvedett munkavállalók 23%-a jut rehabilitációhoz. Az egészség helyreállítása, visszatérés a munkába című jelentés megállapítja, hogy miközben a munkaadó köteles megelőzni a baleseteket és a megbetegedést, és az ennek hiányából származó kárt is megtéríteni, nem kötelezi rá a törvény, hogy gondoskodjék a dolgozó munkaképességének és általános állapotának helyreállításáról. A rehabilitálás a hiányzó láncszem. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy 19 millió munkanap veszett el munkahelyi baleset és megbetegedés következményeként. Az elmaradt rehabilitálás óriási veszteséget okoz tehetségben és kreativitásban, általános gyakorlata pedig alternatívát kínálhat a brit rokkantsegélyen élőnek. A kormány részéről is javítani szándékozott munkavédelmi és biztonságpolitikába be kellene építeni a munkaadó rehabilitálási kötelességet is. (The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 31. k. 10. sz p. 14.) Dohányzás és azbeszt hatása a tüdőrákkockázatra, külön és együttesen Kb. 12 férfi közül egy hal meg tüdőrákban, többségük dohányzás következtében, a nemdohányos férfiak közül pedig 60-ra jut egy tüdőrák, vagyis a dohányzás ötszörösre növeli e betegség kockázatát. Az azbeszt szintén kockázati tényező, a kérdés, hogy ugyanakkora-e dohányosok és nemdohányzók számára. Egyes vélemények szerint a nemdohányosok tüdőrákkockázatát megkétszerező azbesztexpozíció a dohányosokét is megduplázza. Ezt a sokszorozási elméletet mások nehezen bizonyíthatónak vélik az absztinensek körében igen ritka tüdőrák-előfordulások miatt. Újabb, igen nagy létszámú, feltehetően megbízhatóbb vizsgálatok alapján a nemdohányzók kockázatát háromszorosra, a dohányosokét csak kétszeresre növelte az erős azbesztexpozíció, más szóval a kombinált hatás a várt 15-szörös helyett csupán 10-szeres effektust idézett elő. Ennek ered-

7 ményeképpen pl. gyenge dohányosok kockázata azbeszt nélkül nagyobb, mint a nemdohányos, azbesztexpozíció alatt élőké. (The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 31. k. 10. sz p. 14.)